szerintem is gond van a tömegek tájékoztatásával!
például én az iskolákban is taníttatnám a magyar bor ismeretét, történelmét pár órában! már akkor el kellene kezdeni az ismertetést!
még annyit, hogy szerintem igaza van Szőlőnek abban, hogy a (bor)fogyasztók nagy tömegei sajnos igénytelenek, vagy inkább úgy fogalmaznék: tájékozatlanok. A minőség iránti igényt nagyon sokakban föl lehet, lehetne kelteni, ebben legfontosabb szerepük a borászoknak van azzal hogy CSAK jó bort csinálnak, másodsorban a kereskedelemnek, sajtónak, divatnak, meg az olyan topikoknak, mint ez.
gondolkodtam a dolgodon... azert megertem a keserusegedet.
Ameddig asomlon ha valki mar egy elfogadhato minosegu bort csinal az kapasbol a palackonkenti 1000-2000 forintos arkategoriaban orul, haosnloan a villanyi, szekszardi es sok mas teruletek boraihoz, addig az alfoldiekert meg akkor sem adnak ennyit, ha valoban jo minoseg.
Viszont nehany aprosag... hegyibor a hegyen terem, a hegymeg veges, en nem tudok a somlon 100-200 hektart felvasarolni es beultetni, mert a hegy merete veges, mert nem mindenhol terem ugyanolyan minoseg, meg mert a hegyen tobb a haz mint a szentmihalyi lakotelepen es a telekterkep ugy nez ki mint a Burdaban egy varrasminta.
Szoval nalatok valoszinuleg mas a kitoresi strategia. A Somlon 10 hektar hoz X neyerseget, abbol a neyersegbol nem lehet tobb sozlotultetni, vagy foldet venni... a nyereseget novelni csak ugy lehet, ha jobb minoseget termel a gazda es dragabban ertekesiti. Az alfoldon pedig ha van zsengad, akkor veszel meg 10-20 hektar foldet es allami tamogatasbol beulteted...
Szoval egy kicsit mashogy kell talan megkozeliteni az ar es a minoseg kerdeset. Egy alfoldi boraszat megengedhet maganak alacsonyabb arat... a hegyi szolonek viszont magasabbak a koltsegei is (a gyalog muvelesu furmintos a bazaltporgonak alatt a muvelesi koltsege 3-4szer annyi mint a hegy szoknyajan levo kordonos rizlingesnek)
Szoval en megertem a problemadat, talan pont azert lenne erdmes osszefogni ott is, hatha valakinek lesz egy jo otlete.
vigyázz mert még elpirulok.
:))
de tényleg vhogy így kéne működnie (persze nem a személyem a lényeg hanem az elv). a borvásárlás bizalmi kérdés, csakúgy mint az orvos , ügyvéd(kifli!) stb. bárhol szoktál leggyakrabban bort beszerezni ott érdemes ezt a kapcsolatot kialakítani.
érthető ha utálsz csalódni, ki szeret. én is átmentem azon a fázison 10 évvel ezelőtt, hogy sokmindent vettem, de mai fejjel már felét sem venném meg. de ezen a fronton nehéz sok időt spórolni.
Bzoli is igazat szóla, hogy a világban a fogyasztók 99%-a soha nem jut el azokba a borászatokba amelyek borait szereti, így legtöbbször a helyi borboltos(ok) közül keresi meg azt akinek nem szokott csalódni az ajánlásában. Mi a kicsi Magyarországon vmivel szerencsésebb helyzetben vagyunk, mert szinte miinden borvidékre órák alatt eljuthatunk. Az is igaz ugyan hogy a legtöbb embernek egyre kevesebb idejéből nem telik arra hogy a sokasodó birtokok mindegyikét feltérképezze.
üdv
Egyebknet ebben a jatekban ponthogy a kereskedoknek van nagy szerepuk. Ha rajossz, hogy egy kereskedocegnek mi az arculata, milyen stilusu, filozofiaju borokat forgalmaz, akkor naluk mar rabizhatod magad a kinezt+ar kombinacio szuresre.
Tehat, ha shiraz mester (aki nem titkoltan ugye erdeklet ilyen dolgokban) azt mondja egy borrol, hogy az bizony jo bor es meger X forintot, az nem azt jelenti, hogy az szentiras, de ha tudod, hogy shiraz milyen borokat tart jonak es milyen izlese van akkor legalbbis elhiheted neki, hogy az o merceje alapjan valoban jo bort kapsz jo aron :) (nembeszelve arrol, hogy jol felfogott erdeke, hogy ne beszeljen hulyesget a pillanatnyi haszonert)
Fontos az, hogy ha mar a boraszt nem ismered akkor a kereskedoben bizzal.
Olyan ez, mint egy jo etteremben nem szoktam a borlapot guvvadni, hanem megkerem a pincert, hogy az etelhez javasoljon egy jo bort, megmondom neki, hogy en milyen stilust szeretek es milyen arban gondolkodom es rabizom :)
Na tobbek kozott ez a kereskedo-vasarlo bizalom ami erositendo kishazankban.
Persze, persze, hogy lehet, még szerencse... És ez két szép és jó példa! De az akkor is baj, hogy csak az ár meg a név alapján nem tudunk tájékozódni, nincsen valamilyen objektív, követhető mérce, csak az, hogy ha csak lehet, kóstolni mindent mindenhol és mindenkor, és csak abban bízni, amit magunk tapasztaltunk (kevés kivétellel, mert gondolom mindenkinek van olyan kedvenc termelője, akitől vakon is bármit...). Én a saját káromon tanultam, mert 97-98 környékén, mikor kezdtem az "ipart", egyéb fórumom és kialakult kóstolóismeretségem nem lévén, alapvetően a Rohály-kalauzra támaszkodva vettem és vettem borokat, ezer pontra és ötszáz év potenciálra értékelteket is, manapság meg, ahogy egy csomóban már csalódnom kellett, vérző szívvel gondolok arra, hogy ugyanazon a pénzen ma, vagy a mai eszemmel mennyivel jobbakat és kevesebbért tudnék venni... És ez összevág azzal, amit BZoli írt a Lisszaboni kricsmiről, én is tudnék hasonló példákat sorolni...
Úgy utálok csalódni, na!
szerintem a fajta alapvetoen feminin...de hat ugye ahogy borbol is sokefele van, ugy leanybol is :) van amelyik kalapaccsal e svan amelyik marokkal tori a mandulat :)
"ugyan akkoriban meg nem a heti egy palack hanem a heti 1 deci volt a fogyasztasom"
végeztem egy rövid becslést a topic alapján: heti 1 palack esetén akkor legalább 74 éves vagy:)))
Huhh, majd elfelejtettem a lenyeget :) tegnap engedtem a gyengebbik nem nyomasanak es hagytam leszavazni a rizlinges jhangulatom es egy Elzaszi Traminit (Gewurztraminer Les Princes Abbés) kortyolgattunk hozza pedig fustolt renszarvas majat darabolva paradicsommal es rozskenyerrel :)
A bor az isteni volt, parfumos, gyumolcsos tamado illattal, kerek gyenged savakkal es nagyon puha, selymes izzel es halvany mustos utoizzel. A maj kesernyesseget jo kiegeszitette ez a kedves feminin bor.
A Polgár rozéját igen. Csalódás. Nyitás után rögtön bántóan savanyú. Kis szellőzés után iható, de sok gyümölcsösség nincs benne. Legalábbis az az egy palack ilyen volt, amit mi ittunk.
Jut eszembe:
Thummerer Muscat Cuvée '02 (édes): Kellemes illat, ízre nekem már-már bántóan édes a lányoknak nagyon tetszett:))) Ahhoz képest, hogy '02-es nem volt benne a friss, gyümölcsös, "ropogós" íz.
Ami a tervezett lépések előnye, hogy a kannás/flakonos minőségűre nem lehet majd ráírni, hogy - mondjuk - minőségi Tokaji bor. Tehát nem fog összemosódni egy sz.r bor és egy jó borvidék neve az átlagemberek tudatában. Ez pedig fonttos lépés, még ha most nem is látszik komoly hatása esetleg.
az pedig, hogy tud vagy akar minőségi bort csinálni egy borászat 2 külön dolog. Amíg nincs rászorítva addig hiába tud nem fog, mivel a - relatíve - rövidtávú haszon, a minél nagyobb profit érdekli.
"Elsősorban nem az a fő feladat hogy a borok minőségét emeljük...A nagyobb probléma a fogyasztók igénytelensége."
Ezt mint fogyaszto es mint Bacchus hodoloja is kikerem magamnak :)
Komolyra forditva... Szerintem ne hivd borivonak es borfogyasztonak azt aki a bort az alkoholtartalmaert veszi es issza. Nekik tenyeleg csak az szamit, hogy minel olcsobban minel kevesbe hanyingerkelto szesz jusson a szervezetukbe.
Ez az alkesz kategoria :) a topic latogatoinak mint mar kiderul a java az igenyes borofogyaszto kategoriajaba esik akiknek nagyresze felethetoleg 18 eves koruk utan kereso felnott emberekkenk kezdtek szinte egybol az igenyes borokkal foglalkozni.
De azert talan vagyunk akar itt is paran akik kicsit mashogy kezdtek ismerkedni a borral.
En korulbelul 15 eves korom ota vagyok rendszeres borfogyaszto, ugyan akkoriban meg nem a heti egy palack hanem a heti 1 deci volt a fogyasztasom, de bort mar ittam egeszen legenykoromban is :)
Akkoriban pedig igen csoro voltam (es meg utanna sokaig), es amikor bort vettem , akkor tenyleg fontos tenyezo volt az ar, mondhatni a legfontosabb, de mar akkor is tudtam, hogy a kicsiny penzemert azert a leheto legjobbat akarom kapni... es mit kaptam rendszerint? Tablettas, fejfajos, gyomorgorcsos, festekes lottyot... Amirol akkor azt hittem, hogy bor.
Mivel kecskemeti es szegedi diak voltam, igy a minoseget betudtam annak, hogy szar homoki hugy, szar borasz... nem lehet mindig a nagyapam somlai borat inni :) hol tudtam en 17 evesen azt, hogy lehet masbol is bort csinalni mint szolobol. Naiv ifjonc voltam es szerettem a bort, meg a rossz bort is szerettem. Nem a reszegsegert es nem is az izeert, egyszreuen magaert a misztikumert, a verpezsdito hatasaert, es azokert a beszelgetesekert amiket kamaszkoromban egy egy pohar froccs mellett ejtettunk meg, azoker a versekert amiket egy pohar bor mellet olvastam es a masodik pohar utan mar akar irtam is :).
De megsem volt penzem jo borra.. leginkabb nem is tudtam arrol, hogy van olyan hogy jo bor.
De ahogy elkezdett benoni a fejem lagya, ugy egyre inkabb torekedtem jobb bort inni, es neha merges is voltam a vilagra, hogy miert nincs nekem penzem jo borra... Akkoriban a kereskedok, biztos engem is leneztek, ahogy osszeszorotott szajjal megvettem az igenyetelen olcso bort... es elkonyvelte, hogy en is csak egy vagyok a sok igenytelen kozul :)
Szoval hidd el, a fogyaszto kesz a megvaltoztatni a szokasait...ne nezd le a fogyasztot...
A minosegi valtozasnak minden kategoriaban meg kell tortennie, a 10 ezer forintos bor kategoriaban ugyanugy mint a 300 forintos folyos bor kategoriajaban...
En ittam tetrapak papircsomagolasu spanyol bort literet 350 forintert, es ittam Liszabon kulvarosi talponallo krimojaban hasonlo arfekvesben vorosbort kimerve es komolyan ihato borok voltak, pedig ezek meggyzodesem, hogy a spanyol/portugal borok legaljabol valok voltak. Megesem voltak sem egerszaguak, sem loseggszaguak, nem voltak ecetesek es nem voltak savanyuak. Leginkabb semmi bajuk es semmi erenyuk nem volt... es ittam 3 ezer forintos magyar bort is ami visoznt csuful el volt barikkolva... szoval... igenis van mit valtoztatni es leginkabb a termelo/forgalmazo oldalrol.
A fogyasztasi szokasik az eletszinvonal emelkedesevel egyenesen aranyos modon fognak megvaltozni.. a kerdes az az, hogy magyar avagy kulfoldi bor fogja kiszolgalni a megnovekedett igenyeket.
szőlő
Kicsit hitetlen vagyok az optimizmusoddal szemben. Mikor az ilyen hozzászólásokat olvasom, mindig előjön belőlem a kereskedő. Az a véleményem, hogy itt elsősorban nem az a fő feladat hogy a borok minőségét emeljük, mert ezt már most bármelyik általam ismert borászat meg tudja oldani.
A nagyobb probléma a fogyasztók igénytelensége.
A szokásaikat ismerve alig hiszem hogy ez mostanában meg fog változni. A magyar átlagfogyasztó az olcsó kannás ill. flakonos bort veszi és elképesztő elvárásai vannak a borral szemben. Naponta szembesülök ezzel és mondhatom teljesen le vagyok döbbenve. Ahhoz hogy megvalósuljon a régiótok elképzelései, ahhoz először is-és ez a legfontosabb-a fogyasztói szokásokat kell megváltoztatni. Ez lesz az igazán nehéz, nem pedig a minőségi bortermelés
A kezdeményezés Hegyközség szintű. Először az alapelvet kell lefektetni, aztán létrehozni. (Sajnos úgy néz ki, hogy az állammal is nagy harcot kell vívni, mert a bortörvényben (megint) olyan változtatások vannak kilátásban, amikkel ha meg alakul is a Régió, lehet, hogy felesleges lesz...)
Az itt most off lenne, de a talin elmesélem. Lényeg, hogy volt borkóstoló is! Szép is nagyon a borvidék, hatalmas hegyek, de közel a Földközi-tenger is, és büszkék a languedoc-iak, hogy sikerült kitörniük a franciaországi szinten leginkább kiskunsági minőségi párhuzammal jellemezhető skatulyából. Persze ehhez állam bácsi is hozzátette a magáét. A cucugnani pinceszövetkezet pedig jó példa lehetne itthon is, tényleg, van nekünk klasszikus, jól működő pinceszövetkezetünk? Amúgy épp Áldozói Zöldveltelini 2000 szépíti az estémet.
Van egy olyan érzésem, hogy a tél közepe, tavasz eleje az én időszakom: jönnek az új rozék! Konyári, Takler, Molnár, Dúzsi a „rendessel”... Ajjaj... :-)
