Össznépi jobbulást! Errefelé is sokan betegeskednek, barátnőm hasonló sportot űzött, mint te. 3nap nullkalória után most kezd alakulni.... Lányom csak taknyos és köhög, ma már nem volt pofám suliba engedni ...
Sajnos most nem fér bele az életembe. :-( Sose akartam oolyan munkahelyet, ami mellett ennyire le vagyok terhelve, de most lett. Talán egy idő után majd javul valamit.
"Figyelemmel azonban a kisgyermekes anyukák elvárásaira, a 120 másodperces teljes riadó jelzése helyett csupán a 6 másodperces morgatópróba jele kerül kiadásra." Egy picinykét fennakadt a szemöldököm :)
Én sem hallottam semmit, igaz éppen akkor értem be a falunkba és próbáltam napirendre térni affölött, hogy kiknek van jogosítványuk manapság :(
Én azt álmodtam, hogy végig együtt mentünk az Isziniken veled és még valakivel és megjavítottuk a tavaszi időmet :)))) Szép álom volt! Talán kéne menni egyet privátban? ;-)
Köszi, neked is gratula, hogy egyedül vittél egy rajt + ep jellegű pontot! :-)
Tegnap pedig, de rég volt ilyen, sikerült egy jó kis passzív napot tartani. Reggel 7 után értünk haza, és két részletben du. fél kettőig aludtunk. Aztán táp, majd Juventus-Palermo a DigiSporton, na közben azért kicsit emelgettem a vasakat, de csak diszkréten, nehogy túlhajtsam magam, majd megint táp, és végignéztünk 2-9 epizódot a Másfél millióból. Megunhatatlan.
Persze számíthattam arra, hogy a piramis alja alatt is van hely: mikor nem a kajáért, hanem a levegőért küzd az ember...
Idén kevesebben nyakkantak meg a Gete után, bár néhány feladó így is volt - leginkább tévelygés miatt. És a továbbhaladók is lényegesen vidámabbak, energikusabban voltak, mint az első rendezéskor - vagy akár más túrákon 60 km körül.
No meg a dorogi Molnár Söröző kiváló neszmélyi chardonnay-járól, az ott indító rajtszemélyzet társaságáról, ahol a hipergyorsak már akár 1 héttel a rajt előtt is megkaphatták volna a Tanúhegyek ott megírt okleveleit, aztán a nálunk lévő kétféle házipálinkáról, a tejködről, az abban rejlő ögen hidegről, Sistergő jó hangulatú, színházakat megszégyenítő módon szétvilágított, pompás ellátású frissítőpontjáról, egynehány pilisi csúcstámadásról, a Kevélyek összes, belerúgásra érdemes kövéről, a feltétlen reflexként ilyenkor elhangzó "hogy az a..." kezdetű comingoutokról, Csanya izzasztó sátráról, ahol Kevélyen volt melege egy nyeregben a -45 fokig kalibrált zsákjában, egy jó hangulatú célhelyszínről, ahonnan valahogy 70 percig nem akartunk eljönni. És a Tokaji furmint és hárslevelű sem volt utolsó ott, a virslin túl, ahol volt szerencsém 4 rudat betolni (persze ez már gasztrokultúraspecifikus szerencsém, mivel Bribor nem eszik húsárut). Na, szóval, jó vót. Nem vót melegünk, de jó vót. 1-2 ponton lehetett bizonytalankodni, de jó vót. A NIK40-es itinerem szerint már Kesztölcön közel 70 km-nél jártam (ez önbizalomnövelő), de jó vót. A díjazás kifejezetten jópofa.
péntek reggel lefújtam az Iszinik indulásomat, szombat hajnalra begyulladt a fogínyem, dacból tegnap kimentem a Halmi dűlőbe kocogni, kb. 2 km után irdatanul elkezdett lüktetni a félagyam helye, ráébredtem, hogy ez most nem az nyuszkó-muszkó hangulatú laza koccmókolás....13 km után belesétáltam, aztán hazatotyogtam.
ma lehet, hogy inkább el sem indulok, csak megkeresem a sajtreszelőt :D
Tegnap este 3.5 óra lámpakeresés után sikerült rosszul konfigurálni az ébresztőórát, és lemaradni a túráról. Fejemet erősen vertem a falba ... Dorogra még mehettem volna, de ahhoz nem volt kedvem :-(
Hurrá! Délelőtt óta próbálok letölteni egy Ubuntu iso-t, és kb. 10. nekifutásra sikerült. Ez volt az első letöltés, amikor kénytelen voltam md5-ökkel foglalkozni, hogy lássam, jól jött-e le végre, de most már ezt is tudom. :-)
Attól tartok, ma nagyon sok időt fogok a Maslow-piramis alján tölteni, magzatpózba kucorodva, nyinyilve: fogok nagyon fázni, leszek rettentő álmos, és éhes is.
Sajnos mindegyikre csak mérsékelten tudok felkészülni. Majd aztán éjjel érkezem, és pendlizek egyet a meleg konvektor és a hideg konyha között. :)
határozottan....bár fiatalon, gumicsere nélkül akcióztam át a telet :)
de haladni kell a korral, ezért a kínai zöldséges csirkés tészta mellé, online rendeltünk magyaros pizzát, szerencsére Emil házhoz hozta, és nem emilen küldték :)
Az index nem tudja belinkelni a saját topikjait, ez az ún. "szoftver" sajátossága. Illeszd be újból, aztán nyomd meg felül a linkelőgombot, és szúrd be a szövegre linkként ugyanazt, és akkor menni fog. nekem is mndig másodikra jön össze.
Valamiért ezek a linkek nekem nem szoktak sikerülni.(Ha már a GPS-ben segítettél ebben is megtehetnéd:-) ) Namármost ezen a topikon kettő emberkének is sikerült az ami Neked!
deres volt a Jeti lábnyoma, még szerencs,hogy kölcsönkértem a nagyim kőmosott rózsaszín torpedóját, különben bringázás közben lefagytak volna a manduláim....
Engem nem szeretnek a kesztyűk, minden évben elveszítek egyet-egyet, persze nem egy párat, hanem egy darabot, aztán a hűséges maradék (egy darab) behajítódik a fiókba, és időnként előkerülve, pimasz vigyorral emlékeztet, hogy valamit már megint elhagytam.
Amikor még kicsi voltam, anyám áthidalta ezt a problémát egy gatyamadzaggal, amelynek egy-egy végére hozzávarrta a kesztyűket, és a madzagot átfűzve a kabát újjakon, majd a gallér címkéhez erősítette. Nagyon praktikus megoldás, mert így a kesztyűk nem tudtak meglépni.
Ez a gatyamadzagos módszer időtálló, mivel én is így szoktam a kölkök kesztyűjét maradásra bírni. Egyetlen hátránya, amikor kabátcsere van, gyakorlatilag fűzhetem, makramézhatom át az egész rendszert, ez bölcsibe, oskolába való indulás előtt finoman kifejezve is elég idegtépő.
Felnőttként már nem gatyamadzagoltam, és az n+1-ik kesztyű elhagyás után, dacból nem hordtam kesztyűt, le is fagyott a kezem.
Párom kora ősszel betévedt a D betűvel kezdődő sport áruházba, és vásárolt Nóra lányomnak egy mályvaszínű kiskesztyűt, történetesen színben harmonizál, a tavaly ugyanebben az áruházban vásárolt téli gyereksapkával.
Mikor tüzetesebben megvizsgáltam a kesztyű, már előre kitervelve, hogy hová fogom a madzagot varrni, észrevettem a kesztyű széléhez vart, gumipántot, amin ha keresztüldugjuk a lányom mancsát, a kesztyű a kézfejről történő lehúzás után ott fityeg a csuklón.
Pillanatok alatt átláttam az új, kesztyű megtartó rendszer előnyét, agyő, gatyamadzag, agyő, csomózás.
Annyira megtetszett ez a rendszer, hogy előkotortam tűt, cérnát, gatyagumit, és a még meglévő bringás kesztyűmet feltuningoltam.
A végeredménynek egyetlen szépséghibája van, a lányom kesztyűjére vart gumi színe természetesen megegyezik a kesztyű színével, az én fekete kesztyűmnek fehér gumi jutott, de kit érdekel, mikor levétel után olyan hűségesen libeg a csuklómon .
Részvétem... Szegény Nut Ella, ha tudta volna... Sajtról jut eszembe, hogy megint belefutottam a jóárasított Maasdamer-be, úgyhogy desszertként rágcsálok belőle :)
Köszönöm az együttérzést, az utolsó nutellás kávéspoharam volt. Kénytelen leszek poharas Nutellát venni, pedig az elég drága, és már nem is kapni a klasszikus formájút.
Ontopic infó a tegnapi Cserhát-bejárásról: a Felsőtold és Hollókő közti, útmenti tanyáról elképesztően finom kecskesajtokat vettünk. Aki gyön a túrára, nézze meg a helyszínt, ajánlott!
Egyszer egy gyerek valamire azt hozta fel példának, hogy palacsinta és cica. (Most nem lényeges, milyen összefüggésben.) Mondtam, hogy szerintem ez nem túl jó példa, mert mi a közös ebben a kettőben?
Egyrészt mi az, hogy "durva"?? Másrészt ott van az index főoldalán, innen egy kattintásnyira. Meg az összes online média oldalán. Akkor ide minek? Ha lenne twitterem, fészbúkom akkor már ott is megkaptam volna vagy 50 ismerőstől. (Ezért nincs.)
Ja, hogy azért voltak akkora kunkorok a track-edben Pomázon, mintha Bubu jelölte volna ki az útvonalat teljesítménytúrának, mert valami cukrászati műintézményt kellett a térképre tenni? :)
6,8km-t gyalogoltam ma egy lángosért, a Pararéti tértől Hűvösvölgyig, meg vissza. Padler a Gercse 15-öt járta be, én csak elé mentem. A hűvösvölgyi lángosos (hamburgeres, melegszendvicses, palacsintás) nyitvatartása: minden nap 10:00-18:00. A sima lángos 250Ft és finom. :)
Kakaókoncert végén pöttyös bögréből igazi főzött kakaó. Családilag. Fincsi volt, sajnos 2-9 helyett csak egy csészével sikerült elfogyasztani. Itthon repeta, de ez nem lett olyan jó...
ha már itt tartunk, akkor hétfőre beírva a TTT klub, mert Gethe Úr rég nálam lévő sapiját is vissza kellene juttatni. Nyári sapi, így már nincs rá szükségem ;)
Jajj, de utálok képviselőfánkot sütni :P (a gasztro élmény számomra messze nem ér fel a befektetett melóval) Sajna a párom kedvence, úgyhogy legalább szülinapra, névnapra muszáj.... Viszont a tészta mással is megtölthető, sósan egész finom :)
2 statisztikus elmegy vadászni. Meglátnak egy nyulat kiugrani a bokorból, mindketten rálőnek. Egyik 1 méterre elé lő, a másik 1 méterrel mögé. Erre minden más vadász azt mondaná, hogy elhibázták, pedig statisztikailag telibelőtték :)
Sacher torta, diétás gyümölcskrém, képviselőfánk, gyümölcsös túrótorta, sajtos pogácsa, sajtos croissant, csak ami most eszembejut... szörnyű vége lesz ennek, úgy érzem. :)
Van egy mérleg a bejáratnál, majd a hétvégén ráálok, remélem nem szakad be. :)
holnap vagy holnapután délelőtt max. 2 óra időtartamban szeretnék segítséget kérni. Alapvetően szép nagy gerendák garázsból kicipelése és festése lenne a téma. A jó időt ki kell még használni, viszont Laci val nem tudunk közös metszetet alkotni a héten többet. Kesztyűt tudok adni, célszerűen koszolható ruha kell csak.
Viszonzásul regggelit/tízórait/ebédet, kutysimogatást és gyerekgőgicsélést tudok felajánlani.
Éppen átlendültem a minimumon - ez már az egyetem óta szokásom.
A dokibácsi mosolygott azon, mikor elpanaszoltam, hogy az ügy érdekében terápiás jelleggel megettem két kacsacombot (párolt káposztával) a hétvégén. Nem is sejtette, milyen nyammogva álltam neki a feladatnak.
Ezek után a mai hússal rakott cukkínit már meg sem említettem, nem vette volna komolyan, hogy micsoda kín volt... :)
No persze elnyertem jutalmam: kérés nélkül kaptam kék karkötőt (nem úgy, mint mások :P), és választhattam az ajándékok közül is: bor vagy póló. Pólót ugyebár nem hordok...
Valóban nagyon szegényes a kínálat. Azt nem tudom, hogy a téli zárásra készülnek vagy be fognak zárni? Majd jövő hétvégén megérdeklődöm Mszentistvánban.
Szalonnás hagymás rántotta némi paprikával meghintve, egy kis kísérővel...
és a kínálat...nem túl bőséges,cserébe ölég drága,kis unikum 600,rántotta ha jól emlékszem 800 volt.Viszont talán ez egy olyan hely ahol érthető egy kicsit a magasabb ár,mégis csak fel kell cipelni ide mindent, meg tárolgatni az erdő közepén.Gondolom én...
Volt ez az elsüllyesztős vetélkedő a tévében. Kijött egy pasas, akiről a smalltalk során azt tudtuk meg, hogy ő egy jedi. (Ezt egyébként sosem értettem, hogy akik azt állítják, hogy nekik jedi a vallásuk vagy ők jedi lovagok, azok igazából mit gondolnak azon kívül, hogy te jó lenne tényleg annak lenni, mint a mesében.)
Na mindegy, nem ez a lényeg, hanem hogy rögtön első kérdésnek megkapta a kolbászt, és nem tudta! Így azonnal ki is esett. Illetve le. Így jár, aki nem tudja a kolbászt. Bezzeg Tamás meg sem várta volna, míg felteszik végig a kérdést!
Erre Gundel Takácsnak volt egy poénja, amitől még én is rögtön nyüszíteni kezdtem:
-- Tudod, a kolbász az az a fénykard, amelyik nem világít!
.neb1za3 sé aet rápój geM . lüdeyge sázajíd+séletéscep ózárút őzekré/óludni/ódalahtá 053 ,notnopőzrőnelle za pan zsége ,norósC réyneksorísz bd 5 bbálageL
Legalább 5 db zsíroskenyér Csóron, egész nap az ellenőrzőponton, 350 áthaladó/induló/érkező túrázó pecsételés+díjazás egyedül . Meg jópár tea és 3az1ben.
Amit korábban hiába próbáltam, az most egyszer csak minden különösebb hadakozás nélkül szinte magától megtörtént: annyi kiló vagyok, mint 12 nyárral ezelőtt, amikor Panni először hívott el ttúrázni. Ezt azért tudom ilyen pontosan, mert azon a nyáron egy repülőoktató beszállás előtt megkérdezte, hány kiló vagyok, és akkor mondtam ezt a kissé soknak tartott számot (kevesebbnek örültem volna).
Viszont a haskörfogatom meg nem állt vissza. Úgy látszik, nem megy minden magától.
Kávé-leszoktató projektem eredménye felemás. Leszoktam ugyan a hagyományos, kávébabból produkált kávéról, rászoktam viszont a cikória-/gabonakávé keverékekre. Talán egészségesebb így, bár hiába koffeinmentes és csupán 14kalória egy csészével, ha még egy kanál méz és tej is kerül hozzá és esetenként napi 2-9 adagban fogyasztom.....
Ennek fényében ma: 2-9 bögre Inka tejjel, mézzel (Kánaán nélkül)
Túrós tészta szines olasz tésztából (na ez elég meredek látvány a tányéron!)
Errefelé szeretnek enni és inni...hagy reklámozzam kicsit a kedvenc éttermünket,ma is itt vacsiztunk.Mizsei raguleves,pacalpörkölt sós burgonyával,tatárbifsztek (ezek mindig nagyon jók itt,ezekkel lehet tutira menni) nutellás palacsinta,kancsó limonádé,feleségnek 3 deci vörösbor(Frittmann),nekem absztinencia (tegnap pont elég volt:-) )
Holnaptól vadnapok,de a legjobb a Márton napi libanapok szokott lenni.Érdemes egyszer elmenni,Pesttől sincs messze,sok vendégük van a székesfővárosból is.
Végigválogattuk a jövő heti kajarendelésünk. Majd mikor már nyálban és gyomorsavban tocsogtunk a választott kaját nevének olvasásától, elolvashattukaz is az "Elküldöm a rendelésem" gomb mellett, hogy ezt bizony 14:00 előtt kellett volna.
DE AKKOR MIÉRT CSIGÁZNAK?! Miért nem szürkítik ki az elején az étlapot? Szomorú ez...
Nem jófej vagyok (pedig de:), hanem a kisfőnök, akinek többek között tudnia kell, hogy kire milyen feladatot bízott, mi határidős, mi van itt régebb óta és én kapnám a letolást, ha nem intézkednék.
Néhány napos távollét esetén nálunk is csak a határidős feladatok kerülnek átadásra és az ember próbál minél kevesebbet ráhagyni a helyettesítő kollégára.
Az ajtót elvileg zárni kellene, ha mindenki kimegy a szobából, de a gyakorlatban természetesen nem egészen így van. Viszont anyagot senki sem "csempész", ha hoz valamit, a székre, esetleg az asztal közepére teszi, ha visz (ez csak extrasürgős esetben lehet), akkor cetlit hagy.
Azért nálunk sem idilliek az állapotok, mind a szignálás, mind a referálás gyakran elhúzódik, főként a fontosabb anyagoknál, mivel az egész főnöki láncnak látnia kell.
Uramisten, mekkora kiábrándulás! Ezt talán fel kéne írni az "1001 dolog, amiről nem akartál tudni, mielőtt meghalsz" gyűjteménybe.
Zárható iratszekrény, kulcs a portán?
Én is dolgoztam életveszélyes iratkupaccal (kiskacsa a root passworddel), de az el volt zárva, ha pár percnél hosszabb időre otthagytam. Inkább tartsanak a kollégák bogarasnak meg aggódósnak meg kekeckedőnek, de én tudjam, mi van a kupacban, amíg az én felelősségem.
Hát igen, mert Te jó fej vagy, de másoknál ez nem az alapfelszereltség része.
Ügyviteli téren amúgy egész szép fejlődést tapasztaltam, amikor visszamentem gyes után. Végre sikerült elérni, hogy minden új érkezést lásson a főnök, és szignálja. Eddig csak úgy behordták a szobába az érkezett cuccokat, mindenféle szignálás nélkül, azon az alapon, hogy valaha láttam az aktát, életveszély volt. A főnököm azt se tudta, mit csinálok egész nap. Átszignálás csak akkor volt, ha valaki pl. több hétre távol volt (aki csak egy hétre ment, azt megvárta az akta). Ebből az következett, hogy aki kis részletekben vette ki a szabiját, arra a többiek cuccát rendre rászignálták, aki meg kivette egyben, annak elfogytak az aktái. Teljesen követhetetlen volt, hogy ki mit csinál, ki mennyit dolgozik, és mi kinek a felelőssége.
A szignált akták sutyiban behordása még mindig veszélyes, én pl. próbálom "lefényképezni" magamban a szobámban lévő kupacokat, hogy feltűnjön, ha valamelyik másképp néz ki. De az még nagyobb gáz, hogy visznek is el -- pl. kapok valamit 3 napos határidővel, beleteszem abba a kupacba, amit 3 napon belül el kell intézni, közben érkezik benne valami más, erre bejönnek, kiveszik a kupacból (valahogy mindig akkor, amikor nem vagyok a szobában), hogy hozzátegyék az újonnan érkezett (esetleg hosszabb határidejű) cuccot, és szignáltassák. Mire visszakapom, lejár a 3 nap, nekem meg nem tűnik fel, hogy nem csináltam meg, mert nem volt ott a megfelelő stócban... És még csak be se tudom bizonyítani, hogy amikor kivitték tőlem, az még belül volt azon a határidőn, amikor elintézhettem volna.
Van, aki egy füzetbe felír mindent, amit behoznak az ajtón és mindent, amit kivisznek, ügyszámmal, elvégzendő feladattal, határidővel, minden nap végén "zárást" csinál, aztán összeveti az eredményt a fizikailag ott lévő cuccal. Saját elmondása szerint annyi ideje megy el rá, hogy azalatt akár meg is csinálhatná a hátralékát. :)
Ja, a szignálást egyébként beviszik egy elég pritkó dos-os programba, és hetente kapunk egy printoutot, hogy elvileg mi van nálunk, és mióta. Ez nagy áttörés, mert valamennyire követhetővé teszi a rendszert, csak általában elég nehéz feladat utánajárni, hogy ha a programban rögzített helyzet nem egyezik a valóssal, annak mi az oka. (Pl. állítólag 36 napja nálam van valami, a valóságban sose láttam, a szobában nincs, akkor most hol keressem?)
(Egyelőre nem csipkedi szegény. Már törjük a fejünket az apjával, hogy kinek lehetne az orrból vödörszám kiporszívózott takonyot eladni -- talán kozmetikai cégeknek, az arckrémbe úgyis annyi undorítóságot tettek már...)
Csirkepörkölt tésztával (három hónap után végre rendes kaja hétköznap is!!! :)
Utána lehet, hogy nézek valami nyárbúcsúztató fagyit a mélyhűtőben.
(Ez a "nyárbúcsúztató fagyi" a lányom szava járása, idén legalább tizenötször búcsúztattuk el a nyarat, mert volt egy-két közös búcsúfagyizás, mielőtt dolgozni mentem, aztán a sokáig húzódó nyárias idő miatt még jó párszor megállapítottuk, hogy biztos ez lesz idén az utolsó fagyi. Rájött, hogy ezzel lehet hatni rám fagyivásárlás-ügyben, úgyis egyfolytában azon nyinyilek, hogy mi mindent nem csinálhatunk már együtt. "Anyu, egy nyárbúcsúztató fagyit..."
Aztán azt hittem, hogy már rég elfelejtettük a dolgot, az idő is csípősre fordult, egyszer csak megjelent egy transzparens a cukrászda teraszán, "nyárbúcsúztató akció, egy gombóc 100 Ft". :) (Lehet, hogy meghallották a lányomat? ;) Na, persze muszáj volt... :D
De a múlt héten meglátta a Spárban a dobozos csokis márkaterméket, és közölte, hogy már nagyon régen nem búcsúztattuk el a nyarat... ;))
Csak úgy odarakják az asztalodra az anyagokat, nem vetetik át személyesen?! Ügyvitelből egyes.
Kolléganő ma reggel szólt, hogy a gyerek megbetegedett, a héten már nem fog jönni. Kinyittattam a szekrényét, az elintézetlen ügyek egy részét átvettem, néhányat pedig egy másik kollégának adtam.
A munkahelyen kollektíve úgy tervezzük, hogy nem az óramutatót, hanem a hónap mutatót toljuk vissza, és akkor még van remény néhány határidő betartására :)
A felelősség a szervezeté, de a nagy kutya megharapja a kisebbet, a kisebb a még kisebbet...
Két hete kikértem két nap otthon dolgozást (csüt-péntek), akkor is beteg volt Panni. De az apja mégis itthon tudott maradni vele pénteken, így én a bejelentésemmel ellentétben bementem. Találtam is az asztalomon egy aznap lejáró határidős sz*rt, amit ha akkor rögtön nem csináltam volna meg hanyatt-homlok, hétfőn már késő lett volna. Aki azt odarakta (csütörtökön), azt egyáltalán nem izgatta, hogy én csütörtök-péntekre távollétet jelentettem.
Ugyanilyenekből volt a balhé terhes koromban, ami majdnem fegyelmiig ment. A munkaügyi bíróság harsonákkal és tűzijátékkal nekem adott volna igazat, de kinek hiányzik, amíg eljut az ügy a munkaügyi bíróságig? Inkább vigyázok a hülye határidőkre.
Mondjuk azért én sem kapcsolódom ki, mert követem a neten, hogy kinek mi van kiosztva helyettem, és most instruáltam épp levélben a kollégáimat, hogy mit kéne csinálni. Na de a felelősséget nem én viselem, hogy mi történik, amíg nem vagyok bent.
Na jó, de ha nálunk jár le a határidő, akkor nem a megrendelő vagy a főnök lesz morcos, hanem konkrétan pl. kiengedik a veszedelmes bűnöző bácsit az előzetesből, oszt én meg tarthatom oda a s*ggem, hogy hadd rúgják szét...
Próbáltalak párszor elérni, hogy vigyünk egy kis színt a mindennapokba. Remélem, egyszercsak sikerül. Valamelyik. Elérni vagy színt vinni. :)
A munka az a dolog, ami rendszerint megvár, még ha úgy is tesz, mintha türelemtlenkedne. De tényleg.
(Az évek során egész sok minden visszahozhatatlant áldoztam be határidők miatt, amit aztán a megrendelők toltak odébb. Na jó, nálatok talán nem teljesen ez a helyzet.)
Betegállományban vagyok itthon Dzsidzsivel, tegnap este belázasodott, már harmadik hete köhög-taknyos szerencsétlen, csak senki se bírt itthon maradni vele (illetve egy-egy napokat, munkahely jóindulatából). Na, hát most kénytelen voltam. A munka meg bent maradt, mivel nem számítottam rá, hogy nem megyek reggel, és most meg már nem tudok bemenni (ahhoz túl lázas, hogy vigyem).
Csak egy nyamvadt akta volt a táskámban, amit a vonatra szántam olvasni, az is egy többkötetesnek az utolsó kötete, úgyhogy most emlékezetből dolgozom (a jegyzeteim nálam vannak a többi kötetéről). Szóval itt vakarom magam, az asztalomon áll a munka hegyekben, határidők járnak le...
Mindegy, nézzük a jó oldalát, jó dolog itthon kettesben Dzsidzsivel, mint a Régi Szép Időkben - még akkor is, ha most eléggé ki van ütve szegény. (Lefeküdt! Ő!!! Nem is kell lázat mérni, mert 38.5 fölött fekszik; ha felugrik, és megy putulni, akkor tudjuk, hogy hatott a lázcsillapító. :)
Monoton Maratonra ennek függvényében - hmhmhm... Történhet csoda, meggyógyulhat, nem fog.
Csecsemő Projekt állása 0, azaz nulla darab csecsemőt tudok felmutatni.
A Borz folyton dicsér. (Engem! A BORZ!!! Talán fülészetre kellene mennem... De mikor?)
Paraszt bank nem hagy végtörleszteni, a svájci frank magas, a betegállomány alacsony, nyinyi, nyinyi...
A zuram nem fut, én se futok (vonat után az aktával, az nem számít).
Halál az élet.
Különben tölött káposzta (szabolcsi típusú) maradéka, káposztasaláta maradéka, palacsinta maradéka (utóbbit a kölök igényelte este kilenckor, persze nem ette meg). Még éhes vagyok (éhség maradéka), mindjárt körülnézek a hűtőben, hátha valaminek a maradéka még ott maradt.
Ja, vettünk SPÁR KAKAÓT! (A palacsintához.) Vagy Drakulady nem jár erre mostanában?
De gáz, már azt sem tudom, újabban kik szoktak írni...
Nem ígérem, hogy visszaolvasok addig, ahol abbahagytam :D, de igyekszem tájékozódni.
Szakmai: most mondta be a rádió, hogy Borsosberény eredeti neve Borosberény volt, csak a XVII. századtól Borsos. Tipikus esete a nagyon nem mindegynek. :-) És most húsleves.
Én még emlékszem, amikor csak a Gerlóczy utca volt, és ünnepi vacsorák előtt mindig oda járt a család. Azért jó, hogy azóta máshol is lett normális választék.
A belvárosban az az első sajtkereskedés; akkor van egy elég jó sajtos a Fény utcai piacon, meg nagyon nagy választékú a Szega a Budagyöngye aljában (mondjuk neki lehet, hogy máshol is van boltja). Ami meg még megfontolandó, a Metro. Ott is elég jók szoktak lenni.
:) Igen, pont ez az első találat indított, hogy kérdezzek, hátha tud valaki tuti sajtboltot. Bár azt is vállalom, hogy lúzer vagyok, és hipermarketben is próbálkozom. :)
Raclette sajt. A raclette-et raclette-sajtból készítjük. Pont. 2500-4500 között van kilója, és ha ez nem lenne elég, még csak nem is lehet kapni mindenhol. Kispályások Cora és Match környékén próbálkozzanak, a nagymenők meg se álljanak a Gerlóczy utcáig. Fejenként 25-30 dekával számoljunk kb., nagyjából fél centi vastag darabokra vágva, úgy, hogy egy darab szépen beleférjen és nagyjából ki is töltse a raclette-sütő egy tányérkáját.
Van külön az a fajta - de hogy egy valamikori gyűjtőnévből alakult-e (raclette-hez jó) vagy mi, azt nem tudom. Mindenesetre így árulják, és a svájci kolléga (nemenyim) is ragaszkodik, hogy csak olyat szabad megvenni, mert különben nem lesz jó. :) Dinnye meg elhiszi neki, és keresi.
Mit értesz azon, hogy raclette sajt? Tudtommal a raclette-hez többféle, folyékonyra olvadó, határozott ízű sajtot szokás használni. Vagy van külön raclette sajt? De akkor az meg mi? :o)
Tegnap a Cserhátban csak enyhén cepergett, alig érezhetően, a Zsunyi- és a Szuha-patak völgyében (egyik csodaszépebb volt mint a másik) pedig semmit sem lehetett érzékelni a csapadékból, sőt sár sem volt. Van egy új tanösvény is, kilátás pedig a felhős-ködös idő ellenére volt a szentiváni kilátóból, a Bézmára, Közép-hegyre, a Nagymezőre, a Dobogó-tetőre, Alsótoldra, Cserhátszentivánra, a Tepke-gerincre, nagyon izgalmas volt ilyen fényviszonyok mellett.
Este viszont már hazafelé a cefreszállításból rákezdett masszívan, Vácon és környékén esett jó darabig.
Szétpihent hétvége megvolt: NaHát 90 20,5 óra alatt, majd némi alvás hajnalban, utána Cserhát-bejárás (no nem a zegész), majd esti programként platós kisteherre fel, utazás Kemencére, cefréshordók a platóra (450 liter), irány a legéndi főzde, majd haza.
Tegnap a Zsunyi-patak mentén láttam egy muflont, szombat éjjel pedig őzcsapat vágtázott mellettünk a Kőkorsóról lefelé, de volt vaddisznóhadosztály is.
A rántott sajt előétel, a minőségi hideg sajt meg desszert. :-) Almával, dióval, borral kiválóan emelhető a fénye. Nekem most nincs semmi rendes sajtom, de azért eszem egy kis borlekvárt, hogy legyen desszert a vacsora után is.
Én meg azt nem értettem először, hogy a bolgárok miért hozzák előre a salátát, merthogy náluk meg az az előétel.
Kicsit azért lehetett volna jobb idő, bár az esőkabátokat nem kellett elő venni.
S, hogy ontopic legyek, a narancslevet és a cukorkát se felejtsük ki, valamint a célban a tea is jól esett.
Mivel reggel még nem volt nyitva a templom, így mi utána mentünk vissza Zsámbékra megnézni azt, és ha már ott jártunk, akkor hazafelé a már jól bevált falodát sem hagytuk ki, valamint desszertnek az Emil cukrászdában került az asztalunkra 2-9 sütemény :)
Bánhatod! BP-n csepergett, útközben esett, Szomoron és Zsámbékon viszont csak szitált (inkább a köd), a legtöbb helyen még azt sem. Kiváló túraidő volt, semmi sár. Sajnos kilátás az nem sok volt (a Kakukk-hegyről), de jó kis túra ez a Kézdi 10-es. Elértük a célból a rajtba menő rendezői különbuszt, ingyen megnézhettük a zsámbéki templomromot, a célban pedig volt zsíroskenyér.
Csak félig vicc, mert az ok nélküli fogyásnak is oka van, és az általában nem jó dolog.
De jobb esetben csak én nem tudom, mitől van.
50 kilóig nem szeretnék visszamenni, mert akkoriban kilógtak a bordáim, és folyton rémálmaim voltak, hogy a legkisebb ütéstől eltörnek. Na de ennek már több mint húsz éve.
Nekem szerencsére nem ajánlott ilyen baromságot, és nem volt újraindítva a gép (csak hibernálom éjszakára), és most már látlak anélkül is. :-) A többiek még mindig szürke partnerek a ködben. Én közben végig zöld voltam, azt néztem.
Nyomd meg a bejelentkezés gombot! :-)) Tegnap ajánlgatta nekem a Skype a legújabb frissítést, telepítettem és végre kijavították azt a hibát, hogy nem indult el és jelentkezett be automatikusan a gép indításával, akkor sem, ha bejelöltem ezeket.
Ilyent se gyakran látok fényes nappal: a Skype-on kiszürkült az összes partnerem. Te jó ég, lehet, hogy mind elmentek valami jó helyre, és nekem elfelejtettek szólni?
Most azon gondolkodom, hogy mellnagyobbítást vagy mellkisebbítést csináltassak, mert kaptam egy spamet, hogy mind a kettőre hihetetlen árkedvezmény van.
Szent háborút folytatok. A. és társai biológiai fegyverekkel rettegésben tartják a hűtő többi lakóját, és néha kirohanásokat indítanak a spejz és a szobák felé is.
Úgy döntöttem, apránként felmorzsolom az erejüket. Még kétséges a felszabadító harc kimenetele, mert egyszerre sokkal nem lehet végezni, és magamra maradtam a céllal, de kitartó leszek. Csodafegyverem a lecsópaprika és az alma.
25 éves kolléganőmnél akut leukémiát diagnosztizáltak 2 hete. Őssejt-átültetésre van szüksége, de nem találtak egyelőre számára megfelelő donort. Arra kérlek benneteket, hogy olvassátok el a tájékoztatót, gondoljátok át, és aki alkalmasnak érzi magát, jelentkezzen őssejt-donornak! Őssejt-donoroknak szóló információk.
A tájékoztató kétféle őssejt-átadási módszerről szól, Katának a perifériás vérből (tehát nem csontvelőből) történő őssejt-átadási módszert választották, ez a donor számára lényegesen könnyebb feladat.
Ha valaki alkalmas donornak, akkor egy véradáshoz hasonló folyamattal történik az őssejtek kinyerése a vérből. A donor szervezetére való hatása is hasonló a véradáshoz, másnaptól lehet komolyabb fizikai tevékenységet végezni.
Bárkinek, mindenféle kötelezettség nélkül szívesen átküldök egy részletesebb tájékoztatót, illetve kaptunk néhány időpontot és budapesti helyszínt a Vérellátótól okt. 21. és nov. 6. között, amikor kiemelt erőforással tudnak fogadni bennünket.
Kérdéssel, véleménnyel, megjegyzéssel kérlek privátban keressetek, nem szeretném terhelni a topikot.
tervezgettem, hogy a tél beállta előtt elviszem a drótszamarat szervízbe, ma reggel hatalmos recsegés követően, a fogaskoszorúm (racsni) átalakult mókuskerékké, csak tekertem,tekertem de nem haladtam előre...
vissza a bölcsihez, ahol a (MF) parkolt, mióta hidegebbek a reggelek Nórát kocsival hordom bölcsibe, és onnét tekerek be a melóba.
szóval bringa fel a tetőre, és irány a meló, délelőtt leadtam a bringát, full generál, lánc, bowden, racsni csere, váltó, fék beállítás, centírozás, zsírzás... remélem holnap délutánra elkészül.
Hmmm, akár reggelizhetnék is palacsintát... Annyi úgysem maradt, hogy nagyon beraktározzam. (A 28 centis nem jött be, mert meg is kell valahogy fordítani a palacsintát, és az még nem megy ekkorában.)
2007-t használok, meg lehet szokni, de a default formátum nálam is 2003-as.
A kitekintő tekintetében pedig előny, hogy be lehet konfigurálni, hogy az exchange protokoll https protokollon menjen, így a legalapabb internetes eléréssel el lehet érni a levelezést, miközben az smtp, imap, pop3 portokat akár le is tilthatják. Persze ennek ellenére owa-t használok, kicserélős leveimhez elég egy böngésző.
Az nem teljesen értem, hogy nyártól az Openoffice-t is fejlesztik tovább, vagy csak a LibreOffice-nak keresztelt új szálat? Vagy a fejlesztők részben közösek lesznek, csak beépített funkciók és a licensz nem?
+1 a LibreOffice-nak - a kitekintő gyorsvonat meg csak kicserélő szerverrel ad valami minimális pluszt, bár ha a kicserélő hálóelérés működik, akkor oda is tökéletesen elég egy tűzróka.
Én 2000-nél megálltam, ha valamiből ennél frissebbet kapok, arra van egy portable verzió a külső meghajtómon, és azzal átkonvertálom. Az is borzasztó...
Egyébként nekem is úgy mutatták meg, a többi Office programban, ha kinyitod a nagy kerek Office gombot a bal felső sarokban, akkor a megjelenő ablak alsó szegélyére van szemérmesen elbújtatva a beállítások gomb.
Hát mondjuk Outlookot nem használok, de az Office többi részét illetően teljesen egyetértek. A 2007-10 egyszerűen katasztrófa, de sajnos van, ahol elkerülhetetlen a használata.
A 2003-as volt az utolsó használható menü-struktúrával rendelkező msoffice. Fateromnak nem is mertem annál újabbat feltenni, mert már én sem találtam benne a funkciókat. A saját gépere pedig tökéletes az Openoffice is.
És szombat? Mindkét nap ott leszek a szomszéd utcában. Dinnye ki tudja válogatni a gyűjteményből (mert diret gyűjtöttem!:)), hogy melyik jó és melyik nem? (A kajásdobozra már nem is emlékeztem)
Őt marhára nem érdekli. Minél előbb történik meg, annál jobb a kutyának (mind a későbbi betegségek valószínűsége, mind a felgyógyulás gyorsasága, stb miatt). Hatalmas mennyiségű kutyát (és macskát) láttam ivartalanítódni, egyik sem sírta vissza :)
Nálam sok gondolkodás nem kellett, a kertben nehéz lenne kontrollálni, mi történik, így maradt a műtét. Szegény macsek a lába után már kissé nehezen viselte az altatást, de azóta sztem neki is jobb.
Pénteken kora du. otthon teccik lenni? Van nálam néhány zsíros/csalamádés bödön, asszem lassan ideje, hogy átvándoroljanak:)
A cicák kapcsán ez itt is felmerült már nem egyszer, de még nemtudta rászánni magát a húg, és én sem, hogy biztassam rá. Fura kérdés, nem tudok dűlőre jutni benne.
Tudom, hogy nincs jelentősége, de olyan gonosznak érzem magam, hogy Zsolibélát megfosztom nőiességétől, de muszáj.. Persze kényelmesebb is lesz, nem kell aggódnom, hogy pont Szurdok és Fóti-Somlyó idején tüzel, de akkor is.. ;(
Technikai okokból végül nem Via 75 volt a hétvégi műsor, de nem bántuk meg. Szombat: Börzsönyi vándortúra 1-2 ismeretlen helyszínnel (a Pap-hegy kilátópontján még nem jártunk, illetve a Társa-mezőről, melyről 4 év WA-rendezés után megtapasztaltam, hogy napos idő is létezhet ott és szép kilátás, sőt száraz terep, a Kismarosra vezető utat is bejártuk, Szkolyától a Csattogóig gyakorlatilag WA-előbejárást tartottunk.
Vasárnap: privát túra négyesben, geoládákkal, trackeléssel, felfedezéssel jobbára jelzetlen utakon Hangony környékén, néhány km-en az Északi zöldön. Visszaköszönt a 2006. novemberi topicos Partizántúra emléke is. Izgalmas helyek, senki által nem járt tájak, a Barát-főn lévő geotoronyból pedig egészen döbbenetes körpanoráma tiszta időben: Mátra, Bükk, Aggteleki-karszt, Ózd, a Magas-Tátra főgerince két végpontja, hóban, felismerhetően a Krivánnal, aztán a Liptói-Tátra vonulata, szintén havas borítással, panoráma Fülek felé, a Karancs felé.... leírhatatlan. Felfedeztünk Hangony közelében egy fakilátót is. Tarnalelesz közelében a Pes-kő-tető és a Leleszi-tó sem utolsó látvány, miként istenmezején a sziklakápolna és monumentális sziklafal a főút felett.
Akkor fejleszd még a dolgot: képrögzítés irányba. És minden reggel készíts egy felvételt. Így meglesz a kontrol is. És még az is lehet, hogy valami periodicitást fedezel fel, és kiderül, hogy nem kell aggódnod egy kis pirosság miatt, mert csak az újhold miatt van.
Újszerű felfedezést tettem: egy erős zseblámpával meg egy tükörrel bele tudok nézni a saját torkomba. Spatula helyett a fogkefe is jó, és lehet mondani, hogy Á! Szerintem még piros, de nincs összehasonlítási alapom. :-)
Megkezdődött a fűtési szezon itt a panelban, ennek örömére a négy radiátorszelepből csak három volt leragadva. A radiátorok légtelenítését már tegnap megcsináltam, úgyhogy jöhet a tél.
Bor- és Ínyenckrém Kóstoló Fesztivál gyorsjelentés: sok jó bor (pl. Kopár 2008), mégtöbb jó ínyenckrém (=kenyérre kenhető valami, ilyen pl. a kőrözött), és rengeteg ember. Kevés levegő. Aki kíváncsi rá, még odaér...
Az enyémben merevlemez van, és sajnos Samsung, amiről sok rosszat hallani, de a Verbatim tokról a boltban ez nem derült ki, csak a használatba vételkor.
Vagy nem... Általában nem a flash memória döglik, hanem az USB-csatoló áramkör, úgyhogy ha 25-30ezer Ft-nál értékesebb a rajta lévő adat, akkor mondjuk http://www.kralik.hu/ (vagy www.kurt.hu ) ha nem ér ennyit, akkor jó lesz dísznek, és lehet venni egy másikat...
Nekem is ilyenem van, csak egy terabyte-ossal... :-(
Próbálhatod betenni másik gépbe, illetve rákeresni olyan segédprogramokra a neten, mint a smart recovery. Általában a file recovery a kulcsszó. A legtöbb pénzes, de demó üzemmódban hajlandó valamit csinálni.