Ismerős is volt a név, aztán rájöttem, hogy a monitorokhoz a korabeli jelentések szerint a "vitkovici vashámorból" megérkeztek a páncéllemezek. (Nem tudom melyik párosnál született ez a jelentés.)
A stb alatt a lőporok különbözőségét értettem pl, a német lőpor égett, de nem robbant be, a brit (a krodit) viszont azonnal robbant. Az angol lövedékek rombolóereje nagyobb volt (lévén az űrméretbeli különbség) de a németek sokkal pontosabban lőttek. Az angol tornyok tűzvezetését egy központi helyről oldották meg, a német tornyokat tűzvezetését külön végezték, de pl a németek optikai távmérői a 8 mm-es bázistávolsággal pontosabbak voltak mint az 5 mm-es angol, és emelett a németek éjszakai tűzvezető rendszerrel is rendelkeztek már.
na igen, de ha mondjuk az 5 lövegtoronyból 2 kiesik, marad 3, amiből mondjuk csak 2-őt tudnak célra tartani, akkor a hajó a tűzereje töredékét tudja csak felhasználni. Ami a parancsnoki tornyot illetti, ezeken a hajókon már volt hátsó híd is, a haátsó lövegek előtt, erről is ehetett adott esetben irányítani a hajót ha az első kiesik. A gépház találta valóban komoly, ezért mondtam, hogy a vízvonal alatti találatok a legveszélyesebbek.
a több találat a jobb tűzvezető rendszer eredménye - mint te is írod, én is a tűzvezetés fontosságát próbáltam ecsetelni :) A több végzetes találathoz pedig - ami ugyancsak közismert - kellett az angolok végzetes hibája is.
Érzékeny veszteség, ha kiesik egy lövegtorony, de a hajó még tűzképes marad, mert van másik... ha kiesik a híd, a hajó elméletileg működés és tűzképes marad, de rendkívüli módon csökken hadrafoghatósága, találatot kap a gépház: szerencsés esetlen is jelentős mértékben visszaesik a hajó sebessége, rosszabb esetben leáll - bénakacsa effektus, ha nem tud kivállni a hadrendből, más hajók nem segítik ki, akkor nagy valószínűséggel megpecsételődött a sorsa.
A németeknél a kezdeti időkben azért volt 280 mm-es a főtüzérség, mert a dreadnought előtti időkben nem volt 30,5-ös lövegük, és olyan gyorsan akarták felvenni a versenyt a britekkel, hogy nem volt idejük megvárni, amíg kifejlesztik a saját 30,5-ösüket, ezért a már jól bevált 280 mm-est használták az első pár csatahajó osztályukon.
Mondjuk számomra Jütland is azt bizonyítja, hogy ezt a hátrányt a minőséggel tökéletesen kompenzálni tudták. ( a tűzvezető rendszerük fejlettebb volt mint a briteké, a lövegtornyaik biztonságosabbak voltak...stb)
Ugyanez a minőségi fejlettség elmondható a KUK flottáról is az olasszal szemben. Már valamelyik topikban rtam, hogy a KUK flottánál kötelező volt minden tengerész részére a tanulás, ahogy befejezték az egyik tanfolyamot, rögtön kezdték a másikat. Pl. a japán flotta is a kuk flotta szervezeti és egyéb (pl tanfolyami) szisztémáját vette át.
És ez mlég csak a személyzet, a kuk flotta hajói az 1910-es évektől már világszínvonalat képviseltek, csakúgy mint a skoda lövegtornyai.
Más hajóépítési koncepció. Mivel nem csaptak össze, így nem tudjuk melyik volt a jobb.
A tüzérségre visszatérve: számszerűleg és méretben kvázi egyformák ( az a +1 cső olaszoknál nem lényeges eltérés) , szerintem minőségben sem lehetett érdemi eltérés, de ennek ellenkezőjét nem is lehet addig kijelenteni, még azt sem tudjuk ki szállította az olaszok lövegeit, milyen licenc alapján készültek...
szvsz nincs ezzel gond, mert van ahol külön osztályként kezelik. Kb olyan szitu, mint a KUk flottánál az ADMIRAL SPAUN-osztály, amely 4 tagból áll, de a 3 utolsót az elsőből, a prptptípusból fejlesztették tovább.
"A lövegtorony páncélzata fontos, de a hajótesté is ( benne a parancsnoki híd, mint idegközpont), ugyanis utóbbi sokkal nagyobb célfelületet mutat az ellenségnek, s a végzetes találatok általában a hajótestet érték."
Szerintem a lövegtorony páncélzata legalább olyan fontos, hiszen ha kiütik a hajó tüzérségét, akkor nemsokra megy a páncélozott parancsnoki hídon lévő tűzvezető rendszerével. A végzetes találatok szvsz a vízvonal alattiak, ott pedig gyengébb volt az olaszok páncélzata.
Ezzel szemben az ANDREA DORIA páncélzata: fedélzet 40 mm, vízvonal 250 mm, lövegtorony 240 mm. Egyedül a felépítménye volt erősebben páncélozva, ott 320 mm volt.
Legyszives magyarazd mar el Showtimesnak, hogy miert fejlesztettek a neheztüzerseget a hajokon, marmint ami a löveg minöseget illeti. Meg azt is, hogy miert raktak a Von Der Tann - ra csak 28 centis agyukat, szemben az Invincible 30,5-seivel.
Mielött S. lecsapna, tudom hogy a V. nemet csatacirkalo, az I. pedig Britt. Kerdesem lenyege, hogy az e kettönel tapasztalhato minösegbeli különbseg Monarchi - Olasz viszonylatban is megvolt - e.
Egyébként, ha már szóba került a Szent István, pontosan azért kapta ezt a nevet, s a megrendelések jó részét a magyar ipar, mivel korábban a flotta megrendelések döntő többségét az osztrák birodalmi (benne a csehek) hadiipari üzemek kapták, a magyarok pedig keveset, pedig a nehéztüzérséget leszámítva gyakorlatilag mindent képesek voltak gyártani. Azzal a feltétellel szavazta meg az Országgyűlés az egyébként igen magas költségeket, hogy a magyar hadiipar is jelentős megrendelést kap. Ez meg is történt a Szent István esetében, így lett beszállító Diósgyőr is, az építést is magyar cég, a Ganz Danubius végezte, magyar területen, Fiumáben, stb...
Igen a pancellemezekröl tudtam, hogy az agyukhoz honnan volt az anyag azt nem. Mellesleg azok amiket elözö cegnel ahol dolgoztam rendeltünk tölük eppen vastag jo minösegü lemezek. Ugy latszik nem felejtettek el a gyartasukat.
Mikor 150-200 méteres (!) mozgó célpontot kell eltalálni - nem mondjuk egy beton-acél erőd lőrését, vagy ajtaját - nem szétlőtt, kikopott ágyúkkal, akkor a lövegek anyagának minőségénél véleményem szerint - továbbra is - sokkal fontosabb tényező a tűzvezetési rendszer. (nem véletlenül idéztem be a jütlandi csata angol és német nehéztüzérségének eredményességi mutatóit).
sajnálatosan angolt használtam, s a Doria Class név alatt, világosan elkülönítve találtam meg az Andrea Doriat, s Caio Duilio-t.
A lövegtorony páncélzata fontos, de a hajótesté is ( benne a parancsnoki híd, mint idegközpont), ugyanis utóbbi sokkal nagyobb célfelületet mutat az ellenségnek, s a végzetes találatok általában a hajótestet érték.
Sőt, nemcsask, hogy senkit nem mentettek ki. Utólag félreértésre hivatkoztak, az angolok azt hitték a franciák mentenek, a franciák meg azt, hogy az angolok. Ennek a nagy mentési lelekesedésnek kicsit ellentmond, hogy a franciák - egy igazi kultúrnemzet haladó hagyományait követve - még a Zneta elsülyledése után is tovább lőtték a vízben úszókat.
A csata egyébként 8.45-kor kezdődött, és a ZENTA 9.30-kor süllyedt el. Meglepően jól bírta magát a hajó.
A SKODA gyár a 305-ös lövegtornyokhoz Vikoviceben rendelte meg a páncéllemezeket. Az egész flottának egyébként ez az üzem szállította a páncéllemmezeket.
Lehet, hogy félreérthetően fogalamztam. A 13 db 305-ös valóban 1-el több mint a 12 db, viszont amint írtam, az olaszok páncélzata jelentősen elmaradt a TEGETTHOFF osztály hajóitól. Erre gondoltam amikor arról beszéltem, hogy tüzérségünk fölényben volt. Még nem találtam meg azt az összesítést, hogy egy-egy hajó egy össztűzzel hány kg lövedéket lő ki, de nem lennék meglepve, ha a TEGETHOFF hajói ennek alapján is nagyobb teljesítményre lennének képesek, mint az ANDREA DORIA.
Egyébként a némely szakirodalom nem kezeli önálló osztályként a az ANDRA DORIA-t és a CAIO DULIO-t, hanem a CONTE DI CAVOUR osztályba sorolják őket, mert a felépítméényben lévő apró különbségek ellenére (a DORIA-nal a 3. lövegtorony egy fedélzettel lejebb került, illetve az első árboca az első kémyén előtt állt) azonosak voltak.
Legyszives olvass vissza! En nem mondtam semmi olyat ami alatamasztana egy tezist, hanem kertem olyat ami alatamasztana, mert magam nem rendelkezem olyan infokkal, ami alatamasztana, hogy a Skoda agyuk jobbak voltak, mint az olasz agyuk. Viszont talalkoztam mar olyan megjegyzessel, hogy igen.
Tehat nem allitottam, hanem kerdeztem.
Erre jössz te, hogy a löveg minösege az elhanygolhato tenyezö, extüzer letedre.
Az biztos hogy nem voltak lovagiasak. A legenysegbol egyet sem mentettek ki. Csak az menekult meg aki kiuszott a partra, majd (ha jol tudom) szerb fogsagba esett.
Amugy ez volt az elso tengeri utkozet a haboruban es kb. 5 percet tartott. :(
Bizony nem lehetett könnyű dolga a Zentának, hiszen a franciák zászlóshajójával, a Courbet-tel, a főpk.-i osztag másik csatahajójával, a Jurien de la Graviere-rel, továbbá két csatahajórajjal(11 hajó), továbbá 4 pc. cirkálóval, 3 torpedóromboló-osztállyal, aztán a britek részéről 4 cirkálóval és 8 rombolóval volt kénytelen felvenni a küzdelmet... felülről-lefelé: Courbet, Jurien de la Graviere úszódokkban, Condorcet - amely a Zenta találatai miatt kivált a csatarendből -, s végül a süllyedő Zenta a nem túl lovagias ellenség gyűrűjében
Katona Miklós - A Szent István csatahajó pusztulása és feltámadása c. könyvet nem ismerem, hátha ti tudtok róla mesélni... ... viszont a teljesen korrekt a Balogh-Csepregi-féle Szent István csatahajó ... kiadvány, talán ebben - a sokmindenre kiterjedő - információ-özönben találni választ a lövegek, páncélzat s egyéb berendezések minőségére...
