Keresés

Részletes keresés

Aurora11 Creative Commons License 2009.02.21 0 0 409

Amit figyelembe kell vennünk az az elektromos és mágneses térerősségek csereszabálya:

{Ei(x,t),Bj(x',t)}=i eijk 8pi hvonás c d/dxl delta(x-x')

{Ei(x,t),Ej(x',t)}=0

{Bi(x,t),Bj(x',t)}=0

Itt {} kommutátort jelent,csak a szögletes zárójelet nem tudom előhívni.A térerősségoperátoroknál a delta a Dirac-delta.Mert megállapodásuk szerint {} az antikommutátor jele.

Van még a

{pi,rj}=-i hvonás delta(i,j)

Az impulzus- és a helyoerátorok közötti csererelációban a delta az egységtenzor,vagyis a Kronecker-delta.

Ezekből a csererelációkból származnak a Heisenberg-féle határozatlansági relációk.És a térerősségekre vonatkozó verzió magyarázza a vákuumfluktuációs rezgések megjelenítését a kvantumelektrodinamikában.

 

 

Előzmény: Törölt nick (407)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.21 0 0 408

Szia Metafizikus!

 

A dimenziótorzulásról milyen szemléletes képeid vannak.Mivel lehetne ezt analógiába állítani?Van-e olyan szemmel látható jelenség amihez hasonlítani tudjuk a dimenziótorzulást?Mert ez kellene a matematika modelljének a felállításához.

Letöröltem magamat az iwiwről,de majd vissza fogom regisztrálni.Csak olyan dolgokat írtam az üzenőfalra,ami elég kellemetlen volt utólag.Illetve valakinek üzenetet fogok írni,hogy már én sem vagyok fenn az iwiwen és a myVIP-en.Hogy meglássa,hogy mennyi mindent megtennék érte.Csak nem tudom utolérni,viszont mindent megtennék azért,hogy találkozhassam vele.Más lánnyal nem tudnék boldog lenni csak vele.Ki szeretném fejezni Neki,hogy mennyire fontos nekem.

De   ha sikerült a tervem,akkor utána újra regisztrálom magam,és visszajelölöm az ismerőseimet!De ismerőseimmel mindenkive tartom a kapcsolatot emailen,szóval az iwiw nem akadály.

 

Lenne kedved,ahoz,hogy a kvantumos jelenségekről beszéljünk?   Mert ezeket be lehetne építeni a dimenziótorzulásba.

Előzmény: Törölt nick (407)
Törölt nick Creative Commons License 2009.02.20 0 0 407

Később válaszolni fogok, most nem érek rá.

 

Kösz hogy betetted ezeket.

 

A végső levezetést ha lehet inkább majd emailben küld el.

 

Kösz mégegyszer!

 

 

Áron

Aurora11 Creative Commons License 2009.02.19 0 0 406
"3. Pontos gömb modellt már nem állíthatunk a kvantum fizikában"

A geometriai gömb alak változására is gondolsz?Hogy a gömb,mint geometriai fogalom kis méretekben megváltozik?
Előzmény: Törölt nick (395)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.19 0 0 405

"2. Elektron állóhullám az atommag körül, pontos részecske helyét nem lehet meghatározni"

 

Az elektron esetére is az igaz,mint a fotonok.Se a hullám sem a részecskekép nem tudja teljes egészében jellemezni.Van egy olyan,mondjuk leptonmező,aminek a gerjesztései az elektronok.A foton esetén a fotonmező az elektromágneses mező,aminek a gerjesztései a fotonok.A gerjesztés azt jelenti,hogy az elektromágneses mező,mint anyag,ha alapállapotban van az azt jelenti,hogy azon a helyen nulla foton tartozkódik.Ha az elektromágneses mező az n-edik gerjesztett állapotban van,akkor abban a pontban n darab foton van.ugyanez igaz az elektronra,vagyis egy leptonmező egy helyén az elektronszám annyi ahányadik energiaszinten azon a helyen a leptomező van gerjesztve.

Az mezőben a diszkrét kvantumok szerintem az erővonalakból lefűződő képződmények.A leptomezők,az elektromágneses mezők,vagy a kvarkmezők anyagi minőségben szerintem nem különböznek egymástól,csak más a mozgásállapotuk ,energiaszintjük.

"3. Pontos gömb modellt már nem állíthatunk a kvantum fizikában"

 

Igen,mindig vannak a környezet által jövő elektromágneses behatások,amik megváltoztatják az atomok gömb alakját,még az alapállapoti hidrogénatom esetén is.Ha az atom gerjesztett állapotban van,akkor mondjuk a súlyzó alakú pályáját szintén megváltoztatja a kicsi behatás.

Előzmény: Törölt nick (395)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.19 0 0 404

Szia Metasémikus!

 

"1. hullám-részecske kettősség"

 


 

Marx György Kvantumelektrodinamika:

"A hullám-részecske kettősség egy nagyon meglepő dolog a fizikában,és valójában önmagában egyik kép sem megfelelő,csak bizonyos határesetben.

 

Az elektromágneses hullámok leírására a Planck-féle sugárzási törvény müködik:

dE=h nü/(exp(h nü/kT)-1) dZ(nü)

 

Ennek a törvények kétféle határesete van:

dE(nü,T)=kT dZ(nü),ha h nü<<kT

Ez a határeset a fény hullámmodelljének felel meg:Boltzmann-statisztikát az egyes hullámformákra(üregmódusokra)alkalmazzuk,mindegyiket folytonosan változtatható smplitúdójú klasszikus oszcillátornak tekintjük,így mindegyik módusnál az ekviparticíó-tételt helyettesítjük be.Ez a Rayleigh-Jeans sugárzási törvény,amely alacsony rezgésszámokon,az {n}>>1 által benépesült módusokban(általában az infravörös és rádiótartományban) jó közelítés.

 

A Planck-törvény másik határesete:

dE(nü,T)=h nü exp(-h nü/kT) dZ(nü),ha h nü>>kT

Ez a közelítés viszont a h nü energiakvantumokra alkalmazott Boltzmann-statisztika,tehát a fény golyó modelljének felel meg.Ez a Wien-féle sugárzási törvény,amely magas frekvenciákon-általában az ultraibolyában,az {n}<<1 által jellemzett benépesült módusokban-jó közelítés.

Látható ezekből,hogy a Rayleigh-Jeans-közelítés a Boltzmann-statisztika fényhullém-modellre történő alkalmazásának,a Wien-közelítés a Boltzmann-statisztia fénykorposzkula-modellre történő alkalmazásának felel meg.A Planck-törvény egységesen figyelembe veszi a fény mindkét arcát.

A Planck-törvényhez a hullámmodellből úgy juthatuk el,hogy a hullámokat diszkrét energiaspektrumú kvantált oszcillátoroknak tekintjük(Debye),vagy a fotonokat Boltzmann-statisztikának engedelmeskedő klasszikus golyók helyett személytelen és megkülönböztethetetlen kvantumoknak tekintjük(Bose).

 

Planck-törvény szerint:

(dn)={n}({n}+1)

Az izzólámpa által kisugárzott fotonok nem követnek Poisson-eloszlást(ott (dn)2={n}2 lenne),tehát nem tekinthetők teljesen függetleneknek.Ennek oka az,hogy a

(k1,k2>=ak1+ak2+(0>

atb. foton-sajátfüggvények a cserestzabály értelmében szimmetrikusak:

(k2,k1˙>=(k1,k2>,

ami Bose-statisztikára jellemző korrelációt jelent a fotonok között.

Ha kT<<h nü(rövid hullámhosszak,Wien-féle sugárzási törvény):

(dn)2={n}2

ekkor a sok rezgésmódust gyéren benépesítő fotonok gyakorlatilag függetlenné válnak("golyó-modell")haatáresete),Poisson-eloszlásba mennem át.

 

Elkerülhetetlen a konkluzió:az elektromágneses mező éppolyan reális energia-és impulzus-hordozó,mint az atomok és az anyag egyébb tömörebb formái.A terjedés a Maxwell egyenletek szerint a szuperpozicíó elvének engedelmeskedik.Az elektromágneses mező energiát h nü,impulzust h nü/c adagokban vesz át az anyag más változataitól,de a felvett energiáról(ugyancsak kvantumos energialeadás formájában) hiánytalanul számot ad.

Ha a felvett h nü adagokat golyóknak képzeljük el,amely meghatározott pályán fut el az abszorpció helyéig,ellentmondásra jutunk.Úgyanúgy ellentmondásba ütközünk,ha az elektromágneses mező egyes elemi Huygens-hullámaira probáljuk folytonosan szétosztani az elektromágneses mező által hordozott energiaadagot.

Nem az egyes h nü energiakvantumok megszemélyesítésére elképzelt fénygolyóknak vagy a térben szétoszló elemi hullámvonulatoknak kell közvetlen objektív anyagi realitást tulajdonítanunk,hanem magának az elektromágneses mezőnek.Az előttünk álló feladat az elektromágneses mező kvantumelméletének kidolgozása.Ezt a feladatot Dirac,Fermi és mások végezték el 1927-től kezdve.Nevükhőz fűződik a kvantumelektrodinamika kiépítése."

 

Előzmény: Törölt nick (395)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.18 0 0 403
Szia Metasémikus!

Az étert csak vicces hasonlatnak gondoltam.Meg az éterben én sem hiszem,nincs szükség a beveztésére.Pusztán arra gondolok,hogy az elektromágneses mező ugyanúgy viselkedi,mint egy hagyományos folyadék.És a hagyományos klasszikus elektrodinamika olyan folyamatokat ír le,amiben az elettromágneses mező lamináris folyadéknak felel meg,ez teljesen bizonyított,az elektrodinamikai összefüggések és a hidrodinamikai összefüggések azonos szerkezete is ezt mutatja.Míg a kvantumelektrodinamika mezeje a turbulens folyadékkal ekvivalens,ez egyáltalán nem elfogadott.Ez az elképzelés azért szélsőséges,mert nem szerepel benne a vákuum.De én nem éterről beszélek,hanem az elektromágneses mezőnek adok anyagi tulajdonságot,fizikai realitást.A benne lévő különböző kéződmáények lennének az atomok,amiknek anyagát továbbra i a mező szolgáltatná,de a szerkezetet az elektromágneses mező ottani mozgásállapota rajzolja ki.
Előzmény: Törölt nick (402)
Törölt nick Creative Commons License 2009.02.18 0 0 402

Szi Auróra!

 

Éterhívő??

 

Ezt légyszi fejtsd ki.

 

Üdv!

Előzmény: Aurora11 (397)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.17 0 0 401

Szia!

 

Igen,nagyon érdekelne.Köszönöm szépen!A finom-és hiperfinom szerkezetre gondolsz?

Előzmény: Auréliusz (400)
Auréliusz Creative Commons License 2009.02.17 0 0 400
Köszi a segítséget, habár még ez az elmélet is egy kis pontosításra szorul, mármint, amit az elektroneloszlásról írtál. Ha érdekel a mikéntje, és a geometriai modellje, akkor megpróbálom édesapámtól beszerezni azt a programot, amely ezt leírja.
Előzmény: Aurora11 (398)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.17 0 0 399
Előzmény: Aurora11 (398)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.17 0 0 398

"Mire szolgál egy mátrix magterének ismerete?"

 

Sajnos nem tudom,hogy mit jelent az,hogy a mátrix magtere!:(

 

"Mikor használjuk a nablát? Parciális deriváltak kiszámításánál?"

Igen,ha van egy fi függvényünk,akkor abból egy vektort készít(gradiens vektor)

v=nabla fi=(d(fi)/dx,d(fi)/dy,d(fi)/dz)=grad(fi)

 

"Az elektronok energiaszintjeire létezik egy a saját frekvenciával és egy a mellékkvantumszámokkal kifejezett egyenlet, mindkettő következik az Schrödinger-egyenletből. Hogyan tudnám az de Broglie hipotézis szerinti elektron-hullámállapotokat az ívhosszal megadni ezek segítségével, ha figyelembe akarom venni a Heissenberg-féle határozatlansági relációt is. Persze lehet, hogy ez nem oszt, nem szoroz most, sőt azt is tudom, hogy nem kis munka, ezért csak az instrukciókat várom, majd én szenvedek a matematikájával."

 

Az elektronhullámokról kiderült,hogy nem olyan elektronpályát átfogó szinusz-állóhullámok,amiknek de Broglie gondolta,hanem az egész atom térfogatát átfogó gömb,vagy súlyzóalakú,vagy még bonyolultabb alakú térbeli hullámok.Ez a kép figyelembe veszi a Heisenberg-féle határozatlansági relációt.

 

Első kép a régebbi de Broglie elképzelés

 

A többi a valóságos elektroneloszlások



 

Előzmény: Auréliusz (394)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.17 0 0 397

Szia Metasémikus!

 

Igen,a dimenziótorzulás elméletben a hagyományos dimenziók változnak meg.Szóval nem akarom azt mondani,hogy más dimenziókra vezessük ezt az elméletet.Csak én éterhívő vagyok,és ennek az oldaláról probáltam megközelíteni az elméletedet.Tudod sokat írtam arról,hogy én a kvantummechanikát a hidrodinamika kis méretekben megjelenő változatának tekintem.Számomra egy összefüggő folyadék van,ami a világegyetem lehűlése után több arcot vett fel:elektromágneses kcsh,gyenge kcsh,erős kcsh.

 

Amit én írtam annak semmi köze a hagyományos dimenziókhoz.De akkor maradjunk annál az elméletnél amiről előadást tartottunk.;)

Előzmény: Törölt nick (395)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.17 0 0 396

Szia Auréliusz!

 

Az Euklideszi geometria és a Hilbert-tér abban hasonlítanak egymáshoz,hogy mind a kettő vektor tér,és vektroműveletek hatnak köztük.De fizikailag alapvetően különözőek.Az Euklideszi térnek a legismertebb példája az a tér,amiben élünk:x,y,z koordinátákkal.De a Hilbert-tér dimenziói már nem a szokásos értelemben vett kiterjedéssel azonosítható.Ezek állapotoknak feleltethetőek meg.Ha a részecskékhez anyaghullámokat rendelünk,akkor az általában egy hullámcsomag.De a hullámcsomag síkhullámok(vagy gömbhullámok) szuperpozicíójából tehető össze,ezek a bázisállapotok,amik a Hilbert-tér állapotvektorai.Ezeket például Forier-sorfejtéssel vagy Fourier-integrálással kereshetők meg.Ezeket az összetevő hullámokat(vagyis bázisvektorokat) a rezgésük frekvenciája jellemez.A hidrogénatom Hilbert-térbeli bázisvektorai(vagyis dimenziói) az alapállapota,és a gerjesztési állapotai.A bázisállapotok szuperpoziciói adják a hullámcsomaghoz tartozó állapotvektort.

Előzmény: Auréliusz (394)
Törölt nick Creative Commons License 2009.02.17 0 0 395
Ez baj!

Ha már ennyire eltér a dimenziótorzulásról alkotott elképzelésünk:
"Ennek semmi köze a hagyományos értelemben vett dimeziófogalomhoz.Szerintem a hagyományos értelemben vett dimenzió megváltozását nem tudom elképzelni,csak a fázistérbeli vagy a Hilbert-térbeli dimenziókra gondolhatunk,szerintem."

Tehát szerinted a végtelenségig nézhetjük a hagyományos értelemben vett 3d teret, sosem változik meg?
Amúgy ezt a hagyományos fizika sem vallja:
1. hullám-részecske kettősség
2. Elektron állóhullám az atommag körül, pontos részecske helyét nem lehet meghatározni
3. Pontos gömb modellt már nem állíthatunk a kvantum fizikában

Erre épül a dimtorzulás elmélet, és vallja, hogy az torzult dimenziókban lévő részecske valószínűségek korábbi állapotukhoz egy adott irányban megnövekednek. Mivel ez a növekedés a torzult dimenziók miatt relatív, ezért bármely irányban jóval nagyobb növekedést 'észlelhetünk'. Tehát ez azt jelenti, hogy torzult hagyományos dimenziók általi növekedés erősebb kölcsönhatást idéz elő.

Úgy egyet tudok Veled érteni, hogy a hagyományos dimenziókat egyértelműen letérképezzük a Te általad említett dimenziókra. De azokhoz sajnos nem értek.
Előzmény: Aurora11 (393)
Auréliusz Creative Commons License 2009.02.17 0 0 394
Szia Aurora11, lenne most is néhány kérdésem, persze nem muszáj rájuk válaszolni.

Miben különbözik a Hilbert-tér az Euklideszi tértől?

Mire szolgál egy mátrix magterének ismerete?

Mikor használjuk a nablát? Parciális deriváltak kiszámításánál?

Az elektronok energiaszintjeire létezik egy a saját frekvenciával és egy a mellékkvantumszámokkal kifejezett egyenlet, mindkettő következik az Schrödinger-egyenletből. Hogyan tudnám az de Broglie hipotézis szerinti elektron-hullámállapotokat az ívhosszal megadni ezek segítségével, ha figyelembe akarom venni a Heissenberg-féle határozatlansági relációt is. Persze lehet, hogy ez nem oszt, nem szoroz most, sőt azt is tudom, hogy nem kis munka, ezért csak az instrukciókat várom, majd én szenvedek a matematikájával.
Előzmény: Aurora11 (384)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.16 0 0 393

Igen,csak nagyon pontosan kell definiálnunk,hogy mit jelent az,hogy a dimenzió torzul.Hogy milyen fajta dimenzió torzul.Hogy milyen dimenziók fordulnak elő a fizikai leírásokban.Mert például fázistérbeli dimenziókat is használnank.Ennek semmi köze a hagyományos értelemben vett dimeziófogalomhoz.Szerintem a hagyományos értelemben vett dimenzió megváltozását nem tudom elképzelni,csak a fázistérbeli vagy a Hilbert-térbeli dimenziókra gondolhatunk,szerintem.

 

Előzmény: Törölt nick (392)
Törölt nick Creative Commons License 2009.02.16 0 0 392
Amúgy írd meg ide is... de nem kell sietni véle.

--------


Ja, akkor most értem meg, hogy amit én dimenziótorzulásként értelmeztem, azt egy fizikus máshogy értelmezné. Én szabályszerűen arra gondoltam, hogy a torzult dimenziókbeli anyagnövekedés határozatlan irányú, és abba a határozatlan irányba, éppen azért mert határozatlan, sokkal erősebb, mint ha határozott irányba nőne az anyag. Erre a példa, hogy a gravitáció határozott irányú és sokkal gyengébb, mint a kvantummechanikai kötések ereje.
Előzmény: Aurora11 (391)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.16 0 0 391

Szia Metasémikus!

 

Igen,összeírom Neked,és elküldöm emailben.

"Főleg az a bajom, hogy nem értem amit most írtál, miszerint több dimenziós ábrázolást kell bevezetni, és példálóztál a húrokkal."

Mert a fizikában a dimenzió fogalom nem ugyanaz,mint amit a hétköznapi életben a testek kiterjedésének jellemzésére vezettek be.A kvantummechanikában különféle ábrázolási rendszerek vannak,tele átszöve a csoportelmélet fogalmaival.Például a nukleonoknak a proton és neutron állapota SU(2) csoportábrázolás csoportelmeinek fogják fel.Példa erre az elektronok négydimenziós spinorábrázolása is.A húrok példája is többdimenziók fogalmával bír,de ennek semmi köze a hagyományos hosszúságdimenzió jelentéshez.

Előzmény: Törölt nick (389)
Törölt nick Creative Commons License 2009.02.16 0 0 390
Inkább küld az emailemre is el a választ, ha lehet.
De várhatsz vele, nem akarlak sürgetni.
Törölt nick Creative Commons License 2009.02.16 0 0 389
Szia Auróra!

Mindebből sajnos keveset értek... ezzel összevetve tudnál írni egy komplex magyarázatot, amit mint fizika magyarázatot tovább dolgozhatnám, hogy beküldjem az innovációs versenyre? Főleg az a bajom, hogy nem értem amit most írtál, miszerint több dimenziós ábrázolást kell bevezetni, és példálóztál a húrokkal.
Ja meg miért van az ,hogy a végtelen dimenziós Hilbert-tér egy-egy diemnziójához tartozó amplitúdók egy 3D-s ábrán lettek elszórva,és ebből jönnek ki az atomábrázolások.Így lehet megérteni,hogy a mező oszcillátorának miért van végtelen sok általános koordinátája és általános impulzusa,és hogy mit értenek a húrok többdimenziós világának.
Előzmény: Aurora11 (388)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.16 0 0 388

"Az,hogy a hagyományos dimenziók és a Hilbert-térbeli dimenziók között szerintem mi a kapcsolat,az nagyon dúrva dolog,és a fórumozók számára szerintem álmatlan éjszakákat okoznának,annyira érdekes."

 

A hullámfüggvény argumentumában levő térkoordináták(x,y,z) valójában a folytonos bázisállapotok színét szimbolizálják.Az atomábrázolás 3D-s térben ábrázolja az egyes bázisállapotokhoz tartozó amplitúdókat.Minden egyes térpont a Hilbert-tér egyik dimenziójához tartozó valószínűségi amplitúdót jellemzi.A végtelen dimenziós Hilbert-tér egy-egy diemnziójához tartozó amplitúdók egy 3D-s ábrán lettek elszórva,és ebből jönnek ki az atomábrázolások.Így lehet megérteni,hogy a mező oszcillátorának miért van végtelen sok általános koordinátája és általános impulzusa,és hogy mit értenek a húrok többdimenziós világának.Míg a hullámfüggény argumentumában levő időkoordináta a tényleges időt fejezi ki.

A kvantummechanikai diemnziófogalom szerintem gyökeresen különbözik a hétköznapi életben használt dimenziófogalomtól.A kvantummechanikai dimenziók a Fourier-hullámkomponensek amplitúdóit helyezik el egy adott ábrázolásban.Egyik ábrázolási mód a 3D-s koordinátarendszer,de van,hogy ez nem elég(húrok).

Előzmény: Aurora11 (385)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.15 0 0 387
Ilyen problémákat szerintem a dimenziótorzulás elméletével lehetne kezelni.
Előzmény: Aurora11 (386)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.15 0 0 386

A fehérjék molekulaszerkezetét csak dúrva közelítéssel lehet kezelni,mert olyan bázisállapotokat is bele kellene vonni a leírásba,ami az egész molekula vagy molekula kristályban levő sok molekulás halmaz kiterjedő bázisállapotok.Ilyenekből nagyon sok van,és a molekulában levő erős összefonódással,és elektrosztaikus taszítás növekedésével,egyre nagyobb mezoszkópikus mérettartományba kiterjedhetnek.Ha ezt nem teszik,akkor szenvedni kell a többrészecskekvantummechanikai útvesztővéjvel.(Ha szinte az összes bázisállapot a molekulaszerkezetre jellemzőek között vannak,akkor a perturbációszámítás még alkalmazható).

Az animáción egy ilyen nagyobb méretekben levő bázisállapot(már mezoszkópikus) az,hogy a hét molekulából álló halmaz cisz-retinált fog össze és a fehérjemolekulák szorosabban redeződnek,vagy a fény energiája hatására kinyújtozkodó transz-retinált foglal magában és a fehérjemolekulák távolabb kerülnek egymástól.(Az eltávolódás során felszabaduló potenciális energia adja olyan aktivációs folyamatok energiáját,ami egyes enzimeket beindítva elektromos áramot kelt,és létrehozza a láts érzetét.)

Előzmény: Aurora11 (385)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.15 0 0 385

Néhány olyan bázisvektort is figyelmbe kell venni,ami már a mezoszkópikus tartományban van.Ilyenre példa a fehérjék világában van.

http://www.mkk.szie.hu/dep/aeet/tanweb/bemutat/demo/Rodopszin/rhodopsin.html

(kapcsoljátok fel a sarokban a villanykapcsolót)

Az,hogy a hagyományos dimenziók és a Hilbert-térbeli dimenziók között szerintem mi a kapcsolat,az nagyon dúrva dolog,és a fórumozók számára szerintem álmatlan éjszakákat okoznának,annyira érdekes.A Feynman könyve olvasásakor eset le.

Előzmény: Törölt nick (382)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.15 0 0 384

Ez igaz,de a dimenziószám megnövekszik,amit úgy veszünk észre,hogy a rendszer nemlineárissá válik.A Hilbert-térbeli diemnziók száma megváltozik.

Előzmény: Törölt nick (382)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.15 0 0 383

A gluonok az erős kölcsönhatást közvetítik,és nyolc fajtájuk van,attól függ,hogy a mely színtöltések között vannak:

A három színtöltés:piros,kék,zöld

1.típus:piros-kék

2.típus:kék-piros

3.típus:piros-zöld

4.típus:zöld-piros

5.típus:kék-zöld

6.típus:zöld-kék

7.típus:piros-piros

8.típus:kék-kék

9.típus:zöld-zöld

 

A kilencedik típus hiányzik a természetben,mert ha létezne,akkor lennie kellene az erős kölcsnhatás olyan hosszúhatótávolságú összetevője,amit a kisérletben nem tapasztalunk.Így az utolsó tagot önkényesen ki kell zárni.Ezt a nyolcféle gluon a leírásban,egy csoportábrázolás nyolc csoportelemeként kerül be.

 

A kvarkok közötti kölcsönhatásban attól függő típusú gluon játszik szerepet,hogy a kölcsönható kvarkoknak milyen a színe.

Előzmény: Törölt nick (380)
Törölt nick Creative Commons License 2009.02.15 0 0 382
Az király.. pl. a Nobel-díj átadáson előveszek egy kis műszert és benyomva rajta gombot, megnövekszünk, felgyorsul számunkra az idő, stb... jó vicc.
Nem, szerintem nem lehet higgs-sugarat előidézni, hiszen ahhoz ki kéne nyernünk az anyagból a Higgset, márpedig ha kinyerjük, akkor az anyag dimenziótorzulása megszűnik, vagyis maga az anyag is értelmét veszti, téridődimenzión kívülre kerül. Higgset pedig nem lehet kinyerni, hiszen pont a higgs-bozonok által előidézett kölcsönhatások ütközései által termelődik a higgs. Ez egy ördögi kör. Ezért nem láthatjuk meg soha sem az isteni részecskét. Szerintem.
Előzmény: Aurora11 (381)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.15 0 0 381
Úgy hogy egy Higgs-bozonokból álló részecskesugárzás felerősíti ezt a hatást(dimenziótorzulás),ami anélkül nem lenne,vagy csak nagyon kis mértékű lenne.Csak ehez az kell,hogy a dimenziótorzulás jellemzsére fizikai mennyiséget adjunk,és számértékkel tudjuk jellemezni.
Előzmény: Törölt nick (379)
Törölt nick Creative Commons License 2009.02.15 0 0 380
Szia!

Felvázolom, hogy idáig mik kerültek szóba:

Tudod írtam az alábbiakban egyik hszdre, hogy nem értem.

Meg írtam a Higgsekről, hogy vajon mi lehet a szerepük.

Meg még kérdeztem, hogy tudnál-e ebből valamilyen fizikai levezetést írni, mert én nem.

Meg kérdeztem, hogy hogyan kapcsolható össze az elméletemmel az, hogy egyes bozonoknak van tömegük. Akkor most azoknak a dimenziótorzítása miben különbözik a virtuális pionokétól, gluonokétól és fotonokét, amelyeknek nincs tömegük.

Ja még a gluon is kérdéses számomra.
Előzmény: Aurora11 (378)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!