A primer zárva ilyenkor, igaz? A szekunder melyik? Hátul a vermikulitba vágott résen jön be? Vagy az a tercier? Lehet nekem is így kellene, de ha leveszem az ablaköblítőt (én ezt hívom szekundernek), akkor rányal a láng az ablakra és bekoszolja. A tercer nekem a doboz lyukain nézve összesen több keresztmetszet, mint a szekunder, de a vékony furatok miatt nem jön be rajta elég levegő attól tartok. A kémény szívó hatása onnan szív be többet, ahonnan könnyebb és a 8-as furatok (szkunder-ablak) jóval nagyobbak, mint az 5-ösök (tercier-doboz).:D
Ehhez én annyit tennék hozzá, ha 2 nyáron át száradt fát teszek egy vastag parázságyra, akkor fafajtól (beégési gyorsaságtól függően, kemény-, puha fa) és felület/térfogat hányadosától (vékony, vastag) függően a begyulladást követő 5-10 perc után 95-100% szekunder (+tercier) levegővel égetek. Tisztább, ugyanakkor lassabb, szabályozottabb égés az eredménye.
1. nem keletkezik annyi gáz, amennyi keletkezhet(ne) és
2. nem ég el olyan tökéletesen, ahogy eléghet(ne).
Ez mindkettő hatásfok módosító tényező. A konkrét különbséget mérni és számolni sem könnyű, de a probléma létező, ezért foglalkozik vele boldog-boldogtalan.
Senki nem állítja, hogy az éppen égő fagáz termel több hőt a melegebb levegőtől. Azt mondjuk, hogy az el nem égő fagáz elégése termeli a többlethőt. Ez óriási különbség.
A tök egyszerű kérdésedre a válasznak (mely ha alaposabban megvizsgálnánk nem is volna biztos, hogy olyan tök egyszerű) azért nincsen túlzott jelentősége, mert a jelen problémával nincsen szoros összefüggésben sem a kérdés sem a válasz. A tűztérben égő fa nem egy gázkeverékkel töltött lufi. A gázkazánoknál pl lehet ilyen példával operálni, mert ott elég jól össze lehet keverni a gázt levegővel mindenféle égést megelőzően. Fánál a gáz is az égés hőjének következtében alakul ki a szilárd anyagból és csak amin sur5al írta azon extra esetben lehetne a lufis példádat kicsit is megfelelő modellnek tekinteni, ha a fát tudnánk úgy gázosítani, hogy ne történjen közben égés, majd a keletkező gázt pont megfelelő mennyiségű levegővel tökéletesen összekevernénk és utána égetnénk el. Ez még a faelgázosító eszközökben sem sikerül ebben a formában, ezért is igyekeznek ott is a lehető legmagasabb hőmérsékletet biztosítani a gázégéshez.
Szerintem el kellene végre ismerni, hogy a tűztérben éppen égő fagáz gyakorlatilag semmivel sem fog több hőt termelni attól, ha hideg helyett forró levegőt adagolunk hozzá.
És ha ezt már letisztáztuk, akkor léphetnénk tovább, mert még sok érdekes megbeszélni való dolog van a tüzelésnek ezen a területén... pl az, hogy mikor hoz nyereséget a forró másodlagos levegő.
Azért csak nem hagyom ennyiben a dolgot, hátha sikerül végre ami korábban nem. Megint olyan feltételezett álláspontokkal operálsz, melyek egyáltalán nem passzolnak a vita tárgyához.
"Namármost
- vagy én hazudok, mert hideg levegőben lehetetlen tüzet gyújtani,
- vagy te írtál butaságot mert a tűztérben akkor is tökéletesen elég a fagáz, ha hideg levegő van hozzákeverve.
;)"
A fenti két választási lehetőség egyáltalán nem komplementerei egymásnak nem állítottam vagy tagadtam egyiket sem, ráadásul mindkettő ökörség
-tüzet gyújtani lehet akármilyen hideg levegőben, megfelelő anyaggal megfelelő hőmennyiséget közölve beindul az égés
-a tűztérben szinte soha nem ég el tökéletesen a fagáz se hideg se meleg levegő hozzákeverésével
Ha én netán a másodikat tagadtam volna, akkor sem írtam volna butaságot.
Te pedig nem az elsőt állítottad, hanem inkább a tűztérben keletkező fagázok tökéletes égésének lényegében függetlenségét a hőmérséklettől.
Anno már megpróbáltam kifejteni (és sur5al is megtette a jóelőbb), hogy robbantásra előkészített gázelegyekkel nem tudod szimulálni a tűztér folyamatait, tekintve, hogy ott egy füstgázzal is kevert, levegővel viszont nem megfelelően elkeveredett, egyenlőtlen hőmérsékleteloszlású és folyamatosan mozgó részben éghető anyaggal van dolgunk.
Kíváncsi vagyok, egy átlagos esetben hogyan gyújtanád meg a kéményen kiáramló fagázokat egy szál gyufával mondjuk...
Ha az illető összekeveri, megmagyaráznád a kedvéért mit értesz gyulladáson öngyulladáson és égésen?
Az a helyzet, hogy egyszer pár hónapja Mekkkel ezt a vitát eljátszottuk a bármilyen hidegen égő gázokkal, volt sújtólég robbanásos példa bányászokkal meg minden. Amikor kb ezt írtam neki, amire te is utalsz, akkor úgy emlékszem nem válaszolt és ezzel el is könyveltem, hogy rájött miben hibádzik az elképzelése, csak nem kívánja ezt megosztani velünk. Ezek szerint tévedtem, mert az elmélet újra felütötte fejét....
Aha. Hogyan? Ez itt a lényeg mister! Se rendesen összekeverni, se kiégetni nem lehet egy ilyen környezetben. Mi most kályhákról beszélgetünk, nem egy fiktív fagáz generátor és egy elszeparált fagáz égető rózsa működéséről.
400oC? Miről beszélsz? 1000oC a cél vagy több. Ezek szerint az előző hozzászólásomban említett idézeteket sem olvastad el.:( A faelgázosító kazánok ill. kályhák hamvasztó terében 1200-1300oC között is előfordul. Ott történik a keverés és a kiégetés. A parázságyon átmenő gázoknak mennyi a hőmérséklete? A tömegkályháknál is van egy erre szolgáló tér (harangnak hívják talán?). Minél messzebb vagyunk ettől a céltól, annál pazarlóbban fűtünk vagy fordítva, minél jobban közelítjük ezt a tökéletes gáz kiégetési hőmérsékletet, annál jobb lesz az égetési (tűztér) hatásfok. Amit csak meg lehet tenni ennek elősegítésére (és nem túl nagy erőfeszítés/energia befektetés) azt meg kell lépni. Ha a szekunder (vagy tercier, utánégető) levegő előmelegítése ilyen, miért ne tennénk meg?
Persze te csak adjál be pályázatokat. Vannak akik kiszámolták, kipróbálták, kimérték, de nem tudják felvenni a versenyt a magad fajta elméleti huszárokkal.:DDD
Az illető folyamatosan összekeveri a meggyulladást / öngyulladást / elégést, ami azt jelenti, hogy ezek között nem érti az óriási különbséget.
És persze azok sem, akik ezt eddig még nem vették észre ;)
"Fagáz égetéséről volt szó."
Házi feladat:
Képzelj el egy nagy lufit, ami fel van töltve mondjuk 1 m3 400 fokos fagázzal.
Ebbe a lufiba - a gáz mellé - beletöltünk annyi, szintén 400 fokos levegőt, amennyi a fagáz tökéletes elégetéséhez szükséges, majd az egészet jól összekeverjük. Ezután a szép lassan kifelé engedett gáz-levegő keveréket meggyújtjuk egy gyufával és miközben a lufi leereszt, folyamatosan mérjük, hogy a lángunk összesen mekkora hőmennyiséget produkált.
Az egyszerűség kedvéért ez a hőmennyiség legyen 10 kWh (ami nincs is túl messze a valóságtól).
Kérdés: szerinted kb mennyivel lesz kisebb az így megtermelt hőmennyiség, ha a forró fagáz mellé nem forró, hanem ugyanannyi HIDEG levegőt keverünk?
Az én pályázatom:
Ha a végén levegő felforrósításához szükséges (kb 2,5%) hőt kivonjuk, akkor nem lesz semmi különbség tehát tökmindegy, hogy forró, vagy hideg levegőt keverünk a fagázhoz, a gáz elégetése során megtermelt hőmennyiség pontosan ugyanannyi lesz, tehát a levegő felforrósítása itt nem segít semmit.
"ettől én is aggódok, majd ki kell kísérleteznem, hogy hogyan is működtessem ezt a szellőztetést."
Tipp: vásárolj egy páratartalom mérőt meg egy felületi hőmérőt Ha nincs pénzed infra hőmérőre, akkor vásárolj egy olcsó autós külső-belső hőmérőt, majd ennek a külső hőérzékelőjét szorítsd a falhoz valamilyen nagyon jól hőszigetelő anyaggal (kis eps kocka/plüssmackó/stb) hogy a hőérzékelő kizárólag a fal felületi hőmérsékletét érezze (a szoba/kezed melege ne befolyásolhassa a mérést). Így keresd meg a fal leghidegebb pontját
és rendszeresen mérd meg, hogy nem-e kerül-e a felület esetleg harmatponti (=vizesedési=penészedési) hőmérséklet al.
A táblázatban
feketével = felületi hőmérséklet (ha ennyire hideg a felület, akkor vizesedik + penészedhet)
Nem, ahogy leírta Mekk és SUR is, sima levegő csere lesz. A hővisszanyerés nálam lesz. Én befejeztem, nyilván az idő majd eldönti. Csak arról nem fogunk tudni, mert a kudarcot mindenki elhallgatja.
Ha szükséges, beépítem! Csak meg szeretném nézni - mivel másnál működik - hogy meg tudom-e oldani előtte természetesebb módon. Szerencsére több dolog is lesz a házban, amit kiépítek arra az esetre, ha az elképzeléseim nem jönnek be, mert a kiépítése ezeknek szinte semmibe sem kerül, utólag viszont macerás....de azért előtte kísérletezgetek kicsit :-).
Persze, az is jó lehet. Esetleg egy ablak a kályhához közel.:D Arra azért figyelj majd, hogy nem csak akkor kell szellőztetni, amikor fűteni, szóval az a sok megspórolt pénz szerintem nem kerülne feleslegesen elköltésre. Főleg, hogy kb. 200e Ft-ról lehet szó egy egyszerű házi kivitelezés esetén. Persze igazad van, az egyszerűbb a jobb, feltéve, hogy a kompromisszumokat elviseli az ember.
Szerintem elég érthetően fogalmazott, mégsem érted. Mondjuk ez a te bajod. A baj csak az, hogy folyton itt értetlenkedsz.:D
Fagáz égetéséről volt szó. Persze, hogy hidegben tudsz tüzet gyújtani (csak jóval nehezebb) és persze, hogy a fagázok (az égés 1. feltétele) nem keverednek jól a levegővel (2. feltétel), különösen ha az hideg és elégni sem akarnak teljesen, ha nincs meg a megfelelő hőmérséklet (3. feltétel). Főleg maguktól. Tudom, hogy te alapvetően abból indulsz ki, hogy öngyulladás nem fordul elő, de azért mi már láttunk olyat is.:D
A témának elég alapos szakirodalma van, nézz egy kicsit utána. Sok gyártó vért izzad azon, hogy 5-10-15%-kal előrébb tudjon lépni az eddigi készülékekhez képest, hiszen ez nagy marketing értékkel bír. A gyári hatásfokok persze elmaradnak a nappalinkban elérhetőtől, de a tendencia világosan látszik. A mai (gyártott) kályhák tisztábban és hatékonyabban égetik a fát, mint nagyapáink korában. Ennek egyik oka, hogy 2-3 különböző helyen és módon, részben előmelegítve adagolják az égési levegőt.
Két idevágó részlet csak neked:
"260oC-tól a fatűzben végbemenő átalakulás (pirolízis) során hőtöbblet keletkezik, a reakció még exoterm. Mivel a gyorsan bomló fadarab közelében oxigénhiány van, a képződő fagázok gyakran jóval odébb lobbannak lángra, ott ahol már elegendő oxigéntartalmú levegővel keverednek. Mintegy 1000oC lánghőmérséklet kell ahhoz, hogy a fagáz reakcióképes összetevőire -szénre és hidrogénre – tökéletesen felbomoljon és oxidálódjék.
A fában lévő fűtőenergiát csak akkor hasznosíthatjuk maradéktalanul, ha a fagáz oxigénnel keveredve magas hőmérsékleten éghet el. Csak ekkor nem szállnak tökéletlenül hasadt szénhidrogén-(oxid-)vegyületek a kéményen át a légkörbe. A fagázok tökéletes elégésekor széndioxid (CO2) és víz (H2O) keletkezik, mindkettő természetes, a környezetet nem szennyező anyag."
és
"Az égési levegő 20%-át másodlevegőként kell a fagázlángok térségébe juttatni. A “szekunder levegő” a fagáz tökéletes elégéséhez kell. A másodlevegő ne hűtse le a fagázlángokat, mert akkor nem égnek ki tökéletesen. Ezért lehetőleg forrón kell a fagázlángokhoz juttatni. A szekunder levegő összekeverése a nagyon forró fagázokkal a kályha- és kandallóépítés egyik műszaki problémája. A forró gázok fizikai okokból nagyon rosszul keverednek. Jó tűzterekben örvényszakaszok vagy szűk fúvónyílások segítik elő a jobb keveredést annak érdekében, hogy a fagáz elegendő oxigénhez jutva, lehetőleg még a hőcserélők elérése előtt tökéletesen elégjen, ehhez legalább egy percnyi kiégési időre lenne szüksége.
A fagázok gyakorlatilag nem keverhetők tökéletesen oxigénben gazdag levegővel, ezért több oxigénben dús levegőt kell adagolnunk, mint amennyi számításaink szerint a tökéletes égéshez kellene. A tapasztalatok szerint a tényleges levegőszükséglet a számítottnak mintegy 170%-a."
Hát ez egy pici ház, 5,5x10 m a belső rész faltól falig +uekkora tetőtér.
A kamra és a kályha egyik irányból nézve 1/3-ad távolságban van, a kandalló meg 2/3 távolságban az egyik iránytól.
Szóval elosztottam őket....szóval nem kell a bejövő levegőnek oly sok utat megtenni.
Attól amit írsz, hogy a falon lehet penész - ettől én is aggódok, majd ki kell kísérleteznem, hogy hogyan is működtessem ezt a szellőztetést....megjegyzem mindkét tüzelőberendezéshez ki van építve a külső levegő a padlóban, csak nem szeretném rögtön agyontechnologizálni a házat, inkább megnézném, hogy műkszik -e eccerűen :-) .
Mert ugye, ha külső levegőre kötöm őket, akkor semmi sem szabályozza sem a párát sem a friss levegőt a házban, amíg be nem építem az erre szolgáló kütyüt, egy entalpiás hővisszanyerős szellőzőt, de ezt kurvára el akarom kerülni - elvi okokból!
Ha a kamrának nincs saját fűtése, akkor a kamra meglehetősen hideg lesz (átlagos téli napokon 7-12 fokos, hideg téli napokon akár 3-5 fokos). Az persze nem baj, ha van a lakásban egy óriási hűtőszekrény, de a szomszédos fűtött helyiségek kamrával határos falait félig-meddig külső falnak kell tekinteni és figyelni kell, hogy nem-e penészednek-e a meleg oldalon.
"a beszívott hidegebb levegő amikor beér a lakótérbe, akkor a födém alatt összegyűlt melegebb levegőbe érkezik meg, és felmelegszik,"
A lyukon bejövő hideg levegő egyfajta lassú zuhatagként le fog csorogni a padlóra, majd ott kissé szétterülve a nagy része elindul a kályhád felé. Ha elkeverni szeretnéd, akkor egy nagy lyuk helyett sok kis lukat csinálj a mennyezethez (de még jobb lenne sok kis cső/csatorna, amely eltávolítja a faltól a lecsorgó levegőt).
Ha az ajtó jól záródik, akkor a spájzban kizárólag a külvilág levegője lesz, amely csak melegebb lehet az eredeti (kinti) állapotánál, ennélfogva relatív páratartalma is csak alacsonyabb lehet. Márpedig melegedő levegőből párakicsapódás nem lehetséges.
Igen, ez a lejtetés jó ötlet, bár eredetileg úgy terveztem, hogy egyszerűen becsukom az ablakot ha nem ég a tűz és az áttörésbe meg kandallóhoz használatos mozgatható zsalus cuccot tennék a kamra falába és a kamrai ablakkal együtt zárnám. Ennyi munkát megér a szellőztetőtől elspórolt pénz.....
A megoldás jó lehet és ügyes az az ötlet is, hogy ne a padlón kússzon a hideg. Bár ahogy belép azon az áttörésen szerintem egyből lecsorog majd és mégiscsak a padlón megy, de ezt majd kitapasztalod. A párával sincs gond egészen addig, amíg a kályha szívja a levegőt. Jól gondolod, hogy jön a hideg, száraz levegő befelé, nem lesz vele gond. Amint nem ég a tűz, megáll az áramlás, a fenn lévő meleg, legpárásabb levegő át akar majd folyni a kamrába. Ott viszont lecsapódik a pára és penészedni fog a plafon. Ennek megakadályozására valami egyirányú áttörés, zsalus megoldás kellene, de ezt vagy kézzel nyitod/csukod vagy elektromosan, mert szerintem a kályha akkora huzatot nem csinál, hogy nyissa, de ki kell próbálni.
Hopp! Talán megvan. A külső levegő bevezetésnél is javasolják, hogy a cső kifelé lejtsen. Így a meleg nem akar majd felfelé-kifelé menni rajta. Ezt meg lehetne próbálni itt is, bár egy faláttörésben nagy lépcsőt nem lehet létrehozni. Esetleg periszkóp-szerűen berakva egy kb. 1m-es lefolyócső darabot két 90o-os könyökkel, ami a kamrában középmagasan indul, és a nappaliban a plafon alatt érkezik meg. Ezen jó eséllyel nem fog lekúszni a meleg, párás benti levegő.
Az eredeti kérdésed arra vonatkozott, hogy a hővisszanyerős szellőztetésnél a hideg és meleg levegő találkozásánál a meleg oldalon van-e párakicsapódás a hideg hőcserélőn?
Ha igen, akkor elnézést az értetlenkedésért és hogy egy másfajta rendszert magyaráztam.
"Házilagos tüzelés esetén a tűztér felmelegedési-lehűlési hőmérsékleti íveket ír le, álladó állapotról többnyire szó sincs"
Felhívom figyelmed újfent, hogy az időbeli változáson kívül a tűztérben egy adott időpontban a hőmérséklet nem egyforma mindenütt. Az én álláspontom szerint általában vannak olyan pontok a tűztérben, ahol a hőmérséklet nincsen meg az égéshez és vannak olyanok ahol a levegő nem áll rendelkezésre kellő mértékben, van ahol egyik sem. Ezek egyikében sem zajlik le a tökéletes égés, de egy részükben van éghető füstgáz és közülük az előmelegített levegő azon részt csökkenti, ahol csak a hőmérséklet hiányzik. Hogy ez mekkora arányt képvisel, azt esete válogatja.
"Az ő megoldásában gyakorlatilag hideg és meleg levegő találkozik. A fürdőszobádban keletkező pára is kicsapódik, ha nem szívod ki."
Az ő megoldásában nem keletkezik a fürdőszobaihoz hasonló, meleg és párás levegő sehol. Nincs olyan szabály, hogy hideg és meleg levegő találkozásánál pára csapódik ki bárhol. A kinti alacsony nedvességtartalmú levegő elkeveredik a benti meleg és valószínűleg szintén nem magas nedvességtartalmúval. Az a kérdés, hogy a kialakuló hőmérsékleten a kevert levegő nedvességtartalma hány százalékos relatív páratartalmat jelent. Ha kevesebb, mint száz, nem csapódik ki semmi, a levegő meg tudja tartani magában.
Figyu! Én a téli időszakról beszéltem, belső levegőt használó kályháról, ami a kamra ablakán, de a kamrából a kamra fala tetején kialakított szellőzőn közlekedik. A plafon alatt beérkező levegőből semmi sem fog kicspódni, zömében azért, mert télen a kinti levegő szárazabb, és mivel folyamatosan cseréli a párásabb levegőt a kályha és a szellőztetés, a benti levegő sem túl párás. A tél problémája inkább szokott a túl száraz levegő lenni ( ezért is találták ki az entalpiás hővisszanyerős cuccokat ) semmint a túl nedves....A lényeg a szellőztetés. Hogy ez gépi, vagy kályhás+manuális, az tök mindegy.....
Nyilván aki belső levegős kályhát használ, az a többi olyan eszközt is okosan választja meg, ami megszívhatná a kályhát ....pl nem kürtős hanem filteres konyhai szagelszívót választ, nem épít be központi porszívót, és kis teljesítményű wc ventit használ.....
A kandallóm a már említett csöveken át tudja beszívni a külső levegőt. Az egyik ventilátor gyakorlatilag sosincs bekapcsolva, a másik pedig napi 15 percet.
EZ nem az a rendszer. És az elszívó nem befúj, Az ő megoldásában gyakorlatilag hideg és meleg levegő találkozik. A fürdőszobádban keletkező pára is kicsapódik, ha nem szívod ki.
a leg egyszerűbb dolgok sokszor a legjobbak.
minek ez a sok extra cucc vagyonokért amikor az ytong kürtőkkel még sose volt probléma... ha jól lehálózzák akkor repedésmentes ennyi.
azért érdekes ez a lap amit tűztér szigetelésnek mondanak és 900 fokig bírja...
ha rakok mezei aluminium lapot 3at a füstcső és a vizszintes fal közé úgy h a lapok közt 1-1cm légrés van akkor az is elvégzi a dolgát.
ez a világ sose változik. természetes h rátukmáljuk az emberekre az értelmetlen méregdrága spec... anyagokat. a magyar szereti elfelejteni h mi nem osztrákok vagyunk osztrák fizetéssel.
Nem valószínű. Pára a meleg levegőből csapódik ki, ha elég magas a páratartalma és sokat hűl. Elsősorban hideg felületre szokott kicsapódni, melegebb és kellően párás levegőből. A bejövő, és a felmelegedés során csökkenő relatív páratartalmú levegőből értelemszerűen semmi se fog kicsapódni, a némileg lehűlő benti meleg levegőből pedig csak akkor csapódna ki pára, ha meglehetősen párás lenne eredetileg, de ez ilyen fűtési módnál nem jellemző. Továbbá ez nem egyszerűen két levegőtömeg találkozása, ez egy befelé áramlás, egy fokozatos elkeveredés. Szerintem, sőt tapasztalatom szerint is...
Segítségeteket szeretném kérni. Már egy jó ideje próbálok valami infót találni a Wamsler Etna vízteres kandallóról. Nekem 3 radiátorra kellene, és 48 m2-es nádtetős vályogházat fűtenék vele. Nem tudom, hogy mennyire jó ez a rendszer, soha senkinél nem láttam még, csak kazános vegyes tüzelést, erről semmi infóm nincs. Jelenleg Wamsler Kaminóm van, ezt cserélném le, de szeretném megtartani a kandalló jelleget. Olvastam az útmutatójában, hogy barna szénnel is fűthető, nem csak fával. Esetleg erről van valakinek valami tapasztalata?
Nagyobb belső mérete miatt gondolom hosszabb ideig nem kell pakolni fával, mint a Kaminót....
Bármi infót erről a rendszerről nagyon szívesen fogadnék.
A kályhával történő szellőztetés hőcseréje végülis elvileg megtörténik a kályha falán keresztül, ha a kéményen távozó füstgáz a megengedhető minimumig hűl a fűtött térben. Ami ezen felül szükséges szellőztetés télen vagy máskor, arra lehet beépíteni bármit ami kifizetődő és nem életveszélyes.
Friss levegő előmelegítést túl magas füstgázhőmérséklet és kéményveszteség esetén a füstgázzal lehetne elvégeztetni, mindenképpen a tűztértől távolabb, lehetőleg a fűtött térből távozás előtt közvetlenül, vagy mondjuk éppen utána a padláson, ahol a beáramló friss levegőt egy füstgáz által fűtött akár jelentősebb hőtároló tömeggel rendelkező felületre vezetni, ami ekkor hőcserélőként funkcionál. Ilyen szerkezet esetleges kivitelezésekor persze rendkívül óvatosan kell eljárni, mert füstgáz nem juthat a friss levegőbe semmi esetre sem. Ezzel az egyébként elpazarolt energiával lehet előfűteni a friss levegőt. Ezzel a megoldással viszonylag kisebb felületen lehet elérni ugyanazt a hatásfokot, akár a padlásra is telepíthető és nem kell a beáramló hideg levegő hatásait viselni. Nyilván ezt is úgy kéne kivitelezni, hogy az így kapott meleg friss levegő ne a kályha közelében, hanem a lakás távolabbi pontján jusson be és onnan vándoroljon a kályha felé
Igen - feltételezhető, hogy ha vannak ilyen használatik, hogy a két gépet így kell használni - akkor meg is oldották a vezérlését....végül is ez nem egy űrhajó vezérlése szintű probléma :-)
Én úgy fogom megoldani, hogy a kamra ablak lesz nyitva, de a kamra ajtót jól záródóvá teszem, viszont a kamra falának tetején vágok egy lyukat és teszek bele egy kandalló zsalut. Így a kamra hűvösebb lesz, és a beszívott hidegebb levegő amikor beér a lakótérbe, akkor a födém alatt összegyűlt melegebb levegőbe érkezik meg, és felmelegszik, plusz jobban megkavarja a levegőt és segíthet megelőzni a durva hőmérsékleti rétegződést.
Ezzel a megoldással - hogy fent fog a hidegebb friss levegő átjönni - remélem megelőzöm azt a kellemetlenséget is, amit a bokaszinten áramló hideg levegő keltene......
A Kerecse által belinkelt gép csak azért nem volt szimpi, mert áthűti a falat. De most, hogy kiveséztük, mégiscsak jobb az, mint amit én írtam. De igazából egy jó helyen nyitott ablak megoldja, erre még gép se kell.
Jogos, de azért gondoltak ám erre is az okos mérnökök: van vezérlése. Valamelyik terméknél írták is, hogyan kell őket beállítani. Kommunikálnak egymással, egyszerre váltanak üzemmódot. Ez nem bonyolult, lévén egy helységben vannak, viszonylag közel.
Persze hogy működik, de dög drága és nem hatékony. Amire Mekk utalt, vannak olyanok is, amik egyszerre fújnak és szívnak, a központihoz hasonló betéttel, két ventivel, de nem férnek be a faláttörésbe és ezeknél a 80-160eFt kategóriás gépeknél is drágábbak sajnos (300-500e). Álmennyezetbe bele lehet őket tenni, korrektül becsövezni (ill. ki:D) a friss és elhasznált levegőt és benn egy nagyobb helység pl. egy tárgyaló levegő minőségét klasszul menedzselik. Sajnos ez megint csak nem jó nekünk ill. kevés kandalló témában.:D
Mivel a (belső levegős) kandalló (igazából a kéménye) normális tűz esetén esetén elég rendes szívóhatást fejt ki a térre, amiben működik, elég a friss levegő számára egy megfelelő nyílás, amin beáramolhat és a dolog el van intézve. Hogy ez a kályha közelében van-e vagy szétszórva a lakás különböző pontjain, annak a kérdése, hogy akarjuk-e a kandallót szellőztető gépnek használni, mi van a párával stb. Ugye innen indult a diskurzus és láttuk, hogy van előnye a belső levegős megoldásnak, ahogy hátránya is.
A szándékod jó volt, mert meg akartad kímélni, hogy csak úgy beszívja a hideg levegőt.:D A veszély valóban valós, én is tapasztaltam már, hogy a páraelszívó megrántotta a kéményt.:( Szerencsére, amikor nem égett a tűz. Ill. lehet, hogy akkor már a kémény lenne erősebb? Nem volt még ebből gond, mondjuk adunk is friss levegőt a háznak tüzeléskor ill. ablakot nyitunk a konyhában, ha megy az elszívó. A belső levegős kandallónál/kályhánál ezért is előírás a légbeejtő. Nem elzárható módon. Mondjuk bedugaszolni/leragasztani azt is lehet.:(
Vannak változtatható nyílású, teljesen el is zárható légbeeresztők/résszellőzők (3-4-5e Ft), amik olyan 20-40m3/h mennyiségű levegőt engednek be. A 10-12kg fa eltüzelésekor 100+m3 levegő fog kelleni, tehát kb. 3 órát elég nyitva lennie.
Ennél még egyszerűbb egy 100-as PVC cső a falban, rajta retesszel. Nekünk is ilyen van pl. Bár be van zárva, mert örülünk a száraz levegőnek. Tartós hideg+fűtés(+szellőztetés) kombinációval sikerült a páratartalmat 60% alá vinni picivel. Ha párásabb és melegebb az idő, egyből elszáll a pára.
A külső levegő nem megoldható a kályhád táplálása? Nem muszáj rákötni, elég csak a közelében/alatta a fatárolóban pl. elereszteni a friss levegőt.
Egyébként értem amit írsz, csak azt nem értem, hogy ha asszinkron működik két gép, akkor hogy csinálod, hogy úgy is maradjon? Állandóan nem kell menniük. Ha indítod, akkor ha egyszerre indul szinkronban lesz, a nem egyszerre indulást meg elég nehéz lehet kivitelezni.....
De Mekknek abban valóban igaza van, hogy 1 gép is működik simán....ha nincs kályha ami még plusz elszív....
Ami viszont szintén igaz, hogy elszívó és befújó cucc nem segít a kályhán, merthogy az is úgy működik mint egy sima elszívó. Tehát azt nem egyenlíti ki egy befúj/elszív gép, csak egy befúj gép.....
Illetve még pontosabban: annyiban segít a kályhán, hogy oxigén lesz bent újra, tehát az égés mehet, viszont kérdés, hogy amikor a gép elszív - ha tényleg egy venti jár benne ide-oda - nem szívja-e meg a kályhát, és itt a válasz az, hogy : DE.
Ezért amit én javasoltam az még veszélyes is lehet - tessenek elfelejteni!!!
"A Stiebel leírásában külön ki van hangsúlyozva, hogy csak párosával lehet szerelni, lévén hogy jelentősen leromlik a légszállítás, ha nagy ellenállás van a szívott vagy fújt oldalon."
Ha a lakás TÖKÉLETESEN tömített lenne (lásd: űrhajó/tengerelattjáró), akkor elég lenne egy db ventilátor is, mert ugye akkor csak egyetlen helyen van bejárat meg kijárat a levegő számára.
De egy db ventilátor a lakásban túlnyomást (vagy vákuumot) csinálna, márpedig a lakások falán van néhány (száz) picike rés/lyuk és ettől kezdve már nem ott távozna (vagy jönne be) a levegő, ahol mi szeretnénk (a hőcserélőn keresztül), hanem mindenhol :)
De két ventilátorral már megoldható, hogy a lakás belseje és a külvilág között ne legyen légnyomás különbség, ezért megoldható, hogy a pici réseken át ne legyen levegőcsere, tehát gyakorlatilag a hőcserélőn át közlekedjen az összes levegő kifelé és befelé is.
Jogos, egyáltalán nem kell hozzá! Csak már elfelejtettük az eredeti kérdésedet.:D Te résszellőzővel akartad a belső levegőt használó kandalló levegőigényét kielégíteni. Evonly ajánlott e helyett egy faláttöréses, hővisszanyerős szellőzőt, ami többszörösébe kerül és valóban nem jó arra, amire te akartad használni. Egyébként egy jó termék lenne a decentralizált, hővisszanyerős szellőzés megoldására, bár én sokallom az árát. Amennyibe kerül 1-2 helységre kiépítve, abból össze lehet dobni egy központit is.
Kályhához használva az a gond vele, hogy
1. falat kell fúrni miatta (a résszellőzőhöz nem)
2. párban kell használni (a résszellőzőt nem)
3. 1db is drága (80e-160e), pláne kettő (a higrós szellőző 10+ÁFA, a fix, mindig nyitott az még olcsóbb)
Abban egyetértettünk, hogy kettő kell belőle, csak abban nem, miért? A linkeken ott az infó, fel lehet venni a kapcsolatot a cégekkel, ha valakit érdekel.
Az egyik, általam linkelt teméknél írja is:
"Stiebel Eltron LA 30 WRG hővisszanyerő szellőztető Cikkszám: 232026 Gyártó: Stiebel-Eltron Leírás: Rendkívül hatékony decentralizált szellőztető készülék hővisszanyeréssel. A hőtárolás elve alapján működik, ami az irányváltó légáramlással csendes üzemet biztosít. • Egycsöves technológia • Egy vezérlő egység akár 4 ventilátorhoz • Helytakarékos, egyszerű telepítés • Nagyon csendes működés 15-30m3/h, 90% hővisszanyerés. Két készülék kell az üzemeltetéshez."
Nem vagyok éppen mindenképp a részszellőző mellett, de a higrós megoldás jó lehet a pára- és penész problémák egyszerű kezelésére. Sajnos annak is vannak hátrányai, amit a hivatkozott Szellőző rendszer légkondi helyett? topik ill. a Penész a falon topik is részletesen tárgyal.
Csak a külső levegő a megoldás, hiába van nekem hővisszanyerős szellőztetésem, a konyhai elszívót csak akkor engedték, ha külső levegős a rendszer. Ez egy pillangószeleppel lezárható.
Én is olyan légbeeresztőt keresek ami abban a másfél órában amíg a tűz ég a kéményhuzatnak megfelelő levegőmennyiséget beengedi, de egyébként meg zárva van. Van ilyen ami nyomásesésre nyit?
A drasztikus csökkenést úgy értettem, hogy a még a normálisnak mondható 50% körüli értékről 34-36%-ra. A ház kétszintes, a földszinten van a kályha egy 150m3-es nappali-előszoba-konyha részben. Naponta 10-12kg fát égetünk el.
Nem teljesen ez hangzott el. Úgy látszik lassan tanulsz és gyorsan felejtesz. Leszel szíves idézni azt a hozzászólást. Ha esetleg nem sikerülne, akkor korrigálni magad. Köszönöm.
Ha már nem értesz a témához és nem tudsz érdemben hozzászólni, akkor kötözködsz? Troll-e vagy-e?
A faláttöréses hőcserélős szellőztetők kapcsán én már elvonatkoztattam a kályhától.
A kályhák levegőellátásáról, most a szellőztetőrendszeres topicban folyik a szó, a szellőztetésről meg itt :-)
Egyébként belső levegős cserépkályhához úgy tartok elképzelhetőnek ilyen hőcserélős szellőztetőt vagy másmilyet is, hogy valami módon biztosítani kell, hogy véletlenül se okozhasson nyomásesést a kályha légterében, a kályhának ne kelljen a szellőztető ellenében dolgozni. Ha a szívási teljesítmény nem nagyobb mint a befúvási, vagy ha inkább egy kicsit kisebb, akkor ilyen gond elvileg nem lesz, csak kell egy biztonsági megoldás ami ezt figyeli is különböző meghibásodások, dugulások ventilátor amortizáció esetén.
Nálam úgy van megoldva, hogy egy része beszív, a másik kifúj. Pl. fürdőszobánál, ahol pára, stb. van, ott kiszív. Nappalinál, ami 70 nm. 2 befúj, 2 kiszív. Külön ágakon. A hőcserélő lényege, hogy a beszívott, elhasznált levegőt kicseréli a frissel, és azt felmelegíti. Hogy ezzel önmagában hogyan lehetne megoldani egy cserépkályha levegő-ellátását még mindig nem tudom.
Abból indultunk, hogy később vagy ha újra építkeznél.....és belinkeltél egy sima nem hővisszanyerős faláttöréses gépet.
Én meg azt mondtam, hogy ennél még a legrosszabb hővisszanyerős faláttöréses is jobb, még akkor is ha csak 50%-os a hővisszanyerése.
Hogyan akarod a hideg levegőt kiengedni - ami bejön - a kéményen? Felmelegszik közben.
Egyébként igazad van, most hogy belegondolok: ha egy kályha elszívja a belső levegőt, azon nem sokat segít egy olyan gép, amelyik elszív-befúj, csak egy olyan gép, amelyik csak befúj a szükségleteknek megfelelően.....
Valóban ez jó magyarázat arra, hogy egyáltalán működik a technika, a jelenséggel persze találkoztam ventilátorok tanulmányozásánál, igaz a parapetre nem gondoltam, pedig az nagyon hasonló, de az is igaz, hogy ott nincs különösebb légsugár, inkább a füstgáz felszálló jellege miatt nem jut vissza.
Az jutott még eszembe, hogy mivel a bejövő levegő hidegebb feltehetően elterül a lentebbi rétegekbe ez is akadályozza a keveredést.
Ettől függetlenül azért érdekelne, hogy legkisebb fokozaton (az egyiknél 4 W 4 m3/h adatokat láttam asszem), amikor gondolom az elméleti hatásfok a legnagyobb, ugyanakkor a beáramló levegősebesség a legkisebb, mondjuk kb 10 cm/sec milyen áramlás alakul ki a beömlő nyílás körül.
Elolvastam a hozzászólásokat, de a linkeket nincs már erőm most elolvasni.
Viszont lenne egy kérdésem: miért kellene hővisszanyerős szellőztetés a kályhához, ha én a beszívott hideg levegőt a kéményen akarom kiengedni? Tehát a hővisszanyerés nem működne, hisz a "hideg be, meleg ki" nem közvetlenül egymással érintkezve zajlana le.
...és ugyanezen nagy sebességű levegő összetartás-nyalábolás miatt vagy képes elfújni egy gyertyát (viszonylag) messziről... mert egy ásításnál is ugyanannyi levegő jön ki ugyanazon a lyukon, mégsem alszik el tőle a gyertya, mert kis légsebességnél ez az összetartó hatás nem jön létre.
Egy lyukon kifújt levegő összetartó nyalábot képez, aminek csak a szélein van egy pici lemorzsolódás, így halad elég messzire, és ahogy lassul, úgy terül szét. Ezért érzed a légáramlatot pl egy szobai ventilátor tengely-irányában még több méter távolságból is.
Beszívásnál viszont az iránykarakterisztika közel gömb alakú, nagyjából egyenletesen van elosztva a tér minden irányából, tehát a beszívás nem egyetlen irányban erős, hanem sok irányban gyenge. A fent említett szobaventilátor túlsó (szívó) oldalán ezért nem érzed a szívó hatását több méter távolságról.
A parapetes füstgáz kivetetéseknél is egymás mellett (pontosabban: egymásban) van a két cső, még sincs érezhető visszakeveredés. De vannak ugyanilyen elven működő tetőkivezetések is, szintén kémény, vagy szellőzőrendszer kifújás+beszívás céljából.
Persze a visszakeveredés nem nulla, de jelentéktelen.
a levego olyan mint a megdobott kavics. szeret egyenesen tovabbmenni. tehat ha egy csovok kifujsz, akkor a kifujt levego szep egyenes sugarban, nem tulsagosan nagy kupban szelesedve megy elore, jo messzire a kitorkollastol is meg sugarban megy. ellenben ha egy csovon szivsz, akkor a szajanal korben mindnehonnan egyenletesen megy befele a levego, par tiz centire mar nem is erzed a huzatot.
Szerintetek egy ilyen készülék, hogyan oldja meg, hogy ne nagyrészt az éppen befújt friss levegőt szívja ki a közvetlenül a befúvó nyílás melletti elszívónyíláson, vagy éppen a rövid irányváltások során?
Nekem első körben ez volna az aggályom egy ilyen hőcserélős szellőztetésnél.
A leírásokban nem találtam hiteles információt sem erről, sem a tényleges hatásfokviszonyokról. "Akár 70%" az nem igazán értékelhető adat.
Miért is szeretik az emberek a kandallót? Azért, mert a fűtési módok közül a legközelebb áll a természetes fűtéshez, valamint jó hangulatot is kelt. Ha valakinek van kandallója, és mellette ki van építve a gázfűtés is, akkor, ha máskor nem is, de vendégség alkalmával[...] Bővebben!Tovább »
Akkor én biztos nem kommersz gyapotot kaptam mert ennek 5 év alatt nem lett semmi baja még csak el sem színeződött. Mellesleg ( én persze nem értek hozzá ) hol van ott a füstcső körül 300 fok ?? Én mértem magát a füstcső külső palástját és annak a felülete mikor a leg melegebb volt akkor volt 177 fok. A levegő meg rossz hővezető ugye mint ezt itt is párszor már elhangzott így akár csak 5cm távolságban sem lehet már ennél melegebb. Nem vitatkozni szeretnék veled mert az egyértelmű, hogy te értesz ehhez jobban, de ez a 300 fok szerintem elég magas hőfok ahhoz hogy ha nem ér közvetlenül a gyapot sehol sem a tűztérbetéthez sem a füstcsőhőz akkor gond legyen.
Mai napon jó néhány telefon után kiderült, hogy ez az anyag, amit mi vettünk -igen borsos áron- nem is kálcium szilikát lap , hanem merev kerámiaszálas szigetelő lap, és TC Board néven fut. Tűztér szigetelésre találták ki. 900 fokig bírja a hőt.
Na akkor nálunk hány fok lehet a felül nyitott, plusz két szellőzőráccsal ellátott kandalló palástban, ha megperzselődött?
(Most is érzem a szagát, be van gyújtva).
Alumínium lemez borításban gondolkodunk... Na de az vajon bírja-e?
"mert ezek a faláttöréses hővisszanyerős cuccok csak párban működhetnek, aszinkron módban."
Nem tudom, hogy honnan van ez az információ, de tudtommal
ezek a falba építhető mini-hőcserélők is egyidőben folyamatosan fújnak és szívnak is, tehát egyetlen csukott ajtós kis szobában, egymagukban is teljesen jól szellőztetnek (az, hogy a hőcserélőjük hatásfoka menyire nagyonszar, azt most hagyjuk :)
Nagyon ritka, de léteznek úgynevezett lélegző szellőzetők is, amelyekben nem hagyományos hőcserélő van, csak egy lyukacsos hőtároló tömb, ezek viszont igen rövid időszakonként váltanak levegő-irányt , tehát ezek is tudnak egymagukban zárt térre dolgozni.
Ezt az átvonulást másik topicba azért nem értem és elfogadni sem akarom, mert arról beszélgetünk, hogy egy fatüzeléses készülékhez milyen optimális levegőbeáramlást lehet biztosítani és hogyan....szóval nem kell azért ennyire "tematizálni a közbeszédet" :-).....ezek szorosan összefüggő dolgok, beszélhetnénk itt a fatüzelés kapcsán akár a hőszigetelésről is.....mert rendszerben gondolkodunk!
Hát ja. Amúgy ez a túlnyomás felépítés/vákuum generálás nem igen fog előfordulni, vagy nem lesz számottevő, mert az olcsó megoldásokban lévő ventik szinte semennyi túlnyomást/szívást nem tudnak létrehozni, hiszen axiálisak. Ha rosszak a nyomásviszonyok, egyszerűen pörögnek, de nem csinálnak semmit a levegővel. Azért is rakják őket faláttörésbe, ahol nem kell lényegében nyomást felépíteni egy csőben. Ha mögöttük egy kb. légmentesen lezárt tér van, meghalnak rögtön.
Van, aki beleásta és pont a hivatkozott topikon volt ez téma pár hónapja, ki lett vesézve rendesen. Jó dolog, egyszerű és drága. Nem csak azért, mert kettő kell belőle minimum, de azért is. Nagyjából ez lett a vége. Szerintem ott lenne helyes a továbbiakban értekezni róla.
Mint valmikorAZ OLAJKÁLYHÁK TARTÁLYA ÉS A TŰZTÉR KÖZÖTT KB. 5 CM VOLT A TÁVOLSÁG. dE A KETTŐ KÖZÉ RAKTAK VÉKONY ALU-LEMEZT. KETTŐT IS, AMELYEK TÁVOLSÁGA KB. 1CM VOLT. a MÁSFÉL MILLIÓ OLAJKÁLYHA EMIATT SOHASEM GYULLADT FEL.
a HŐVISSZAVERÉS ÉS A FELFELÉ TÖRTÉNŐ LEVEGŐ ÁRAMLÁS MIATT.
Na, akkor legalább már közeledünk a megoldáshoz, ez jó.:D A ház nem egy lufi. Honnan egyenlítődik ki a depresszió? Ha jól zárnak a nyílászárók, akkor szinte sehonnan, kvázi nem szív semmit, csak erőlködik. Ezért kell ablakot nyitni neki ill. gázos környezetben, nem külső levegős fűtőberendezésnél előírás a légbeejtő. Gáznál asszem kettő is. Lentebb és fentebb 1-1. Ami egyébként (nyomásügyileg) így már egyenrangú azzal a megoldással, ha nem zárt a lakás légtere, ezért ezer résen szökik be a levegő, amit az elszívó egy ponton visz ki. Erre nem tervezhetnek a hatóságok ill. bármikor cserélhetsz nyílászárót, ezért a lakás természetes szellőzését "elrontod", úgyhogy előírják neked a légbeejtőt. Ha egy hővisszanyerős faláttöréses szellőztetőt veszel, pont ugyanez lesz. Kiegyenlítődik az a pozitív vagy negatív nyomás, de olyan módon, ami a hővisszanyerős szellőzésből pont az a részt vágja haza, amiért az 5000 Ft helyett 80-160.000 forintot fizettél, a hővisszanyerést.:D
Az egyik, általam linkelt teméknél írja is:
"Stiebel Eltron LA 30 WRG hővisszanyerő szellőztető Cikkszám: 232026 Gyártó: Stiebel-Eltron Leírás: Rendkívül hatékony decentralizált szellőztető készülék hővisszanyeréssel. A hőtárolás elve alapján működik, ami az irányváltó légáramlással csendes üzemet biztosít. • Egycsöves technológia • Egy vezérlő egység akár 4 ventilátorhoz • Helytakarékos, egyszerű telepítés • Nagyon csendes működés 15-30m3/h, 90% hővisszanyerés. Két készülék kell az üzemeltetéshez."
Igen, de erre írta su5al, hogy ha egy ilyen berendezésed van, akkor a hatásfok leesik, mert amikor befelé fúj, akkor a lakást elhagyó levegő nem egy másik hőtároló egységen át távozik, hanem másutt, vagy ha a ház rendkívül légtömör az ott lakóknak folyamatosan ki be dugulhat a fülük, plusz a ventillátor is egyre nehezebben tudja benyomni a levegőt egy túlnyomásos térbe. Vagy ha nagyon rövid szakaszokkal dolgozik, akkor az előzőleg beszívott levegőt küldi ki rögtön, ami megint értelmetlen dolog. Nem ástam be magam az ilyenek működésébe, de effélékre gondoltam hirtelen, amikor megláttam a kibontakozó vitát.
Nekem is horganyzott lemez van a kályhacsövemtől 3cm-re hőtükörként a konyhai munkalap szélének védelmében. Épp csak langyos. Ha fekete felületű lenne, akkor felforrósodna. Nem viccből csinálják az infrasugárzók hátulját is tükröző anyagból.
Előre sugározza hő nagy részét, a hátulja meg gyakorlatilag hideg marad.
Egy ház nem úgy működik, hogy ha megszívják a légterét akkor behorpad :-). Akkor amikor a konyhai elszívó szív, akkor (300-500 m3/h )...? Depresszió alakul ki bent, ami kiegyenlítődik.....
Dehogy is! Talán nem lettél még a szakértője ezeknek a cuccoknak. Én sem vagyok az, de elolvastam a leírásukat.:D Meg hát a logika/fizika is mást mond. Persze, mindegyik fúj és szív, nem ez a kérdés. Ha egy van csak, akkor amikor ő szív friss levegőt, felfújódik a lakás, majd amikor szív, akkor összehorpad? Nyilván nem. Na látod, pont ezért kell párban legyenek, az egyik beengedi a frisset, a másik kidobja a használtat miközben a bennük lévő kerámia mátrix leadja/felveszi a hőt, majd szerepet cserélnek.
Működni működik önmagában egy is, csak akkor a 60-70%-os hővisszanyerési hatásfok egyből leugrik 30-35-re.:(
A központi szellőztetők meg egyáltalán nem úgy működnek, ahogy írtad, de mindegy, nem ide tartozik ez a téma.
Arra kell figyelni, hogy ezek a gépek max 50 cm-es falvastagságig építhetők be és ebbe bele kell érteni a hőszigetelést is....bár vannak lehetőségek vastagabb falnál is de azok már "nem legális trükkök".
Azért kell legalább kettő, mert általában max 45-60 m3-t tud óránként és nem szabad maxon járatni. Kb 20-30 m3/h-ra állítva kell a 2 gép 2 emberre, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy már 1 gép is drasztikusan javítja a lakás levegőjét!
Dehogy is ! Mind olyan, hogy elszív és befúj! Pl nézd meg a Helios Ekowent-et...csak meg ne vedd 260-ért :-).....A központi szellőztetőknél van az, hogy annyi elszívási pont kell ahány befújási, de a faláttörésesnél elszív-befúj ugyanaz a gép....
Nem azért kell kettő, mert egy emberre van tervezve, hanem azért, mert ezek a faláttöréses hővisszanyerős cuccok csak párban működhetnek, aszinkron módban. Amikor az egyiken kifelé megy a használt, a másikon éppen jön be a friss.
Ha csak kis területet érint a dolog, és tényleg nem a por, vagy egyéb anyag ráégéséről van szó, akkor tudom ajánlani a gázszerelők által is használt szigetelőlapot.
A gázkazán égésterét is ilyennel szokták körbeburkolni, és ott elég jól bírja... :)
Csak 1 cm vastag/vékony.
Ugyan kicsit drága, de ha csak kis területre kell, akkor érdemes barterezni egy gázostól.
Sokkal kisebb munkával és költséggel is fel lehet gyújtani egy házat. A kommersz gyapotból 300 C környékén kiég a műgyanta. (Azzal tömbösítik a szálakat.)
Annál az aereco-s szellőztetőnél azért jobb az ugyanilyen faláttöréses hővisszanyerős szellőztető!
Mégha valami olcsó típust vesz is az ember, ami mondjuk 60% hővisszanyerést tud, akkor is jobb mint mínusz 10 fokban beengedni a falon át a mínusz 10 fokos levegőt! Áthűti a falat, esetleg hőhídnál könnyebben alakul ki penész.......( mármint az aereco esetében ).
Sok ilyen faláttöréses gép van, ráadásul hőszigetelt csőben szív, némi kis szűrése is van és már 70 rugó körül meg lehet venni!
De legalább 2 kell belőle, mert 1 db 1 ember friss levegő szükségletére van méretezve.
A manuál szellőztetést fogom én is alkalmazni. De szerencsére játszani tudok azzal, hogy az előre kiépített külső levegőn vagy levéve róla belső levegőn használom a hit line-t.....és ez a játék a másik kályhánál is meglesz.
Norvég cucc. Norvégia pedig igen drága ország. Ráadásul a Nordpeis nem gyárt gagyit sem kandallóbetétben, sem kandallókályhában. Ez az előregyártott kályha nekem nagyon tetszik.
Bár adatot nem találtam arra, hogy hány kiló fát érdemes benne eltüzelni. Tehát hogy hol az a pont ahol már nem hűti le elegendő mértékben a füstöt. Avagy van-e olyan hőleadása, hogy egy kisebb tűzzel folyamatosan is érdemes-e vajon üzemeltetni?
Miért ne lenne jó a külső levegő bevezetéssel működő kályhád?
Akár van kályhád akár nincs a szellőztetést meg kell oldanod. Ez nem kályhafüggő, csak éppen a kályha ebbe be tud segíteni.
Van egy konyhai szagelszívód. Tegyük fel nincs kályhád (vagy van egy teljesen zárt rendszerű), viszont tökéletesen záró nyilászáróid vannak. A szagelszívó egy bizonyos nyomásesés után nem szív ki semmit. Tehát nyitni kell egy ablakot. Nem abszurd ez az egész???
Személy szerint a manuális+kályha szellőztetés híve vagyok. Nálunk 50% a páratartalom (40-60 közötti az ideális), 2 felnőtt tusol, mosogatógép, ruhaszárítás kizárólag kültéri előszárítás után, növény van egy csomó.
Ennek a technikának nyilván meg van az a hátránya hogy valahol beáramlik a hideg levegő, ami aztán padlószinten el kezd áramlani (egy kicsit keveredve) a kályha felé. Személy szerint én ezt nem érzékelem.
Egy új háznál én valami ilyet vennék. Bár nyilván olyan lenne az ideális, ami csak nyomásesésre nyitna:
köszi, ezt értem, megfontolandó. De, akkor miért adják el ezt az anyagot, ha nem bírja a hőt?! Folyamatosan aggódjak, hogy vajon mi fog történni? illetve milyen tök jó büdösben élni.
vegyél 2cm vastag alukasírozott kőzetgyapotot és tűzd fel a kőzetgyapotos felével befelé ( tehát az alu van a fűst cső felé). Plusz még vegyél 5cm széles öntapadós alu szalagot azzal meg a széleit ragaszd le a kőzetgyapotnak, hogy a huzat ne tudja széthordani a lakásban a leszakadó kis szálakat. Ha már a gipszkartonra is feltetted volna akkor még az is élne :) . Nekem is abból van az előlap ami levehető és semmi baja nincs. Hihetetlen mennyit fog ez a 2cm kőzetgyapot.
promasil kálcium szilikát lappal kapcsolatban van valakinek tapasztalata?
A történet a következő:
4 éve fűtünk minden nap kandallóval. A füstcső burkolata -azaz a palást- tűzgátló gipszkartonból épült. Kb. egy hónapja vettük észre, hogy keresztben berepedt a palást, benéztünk a szellőzőrácson és láttuk, hogy feketére színeződött a karton. Leégett róla a burkoló papír. Van egy szakasz, ahol a füstcső kb. öt cm-re van a palásttól, de csak így lehetett megépíteni.
Kutakodtunk és arra a döntésre jutottunk, hogy lecseréljük a palástot és kalcium szilikát lapból újra építjük, ami állítólag 1000 fokig tűzálló. Elkészült a palást, fel van szerelve, le van festve, második napja "üzemel". Ma arra lettem figyelmes, hogy érdekes szag van a nappaliban, benéztem a szellőzőrácson és látom, hogy már sötétbarna az a bizonyos kritikus terület.
A süvít enyhén túlzó megfogalmazás volt elismerem. A lényeg az lett volna, hogy napi 24 órában kb tudja azt a mennyiséget cserélni, mint amit a fatüzeléssel kicserél az ember.
Ennek kivételesen nem számoltam utána, de ami késik nem múlik.
Nálunk a két kályhában összesen napi 4-5 óra tüzelés van hidegebb napokon, mint most jó 30 Kg fával. Ezen kívül a kályhaajtóknál, meg egyéb helyeken beáramló falslevegő szellőztet, de az már eléggé veszteséges, mivel a kályha forró belsejét hűti. Ez legalább 300 m3 levegőcserét jelenthet, de lehet hogy többet.
Egy 2 dm2 keresztmetszetű kéményen 1 m/sec sebességgel 20 liter/ sec levegő távozik, ami 72000 liter vagyis 72 m3 volna óránként.
Ez kizárólag a belső és külső levegő hőmérséklet és a természetes légnyomáskülönbsége fényében szinte túl szép, hogy igaz legyen, de már az ötödével vagyis 0,2 m/sec sebességgel is lehet hozni a fenti napi 300 m3-t.
Kérdés ennyi megvan-e az áramlási sebesség...
Nálunk egyszerűen a gázkonvektor leszerelése után úgy maradt egy jó időre nyitva a hüvely, stucni, bekötőnyílás, és ekkor tapasztaltam elég markáns áramlást...
Látom ismétled. De akkor az a 'no ' mekkora sebesség is, hogy csak úgy süvít ? A stucniról egyébként ritkán szokták levenni a fedő/ dugót.
Viszont amúgy igazad van.
Mekkora sebességgel ? Hát változó, ahogy hül a kémény úgy egyre csökken.
Legyen a középérték 1m/sec ( azért ez még nem a süvítési sebesség ). Tehát ekkora értéknél is 1 óra alatt 3,6 m3 levegő távozhat / ha van beengedési lehetőség, de hát miért ne lenne ? / Így egy 8 -10 órás távollétnél is 30 -35 m3 friss levegő jön be.
Persze az 1m/sec nagyon kicsi sebesség, normál méretezésnél ennek a 10 x ét is szokták venni.
Úgyhogy nem elfelejteni a stucnira visszatenni a dugót !!
Más : volt egy rokon aki un. ablak nélküli konyhájába vízszintes fali szellőzőt épített fenn a fal és a mennyezet csatlakozásánál. 1.6 - 3 m es szakasz, ami kint egy kerámiaráccsal végződött. Aztán jött a tél és a felesége betömte. majd új helyre mentek és itt megismételte e produkciót. A felesége meg újra betömte. Pedig a válaszfaltéglából oda felügyeskedni nem volt kis teljesítmény. Ahelyett, hogy egy egyszerű műanyagcsövet tett volna oda fel.
A belső levegős kályháknál ez általános. Elfogyasztják a lakótér párásabb levegőjét, ami meg bejön helyette az általában szárazabb. Párásíts, locsolj....
Ja és kérdésemben is, a lakás légterének mérete helyett is inkább az érdekes, hogy mennyi pára termelődik a lakásban. Mennyi az ott töltött emberóra szám naponta, ruhaszárítás hogyan megy, hány liter víz megy a virágok locsolására ilyesmik...
Nálunk a páratartalom csökkentése inkább előny volna, nem probléma, de jó ideje fával fűtünk és a páratartalom normálisnak mondható 50-60%. Nyilván enélkül magas lehetne valószínűleg.
A relatív páratartalom csökkentő hatás a belső hőmérséklet esetleges emelésén kívül éppen az imént tárgyalt szellőztetési hatásnak tudható be, ugyanis a kályha által elszívott meleg levegő helyett hidegebb levegő áramlik be, mely felmelegedve lényegesen kisebb relatív páratartalmú lesz, mint az elszívott.
Ha nálad drasztikusan csökkent a páratartalom, az annak lehet köszönhető, hogy a lakás légteréhez képest sok levegő áramlik át a kályhán és esetleg nagyobb levegőhőmérsékletet is tartotok mint korábban.
Egyébként mit jelent a drasztikus csökkenés, mekkora a lakás légtere és a tüzifa felhasználás?
Tavaly december elején lett kész a tömegkályhánk. Azóta drasztikusan lecsökkent a páratartalom. A cserépkályha és kandalló használat nem okoz nektek hasonló problémát?
A kifogásolt mondatom a kedvedért módosítva, hogy a laikusok is értsék:
Ha az ember télen nyitva hagyja a kéményen lévő falon látható fali hüvelyt, hidegben úgy fog rajta kifelé süvíteni a levegő, hogy csak no, mindenféle tüzelés nélkül is. :)
No-no! Ne magadból indulj ki. Az itt írogatók jó része azért nem ijed meg, ha ezt-ezt össze kell dobni, szóval inkább ez az általános. A Pajaci által említett cső a csőben tényleg rém egyszerű, ha érdekel, kérdezz rá a Szellőző rendszer légkondi helyett? topikban, biztos lesz, aki elmagyarázza, hogyan tudod összerakni. Szumma 200e HUF és már szalad is. Bár azt hiszem nem fenyeget a veszély, hogy ilyet (vagy bármi egyebet) építenél.:DDD
"egy lakótér felől is nyitott kémény hidegben képes magában is kihúzni az egyébként fűtéssel kiszipkázott levegő többszörösét is."
No, ez tényleg fából vaskarika! Egy kémény csak fűtésre használunk! Ha nem használjuk /mert mással fűtünk/..akkor dugózzuk a lyukat! Így már levegő áramlás sincs.! Nyáron fordított a helyzet....a kéményből áramlik a bűz a lakótérbe.../zárom a kandalló levegő-nyílásait..(
Arra a lyukra gondoltam, ahol a kandalló vagy más füstcsöve becsatlakozik a kéménybe. Lehet, hogy a kéményen a füstcső bekötő nyílás érthetőbb megfogalmazás, a megfelelő szakkifejezést nem tudom rá.
A lényeg az lett volna, hogy egy lakótér felől is nyitott kémény hidegben képes magában is kihúzni az egyébként fűtéssel kiszipkázott levegő többszörösét is.
"ha az ember télen nyitva hagyja a kémény bekötő nyílást, hidegben úgy fog rajta kifelé süvíteni a levegő, hogy csak no, mindenféle tüzelés nélkül is."
No ebből én sem értek egy szót sem, de a laikus olvasó egészen biztosan nem.
Szerintem ezzel a kérdéssel érdemes átvonulni a szellőztető légkondi helyett topicba ott bizonyára társalognak páran olyanok is, akik a 2 millió Ft tizedéből építettek ilyen berendezést, nem csúcskategóriát, de korrektet.
A marketing egy dolog, az szinte mindenütt túlfényezi a terméket, nem csak a szellőztetőknél.
A belső levegővel ellátott fatüzelésű eszközöknek van egy szellőztető funkciója, ha van hol beszívni a lakásba a levegőt, de elárulom, hogy ekkor nem is kell bennük tüzelni, elég ha az ember télen nyitva hagyja a kémény bekötő nyílást, hidegben úgy fog rajta kifelé süvíteni a levegő, hogy csak no, mindenféle tüzelés nélkül is.
Baromira nem mindegy hol lakik az ember, és ez alatt azt értem, hogy a szomszéd ház hány méterre van...
Amit kitaláltál szvsz tök jó, csak a fűtőventis venti melege sokba kerülhet!
Természetesen mindenki azt épít ami neki tetszik, de higgyétek el, hogy nem kell lenézni a fizikát. A meleg levegő télen is és nyáron is ismeri a fizikát.
Lehet szellőztetve élni, minden csak szándék kérdése. Természetesen eccerűbb egy gépet bekapcsolni és mátrixost játszani, de pont fatüzeléses emberek nem szoktak lusták lenni! Főleg, hogy a kandallók/kályhák zöme még mindig belső levegős, egyszerűen azért mert az volt az olcsóbb!
Tehát egy házba mindenképpen kell levegőutánpótlás, de nem mindegy hogyan.
Korrekt hővisszanyerős szellőztetés - jó géppel csövezve - 1,5-2 milliónál kezdődik, de csak akkor ha abból a gép megáll max 5-600 ból. A barkács megoldásokat most hagyjuk.
Aztán a gépet - ami elég nagy - el kell helyezni fagyvédett helyen!
Aztán a gépnek még ki kell építeni a kondenzvíz elvezetést - és ez nem is olyan egyszerű....
Aztán a gépnek van évente szűrőcseréje, van amelyiknek félévente, és ez bizony nem olcsó, 10-30 ezer közt van.
Ráadásul - rengetegen mondják - a géppel nem lehet lehűteni a házat, arra nem alkalmas! Egyszerűen azért, mert a hűtéshez egy nagyságrenddel több levegőt kell megmozgatni. Nézd csak meg egy korrekt klíma légszállítását!
Épp ezért a bypassz lóf@szt se ér, marketing! A levegő utánfűtésével pedig csak ph-t lehet kifűteni nappali árammal.
Elég erősen körbejártam a témát - mint építkező,aki egész passzívközeli AE-házat épít - és már egy ideje elég mérges vagyok az építőipari lobbik átbaszósdi játékára, amikor is a működő, és egyszerű megoldásoktól terelik az embert a bonyolult és drága megoldások felé, ahol egyik paraméter megváltoztatása húzza magával a többi paraméter megváltoztatását! Ez pedig egy pénztemető! Lehet csinálni, de van egyszerűbb is....
Szóval aki nem akar természetes légáramlásokat a házába, mert bejön a légy, az nyugodtan vegyen másfél-kétmilliós szellőztetőt, vagy akármi egyebet....
Elméleti kérdés/feltételezés: mi van akkor, ha a külső levegőt egy fűtőbetétes ventilátorral juttatjuk be, a kályhát pedig belső levegővel üzemeltetjük? A friss meleg levegő bevezetés mondjuk a ház egy a kályhával ellentétes oldalán lenne ahová egyébként is problémás lenne a meleg levegőnek az eljutása. A leendő házunk esetében a háló lenne, 271W-os csúcs hőigénnyel (-10c/22c), erre méretezett fűtőventivel. Totál tévút az elképzelés?
Impozáns a 90%-os hatásfok, és a közel tonnás tömeg, de azért mégiscsak 1,5 millió HUF. Akkor ez most egy Rolls Royce, aminél nem kell nagyon megtérülést számolgatni. :)
Jó a téma amit boncolgattok, korábban írtam, hogy nekem is ez a dilemmám: egy leendő AE ház amiben nem akarok gépészetet és csöveket, de akarok tüzet.
Eddig azt hittem, hogy jaj de jó lesz az a külső légbevezetés a kiválasztott pici kályhámnak... ezek szerint annyira még sem...
Voltam ugyanakkor egy olyan házban, ahol műanyag ablakok voltak, és a cserépkályha külső levegő ellátása nem volt megoldva. Minden esetben nyitott ablakokkal tüzelnek, amíg le nem tudják zárni a kályhát....
Mindig érdekes kérdés, hogy mi a kiindulási alap. Én építtettem egy passzív háznak megfelelő épületet, ahol nincs természetes szellőzés, csak, ha ablakot nyitok. E mellett lett a cserépkályha, külső levegővel, pontosan e miatt. A fő fűtés hőszivattyús, mellette légcserélővel. Így biztosítva van a friss levegő, a meleg, és biztonságos is. Mondjuk, nem egy olcsó beszerezni a rendszert, cserébe éves szinten 90.000 Ft a villanyszámla ezekre.
Bárcsak ilyen egyszerű lenne. Nem az sajnos.:( Mi is így csináljuk, de vannak problémák, IOI felsorolta nagyjából. Ami legjobban zavar: legyek, szúnyogok minden évszakban, kivéve a telet. Plusz egy-két dolgot kifelejtett. Amikor mi tüzelünk, esélyes, hogy más is. Vagy fával vagy mással. Lehet a szél sem kedvez nekünk és beszívjuk, amit a szomszéd kipufogott. Nálunk az ablakok egy magasságban vannak a szomszéd kéményével. Hát ja, néha eléggé szívás.:D Vagy inkább: :((( Ezt lehet szűrni, ha központosítunk.
Aztán ott a por. Ugyanez. Ha kontrolláltan engedjük be a levegőt, tudjuk szűrni. Aki már épített ilyen rendszert be tud számolni róla milyen nagy a változás pozitív irányba. Nem mindenki imád port törölni ugyanis.:D
Ha a hővisszanyerős szellőztetőd nem nyeri vissza a párát, akkor a pára, penészedés elleni küzdelemben is nagy segítség a központosítás.
A nyári melegben nem oldja meg a szellőztetést a kandalló, de szellőztetni kell, lakást felmelegíteni nem annyira. A hővisszanyerés visszafelé is működik.
Még sorolhatnám, de minek? Bármilyen utat választunk, vannak előnyök és sajnos mindig maradnak hátrányok is. Mindenki eldönti mit tart fontosabbnak. Egy hővisszanyerős központi szellőztető rendszer nem attól jó, hogy csilliókba kerül. Házilag is elég jót össze lehet dobni, csak akarni kell. Szerintem a mérleg inkább pozitív, ezért megfontolásra javaslom mindenkinek, aki teheti, csinálja meg!
Télen a kandalló által utánszívott levegő egy részét fedezi a levegőszükségletnek, de az egészet általában nem.
Az alapból szellős ablakok ugyan tényleg automatikusan szellőztetnek, de egyáltalán nem követik a tényleges friss levegő igényt. Időjárástól és belakottságtól függően általában hol a szükségesnél kevesebb, hol több légcserét valósítanak meg (a hézagoktól is függően). Jellemzően hideg, szeles időben érik el a csúcsteljesítményüket, meleg szélcsendesben pedig szinte beszüntetik. Ennélfogva van, hogy ablaknyitogatást is igényelnek bőséggel, van viszont, hogy fölöslegesen csereberélik a levegőt, vagy esetleg okoznak huzatot.
Az ablaknyitogatás valójában valamennyi gondot okoz, mert ahhoz, hogy viszonylag folyamatos legyen a friss levegő ellátás naponta párszor rá kell szánni az időt, ki kell menekíteni az embereket a huzatból ilyesmi. Az ablakok amortizációját is gyorsítja, szúnyoghálókat tesz szükségessé, apró de nem elhanyagolható hátrányok.
Mindezeken túl illetve ezekkel együtt, minden olyan esetben, amikor a külső hőmérséklet a belsőt rossz irányba befolyásolja (ilyen ősszel tavasszal vagy éppen nyáron a dögmelegben is előfordul), akkor az összes fenti megoldás rontja a belső hőérzetet károsan hűti a lakást vagy éppen melegíti.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ésszerű kompromisszumokkal a hagyományos szellőzés nem életképes, csak azt, hogy vannak jelentős hátrányai, amelyek bizony adott esetben racionálissá tesznek hőcserélős rendszereket.
A légfrissítős kandallózás egy jó dolog szerintem is, de ne felejtkezzünk el arról, hogy friss levegőre akkor is szükség van, amikor nem ég a tűz, tehát önmagában erre építeni a szellőztetést azért nem túl bölcs dolog.
A levegő nem tárol túl sok hőt, úgyhogy attól azért nem fogunk lefagyni. Gond lehet viszont azokkal a pontokkal, ahol beengedjük a friss levegőt. Ha ezt 1-2 nagy áteresztő képességű ponton tesszük, lehet huzat hatás és abban a helységben igen hideg is. Érdemes jól szétosztani vagy a párás, túlfűtött helységbe tenni a belépési pontot. Ez lehetne a fürdő pl., de ha ott WC is van, már egyből nem egyértelmű a helyzet.:D
Annyival pontosítanám az előbb mondottakat, hogy természetesen kellően gyenge hatásfok esetén akármennyi fát el lehet használni ekkora levegőmennyiség felmelegítésére, csak nem érdemes. Másik, hogy a fűtőértéktől is függ a konkrét érték, de itt csak nagyságrendekről van most szó ezért nincs értelme túlzottan részletekbe menni. Száraz keményfával számoltam és 50 %-nál gyengébb hatásfokkal ilyen becslések esetén nem szoktam kalkulálni, mert az már majdnem indokolhatatlanul kevés.
300 m3 precízebben valóban nem 300 hanem 400 Kg fajhője kb 1 KJ/KgK kb. 20 fokkal melegítve 8000 KJ energiát igényel, ami 8 MJ. Ez kb fél Kg fa fűtőértéke, a hatásfok miatt valamivel több kell hozzá ilyen melegítés esetén, de 1 Kg-nál kevesebb.
Ha nem lenne elég ennyi fa az nagy szívás lenne, mert az emberenkénti 20-30 m3 óránként akkor nagyon sokba kerülne. Csak a 8 órás alvás 4 személyre 1000 m3 is lehet...
Valamit nagyon benéztél: 300 m3 levegőt tuti nem melegít fel 1/2 kg fa!
A 100 ft-os - nyilván olcsó decentralizált - szellőztető általában több problémát okoz, mint amennyit megold. Mert általában 60-70% körüli a reális hővisszanyerése, ami mondjuk 21 fokos elszívott levegőnél 12-14 fokos belépő levegőt jelent. Ez pedig hideg. ráadásul a maxon járatott decent szellőző 60 m3/h-tud ....és nem maxon járatjuk....tehát egy normál háznál legalább 3 kell belőle, hogy 20-30 m3/h-val járatva meglegyen a szükséges friss levegő.....
Reálisan a falslevegő és a tényleges légfelesleg miatt legalább 10 Kg levegőt is lehet számolni 1 Kg fára. Ez 30 Kg fánál kb 300 m3 vagy 300 Kg légcsere, aminek a felmelegítése kb 6 MJ, ami kb 1/2 Kg fa. Ez nem horror mennyiség, de kérdés, hogy az ekkora fűtésigényű lakás megelégszik-e ennyi szellőztetéssel. Valószínűleg általában nem ezért kell további szellőztetés is.
A hővisszanyerős szellőztetők terén annyit megjegyeznék, hogy egy nem agyonbonyolított verzió 100 ezer Ft körül kihozható. Annak a megtérülése viszonylag rövidebb idő lehet, a hagyományos szellőztetéshez képest.
Nálam is hagyományos szellőzés van és hagyományos levegőellátás a kályhánál, de szeretnék csinálni rekuperátort.
Olvasom a fejtegetéseket, ez egy komplex kérdés amire több jó megoldás is létezik. Kitalálták már a zárt égésrendszer fogalmát, ahol az égéshez szükséges levegő nem a lakótérből potlódik és a hagyományos nyitott rendszert ahol a levegő a lakótérből pótolódik. A lényeg a pótláson van. Egyetértve más hozzászólókkal nekem is a laktérböl biztosított levegő pótlás szinpatikus. Elkerülöm a méregdrága szellőztető renszer kiépítését és folyamatosan friss levegőjü lakásban vagyok. A levegőt mindenképp fel kell melegítened, akár a lakóhelységben, akár az égéstérben. A levegő szükségletre , égésre vonatkozva kaptunk egy aránylag átfogó leírást, az alanti pár só
or ebből idézet a többit nem másolom be mert 15 oldal az égésről, de a linket beteszem akit érdekel olvassa.
Némileg a hatásfokkal függ össze, hogy 1 kg fa elégésének elméleti levegőszükséglete például4,5 m3(1,3 kg/m3sűrűségű) levegő. A valósában 20-50% levegőfelesleggel műkőnek a tüzelőberendezéseink. Azégés hatásfokát, szükséges levegőmennyiséget legjobban a láng és füstgáz színe árulja el. Tehát a szobából „szívja el” a huzat a 20-25°C-ra már felmelegített levegőt és távolítja el a kéményen. Hakiszámítjuk,mennyi tűzifát égetünk el egy nap,akkor tetemes mennyiség jönki, amitpótolni kell
1 ömlesztett m3 kb.0.7-0.8 normál m3. Tehát az általad leírt árak nagyjából "takarják" egymást (a kalodásnál kifizeted a kalodát is). A laza űrm nem tudom mit akar jelenteni, és a 2m3-es konténer is minimum rejtélyesen hangzik.
- Kalodás : Előnye, hogy nagyobb eséllyel lehet száraz. Hátrány, hogy ha nem tudja egyben lerakni, akkor kalodázhatod újra, illetve láttam én már nagyon rosszul mutató kalodákat is (pl. 80%-ban nagyon vékony fákkal pakolták meg). Szóval ezt innen nem lehet megmondani, meg kell nézni.
Tűzifa vétel: bár nem azt kérdeztem, hogy mi lenne a legjobb megoldás, azért köszönöm a választ.
Tisztában vagyok vele, hogy erdei m3-ben kell vásárolni a fát és tilos ömlesztettben, csakhogy nekem 33 cm-es konyhakész fa kell, azt pedig nem adja az erdészet erdei m3-ben. Az árajánlatokat is konyhakész fára kértem - ezt sajnos elfelejtettem megemlíteni nektek, mikor kérdeztem tőletek a mértékegység átváltásokról. Bocsánat.
Azzal is tisztában vagyok, hogy konyhakészen többe kerül, mert a kényelemnek ára van. De mivel gázzal fűtünk és csak ritkán fűtünk be a kandallóba ezzel a fával, ezért hajlandóak vagyunk megfizetni a kényelem árát.
S most visszatérek az eredeti kérdésemhez, konkretizálva az árajánlatokat. A kérdés: melyiket éri meg megvenni? (tegyük fel, hogy mind az 5 ajánlatadó megbízható, azaz a barátaim tapasztalata szerint egyik sem csal)
Az árajánlatok 33cm-es konyhakész akácra vonatkoznak:
1.) 1 öml m3= 13.500 Ft + 0 Ft szállítási díj
2.) 1 laza űrm= 13.500 Ft + 0 Ft szállítás
3.) 1x1x1 m kaloda= 17.500 Ft + 0 Ft szállítás
4.) 1x1x1 m kaloda= 17.000 Ft + 4.000 Ft szállítás/autó (8m3 fér az autóra)
5.) 2 m3-es konténerben ömlesztve, ami az eladó állítása szerint megfelel 1erdei m3-nek= 25.000 Ft + 3.000 Ft szállítás
"6 ember helyett is csak kettő tud egész nap friss levegőt szívni."
Na! Azért az a 30-40m3/fő/személy eléggé felső becslés ám. Tudom van egy ilyen irányszám, de szerintem sehol nincs meg annyi. Ez már volt téma a másik topikon.
Várjál! A szigetelés nem kérdés. Számítana rengeteget. A külső levegő? Itt egy pici félreértés van. Ha a kályha közvetlen szívná a hideg levegőt, akkor is fel kellene azt melegítenie, igaz párában kevesebbet kapna, ahogy írta IOI. Ha mondjuk ugyanúgy égne, akkor a kilépő füstöd is hidegebb lenne és valszeg kevesebbet adna le benn is. Viszont láttuk az előmelegített levegő jótékony hatását az égés minőségére/a készülék hatékonyságára, tehát annak ellenére jobban pörög most a cucc (tökéletesebben éget), hogy picit párásabb a levegő, amit eszik. Persze ha kondenzációs lenne, azt mondanám, ez még előny is, mert még azt is kinyerhetjük, ami benne sem volt a fában.:DDD
4 kg fa 120 ft. Naponta. Szezonra vetítve 120x180= 21.600 kemény magyar forint/szezon....ezért én nem építenék 2 milliós szellőztetést, mer 100 év a megtérülése......de ahhoz nem szabad egy házzal domino-effektbe menni, ahol egyik rossz megoldás húzza a másikat!
A 650 légköbméter se kevés, az egy 200-250 nm-es ház....ekkorát meg légfűtéssel csak csövezve lehet kifűteni....vagy több kályhával.
Szóval a korrekt légfűtést nem a túl nagy házakra találták ki.....korrekt alatt azt értem, hogy mindenféle kiegészítés, csövezés nélkül is működik mert a ház jól tervezett, nem túl sok tagolással folyosóval.....
Nem a külső levegős Temporis a megoldás, hanem a jó hőszigetelés és a kis kályha a megoldás. A temporis egy elég nagy jószág, megeszik napi 20 kg fát.....legalább, főleg ha rossz a szigetelés v nincs.
Amúgy meg szellőztetni kell, de a levegő felfűtése jóval kevesebb energiát igényel. Fűtés nélkül is ha jól kiszellőztetsz, félóra múlva ugyanannyi a hőmérséklet - ha van a háznak hőtároló tömege.....
Most jöttem rá, hogy azt írtad a 3x légcsere összesen 2100 m3. Gondolkodtam, mekkora lakás lehet ami 2100 m3 térfogatú, rájöttem valami nem stimmel...:-)
Akkor csak harmada vagyis 50 MJ körül van a hőigénye a szellőztetett mennyiségnek.
Ez kb 4 Kg fa reális körülmények közt naponta ilyen hidegben. 6 ember helyett is csak kettő tud egész nap friss levegőt szívni.
Ha jó szigetelés lenne a házikómon /és külső-levegős kandalló/ lehet hogy elég lenne 25..30q keményfa is--igy szükséges a szezonban 75q. Ez van..ha újra építeném nem sajnálnám a +200 ezret a külső-levegős temporisért..!
A padló/falfűtés kiépítési költségéről nem is szólva...
A légfűtéses kályha+kémény fűtésrendszer kiépítése a legolcsóbb nálunk. Ezt szinte minden szegény ember tudja itthon. Más kérdés, hogy egy szigeteletlen házban addig van meleg, amíg ég a tűz a kályhában. Ugyanakkor egy jó tájolású szigeteltben meg elég néhány órás tüzelés.
Most hogy 8-9 órán át süt a nap elég csak este begyújtanom és egyszer még kell rá tenni. Pedig az hőmérséklet napi középértéke +3,5C.
Számítsa ki néked az épületgépészed....számokkal nem foglalkozom. Csak a tapasztalatokkal....A barátom Ae-háza így működik. Csak kályhával fűt az említett módon. Az idei fűtési szezon 25 mázsa fájába fog kerülni...kb 70-80 ezer forintba. Ez kb a kétszerese egy ugyanekkora ph fűtési költségének. Csakhogy nem kellett venni 1,5-2 millióért szellőztetőt, és ugyanennyiért hőszivattyút, hanem vett egy 70 ezres wamser kályhát és azzal tolja 8-adik éve, a gyári samottal! És nem kell x ezret költenie sem a hőszivattyú éves karban tartására, sem a szellőztető szűrőcseréjére!! Mert ha egy ph 30-40 ezres éves fűtési költségéhez ezeket is hozzáadod, akkor egálban van az ő AE házával
Ha folyamatosan használsz egy belső levegős kályhát, ami több száz m3 levegőt mozgat meg, akkor a páratartalmat normál szinten tudod tartani. Tehát nyilván az első nap párásabb levegővel égetsz, de utána ez már nem releváns probléma...
ami egyszerű és jól működik, azt nem szabad megváltoztatni.
A PH és Ae házakkal ott kezdődik a gond, hogy elindul a domino effekt. jól leszigetelek, beteszem a légmentes ablakokat, kiiktatok minden kontrollálatlan légmozgást, ergó komoly gépészettel kell kijavítanom, az elrontott házat! Mert ne legyenek illúziók: a ph, az nem más mint egy energia fogyasztást radikálisan mérséklő, de elbaltázott ház! Szerintem járhatóbb út, egy olyan AE ház, ami rendesen szellőzik, akár kályha segítségével, és egy pár napelem táblával kiegészítve egy egyszerűbb, egészségesebb klímát tudok varázsolni kevesebb pénzből, és utána szinte igyen fenntartani, mert a napelemmel megtermelem a többlet energia igényt......
Nem arra utaltam, hogy a belső levegő lesz ettől párásabb, hanem a kályha szempontjából párásabb általában a szoba levegője, mint a külső levegő. Több benne az tömegegységre eső fajlagos víztartalom, ami pl. valamelyest rossz hatással van az égésre és erősítheti a kondenzálódást azonos füsthőmérséklet esetén bizonyos esetekben.
Az égéshez egyértelműen a minél szárazabb és melegebb levegő az ideális, ilyen értelemben a felmelegített külső levegő előnyösebb, de nyilván némi abszolút páratartalom különbség nem okoz borzasztó nagy különbséget...
A fatüzelés szellőztető hatásának előnye nagyban csökken, ha hőcserélős szellőztetés üzemel, mert a kéményen távozó levegőmennyiség nem tudja a bejövő hidegnek átadni a hőjét ekkor (természetesen lehetne csinálni fatüzelésre is egyfajta hőcserélős "turbo" kéményt, ahol ez pont így történhetne, gondolkodtam már elméletileg ilyesmin...)
"hogy szellőztet is egyben és eleve nem olyan hideg, igaz cserébe párásabb..."
Már miért lenne párásabb?! Elhasználja a kályha a benti párás levegőt, és kintről szárazabb jön be!
AE ház csak így működhet korrektül, milliós gépészet nélkül: belső levegős kályha, résszellőzés 2 ablakon ( nem bukó, mert az "bukó" ), és szigorúan belső keringtetésű filteres konyhai páraelszívó. Központi porszívó se mehet!
De! Így, tökéletes lakóklíma biztosítható, friss levegővel, meleggel, némi pluszért, de legalább nem kell milliós szellőztetőket betenni!!
A kinti levegő hideg, ezért érdemes lenne a tűztéren belül terelgetni, hogy előmelegedjen és megfelelően elosztásra kerüljön mielőtt az égő anyaghoz jutna. Egy acél csőrendszerrel pl meg lehet oldani, vagy samott lapokkal. A levegő kell az égő/bomló szilárd anyagnak és a fagázoknak is megfelelő elosztásban. Ekkor csak ezzel is el lehet látni a tűzteret, nem muszáj a szoba levegőjét használni, bár ez utóbbinak megvan az az előnye, hogy szellőztet is egyben és eleve nem olyan hideg, igaz cserébe párásabb...
Érdeklődnék, hogy a levegőbeszívási irányok/módok közül tapasztalatitok szerintetek bármelyikkel el lehet égetni hatékonyan a fát?
Adott a kályha és eddig rácson keresztül fűtöttem vele.Most kintről kapja a levegőt és oldalról érkezik be.Szeretném valahogy megoldani, hogy ezzel menjen a későbbiekben.De valahogy nem tűnik hatékonynak, pedig úgy gondoltam, hogy jobb ha a kintit szívja mint a szoba levegőjét bentről.
Ha sokat adok neki lefújja a fáról a lángot, ezért sejtem, biztosan kap annyit ami neki kell, és le tudom szabályozni is.Úgy nézem mintha kevésbé lenne hatékony. Kevésbé lesz meleg idebent is.
Ha nagyon lefojtom kormolni kezd, ha meg feljebb rakom, hogy ne képződjön korom akkor egyszerűen kivágja a tűztérből a lángokat.Sejtem, hogy ennyire gyorsan nem kellene égetni, mert a benti rács alatt beküldött levegőt sem adagolom be ennyire Akkor van a legmelegebb, ha jól ég, nem kormol, de azért nem is rántatom ki a lángot.Ezt az oldalsó levegővel -két irányból- nem tudom megcsinálni.Pedig ezt olvastam, hogy ennek kellene jobbnak lennie.
Jobb lenne esetleg az oldalt belépő levegőt A, levezetni alulra?, B, felvezetni a lángok fölé?Mondjuk inkább az égő fa fölé, mert a lángok felcsapnak ki tudja meddig.
Szereztem pár helyről árajánlatot tűzifára (csak azon barátaim által megbízhatónak mondott emberkéktől, akik maguk is rendeltek már fát tőlük), de elvesztem a mértékegységekben. Ebben kérem a segítségeteket.
Az ajánlatok között ezek a mértékegységek voltak: laza űrm; 1x1x1m kaloda; öml m3; erdei m3.
Így sajnos nem nem vagyok képes összehasonlítani az árakat. Hogyan kell átváltani egymásra őket? Vagy közös nevezőre hozni őket?
Lássuk csak, van kapásból 3 db 900-os könyök, alig lesz ellenállása...., ezzel szerintem megspórolják a pillangószelepet, gyakorlatilag szétszedés nélkül tisztíthatatlan, esetleg a kandalló felől a hőcserélő mögött, de ehhez minimum nőgyógyásznak kell lennie, vagy polip ősökkel kell rendelkeznie, a szenvedő alanynak. Mivel nem rozsdamentes a könyökkavalkád, borítékolható, hogy le fog rakódni benne a szutyok, rm. anyagúról leperegne a korom, de akkor is a vízszintes részeken felgyűlne.
Az aluszalag teljesen felesleges, sőt inkább csak kárt csinál, ha jól vannak összerakva a csövek akkor annyira minimális a fals levegő szívás, hogy nem érdemes vele foglalkozni., majd amikor jól bedurrantanak és leég a csőről az egész motyó, alig fog bűzleni....
Ha a kéményt eltolják balra az ytong fal mellé, akkor 1 db 450-os csőszakasszal beköthető lett volna a kéménybe a kandalló.
A gépészeti elemek is eléggé hiányosak, konkrétan nem látni sehol semmilyen biztonsági szelepet, az 1 db légtelenítő erősen a vicc kategóriába sorolható. Ráadásul ha jól látom akkor ez csak nyitott rendszerbe köthető ( nem látom a beépített csőkígyó kivezetéseit, ill a biztonsági szelepet) ebből kifolyólag rögtön fölfelé kellene vinni biztonsági gőzvezetéket a tágulási tartályhoz, ami szintén nincs, arról már ne is beszéljünk, hogy a csövek is eléggé vékonykásak.
Hirtelen ennyi, ha valaki még talál hibát, ne tartsa magában:)
Nem esküdnék meg, hogy ezt szakinak nevezett valaki csinálta, de majd gmkiev megosztja velünk ezt az információt.
Gondolom az alapeset az volt, hogy adott a hőszigetelt kémény alatta a vízteres kandallóbetét, a kettőt pedig össze kellett hozni úgy, hogy a kondenzátum is el tudjon folyni. Az aluszalagok nyilván a fals levegőt hivatottak kizárni.
Igazából eleinte én sem bíztam az aluminiumban, de a valóság az, hogy a méregdrága vastag falú acél füstcsövek ott kellenek igazán ahol sok száz fokos füstöt eresztenek beléjük, meg néha lángnyelvek kúsznak bennük. Még ha a belsejükben magas is a hőmérséklet a külső felületükön már túlélő képes az aluminium, ha a ragasztója is elég hőálló.
Nem mondom, hogy nagyon elegáns megoldás, meg a sok könyök és saválló cső miatt drága is. Majd gmkiev elmondja mik a szakmai hibák benne, ha nem jó példának szánta. Én egy hőcserélős tartályt tettem volna a sok könyök helyett. Abból a pénzből amibe kerülnek kb ki is jön egy quadriga 501 :-)
Na ez az amikor a "szakinak " kinevezett dilettáns csinál valami tutit....mer az így tutijólessz....Ráadásul jó pénzért....valakinek, aki vesztére nem ért hozzá.....
sur5al - 0l0 - tényleg túlzás, hogy nem lettem okosabb. Csak nehéz volt kihámozni az okosságot :D
sur5al - szívem szerint az első, barkácsolós megoldát választanám, de az, hogy egyedül neki essek kizárt. Semmi érzékem nincs hozzá és nem akarok barmolni. A legjobban úgy tudom elképzelni, hogy egy szaki keze alá dolgozva segédkezek és tanulok. DE a tanuláson kívül a spórolás is motivál. Ha nem érdekelne a pénz akkor természetesen kicserélném a fenébe a meglévőt és építtetnék egy "gyári" rendszert. Most per pill. nem tudom, hogy mi lesz. "Sajnos" ez tűnik a reálisabb lehetőségnek mert itt B.A.Z Megyében egyelőre nem tudok senki olyat aki stabil tudással és tapasztalattal rendelkezik és igényes a munkájára.
0l0 - tényleg jó lenne több információ. DE egyelőre nem az enyém még a házikó így csak tapogatózok. A hőigényről lövésem sincs...a szigetelésre rátapintottál (másik topcban is segítesz - köszönöm ! )
"Az volna a legszerencsésebb, ha olyan szakértőt találnál, aki ismer (és akár kivitelezni is képes) egy ilyen esetre minden ésszerű lehetőséget, meg tudja mondani, hogy minek milyen előnyei hátrányai vannak, milyen megtérülésre lehet számítani stb és lehetőleg nem a saját preferenciái, hanem az te érdekeid mentén tesz javaslatokat és személyesen is meg tudja tekinteni a tetthelyet."
A kárszakértő kimegy. Megállapítja, hogy a kályha szabálytalanul épül, ez a tűz oka. Majd nem fizetnek, mivel nem a tőled elvárható magatartást tanúsítottad, amikor gányoltál. Ez van.
Azzal is illusztrálhatom, hogy a példák alapján nem lehet általánosítani, mert ismerek szájhagyomány útján terjedő, elfoglalt, tapasztalt, ráadásul a munkájára igényes mestert, aki ettől függetlenül több hibát is vétett a kályhánknál. Javarészt talán azért mert nem egy már jól bevált megszokott konstrukciót készített, hanem kissé újítani kellett ezt-azt. Én pl ettől lettem kályhabuherátor, mert elkezdte izgatni a fantáziámat, hogyan tudnám korrigálni a konstrukciós és egyéb hibákat. Persze vissza is hívhattam volna, talált is volna bizonyára megoldást, de így döntöttem és nem bánom mert ezzel is tapasztalatot szereztem, és valószínűleg számomra jobb végeredmény született, mintha nem magam csináltam volna.
Kissé úgy tűnik, mintha az egész szakmád minden terhét a válladon hordanád, és magadra veszel minden negatívumot, ami elhangzik. Az akinek nem inge ne vegye magára mondást kellene csak magadévá tenned elkerülendő a fölösleges pengeváltásokat.
Senki nem állítja itt ahogy elnézem, hogy nincs szükség (jó) szakemberekre, vagy hogy ingyen kellene dolgoznia bárkinek. Azt sem vitatja senki, hogy nem hozzáértést mímelő hitvány munkát végző olcsójánosokkal kell a szakembereket helyettesíteni.
Amin a vita elfajult az az volt, hogy úgy állítottad be a helyzetet, mintha felelősségteljes profi szakemberekre és maguknak felelőtlenül barkácsoló ezermesterekre lehetne bontani a fűtéstechnikával bármilyen módon foglalkozókat.
Sokan vannak szerintem akik egyik fenti kategóriába sem tartoznak.
Attól, hogy valaki jó szakember nem kell a szakmájában mindentudónak lennie (és jobb is ha nem hiszi magát annak, mert előbb-utóbb hibák és kellemetlenségek származhatnak a tévedhetetlenség illúziójából).
Nem baj ha ez nem izgat különösebben, de az igazsághoz talán hozzátartozik csak azért írtam le.
Hogy ontopic hozzászólás is legyen (néha). Pár napja ülök a kiválóan működő, saját építésű vízteres, samottal bélelt vízcsöves, füstcsöves víztartályos kandallókályhám előtt és arra jutok, mi a csudának nekem a fatároló, ha nem tartok benne fát?*:D
Régi bánatom, hogy az ámokfutásom elején, úgy 5-6 éve nem ismertem még a parázságyon áthúzott fagáz égetés titkát és előnyeit. Egyből olyan kályhát építettem volna. Na, de mindegy is, ennek így kellett lennie, saját kárán tanul az ember a legtöbbet. Most járok ott, hogy a következő tuti olyan lesz már. Aztán egyszer csak leesett. Mi lenne, ha előlépne a kihasználatlan fatároló inverz fagáz égető térnek?!
Így valahogy:
Most ilyen az építmény (vízszintes metszet):
Átalakítás után a felső rész átmenne szárító-fagáz termelő funkcióba, a jelenlegi tűzrács és hamutál kiugrana, a tűztalajba pedig befaragnék egy átégető fúvókát, amiben előmelegített szekunder levegő keveredne a gázokhoz és a jelenlegi fatároló helyére érkezve egy-egy íves medencén megfordulva visszaindulna egy leválasztott járaton keresztül a jelenlegi tűztér tetejéig, ahol kezdődnek a csupasz hőcserélők.
Van ott még egy fontos elem, a kék korong, az egy bypass szelep. Begyújtáskor nyitva van, amíg a kémény el nem éri az üzemi hőfokot, majd zárjuk és akkor a huzat már lefelé viszi a gázokat.
Több megoldandó is van, talán a legfontosabb a fúvóka, a felvezető járatok és a bypass megoldása.
Ezek közül a tökéletesre kiégetett gázok feljuttatására ez a két variáció jutott eszembe hirtelen:
Samott/tűzálló beton cső vagy csak egy falazott téglalap alapú hasáb.
Építő jellegű véleményeket, kritikát várok. Köszönöm!:D
*A fám elég száraz, picit bogaras, nem hozom be, csak ha megy a helyére egyből.:D
Ha jól emlékszem, te feszegetted a pofonláda tetejét. Csoda, hogy kaptál hideget-meleget?:D
Nem az a kérdés, központilag mi tilos és mi nem. A tábla szerint szabad előzni, akkor is mész, ha kamion jön szembe? Ugyan már! Nem vagyunk már gyerekek. Minden felelős tevékenységhez kell józan ész. Van akinél ez kimaradt, amikor a konfigot ixelték a szülők.:D Sajnos ezen az sem segít, ha valaki "bárcás" vagy 20-30-akárhány éve a szakmában van.
A szakikat azok nyírják, akik nem hülyék hozzá teljesen. Azért nyírják, mert a szakik nem mindig szakik, a munka minősége nem megfelelő, de százszor elhangzott ez már. Oké, kis pénz, kis foci, de sokszor szép pénzekért kapunk sz@rt.
Mondjak saját példákat?
Kéménybélelés. Kőművesek csinálták, gyorsan megvolt, sokba került (1200EUR), fordítva tették be azt a rohadt csövet. Ki javította ki? Én. Kiszedtem egy év múlva bontással és megcsináltam rendesen.
Villanyszerelés. Engedélyes szakember csinálta, tervezett, vezetékezett korrektül, de a végén túl sok pénzt kapott meg előre, nem fejezte be (nem érte meg neki a maradékért visszajönni?). A telefont sem vette fel többet! Az egész elosztót nekem kellett lekötnöm. 35 automata, 2 külön mérő, Fi relék, relés nyomógombok, programozott villanyfűtés stb. El voltam vele pár napig, de szuper jó lett!:D
Víz- gáz- csatorna és kp fűtés szerelés. Csináltunk tervet, kalkulációt, kijöttek a számok. Kifizettem, amikor leszállították az anyag nagy részét. Aztán munkában nem az lett, kevesebb valósult meg (-1 fürdő) mégis hőbörögtek, hogy a végén kértem, számoljuk át, mert kevesebb anyag, kevesebb munka, az kevesebb pénz. Legalább ők jól dolgoztak. Csak át akartak vágni.
Nálunk egy 65m2-es lakás felújításán dolgozott 3 burkoló csapat is. A legszebb csempézést egy erdőmérnök-festő testvérpár csinálta, nem a "hivatásos" burkoló. Kicsit hosszabb lett időben, de olyan lett, ahogy megálmodtuk. Mert nekik megvolt, ami a többinek nem. Igényesség a munkában. Na ez a gond. Ez hiányzik sokaknál.
Soroljam még? Szerintem felesleges, értjük mi egymást.
Ha valaki magánzó létére elég bátor, érdeklődő, utánajár, tud jó munkát végezni, sokszor jobbat, mint azok a nagyra tartott mesterek. Tisztelet a kivételnek! Vannak azért szerencsére olyanok is. Szóval, akinek nem inge, ne vegye magára!
Ezért fortyanunk fel azon ha valaki leminősíti a másét csak azért mert ő a szaki és feljogosítva érzi magát, hogy ezt megtehesse. Az orvosoknál is ezt látom. Szakmai felsőbbrendűség. Hogy gyűlölöm ezt! Nem arról van szó, hogy nem fejtheti ki az álláspontját. Csak annyi, hogy nem nyilatkozhat csípőből a barkácsról, hogy az sz@r, veszélyes és büntetni kéne. Nyilatkozhat, de nem ildomos.
Lehet jó a barkács is. Van is sok. Ez egy nyilvános fórum, mindenki azt mond, amit akar, mindenki arra a tanácsra figyel, amelyikre akar, nincs felelősség, ezért figyeljünk oda mit mondunk a másikról és adjuk meg a kölcsönös tiszteletet egymás szakmájának, eredményeinek, munkájának, akkor is ha az csak hobbi. Persze ez sem kötelező, de jobb (lenne) így.
Pontosítanék annyit, hogy új háznál kell a műszaki nyilatkozat, a nélkül nincs használatbavételi.
És, mint sokszor leírtam, ha CO mérgezés, tűr, robbanás van, előveszik a kályhást. Ha nem szakember csinálta a biztosító nem fizet. Nagyon drága tud leni az olcsó munka.
Nekem nem a nem szakmabéliek egymásnak adott (néha megmosolyogtató) tanácsaival van bajom.
Nekem azzal, hogy párhuzamosan fikázzák az ebből amúgy is nehezen élő szakikat.
Persze MO.-on még nem tilos a házi pálinkafőzés, kályha, kazán és egyéb építés. De ha a falakat a házadon csak olyan rakhatja aki +bárcás" kőműves, akkor az egyik legveszélyesebb üzemet kazán, kályha miért építheti bárki minden kontroll nélkül?
No majd amikor még a raklap égetéséért is megba.....nak a katasztrófavédők, akkor lesz itt érdekes világ.
Mondanom sem kell én nem a "katasztrófálisokkal" vagyok, de azért néha nem ártana eltöprengeni az uraknak.
A druszám szerint semmit sem szabad magunknak készíteni.
Tény az egészségügy már annyira 'fejlett' hogy az állampolgárok nagy része még első segély sem tud/ mer adni. Addig idomították a lakosságot.
Inkább hagyják meghalni a szerencsétlen rászorúlót.
Ok. vakbélműtét
foghúzás ? hát az nem egy ördöngösség,
pedikür manikür ? Soha sem vettem igénybe ilyen szolgáltatást, cipőt nem készítek , de reparálok, ruhát szintén javítok, autót szerelek, fényezés ? Azt mondta egy szerelő nem éri meg , így soha sem, se én se más, bútort már többet is készítettem, főleg mióta divat a facsavarozós technológia, sőt kárpítoztam is.
Cserépkályhát is reperáltam - igaz még nem építettem.
"Beleértve a vakbél műtétet, a foghúzást, pedikűrt, manikűrt, cipő készítést, ruhavarrást, autó szerelést, annak fényezését, bútor készítést és annak kárpitozását!"
De jövőre mindent az inasom fog végezni/ végeztetni !!
Lehet úgy érzed nem lettél okosabb, pedig az lettél...
Az a helyzet, hogy általában többféle megoldás létezik egy problémára de érintőleges információk alapján lényegében eldönthetetlen melyik az előnyösebb.
A kérdésnél általában célszerű pontos és kellően részletes kiindulási feltételeket megadni, ha a konkrét esetedre vonatkoztatható tanácsot is akarsz kapni nem csak a lehetőségek tárházát...
Pl először érdemes tisztázni az épület hőigényét illetve azt, hogy szigeteléssel kívánod-e javítani tovább mielőtt fűtésrendszert tervezel módosítani. Aztán megadni a jelenlegi rendszer lényeges paramétereit, mik az igényeid és a lehetőségeid a beruházásra vagy a pl a tüzelőanyag tekintetében.
Az volna a legszerencsésebb, ha olyan szakértőt találnál, aki ismer (és akár kivitelezni is képes) egy ilyen esetre minden ésszerű lehetőséget, meg tudja mondani, hogy minek milyen előnyei hátrányai vannak, milyen megtérülésre lehet számítani stb és lehetőleg nem a saját preferenciái, hanem az te érdekeid mentén tesz javaslatokat és személyesen is meg tudja tekinteni a tetthelyet.
A fórum részben alkalmas volna effajta független szakértőnek, vagy legalább kontroll célra, de ahhoz elég részletes információkat kell ide felrakni és aztán válogatni kell a válaszok közül függetlenség és szakszerűség tekintetében. Ez nagyjából kivitelezhetetlen, ha magad nem mélyülsz el kissé a témában.
Ez jó hír. Ezek szerint van olyan eset is, amikor a dolgok a logikus mederben képesek maradni. Ennek már az első körben így kellett volna rendeződnie. Lényeg, hogy megoldódott!
Az meg hogy lehet? Majd megfeszült itt mindkét tábor, hogy felvilágosítson.:D
Összefoglalom neked.:D
A lényeg, hogy talán azt sikerült lerögzítenünk, nem csak egy jó megoldás létezik a problémádra. Ez jó, de döntened neked kell.
Átalakítani lehet, de ha nem jól nyúlsz hozzá és olyat bízol meg, aki inkább kontár, mint mester, akkor beletörhet a bicskád. Még egy jó szakembernek is fogni kell azért a kezét, szóval valamit érteni kell hozzá akkor is, ha nem te magad csinálod a hegesztést/bekötést stb. Kevesebb átalakítással jár, valszeg olcsóbban jössz ki és meg lesz a kreatív alkotás élvezésének öröme is a végén. Van, akinek ez is számít. Minden esetre ésszel kell csinálni, az biztos. Én ezt választanám, ill. ezt is választottam.:D
Ha nem vagy elég bátor ill. inkább bízol a gyári garanciás megoldásokban, mint a józan eszedben (esetleg nincs tapasztalatod, tudásod és nem is akarod hipergyorsan megszerezni), akkor válassz egy szimpatikus márkát vagy mestert (akár itt a topikon is) és bízd meg a megfelelő rendszer elkészítésével. Nem lesz olcsó, de profi lesz (remélhetőleg) és neked nem nagyon kell gyökölni a részleteken. Ezt is sokan választották itt a topikon is. Aki itt valamiféle hivatásos minőségben jelent meg, csak ebben tud gondolkodni. Mondjuk ezért semmi rossz szó ne érje őket. Pusztán annyit kértünk, hogy ne degradálják le a korrekt, körültekintő barkácsolást a közveszélyes, hasznavehetetlen, balfék megoldások szintjére.
A személyeskedés velejárója a vitáknak, bár sajnos teljesen helytelen érvelési technika/mód. Amikor az érvek elfogynak, az "anyázásban" még mindig van tartalék.:DDD
Úgy érzem, hogy nem lettem okosabb. Konkrétan össze vagyok zavarodva :D Az tuti, hogy sikerült egy csomó OFF -os hozzászólást generálni egy kis személyeskedéssel fűszerezve :(
Csak, hogy egy kicsit áttérjünk más témára is. Ma lezárult a kémény mizériám. Azaz nem az enyém hanem édesanyámé, csak én intéztem mindent. Sikerült elfogadtatni a kéményseprőnk által a kéményt mint egy a házzal együtt épült és elfogadott kéményt. Így nem kellett béleltetni csak az épület gépész által kiállított szakvélemény kellet. Ezután kijött a kéményseprő cégtől az illetékes és ez alapján nyilvántartásba vette és engedélyezte a kéményt.Mindez így csupán 20e ft ba került.
Szakmunka: elvittem az automat kuplung cserere hivatalos mamrkaszervizbe.delutan kifogyott az ablakmoso. Kinyitom a geptetot minen tiszta olaj. A valtoolaj kupakjat nem tettek vissza.
visszamegyek mondom hogy what. Erre igen megtalaltak a kupakot. ontottek bele 2 lityi olajat majd kozli a muhelyvezeto hogy 6000 lesz az olaj.
Évtizedek óta helyezek üzembe gáz és szilárd fűtésű, már rendszerre kötött berendezéseket. Abban van igazság, hogy néha egy "amatőr" szebben-jobban szerel mint egy hivatásos. Azt is hozzáteszem, hogy az eddig látott legszebb rendszerkiépítést egy hűtőgép szerelő készítette.
De ettől még a barkácsolásról alkotott véleményem szilárd.
Igen, ez a szó jött fel bennem is. Mindegy mi az, ha más csinálja, negatív az (elő)ítélet. Miért? Ha a kandallóról írom milyen jó, jön a tömeg/cserépkályhás és lefitymálja, hogy az "pazarolja a hőt", forró a füstje. Ha építenék, jönnek a hivatalos kandalló beszerelők és leszólják, hogy az vacak, mert kátránygyár, túlhűti a füstöt. Most akkor melyik? Döntsük már el! Ez a sapka esete már megint?
Aztán a csodás fotók elbarmolt rendszerekről. Nem kell letagadni, ilyen is van. Biztos van vacak gyári meg vacak szakmunka is. Kit érdekel? Az enyém nem ilyen. Tettem már fel pár fotót. El is jöhetsz, megnézheted. Ha te csinálod, magadnak csinálod, jól fogod csinálni vagy rosszul? Erről van szó!
Én nem akarok ebből megélni, segítek, ahol tudok. A tapasztalatommal. Akárhogy szereztem, saját káromon (is) tanultam, de azért mégis csak van valamennyi. És nem szólok le egyből mindenkit, aki más pályán mozog.
Amúgy varrógép van, kaptafa cipőragasztó van, asztalos műhely van, 200 literes kompresszor három víztelenítővel szintén van, tűzőgép is van, crova készlet is van, inverteres hegesztő, betonkeverő stb. Vagy soroljam még? (elektronikai műszerész kis műhely is van)
"legalább rendesen meglesz csinálva, ha még ötször annyi ideig is tart."
Beleértve a vakbél műtétet, a foghúzást, pedikűrt, manikűrt, cipő készítést, ruhavarrást, autó szerelést, annak fényezését, bútor készítést és annak kárpitozását!
"a szakemberek egy részének a felelősségérzete semmivel sem nagyobb, mint egy jobbfajta körültekintő csináld magad típusú ezermesteré, de sokszor még a szakértelmük sincs azon a szinten"
Ezzel maximálisan egyet kell hogy értsek. Sokszor próbáltam ilyen-olyan munkára szakit hívni, de a végén mindig megbántam. Anyagilag is, meg minőségileg is.
Inkább megcsinálom magam, de akkor legalább rendesen meglesz csinálva, ha még ötször annyi ideig is tart.
Én teljesen figyelmesen olvasok és nem is vitattam, hogy másnak építeni egészen más mint saját részre. Ha ilyesmivel foglalkoznék én sem adnám szívesen a nevem semmi egyedi megoldáshoz, mert ha baj van akár a felhasználó hibájából is, és nem bevizsgált vagy hagyományosan elfogadott megoldásról volna szó, akkor egykettőre ráverhetik arra, aki csinálta, de ha éppen csak gyanúsítgatnak az is elég...
Mindez ugyanakkor nincs összefüggésben azzal, hogy műszakilag milyen megoldások jók adott esetben, különösen amikor pénzügyi korlátok is vannak és nem komplett új rendszer telepítéséről van szó, hanem már meglévő költséghatékony átalakításáról...
A "magadnak felelőtlenül" azért elég sztereotip megfogalmazás, mert az ember maga és a családja felé felelősséggel tartozik, és sajnos úgy tapasztalom, hogy a szakemberek egy részének a felelősségérzete semmivel sem nagyobb, mint egy jobbfajta körültekintő csináld magad típusú ezermesteré, de sokszor még a szakértelmük sincs azon a szinten. Szakember és szakember közt is óriási különbségek vannak szaktudás és felelősségérzet tekintetében.
Tényleg nem hülyéztél, csak indirekten cirkuszi bohócoztál. :)
Az tény, hogy a kérdező nem tette teljesen egyértelművé mit szeretne és lényegéban a pontosabb körülmények is ismeretlenek.
Kétségtelenül könnyebb út ilyen esetben egy másik eladó terméket és azt beépítő szakembert találni, mint valami egyedibb átalakítást csinálni vagy csináltatni. Ha teljesen hozzá nem értő személyről van szó, akkor jóval kockázatosabb is az utóbbi.
Hogy ideális esetben melyikből mit, milyen költséghatékonysággal és megtérüléssel lehet kihozni az összetettebb kérdés és elsősorban a jó műszaki érzékkel rendelkező ezt hobbinak is tekintők számára lehet kedvezőbb a "barkács" megoldás akár saját munkában akár szakértőbb segítséggel (már ha akad megbízható, vállalkozó kedvű szakember....)
Egy rajz+néhány fotó nagyban segítene, de sebaj. A szelepet a képen szereplő módon kell beépíteni. Sabrinho jól leírta. Inkább szólj egy szakembernek! Már olyannak, akinek nem kell magyarázni mi ez és mire való.:D
A tűztér tisztító, meg kémény tisztító hasáb/por jó dolog, de a helyes tüzeléstechnika elsajátítását nem helyettesíti. Ha kell egy név: Konix. A nagy parázsra kell dobni, nem a hideg tűztérbe, de rajta van a csomagoláson.
A visszatérőbe kever az előremenőből annyit, hogy elérje a visszatérő a minimum hőfokot. Oda kell tenni, ahol elérhető távolságban van a két cső (a kettőt össze kell kötni egy csővel és a visszatérő és a cső találkozásához kell tenni a T alakú szelepet, ami vagy a sima visszatérő ágból engedi a vizet, vagy az előremenőből, vagy keveri a kettőt).
Tudod ezeket a köröket már annyiszor róttuk, hogy szerintem tovább nem kell.
Mellesleg nem hülyéztem senkit.
"A ló nem vak, csak bátor"! mondja az egyszeri lókupec.
No így vagyok én a magának kandallót építőkkel.
De egyet azért tudni kell. Ha egy betét 9 kW, akkor az annyi is fog maradni, nem lesz több, legfeljebb másképpen adja le a teljesítményt, da névleges összteljesítménye nem változik.
No azt én is elismerem, hogy könnyebb a vizet vezeti a lakásban, mint légcsatornát építeni.
Köszönöm a kimerítő választ.De azt a szelepet pontosan hova kell tenni?Nekünk eléggé egyszerű rendszerű kandallónk van. Egyébként tegnap reggel és ma is megnéztem egyáltalán nem volt büdös. Viszont bevilágítottam egy elemlámpával és kátrányosnak néz ki a tűztér.Később azon gondolkodtam,hogy korábban is ilyen volt-e vagy csak én nem foglalkoztam vele mivel a mostani probléma nem állt fenn. Lehet kapni ilyen tűztér tisztítót?Gondolok itt arra,hogy begyújtásnál bedobom és ahogy a tűz ég tisztítja a tűztér belsejét.De az is eszembe jutott nemrég,hogy ez a probléma azért is keletkezhetett, mert a füstjárat nem lett kitisztítva. Van egy kandallós ismerősünk aki 2012-ben kitisztította a füstjáratot, és tavaly azt mondta,hogy majd jövőre megcsinálja. Lehet,hogy ennek a levét isszuk most. Onnan jutottam erre a gondolatra,hogy a füst mindenképpen utatat talál magának. És mivel nem lett tisztítva, lehet,hogy a kéménynél garázdálkodik.
Ja, az lehet nekem sem menne.:D Várjál! Az nem is mérnöki tudomány!:D A római jogból sem vizsgáznék szívesen.
Nézd, én ezt nem is tagadtam soha. Volt sok lyukra futás, de belefért a világképembe. Ha 5 éve pl. itt is készségesebb társaságot találok, akkor sok felesleges kör kimaradhatott volna. Egyébként a kátrányos-malacpörzsölős kanyar miatt vagyok ilyen ádáz "vizet a tűztérbe NE" harcos. Próbáltam így, próbáltam úgy, burkolt víztérrel jobb. Úgy rémlik te is léptél már ebbe az irányba.
A tisztelt érdeklődőt fel lehet világosítani a kockázatok és mellékhatások tekintetében. Ha ezt nem vállalja be, akkor jobb ha megfizet egy kész rendszert és nyugodtan alszik.
Párszor belém nyilalt, hogy nem lett volna jobb egy pelletkályhát beállítani a sarokba és rákötni a vizes gerincre? Miért? Mert ez nem az én házam, ha elmegyek, elvinném magammal. Aztán megegyeztünk a tulajjal, lelaktuk a fűtéskorszerűsítést. Tudod mit? Jobb ez így. Semmit nem tanultam volna erről a területről, ami egyébként gyerekkorom óta nagy kedvencem, csak rossz szakra jelentkeztem az egyetemen.:D
Te nem vagy gyártó. Képviselsz egy gyártót. Ez nem baj, ráadásul elég jó termékeket képviselsz. Ezért ajánlhatsz is a termékpalettából valamit, meg is tetted. Bár a kérdés nem ez volt. A kérdés ez volt: " egy meglévő kandallót szeretnék átalakítani vízteres kandallóvá."
Ha a barkácsoláshoz nem értesz ill. azt nem támogatod (megértem, hogy nem támogathatod, mert ellenérdekeltségben vagy), akkor is lehet úgy fogalmazni, hogy nem hülyézed le azt, aki mégis inkább bütykölne.
"1, van egy olyan lehetőség amikor a füstcső egy szakasza egy víztér. (hatékonyság és teljesítmény gyenge)"
Nekem a hatékonyság és a teljesítmény sem lett gyenge. Akkor most mi van? Elrontottam valamit?:D Az igaz, hogy nem sikerült elsőre. Kemény fejű vagyok és kísérletező kedvű. Hahó! Ez viszi előre a világot!
Az előbbi mondatod korrekten így hangozhatott volna:
"1, van egy olyan lehetőség amikor a füstcső egy szakasza egy víztér. (hatékonyság és teljesítmény gyenge ehhez nem értek, nem támogatom, ebben segíteni nem tudok)"
Mindenki tudja, hogy van vacak építés. Ahogy vacak gyári kandalló is, meg beépítés is. Meg "szakember" is. Miért kell abból kiindulni, hogy aki nekiáll, az vackot fog építeni? Ez az a negativizmus, ami nem nyerő. Lehet, hogy nem csak szerintem.:D
Nem igaz! Szívbillentyűt pl. nem cserélnék... nem bírom a vért! :)
Viccet félretéve: Tedd a szívedre a kezed. Neked sem az 1.1 verzió lett sikeres a kandalló átalakításban!
Volt kátránygyártás, malacperzselő meg egyéb érdekességek. DE TE MEGCSINÁLTAD MAGADNAK, TANULTÁL A HIBÁKBÓL, KIJAVÍTOTTAD AZOKAT. EZÉRT MINDEN TISZTELETEM A TIÉD! A tisztelt érdeklődő viszont mással akarta csináltatni. Én ettől próbálnám megóvni, mert ennek nem szokott jó vége lenni. Hidd el, láttam ez ügyben elég borzalmat.
Azért még ne aggódj a lelki békémért. Gépészmérnökként egy kazánköri (kandallóköri) hidraulikával nem kell a szomszédba rohannom (annál bonyolultabbal sem). Mivel elektronika-automatizálás szakon abszolváltam, így a vezérléssel meg főleg nem.
(Elég régen építünk már olyan vezérléseket, amik előremenő vízhőfokot tartanak adott értéken.)
Mellesleg a válaszod sem értem, hiszen az általad említett tűztér is körben vizes.
"Mitől van olyan érzésem, hogy a építők/gyártók/forgalmazók borzasztó negatívak, amikor kreatívkodásról, barkácsolásról van szó?"
Csak és kizólag azért nem támogathatja egy gyártó ezeket az "oldalhajtásokat" mert ezeket ti magatoknak minden kötelezettség felelősség mentesen készítitek. (ha elbasztad hát elbasztad)! :)
De egy gyártó ezt nem teheti.
Mellesleg olvastatok már itt olyat, hogy "építettem egy kandallónak látszó tárgyat" és olyan pocsékul működik hogy csuda?
No ez a lényege a dilettantizmus, illetve naiv kandallóépítészet, de ide vehetjük az autodidaktákat is és a felelősen gyártó között!
"A tűztér köré vizet nem teszünk egy szép elv, csak épp az így működő vízteres kandallók vízoldali teljesítményaránya ritkán több (és akkor is inkább hazugság) mint 50%."
Van egyfajta vízteres kandalló vezérlés, mely egyben szünetmentes táp is!
Még jó, hogy én nem értettem hozzá.:D Legalább így meg tudtam csinálni.:D Bár egy jó mérnök mindenhez ért.:DDD
Mitől van olyan érzésem, hogy a építők/gyártók/forgalmazók borzasztó negatívak, amikor kreatívkodásról, barkácsolásról van szó?:D A nehézségeket/buktatókat én sem tagadom le, de nem mondom valamire, ami megcsinálható, hogy felejtős. Kifejezetten irritál, ha nekem ezt mondják valamire, ami nem égbekiáltó marhaság.:DDD
Most komolyan. Ne vegyétek elő a régi lemezt, hogy "hány szurkos tűzteret láttunk már" stb.! Ha valaki jól akarja csinálni, és ésszel csinálja, lehet egészen jó is az eredmény. Kellhet hozzá türelem, néhány hibát is el lehet követni. Itt a topikon is van pár mazsola, akinek vízteres cserépkályha, kandallókályha és egyéb vízteres vacak (pl. konkrétan átalakított légfűtéses betét is!) működik a nappalijában és köszöni szépen, nagyon jól van. Egy szem kátrány nincs benne! Sőt! Az enyém konkrétan tisztább, mint bármelyik neves gyártó vízteres csodaterméke. Szerintetek meg nem is működhet. Ugyan már!
Ha venni akar egy jó vízterest, ajánljunk neki egyet! Kandallókazán, Mullit, Kratki, Edilkamin? Mind jó. Van egy bökkenő. Nem ez volt a kérdés. Ha nem ezért jött ide, hanem azért, hogy megkérdezze, hogyan lehet átalakítani és a jelenlegire építve valami okosat kihozni, akkor miért nem abban segítünk neki? Ha tudunk. Aki tud. Hahó! A dolog megcsinálható!
A kandallóbetétek nagy része ilyen. Kidobja a hő nagy részét. Vannak persze profik is szép számmal. Ha még le is szigeteljük kívülről, belülről meg samottal vagy inkább vermikulittal borítjuk, akkor szépen ég majd, és irtó forró lesz a füst. Abból már van mit elvonni. Ezt egy nagy felületű, füstcsöves tartály kiválóan elvégzi, akár automata füstgázhőmérséklet fenntartással is. Ezért gondolnám a meglévőt jó alapnak, mert legalább azt a részt nem kell újracsinálni. Szigetelés, bélelés, kész. Fölé egy durva tartály és csá. Persze nem tudjuk mi az alapbetét. Ha érdemes megtartani, miért dobjuk ki?
Ez nem csak elv, a gyakorlatban is így működik. Kedvenc példám a faelgázosító kazán. Az összes profi gyártó külön gázosít, majd éget, majd hőcserél. Szigorúan ebben a sorrendben. Egyértelműen ez a nagy hatékonyság háttere. A vízteres kandalló nem más, mint egy nappaliba előléptetett, üvegkerámia ajtós faelgázosító kazán.
A másik kedvencem különálló kandallókályha fronton a Walltherm ill., a Xeos. Mindkettő elég jó cucc, szintén faelgáz, a Walltherm 93%-os hatásfokkal 70% vízoldali teljesítménnyel ajánlja magát.
Jó, legyen normál vízteres és beépíthető kandallóbetét. A Kratki Zuzia 14 pl. 12kW teljesítményű, abból 10,6kW vízoldali (88,3%). Elvileg 86% hatékonyságot tud. A hőcsere nagy része a tűztérre ültetett füstcsöves tartályban történik.
Az ott benn talán vermikulit, jobban tudod gondolom. Ezt merném ajánlani ha csere lesz.
Ha nem lesz, én a szétflexelésre ajánlottam alternatívát. Ha jó a betét, nem kell azt szétbontani. Kicsit visszavenném a hőre leadott teljesítményt és áttenném vízre ezt a részt + a tökéletesebb égésből származó nyereséget.
Valóban így van. Korábban kiszámolgattam, hogy normális légfeleslegnél kb mennyit lehet a hatásfokon javítani 100 fokos füstgázhőmérséklet csökkentéssel. Kb 5-10% között általában, ha jól emlékszem. Ez nem orbitálisan nagy szám, de nem is jelentéktelen. A fűtőalkalmatosságot elhagyó füstnek általában bőséges hőtartalékai vannak és nem veszik figyelembe a gyártók (nem is képesek) az egyedi tüzelési szokásokat, kémény és egyéb sajátságokat, hanem érthető okokból egy átlagos esetben ne legyen belőle gond elven vannak megszerkesztve (ehhez meg is adnak bizonyos szükséges feltételeket), plusz a gazdaságosság (számukra) a kompaktság és az egyszerű kezelhetőség szempontjai miatt hagynak ki bizonyos hatásfok növelési lehetőségeket többnyire.
Gyakorlatilag hatásfok áldozatot hoznak egy sor más fontos tényező oltárán. A tüzelő már nem nekik kerül pénzbe és (érthető okokból) jellemzően a felhasználók nem is perelhetnek be egy gyártót sem olyan címen, hogy több fát tüzelnek el, mint ami feltétlenül szükséges volna egy jobb megoldás esetén, sőt még többnyire az sem tűnik föl, ha a gyári hatásfok adatot messziről sem érik el a tényleges üzemeltetés során.
Ha ideális körülmények közé kerül a megfelelő készülék, akkor nem feltétlenül érdemes hatásfoknövelő füstgázhő elvonással foglalkozni, de ha pl túl nagy a huzat, vagy így akarunk kisebb-nagyobb vízkört ellátni, akkor elvileg akár lehet is ügyeskedni a hőleadás átcsoportosításával...
"Ha nálad egy ilyen "egészen más" üzemel, akkor honnan a merészség e komoly tanács adására!
Vagy kátránygyártásban vagy érdekelve?"
Hogy ezen kérdéseidre is választ adjak, olyan üzemel nálam, ami nem egészen más, csak annyiban, hogy messzebb volt lehetőségem egy kissé más karakterű tűztérhez képest beépíteni de úgy gondolom teljesen hasonlóan ráépíthető bármilyen kandallóbetétre és ott az enyémnél sokkal nagyobb hőteljesítménnyel is működhetne, javítaná a hatásfokot, feltehetőleg olcsóbb és nem mellékesen ugyanolyan szintű biztonsági berendezések mellett általában biztonságosabb is volna, mint a bármikor pillanatok alatt megforrni kész más vízteres megoldások.
Egyébként elvileg szerintem semmi akadálya annak, hogy az égéshő egészen nagy részét a füstgázból vonjuk ki, csak megfelelő tűztér és megfelelő hőcserélős tartály kell hozzá, melyeknek kivitelezése esetleg aránytalanul drágul bizonyos hőelvonási arány fölött, és természetesen ha szem előtt tartjuk a hatásfokot, akkor a rendszeres tisztításból adódó kellemetlenséget is vállalni kell.
Nem akartam kifejezetten a bimbózó üzletet rontani, csak leírtam a véleményemet és a tapasztalatomat. Nincs kátrányiparban érdekeltségem.
Ha a kérdező lecseréli vízteresre a jelenlegi betétet nekem nem probléma, csak érdemes átgondolnia mekkora teljes hatásfokra van szüksége ahhoz, hogy az általa vásárolt tűzifa ára és a tüzelésbe befektetett munkája meg az ahhoz való kedve és még pár tényező alapján versenyképes legyen számára a gázzal szemben ez a tüzelési mód, illetve egy ilyen megoldás bekerülési költségére ebben az esetben milyen megtérülés várható nagyjából. Ugyanez persze az általam javasolt megoldásnál is legalább ennyire átgondolásra érdemes. Aztán ha jó eredmények jönnek ki akkor érdemes lehet valamihez kezdeni.
Füstgáz hőcserélőnél a távozó hőmennyiségből lehet visszanyerni, aminek egyik összetevője a füstgáz hőmérséklete, másik a tömegárama. Azaz könnyen lehet, hogy magasabb hőmérsékletnél is kisebb hőmennyiség távozik.
Jó hatásokú tűztérnél az optimális környékén van a légfelesleg (nem kap orrán-száján fals levegőt), és moderált a füstgáz-hőmérséklet. Ezek többnyire együtt járnak a jó tüzeléstechnikai hatásfokkal is (bár a hőcserélő szempontjából ennek nincs jelentősége).
Az ok: kis energia befektetéssel nem fog jól működni.
Jól átgondolva, méretezve stb. viszont többe fog kerülni (ha egyáltalán meg lehet jól csinálni), mint egy eleve erre a célra tervezett és gyártott új tűztér.
"1, van egy olyan lehetőség amikor a füstcső egy szakasza egy víztér. (hatékonyság és teljesítmény gyenge)"
Én meg ezt írtam, ami lényegében a fenti megoldásodnak megfelelő eset pepitában:
"A tűztér fölé van lehetőség füstcsöves hőcserélős tartályt tenni, ami egyben pufferként is szolgálhat. Ez talán a leghatékonyabb megoldás."
A "hatékonyság gyenge" és a "talán leghatékonyabb" a jelentős különbség a kettőnk mondása közt, ettől függ, hogy komoly szakvélemény vagy cirkuszi produkció.
Kérdés ki, mit ért alatta.
Gondolom Te azt, hogy a teljesítménynek mekkora hányadát lehet kivenni a víztér részére egy szokványos kandallónál.
Én a hatékonyságba beleértettem a konkrét esetben az átalakítással járó költségeket, és a teljes hatásfokot is. Különösen az utóbbira fektetve a hangsúlyt.
A "talán" megengedi, hogy ha valaki a hő 70%-át akarja kivonni akkor számára esetleg mégse ez legyen a leghatékonyabb megoldás.
A hatásfok szempontjából két okból is ez a kedvezőbb.
Egyrészt nem rontja a tűztér égési hatásfokát, másrészt a kémény felé távozó füstgáz hőmérsékletét tetszőlegesen lehet szabályozni akár automatikusan is az említett szeleppel, így biztosítható a legmagasabb termikus hatásfok.
A költségek kérdése általában összetett, de mivel itt megspórolható a puffer és maga a tartály akár fillérekből is (vagy hozzávetőlegesen egy puffer árából) kihozható, eléggé versenyképesnek tűnik egy jobbfajta vagy rosszabbfajta vízteres betéttel szemben is.
"Valójában a hődob vagy vizes hődob éppen a rossz hatásfokú, túl nagy légfelesleggel, magas füstgáz-hőmérséklettel üzemelő tűztereken lehet reális lehetőség"
Valóban ott reális lehetőség, ahol a kilépő füstgáz hőmérséklete igen jelentősen meghaladja a kémény által igényelt hőt (Ez szerintem nem olyan ritka ezeknél a kandallóknál...). De nyilván ha valaki csökkenteni akarja a közvetlen hőleadást és növelni a vízoldalit (illetve a tűzteret elhagyó füsthőmérsékletet) le lehet rontani a beépítés változtatásával a beépíthető vagy épített tűztér hőleadási hatásfokát (felteszem ilyen szempontból értetted a rossz hatásfokot és nem égési hatásfokra gondoltál).
Ha a konkrét esetre akarunk tanácsot adni tudni kéne először a tényleges igényeket. Pl azt, hogy jelenleg milyen a kandalló felépítése, milyen módon kívánnak tüzelni benne, mekkora a hőigény és hogy a hő mekkora részét akarják átvinni az emeletre.
Nem is biztos, hogy érdemes víztérrel vergődni, lehet, hogy elég egy lyuk a mennyezetre és egy megfelelő körbeépítéssel a forró levegőt feljuttatni....
Nálunk a jó öreg fémházas porzsákos ETA porszívó lett befogva ilyen célra. Nem megy át rajta a korom. Előtte egy kis sima port érdemes szívatni vele, hogy korom ne a porzsákot feketítse... A cserépkályha nehezebben elérhető részéről a hamut is kiszedi. Nyilván a vödrös takarítógépek is jók, forró hamut meg egyikkel sem kell szívatni, ha nem kifejezetten erre a célra gyártják.
Mitől olyan humoros ez, és miért más ami nálam üzemel?
Ez egy viszonylag kis hőelvonásra tervezett kis hőkapacitású rendszer, de attól teszi a dolgát. Meg lehet csinálni ugyanezt nagyobb tartállyal is nagyobb teljesítményre minden gond nélkül az enyémnél sokkal jobban is.
Kátránygyárról itt nem lehet beszélni, mert az égést nem befolyásolja egyáltalán. Csak az rakódik le a hőcserélőn, ami a füstgázban van annyira amennyire tud... Nálam száraz kormon kívül nem találkoztam kátránnyal.
A tűztér fölét úgy értettem, hogy fizikailag fölé, de a tartály alja nem volna a tűztérben....
Valójában a hődob vagy vizes hődob éppen a rossz hatásfokú, túl nagy légfelesleggel, magas füstgáz-hőmérséklettel üzemelő tűztereken lehet reális lehetőség. Egy jó tűztéren többet ront, mint használ.
A tűztér köré vizet nem teszünk egy szép elv, csak épp az így működő vízteres kandallók vízoldali teljesítményaránya ritkán több (és akkor is inkább hazugság) mint 50%. Ami magában nem lenne baj, csak lakóépületeink igen kis hányadában igaz, hogy az egyterű, tagolatlan nappali hővesztesége elérné az épület teljes veszteségének a felét. Arról már nem is beszélve, ha bekerül a rendszerbe egy puffer- és/vagy HMV tároló.
Nagyjából egyet is értünk (nem meglepő módon), talán a puffer dolgot nem hangsúlyoznám túl.:D
"koromporszívó"
Ez a dolog mi fán terem? Nagyon érdekelne valami megoldás, mert a mostani időszakban horror ez a kosz. A fenyőnek különösen nagyon finom hamuja van, nincs sok, de arra elég, hogy mindent belepjen és már utálom. Gyári motoros vödrök, passzív, porszívóra köthető tartályok is vannak, de valahogy úgy érzem, hogy igazán jó egy vizes, kétoldalas tartály lenne. Van ilyen? Most próbáltam rákeresni és nem találtam. Bonyolult ilyet csinálni?
Van rá lehetőség. Annyira nem egyszerű, de ha nem követed el az összes hibát, amit mi elkövettünk, akkor egyszerűbb lesz.:D Ha a mostani készüléked jól égeti a fát, akkor megéri ráépíteni egy vízteret. Én nem vágnám szét a betétet, sőt talán még ki is bélelném samottal, ha lemez és nem bélelt. Az a célod, hogy a fát a lehető legtökéletesebb körülmények között, magas hőfokon gázosítsd, majd égesd el az összes fagázt, utána maxold a hőkivonást.
A tűztérbe vizet tenni nem javasolt. Bár sok gyári megoldás is így működik, de inkább szükségből (kompakt méret), nem a legjobb ötlet a tüzet összeházasítani a vízzel.
Sok lehetséges megoldás és sok buktató is le van írva a Központi fűtéses, épített kandallókályha topikban, kezdd inkább azzal, hogy azt végigolvasod és utána felteszed a kérdéseidet (ott). Amit én tennék, az valszeg egy hengeres sok kicsi-egy nagy csöves tartály.
Részletek: itt. 9-10 vagy több cső is mehetne a palástban, akár 1m hosszan is. Lenne felület elég, jó hőcsere, de a középső nagy átmérőben mehet a füst akkor, ha hideg. Bypass szelep döntené el, merre megy a füst. Ez tudna keverni is, hogy meglegyen a kéménynek szükséges huzat. Füstgáz hő monitorozása, beillesztés a fűtési rendszerbe, mind érdekes kérdések, de klasszul össze lehet hozni.
Vízteres betétből, ami olcsóbb az többnyire nem túl hatékony. A füstgázégés rontása miatt általában összességében rosszabb hatásfokkal üzemel, mint egy hasonló víztér nélküli verzió hosszabb füstcsővel. Vagyis a vízoldalra és a közvetlen fűtésre együtt sem ad le annyi hőt ugyanannyi fával, mint a másik csak a direkt sugárzásos és légfűtésre, mert elengedi az éghető anyagok egy jelentősebb részét a kéménybe. Az égéstermék is károsabb ilyenkor, meg a koromképződés is jelentősebb. Ez egy öszvérmegoldás a kazán és a kandallókályha közt többnyire mindkettő hátrányaival.
A tűztér fölé van lehetőség füstcsöves hőcserélős tartályt tenni, ami egyben pufferként is szolgálhat. Ez talán a leghatékonyabb megoldás. Célszerű egy elkerülő sima füstjárat, ami akkor üzemel, ha hideg a kémény és a tartály, és kevés a huzat, amit egy pillangószeleppel vagy más módon lehet nyitni csukni. A tartályban lévő füstjáratokhoz szükséges kényelmes hozzáférést biztosítani, mert ott elkerülhetetlen az időnkénti tisztítás (csavarozóval forgatható kefe és koromporszívó kombináció ajánlott), a hatékonyság megőrzése érdekében is.
Nálam quadriga 501 víztér üzemel cserépkályhán nem közvetlenül a tűztér fölött és nem is kizárólagos füstjáratként, így kb 10%-15% hőt tudok kivonni a füstgázból (lényegében HMV célra), de közvetlenül a tűztér után 30% körül teljesítményt különösebb erőlködés nélkül ki lehet nyerni a teljes égéshőből a vizes rendszer számára, kb kétszer annyi pedig megmarad az eredeti fűtött térben.
A tartályban a hőcserélő csövek és a tartály ideális méretezése több tényezőtől függ, de ha az ember megvesz egy pl gázoldali hibás, vagy csak egyszerűen hatékonysági okokból lecserélt hőtárolós gázbojlert, aminek a tartálya és a hőcserélője megfelelő lehet, az a legegyszerűbb.
2, kicserélni egy gyári vízteres betétre a meglévőt és a szükséges illetve kényelmi okokból puffer beépítése.
Arra nincs lehetőség, hogy a meglévő betétet alakítsam át, vagy bővítsem ki? Nem szeretném kidobni. Ha végképp nem kivitelezhető az átalakítás akkor mennyibe kerül egy vízteres betét? Gondolom ebből is van ezer féle. Kedvező Ár/érték arányban létezik valami nagyon jó vétel?
sziasztok. egy meglévő kandallót szeretnék átalakítani vízteres kandallóvá. Pontosabban nem én, hanem keresnék valakit aki ért hozzá. Gondolom annyira egyszerű a dolog, hogy mindenféle szakértelem nélkül hozzákezdhet az ember.
Az ötlet onnan jött, hogy az épített kandalló és a gépészeti helyiség fala közös. Egyik oldalon a gázkazán van és a különböző szerelvények, míg a másik oldalon a nagyszoba és a kandalló. Arra gondoltam, hogy fokozni kéne egy kicsit a hatékonyságot és az emeletre is eljuttatni a kandalló által felmelegített vizet egy puffer tartályból. Lövésem sincs, hogy mekkora munka ez, mennyire kell szét bombázni a jelenlegi rendszert, mekkora beruházásra lehet számítani, megtérül e... stb.
Igen, vagy inkább 60-ra, de pusztán ez nem segít. Az eredeti mondat így hangzott:
"- Kazánvédő szeleppel feltolni a visszatérőt min. 55-60 fokra. A keringető indulhat 40-50-en is, csak amíg hideg a rendszer (radiátorok, csövekben lévő víz), addig ne hűtsük agyon a tüzet. Nézd meg hogyan működik pl az ESBE VTC és megérted a működését."
Látom nem nézted meg.:D Na jó, szóval lenn láthatod, hogy a nyitási hőfok alatt csak a kandalló vízkörében tekeri a vizet (AB-B kör). Amint eléri a 60 fokot (ha ilyen patron van benne), akkor kezd nyitni és kezdi fűteni a radiátorokat (AB-A és AB-B kör). Közben mindig kever egy pici hideget a rendszerből, pont annyit, amennyi meleget elküld arra, de csak annyit, hogy a 60 fokos visszatérő meglegyen. Ha eléri a 70 fokot, akkor már gyakorlatilag nem kever vissza, csak a kandalló-radiátor körön forog a víz (AB-A kör).
A puffer helyére képzeld a radiátoros rendszert.
A fő probléma, ha nincs ilyen korlátozó szelep beépítve, a hideg visszatérő vízhőmérséklet. Ezen nem segít az sem, ha 70-80 fokon indítod a keringetőt, mert a teljes radiátor+csövek vízmennyiség le van hűlve és azzal fagyasztod a tüzet, míg az egész fel nem melegszik. Az un. kazánvédő szelep a kandallóban lévő kevés víz felmelegítése után már megtartja a min hőfokot, így a vízcsöveken/tartályon nem csapódik le semmi kátrány, valamint a tüzet sem hűti annyira vissza.
1x ezer Ft egy ilyen szelep, szerintem megérné beruházni egyre. VTC312 1" elég lehet neked. Új kazánok, kandallók esetén kötelező rendszerelem egyébként a "kazánvédelem" (vezérléstől függően, mert van más megoldás is, csak bonyolultabb pl. Edilkamin kétkörös, külső hőcserélős, vagy a Vulcano belső csőkígyós megoldása).
"A keringető indulhat 40-50-en is, csak amíg hideg a rendszer (radiátorok, csövekben lévő víz), addig ne hűtsük agyon a tüzet."
Akkor csináljam azt,hogy állítsam át 40 fokra a hőérzékelőt? Legfeljebb később fog bekapcsolni a szivattyú és a radiátor később lesz meleg. Én nem bánom, mert amúgy a házban nincs rossz idő a szigetelés miatt.Lehet,hogy kipróbálom ezt a megoldást. Eredetileg azért van 30 fokra állítva, mert azt hittem,hogy a hőérzékelő nem működik.Aztán úgy maradt a beállítás...
Csak így láttuk értelmét a szigetelésnek,hogy az egész padlásteret leszigeteltük,mert a padlástér nem lett beépítve ill. raktárnak sem akarjuk használni.Arra van más épület.:)
Meg lehet próbálni. Vagy bejön vagy nem. Ez is elég nagy meló, bár messze nem akkora, mint a kéményt újracsinálni/bélelni. Az viszont tuti lenne.
A kiváltó okot mindenképpen meg kell szüntetni, ha marad ez a kémény béleletlenül. Ha folytatod a kátrány gyártást, és nem tud kijönni egy ilyen olajfestékkel kezelt részen, akkor kijön alatta vagy mellette.:( Esetleg megreped a hőmozgástól és ugyanúgy kijön.:(
Hogy kátrány-e? Nagy a valószínűsége. Túlhűtött füst okozza. Legalábbis amit tudunk róla, abból ez tűnik ki. 30-as előremenő? Ajjaj.:((( Sok víz van a radiátorokban/csövekben? Sokára melegszik át a rendszer.
Megoldások?
- Nagy gázzal tüzelni, sok levegő, hadd szóljon!
- Monitorozni a füstöt (akár egy kemencehőmérővel) a kéménybe lépés előtt. Ha a kitorkolásnál elérjük a 60 fokot, nem lehet nagy gond már. Vagy méred fenn (tettem be rá olcsó megoldást), vagy méred lenn (x) és számolsz a kéményhosszból (y). x-y*15>=60.
- Kazánvédő szeleppel feltolni a visszatérőt min. 55-60 fokra. A keringető indulhat 40-50-en is, csak amíg hideg a rendszer (radiátorok, csövekben lévő víz), addig ne hűtsük agyon a tüzet. Nézd meg hogyan működik pl az ESBE VTC és megérted a működését.
Az sem elhanyagolható szempont, hogy a kátránygyártás arra utal, hogy az égés nem tökéletes a túlhűtött tűztér miatt. Azaz lehet, hogy a fa sem gázosodik jól, de az biztos, hogy nem keveredik jól a fagáz az égési levegővel ill. nincs ideje, tere és hőmérséklete, hogy tökéletesen elégjen. Emiatt sok éghető anyag marad a füstben, ami lerakódik máshol. Amit nem égetsz el, az veszteség, azaz lehet, hogy 20-30-40%-kal kevesebb fa is elég lenne egy szezonra kátránygyártás nélkül tüzelve.
"Mivel a fa túlnyomórészt a fagáz nagy lángjaival ég el, nagy égéstérre van szüksége, és oxigénben gazdag friss többletlevegőt is kell juttatni a tűztérbe, mert a képződött fagáz csak így tud tökéletesen elégni. 260 °C-tól a fatűzben végbemenő átalakulás (pirolízis) során hőtöbblet keletkezik. 1000 °C-os lánghőmérséklet kell ahhoz, hogy a fagáz reakcióképes összetevőire - szénre és hidrogénre - tökéletesen felbomoljon és oxidálódjék.
A fában lévő fűtőenergiát csak akkor hasznosíthatjuk maradéktalanul, ha a fagáz oxigénnel keveredve magas hőmérsékleten éghet el. Csak ekkor nem kerülnek tökéletlenül hasadt szénhidrogén-(oxid-)vegyületek a kéményen át a légkörbe. A fagázok tökéletes elégésekor széndioxid (CO2) és víz (H2O) keletkezik, mindkettő természetes, a környezetet nem szennyező anyag."
Egy ilyen hozzászólást találtam a kátránnyal kapcsolatban:
"Én tudom, mire gondolsz, nálunk a tetőtéri szobában ( ahol a kémény is van ) volt kegyetlen büdös. Mi is fával fűtünk de a probléma a kéményben volt. Nálunk a probléma az volt hogy korábban beázott a kémény, és a belső faláról lecsorgő kátrány beleivódott a kéménytéglába, onnan pedig a vakolatba. A kátrány olyan mint a salétrom, dolgozik a falakban. Mi levakartuk a kéményről és a szomszédos falairól a tapétát, na ami alatta volt azt nehéz elképzelni. Ragadós, büdös, zsíros kinézetű feketeésbarna kátrány. Levertük a vakolatot, újra vakoltuk, símára gletteltük, és innen a varázslat: Festékboltban vettünk egy doboz szigetelősót ( alúminiumsó ) 1100 Ft volt. 1 doboz 10 m2-re elegendő. Előírásnak megfelelően feloldottuk vízbe, és a glettelt csiszolt készen lévő falra kefével egyenletesen bőségesen felhortuk. ( ezután már nem lehet a falon javítani, csiszolni, mindent előtte kell elvégezni) Szigorúan 24 órát száradt. Majd 2 rétegben Supralux olajfestékkel kentük le, rétegenként 24 órát száradt, majd kicsit megcsiszoltuk az olajfesték bársonyos felszínét ( hogy tapadjon rá a diszperzit ) és 1 rétegben diszperzittel lekentük, plusz rá a minta. Tökéletesen foltmentes, szagmentes, nem hólyagos, teljesen tökéletes. Tavaly nyáron csináltuk azóta nincs büdös. Privátban tudok képeket küldeni hogy milyen is volt."
Mi is ezt csináljuk? Füstölt szag volt ott egyébként amikor ez megjelent első alkalommal .Tehát akkor ez kátrány volt?
- Milyen stílusban tüzelsz? Megrakod, rázárod, elveszed a levegőt?
-Ahogy lentebb írtam: megpakolom gyújtossal + 1-2 fa majd kb. 1,5 óra múlva pedig teszem rá a többi fát.
Igen, ezt olvastam, de nem írtad mennyi levegőt adsz neki.
- Van-e un. kazánvédő szelep, ami a vízteret egy fix hőfok alá nem engedi hűlni vagy a radiátoros rendszerből visszatérő vizet (ami sokáig lehet hideg/langyos) beengeded egyből a kályhába?
-Hőfokszabályzó van,30 fokra van beállítva, amikor eléri a hőmérsékletet bekapcsol.
Ez gáz. Ez itt tuti probléma. A visszatérő (hideg) oldal hőmérséklete 55-60 fok kell legyen. Neked az előremenő (meleg) oldal hőmérséklete is csak 30, majd később remélhetőleg kicsit több. Túl van hűtve a tűztér. Nagyon meg lennék lepve, ha vízcsöveken nem lenne lerakódás. Ezt hívják kátránygyárnak.
- Mekkora a víztér, mennyi víz van benne és hol?
- Kiegyenlítő tartály van a padláson- kb. 15-20 liter vizet szoktam beletölteni.Hogy mekkora a víztér fogalmam sincs.
Szoktál? Ezt hogy érted? Elfogy belőle a víz? Lyukas vagy kiforr vagy mi? Az lenne itt az érdekes, hogy kb. hány liter víz van a tűztérben? Lehet egy visszafogott csőkígyó, mint Sabrhinonak, vagy egy kisebb-nagyobb tartály, lehet a tűztér körül, felett, mögött, füstjáratban stb.
- Vannak-e pluszban füstjáratok is a kályhában?
-Igen, van egy füstjárat amit a begyújtás után 45-50 perccel szoktam átkapcsolni.
Amikor átkapcsolsz, akkor nem melegíti a vizet? Hogyan kell ezt elképzelni? Nem inkább úgy van ez, hogy begyújtáskor van egy gyorsjárat (bypass), amin vízmelegítés és járatok nélkül közvetlen kimegy a füst a kéménybe, majd átkapcsolsz és vizet melegít, járatot bejár a füst ha már meleg és tiszta? Jó lenne, ha így lenne. Így kellene lennie.
- Van-e kátrányosodásra utaló nyom a tűztérben?
- Holnap reggel megnézem.
Ezt fontos lenne tudni. Ha beszagolsz már elég lehet. Ha megnézed lámpával, esetleg lefotózod, még jobb.
Ez itt egy kátrányos, félig már malacpörzsölővel letisztított 6/4"-es vízcső:
Nem is különösen koszos, sokkal rosszabbakat látni.:D Tegye fel a kezét, akinek ilyen vagy csúnyább!:DDD
- Megmérted-e a kéménybe belépő vagy esetleg a kémény kitorkolásánál kilépő füstgáz hőfokát?
-Nem.
Ha a tűztérben vagy a kéményben van olyan felület, ami nem éri el a cirka 60 fokot, ott a füstgáz páratartalma kicsapódhat és a nem tökéletesen elégett fagáz összetevőkkel fakátrányt alkot, ami savas léként beeszi magát a béleletlen kéményekbe, kimarja a habarcsot, átitatja a téglát és a vakolatot, majd sárgás-barnás büdös foltként megérkezik a festésen/tapétán át a szobába.
- Milyen a kéményed (milyen hosszú, bélelt-e, tiszta-e, szigetelt-e, falon kívül halad-e, beázik/hat-e stb.)
-Kéményseprő évente kijön.Amikor először fedeztük fel a bajt-2013 decemberében, megnézte, azt mondta nincs kátrány. Szeptemberben szigeteltük le a padlásteret 20 cm ursa 39-es gyapottal.Jól tartja a hőt lényegesen melegebb van mint korábban. A kémény nem falon kívül van.
A kéményseprő véleménye sajnos nem releváns. Ritka a lelkiismeretes pofa. Ha én lennék kéményseprő már azelőtt figyelmeztetném a tulajt a problémákra, mielőtt átitatja a falat a kátrány és nem nyugtatnám még utána is.:( A padlástér alját vagy a teljes padlásteret szigeteltétek? Utóbbi esetben azért a kémény javarészt szigetelt és nem hideg környezetben haladna.
A hosszúság azért fontos, mert normál falazott kéményben a füst 10-15 fokot is képes hűlni méterenként.
A béleltség azért fontos, mert bélelt esetben nem lehet a mostani tüzelésre fogni a foltot (ha a bélés jól van megcsinálva*), de még mindig lehet beázás miatt a régi szutykot mossa lejjebb a csapadék.
A beázás meg azért, mert ha belever az eső, akkor sajnos fűtés idényen kívül is ázik a kormos létől minden.
*El lehet azt is rontani. Pár napja írtam róla itt. Nálunk a "szakembereknek" sikerült.:(
- Milyen stílusban tüzelsz? Megrakod, rázárod, elveszed a levegőt?
-Ahogy lentebb írtam: megpakolom gyújtossal + 1-2 fa majd kb. 1,5 óra múlva pedig teszem rá a többi fát.
- Van-e un. kazánvédő szelep, ami a vízteret egy fix hőfok alá nem engedi hűlni vagy a radiátoros rendszerből visszatérő vizet (ami sokáig lehet hideg/langyos) beengeded egyből a kályhába?
-Hőfokszabályzó van,30 fokra van beállítva, amikor eléri a hőmérsékletet bekapcsol.
- Mekkora a víztér, mennyi víz van benne és hol?
- Kiegyenlítő tartály van a padláson- kb. 15-20 liter vizet szoktam beletölteni.Hogy mekkora a víztér fogalmam sincs.
- Vannak-e pluszban füstjáratok is a kályhában?
-Igen, van egy füstjárat amit a begyújtás után 45-50 perccel szoktam átkapcsolni.
- Van-e kátrányosodásra utaló nyom a tűztérben?
- Holnap reggel megnézem.
- Megmérted-e a kéménybe belépő vagy esetleg a kémény kitorkolásánál kilépő füstgáz hőfokát?
-Nem.
- Milyen a kéményed (milyen hosszú, bélelt-e, tiszta-e, szigetelt-e, falon kívül halad-e, beázik/hat-e stb.)
-Kéményseprő évente kijön.Amikor először fedeztük fel a bajt-2013 decemberében, megnézte, azt mondta nincs kátrány. Szeptemberben szigeteltük le a padlásteret 20 cm ursa 39-es gyapottal.Jól tartja a hőt lényegesen melegebb van mint korábban. A kémény nem falon kívül van.
Most komolyan azt gondoltad ennyi infó alapján meg-táv-gyógyítjuk?:D Kicsit több részletet pls! Azt tudjuk, hogy ez egy épített valami és vízteres, valamint azt is, hogy a fa száraz. Annak kell lennie, ha 1,5 évet száradt felvágva, hasítva, szellősen.
Mit nem tudunk?
- Milyen stílusban tüzelsz? Megrakod, rázárod, elveszed a levegőt?
- Van-e un. kazánvédő szelep, ami a vízteret egy fix hőfok alá nem engedi hűlni vagy a radiátoros rendszerből visszatérő vizet (ami sokáig lehet hideg/langyos) beengeded egyből a kályhába?
- Mekkora a víztér, mennyi víz van benne és hol?
- Vannak-e pluszban füstjáratok is a kályhában?
- Van-e kátrányosodásra utaló nyom a tűztérben?
- Megmérted-e a kéménybe belépő vagy esetleg a kémény kitorkolásánál kilépő füstgáz hőfokát?
- Milyen a kéményed (milyen hosszú, bélelt-e, tiszta-e, szigetelt-e, falon kívül halad-e, beázik/hat-e stb.)
Ha ezekre válaszolsz, esetleg fotókat is feldobsz ide, nagyobb eséllyel kapod meg a megfelelő választ.
Az eddigi infómorzsák alapján én is arra gyanakszom, hogy ez kátrány. Az szokott lenni. Esetleg lehet a kéménybe befolyó csapadék miatt is, ahogy írta is az olvtárs. Az oka sok minden lehet (ha válaszolsz a fentiekre, egyből látszik majd), a megszüntetése nem egyszerű. Sokan, sok mindent próbálnak/tak, de maradandó változást csak a kémény újraépítése/kibélelése ad. Természetesen az elsődleges kiváltó ok megszüntetésével együtt!
" de már tavaly télen is észrevettem,hogy a plafonon valami kicspott, a kémény mellett. "
"lehet,hogy a padláson a kémény mellett kell valamit vakolni." Ez most kérdés vagy megállapítás ? " Rés van,csak lentről nem látszik." De van, ami fentről azért látszik.
" Annyit mondott,hogy vegyesen rakjuk a fát, és begyújtás után kb. 50-60 perccel kapcsoljuk csak át füstjáratra kéményről." mi a másik fűtőanyag ?
"Az első évben volt egy kicsit nedves fánk, mert nyár előtt költöztünk a házba, és örültem,hogy kaptam olyat fát egyáltalán, ami nagyrészt száraz volt"
Mitgondolsz az a kátrány ami az első évben termeltél hová lett ? Az most jövöget felétek. De lehet hogy továbbra is termeled a kátrányt.
'Ha van valami jó tanácsot a probléma orvosolására, szívesen fogadom. Minden megoldás érdekel.'
Igen ??
Hát megtanulsz fűteni, megreparáltatod a rendszert, pl eltünteted a kéményről a rést, lehőszigeteled , viszont ha már nagyon elkátrányosodott inkább építesz egy új kéményt. Megfelelő szelvénnyel, megfelelő magassággal és megfelelően hőszigetelve.
És a többi topiktárs javaslatát is megfontolod.
A lényeg - nem hűtöd túl a füstgázt a megengedett alá.
Igen, valszeg ez lesz.A meglevő 45-50 percet lehet,hogy kitolom 60-70 percre.Mondjuk szerencsére nem minden fűtés után van ez. Tavasszal megoldom a problémát mindenképp. Köszi a választ.
Már honnan tudod,hogy szar? Ettől még működik rendesen.Attól,hogy van egy kis probléma nem jelenti azt,hogy szar. Attól lenne szar ha nem működne a radiátor pl. Hagyjuk,te se értesz hozzá...-:((
Első körben próbáld ki (ez gyakori hiba szokott lenni) sokkal-sokkal tovább, sokkal-sokkal több levegőt adni neki. Abból indulj ki, hogy a víztér "elveszi" a hőt, tehát hogy a füst olyan hőmérsékletű maradjon, hogy ne csapódjon ki a kéményben belőle a pára, magasabb hőmérséklet kell a tűztérben, mint egy sima kandallónál.
...talán bontsd ki a mennyezetet, verd le a vakolatot /ami büdös/ majd vakold újra--de nem árt az sem ha a kéménybe nem folyik be az eső és a a hó lé--menni fog ez, már 15,,,, 20 év múlva.../mert már okosabb leszel..!
Az már derék méretű rés lesz :) . Mint azt írtam is az áramlás biztosan meg fog indulni, ami gond lehet, hogy ez ügye nem egy hajat tépő szellő lesz csak egy olyan csordogálás. Ami ott okoz gondot, hogy valóban mint egy pohárba folyó víz ( csak fordítva persze ) szépen csorog a plafonra a meleg és mivel nem keveri semmi csak a meleg levegő által kialakult természetes áramlás így ebből a melegebb levegővel igen sok ragad a plafonon. Én most egy mókuskerekes ventivel fújom be szobákba a meleget és egy anemosztát segít megkeverni azt.Itt láthatod hogy működik. És még így is ha megmérem a plafon alatt közvetlenül és mell magasságban az eltérés 2 fok.
Nálad ez ügye kiesik mert nem a plafonról fújod be a levegőt ( bár úgy tudom oldal falra is van valamilyen megoldás), de egy igen egyszerű mennyezeti ventilátorral meg tudod oldani hogy 1 perc alatt egyenletes hőeloszlás legyen az egész szobában. Téli fokozatra kapcsolva a legkisebb fokozaton gyakorlatilag hangtalan és sok áramot sem fogyaszt.
Veszélyes üzem ez a kandalló ,olyan mint az ópium,ha odaülök elé nem tudok felállni.Leégett az arcom,más járt már így?Naptejet használ valaki?A tűz UV sugárzása hasonlít a nap sugárzásához?
Kérdésem a következő:vettünk egy házat amiben van egy épített, vízteres kandalló. Most is jól működik,de már tavaly télen is észrevettem,hogy a plafonon valami kicspott, a kémény mellett. Szóltunk a kéményseprőnek,hogy nézze meg,hogy mi a próbléma,de Ő nem talált semmit.A kátrányra gyanakodtunk azért hívtuk.Annyit mondott,hogy vegyesen rakjuk a fát, és begyújtás után kb. 50-60 perccel kapcsoljuk csak át füstjáratra kéményről. Ennek ellenére a próbléma idén is jelentkezett.Fogalmam sincs,hogyan csapódhatott ki,lehet,hogy a padláson a kémény mellett kell valamit vakolni.Rés van,csak lentről nem látszik.Akácot, bükkött, tölgyet (nem cser),némi gyertyán,körisfát használunk tüzeléshez. Az idei fát 1,5 éve száritjuk, még azt se lehet mondani,hogy vízes lenne. Az első évben volt egy kicsit nedves fánk, mert nyár előtt költöztünk a házba, és örültem,hogy kaptam olyat fát egyáltalán, ami nagyrészt száraz volt.Most már ezzel nem lesz gond, mert már van annyi fa,hogy folyamatosan tudjuk forgatni.Ha van valami jó tanácsot a probléma orvosolására, szívesen fogadom. Minden megoldás érdekel.
Kösz a hozzászólást. Igazából téglalap keresztmetszetű nyílást tervezek, ajtószélességnyit (kb 90 cm) vagy 20 cm magassággal. Kipróbálom venti nélkül, aztán meglátom.
Szerintem jó az, amit VBence81 javasolt. Igen el fog jutni. A meleg levegő fentről lefelé tölti meg a teret, így ha van neki a plafon közelében megfelelő keresztmetszet, át fog folyni a másik szobába. Természetesen a padló közeli visszaáramlás, nyitott ajtó hasonlóképpen feltétel.
Csinálj jó nagy rést vagy réseket, akár egy nem sűrű ráccsal takarva (fából is lehet), ha nem lenne elég jó így, még mindig betehetsz a faláttörésbe egy nagy átmérőjű/lapátú axiál ventit.
A bonyolultabb és a két szoba között lyukat nem igénylő verzióra szintén láthatsz az olvtársnál egy jó megoldást, természetesen a maga hátrányaival együtt.
Tudnál még írni részleteket a szuper kályhádról? Leginkább ez a rész érdekelne:
"kényszerpályán van a füstgázok iránya, és a hozzákevert szekunder levegővel el van égetve"
A videón egy csövet látok, amin lefelé megy a fagáz. Milyen cső ez, hogyan van összekötve a két tér, hogyan van belekeverve a szekunder levegő, előmelegíted-e valahogy stb.
A falat átlehet fúrni a két szoba között közvetlen a plafon alatt? És legalább egy 200 as lyuk kellene. No meg meg kell oldani alul a hidegebb levegő visszajutását is. Ez nem gond ha nyitva van az ajtó a két szoba közt. Az én tapasztalatom az, hogy a 200 as lyukon már magától is megindul az áramlás és ha csak egy falszakasznyi helyen kell átmennie akkor elég lehet oda egy kis ford számú sima lapátos ventilátor is, hogy megfelelően el is keveredjen a másik szoba levegőjével ne csak a plafonon terüljön szét.
Na jó akkor visszavonom neked sem egyszerűbb takarítani :) . Nem gondoltam, hogy ilyen kacifántos a füstjáratod.
Nem akarok én se vizes dobot feltenni és szerintem nagyon más milyet se mint ami most fenn van. Az volt eredetileg tervben, hogy közvetlenül veszem a meleget a dobtól de akkor nem lett volna jó a műanyag házas ventilátor csak egy jóval drágább kandalló venti. Ami mellesleg elég drága és még a teljesítménye sem éri el a mostanit. A szállított meleg levegővel most sincs gond mert így is elég meleg sőt így hogy csak 5v al táplálom a ventit még sok is mert nem tudja kifújni rendesen és egy pici szaga van a pvc csőnek az első órákban. Nem vészes de engem ez is zavar . Viszont ez is megoldódik ha kész lesz a hangcsillapítás mert akkor már mehet gyorsabban is( remélem).
A mérés meg lesz oldva mert legfeljebb nem 1 hanem 2 rex et veszek. Am én azt hittem hogy az csak simán hőmérő, de ahogy nézem azért van neki több funkciója is:) .
Ez jó és én is ezt tenném, csak utalva a Phd anyagra, ez annyiban nem profi, hogy abból a hőből von el, ami nem veszteség. Sebaj, jó lesz az attól még!:D Érdekes lenne 1-1 szenzort szúrni a betápba az előmelegítés előtt és után, hogy mit tud melegíteni egy ilyen megoldás. Megoldható szerinted?
Már miért? Neked még egyszerűbb szerintem.
Nekem a tűztér fedett, van rajta egy 145mm-es lyuk felül.
Onnan nem tudok csinálni semmit. Utána vízszintes csövek, azokat sem érem el könnyen mert a tetejükön van még egy réteg samott téglasor fektetve, hogy a középen felzúduló lángok ne tudjanak egyből a hőcserélő középső csöveibe felvágtatni, hanem ki kelljen menniük a szélekre.
Aztán egy szűkülő kupola, mert eredetileg 220-as kimenetre volt tervezve az égetőmű. Ennek az oldalán van egy leszerelhető ajtócska. Egy kézzel be lehet nyúlni.
Ennek a tetejét vágtam le, amikor elkékült a cső alsó 10-20cm-es szakasza.:D
Erre ültettük a tartályt, ami trapéz alapú hasáb. Ennek a teteje szintén leszedhető, ha a füst elvezető idom vissza van húzva (úgy csukódik, mint a kempingezős műanyagpohár).
Innen felülről tudok legjobban belekotorni, de ami lepotyog, azt a kis ablakon tudom csak kiszedni. Igazából nem is a tisztítási szutyokkal van gond, hanem a béléscsőből leérkező vacakságokkal. Gyakorlatilag a kémény is rá volt ültetve a régi kandallóra (a tűztérbe bújva kiláttál az égre), a bélelés során ezen nem lehetett változtatni. Emiatt minden leeseik, lefolyik a hőcserélő tartály tetejéig ill. a csöveken a samott platnira. A madarak nem, mert már a pillangónál fennakadnak.:D Ez tervezési hiba, de most már nem módosítom.
Szóval nálad ugyanaz mehetne, amit csináltál is már. 200-ról indulsz, kiszélesíted a járatot egy nagyobb hengerre és beleteszel x darab füstcsövet. A nagyobb hengerről mehet a venti. Lehet a henger egy víztartály is, ha vizeset akarsz. Mindegy, sok megoldás van. A tetején szűkítő idom, be a kéménybe. Hőszonda előtte, utána, bypass ág a begyújtáshoz stb. Ezer ötletem lenne.:DDD
A tisztítás? Na ez fogós, ravasz kérdés. Asszem tennék egy könnyen leszerelhető ablakot a kiszélesedés elejére és végére. Nyilván a burkolatnak nyithatónak kellene lennie, de ez alap, gondolom most is így van. Szóval gk ajtó lekap, kis ajtó lekap, csőkefe bedug és minden csövön végigtol. Kb. 5-10 perc alkalmanként.
Még jobb lenne ezt automatizálni. A profik hogyan csinálják? Pl. tesznek perdítőket a füstcsövekbe, amik a füstöt odavágják az oldalfalhoz (vortex/örvény hatás). Ezek a perdítők egy rugós függesztéken lógnak és valamivel időnként meghúzzuk őket egy fordulatnyit, aztán visszaugranak. Kazánnál pl. az ajtó nyitásához illeszthető ilyen automata vezérlő rudazat. Van, ahol csak egy kar van a hőcserélő oldalán és a fűtő rángatja meg időnként, de esetünkben lehetne mondjuk a pillangószelepre tenni ezt a piszkáló mechanikát.:D
Itt egy példa:
Fröhling S4 Turbo Most látom egyébként, hogy az égetőtérben ez a dög még az örvénykeltést is kihasználja a tökéletes égés érdekében.:D
Kijártam én is ezt az iskolát a koromtól a kátrányig, a fojtogatott égéstől a füstöltkolbász-szagig. Számos tökéletesítésen az én tüzelőberendezésem is keresztülment, a kilépő füstgázom hőmérséklete felülről karcolja a megengedhető határt, még a kémény házon kívüli részét is szigetelni kellett ehhez (pedig csak kb. 70 cm). Az üveg, és a kéménybélelés felülete pedig tiszta. Legfeljebb automatizálni lehetne (pl. kilépő füstgázhő érték alapján szabályozott ventilátor a hőcserélő felületre), de az egyszerűség többet ér pár százalék megtakarításnál.
"Az jó, ha tudtuk, mert valamiből úgy tűnt, ezt magyarázni kell még.:D"
Vagytok egy páran, akik hülyének nézik a másikat. Miből tűnt úgy, hogy a tökéletesebb égés és a hatásfok nővekedés csak a beavatottak számára függ össze?
Nos én nem is vitattam soha, hogy az égési levegő előmelegítése hülyeség lenne és persze ez meg is erősíti ezt. éppen emiatt nem fogok új hődobot csinálni, de azt megteszem, hogy a formáját kihasználva a két oldalán átengedek 1-1 zártszelvényt és ezekre kötöm rá a bejövő égési levegőt amit immár nem a szobából akarok használni. Ezt még megfejelem azzal, hogy kívül a kandalló hátfalán viszem még végig a becsatlakozásig a csöveket így ott is tud tovább melegedni.
"Így is szoktam takarítani, mert beporosodik, némi korom azért keletkezik a csöveken/csövekben, de gyakorlatilag üvegmosó kefével takarítható a rendszer"
Na jó, de te egy nyílt égésterű kandallóból indultál ki amibe gyakorlatilag egy nyergesvontatóval be lehetett volna állni, tehát nyilván könnyebben hozzáférsz a felső hőcserélőhöz. Ezt egy sima kandallónál ahol eleve a felső kupola is szűkül és van egy 150 es lyuk a tetején ( jobb esetben 200 as) elég necces kivitelezni. Főleg huszonpárdrab csőnél. Elég kevés helyen kivitelezhető, hogy fűtés szezonban többször is szétszedem a rendszert. Márpedig nem hiszem, hogy ezzel az eljárással annyira tökéletesen tudom tartani egész idény alatt a fűtést, hogy nem keletkezik korom ami nem rontja a hatásfokot amitől több korom keletkezik. Ami nyilván egy nagyobb csőnél vagy hődobnál nem számít "annyira" mert van elég átmérő, hogy ne okozzon gondot, de a 3cm átmérő az elég kicsi.
Nem baj ez. Akit érdekel a dolog, jól akarja csinálni, veszi a fáradtságot és utána olvas, az megtalálja a módját a reszelésnek. Aki nem, az csinálja úgy, ahogy eddig. Jól (talán), rosszul (valószínűbb), kit érdekel?:D Mi itt a kutakodók vagyunk jobbára.
Mikor az átépítést csináltam, volt még egy ötletem. Katalizátor.:D
Itt és itt van egy kis videó ismertető a cégről és a működésről. Kicsit marketinges, de szerintem korrekt. A tűztér tetejét tűzálló betonból öntöttem ki, lehetett volna bele tenni egy klassz - cserélhető - betétet. Mondjuk a bypasst (3-as a képen) is ki kellett volna alakítani valahogy.
Lényeg a lényeg, találtam elfogadható áron egy amerikai cuccot, amit Franciaországban is forgalmaznak. Írtam nekik és sajnos lebeszéltek róla. A kérdésem az volt, hogy ha a gázok azért nem égnek el, mert nincs nekik elég levegő, akkor a katalizátor segít-e valamit vagy azért a plusz levegő is kelleni fog? Meg azt is említettem, hogy éppen ezen az átalakításon dolgozom, amiben tűztér hőmérséklet emelés és plusz - előmelegített - égési levegő bejuttatás is a cél. Meg persze a tisztább égetés.
Valahogy így:
Ezért jött képbe az ő termékük. Mostani eszemmel azt gondolom, hogy ez az oxidációs betét igazából az egyébként is jelen lévő levegőfelesleget használja ki jobban, tehát plusz levegő nélkül csak pusztán a jobb keveréssel, a pici extrém forró réseken átkényszerített fagáz-levegő keverék elégetésével is jelentősen hozzájárul a hatásfok növeléséhez és az emisszió csökkentéséhez, de azért kell oda a másodlagos - előmelegített - levegő.
Végül azt válaszolták, hogy épített kályhába nem javasolják csak olyanba, amit eleve ilyen katalitikus konverter fogadására terveztek. Szerintem azért meg lehetne próbálni. Majd a következőnél ezt is betervezem!:DDD
Illesztés alatt azt értem, hogy megnövelem a füstgázzal érintkező felülelet a fűtendő térben, de úgy, hogy lánggal történő égés során nem csökkenhet 70 fok alá a kéményből kilépő füstgázhőmérséklet.
Summa summárum ebben a fatüzelésben még vannak tartalékok (pl: rövid-hosszú füstút, Mullit M-Box aero 15) amit akár a gyártók meg is valósíthatnának. De ők inkább a téglalap alakú téglakéményre, tehát a legrosszabb eshetőségre méreteznek.
A fűtési szokásainkat (tegnap kivágott fa - 2 nyáron át száradt fa) mi alakítjuk. A kéményből távozó füstgázhőmérséklet senki nem méri meg helyettünk. A tartalékokat csak mi magunk aknázhatjuk ki. Egy tömegkályhát már inkább illesztenek egy kéményhez. Egy kandallókályhánál ilyen nincs, pedig ezt is lehetne illeszteni.
Igazándiból mindezt a szakiknak kellene a megrendelőnél megvalósítani. De ők jogosan gondolhatják hogy semmi garancia nincs a száraz fával való tüzelésre.
Jól írta Ronkovik, az már hőcserélő lesz!:D Amúgy az ötlet jó, de nem olyan egyszerű. Ezt nagyon jól írtad, elvileg lehet úgy csinálni, mint a turbós gázkészülékek esetén. Nézzük meg a dolgot!
- venti kell, hogy mozgassa a levegőt/füstgázt
- cső a csőben, de megfelelő átmérővel: most nem emlékszem már, de nekünk talán 80/110 volt a turbós dupla csöve, az 50-60mm kevés lesz
- lehet a mindkét cső jóval nagyobb kell legyen, a gyártók jóval többet írnak elő, igaz azok általában venti nélküli verzióra értendők
- a turbós esetben belül megy a meleg és kívül jön a hideg, gondolom biztonsági okokból
Amúgy szerintem ha a belső cső elegendően nagy és a falán lecsapódó kormos lét kezeljük, akkor a dolog működhet. Végül is miért baj az, ha kívülre teszek még egy kéményt?:D
Most azt nem is veszem elő, hogy a seprők a kéménybe dugott csőtől infarktust kapnának, hiszen ez nem gáztüzelés, a füstben sok szmötyi lehet, ami lerakódik, begyullad stb.
"amennyiben nincs plusz felület, hogyan lehet jobb az össz hatásfok, és szerintem így (tehát, hogy az áramlás korlátozásával nem engedjük el túl gyorsan a melegebb, tehát könnyebb füstgázt)"
A felület egy dolog, meg az áramlási sebesség is számít (bár a lassítás önmagában nem biztos, hogy hatásfok növelő, mert lehet fojtás/levegőelvétel típusú is, ami inkább ront a helyzeten) ebben teljesen igazad van.
"Tehát nem csak a lassítás maga ill. a növelt felület, hanem a tökéletesített égés is hatásfok növelő."
Mindezt ugyebár eddig is tudtuk, mi másért lenne tökéletesebbnek nevezhető az égés...
Az jó, ha tudtuk, mert valamiből úgy tűnt, ezt magyarázni kell még.:D Valszeg félreértettem valamit, elnézést!
Még valamit hozzátennék ehhez. A felületnek nem csak a mérete, hanem a tisztasága is nagyon fontos! Elmulasztottam levonni a tanulságot a példámból, talán nem is kell magyarázni, mégis megteszem most. Hiába volt nagy a felület, ha a tökéletlen égés miatt lekátrányosodott és nem tudta átvenni a hőt. A fagáz kiment a kéménybe, ill. lerakódott a csövekre, azokat jól szigetelte szigetelte (1mm kátrány -10% hőátadás hatékonyság) és több fa fogyott. Mellékesen az ablak is kormos volt, mint állat, amit utálok. A fentiek miatt (is) fontos mindent megtenni a tüzelés hatékonyságának növelésére. Persze az ésszerűség keretein belül. Ebbe beletartozik a tűztér hőmérsékletének növelése is, legyen az száraz fa, elegendő égési levegő biztosítása, égési levegő előmelegítés vagy vermikulit/samott bélés.
Betettem milyen volt régen, most ilyen a bele:
Nekem is más kályhám van, de fogok is még építeni, engem nagyon érdekelnek ezek a "műhelytitkok".:DDD
"Nézd, ez így nehéz. Tehát én elolvastam és megértettem, te gyártottál hozzá egy jól hangzó elméletet. Minek elméletet gyártani valamire, amiről minden részletet megtudhatsz, ha veszed a fáradtságot és elolvasod a részleteket?:D"
Magad írod, hogy jó az elmélet.
"Tehát nem csak a lassítás maga ill. a növelt felület, hanem a tökéletesített égés is hatásfok növelő."
Mindezt ugyebár eddig is tudtuk, mi másért lenne tökéletesebbnek nevezhető az égés...
"Minek elméletet gyártani valamire, amiről minden részletet megtudhatsz, ha veszed a fáradtságot és elolvasod a részleteket?:D"...
Magad adod meg a választ, de megadom én is.
..."Ezt akarta belátni, lemodellezte, kimérte és megkereste a hőcserélő kialakításának optimumát. Erre a kályhára.Mert ugye az sem mindegy, mit épít rá. Van, ami ront a kályhán, de megkereste a működő modellt, megépítette és mérésekkel igazolta a döntésének okát."
Másmilyen kandallóm van, másmilyen hőcserélővel, más levegőellátással, más kéménnyel, nem építek további kályhát, stb.
"Nem tiszta. Mert ezt a hőt nem a labornak adta át hanem az égési levegőnek. Azt még meg is értem, hogy a tűztér maga nagyobb hatásfokkal dolgozik a tisztább égés miatt és így több hőt ad le, de a kilépő hőt igyekezte minél jobban az égési levegőnek átadni, nem a labornak."
Pedig pont ezért tiszta ez!:D A kályha alapvetően nem a kémény fűtésére használatos hanem a helységére, ahol van. Mérni viszont nem nagyon lehet (ill. lehet, de itt nem tettek rá kísérletet), hogy a labort hogyan fűti. Gondolom abból indul ki, ha több hő keletkezik a kályhában és így a kimenetére is több jut, akkor a labort is jobban fűtötte, nem?
"Veszteség? Ez is csak addig veszteség míg be nem teszek egy nagyobb felületet amivel jobb esetben addig hűtöm a füstgázt míg azt lehet. Itt természetesen szintén felfogtam, hogy az előmelegített égési levegő nem kárba veszi le azt a meleget mert javítja az égést."
Ezt simán megteheted, de nem ez volt a kérdés. Ezen a részen nem változtatott, el is ismeri, hogy ez egy létező alternatíva, de túlmegy ezen egy lépéssel.
"Logikus gondolat, hogy ha a füstcső felületét megnöveljük, növekszik a környezet irányába történő hőleadás. Ilyen, a kandallókályha füstcsövébe építhető berendezések a vizsgálataink előtt is léteztek, a 2.7. ábrán látható kiegészítők kereskedelmi forgalomban kaphatók is.
Azonban a vizsgálataink során kifejlesztett hőcserélő nem csak azzal növeli a hatásfokot, hogy a nagyobb külső felülete által több hőt ad le a környezetének.A disszertációban bemutatott hőcserélő a fentiekhez viszonyítva abban különbözik, hogy a füstgáz hőjét felhasználva előmelegíti az égéshez szükséges levegőt. Így a füstgáz hőmérsékletének - a 2.7 ábrákon feltüntetett kiegészítőkkel elérhetőtől jelentősen nagyobb - csökkentésével megvalósított hatásfok növekedés mellett az égési levegő hőmérsékletének növelésével járul hozzá a jobb fagáz – levegő keveredési viszonyok előállításához."
A csövön kifújt cucc ment volna a levesbe. A forradalmi dolog az volt, hogy a kidobott hőből vesz vissza egy olyan célra, ami fontos, mások is felismerték, de pl. az előmelegítést a kályhán belül valósították meg, a tűztér hőmérsékletét és a kályha alap teljesítményét csökkentve.
Írja is:
"A füstgázban tárolt, és egyébként veszendőbe menő hőenergia hasznosítását kandalló gyártók általában úgy oldják meg, hogy a tűztéren belül építenek ki égési levegő csatornákat, amely csatornák mellett áramlik a forró füstgáz, így melegítve elő általában a szekunder égési levegőt, tehát azt a levegőt, amelyet a tűztér egy, a tüzelőanyag szintjétől magasabb szinten vezetnek be annak érdekében, hogy a füstgázban lévő elégetlen kémiai összetevőket (CO) elégessék.
E módszer hátránya, hogy a tűztéren belül található, tehát a hőcsere által csökken a tűztér hőmérséklete is."
"Az meg szerintem egy másik kérdés, hogy ez a 24 db 3cm körüli átmérőjű cső ha kap egy minimális lerakódást máris jobban folytja a kéményhuzatot amitől romlik a hatásfok tehát még több lerakódás keletkezik...."
Neked ebben is teljesen igazad van. Nagyon rátapintottál a lényegre. Minden hőcserélő koszolódik és minden koszolódás rontja a hőcserét, valamint a huzatot. Mondjuk itt pont az égés tökéletesítése volt a cél, mint tudjuk a tökéletesebb égés kevesebb szemetet hagy maga után, tehát tisztább lesz a rendszer üzemeltetése is.
Saját példám: Volt kb. 2,5m2 csőkígyós felületem és 1,3m2 füstcsöves tartályom. Mivel a csőkígyó benn volt a tűztérben, a tűz nem égett rendesen (visszahűtötte azt) és kátrányosodott ezerrel. A csőkígyó és a tartály is.
Három éve vettem egy mély levegőt, csináltam egy próbát kőpanelekkel.
A próba sikerült, de a kőlapok nem bírták, ezért két éve az alsó hőcsi nagy részét tűzálló betonnal és samottal burkoltam, gyakorlatilag építettem egy samott tűzteret a hőcserélőn belülre/alá. A (közvetlen) hőátadó felület csökkent, ezért nagyobb füsthőfokot és nagyobb veszteséget prognosztizáltak egyesek. Ezzel ellentétben az történt, hogy maradt így is 2,5m2 közvetlen tiszta felületű hőcserélőm és 1,2m2 samottal indirekt elérhető, ami szintén nem tud koszolódni, ami összességében tisztább tűzteret, nagyobb tűztér hőmérsékletet, jobb gázosítást és hatásfok növekedést (fafogyás csökkenést) hozott.
Így is szoktam takarítani, mert beporosodik, némi korom azért keletkezik a csöveken/csövekben, de gyakorlatilag üvegmosó kefével takarítható a rendszer. A réteg vastagságáról sokat elárul, hogy a hossz varrott csőben a varratok végig láthatok "koszos" állapotban is.:D Előtte kaparással sem ment a tisztítás és a kátrányt malacpörzsölővel kellett eltávolítanom. Volt benne rendesen:(
Nézd, ez így nehéz. Tehát én elolvastam és megértettem, te gyártottál hozzá egy jól hangzó elméletet. Minek elméletet gyártani valamire, amiről minden részletet megtudhatsz, ha veszed a fáradtságot és elolvasod a részleteket?:D
Na jó, legyen mégis. Tegyük fel, hogy én sem olvastam, így fogalmam sincs mi a tartalom mögötte. Igen az elméleted lehet jó. Az össz hatásfok akkor is jobb lehet elvileg ha egy normál füstdobot akasztunk rá (tehát nem az égési levegőt melegíti elő, hanem növeli az hőleadást a szoba felé). Miért csak elvileg? A tűz nem fog jobban/tökéletesebben égni semmivel, de több hőt veszünk ki elvileg. Tehát mondjuk az elégethető gázok 90%-át elégetjük és ebből ki jön a tűztérre 80% hatásfok, amit megtolunk még 5% hődobos hatásfokkal, összesen a termikusunk 85%. Szuper! Mondjuk közben a 300-as kimenő füsthőfokunk 250-re esik vissza. Még az is elég jó.
Akkor most kanyarodjunk vissza a doktorihoz.
"amennyiben nincs plusz felület, hogyan lehet jobb az össz hatásfok, és szerintem így (tehát, hogy az áramlás korlátozásával nem engedjük el túl gyorsan a melegebb, tehát könnyebb füstgázt)"
A felület egy dolog, meg az áramlási sebesség is számít (bár a lassítás önmagában nem biztos, hogy hatásfok növelő, mert lehet fojtás/levegőelvétel típusú is, ami inkább ront a helyzeten) ebben teljesen igazad van.
Van még valami! Pl. úgy, hogy nagyobb az elért tűztér hőmérséklet, ami a hőátadást/sugárzást tekintve szintén fontos paraméter, hiszen a leadott hő nem csak a felülettől függ, hanem a két oldali közeg hőmérsékletének különbségétől is.
Pont ezt írja egyébként:
"Azonban a vizsgálataink során kifejlesztett hőcserélő nem csak azzal növeli a hatásfokot, hogy a nagyobb külső felülete által több hőt ad le a környezetének. A disszertációban bemutatott hőcserélő a fentiekhez viszonyítva abban különbözik, hogy a füstgáz hőjét felhasználva előmelegíti az égéshez szükséges levegőt. Így a füstgáz hőmérsékletének - a 2.7 ábrákon feltüntetett kiegészítőkkel elérhetőtől jelentősen nagyobb - csökkentésével megvalósított hatásfok növekedés mellett az égési levegő hőmérsékletének növelésével járul hozzá a jobb fagáz – levegő keveredési viszonyok előállításához."
Számokkal: a gázok 95%-át égetjük el, abból kijön 83% hatásfok meg a hődob miatt még mondjuk 3%, összesen 86% pl. Ezek csak példa számok. Nem nagy különbség, de mérhető és a tüzeléstechnika elmélete alapján pont ezt vártuk. Javít.
Tehát nem csak a lassítás maga ill. a növelt felület, hanem a tökéletesített égés is hatásfok növelő. Ezt akarta belátni, lemodellezte, kimérte és megkereste a hőcserélő kialakításának optimumát. Erre a kályhára. Mert ugye az sem mindegy, mit épít rá. Van, ami ront a kályhán, de megkereste a működő modellt, megépítette és mérésekkel igazolta a döntésének okát.
Én kérek elnézést, de én elolvastam, sőt többször is visszaolvastam a kérdéses részeket. Persze az már engem minősít, hogy ezután sem értettem meg, de ez van én már csak ilyen nehézfejű vagyok.
"ugyanannyi tüzelő felhasználásával nagyobb kilépő gázhőmérsékletet hoz ki (kályha után mérve), ami a hőcserélő után mégis kisebb hőfokon megy a kéménybe (hőcserélő után mérve), azaz végül is a laborban több energia maradt. Így már tiszta?"
Nem tiszta. Mert ezt a hőt nem a labornak adta át hanem az égési levegőnek. Azt még meg is értem, hogy a tűztér maga nagyobb hatásfokkal dolgozik a tisztább égés miatt és így több hőt ad le, de a kilépő hőt igyekezte minél jobban az égési levegőnek átadni, nem a labornak.
"A legfontosabb talán az, hogy a veszteségből elvett meleggel előmelegített égési levegő összességében javítja az égési (tűztér) hatásfokot és a teljes (termikus) hatásfokot is."
Veszteség? Ez is csak addig veszteség míg be nem teszek egy nagyobb felületet amivel jobb esetben addig hűtöm a füstgázt míg azt lehet. Itt természetesen szintén felfogtam, hogy az előmelegített égési levegő nem kárba veszi le azt a meleget mert javítja az égést.
Az meg szerintem egy másik kérdés, hogy ez a 24 db 3cm körüli átmérőjű cső ha kap egy minimális lerakódást máris jobban folytja a kéményhuzatot amitől romlik a hatásfok tehát még több lerakódás keletkezik....
Én nem vitatkozni szeretnék félre ne érts , csak szeretném megérteni, már csak a barkácsolás végett is.
Teljesen OFF, de néha olvaslak benneteket és láttam még régebben, hogy számoltatok különféle hőtani dolgokat.Ezért szeretném megkérdezni itt is a következőt:
SOS le kellene hűtenem kb 220liter vizet-műanyag hordóban- kb 0 fokosra +12 fokról.
Kérdésem, ha ma éjjel odakint 0 fok lesz, akkor mennyi idő alatt fog ez megtörténni?
Nem kell teljesen pontos szám,de +- 2-3 óra sacc jó volna.
Kilyukadt a kerti tavam és nem rakhatok bele melegebb vizet, de tudnom kell, hogy ennyi hideg víz mennyi idő alatt "keletkezik" A kútból kilépő víz mindig +12 fokos.
Eleve ez már önmagában egy hőcserélő, ha nincs szerencséd akkor ennek a csőnek a felületén kicsapódik a kátrány, ha túlhűtöd a füstgázt,-huzatcsökkenés.
Lecsökkented a kémény belső keresztmetszetét, ráadásul egy áramlásrontó felületet is képzel a csővel,-huzatcsökkenés
A csökkent huzatú kéményednek, valahogy mégis le kellene szívnia az égési levegőt ami 5-6 cm átmérőjű csövön szerintem kizárt, aminek szintén nagy lenne az ellenállása. füstgázventilátor nélkül nemigazán működik.
A kettősfalú , gyári kéményeknél is csak megfelelő kivitelezés mellett működik, az égési levegő szívó nyílása lentebb van mint a kémény kilépő pontja, de ez sem melegíti elő számottevően az égési levegőt.
Mi van akkor, ha a kéményen keresztül fentről bevezetett 5-6cm-es csövön vezetjük le a primer levegőt (mint a turbós kéményeknél is van)? Tűzforró lesz az előmelegítés mindenfajta hőcserélő nélkül.
"Ami általános érvényű az anyagból, talán már össze is foglaltam. A legfontosabb talán az, hogy a veszteségből elvett meleggel előmelegített égési levegő összességében javítja az égési (tűztér) hatásfokot és a teljes (termikus) hatásfokot is. Egyébként szerintem ez teljesen logikus, csak az volt a kérdés: mennyivel?"
Azért remélem a fórum olvasgatása közben rájöttél, hogy ez sokak számára nem titok. :-))
Nem olvastam végig, nem is fogom, arra reagáltam, hogy amennyiben nincs plusz felület, hogyan lehet jobb az össz hatásfok, és szerintem így (tehát, hogy az áramlás korlátozásával nem engedjük el túl gyorsan a melegebb, tehát könnyebb füstgázt).
Tehát nem a doktori értekezéshez fűztem kommentet.
Ha ebben hibát találsz, szívesen elolvasom a véleményedet, nevezzük ezt az én elméletemnek.
Ez tök vicces. Most tényleg nem bántásból, de itt egy anyag, amin agyaltok, nem értitek, persze nem olvassátok végig.:DDD
Nagyon sok fixáló tényező van a mérésekben.
- Pl. egy venti, ami fix huzatot biztosít végig.
- Grammra adagolt, azonos alapanyag (már amennyire ez fánál megvalósítható)
- Számítógépes modell (a mérések nagyon jól közelítik a modellezés eredményeit)
- Hőmérséklet mérési pontok
- Füstgáz tömegáram mérés
stb.
Miért lesz jobb a hatásfok? A részletekbe nem mennék bele, ott vannak a számok az anyagban. Ugyanaz a cucc, ugyanannyi tüzelő felhasználásával nagyobb kilépő gázhőmérsékletet hoz ki (kályha után mérve), ami a hőcserélő után mégis kisebb hőfokon megy a kéménybe (hőcserélő után mérve), azaz végül is a laborban több energia maradt. Így már tiszta? Valszeg az zavar benneteket, hogy van benne egy visszacsatolás.:D Ne zavarjon, nézzétek rendszer szinten!
Ami általános érvényű az anyagból, talán már össze is foglaltam. A legfontosabb talán az, hogy a veszteségből elvett meleggel előmelegített égési levegő összességében javítja az égési (tűztér) hatásfokot és a teljes (termikus) hatásfokot is. Egyébként szerintem ez teljesen logikus, csak az volt a kérdés: mennyivel?
Ami nem tiszta nekem, hogy az egyéb következtetések mennyiben alkalmazhatók tágabb felhasználás esetén. Pl. a 24 cső erre a kandallóra optimális, de egy másikra nem biztos. Más kémény, más huzat, stb. Mi van egy vízteres készülék esetén? Előbb melegítsük a vizet, aztán az égési levegőt vagy fordítva stb. Mi van, ha nem használunk ventit és csak a gravitációra hagyatkozunk?
Szóval minden kérdésre nem ad választ az anyag, de azért segít, hogy jobban megértsük az égési folyamatokat és így a fejlesztéshez barkácsoláshoz is ad támpontokat.
Mivel hatásfok növekedést tételezünk fel, nyilván más körülmények sem lehetnek azonosak, sőt ezek változása alapfeltétel. Más kérdés, hogy ezek egy részét esetleg nekünk kell előidézni.
Ha nincs plusz hőleadó felület, előfordulhat, hogy a melegebb égéslevegő úgy biztosít jobb hatásfokot, hogy bár azonos nyomáson ritkább, a részecskéi viszont intenzívebben ütköznek az éghető gázokkal, miközben azonos módon (vagy éppen jobban keveredve) kitöltik a rendelkezésre álló teret. Nem lehet, hogy a létrejövő melegebb gáz (ritkább volta miatt) kisebb tömegárammal némileg hosszabb ideig tartható a hőleadó szakaszon (a huzatba való beavatkozással pl.), miközben a nagyobb deltaT miatt több hőt vehetünk ki?
Másképp fogalmazva nem felületnöveléssel, hanem az áramlás és a hőleadás változ(tat)ásával érjük el, hogy a tűztérben még melegebb gáz a kémény tetején azonos hőmérsékletű legyen a hideg égéslevegős állapottal.
Lenni kell nyereségnek valahol, bár én még nem olvastam végig.
A zuhany alatt jutott eszembe, hogy nem sikerült pontosan fogalmaznom.
A füstgázból hiányzó és az égési hatásfok növekedéséből származó hő leadása nem csak a hozzáadott felületeken hanem a kályhatesten és az előmelegítőig tartó csőszakaszon is történik.
Ettől függetlenül, ha minden más körülmény azonos, akkor a füsthőmérséklet csökkenése hatásfok növekedés mellett csak a többletfelületekkel volna magyarázható, ugyanis a magasabb hőmérsékletű tűztérből nyilván magasabb hőmérsékletű füstgáz is távozna, ha ezek nem volnának. Ezzel együtt kérdés, hogy a "minden más körülmény azonos" feltétel mennyire állhat fenn vagy biztosítható a valóságban.
Ha időm engedi áttanulmányozom a művet, mert anno csak a kályhám égési hatásfokának megállapítása miatt érdekeltek bizonyos részei, de most már ez az előmelegítéses ügylet is érdekel.
Mégis átfutottam nagyjából. A pluszban jelentkező hőleadó felület egyrészt a hőcserélő nagyobb keresztmetszetű dobja, másrészt az előmelegített levegőt a tűztérhez szállító cső. Ezeken kell, hogy leadódjon a füstgázhő csökkenéséből származó hő és az égési hatásfok növekedéséből származó többlet teljesítmény, amennyiben létezik. Minden változtatás a levegőadagoláson változtatja az égés tulajdonságait is, viszont az égési hatásfok növekedésének megállapításához a távozó füstgáz hőmérsékletének összetételének és tömegáramának időbeli eloszlásának ismerete is kell, nem csak annyi, hogy miután beillesztjük a hőcserélőt ennyivel vagy annyival csökken a füstgáz hőmérséklete.
A sima hődobbal szemben ennek az előmelegítős megoldásnak akkor van értelme, ha tisztább égés zajlik a tűztérben, amire a melegebb égési levegő hatására jó esély van. Ami zavaró viszont, az az, hogy a huzat is csökken ezzel az előmelegítéssel, ami lassíthatja az égést, ami meg csökkenheti a füstgázhőmérsékletet akár hatásfok növekedés nélkül is. Szóval a füstgázhőmérséklet csökkenése önmagában nem garantál hatásfok növekedést.
A dolgozatban vannak adatok rendesen, alaposabban át kéne nézni, hogy korrektül lehessen nyilatkozni ez ügyben.
Régebben futottam át ezt az irományt és most nincs időm átnézni.
Az elmenő füsthőmérséklet csökkenése szerintem akkor nem javítja feltétlenül a fűtési hatásfokot, ha a pillanatnyilag elégő anyag mennyiségének csökkenése, az égés rosszabb hatásfoka, vagy nagyobb légfelesleg miatt lép fel.
A tanulmány nem szól plusz hőleadó felület alkalmazásáról de a teljesítmény növekedéséről igen. Pont ezért kérdeztem, hogy az jelen esetben hol hasznosult. Ráadásul pont arra ment ki a kísérlet, hogy a hőcserélőben addig növelte a hőleadó felületet míg a füstgáz hőmérséklete a lehető legkisebb lett. Nyilván ez a harmatpont felett van még mindig.Tehát ha ezután teszek én be még egy hődobot/hőcserélőt akkor már viszont lehet pont túlhűtöm az ebből kilépő füstöt.
Plusz energiát ott nyerhetsz ezzel, hogy a tökéletesebb égés miatt több hőenergia szabadul fel és kevesebb száll el éghető gáz formájában, így nagyobb hőenergiát vehetsz ki belőle. Az levegő előmelegítő után ugyanúgy tehetsz hődobot vagy bármit. Az a levegő ami ott előmelegszik a hőjét beviszi a tűztérbe onnan pedig ismét a füstcsőbe jut, tehát nem von el hőt a rendszertől, csak átcsoportosítja illetve késlelteti a megszökését a kémény felé, és közben az égési hatásfokot növeli.
Mint azt írtam is inkább gyakorlati mint elméleti ember vagyok így ez nekem nem is jött le 100% ban. Végigolvastam a dolgozatot és tényleg jó volt végigkövetni a változásokat,de felmerült bennem néhány kérdés is. Értem, hogy jelen esetben az égési levegőt melegítjük elő a tökéletes égéshez amitől növekszik a kandallóból kilépő füsthő amit pont az előmelegítéssel veszek ki. Akkor most hol nyertem plusz energiát? Azt értem, hogy ha alacsonyabb a füsthő ami a kéményen kimegy akkor kisebb a veszteség is, de hol hasznosul?Legtöbben nem arra használják a hődobot/hőcserélőt hogy az égési levegőt melegítsék elő hanem hogy a szoba levegőjének adjon át több meleget. Tehát a hatásfok sem lesz olyan mint mikor a kéményhuzat húzza keresztül a levegőt a hőcserélő körül.
Azt is meg kell nézni, hogy gázkazánja van-e pl. A kályha lehet hogy erősebben szív, a nyílászárók "túl jók", és máris megfordulhat egy gyengébb kéményhuzat, pl. a kazáné. Sokkal többször felelősek a gázkészülékek a CO termelődésért. Mellesleg a CO érzékelők nagyja egy kalap sz.rt se ér.
Ha jól ég a tűz, akkor onnan kifelé aligha jön bármi.
Hú, tényleg! Én kérek elnézést! Kimaradoztam abban az időben, visszaolvasni meg lusta voltam és valóban már átrágtátok ezt a csontot. Mondjuk talán nem olvastátok át alaposan a forrást én meg toltam ide egy zanzásított összefoglalót. Igazából én a kísérletező hajlamom miatt örültem neki nagyon, mert számítások és modellezés is van benne.
Igen, én sem tudom már átalakítani, de emlékszem még a kezdetekre, amikor azon gondolkoztam, hogyan oldhatnám meg a külső levegő bevezetését és pont át akartam valahogy vinni a füstcsövön, hogy ne legyen fagyos.:D
A barkácsáruházban nem a legjobb termékek vannak, hanem a legolcsóbbak. Füsthasznosító hődobot sem nagyon találni, nem hogy még égési levegő előmelegítőt.:D
Azért is jobb egyébként ha a kandallód fentről szívna, mert a párás levegő is ott igyekszik megrekedni. Melegebb is, párásabb is, hadd vigye azt ki.:D Jobban szárít úgy. Mondjuk itt megint felmerülhet a kekeckedés, hogy a párásabb levegő meg rontani fogja a tüzelés hatásfokát. Nem hiszem, hogy számottevő az a mennyiség, de valaki kiszámolhatja.:D Ha kondenzáltatni szeretnék (általában nem szeretnénk, sőt!), akkor még előny is, hiszen energiát vehetünk majd ki belőle.:D
Amúgy ja. A másik topikon volt ebből egy kis vita, megéri-e bizonyos veszteség árán a tűztér hőmérsékletét tovább emelni (előmelegítés vagy samott/vermikulit belső), ezáltal tökéletesebb gázosítást és égetést elérni, ami több energiát ad eredményül. Levonva az előmelegítés/csökkentett hőátadó felület veszteségét még mindig pozitívba vagyunk (ideális esetben).
Nagy térfogatról van szó. Ahogy írtam is már, 1kg fa kb. 9m3 levegőt igényel, ennyit kell felmelegíteni és ennyi megy ki végül a kéményen (+egyéb égéskor keletkező gázok, amiket fa formájában vittünk be:D).
Szerintem is csak merül. Ill. ha nem merülne se érne valszeg semmit. Mostanában futottam bele, bár engem nem különösen érint, nincs is*, de hátha hasznos lehet valakinek:
*Miért? A gázos készülékünk zárt, turbós és a melléképületben van. Csak nyáron megy. A kandalló a nappaliban, de csak akkor megy, amikor nem alszunk. Asszem nincs mitől tartanom.:D
Első, h beparázzon mindenki és non stop szellőztessen. a második, h valóban működik e az érzékelő vagy csak merül az eleme, esetleg tévesen riaszt. (ugye pont tegnap volt a híradóba, h a legtöbb co érzékelő sajnos semmit se ér).
Általam két éve épített cserépkályhánál tapasztalta a tulajdonos az elmúlt 2hétben, hogy tüzeléskor a szén-monoxid riasztója megszólal. Előtte csak ritkán fordult elő ilyen.
A tűz jól ég, nem csak pislákol, a fa száraz, nem kormol. Konyhai páraelszívó nincs, viszont a ház nyílászárói jó minőségűek, alapterület 55nm.
Mi változhatott, hogy az érzékelő minden alkalommal jelez?!
Hát a barkácsáruházakban még nem láttam hasonlót...
Ami nekem lejött ebből az az, hogy épített kandallómnál az égési levegőt valahonnan az építmény tetejéről kellene szívni, ami már a beépítést követően kivitelezhetetlen. (nincs külső levegőre kötve a masina, mert így cserélődik a házban a levegő és ez az ideális 50% körül tartja a páratartalmat)
Kandallókályhámnál pedig a hátfal tetejére pedig vágni kellene egy 100mm átmérőjű kört, csonkot tenni rá és egy csővel, 2db 90fokos könyökkel a tűztérről távozó forró konvekciós levegőről szívni az égési levegőt. Magasabb tűztérhő, magasabb kilépő füsthő, +hődob. Az elmélet nem rossz, de...
Új gyártású kandallókályhánál tudnám ezt elképzelni, ahol a füstcsőcsonkra ez már eleve rá lenne applikálva. De nem láttam még olyan kályhát aminél a külső levegő csonk a kályha hátsó oldalán fent van.
Egy kis segítség a szakirodalomban elmélyedni vágyóknak. Van itt egy nagyon jó anyag egy Phd munka dokumentációja. Az első 80 oldal arról szól, mennyivel lehet növelni a (történetesen éppen Wamsler:D) kandallókályha nem túl rossz gyári hatásfokát (~80%) az égési levegő elmenő füstgáz visszahűtésével történő előmelegítésével.
Sok érdekes állítás, gyakorlati tapasztalat és mérési eredmény van az anyagban. A teljesség igénye nélkül néhány:
- Az előmelegített levegővel táplált tűz tökéletesebb fagáz elégetést tesz lehetővé (jobban keveredik és kevésbé hűti a tűzteret).
- A kályhán belüli pl. szekunder levegőt előmelegítő rendszerek hibája, hogy a tűztértől vonnak el értékes hőt és nem utána a veszteségből.
- Az ideális tűztér magas, hogy legyen elég ideje és helye a fagáz-levegő keveredésnek és kiégésnek (ld. rakétakályhák, örvénykamrák).
- Az ellenáramú hőcserélő elvileg egyértelműen jobb hatásfokú, de ehhez szükséges egy bizonyos minimális hossz és nem mindegy az sem milyen helyzetben áll a hőcserélő (a kísérlet levegő/levegő hcs-t elemez, de a dolog a levegő/víz rendszerben is igaz).
- Egy kg légszáraz fa eltüzeléséhez a gyakorlati légfelesleg és keveredési problémák miatt közel 9m3 levegő szükséges!
- A sok, vékony csöves hőcserélő jobb hatásfokú lenne, de jobban rontja a huzatot, tehát összességében nem lehet büntetlenül növelni a felületet.
- A tágító, hőcserélőre vezető kúpos idom nem megfelelő (túl gyors) emelkedése turbulenciát (leválási buborék) hoz létre és rontja a huzatot (visszaáramlás) valamint a hőcserélő csöveibe való gáz szétosztást (ez terelőkúpokkal javítható).
- Cső a csőben/tartályban megoldás optimális. Nem véletlen használják sokan.
- Az ideális hőcserélő kialakítás nagyjából 24-25db, 500mm hosszú és 25-30mm átmérőjű csöveket használ.
Jaja. Ez a tetőszigetelés nagyon igaz. Legfelül simán lesz 50-60 fok, így a deltaT-d is sokkal nagyobb lesz, mint a ház egyéb részein. Ha viszont a célod a hóolvasztás a tetőről...
Ha viszont nem légfűtést választanál, hanem sugárzót...
Hat akkor oda valami elektromos futest tervezz be. A pafonra meg ventillatoros lampat amin van téli fokozat. Hogy a meleget le tudd csalogatni. Es legyen jo a tetoter szigeteles.
Félre ne érts! Én nem akarlak lebeszélni a supráról. Az egy nagyon jó készülék, sőt a legjobbak között van. Ennél már csak a fordított égésűek lehetnek jobbak.
Eccerűen csak egy olcsóbbal próbálkozz először. Vagy másként: nagyon meg lennél sértődve ha egy 700e kályhával nem tudnád befűteni a házat.
Pont a marketing szöveg miatt szúrtam be azt a linket. Nagyon jó kis masina. Nekem is ilyen van csak a fantázianeve és a ruhája más. De azért ez a 12 óra túlzás, főleg úgy hogy csak 34x29 cm a tűztéralap, vagyis kicsi a 12 órához.
Amúgy barnaszénre talán igaz lehet. Ezt a folytonégőzést onnan vették.
Gondoltam megosztom a tapasztalataimat veletek.Én aki 2000 óta használok egy Wamsler Servant 7 kw kandallót.Ami azt jelenti hogy ezzel a kandallóval fűtöm a lakásomat 2000-óta minden télen!!!-és ez eddig hibátlanul működött semmit nem kellett cserélnem rajta.Idő közben elköltöztem egy 60 m2-es vályog házból egy 140 m2 -es lakásba de a kandallót hoztam magammal és a gázcirkót még nem kellett bekapcsolnom!!! Ez az utolsó éve a kandallómnak mert most adta fel. Ez azt jelenti hogy a lemez egy pár helyen már átlyukadt.Nézegettem én is a Toldi kandallót de szerintem maradok a Wamsler márkánál.Azon belűl is aWamsler Ceramic,Wamsler Trendy,Wamsler Cliff 8 kw-között vacillálok.Nagyobbat nem tudok mert a kéményem csak 120-as.Ha valakinek van e 3 közül valamelyik szívesen venném a tapasztalatait ha leírná.
Valami info erről a nagyon komolyan előveszik állításról ! A bírósági tárgyalások nyilvánosak !
Azért évente csak történik úgy 20 körüli halálos CO baleset, nagyon szomorú, de ezek töredéke a szabálytalan/hibás kéményműködéstől.
Lehet sorolni !!
Más : a gáz szintén nagyon veszélyes üzem. A robbanás, ami szerencsére ritkán fordul elő, majd mindig akaratlagos cselekedett eredményeként jön létre. Példák . buta öngyilkossági szándék, bosszú az asszonyon, a szomszédon szelep levétellel vezeték megfúrással, pb. gáznál szintén az emberi butaság pl. egy palack melegítése kályhán.
Ja és ha már cs. kályha az is robbanhat. Szerencsére itt a halásos kimenetel ritka, de előfordulhat.
A környezetemben vagy 5 x előfordult ilyen. Legtöbbször az illető jól megpakolta, majd elzárta és lefeküdt. Pedig volt akinek többször is magyaráztam hogyan ne tüzeljen, mégis meg tette.
Hát ebben a hozzászólásban 100 % -ban igazság van. Ha csak mint tanú / szakértő jelen lesz egy egy CO mérgezéses bírósági tárgyaláson egy kéményseprő, írjatok, viszem a pezsgőt.
Az egész tevékenység úgy van megkonstruálva, hogy nekik még véletlenül se legyen felelősségük.
Ők eleve az itt sokszor elhangzott engedélyükkel szemben soha sem adnak engedélyt, hanem csak mindig szakvéleményeznek. Az is mindig más munkáján alapul.
Egy tervező megtervezi a kéményt, kiszámolja a kiszámolandókat, az ép. hatóság engedélyezi, a kivitelező /kőmíves /szerelő stb. felépíti, ad róla kivitelezői nyilatkozatot, mely lényege ,hogy az előírt anyagok, technológia szerint készült. A kéményseprő mindenütt jelen van, szakvéleményez, de hogy átvenné a létesítményt, felelősséget vállalna, azt soha sem írják le.
Átalakításnál /cserénél stb. szintén dettó a helyzet.
Valaki -ép. gépész számol áramlási ellenállást, hőtechnikailag számol, stb. ráírja a dokumentációjára, hogy megfelel, a szerelők elvégzik a munkájukat erről adnak papírt felelőséget vállalnak érte és jön a seprő szakvéleményez. Azt a munkát szakvéleményezi, amit mások már elvégeztek, dokumentáltak.
A másik . Minden itt említett piaci szereplő megküzd az ügyfelekért, kivétel a derék seprők. Nekik hivatalból tálcán hozzák a megrendelőket.
12 éve vettem meg az 1960 körül épült házat, amiben az utolsó öt évben nem lakott senki. Két szenes kályhával fűtöttem az első télen, a következőben carborottal, utána vezettem be a gázt. Első évben megjelent a kéményseprő, és onnantól fizettem 4-5 éven a díjat. Azután felvilágosított valaki, hogy ha parapetes gázkazánom nem kell fizetni. Felhívtam őket, nem is jöttek utána. Három éve beállítottam egy sparhert kazánt a konyhába, következő évben megjelent a kéményseprő, minden további nélkül beszedte a lóvét, következő alkalommal meg odébb rakatta a gerendát.
Gázszerelőként (szerencsére nam a vádlottak padján) sok bírósági tárgyaláson vettem részt! Egy kibebaszott kéményseprővel én ott még nem találkoztam, abban az esetben sem, ha CO-ról volt szó!
Írtam már, hogy akkor van gond, amikor baleset, haláleset történik. A kéményseprőt nagyon komolyan előveszik, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, gondatlan emberölés......ugyanez igaz arra, aki beköti illegálisan a cuccot.
" Találkoztam nem egyszer olyan kéménnyel, ahol a beton gerenda a pillérre támaszkodott vagy épp bele is ért a kürtőbe. Soha senki nem problémázott rajta. Attól az rendben van? "
Pont ilyen esetem van . 36 éve amikor építettük ezt a házrészt, egy picit elcsúszott a kémény aljának kijelőlése. A már kész FERT födémen kellett átmennie. Talán 2 cm .re belógott a kéménylukba a fert gerenda kerámia papucsa. Semmi gond 20 évig, majd mikor béleltettem, akkor jött elő a probléma.
110 vagy 130 bélés legyen ? kérdezte a kivitelező. Ha egy ár, miért ne a nagyobb. Jönnek , ügyködnek,majd úgy másfélórás kínlódás után belátták, hogy nem megy bele a vastagabb cső. Vissza a telephelyre és másnap korrektül elkészítették a 110 -es csővel a bélelést. Természetesen lett volna egyszerűbb megoldás is.
1. még az építéskor a gerenda kerámia papucsát lepattitani,
2. ugyan ezt a bélelésnél,
csak egy hosszabb véső kellett volna .
" Attól az rendben van? "
igen rendben !!
kivétel is akadhat. pl. egy nagyteljesítményű fűtőberendezésnek kevés lenne az adott szelvény.
De mint írtam nekem elég a 110 -es szelvény, sőt a jövőben elég lesz a 80 -as szelvény is.
Gáz nem lesz bevezetve. A minimál gépészet szempont, nem csak anyagi, hanem az öko lábnyomunk csökkentése miatt is. Az alaprajzon is látszik, nem terveztettünk gépészeti helyiséget. Nem akarunk radiátorokat, csöveket a padlóban, szivattyúkat, puffer tartályokat, hővisszanyerős szellőztetést és hasonló okosságokat. A földön akarunk járni amennyire lehet. Talán még napelemmel támogatnánk meg a kiegészítő fűtést és a meleg víz előállítást, de ez már egy másik topik témája lenne. Még egy kéményes kérdés: azt néztem ,hogy a permeter 150-es kéményt 5,14fm /db -os kiszerelésben árulják, ha nekünk a padlótól mérve 6,83 kellene akkor két szettet kellene megvennünk?
a wc-fürdő fal közé nem mehet, mert az emeleten a kémény elzárná az utat a dolgozó sarkomba. Illetve alapvetően az lenne a koncepció ,hogy a nappaliba lehuppanunk a kanapéra és "jajjdeszép" a tűz :)
Mint azt a legelején írtam én is csak simán bekötöttem a mobil kályhát a kéménybe és használtuk is minden gond probléma nélkül. Hozzáteszem épp nem vagyok épület gépész, de ellenőriztem a kéményt mielőtt használni kezdtük. Édesanyám hívott fel, hogy a kéményseprő rögtön megérkezése után szólt, hogy ez a kémény eddig nem volt használva és az ő nyilvántartása szerint nem is találja. Ő sem volt vérmes és azt mondta, hogy most nem is látott semmit és használja anyu még fűtés idény van,de azután vegye fel a kapcsolatot a filantrop kft vel ami most nálunk a kéményseprésért felelős hivatal. Ezért kezdtem utánajárni az egésznek.
Találkoztam nem egyszer olyan kéménnyel, ahol a beton gerenda a pillérre támaszkodott vagy épp bele is ért a kürtőbe. Soha senki nem problémázott rajta. Attól az rendben van?
Kéményseprő nem statikus, és nem is kell annak lennie. Teljesen jogosan kérheti, hogy a kémény feleljen meg az előírásoknak, vagy ha nem, akkor legyen vki, aki vállalja érte a felelősséget.
Ha az egy régi ház, akkor nyilván a valamikori tervező, ami azzal igazolható, ha rajta van a terven.
Ha nálad ezt bevállata látatlanban, az az ő hatásköre, de nem feltétlen kell vonatkoznia a kollegáira is.
Kb. ugyanez a 20 éves tapasztalatom kéményseprőkkel. Ami nem veszélyes, abban lehet velük kompromisszumot kötni akkor is, ha nem betű szerint elégíti ki az előírásokat. Ehhez többnyire nem kell zsebbe sem dugdosni.
Az én kéményeim is tartófalban vannak, mégsem problémázott vele senki, pedig felügyelője is volt a kéményseprőmnek a múltkor. Odébb is rakatott velem egy székállást a tetőn mert hozzáért a kéményhez.
Az alapvető előírás az, hogyha egy kéménybe új készüléket kötsz, akkor a kéménynek a jelen előírásoknak kell megfelelni. Az érvényes szabvány pedig azt is kimondja, hogy kéménypillér tartófalban nem mehet. A tervet azért kéri tőled, mert azzal tudod igazolni, hogy ez statikailag rendben van.
Megvárjuk, vagy megkeressük a területen illetékes kéményseprőt, és megkérdezzük ő mit javasol. Ismeri a hivatalos utat, ismeri azt, akinél a pecsét van, ami arra a papírra kerül, amitől az a kémény ismét használatban lévőnek minősül.
Alapból több a normális, segítőkész kéményseprő, mint az akinek lételeme a kibaszás az emberekkel. Ők is tudják, hogy nem életszerűek azok a rendeletek (nem mind...), amik hatályosak. Ha látja a helyszínen, hogy biztonságosan használható a kémény, és nincs hülye felettese, akinél megbukhat, akkor megoldja.
De ha te a "cég"-et hívod fel, akkor onnan csak a hivatalos választ kaphatod, hogy ez, és ez, és ez kell. Az meg ennyibe kerül.
Persze én is hallottam már olyan helyekről, ahol szivatták a tulajt, de mondom, nem ez az általános. Viszont ahhoz nem fentről kell kezdeni az ügymenetet.
Az épületgépész 10e ért csinálná a szakvéleményt ezután 10700 ft ért veszi nyilvántartásba a kéményt a kéményseprő vállalat no én lehet hülye vagyok de még lenyeltem volna, ha ezzel hivatalosan tud édesanyám fűteni és kéményt használni. Ez viszont a kilátásba helyezett változtatásokkal alsó hangon is 150e ami valóban dühítő. Leginkább azért mert a vállalat illetékes embere saját maga mondta, hogy ha az a kémény akkor épült mint a ház akkor azt akkor el kellett, hogy fogadják és akkor azt a korábban említett 20e ért teljesen jogszerűen használhatnánk. Már írtam, hogy ez a kémény teljesen a ház közepén van beépítve a főtartó falba kötésben azzal. Ettől függetlenül nekem ezt bizonyítani kell.
gardrob lenti háló hűvösebb lesz. nekem a gardob helyén van a háló, szembe pedig a fürdő.
Itt sem elviselhetetlen a hideg igaz éjszaka ha szükség van akkor a gáz megy, termofejesek a radiátorok, a termosztát meg RF-es, ha kell akkor ott megy a gáz.
Tehát a édesanyád beköltözött egy kb. 50 éves 70 nm -es házba, ahol mint kiderült a sok kereszt kérdés után van 2 db. kémény. Ez eddig ok. Az egyik kéménybe van bekötve 2 db . gázkonvektor. Ez is ok.
Azok a gázkonvektorok olyan hatásfokúak amilyenek. De ha jól is vannak beállítva, azok teljesítménye és főleg hőelosztása valószinű kicsi a házhoz / feltehetően szigetelés sincs. / Tehát kívánkozik még egy fűtő alkalmatosság, ami meg is valósult azzal a kályhával.
Erre jön a kéményseprő kiböki, hogy nincs nyilvántartásba véve a második kémény. Hát vegye. Ja hogy egy vélhetően jó kéményről midenféle papírt, rajzot, számítást apámfaszát kér, ahelyett hogy objektíven ő végezné el a vizsgálatot. Na ezért érett meg ez a bagázs a megsemmisítésre.
Ezek nem szakemberek, hanem bürokraták a legrosszabb fajtából. Egy félórás vizsgálat helyett súlyos költségekbe verik az állampolgárokat. Természetesen az kémény lehet akár rossz is és lehet jó is. de ennyire gyávák vagy aljasok. Más számításai, vizsgálatai alapján újra készítenek egy szakvéleményt.
Nem feltétlenül. Csak legyen hely egy kb 5cm vastag parázságynak.
Begyújtasz felülről. Leég. Kialakul a parázságy. Ráteszel vastagabbakat. Begyullad, átég, majd elég rendesen elveszed az égési levegőt, főként a primert. Elég speckó lángképet és eltérő égést kapsz a szokványoshoz képest. 2-3 óra alatt ismét csak az 5cm parázságy marad. Innenstől kezdve ismétled.
Ha már nincs komoly parázságy, akkor már nem érdemes vastaggal próbálkozni rárakáskor, ismét ki kell alakítanod egy vastagabb parázságyat. De nekem ez a kevés parázsos technika nem jött be, füstöl, miegymás. Ez kb. olyan mint alulról begyújtani.
Ez a 10 órás szöveg inkább arról szól, hogy 10 óráig lehet parazsad, amiről újragyújthatsz. Jól hangzik, de megtévesztő.
De az igazán tiszta égéshez 2-3 óránként kénytelen vagy rátenni.
Én a gardrób és a hálószoba közé tenném, a "folyosó" végére, a fal mellé. A külső levegőt is így a legegyszerűbb bevezetni.
A folyosó másik végén, a wc-nél, a mennyezet egy kb 30-40 cm lenyúló valamit építenék. Akár egy lelógó vastag függöny is jó. Ez meggátolja, hogy a meleg levegő egyből meginduljon ott felfelé a galéria irányába. Csak ha ez a 40cm vastagságú légtér megtelik meleggel, akkor fog a meleg levegő átömleni a galéria felé. Márpedig ebből a 40cm meleg sávból be tudod fűteni a földszinti helységeket a már korábban írt módszerrel. Így az emelet is be lenne fűtve. Talán a nappali az, ahol hűvösebb lenne. Bár a meleg visszasugárzódna fentről.
A másik ok amiért oda tenném, mert így kémény a tetőgerinc környékén emelkedne ki, így lenne a tetőn kívüli kéményrész a legrövidebb. Ugyanakkor a kémény házon belüli része melegítené az emeleti gyerekszobát. Kb 30 fokra is felmelegedne a kémény külső fala. Persze az előbbi csak akkor igaz, ha sátortetős-oromfalas lesz az épület.
Igen, a külső légbevezetés feltétel lenne. Az általad linkelt kályhákat csak futólag néztem meg, de olyan paraméterrel ,hogy a tartós égés milyen időtartamot takar nem nagyon találkoztam. A tartós égést az alsóbb kategóriában el kell felejteni?
Szia! köszi az infókat, jól értelmezted az általam leírtakat. Tehát, ha jól értem tök felesleges drága kályhát venni, mert akármilyen hiper-szuper nem fogja kifűteni a házat. Fent meleg lesz, lent hideg. Bármilyen olcsóbb kis teljesítményű kályha megteszi amit lehet gazdaságosan üzemeltetni. A lenti hálóba-fürdőbe pedig megy fűtőfilm a falba, padlóba. A háló 270W-ot kér, a fürdő 100-at. (-10 c fokon 0,5/1 légcserénél).
Elég macerás egy galériás házat felfűteni. A fiam háza is az. Igaz csak a nappali --étkező fölött van galéria Az előszoba, fürdőszoba, háló, közlekedő leszeparált.
Az emeleten 2 háló, fürdőszoba közlekedő--de meleg van mint a pokolban.
Kénytelenek voltak felszerelni 5 túlméretezett radiátor, ami melegíti a galériás részt. Kellemetlen..((
nekem is kb igy néz ki a házam, lent háló, fürdő, wc, kamra, konyha, nappali felett nincs tetőtér beépítés. 5.6 a belmagasság, fent két háló, furdő wc.
a lenti háló, és fördő ami hideg, oda nem megy levegő, fent hamarabb van meleg ez tény, de a sarokban ahol megszorul a meleg, mert bezárom a fenti ajtókat, tettem egy ki ventit azzal kergetem le a meleget.
Nem lakás hanem egy tégla építésű 70nm-es ház aminek a közepén egy főtartó falban lévő kéményről van szó. Teljesen különálló családi ház nincs emelet és szigetelés sincs sehol rajta. A gépész azért nem csinált számításokat a jelenlegi kéményre mert ha béleltetni kell akkor arra is meg kell csinálni és nem szeretnék kétszer fizetni érte ha az elsőnek semmi értelme nincs tervrajz hiányában.
Ez úgy működik, hogy kijön a kéményseprő "szakember" a pénzt beszedni (és kotorni), akkor leellenőrzi a kéményeket, és véleményezi azokat. Fűtésre alkalmas, nem alkalmas, ilyen-olyan változtatásokat kell végezni hogy alkalmas legyen. Erről ír egy jegyzőkönyvet, amiből te is kapsz egy példányt. Ezt a véleményezést ezer módon meglehet írni, attól függően milyen hajlandóságot mutatsz a megfelelő cél érdekében. Természetesen ha egy valóban életveszélyes cuccról van szó, akkor nem működik a dolog.
Köszönöm a sok választ. Nem válaszolok egyesével ha nem haragszotok itt egyben írom le mind.
Valóban nem új ház ha már egyszer 50 éveset írtam, de azt hiszem nem is az volt a lényeg, hogy jól tudok e fogalmazni avagy sem ! Szerintem azzal nem igen vitatkozik senki, hogy a konvektor nem a leg jobb hatásfokú fűtőeszköz, az meg hogy nekem meg végképp nem jön be az az én dolgom. Ez sem volt kérdés! A kéményseprős céggel beszéltem először , innen jutottam el az épületgépészhez, aki mellesleg meglepő módon rögtön utána járt a dolgoknak és beszélt a kéményseprő céggel pedig csak egyszer beszéltünk telefonon és nem is beszéltünk le semmi konkrét dolgot. Szóval ő nem látott problémát erre a kéményre való rákötésnél és ő is igen erősen bírálta ezt az eljárást amit követnem kell. Lehet, hogy 2 ezerből megúszhattam volna a dolgot, de én úgy gondolkoztam, hogy ha a katasztrófa védelemhez kerül a dolog ennél csak kötözködősebb lesz a rendszer és édesanyám az 50e ft os nyugdíjából nem nagyon fog tudni büntetést kifizetni. Persze 200e ft ot sem fog tudni kifizetni a tervekre és a bélelésre. Ez itt a 22 es csapdája. Azóta annyit haladtam előre, hogy talán az önkormányzatnál megvannak a tervek, ez hétfőn fog kiderülni.
A meleg levegő amint teheti a fajsúlykülönbség miatt felszáll.
Jól gondolom, hogy a nappaliban lesz a lépcső ami felvisz az emeletre? Sőt a galériából - ahonnan az emeleti helységek megközelítőek - közvetlenül lelátni a nappaliba? A kandallókályha a 6m belmagasságú részben lesz?
Ha igen, akkor a légfűtés szinte csak az emeleti részre fog dolgozni. Az emeleti helységekbe a nyitott ajtón át részben bemegy a meleg levegő. Ha egyes helységekben melegebbet akarsz (fürdőszoba, nagy külső fallal rendelkező északi fekvésű szoba) akkor minél magasabban (hisz a legmelegebb a plafonnál lesz) egy nyílást kell vágni a falba (mondjuk 40x15cm). Az ajtóknak továbbra is nyitva kell lennie. A fenti lyukon bemegy a meleg, a nyitott ajtón kijön a hideg.
Ebből máris kitűnik a hátránya: ahol a levegő megy ott a zajok és szagok is áramlani fognak, de fűtési szezonon kívül a lyukak lezárhatóak, ajtók becsukhatóak.
A légfűtésed - ami a hőleadás sacc/kb 65% lesz - szinte teljes egészében fel megy az emeletre, a földszinten kizárólag a sugárzással (35%) leadott hő egy részét fogod csak érezni. És azt is csak ott ahonnan látszik a kályha és gyanítom a távolság négyzetével fordítottan arányosan csökken a sugárzással közvetített energia mennyisége. Ergo a földszinti zárt helységekbe szinte semmi meleg nem fog jutni.
De ha rosszul értelmeztem az általad leírtakat, akkor javíts ki kérlek.
Az ametis a taranis (betét) kandallókályha verziója. A youtube-on van fenn egy szlovák (és annak magyarosított verziója) és egy orosz videó a masináról. Nem olcsó. De ezt a rövid/hosszú füstút dolgot csak ez tudja az itthon forgalmazottak közül. Használni nem használtam soha, véleményt nem tudok mondani róla. 50cm-es fa belefér.
Amiket alternatívaként ajánlanék azokba 25cm-s fák férnek. Itt egész jó képek vannak róluk:
Egyébként egy 100 ezres kandallókályhával is tökéletesen ki lehet fűteni egy AE házat, ha a meleg levegő egy földszinti hosszú kényszerpályán mozogva jut el a távoli lépcsőfeljáróhoz, ahol felmegy az emeletre.
Egy ismerősöm hőszivattyús klímával kívánja kombinálni a fatüzelést. A gázbekötés kihagyásával megspórol kb 2MFt-t.
Valószínűtlenül magyar ez a történet. A bürokrácia dolgozik rendesen. A tervrajzon mi kellene, hogy szerepeljen ? Van pár száz tégla egymásra rakva és ennyi a kémény. Alaprajzon meg 4 tégla egymás mellé rajzolva. A rajzon semmit sem látna abból, hogy az egy jó és biztonságos kémény. Megjegyzem én úgy tudtam, hogy új építésű kémény csakis bélelt lehet azaz az új építésűnek kell annak lennie. Értem én, hogy újnak akarják bemutatni a régit. Meseország. Az, meg hogy nem szerepel a nyilvántartásban a kéményseprőcégnél egy ötven éve felépült kémény, nos nem hiszem hogy etikus eljárás a tulajtól várni azt, hogy bizonygassa az igazát. Persze abszurdisztánban élünk, itt minden ami megtörténhet meg is fog történni. Tanulságos a történet. Bár ez már csak rosszabb lesz szerintem ha a katasztrófásokhoz kerül a rendszer. Mekkora egy pénzlenyúló buli lesz ez.
Kettőezer ft ?? Hát az nem sok. Van pár társasház közös képviselő ismerősöm. Ők hogy ne abajgassák őket és a házat, rendszeresen leadóznak több tizen ezrekben mérve. Nyilván csak bocsánatos elnézésért, mert durva hibákra nyilván nincs engedmény.
Aztán az ilyen jutalmazott ellenőr sok mindent elnéz. pl. az egyik legalapvetőbb, hogy 3 sec ig csenget, vagy jó hosszan, netán még egyszer vissza is meg. Volt olyan eset hogy kb. 35 sec nem jött ki a tulaj , de seprő már több ment és nem volt hajlandó visszamenni, persze ha van tanú megbukhat.
Nekem vagy 8 db. kéménybe voltak kötve szilárd tüzelésű készülékek, cs. kályhák, vaskályhák, kazán, stb. vagy 30 évet figyelgettem, fűtögettem, a gyors számításom szerint elfűtöttem vagy 2000- 2500 q / nem tévedés / különféle fűtőanyagot. Sőt még gázolajból is 12 m3 -t, azaz 13 000 litert. Ezek mind egyszerű, de szakszerűen megépített téglakémények voltak . (megfelelő magasság és szelvény ). Különösebb hibák nem adódtak. Egyszer ugyan előfordult az egyik cs. kályhánál, hogy a kihagyott - csak részleges - tisztítás miatt megtelt a koromzsák. Pont nézegette az derék seprő.
Természetesen a bélelések terjednek. Főleg a gázfűtés váltotta ki ezt, meg a nem megfelelő, szakszerűtlen tüzelés.
A mai kéményseprők tevékenysége csak az ellenőrzésre irányul, a szükséges, meg a nem szükséges papírok gyűjtésére, az eseteleges jövőbeni balesetek kivédésére, mármint arra hogy ők érinthetetlenek.
Egyszer új házba költözött a mama, majd, meg hogy 50 éves az épület. Új helyre.
Aztán az a két konvektor rossz hatásfokkal működik. Be kell szabályozni.
Lehet persze egy 3. fűtő alkalmatosságot is beállítani, az vagy jól fűt vagy sem, sőt mint az eset is mutatja a kéményseprő is beleköt.
tehát nekik azt kell bizonyítani hogy a ház és a kémény egyszerre épült.
" tervrajz amin rajta van ez a kémény amivel bizonyítom, hogy ez akkor épült mikor a ház és akkor elfogadták. "
Akkor valóban kell egy eredeti tervrajz. De ezt csak úgy szóban mondták vagy leírták ? nem mindegy.
de a leírtak is azt mutatják ,hogy a kéményseprőket sohasem az érdekli, hogy működik e egy készülék vagy sem, netán jól is, hanem csak a papírok, a hatáskörük és a bürokrácia.
Hamarosan építkezni fogunk, leendő családi házunk fűtésrendszerét tervezgetjük. A cél minél kevesebb gépészet, a fatüzelést, a napi begyújtást nem érezzük macerának, de azért félóránként nem akarunk dobálni a tűzre.
A ház A+ lesz, 108m2 fűtőtt alapterület, 290 légköbméter, tetőtér beépítés, éves fűtési energiaigény cca 3200 KWh/a.
Emelet: nyitott légtér > fürdő,wc > két gyerekszoba
Amire gondoltunk : Supra Ametis D kandallókályha, Schiedel permeter 150 -es kéménnyel, a nappali-konyhába.
A kérdésem az ,hogy valakinek van-e tapasztalata ezzel a kályhával kapcsolatban, csak marketing amit írnak róla, vagy ez tényleg ennyire csúcs-szuper? A fent vázolt paraméterek alapján eljuthat-e elég meleg a többi helyiségbe is, vagy szükséges lenne mondjuk az épület ellentétes oldalán lévő hálóba valamilyen kiegészítő fűtés (elektromos falfűtés mondjuk) ?
Illetve tudtok-e mondani alternatív kályhát/kandallót. És sok helye nincs a kályhának, nagy épített kandalló nem jöhet szóba.
Sanszos, hogy nem fogsz eljutni a tervig sem, mert a prodzsekt már a gépész által kiadott tanusítványnál (hő- és áramlástechnikai méretezés) megbukik. Falazott kéménybe (bélelés nélkül) akkor köthető szilárt tüzelésű készülék, ha számítással igazolhatóan nincs kondenzáció. Ez a legritkább esetben teljesül, nem valószínű, hogy bélelés nélkül menni fog.
Az, hogy a kémény nincs nyilvántartásban, erősen véleményessé teszi a kéményseprő munkáját, hiszen az láthatóan nem az elmúlt egy évben vagy előző ellenőrzés óta készült. Ezen a vonalon talán az építész terveztetés megúszható.
Beleütköztem egy igen borsos problémába, hátha valaki tud vmi jó ötletet rá.
Édesanyám nem rég költözött egy új házba ahol gáz konvektorok vannak nem túl nagy hatásfokkal, gondoltam veszünk egy mobil kályhát és azt bekötöm egy meglévő pont jó központi helyen lévő kéménybe. Ezzel nem is volt gond a kémény 14x14 es egész jó állapotban szép nagy huzattal a kályha meg csupán 6 kw 120 as füstcsővel. Ám múlthéten megjelent a kéményseprő ellenőrizni és kibökte hogy ez a kémény nincs nyilvántartásban csak a másik amire két gázkonvektor van kötve. Felhívtam a kéményseprő céget hogy mi a teendő. Kell hozzá egy épület gépész által kiadott tanusítvány hogy erre a kéményre ez ráköthető ezután ők kijönnek és engedélyezik ha :) van egy tervrajz amin rajta van ez a kémény amivel bizonyítom, hogy ez akkor épült mikor a ház és akkor elfogadták. No ezt nehéz előkeríteni egy 50 éve épült háznál. Akitől vettük sem az első tulaj volt és neki sincs terv a házról. Ha ez nincs akkor új terv kell a kéményről 30e+ ki kell béleltetni az vagy 70-100e plusz az előző két engedély. Nos ötletek? Szerintetek őrzik valahol a házak terveit vagy van egyéb lehetőség bebizonyítani, hogy a ház közepén nehéz kéményt felhúzni utólagosan úgy hogy ennek semmi nyoma?
Az nélkül meg lassan nem lehet kályházni!Vállalkozásszerűen meg pláne nem, hiszen mire fel váltod ki az ipart?
8 általánosra, vagy fodrászpapírra nem fogsz kályhás engedélyt kapni.
Egyébként sok számítás és elméleti alapismeretet tartalmaz.Nem hogy árt, sőt szerintem lehetne hosszabb!Mint az ipari tanulóké: 3-4 éves suli.Ahogy régen volt.
Az meg egyéntől függ, hogy fél év és pár tízen kályha után tud valaki alapkályhákat csinálni, vagy 2év kell neki.
Hacsak nem specializálódik - az teljesen más tészta.
Sejtettem. Melyik éri meg jobban a kerti kemence vagy a cserépkályha? És vajon van még kályhás, aki kitanítana? Mert hát a konkurenciát senki se szereti.
Jó az bele csak ki kell szárítani alaposan 15% környékére. Nyilván gyorsan leég és egy begyújtással nem lehet akkora hőmennyiséget felszabadítani, mint keményfával, de ha van helytartalék a tűztérben és a kályha járatrendszere hatékonyan el tud vonni hőt, akkor ez nem gond, vagy esetleg lehet égés közben rakni rá még egy adagot. Én tüzeltem el nyárfát, igaz mindig volt mellette akác vagy más, mert ez csak a ház elől levagdosott kevéske anyag volt...
A ház/kályha tömegarányra én is gondoltam. De igazándiból teljesítménygörbe kisímítására használnám. Bár valszeg szinte jelentéktelen lenne a hatása.
Az átmelegedéssel meg nem lenne gond. Ezek teljesen felfekszenek egymáson, mivel a kőlapok síkba vannak vágva/köszörülve. Ugyanez a samott tégláknál nem biztos. Ott a téglák közti levegő elég jól szigetel.
A tűztér felől és a kályhacső felől sugárzással több órás tüzelés mellett 70 fokos deltaT-t biztos össze lehet hozni a 200kg kőnek.
Mindenesetre bennem is vannak kétségek az egész projekt megtérülésével kapcsolatban.
Nem bírja el a hődobot. Főleg nem a mostani téglakéménnyel. Későbbiekben majd egy szigetelt samottcsövesben akarom használni egy ae házban, de ott sem hiszem, hogy kellene hődob, mivel kis tűztérehez (34cmx28cm) lesz bőven hőleadó felület (1,5m kályhacső).
Amúgy 6kW-os a teljesítménye, nem 3,5. A 3,5kWh az a "hőkapacitás" amennyit fel tud venni a jelenlegi tömege és tárolni egy darabig. Tehát kb 1kg fában lévő energiából származő hőt tud a kályha bespájzolni.
+1. Szerintem inkább egy hődob. Már ha elbírja egyáltalán. Mérni kellene a kilépő füsthőt. Csak a cső külső felületét látjuk, de az meg nem túl meleg. 3,5kW-os kályhától azért sokat nem várnék el. Nekem bekékült a 2-es vascső, azért tettem rá egy tartályt.:D Igaz az én kályhám valahol min. 20-25kW teljesítményű.
Ez nem Kerecsének szól, de az ilyen "kívül leveszem a meleget" okoskodásból az tetszett legjobban, aki a kályha és a fal közé akart betenni egy csőkígyót vagy autóhűtőt és az onnan felszippantott borzasztó sok meleget radiátorokba keringetni.:DDD
Aha, ebbe már én is belefutottam. Mi reggel is begyújtunk. Ha nappal jó az idő (süt a nap pl.), akkor hagyjuk kialudni és sötétedéskor a következő gyújtás, amit igény esetén még egy parazsas újragyújtás követ, de max. éjfélkor minden lezár, pici parázs otthagy. Szóval, amikor a reggeli begyújtás elparázslik, akkor dobjuk be a sütnivalónkat. Először kiemelve, majd a tűzrácson. 50 perc elég mindennek.
Értem, hogy mire gondolsz, de hidd el nem sok értelme lenne!
Próbálgattam hasonlót.Samott téglát tettem arra a részre ahová te szeretnéd a követ, és természetesen semmi extra nem történt.
Mivel nem a füstből veszel ki hőt hanem abból a csekély hőből amit ott kiad a csőnél.(Valamilyen szinten lefogod a hőt is miközben felfogod egy .maradék részét)
Javaslatom:
Ha gondolod, próbáld ki valami olcsó anyaggal.Pl tegyél rá körbe samottéglát, sima téglát. Rendesen át sem fog melegedni.
Sajnos Én úgy néztem a tesztnél, hogy inkább a kéménybe fog több távozni.
Amúgy olyan minimális az a plusz -tömeg-,a házéhoz képest, hogy emiatt szintén semmit nem fogsz észrevenni.Ennyit ne költs rá!
Ez egy szuper megoldás. Csodálkozom is, hogy nem igazán alkalmazzák, főként a nagyobb betéteknél, ahol jellemzően kicsi a hőleadó felület a teljesítményhez képest.
Egy-két kályhában láttam hasonlót, melyekben a hőtároló kapacitás nincs is: Supra Taranis, itt valójában csak a hőleadó felületet növeli meg a hosszú füstút (+hatás: a jobban lehült füstgáz miatt csökken a huzat, bár a masina ezt betéten belül máshogy is szabályozza: szerintem a bejövő hideg égési levegőt egy huzatszabályzóval be tudja keverni a füstjáratba, ezzel egyenletes szinten tartva a huzatot, TWEEN huzatkiegyenlítő - de ezt csak gondolom, vagy legalábbis én így oldanám meg, hogy közel egyenletes huzatot biztosítsak 20 fokos és 700 fokos tűztérnél is.)
Akkor ha jól értelmezem ez egy szimplafalú kibővített füstjárat, amiben a samottlap kizárólag akkor van benne, ha sütőként használjátok? Így viszont az üveg nem kormolódik be, hogy közvetlenül éri a füst/égéstermék?
- Igen ugyan abba a kéménybe, de mivel egy füsváltó van benne egyszerre biztos csak az egyik üzemel. Így ez egy bekötés.
- A túlodali cserépkályhában azért nincs tűzszekrény, mert nem akarunk benne tüzet rakni. Mivel a kandallóból kilépő füstgáz hőmérséklete 200-300 fokos vahy esetleg ennél még magasabb (ha sütünk akkor rakunk a túzre), ezt akartuk hasznosítani elérni. hogy a kéménybe lényegesen alacsonyabb hőmérséklet távozzon. A cserépkályha kb 40 fokra melegszik, ha a tömegét figyelembe veszzük ez az éjszakai temperálást biztosítja, a helység fütéséröl nem önnállóan gondoskodik. Ha a képet megnézed a baloldali füstcső mellett van hagyva luk az átáramló meleg levegőnek alül pedig a vissza áramló hidegnek, a kályha pedig odaát nem a falra van építve.
Véleményem a kérdésedről:
Bár kicsit zavaros melyik kályha hová, de nem is ez a lényeg. Ha a nyaralómba megyek télen szeretném ha aránylag gyorsan meleg lenne. Ez a cserépkályhával nem érhető el és a fútési kapacitása is korlátozott. Ha van rá lehetőség én kandallót választanék ami begyujtás után szinte azonnal érezhető hőt biztosít és a rápakolt fa+levegő függvényében többszörösen nagyobb teljesítményre képes. Amennyiben a helységek közötti átszellőztetést (légjáratot) minnél magasabban tudod biztosítani a levegő visszaáramlást ajtózárásokkal nem korlátozd igen nagy légköbmétert lehet felfúteni. Ezt a külömböző gyártók büszkén fel is tüntetik a kandalló betéteiken. Ennél részletesebben bármelyik szaki akit kértek szívesen segít, hiszen egy ponton túl mindenképp szakembert kell bevonni.
A szüleim használják. Sajnos a kéménye nem igazán tökéletes (14x28cm téglakémény, oldalirányú eltolással is megspékelve). A tető feletti részen már helyenként "átlátszó" a malter az egykori olajkályha végett. Emiatt, a szerencsétlen keresztmetszet és a hideg kémény miatt ki-ki füstöl rárakáskor.
Jól látszik, hogy az alsó zsírkőnek szinte csak esztétikai szerepe van, még 50C fokra se melegszik fel.
A hőmérsékleti skála azonos az öt képnél.
A kémény (más hőm.skála):
Kéménybelső (megint más hőm.skála):
Ránézésre még nem kátrányos, de ez csak idő kérdése.
A kályha 240kg, kb 3,5kWh teljesítményt képes bespájzolni. Arra gondoltam, hogy a felső kőből még venni kéne néhányat, hogy növeljem a hőtároló kapacitást. A gyártó 45eFt-ért adna egyet (4cm vastag). Csak nyelni tudtam, hisz az egész masina 140 volt.
A sírköves már jobb árat mondott: 3db 5cm gránit (kb 120kg; +2,5kWh) azonos méretre vágva a gyárival, 70eFt. Még ezt is sokallom. (Még kérek máshonnan is ajánlatot)
A téglát hogyan kell lekerekíteni? Leflexelni több részletben, majd lecsiszolni?
Tulajdonképpen nem lehetetlen az, amit szeretnél. Ha van kivitelező, aki ezt vállalja és nem ellentétes semmilyen szabályozással akkor nincs gond, csak ésszel kell megcsinálni.
Nálam úgy lett átalakítva cserépkályha, hogy a konyhai részén lévő platni közepén levő lyukat használtam fel rövidített füstelvezetésre, mert a szomszéd helyiségbe is átvezető füstjáraton nem akart normálisan végigmenni a füst.
Ha több méterre vezetitek füstcsővel a füstöt, akkor valószínűleg célszerű a kályhát kétutasra csinálni. Legyen begyújtáshoz egy olyan rövidebb füstjárat, ami egyenesen a csőhöz vezet és egy kívülről mozgatható vascsappantyúval lehessen ízlés szerint zárni és hosszabb útra kényszeríteni a füstöt a teljes kályhatesten keresztül, mikor már elég meleg a kémény és elég nagy a huzat. Ha ezt nem csináljátok meg, akkor valószínűleg vagy a begyújtásnál lesznek gondok, vagy pazarló lesz a kályha üzemi teljesítményen, vagy pl ajtónyitogatásnál is lesz visszafüstölés. Persze a kéménytől sok függ, ha nagyon erős a huzata, akkor egy egyszerű huzatszabályzó is elég lehet.
Nekünk még a régi 70 évekbeli cserépkályha(1m széles, 2m magas, 0,7m mély) van át kell rakatni.
a kérdésem az hogy milyen messze lehet max a kéménytől (1k.m tégla a belső átmérő) ? olyan 2-3m szeretném átrakni. lehetséges?
másik hogy most az oldalán csatlakozik a cserépkályha a kéményhez olyan 1,60m magaságban, ezt lehet a tetején is kivezetni vagy hol lehet még vagy az az építés kérdése?
Az egy érdekes megoldás. Szóval mekkora a hosszú füstút hossza m ben?
És hogy jön vissza? ugyanabba a kéménybe?
Egy kéménybe azonos szinten levő két kályha beköthető.
Az persze megint választás kérdése, hogy ha már cserépkályha, akkor miért nem tűzteres.
Ilyen módon mekkora a cserépkályha max. csempehőmérséklete nálad?
Na megmondom, hogy miért kérdezem.
A haverom úgy döntött, akinél egy barátnőmmel voltam, hogy:
-szigetel kívűlről +padlás+ aljzatbetonról fel a laminát és 5cm szigetelés. Belmagasság 3,9 tehát van miből...
-ablak és ajtócsere ( 2 ablak 1 bejárati és 4 belső ajtó)
-tervezett 2 verziót
a) csikótűzhely konyhába + egy sütős cserépburkolatú egység , tűztérrel ez egy 6x8x2 es kályha de L alakú egyenlőszárú,
ennek nincs tűztere illetve innen 1,2 m-rel elérhető a fürdőszoba kb 1 m fala felhasználható lenne egy falba épített
cserépkályhához 5x8x2 ami átnyúlik a gardrobbá alakítandó ablakkal rendelkező kamra részbe is és ez fűti az előszobát is. Ez a fürdőszobai falba épített egység is tűzteres lenne. 2 subler: egy leválasztja a csikótűzhelyet. A fürdőszobai egység az előszobából tüzelhető és egy sublerrel választható, hogy direkt kéménybe vagy a 6x8x2 cserépkályhát is melegítené.
(A konyha elég nagy egy kellemes étkező rész kialakításához is és egy kis full modern konyhasarokhoz)
A szobai kályha elég könnyű építésű. Emeleti a lakás. Napi 2 begyújtás kellett. Új építését tervezi.
b) Az említett csikótűzhely helyett modern kályha ami a hosszú fal mentén a két ablak ( a konyhai és a szobai )
alatt is padkaként van kiképezve és van egy másik ága ami a fürdőszobát fűtené az említett 5x8x2 egységgel.
A szobába az ablakkal szemközti falra modern kályha a régi cserépkályha helyett.
a) megoldás igen pipec működőképes felé egy ugyanolyan csempés elszívó...
b) megoldással az a baj, hogy jóval nagyobb tömeg,... több fűtőanyag a felfűtéshez..... ezt meg lehet oldani bio tűztérrel is és
még ugye egész jó belsőépítészeti dolgokkal feldobható lenne, például ez egy beépített nappali bútor is....
A lakás egyébként igen frekventált helyen van és mivel lakás de turizmusra akarja bérbe adni ezért nem ugyanúgy alakítaná, mint otthon... radiátor meg egyebek... hanem legyen másabb.
Mivel voltam ott két hetet jelenlegi állapotba, hát a fűtetlen konyha meg fürdőszoba és előtér nem az én világom.
Így viszont bonyolult a kezelés..... De van egy faszi állítólag (csak épp akkor utazott el amikor mi voltunk ott szívességből)
aki befűt....
et.
De azért a lakás energiafaló. Szigetelés és ablakcsere meg a többi tér fűtése segíthet. De akkor is ...
Ugyanakkor télen adható ki főleg a téli sportolási lehetőség miatt. Ekkor lényeges a szárítási lehetőség.
Erre tervezett egy 2 csőszivattyús szekrényt benne ilyen kihúzhatós szárítókkal. Na az 5-ös ötlete volt.
Az a fürdőbe lenne egy fala egy sor a belső kályhacsempéből.
Az én javaslatom az a) lenne , de úgy hogy ne a fürdőszoba legyen befűthető hanem a konyhai L kályha és ez fűtse a fürdőszobait fel, ötvözve azzal, hogy mivel a szobába kémény csak az ablakkal szemközti fal szobai bejárattal szembeni sarkában van, sajnos az igen nagy felületű ablak miatt hűl vissza a szoba gyorsan. Ezért az a 9 m hosszú ülőpadka ami végigfutna
a lakás holokzati fala mentén végig ezen igencsak segítene. De ekkora hosszú pufferből nem világos hogy kerül vissza a füst a kéménybe. Ekkor ugye átmeneti évszakokban a szobai cserépkályhába nem kellene fűteni, hűvösebb napokon a fürdő előszoba konyha étkezőbe és a padkával a szoba is temperálható az pedig elég lehet. Ha pedig tartósan 14 fok nyáron -ilyen is volt már-
akkor egy begyújtás még a szobai cserépkályhába segít. Másrészt ugye időszakos fűtésnél ha a főfal sarkai fűtetlenek jelenleg az melegedett legnehezebben..... ezen is segítene a padka+ülőhely .... :) Ha buliznának.
Egyébként infra fóliával kacérkodott 45 m^2 a laminát és a járólap alá 5 kör automatizálva. Nem kell fűtő. Interetről bekapcsolható.... 1,5 milla... +esztelen sok üzemeltetési költség és persze semmi extra hangulati tényező
Igen, hosszú, rövid füst út, a rövid begyújtásnál közvetlenül a kéménybe, a hosszú átmegy a másik helységbe ahol van egy ajtó nélküli 4 járatos cserépkályha amit a nappali fűtés folyamán átmelegítünk. A 10 KW-os antek betét és mögötte a kálya 100m2-t fűt hibátlanul. A fórumozók közül a Kristóf járt nálunk, tudja igazolni.
Csak sorban, A morokandallo.hu nem az enyém, én csak alkalmazott vagyok, azt írtam nálunk. Amit mutattam a bemutatótermünkben a működő kandalló.
Ha jobban megnézed a képeket látszik,hogy az építősön nincs benne a betét az ajtóval,csak a kibővített füstjárat látszik 2db 4-es samotlappal, a samotlapot kivéve lefelé is tisztítható. a samotlap azért van benne, hogy a sütőbetétet, amin az ajtó is van ne égesse szét a meleg és a hő ne a sütőt és a benne lévő étel alját melegítse közvetlenül. A sütő belseje, ami zárt tehát bármikor nyitható (aszalásra használható) sőt a hőleadás miatt amikor nem sütünk nyitva is tartjuk.
Mire ezt az oldalt megtaláltam, addigra már körbe volt építve az enyém. Bántam is akkor, de mostanra megbékéltem. Annyiból jobb a tied, hogy bármikor lehet használni és ráadásul egy frankó hődob. Viszont az enyém ha kell ki is szárítja pl a sütőtököt, ha leveszem az alufóliát.
megvártam míg kapsz elég kritikát... ne is várj mást! a kályháknak van jövője! én mikor 2002ben leraktam erre a szakvizsgát volt egy osztálytársam aki hasonló korú volt mint most te... kályházik most is és pozitív eredménnyel, különben nem csinálná. mindenki annyiért dolgozik amennyiért tud. lényeg a relatívitás... az h valaki 1 hónapig épít valamit 300000 munkadíjért, nekem nem reális. mind emellett mindenkinek más a munkatempója. amit fontos tudni h bármilyen szakmába vág az ember, a szakmabeliek csak konkurenciaként tekintik. a havi költségek ehez a vállalkozáshoz nem fogják elérni a 150000ft-ot, hacsak nem kályhacsempegyárat nyitsz 20 emberrel. regélhetnék még órákig de sztem ennyi elég. most jöhet a többiektől a fürdő :)
A cserépkályha készítéshez kétféle megrendelő van. Az itteni fórumozó, akik spórolni szeretnének, ezért a fórumról szerzik be a tapasztalatokat, mestereket, több-kevesebb eredménnyel. A másik az én fajtám, akit érdekel, pénze is van hozzá, de csak referenciával rendelkező mesterrel dolgoztat.
Ha 37 éves vagy, kb. 10-15 év mire téged ajánl komolyabb gyártó. Az a réteg, aki hajlandó divatból 2 milliós cserépkályhát rakatni, ezeket az embereket bízza meg. Ez neked, mire meglesz, már fizikailag nem fogod bírni.
Havi nettó 200-hoz bruttó 500 bevétel kell. Ezt te nem fogod megkeresni, vagy ha igen, kókányolva, azaz belebuksz. Nekem 4 hete készül a kályhám, ma fejezték be. És, bár munkadíjról nem illdomos beszélni, nettó 300-ért. Ebben némi anyag költsége is benne van. De a Mestert figyelve, ahogyan körbejárta, óránként 2-3-4 darabot helyezett el, mindenhol precízen, vízmértékkel dolgozva, ez szerelem, nem csak a pénzről kell, hogy szóljon.
Cserépkályha mindig is lesz, mert szép. A hozzám hasonló sznoboknak meg kell a szépség az életbe:)
A régi fénye sohasem fog visszaállni. Persze kérdés hogy fény volt e az vagy, csak egy kényszerhelyzet. A vaskályhához mérve , igen
Régen nagyjából 4 ezer lakosra jutott egy cserépkályhás. Persze ez a 4 ezer nem mind cs. kályhával fűtött. Nagyon durván az ezer - ezerkettőszáz háztartást jelentett, mondjuk felében cs. kályha 800 kályhával. Ez egy tisztes megélhetést biztosított.
Néhol a kéményseprők mellékesben tisztítottak, nagy néha építettek is kályhát.
Persze ez a megközelítés elnagyolt mert voltak közintézmények is cs. kályhákkal - (iskolák, hivatalok üzletek stb. )
Az első döfést az olajkályhák adták meg ezeknek a cs. kályháknak, majd némi késéssel, de nagyjából párhuzamosan az egyedi központi fűtések, később a gáz.
37 éves diplomás és jelenlegi munkájában megcsömörlött ember vagyok. Egy huszáros vágással váltáson gondolkozok, egy olyan szakma kitanulását tervezem, ami: 1., Biztos megélhetést nyújthat kellő mennyiségű és minőségű munkavégzés mellett ( 2 gyerek és Feleség); 2., öröm lelem benne.
Jelenlegi munkámmal ellentétben fizikálisan alkotni, teremteni, kézzel fogható sikereket óhajtok elérni!
Így kanyarodtam a Cserépkályhás Mesterséghez - gondolati síkon egyelőre. Nagyon érdekel a tüzelés, azon belül is a jó értelemben vett egyszerűségével, praktikumával lenyűgöző cserépkályha.
Némi információt kérnék Tőletek, ill. jövőbe látást :)
- Mennyi cserépkályha megépítéséből lehet kb. havi 200eFt.-os "fizetést" kihozni. - Vagy a munkadíj kb. mettől meddig terjed átlagban?
És jönnek a varázsgömbös kérdések:
- Szerintetek, meddig várható még a cserépkályha újbóli sikertörténete? Gondolok itt arra, hogy rááll szívvel-lélekkel az ember, majd 2-3-4-5-10 év múlva már senki nem akar cserépkályhát...
- Meddig lesz vajon a legkedvezőbb a fatüzelés?
Ilyen és ehhez hasonló jövőbe látó kérdésekre kérek szépen véleményeket!
Bár ha közel ugyanolyan széles kívűlről a kályha, mint a tűztér, akkor nincsenek függőleges járatok, csak a vízszintes terelőlapok. Kellene egy kívülről készült kép is.
Valószínűleg. 1. tippre ez egy függőleges járatú ún. lengyel 5-ös. Jó kormos és kár, hogy el van repedve a samot lap, ha ki tudod tisztítani még nyugodtan használható.
Csak a tetejéről beszéltem a tisztítás végett. Én némi átalakítás miatt szedtem fel, meg azért mert rájöttem falsot szív a kályha a fal és a csempék közt.
Mint írtam jó oda a sima agyag is - nem kell tűzálló agyag, de fel kell iszapolni
. Mesterrel ? Hát remélem kitanítottak. Nekem a sima dugós tisztítás kb. félóra, a tető levevős már lényegesen több.
Persze apró trükkök itt is vannak. pl. a dugót nem lehet csak úgy kivenni. Finom mozdulatok kellenek. És a visszaragasztás is csak agyaggal, mert bármi mással csak roncsolva lehetséges.
Ez a kis kályhatisztítási eszmecsere jó volt nekem is.
Volt vízszintes járatú direkt fatüzelésre. Az már tönkre ment, de a függőleges járatú még funkcionál. És kb. 3 - 4 x tisztítottam is eddig - az alsó dugók kivételével. De a füstcsövet még soha. Nem tudtam hogyan. Nos innen a tipp a tetejét felszedni. Az agyagról : Na nem kell azt felfújni amiről beszéltek az az un. tűzálló agyag. De jó oda a sima agyag is. Én pl. a padlás borításból vettem ek egy kicsit ( fél veder ). De tudni kell - nem árt azt a felhasználás előtt iszapolni. Feláztat, szitán áttör , hogy sima kenhetőségű legyen.
Hát igen, nagyjából minden számolás vége ugyanaz, 10Ft/kWh alatt nem nagyon lehet piacon kapható fával tüzelni. Ha vizesen tüzeled azért, ha meg kiszárítod, oda a súly fele. Közben beáldoztam egy-két régi törött fabútort a padlásról, ami porszáraz, papír nélkül, gyufával is meggyulladt, na ez hozta a 85% hatásfokot a kandallóban, de hát ilyet megnem lehet kapni. Pedig ez a 3,4 kWh/kg 20 Ft-ért lenne végre 6 Ft/kWh árban. (A gázé 11Ft/kWh)
Nem olyan ördöngösség a megbontás. Én is megbontottam minden előképzettség nélkül és vissza is raktam a cserepeket sikerrel, igaz a csempéket még nem, mert lehet be akarok kukkantani még hamarosan.
Szárazon feszítgettem föl a csempéket és a cserepeket, de itt ott a víz segíthet, persze nem 10 liter egyben :)
Honnan tudod? Lemérted az összeset? Vagy inkább csak előítélet, hiszen csak egy tömegkályhából jöhet ki ennyi, igaz?:D
Persze tényleg kicsi az esély, hogy az övé annyit tud, főleg vizes fával. Az egy konkrét helyzet, de készülék van ezer. A Walltherm pl. 93-at tud, ráadásul vízteres, ami súlyosbító körülmény.:D Abból lehet csak kijönne 87, nem?:D
attól függ merre lax. kályhásboltokba általába van agyag. nem samott agyag, hanem sima agyag. füstcső tisztításhoz elég egy kis lukat csinálni pont afőlött ahol a bekötőcsonk van, csak nehogy úgy járj h a viszintes járat eldugult és nem puccoltad ki. alsó dugót valaki rak fatüzelésű (spirál) járathoz, de sajn az nem sokat ér, mert attól a spirálokat nem lehet kitakarítani. ilyet is láttam sokat. volt olyan h az ipse a fatüzelésű járatú kályhába fentről beöntött 10 liter vizet. azt hallotta így lefolyik a vízzel a korom a spirálokban... na ilyen óriási baklövésekről is hallottam... át is raktam utána a hályháját :)
attól függ milyen a kályha járatrendszere. ha lengyel 5ös akkor az a legjobb ilyen szempontból, mert a két dugónál és a kályha tetejének megbontásával teljesen kipucolható. a kályha tetejénél a füstcsövet és a fekvő járatot is illik megnézni. mert volt rá esetem h mindent kipucoltam kivéve a fekvő járatot... azt nem ott volt eldugulva.
Ma 36ppm.et mutatott az érzékelőnk. Cserépkályhánk van, kémény tiszta.
Hagyományos régi tipusu cserépkályha. Ki lehet valahogy takarítani? Van az elején kettő kerek dísz vagy mi, nyiregyháza cserépkályha felirattal. Ezeket esetleg le kell szedni és kikotorható ott a korom? (bár nem hiszem) Meg a kéménybe bevezető rész is nem szennyeződik el idővel?
Annyi észrevételt tennék a vízmentes fatartalom és egy hagyományos tüzelőberendezésben ténylegesen elérhető alsó fűtőérték viszonyában, hogy bár lineáris, de nem sima egyenes arányról van szó.
Számításaim szerint ha 1 Kg fában X a száraz fatartalom és 1-X a víztartalom és F az 1 Kg vízmentes fa fűtőértéke, akkor KWh-ban kifejezve
Körülbelül FX-0,7(1-X)=(F+0,7)X-0,7 az elérhető alsó fűtőérték, ha a víztartalom gőz formájában távozik. A kb 0,7 KWh az 1 Kg szobahőmérsékletű víz elpárologtatási energiája.
Ha a vízmentes fa fűtőértékét 5 KWh-nak tekintjük, vagyis F=5 akkor
X=0,6-ra ez 2,72 KWh (40% víztartalmú fa alsó fűtőértéke)
X=0,9-re 4,43 KWh (10% víztartalmú fa alsó fűtőértéke)
Ha a 10%-os fából számolunk vissza, akkor a 40%-os fűtőértéke 2,95 KWh lesz, ami majdnem 10%-kal több, mint a tényleges 2,72 KWh érték. Ebből kicsit növelve a víztartalmat kb a vágástól a légszárazságig is szűk 10% növekedés érhető el az alsó fűtőértékben.
A víztartalom emellett nehezíti a tökéletes közeli égést, tehát szokásos körülmények közt további a fentinél is többnyire jelentősebb veszteséget a szárazabb fához képest az elégetlen füstgázok okozzák, illetve a többlet korom miatti rosszabb hőátadási viszonyok.
A konkrét esetre vonatkozóan ha a 87% a 10%-os fára lett mérve, akkor a fenti anyagból elvileg 3,9 KWh hasznosulna, ha ezt átszámoljuk 40%-ra, akkor 2,6 KWh-t kapunk kg-onként. Ezt a valóságban a 40%-os fából 95% hatásfokkal lehetne kinyerni.
Esetedben a vizes fára kb 2,1 KWh/Kg jött ki, ami ha tényleg vizesen tüzelted volna elég jó 80% körüli tüzelési hatásfokot jelentene, viszont a 45 mázsára a 2,8 KWh/Kg az valóban a számolt 60-65% körüli hatásfokot jelent 15-20%-os fa esetén. Ez nem csoda, hiszen a gyári értéket általában nehéz elérni vagy túlszárnyalni, de tüzelőberendezéstől függően lehet ennél lényegesen nagyobb hatásfokot elérni hosszú távon (maximum másfélszer :-)), igaz nedves fát is lehet venni drágábban...
Egyébként ha a 45/60 aránnyal számolunk akkor ha a 45 mázsa 20%-os, akkor a 60 mázsa pontosan 40%-os anyag. Ha a 45 mázsa 15%-os, akkor a 60 mázsa 36%-os.
Ja, már értem. Az elmélet fűtőértéket 4,4kWh-nak veszem. Tudom, hogy 60q fát veszek (tüzép, mérlegelés). Azt is tudom, mennyi az éves energiaszükséklet ~12500 kWh (direkt áram). A 12500/(4,4*6000) adja ki a kerekítve 48%-ot. Igazából csak ez számít. Ha 60q fát 120000-ért veszek, akkor ténylegesen 9,6 Ft/kWh-ért fűtök. Ez sajnos már nem is olyan jó ár, de jobb mint az önámítás. Elfogadva a tüzelőberendezés gyári hazásfokát ami, 87%, a 48% 55% szárazanyagtartalom mellett érhető el, mert 48%/87%=55%. A többi nyilván víz volt a fában, amikor vettem, azaz 45%, ami reális is friss piaci fánál.
Rendben van, hogy ennél szárazabbat nem lehet szerezni, de ahhoz, hogy tudni lehessen milyen az elméleti fűtőértéke tudni kéne, hogy hány %-ra szárítottad le éppen.
Mennyit csökkent arányaiban a fa tömege szárítás közben és a tényleges eltüzelés melyik tömeghez tartozott a két szélsőérték közt?
Vagyis szárazon eltüzelt eredeti súlyra visszaszámított nedves fáról van szó.
Ha nedvesen tüzelted volna el a 12500 KWh-nál is jóval kevesebb fűtőértéket adott volna le, viszont a 48% így kiszámolva nem jellemzi a készülék tényleges hatásfokát az adott tüzelőanyagra.
Veszek 60q fát, és abból 12500kWh energia fűti a házat, végül. Persze mire a 60q fa tüzelésre kerül, már csak 45q a tömege. A megvett 60q fára számítva a 12500kWh ~48% csupán.
a tk- jobban szerettem de ez az új a ház tagoltságának jobban megfelel, így tudom az emeletet is fűteni és egy különálló műhelyt is . A tk.-val még kellet felesbe a gázt is használnom.. de amióta megvan kb 1 év 1hónap azóta a gáz 4napra lett csak bekapcsolva.. + a meleg levegőt most vezetgetem még kísérleti szinten. azért fájt a szívem bontani.
Az áthidalót és a csigát egy napig faragtuk csiszoltuk... a budakalászi kőbányából (mész) van, a csiga köve kb tégla vastag és körbe ,ráfalaztam a téglát..
.
aki bejön hozzánk a nappaliba mindenki végigviszi akarva akaratlanul a kezét a csigamotívumon..
Végre egy szép és korrekt ismeretterjesztő film a fatüzelésről.
Azért kereshettek volna egy tisztára kiégett tűzteret is..., illetve a begyújtást is vékonyabb anyaggal kellett volna prezentálni, ha már példát akarnak mutatni. Szerintem.
A gázból szilárd anyagba és szilárd anyagból gázba terjedése a hőnek korlátosabb, mint a füstcső anyagában való terjedés. A kéménytéglák kevésbé jó hővezető képessége miatt tud valószínűleg kevesebb hőt elvonni a kémény, viszont azt legalább egyenletesebben adja vissza. A különbség szerintem nem olyan drasztikus, mint elsőre gondolnánk. Ugyanis a füstcső külső oldalánál is magas a levegőhőmérséklet ráadásul a füst nagy része középen áramlik nem a felület közvetlen közelében. A négyzet keresztmetszetű kéményben talán nagyobb a turbulencia. Elgondolkodtató a kérdés, de mérhető is a füstgázhőmérséklet változásával.
Szeretném felhívni figyelmeteket a MACSOI által kibocsátott fafűtést propagáló videóra.
Szerintem mindenképp jó dolog, hogy egy szakmai szervezet ilyesmivel is foglalkozik. Aki egyetért és van rá lehetősége kérem ossza meg facebook-on, twitteren.. stb.
Megnéztem, de úgy láttam az 5 kw. Itt egy szebb 7 kw-os..
WAMSLER PRIMO íves kandalló..nékem is a konyhában valami hasonló van /Kaminó-Berg/..ma már nem gyártják de tökéletes. Igaz a mostani télen ha 3x volt begyújtva../csak rásegitő-fűtés a kandallóra, acca 150 m2, 430 m3..!
Egyenlőre csak felmérem mit lehetne ebbe a 140x140 es kéményre rakni. Kinézve ki van már egy 9 kw os szép nagy ajtós példány "Bakony" vagy mi a fene gyártó. Ez egy ilyen vészterv amúgy (asszonynak látvány terv). Van egy kisgyerek és ha nincs gáz vagy villany nem megy a gázkazán :(
"Elgondolkodtató viszont, ha a kéményt belülről melegíti a füstgáz, akkor úgy funkcionál mintha hőtárolós téglakályha volna, csak elképzelhető, hogy nem von el annyi hőt, mint a szoba levegőjével kapcsolatban levő füstcső..."
Mivel vastagabb, és rosszabb hővezető anyagú a kémény, mint a füstcső, így nyilvánvaló, hogy nem von el annyit. Sőt a különbség sokszoros.
"akkor úgy funkcionál mintha hőtárolós téglakályha volna,"
Igy igaz. A tetőteret soha nem fűtöttem és nem fagyott le a fenti fürdőszoba /amúgy nagyon ritkán van használva...akkor is nyáron/...de a kémény körüli 3 helyiséget fagypont felett tartja!
A bekötés alatt maradhat hideg a kémény az nem befolyásolja a huzatot jelentősen, mert a gravitációs felhajtóerő a füstcsőben is jelentkezik, ráadásul begyújtáskor gyorsabban is.
Elgondolkodtató viszont, ha a kéményt belülről melegíti a füstgáz, akkor úgy funkcionál mintha hőtárolós téglakályha volna, csak elképzelhető, hogy nem von el annyi hőt, mint a szoba levegőjével kapcsolatban levő füstcső...
Szerintem a standard 1 m füstcső könyökkel ésszerű megoldás lehet, de lennének ötleteim hatékonyabb megoldásokra is, de azok bonyolultabbak és némi építgetést is igényelnek.
Egy mennyezet-tartó pillérbe van beépítve a 2 aknás kémény. A megoldásom, a kéményt tölcsér alakra kivéstem és így illesztettem a 180 mm-es füstcsövet...immár az 5 szezont fűtök, a füstcső takarítása nélkül../azért telente használok koromtalanítót..!
Szia! Fűtött minden oldala a kéménynek. Kb a ház közepén fut. A kandalló 120mm es csővel csatlakozik a kéményhez. Azt hittem van valami köze a kémény átmelegítéséhez a csonk becsatlakozás kérdése. De akkor nincsen csak annyi hogy mennyi hőt veszel ki még a füstgázból?!
Bekötni be lehet, de hogy szabad-e azt a kandallóhoz adott használati útmutató illetve a kandalló füstcsőcsonk átmérője alapján lehet megállapítani. 150-esig szerintem még biztos belefér...
Praktikusan, ha normál viszonyok közt nem füstöl vissza nyitogatáskor és begyújtáskor, akkor megfelelő a kémény huzata.
A bekötést azért szokták inkább magasabbra tenni, mert akkor több hőt lehet kivonni a füstgázból a füstcsövön, hődobon,... keresztül, és a kéménybemenet környéke sem éghet meg, vagy repesztheti meg a hőtágulás a falat. Ha a kémény külső falba van építve, akkor mindenképpen minél magasabbra érdemes bekötni Ha minden oldala minél hosszabban fűtött térben van, akkor a kémény is egy remek füstjárat és hőtároló tömeg...
Lássuk csak, van kapásból 3 db 900-os könyök, alig lesz ellenállása...., ezzel szerintem megspórolják a pillangószelepet, gyakorlatilag szétszedés nélkül tisztíthatatlan, esetleg a kandalló felől a hőcserélő mögött, de ehhez minimum nőgyógyásznak kell lennie, vagy polip ősökkel kell rendelkeznie, a szenvedő alanynak. Mivel nem rozsdamentes a könyökkavalkád, borítékolható, hogy le fog rakódni benne a szutyok, rm. anyagúról leperegne a korom, de akkor is a vízszintes részeken felgyűlne.
aki bejön hozzánk a nappaliba mindenki végigviszi akarva akaratlanul a kezét a csigamotívumon..
