Én nem elégszem meg annyival, amit a Gergo73 mondott, sőt hülyeségnek tartom.
Ezzel csak a matek felkészültségedet minősíted. :o)))
De azért kíváncsivá tettél, melyik oktatási intézményből lehet ezzel a tudással kikerülni? (Szerintem max szakközépből, mert a legegyszerűbb főiskoláról is páros lábbal rúgják ki a diákot, ha ennyire nem ismeri az integrálszámítást.) A nulla vastagságot dr sugárnövekedéssel veszik figyelembe (talán hallottál már az infinitezimális mennyiségekről) amit a szemléletesség kedvéért akár ezredmilliméter vastagságnak is képzelhetsz egy Jupiter méretű gömbhéj esetén. (De semmi értelme, mert a dr sugár különbség korrekt számítást tesz lehetővé, ha a gömbhéj belső és külső oldala közöti vastagságról beszélünk.) Ezen kicsíny mennyiségek összegzését (ha úgy tetszik unióját) jelenti az integrálszámítás. Ehhez képest a kioktató hangnem, kicsit röhelyessé tesz. Arról senki sem tehet rajtad kívül, hogy matek tudásod ennyi. Neked kellene egy kicsit dolgozni azért, hogy legalább az alapismereteket megszerezd arról, amiről kioktatod a többieket.
Azt mondta, ha nulla (érted, nulla és nem dR), tehát szerinte ha nulla vastagságú a gömbhéj, akkor a véges vastagságú gömbhéj is úgy viselkedik, mint a nulla vastagságú.
Az csak hab a tortán, hogy én a gömbüregben testről beszéltem, nem pedig pontról. De úgy látom, a süketek párbeszédét folytatjuk.
Erre hoztam fel a tudós esetét a bolhával :-)
Van egy 56-os viccem is. Khon felhívja Grünt Stockholmból és kérdezi, tudod hogyan beszél az okos zsidó a hülye zsidóval? Grün kérdi Budapesten, na hogyan?
Mondom, kalkulustanbá kell a hátad mögé, ostorral. Megadná neked azt, ami a hülyeségeidért jár. Infinitezimális mennyiségekről utoljára tudománytörténetből hallottam.
Na persze ha még Newton keze alatt tanultad az integrálszámítást - akkori változatát-, akkor visszavonom, hogy hülyeség: csupán némi elmaradás, úgy ötven-száz évnyi.
De ez esetben kérnék egy születési anyakönyvi kivonatot.
Azt kell kimutatni, hogy az R sugarú deltaR véges vastagságú héjből kivágott darab tömegvonzása R+deltaR és R-deltaR esetén közös határértékhez tart, ha deltaR tart nullához.
Ez meg matematikához minimálisan értő számára első ránézésre is nyilvánvaló.
Felhatalmaztál arra, hogy én is hozzád hasonló stílusban írjak rólad, sajnálom.
Nem írtál semmit, az is hülyeség volt, egy kisgyerek is tudja már, hogy integrálásnál infinitezimális mennyiségekkel dolgozunk.
Ne értesz semmit az egészből. Gergo73 módszere butaság, mert nulla térfogatú héjat nem lehet sem szuperponálni, sem integrálni. Az infinitezimális mennyiség nem nulla, ezt tudnod kellene tanult olvtársam.
Ezt azért már mégse. Akkora hülyeségeket írsz, hogy az párját ritkítja.
Agybarágósan, félhülye gimnazistáknak szóló szinten: az egész integrálás-témakör a nullával való játszadozásról szól. Arról, hogy - határértékben - nulla méretű izébigyók dolgait adogatjuk össze. Nem Gergonek kell számelmész, hanem neked egy kalkulustanbá a hátad mögé, ostorral a kezében.
Nem érted? Nulla a gömbhéj vastagsága, de viszont van tömege. Hogyan csinálsz ebből v vastagságú gömbhájat, amiben ki tudod azt, milyen erő hat az üregében egy véges térfogatú tömegre?
Nem filozófiálást kérek, hanem konkrét levezetést.
Én nem elégszem meg annyival, amit a Gergo73 mondott, sőt hülyeségnek tartom.
Konkrétabban gondold át, mert így homályos marad neked.
Newton egy nulla vastagságú héjra bizonyította be, hogy belsejében egy pontra erőegyensúly hat. Ezt nem lehet extrapolálni sehogysem véges vastagságú héjra és véges térfogatú belső tárgyra. Hogyan integrálsz nulláról? Vagyis Newton levezetése csupán egy elvi szempont marad, gyakorlatban nem alkalmazható véges térfogatokra. De ha tudsz mégis módszert rá, kiváncsian várom.
Csak annyit jegyzek meg, hogy nem véletlenül tartotta magát sokáig az az elmélet, hogy a Föld középpontjában üreg van. Mára bebizonyosodott, hogy az ellenkezője az igaz: a Föld magja a legsűrűbb. Mit gondolsz hogyan lenne lehetséges, hogy a Föld magja feletti folyadékoszlopnak nyomása van, ha nulla lenne benne a gravitáló erő? Talán angyalkák mezitláb préselik a Földet, mint a szőlőt szüret után?
rendkívül görény dolog mások szájába szavakat adni. ám az is lehet, hogy valóban nem érted, amit beszélsz, és akkor persze nem görénység, csak szánalmas
Teljesen mindegy nekem, hogy szétszakít, vagy összenyom. Ha folyadékkal töltött a gömb, akkor természetesen igazad van, és összenyom, mert a gravitáció eredményezi a folyadék nyomását. Gondolj bele, ha nem lenne gravitáció, akkor nulla lenne a nyomás az objektum belsejében, és az objektum belseje szétbuborékolna, majd szétpárologna a világűrben. Amint látod, egy folyékony égitest belsejében a teljes nyomást a gravitáció eredményezi. Úgy is mondhatjuk, hogy a gravitációval a nyomás tart egyensúlyt.
Annyiban fejlettebb a fizikáról alkotott képed, hogy rájöttél, a gravitáló erő az elektromos erő ellenében hat. Gergo73 még ott tart, hogy egy égitest belsejében nulla a gravitáló erőhatás :-)
Elfogadok egyébként ellenérvet, de amit írtál az 1702-ben, az sajnos nem alkalmazható. Szóval jobbat kellene kitalálnod, mert annyit megjegyzek, hogy van értelmesebb ellenérv is a murcikészítésnél :-)
A 1487.-ben szórul-szóra idéztem Martin Reest. A 1259.-ben pedid a saját gondolataimmal is kiegészítettem, ezt jeleztem is. Kérlek ne csúsztass. Egyébként most is tartom, amit tőlem idéztél:
"Ahhoz hogy a hidrogénmolekula dobozából kirepítsük a protont az elektromos erőknél 10+36-szoros gravitáló erőaránnyal kell rendelkezni a doboz két fala között."
ugyanaz történik most, mint gézooval történt. azt várjuk, hogy meddig mész még vissza az időben. most az általános iskolás fizikánál tartunk, miszerint ha egy test egyik pontjára se hat semmi erő, akkor bármely két pontja között mekkora erő ébred. ezt nem sikerült megértened. mi van lejjebb? óvodás anyagot érted?
1259. és 1487. hsz-t, hiszen nem akárki, hanem Martin Rees írta.
Újabb cyprian-féle ócska hazugság, amellyel a saját hülyeségedet akarod másra kenni.
A 1259. sz. hozzászólásban ugyanis szó szerint ez áll:
Ahhoz hogy a hidrogénmolekula dobozából kirepítsük a protont az elektromos erőknél 10+36-szoros gravitáló erőaránnyal kell rendelkezni a doboz két fala között.
Ezt a baromságot ugyanis nem Martin Rees írta, hanem te magad.
miféle személyeskedés? azt állítottam, hogy az idézet nem arról szól, amit te szeretnél beadni. ez tényállítás, nem pedig személyeskedés. vagy te úgy véled, hogy aki nem ért veled egyet, az személyeskedik?
mint Newton levezetése a vastagság nélküli gömbhéjra
A vastagsággal rendelkező gömbhéj nem más, mint vastagság nélküli gömbhéjak uniója. Ergó az utóbbiból számolható az előbbi. Egyébként a wikipédiás link részletesen tárgyalja mindkét fajta gömbhéj esetét, nézd meg a linken a "thick shell" részt, ahol az eredő erő függvénye pontosan ki van számolva a vastagsággal rendelkező gömbhéjra. Ez egy folytonos függvény, ami az üregben nulla, utána növekszik a gömbhéj külső határáig és utána ismét csökken. Mivel az üregben minden pontban nulla az eredő erő, ezért az oda helyezett testek az égvilágon semmit nem éreznek a körülöttük levő tömegből. Hiába vagdalod őket szét pici morzsákra, azok se repülnek sehova. Egyébként ez is mind benne van a Principiában, Newtont nem a vastagság nélküli gömbhéj érdekelte.
Rees szerint akkora gömb szakítja szét a hidrogénmolekulát,
Türelmesebb vagyok hozzád, mint egy jó atya az értelmi fogyatékos gyerekéhez, ezért kb. tizenkettedszer is felhívom a figyelmedet arra, hogy Rees semmiféle hidrogénmolekula szétszakításáról nem beszélt.
A többiek ehhez nem tudtak hozzászólni,
Ez egy mocskos hazugság, de azt hiszem, már nem lep meg senkit, hogy csak erre vagy képes.
Kürülbelül arról van szó, mintha azt állítanád, hogy egy nagy, telerakott szőlőprés alján olyan erős a gravitáció, hogy szétszakítja a szőlőszemeket. Az természetesen nem igazolja az állításodat, hogy Rees történetéből is az jön ki, hogy a prés alján csorog a must.
Persze, hogy nem megfelelőt. Nagyon erősen torzítottat, hogy lásd, hogy még ez a nagyon erősen torzított modell is milyen katasztrofálisan gyenge szakítóerőt eredményez. Persze, ha te még azt sem látod, hogy a modellem milyen eszméletlen mértékben a te javadra torzít, akkor már végképp kár beléd a szó.
Mellesleg Martin Rees is világosan leírja abban amit idéztél tőle, hogy a gravitáció hány nagyságrenddel kisebb az intermolekuláris erőknél, nem is tudom, miért vesztegetünk egyáltalán egy szót is erre. Ami nagy a Jupiter belsejében, az nem a gravitációs erő, hanem a Jupiter anyagának a hidrosztatikus nyomása. És az nem szakít, hanem összenyom.
