"Sem előtte, sem utána gyakorlatilag nyoma sincs ennek a technológiának. Csúcstechnológia előzmények és következmények nélkül kilóg a sorból."
ezzel (ti. hogy előtte...) semmilyen formában nem tudok egyetérteni, Dzsószer és Sznofru piramisai minden vonatkozásban közvetlen elődei a nagy piramisoknak. ez tény.
a technológia később sem ment feledésbe, egyszerűen nem tudtak/nem akartak annyi erőforrást áldozni egy építkezésre.
még mindig nem válaszoltál arra, hogy ha szerionted a mainstream szerinti tipológia sorába nem ileszthetőek be a nagy piramisok, akkor hová és hogyan illeszthetők be szerinted?
szerinted hol vannak a valódi előzmények-következmények?
"nem szűntek meg a feltételek"
de, az az egyedüllálló feltételrendszer, amely a IV. dinasztia idején állt össze, néhány évtized után megszűnt.
Abu Szimbel nem tudom, hogy jön ide, egy teljesen más jellegű építmény egy teljesen más korból.
"1. ha az adott előzmények után nem a nagy piramisokban csúcsosodik ki a technológia"
Valójában nincsenek előzmények. Előtte épültek éppúgy romokban hevernek, mint utána. Csak a "nagyok" maradtak állva. Sem előtte, sem utána gyakorlatilag nyoma sincs ennek a technológiának. Csúcstechnológia előzmények és következmények nélkül kilóg a sorból. Ez a lényeg.
"2. az adott körülmények összességének megszűnése után ne indult volna hanyatlásnak a piramisépítés."
A későbbi más jellegű építkezésekkel éppen azt akartam érzékeltetni, hogy nem szűntek meg a feltételek. Legalábbis nem a társadalmi-anyagi feltételek.
Többek közt (évtizedek alatt) kifaragták Abu Szimbel templomát, amit a világ összefogásával tudtak csak 15 év alatt áthelyezni pár méterrel arrébb mai korszerű eszközök felhasználásával:
"A templom áthelyezése 1965. október 1-jén kezdődött meg svéd tervek alapján és 1980. március 10-re fejeződött be. [...] 64 méterrel magasabban, a folyótól 250 méterrel távolabb újra összeállították.
A művelet 50 ország, köztük Magyarország közreműködésével zajlott le, s mintegy 1700 munkás vett bennük részt, ez volt a történelem eddigi leghatalmasabb régészeti mentőakciója."
szerintem nem csak simán nem tudja, hanem a szemmértékén kívül semmit nem tud felhozni az alternatív elmélete mellett, még egy árva cserépdarabot sem.
ez a nagy bajom ezekkel az "alternatív megközelítésekkel": nem oldanak meg semmilyen problémát vagy rejtélyt, de legalább még több megválaszolhatatlan kérdést generálnak.
"Elmondták, hogy hogyan görgették a követ a hajókra, de nem gondolod komolyon, hogy egy 10 órás filmet csinálnak amiatt, hogy te ne vedd zokon a fúróval fúrást vagy a darut? Nem ez volt a fő szempont és a kísérlet sem a minden részletre való odafigyelést igényelte, hanem a legfőbb kérdéseket, amire választ kaptunk."
Melyek is ezek a fő kérdések?
- Görgőkön szállították a köveket. Egy 2-10 t- követ valóban lehet viszonylag könnyedén így szállítani nagyobb mennyiségben is, ezzel semmi újat nem mondtak.
- Hajón szállították a Níluson. Ez sem újdonság, hiszen Turából, Asszuánból más megoldás (híd, vonat nem volt) nem is jöhetett szóba.
A fő kérdések nem ezek, hanem a következők:
- Hány hajó kellett a 90 000 burkolókő szállításához?
- Mennyi időbe tellett ezeknek a hajóknak a megépítése? (A fa kivágásától a szállításán, megmunkálásán, keresztül a hajó tényleges megépítéséig, evezők, kötelek s egyéb apróságokkal együtt)
- Hány emberből állt egy hajó személyzete?
- Hány görgőre, szánra, talpfára, vontató kötélre volt szükség, azok "gyártása" folyamatos pótlása hány embert igényelt?
- Milyen hajókkal szállították és hány darabbal a több-tíz t-s köveket Asszuánból?
- Azok megépítése személyzete hány főt igényelt?
- Hogyan ütemezték, hangolták össze a munkákat? Hányan dolgoztak ezen?
- S amiket szenyor Lopez is megemlített.
- stb...
Ti. a piramisépítés nem csak arról szól, hogy elhúzok 10-12 fővel egy követ sík terepen pár száz métert.
"ezer éven át egyetlen fáraónak sem jutott eszébe még megközelítőt sem építeni. Miért?
hanyatlás.
"melyek a társadalom jó közelítéssel egyenletes teherbíró képességéről tanúskodnak"
ez nem így van. a nagy piramisok egy olyan egyedülálló társadalmi-gazdasági-vallási-kulturális együttállásban épültek, amely sem előtte, sem később nem létezett. ez tény. ezért mondom azt, hogy kizárólag építészeti kérdést vizsgálsz, pedig itt messze nem csak arról van szó.
a hosszászólásaid alapján azt gyanítom, hogy hiányosak az ismereteid, pedig megadtam a vonatkozó szócikkeket.
"Ami viszont az építés munkaerő-szükségletében játszik szerepet."
leginkább ez a bajom a megközelítéseddel: szerinted az adott korban nem épülhettek, mert szerinted régebbiek, illetve ennyi idő alatt nem épülhettek, mert csak.
ezzel viszont csak eltolod a problémát egy olyan korba, ahonnan semmilyen bizonyíték nincs az elméleted alátámasztására, sem az általad feltételezett civilizáció létezésére, sem a szerinted amúgy az egyép piramisok közé nem illeszthető nagy piramisok alternatív keletkezésére. ha a mainstream által felállított tipológiát vitatatod, akkor a saját elméleted szerint kik/mikor és milyen tanulási folyamat végén építették ezeket? hol vannak az alternatív elméletet alátámasztó leletek?
nem emlékszem ilyenre, de ezek számomra részletkérdések, és nem is izgatnak annyira.
azt valószínűsítem, hogy a nagy piramisok esetében minden részlétben a tökéletességrere törekedtek, így a kövek minőségére is jobban figyeltek, mint a nagy piramisok építése előtt-után.
nyilván az is szerepet játszott, hogy a burkolókövekeket csak "nemrég" távolították el, ezért sokáig védve voltak az erózió ellen.
"a későbbi piramisok leomlására is megvan a magyarázat. idézted is, de a lényeg elkerülte a figyelmedet: <A legtöbbről viszont lelopkodták azt, hiszen kitűnően csiszolt, jó anyag volt - ezután a piramis magától összeomlott, mert a piramismag köveinek minőségével nem nagyontörődtek.>"
Pont ez a kérdés az érdekes. Miért nem törődtek? Valamint honnan bányászták a jobb minőségű köveket?
"mihez képest? a többiekéhez képest egyértelműen jobb minőségűek voltak."
Örülök, hogy ebben egyetértünk. Viszont a kérdés továbbra is a levegőben lóg: Honnan bányászták ezeket a jobb minőségű köveket?
Egyébként ezzel azt a mai felfogás is támadható, hogy könnyen faragható igen puha kőből építették a nagyokat... S ez megint a szükséges munkaerő problémájához vezet, hisz' keményebb követ nehezebb faragni.
"akkor kérdezd meg azt is, hogy miért építettek kisebbeket. ugyanaz az oka."
Igen, ez is egy jó kérdés... A sztenderd méretek meg sem közelítik a nagyokat, s ezer éven át egyetlen fáraónak sem jutott eszébe még megközelítőt sem építeni. Miért? Ennyi idő alatt biztosan lett volna, aki megteheti és megengedheti magának egy ilyen síremlék megépítését.
Avagy felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán síremlékekről beszélhetünk-e a nagyok esetében?
- "Idővel egyszerűen abbahagyták a piramisok építését, helyette a Királyok völgyében temetkeztek." - "ennek egyértelműen nem technikai, hanem kulturális-vallási okai vannak,"
Ezzel egyetértek.
"ezt nem tudom, hogy konkrétan melyik időszakra érted. ha a IV. dinasztiára, akkor ez tételesen nem igaz, és egyértelmű, hogy nem olvastad el az erről az időszakról szóló cikket."
Nem kötöttem időhöz, korhoz, mert ezer év alatt számos monumentális építményt emeltek, faragtak, melyek a társadalom jó közelítéssel egyenletes teherbíró képességéről tanúskodnak. Ennek ellenére nem tudtak, vagy nem akartak ilyen volumenű (mint a nagy piramisok) építkezésbe kezdeni.
Ez arra utal, hogy a fáraók mégsem voltak képesek egy ilyen épületegyüttes megépítésére, vagy nem is volt szükség rá, hiszen készen állt. (feltételezve, hogy ezek az építmények nem sírhelyek voltak, hanem valamilyen más célt szolgáltak.)
"ez egyébként a legkisebb a problámák sorában: nyilvánvaló, hogy van ott elég kő, csak nem ismert az adott kőfejtő pontos helye; ezt a cikk tételesen le is írja.
ebből mesze nem következik sem az, hogy máshonnan hozták a köveket, sem az, hogy jóval korábban épült volna."
De bizony komoly kérdés a jobb minőségű kövek lelőhelye. Mert, mint látható, más piramisok - és a plató Hafré piramisánál is megfigyelhető rosszabb minősége - megválaszolatlan kérdéseket vet föl.
Nem mellesleg, a templomok kövei is a rossz minőségű platóból származnak. (a kőbányában a templomokhoz használt 50-150 t-s kövek fejtési nyomai is megtalálhatók)
Természetesen lehetett a környéken jobb minőségű követ is találni, de az már jóval messzebb lehetett. Ami viszont az építés munkaerő-szükségletében játszik szerepet.
leragadsz annál, hogy kizárólag technológiai kérdésként kezeld a piramisépítést.
nem az."
Tudod, az a fura, hogy minden más piramis kövei porrá omlottak az idő múlásával, ami alapesetben azt jelenti, hogy más minőségű anyagból dolgoztak. (ez viszont a kőbánya kérdését veti föl)
Persze, azt is jelentheti, hogy a nagyok burkolóköveit csak a "közelmúltban" hordták szét.
Itt meg az a kérdés, miért nem hordták szét, mint a többi piramisét.
Nem mellesleg a Hafré piramis Ny-i oldalán - ahol az alsó sorok a platóból lettek kifaragva, éppolyan mértékű az erózió, mint az "árok" szemben lévő falán. A kváderköveken viszont ilyen kopás nem látszik. Lásd a képeken: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=100423218&t=9000303
Itt megint a kövek minőségbeli különbségébe, s áttételesen a kőbánya kérdésébe botlunk.
Próbálj ezekre a kérdésekre elfogadható magyarázatot adni. Ha már korábban megválaszoltad, linkeld ide.
Raktam be neked képet ember, hogy még a múlt század elején is a piramisig ért a víz. Nem is értem, hogy mit akarsz, ha még ilyenekről sem tudtál.
Amúgy a film sem mai gyerek, 2002-es vagy 3-as.
Az biztos nem, mert Merer naplóját 2013-ban találták meg Wadi al-Jarfban. Te honnan szeded ezeket a fake infokat, amire építesz? Érthetetlen.
Amikor az ürge lehajol a sivatagban, megfog egy darab cserepet, ami ott van a lába előtt a homokban és azt mondja, hogy az a piramis építés korabeli
Kezdem azt gondolni, hogy szórakozol velem. Szerinted a filmben hasraütéssel mondta meg a korát minden vizsgálat nélkül? Ember, az a feltárás évek óta tart és folyamatosan vizsgálják.
"Feltalálták", hogy görgőkön szállították a köveket.
Nem a filmben találták fel, csak a film erről szólt, kipróbáltak más módszert is, hogy működik-e.
Elhúzták 500 métert azt az egy 2,5 tonnás követ és ettől bizonyítottnak érzik az egész építést.
Nem az építést, hanem azt, hogy egy ekkora kő ókori módszerekkel elhúzható. Ez bizonyítást nyert.
A hajóra felrakni a követ daruval sikerült, pedig pont az lett volna a lényeg, hogy hogyan tudták a hajóra ill. partra tenni modern segédeszközök nélkül.
Elmondták, hogy hogyan görgették a követ a hajókra, de nem gondolod komolyon, hogy egy 10 órás filmet csinálnak amiatt, hogy te ne vedd zokon a fúróval fúrást vagy a darut? Nem ez volt a fő szempont és a kísérlet sem a minden részletre való odafigyelést igényelte, hanem a legfőbb kérdéseket, amire választ kaptunk.
A csapatok felirata a köveken mindössze egyetlen "oroszlán" ábrázolással volt "bizonyítva", amit a kőfejtőben találtak(?), majd mondták, hogy a piramisban minden kő meg volt jelölve, de erre bizonyíték nem volt (tudtommal nem találtak jeleket a köveken).
Nem igaz, több csapat jelét találták meg a köveken, nem egyről van szó, ezt nem is tudom, honnan veszed. A nagy piramis kövein bizony még ma is láthatók a jelek, belső részein főleg, mert ott nem kezdte ki az időjárás.
Amire egyértelmű választ kaptunk, és amin úgy vettem észre, hogy átsiklasz, az a kövek megmunkálása és szállítása. Ugye a szállítás bizonyítást nyert, a kövek pontos megmunkálása szintén, éppen olyan fokosra formálták meg. Merer naplójából az is kiderült, hogy Hufunak építették a piramist, Hufu testvérétől kapta a parancsokat. Emellett nagyon pontos adatok közölt az építésről, szállításról. Mit szólsz Merer állításihoz, adatihoz?
"A második részben jóval több minden van, az lesz az igazi, sok-sok bizonyítékkal."
Mire gondolsz? Amikor az ürge lehajol a sivatagban, megfog egy darab cserepet, ami ott van a lába előtt a homokban és azt mondja, hogy az a piramis építés korabeli? Mert egy autómániás is megmondja az autó típusát a lökhárítóból? (Ez így hangzik el a filmben!). Szerintem ez inkább szánalmas.
"Azt, hogy a Nílust el tudták vezetni a piramisig, már nagyon régóta tudják, azt sem most fedezték fel, már az én 15 évvel ezelőtti"
Erre azért jó lenne valami bizonyíték. Azt el tudom fogadni, hogy a Nílus medre közelebb volt a piramisokhoz, de hogy odavezették... Amikor az öntözéses technikában odáig jutottak, hogy egy-egy vödör vizet tudtak kiemelni "géppel". Amúgy a film sem mai gyerek, 2002-es vagy 3-as.
"El tudnád olvasni a Merer papíruszt?"
Sajnos nem, pedig érdekelne. Majd még utánanézek ennek, hátha van róla a neten jó anyag.
Megnéztem a második részt is. Háááát, finoman szólva ugyanott tartunk, mint az elsőnél. "Feltalálták", hogy görgőkön szállították a köveket. Ez egy nem tudom hány évtizedes elmélet.
Elhúzták 500 métert azt az egy 2,5 tonnás követ és ettől bizonyítottnak érzik az egész építést.
A hajóra felrakni a követ daruval sikerült, pedig pont az lett volna a lényeg, hogy hogyan tudták a hajóra ill. partra tenni modern segédeszközök nélkül. Sík úton húzni nem ördöngösség, ellenben egy izgő-mozgó hajóra ráhelyezni csigák és emelők nélkül, no az nem egyszerű. Az a csónak még mindig gáz volt, gyakorlatilag egy modern dereglyét építettek és nevezték el ókori hajónak. Hol voltak akkoriban bordák a hajókon???
A csapatok felirata a köveken mindössze egyetlen "oroszlán" ábrázolással volt "bizonyítva", amit a kőfejtőben találtak(?), majd mondták, hogy a piramisban minden kő meg volt jelölve, de erre bizonyíték nem volt (tudtommal nem találtak jeleket a köveken).
A kövek felhúzását a rámpa módszerrel tartják valószínűnek, de nem volt róla szó, hogy a rámpa anyaga önmagában mekkora tétel, illetve annak megépítése, majd elbontása.
A matekok hevenyészettek voltak, egyszer mondta az egyik hölgy, hogy találtak kenyérsütő edényeket százával, százezrével. He?
Voltak más szenzációhajhász jelenetek benne, amik inkább szánalmasra sikeredtek, de ezeket inkább nem említem konkrétan.
De hogy ne csak negatív legyek: voltak benne jó 3d-s jelenetek a piramis belső szerkezetéről. Kár, hogy kevés. Azt önmagában tovább tudnám nézni, mint a körítést.
Jelentéktelen dolgokba kötsz bele, de ez éppen azt mutatja, hogy mennyire meggyőző bizonyítékokat vonultat fel a film. A második részben jóval több minden van, az lesz az igazi, sok-sok bizonyítékkal. Azt, hogy a Nílust el tudták vezetni a piramisig, már nagyon régóta tudják, azt sem most fedezték fel, már az én 15 évvel ezelőtti nagy piramisos könyvemben is ecsetelték és először Zahi Hawassz beszélt róla, mert akkor még ő volt ott a főmufti. El tudnád olvasni a Merer papíruszt? Azért kérdem, mert tényleges fordításról nem tudok, de az eredeti példányból van a neten is. Btw Merer, majd látni fogod s második részben, hogy Merer papírján szerepel Hufu neve is.
Te miért írsz többes számban? Ez valami mártírkodás? Ketten vitázunk. Hogy más mit mond, ahhoz nekem közöm nincsen.
Mint írtam, egyelőre az első részt sikerült megnéznem, de nemsokára sort kerítek a másodikra is.
Szerintem nem pitiáner jelentéktelenség egy ismeretterjesztő filmben 3000 évet tévedni, összemosni időszakokat. Vagy pl. a Nílus folyásával kapcsolatos dolgokat illett volna valamivel bizonyítani. Ahogy a csatornákat is. Mutatták az üledéket, amit állítólag ott fúrtak, de hogy hogyan építettek vízzáró csatornákat, nyitható gátakat i.e.26.szd-ban számomra nem világos és főleg nem bizonyított. Kétségtelen, hogy ha az létezett, akkor nagyban megkönnyítette a kockák szállítását.
A Merer doksiról tudsz olyan forrást, ahol el lehet olvasni önnön valójában? Tudom, G a barátom, de hátha van kéznél...
Már a hajót építtető ember is régész, a vele tartó nő szintén. A Merer hiergolifát megfejtő ürge is. Tök egyértelmű volt, hoyg te és a pajtásod olyasmibe kötsz majd bele, ami a kérdés szempontjából jelentéktelen, mint a fúróval fúrták a lyukakat. A fontos bizonyítékokat az építéssel kapcsolatban meg szokás szerint elsunnyogjátok -mint a csaptok nevei a köveken, vagy a tökéletesre formált kő- helyette pitiáner módon holmi jelentéktelen fúrásokra terelitek az egészet. Olyan szinten nem vagytok képben a témában, hogy az elrettentő példa kell legyen mindenki számára. Az okoskodás és kötekedés egy ideig szórakoztató tud lenni, de ha az egyénnek nem esik le, hogy mit csinál, akkor az elér egy olyan szintet, ami már nem tolerálható.
A filmet láthatólag filmesek készítették, nem régészek és tudósok. Tele átlagembereknek szóló populista "felfedezésekkel".
Úgy látszik te benyaltad ezeket. Ez nem baj, csak sok dolgon illik tovább látni.
Megírtam pontokba szedve, hogy mik voltak a legkirívóbb részek, cáfold az állításokat. Bár azon nincs mit cáfolni, hogy villanyfúróval fúrták végig a hajókat, miközben előtte állították, hogy ókori módszerekkel készül (direkt visszatekertem).
Vagy egy másik példa: Előadták, hogy a nagy tudósok most találtak egy rakás kötelet eldugott föld alatti kamrákban és hogy a hajók pallóit ezzel fogatták össze. Ez így van, valóban így építették a hajóikat! Csakhogy ez a tény tudott dolog volt már harminc évvel ezelőtt is. Nem mostani felfedezés. Ezért mondom, hogy egy populista ismeretterjesztő film, ami az átlagnézőnek szól, akinek fogalma sincs, hogy a nilométer amit mutatnak jópár évezreddel újabb, mint a piramisok. Vagy hogy ha a Nílus ennyivel közelebb folyt a piramisokhoz, akkor ennyivel távolabb volt a túloldali kőbányáktól :)
De hogy pozitívat is mondjak róla: ismeretterjesztésnek jó, érdemes az emberek szemét felnyitni, hogy vannak még bőven nyitott kérdések, valamint a Merer írásról sem láttam még dokumentumfilmet (lehet, hogy van). Nem kell megsértődni, inkább beszéljünk róla. Én is tévedhetek. Ha így van, szívesen beismerem.
Nem lepődtem meg a válaszodon, mert ezt vártam tőled, és a pajtásodtól is, aki szerint nem lehet az örvényen hajózni. Tudod már mit kell tenned, elmenni oda, és az óriási tudásoddal leiskolázni ezeket a hazug régészeket és tudósokat. Ennyi.
"A három nagy piramis egyértelműen kilóg a sorból."
persze, hogy kilóg a sorból, mégpedig felfelé, ebben maximálisan egyetértünk.
ha elolvasnád a piramisok tipológiájáról, illetve a IV. dinasztiáról szóló cikket, akkor talán még számodra is kiderülne, hogy miért és hogyan alakult ki az a később vissza nem térő, rövd ideig fennálló társadalmi-kulturális-vallási-gazdasági környezet, amely párhuzamosan és összefüggően az építészeti-technológiai fejlődéssel lehetővé tette a nagy piramisok léttrejöttét.
Felvettem az általad ajánlott műsort és megnéztem az első részt. Hát hmm ... nevetséges. Elég mélyre süllyedtek a készítői. Nagyon sok pontba bele lehet kötni, én most csak párra fogok reflektálni, amik rögtön kitűntek, hogy baromságok:
- a Nílus kb. 2 kilométerre folyt a piramisoktól. Erre vonatkozóan én nem láttam hasonló adatot. Nyilván változtatta a medrét az évezredek során, de hogy épp i.e.26.szd-ban csak 2km lett volna a táv, számomra nem bizonyított. De ha így is van és tényleg közelebb volt a meder, akkor a turai mészkőbányától ennyivel távolabb volt. Ezzel az aprósággal nem foglalkoztak a filmben :)
- Csatornát készítettek, amivel a piramishoz kb. 500 méterre tudták hajóval szállítani a követ. Arról a társadalomról van szó, akik kapákkal alakítanak ki csatornákat öntözésre. Egy ekkora munka önmagában több év, évtized és "némi" tervezés. Arról nem beszélve, hogy beengedni ennyi vizet ilyen közel a piramishoz önmagában kockázatos (mi lesz a szántóföldekkel???). De hogy ilyen méretű csatornákat építenének i.e.26.szd-ban szó nincs.
- Készítettek egy csónakot, amit még Bertrand is belinkelt. Ennél direkt visszatekertem a felvételt, mert nem hittem a fülemnek. A narrátor mondja, hogy a fellelt képek alapján építették a hajókat (a fellelt képek időpontjáról nincs info, szerintem későbbi lehet, de ennek nem néztem utána). A következőkben mutatják, ahogy gyalult anyagból (!), pillanatszorítókkal (!) raknak össze egy csónakot, aminek bordái vannak (!), amit ezidőtájt még nem ismertek. De legnagyobbat akkor röhögtem, amikor mondták, hogy kötelekkel rögzítették egymáshoz a faanyagot. No nem ezen az infon, mert ez már évtizedek óta ismert volt, de amikor a fickó elővett egy igazi, ókori villanyfúrót és megmondta, hogy többezer lyukat kell fúrni a hajóra :) Ebben a pillanatban nem tudtam, hogy tényfeltáró anyagot nézek vagy pedig valami paródiát. És a hajót végigfurkálták a fúrógéppel, átkötözték a láthatóan gép által készített kötélzettel. A vicc nem az, hogy ezt a technológiát használták, hanem a hülyének nézés.... A csónaknak fedélzete volt (nem tudom hogy hívják ezt pontosan), de az egyiptomiaknál szó nincs ilyesmi csónakokról-hajókról, totál eltérő masinákat építették. Azon már kínosan röhögtem, amikor daruval lerakták a vízre és műanyag edényekkel merték ki a vizet. Természetesen az egyiptomiak tudták, hogy ha bedagad a fa, akkor majd vízálló lesz, ehhez a nézőket fel kellett világosítani.
- Amikor a köveket bányászták, bemutatták, hogy hogyan lehet acél eszközökkel kivágni a köveket. WTF?
- Mutattak egy nilométert. Ilyeneket alkalmaztak igen, de évszázadokkal később. Azt a konkrétat, amit mutattak pedig kb. 3500 év választja el a piramisoktól, ennyire függ össze. "Csak" 3500 év. Látszik, hogy a film azoknak készült, akiknek fogalmuk sincs milyen korba illesszék a piramisokat.
A második részt egyelőre nem volt még kedvem megnézni. Nem tudom kinek készült a film, de hogy hemzseg az ökörségekről, az biztos. Szánalmas baromságokat "magyaráz", miközben az igazán fajsúlyos dolgokon átsiklik. Merer-rel kapcsolatban is leginkább feltételezések vannak. Ami nem baj, csak továbbszőtték azokat...
