A barkácsszoba lehet páraáteresztő fólia + üveggyapot mondjuk léc vázon (= sátor :). De ha a szoba alatt a lakás födém hőszigetelése polisztirol, akkor lehet a szoba (egymáshoz ragasztott) polisztirol lapokból is (habbal ráragasztott léc merevítésekkel).
A barkácszoba hőszigetelése a lakás födém hőszigetelésén lévő vékony plusz hőszigetelő rétegként fog működni.
Vigyázni kell, hogy a barkácsszoba padlója ne legyen túl párafékező a lakás födém hőszigetelése számára. Tehát vagy jó páraáteresztésű legyen, vagy a padló alatt legyen egy átszellőztetett légrés.
Arra is gondolni kell, hogy bizonyos hőszigetelési arányok esetén a barkácsszoba olykor akár fagypont alá is kerülhet, tehát lesznek-e ott fagyérzékeny anyagok. Ebben az esetben vékonyítani lehet az alsó és vastagítani a felső hőszigetelést, hogy a lakásból feljutó hulladékhő -15 fokban se engedje nulla fok alá. Persze be lehet tenni egy olcsó fűtőtestet is, fagyvédelmi üzemmódban :)
"Barkácsolnék néha, szóval időszakosan lesz fűtés"
Én
- a tetőhöz nem nyúlnék
- a födémet (tehát a padlás padlóját) szigetelném mondjuk 25 centi vastagon és olcsón/egyszerűen.
- a padlástérben pedig kialakítanék egy fűthető barkácsoló szobát külön saját 3-5 centis hőszigeteléssel, de ha a barkácsolás nem követel nagy területen mozgást, akkor elég lehet mindössze néhány hősugárzó, nulla hőszigetelés mellett**.
De rohadtul nem mindegy, hogy milyen jelegű az a barkácsolás, mert NAGYON eltérő a hősugárzós fűtés kialakítása akkor, ha egy kis asztalnál egy helyben ülve processzorokat forrasztgatsz és akkor is nagyon más a feladat, ha egy épülő 10 méteres viking bárka körül foglalatoskodsz.
**Sokan nem tudják, hogy aki érti a hősugárzás lényegét, az mínusz tíz fokban is elvan akár meztelenül is órákig a szabadban. Hatalmas üzemcsarnokokat sokszor nem fűtik teljes egészében, csak a talaj feletti részt vagy csak a munkahelyeket infra sugárzókkal.
Az ilyen régi fóliák nem a szelet nem bírják hanem a 20 évet amiből nettó2 év időtartamot 60-70fokban töltenek.
A most fennlévő ellenlécezés esetedben nem sokat segít mert nem tudod berakni alá az új fóliát bontás nélkül. Ezért van az a megoldás amit linkeltem.
Ha leszeded a cserép/cserépléc/ellenléc triót és fóliát rak a szarufára majd a triót vissza (már amit lehet bontás után), az a legkorrektebb megoldás. Sok esetben nem rentábilis és nem is könnyen megoldható.
Nekem pl. 7méternél van a födémem onnan kezdődik a tető. Erről a magas tetőről sk. nem szeretném leszedni a cserepet szívesen, mert van egy kis tériszonyom.
"Akkor a multipor is csak azért jobb belső szigetelésnek mert magábantartja a párát és szellőztetéssel kiengedi magából? "
A Multipor egyrészt tele van lyukakkal, amielyekben a pára el tud jutni a hideg párafékező rétegig, pl betonfalig. Ott a pára természetesn megtorpan és vízzé változik. De mivel a Multipor lyukai közötti elválasztó falak kapillárisan vezetik a vizet, ezért a kicsapódó víz a lyukakat elválasztó falakban visszaszivárog a Multipor szoba felőli (meleg) oldalára, ahol állítólag elpárolog a levegőbe. Ez a hivatalos magyarázat. Ha nem érted, akkor már ketten vagyunk, mert ennek a leírásnak erősen parasztvakítás szaga van, számos kérdést felvet, amire senki sem akar válaszolni. Pl: mi les azzal a vízzel, ami vizes beton felületről nem visszafelé indul, hanem a jéghideg betont nedvesíti (szivárog a víz a betonban a fagyos külvilág felé)? És ez csak az első kérdés a sok közül.
"Az Ytongnak meglehet ugyanez a jó tulajdonsága"
Nem tudom, hogy az Ytong képes-e belső hőszigetelésként helyettesíteni a multiport. Hasonló anyagok, lehet, hogy simán jó helyette, csak erről sem szabad beszélni.
Igazad van. Nyitott födémes, azért nem a födémet akarom szigetelni. Tehát B30-as épület, fa födém gerendák. Nem is akarom a födémet becsinálni, meg szigetelni, mert alacsony, illetve a gerendák tetején tárolok léceket, ezt-azt.
Sziasztok! Van egy garázsom, ami nyeregtetős, és nincs fólia a cserepek alatt. Szeretném szigetelni, mit javasolnátok? Nikecelt szorítsak a szarufák közé, vagy mehet a gyapot is? Illetve ha gyapot, akkor hogy védjem meg a nedvesedéstől?
Páraáteresztés nem egyféle létezik, a páraáteresztésnek milliónyi fokozata van. Még a műanyag párazáró fóliák is páraáteresztők egy icipicit és van, amihez képest még a levegő is párafékező. Ténylegesen 100%-osan párazáró anyag talán nem is létezik a tömör fémen és üvegen kívül, minden más anyagot tekinthetünk (többé-kevésbé) páraáteresztőnek, még a szuper párazáró műanyag fóliákat is.
A hőszigeteléseknél többnyire csak az a lényeg, hogy egymáshoz képestmelyik réteg vezeti jobban és melyik rosszabbul a vízpárát.
Az egymás mögött lévő falrétegek (vagy az egymás felett lévő födém-rétegek) páraáteresztését úgy képzeld el, mint egymás fölött lévő szűrőket, amelyek közül a felsőbe folyamatosan víz csorog:
- ha a felső szűrőn vannak kisebb és az alsón nagyobb lyukak, akkor a felső nem tud annyi vizet átengedni, amennyivel az alsó nem képes képes megbirkózni, tehát a két szűrő között soha nem lesz víz feltorlódás/túlcsordulás (= pára kicsapódás)
- ha mindkét szűrőn egyforma lyukak vannak, akkor az áteresztő képességük azonos, tehát még ekkor sincs baj.
- ha a felső szűrőn vannak nagyobb és az alsón a kisebb lyukak, akkor a feslőn olyan sok vizet enged át, amennyit az alsó már nem képes, ekkor van a baj: két szűrő között egyre több víz fog összegyűlni (túlcsordulás = pára kicsapódás).
"Mi a pára és hőtechniaki ellenérv azellen hogy falvastagságot növeljek okostéglával?"
Az okostégla sokkal páraáteresztőbb a tömör téglánál, tehát ha az okostégla réteg a régi fal külső (hideg) oldalán lesz, akkor nincs semmi kifogásom ellene.
"Ha belülre rakok egy sor okostéglát a meglévő B30 mellé és kvázi mindkét tégla "páraáteresztő""
Lószart.
Az okostégla páraáteresztése sacc/kb 10-szeres az ugyanolyan vastag levegőréteghez képest, a B30-asé meg nagyjából 30-szorosa. Magyarul a B30 fal háromszor párafékezőbb (háromszor rosszabb páraátersztésű). Nézd meg az okostégla gyártó honlapján a belőle készült falazat páraáteresztési értékét és azokat a feltételeket, amikor ezek igazak (pl 1 cm vakolat mindkét oldalon, vagy belső oldali párazáró fólia réteg).
"Mennyivel rosszabb ez mintha egymás mellett 2 sor B30 lenne?"
Mivel mindkét téglafal párafékezése azonos erősségű, ezért nem lenne semmi baj: a belső falazaton nem tudna több pára átmenni, mint amennyit a külső fal is át tud engedni magán.
Nem tudom, hogy a CK lap mennyire képes meghajlani eltörés nélkül. Ez alatt a réteg alatt nem kőkemény/merev anyagok dolgok lesznek, ezért egyenetlen terhelés esetén az egész teraszod felülete meg fog hajlani egy icipicit, talán meghajolhat annyira is, hogy eltörik a cement lap. De én nem vagyok építőipari szakember, kérdezz meg olyat is.
Hangszigetelés szempontjából a CK lap sokkal jobb (mert nehezebb és merevebb) az OSB-nél.
"Folyékony fólia nem lenne jobb?"
Egyrészt lásd az "alkoholista segédmunkás megbízható vízzárású munkája" c. fejezetet
másrészt ez az egész terasz összes rétege kisebb-nagyobb darabokból fog állni, nem lenne rossz ötlet, ha legalább az egyik réteg egy darabból lenne (mechanikailag egyben tartaná). Ha esetleg szét akarna széledni a ménes, akkor még az 1 mm vastag gumi fólia össztarató ereje se túl sok, egy kent réteg összetartóereje egyenesen nulla.
"Austroterm AT L2-re gondoltál?"
Az is jó. Többféle lépészaj csillapító anyag van, ami egyrészt hőszigetel, másrészt zajcsillapít, eközben teherbíró. A réteg teherbírását úgy választanám meg, hogy a felette lévő összes súly egy picit összenyomja (mondjuk 5-10 százalékban) ezt a réteget. Hogy a kívülről jövő hanghullámok képesek legyenek minden irányban megrezgetni, "meghintáztatni" a felette lévő rétegeket.
Visszatérve erre a témára mert kerülgetjük itt egymást a visszakérdezésekkel ebben a falvastagítás témában.
Mi a pára és hőtechniaki ellenérv azellen hogy falvastagságot növeljek okostéglával?
Ha belülre rakok egy sor okostéglát a meglévő B30 mellé és kvázi mindkét tégla "páraáteresztő" akkor a kifelé igyekvő pára átmegy az okostéglán is meg a B30-on is.
Mennyivel rosszabb ez mintha egymás mellett 2 sor B30 lenne?
30cm vastagságban a Knauf MPN 5160ft/m2-re, a Deltarock 6000ft/m2-re jön ki. Ha ezek az opciók akkor lehet tényleg érdemes a fújhatót megnézni, bár annak azért komolyabb előkészület kell mint egy normál gyapotfelrakásnak.
Deltarock konktéran 3szor annyiba kerül így mint a NatuRoll Pro.
A vízszintes részre mindenképpen Naturoll Pro-t akarok, lehet hgoy megveszem elsőkörben azt, aztán megtapogatom mit mutat, és utána veszem meg csak a ferde tetőrészre.
En 0.35os Unifitet hasznaltam a gerendak kozott, 14 centiset. Egymagam be tudtam rakni es drottal halozni, szoval eleg merev a feladatra. Igaz a vegere polipnak ereztem magam, nehany frissen novesztett vegtaggal. :)
"Érdeklődni szeretnék hogy a Knauf Naturoll Pro tekercses szigetelést lehet-e használni ferde tetőben szarufák közé helyezve? A termék leírásából nem volt egyértelmű hogy csak válaszfalba és vízszintesen fektetve használható-e vagy ferde részen is alkalmazható."
Válasz:
"A termékleírás szerint igen.
Ha van rá lehetőség, érdemes az Unifit termékeket is megnézni, mert sokkal jobb hőszigetelő képességű anyagok vannak közöttük."
Mellékesen, az Unifit-ek természetesen jóval drágábbak:
Mivel a gyári leírásból nem derül ki írtam a Knauf Insuation-nak és azt mondta az alkalmazás technikus hogy a NatuRoll Pro használható szarufák között is.
"Ha valamit válaszfalba (függőleges) történő alkalmazásra is lehet hazsnálni akkor egyértelműen jó ferde tetőrészbe is nem?"
Nem egyértelműen, de valószínűleg igen. Mert egy válaszfal maximum 3 méter magas, a ferde tetősík sokkal több is lehet. El kell olvasni az anyag HIVATALOS (gyári) leírását, sőt sok esetben kizárólag a gyártó által javasolt rakási/rögzítési módszer esetén vállalják a roskadás mentességet.
"A ferde lecsúszás ellen nem találtam ki semmit csak azt hogy jól megtömöm az alját a lebontott szigeteléssel."
Ettől még maga az anyag tömörödhet a ferde csúszdán. Ha 15 centi vastag gyapot a födémen 10%-ot összemegy, az nem sok vizet zavar. De ha 7 méter ferde felületen 10%-ot összemegy, az azt jelenti, hogy a felső 70 centis sávban már nincs semmi hőszigetelésed! Tehát ha a lecsúszás-gátlás nem az egész felületen történik (tehát amikor a csúszda már sehol nem csúszda többé) akkor inkább vegyél drágább gyapotot, olyat, amit kimondottan ajánlanak ferde tetősíkba is.
Mindegyik esetre Knauf gyapotot néztem ki. Tekercsesben Knauf Naturoll Pro tekercses és Knauf 037 táblás vagy Knauf MPN táblást gondoltam.
A ferde lecsúszás ellen nem találtam ki semmit csak azt hogy jól megtömöm az alját a lebontott szigeteléssel. Az alsó "háromszögben amúgyis megnövelem a szigetelés vastagságot a régi szigeteléssel, így azt jól meg tudom tömni.
gazából mivel a belső réteget 60cm távolságban elhelyezett távtartók (5x15cm lécezés) közé rakom, nem gondoltam a külső réteget mégcsak drótozni sem.
Felrakom a lécezést, befűzöm a külső réteget, amikor az megvan akkor berakom a belső réteget, és csak azt drótozom.
Legszimpatikusabb a kívül belül tekercses volna, de látom hogy ebben a kérdésben nincs egyértelmű útmutatás.
Valóban elfordulhat, hogy a felső-külső 15 centi gyapot egy kicsit összenyomja az alsó-belső gyapotot, ezért az alsó réteg lehet teherbíróbb a felsőnél (vagy az alsó 15 centi drága gyapot helyére 20 centi olcsót teszel be, azt csak nem fogja 15 centinél jobban összenyomni :)
De a 30 centis problémánál sokkal nagyobb bajt okozhat a 7 méteres probléma, amikor ferdén lefelé akar csúszni a gyapot a ferde hosszú "csúszdán". A ferde lecsúszás ellen mit tervezel? Kétféle megoldás lehet:
- vannak olyan erős/merev gyapotok, amelyeket a gyártója ferde tetősíkba (is) javasol
- nem ferde tetőbe javasolt olcsó gyapot ferde lecsúszását és összetömörödését házibarkács módon akadályozod.
Egyik fő szempont volt, hogy a klíma kültéri oda lett téve. Ez már a 3. színt, mert 2 szintes épületen a tetőtér.
A következők szerint, szerinted, módosíthatok?
- felső akármilyen ragasztott burkolat
- két eltolt réteg osb teherelosztó 2*10 mm-es CK lapot vettem erre a célra
- EPDM tófólia Folyékony fólia nem lenne jobb?
- 10 centi XPS
- 5 centi roppantott polisztirol Austroterm AT L2-re gondoltál?
- EPDM tófólia
- teherelosztó deszkaréteg
- 20 centi gerendaközben olcsó üveggyapot Úgy gondolom mindenképpen az airrock XD kell, mert a tetőtér külön bejáratú lakás, hogy a léghangokat is megfogja, a két lakórész között.
A ház első oldalának ez az erkély az egyetlen dísze. A ház a szigetelés előtt rendelkezett egy bizonyos érdekes egyedi kinézettel, a szigetelés felrakása után igazi jellegtelen kádárkocka lett belőle.
Nem akarunk különösebben ciffra díszvakolatot rakni majd rá, úgyhogy egy érdekes erkélykorlát lesz az egyetlen lehetőség arra, hogy visszakapjon valamennyit a ház a régi sármjából.
Lehet persze, hogy az ablakok és a teraszajtó köré, meg az erkély két külső függőleges élére rakunk valami dísztégla kiemelést, mert ez így olyan egytucat :-(
Az én megnevezésem: "haszontalan pénzszivattyú" :) Kivéve persze, ha a terasz évente legalább 20-30 alkalommal családi étkezés, vagy egyéb társasági esemény színhelye. Mert nagyon hangulatos tud lenn, ha valóban rendszeresen, értelmesen használva van.
(persze létezik olyan terasz is, amely úgy hangulatos, hogy eközben anyagilag nem fosztja ki a családot :)
Nekünk egy olyan izé van, ami 2,6 méter szélességben 1,2 méterre benyúlik a falakon belülre, de 4 méter szélességben pedig 1,5 méterre kinyúlik a falakon kívülre.
"Sejtettem, hogy nem fogom megúszni párazáró fólia felrakását. A gerenda aljára rá kapcsozom a fóliát, majd a gerendára keresztbe belécezem, és mehet rá a karton."
Nagyon helyes. Így a lécek között marad légrés az elektromos vezetékeknek, szellőzésnek. Sokan először megcsinálják a párazárást becsületsen zártra, aztán elkezdik kilyuggatni a villanydrótok miatt :) De láttam már kb 100 darab mennyezetbe süllyesztertt lámpát, mindegyiknek nem csak a gipszkarton volt kivágva 10 centi átmérőben, de mindegyik miatt ki lett vágva a közvetlenül a gipszkartonon lévő párazáró fólia is :))))
"A gerenda tetejére, a deszka borítás alá, mert az már nem kivitelezhető. Vagy úgy gondoltad, hogy a deszka borítás tetejére,"
Ha a gerendán lévő deszka már len van téve, akkor talán az lenne a jó hangszigetelő megoldás, hogy az egész felületre roppantott (lépészajcsökkentő) polisztirolt tennél minél vastagabban (legalább 5 centi, az XPS vastagság rovására). És mivel így a hangszigetelés a deszka fölé kerül, ezért ezzel egyidőben alul a gerendák közé kerülő méregdrága kőzetgyapotot le lehetne cserélni olcsó üveggyapotra.
Az a baj, hogy nem adtál meg rétegrendet, így nehéz képben lenni.
Most valahogy így képzelem el a terszodat:
- felső akármilyen ragasztott burkolat
- két eltolt réteg osb teherelosztó
- EPDM tófólia
- 10 centi XPS
- 5 centi roppantott polisztirol
- EPDM tófólia
- teherelosztó deszkaréteg
- 20 centi gerendaközben olcsó üveggyapot
- párazáró fólia
- lécezés
- gipszkarton mennyezet
Én ezt az egész beugró erkélyt megszüntettem volna az első pillanatban: az esetek 95 százalékában gyakorlatilag nincs kihasználva (=kolonc), viszont elfogadható hőszigetelése hét számjegyű összeg és még azután is lopja a fűtésköltséget évtizedeken keresztül.
"Azért gondolod, hogy nem lesz tökéletes, mert a gipszkarton csavar kilyukasztja a párazáró fóliát?"
A fóliák többsége "emlékező" anyagú, tehát ha szúrsz rajta egy lyukat, az a lyuk lassan megpróbál összébb záródni valamennyire. Tehát a párazáró fólián átszúrt facsavar/tűzőkapocs oldalfalára ráfeszül a lyuk széle. Ez persze nem biztosít H2O molekuláris szintű lezárást, de családi háznál szerintem eléggé zártnak tekinthetők.
Ezerszer nagyobb lyukak szoktak lenni a fólia csíkok toldásánál (ragasztási hiba), de okos ember nem keskeny csíkokkal dolgozik, hanem 4 méter széles fóliával.
De a legdurvább párazáró elcseszések a fólia széleinél szoktak lenni, amikor a lakótérből a külvilág felé igyekvő pára a fóliát szélénél egyszerűen meg tudja kerülni, tehát a pára be tud menni a fólia mögé. Magyarul a nagyeszű mester megcsinálja a fóliát becsületesen úgy, hogy azon egy molekula sem tud átmenni, ugyanakkor a fólia széleinél akár egy egész hangyasereg is mögé tud menni :)
A vízpára gázként működik, ha "elvezeted oldalra", akkor a fólia szélét megkerülve szépen visszajöhet középre. Fingszag ellen se ér sokat egy kinyitott esernyő, bármilyen jól záró is az anyaga.
Akkor jó a párazárás, ha a lakást nyomáspróbázni lehet, mint a vízhálózatot (persze egy lakást nem 10 barral szokás nyomáspróbázni, csak 50 pascal nyomással :)
" itt valószínűleg egy borított fa födémről van szó."
Igen. Új fa gerenda, rajta deszka borítás
"De mivel a gipszkarton utáni párazárás sohasem tökéletes a hőszigetelés után a vízzárás előtt kicsapódhat a nedvesség - ezt valahogy el kellene távolítani, pl oldalra."
Azért gondolod, hogy nem lesz tökéletes, mert a gipszkarton csavar kilyukasztja a párazáró fóliát?
"A gerendák közé tett airrock páratechnikailag gyanússá teszi a rétegrendet"
Sejtettem, hogy nem fogom megúszni párazáró fólia felrakását. A gerenda aljára rá kapcsozom a fóliát, majd a gerendára keresztbe belécezem, és mehet rá a karton. Kék hang gátló, vagy tűzgátló.
"A kemény gerendák a külső zajok egy részét át fogják vezetni az airrock rétegen (hang-híd!), én tennék a gerendák tetejére is valami hangelnyelő anyagot (pl polifoam vagy roppantott eps csíkokat)."
A gerenda tetejére, a deszka borítás alá, mert az már nem kivitelezhető. Vagy úgy gondoltad, hogy a deszka borítás tetejére,
Olyan nincs. A mennyezet egy sík, a födém pedig egy térbeli szerkezet.
Fa födém is többféle akad. itt valószínűleg egy borított fa födémről van szó.
"Viszont erkély van a tetőtérben, az erkély ajtó kb. 100 cm-el beljebb van a külső fal síktól, így van kb. 3 m2-es erkély."
Ez sem stimmel. Az ami befele megy a térbe az lodzsa. Sok páratechnikai probléma lesz, tehát hasznos kérdezni.
"Viszont abban nem vagyok biztos, hogy a gipszkarton és a kőzetgyapot között kell legyen pára záró fólia, vagy sem?" Jól gondolod, ide kell, igaz a kivitelezés elég macerás.
Tehát fűtött tér--- gipszkarton- párazáró fólia - hőszigetelés - vízzárás , majd burkolat.
De mivel a giszkarton utáni párazárás sohasem tökéletes a hőszigetelés után a vízzárás előtt kicsapódhat a nedvesség - ezt valahogy el kellene távolítani, pl oldalra.
Nem könnyű feladat, a legjobb ilyenkor nem készíteni lodzsát.
"Azt gondolom hogy egy tér amiben csak levegő van, jobb páraáteresztő mint egy ugyanekkora tér amiben szigetelő anyag van."
A gyapotok párafékezése gyakorlatilag nulla, tehát páravezetés szempontjából az üres üreg = gyapotos üreg.
A képedet nézegetve:
Az okostéglák nútfédesrsek és a téglák közötti réseket falazás közben nem szokás légmentesen tömíteni, tehát sok száz "légrés" van a falon, innentől kezdve a csupasz (=vakolatlan) okostégla fal saját párafékezéséről nemigen beszélhetünk. A nútféderers tégla falakhoz hivatalosan megadott párafékezési érték azért nem nulla, mert a gyártó bele szokta számolni a két oldali vakoláat párafékezését is (komoly gyártók itt külön meg is említik a vakolatot). Csakhogy a te okosfaladat kívülről lehetetlen bevakolni, így a belső vakolat párafékezésének egyedül kell jobbnak lennie az egész külső téglafal párafékezésénél, ami kissé nehezen elképzelhető.
A külső téglafalba hogyan kerültek lyukak? Nem emlékszem, hogy hőszigetelő téglát említettél volna.
A gerendák közé tett airrock páratechnikailag gyanússá teszi a rétegrendet :) ezért a lakás felől tennék egy légmentesen zárt párazáró fóliát valahová a plafon és az airrock közé.
A kemény gerendák a külső zajok egy részét át fogják vezetni az airrock rétegen (hang-híd!), én tennék a gerendák tetejére is valami hangelnyelő anyagot (pl polifoam vagy roppantott eps csíkokat).
"Szerencsére, nálam nem járt az alkoholista, "
Sok építkezésnél nincs szükség küldős alkoholistára, mert van családon belül is ;)
Elvileg természetesen lehet levegővel helyettesíteni a polifoam csíkokat, de a polifoam azért ad egy mechanikai megtámasztást is a lerakott XPS lapoknak. Amikor rakod le az XPS lapokat, akkor egyszerűbb nekiütköztetni a polifoam csíknak, mint körben a falaknál távtartókkal tökölni.
Ha ott a polifoam, akkor a kosz, sitt se megy be a hézagba, amit utána nem egyszerű kitakarítani.
Aztán a végén körben a falnál ki kell szilózni a rést, az is egyszerűbb, ha ott a polifoam csík.
Új vagyok viszonylag, előre is elnézést kérek ha butaságot kérdezek.
Felújítás közben vagyok az iker házamban és felmerült ötletként, -a kőműves javaslatára- hogy Ytong téglával huzzunk egy sort a külső fal elé, belülről a szobában.
Szeretném megvastagítani ezt a falat, mert valóban vékony a mostani, de vajon az Ytong jó lesz erre?
Valamint mennyire hangszigetelő az Ytong, mert a szomszéd felőli oldalra is kéne valamit utólag tenni, az áthallatszás csökkentése végett. Sajnos kívülről nem tudok építeni semmit.
"Viszont, amennyiben az EPDM gumi tó fólia marad, akkor nem szükséges ilyen, jól értelmezem?"
Ha jól emlékszem, akkor EPDM tófólia és polisztirol közé nem kell elválasztó réteg, ha viszont a tófólia PVC, akkor kell. De én nem vagyok ilyen irányú szakember.
"Mit javasolsz, a gumit mivel tudnám hozzáragasztani a deszkához, hogy hosszútávon tartós legyen?"
Valószínűleg számos olyan ragasztó van, aminek a szövegében a ragasztható anyagok felsorolásában szerepel a fa és az EPDM is.
"Fa gerendás mennyezeten erkély."
Ezt a mennyezeten lévő erkélyt sajnos nem tudom értelmezni :)
"gumi tó fólia helyett, inkább bitumenes lemezt tegyek?"
A bitumenes lemezt többnyire egy alkoholista ragasztja, toldozgatja össze csíkonként, kétes megbízhatósággal. Tófólia viszont lehet egyből akkora, amekkora a helyiség, ott nincs toldási, ragasztási hiba.
"Olvass utána az interneten a "lágyító vándorlás" kifejezésnek."
Visszakerestem, egészen pontosan EPDM gumi tó fólia, 1 mm vastag.
Rákerestem a lágyító vándorlásra, és úgy értelmeztem, amennyiben a víz szigetelés pvc- vel van kivitelezve, akkor üvegfátyolt kell rá teríteni, és utána mehet rá az xps.
Viszont, amennyiben az EPDM gumi tó fólia marad, akkor nem szükséges ilyen, jól értelmezem?
Mit javasolsz, a gumit mivel tudnám hozzáragasztani a deszkához, hogy hosszútávon tartós legyen? Fa gerendás mennyezeten erkély. Azt tudom, hogy a Mesternek van fólia ragasztója.
A 15 cm vastag xps-t mivel tudnám ráragasztani az gumi lapra, úgy, hogy adnák neki 1,5%-os lejtést.
Vagy a gumi tó fólia helyett, inkább bitumenes lemezt tegyek?
Valahová kell. Kérdezd meg a laminált padló forgalmazókat, hogy miért csak akkor él a garancia a laminált padlóra, ha a betonon van párazáró fólia, a kiegyenlítő réteg alatt :-)
Nos, a beton aljzatra rakott padló az száraz is, meg padló is, de mégsem a klasszikus szárazpadló :-)
Beton aljzat esetén le lehet ragasztani az XPS lapokat, de nem érdemes, mert kell alájuk tenni párazáró fóliát, tehát a betonhoz közvetlenül nem tudod ragasztani. Egymáshoz viszont érdemes őket összeragasztani.
A tetejükre mehet a nútféderes OSB lap terheléskiegyenlítő rétegnek.
Ettől függetlenül ebben az esetben is két réteg, átlapolással lerakott OSB lapokat javaslok. Sokkal stabilabb eredményt ad az átlapolt és egymáshoz csavarral rögzített két réteg, mint vastagabb, de egyrétegű lapok esetén a nútok ragasztása.
Tegyél két réteg 12 mm-es OSB lapot, nem lesz drágább, mint a 25 mm-es nútféderes lap, de stabilabb lesz az eredmény.
"kvázi belső szigetelésként használnék egy sor gyapottal feltöltött téglát akkor az nem problémás páratechnikai szempontból?"
Ha az okostéglán kívül van még egy házfal, akkor az valószínűleg erősen problémás lenne. Mert a külső 40 centi tégla SOKKAL párafékezőbb, mint a 2 centis réteg a belső felületnél.
Köszönöm a javaslatot. Először vettem tó fóliát, ami gumis. Azt gondoltam, hogy az jó lesz, de rájöttem, hogy nem biztos, hogy jó, mert a deszkához még oda ragasztom valahogy, de a gumi laphoz az xps-t nem biztos, hogy oda tudom ragasztani, hogy tartósan ott is maradjon. Utána gondoltam, hogy a folyékony fólia jó lesz.
A bitumenes lemez biztosan jobb lesz, viszont a toldásoknál, nem tudom, hogyan tudom összemelegíteni, mert a deszka borításnál nem lenne jó ötlet pörkölővel melegíteni.
Utána még az is kérdés, hogy a bitumenes lemezhez mivel tudom oda ragasztani az xps-t?
Víz bejutásától, azt gondolom, hogy nem kell félni, mert fél éve van leterítve a gumis tó fólia, és ritkán volt vizes az esőtől, és még erkély korlát sincs. Kelet, Dél-Keleti oldal
Fa gerendás a mennyezet, és a tetőtér be van építve. Viszont erkély van a tetőtérben, az erkély ajtó kb. 100 cm-el beljebb van a külső fal síktól
A vízszigetelés hogyan van megoldva az erkély alján? Ez a kialakítás hosszú távon egy időzített bomba, előbb-utóbb befolyik a víz az erkély padlója mellett a fagerendás födémbe.
Szóval ha ezt a szerkezetet meg akarod tartani, akkor azzal kezd, hogy az erkély alját két rétegben erős bitumenes lemezzel nagyon gondosan vízszigeteled, aztán rakod rá az általad elképzelt vízszigetelő réteget.
A padlóhoz viszont nem kell az XPS-t leragasztani nem?
Milyen padlóhoz akarod leragasztani az XPS-t? Szárazpadlót írtál az eredeti kérdésedben, a szárazpadló lényegében a döngölt földön lévő építési fóliára terített 2-4 mm-es szemcséjű kőzúzalékra rakott hőszigetelő, majd arra rakott terheléskiegyenlítő rétegből van.
Az elterített kőzúzalékra nem lehet leragasztani a hőszigetelő XPS lapokat.
Sajnos jobb a súllyal vigyázni ezen esetben, így nem volna célszerű még 5 cm esztrichet önteni. Meg ezzel haladósabb az élet, nem kell várni stb. Így marad a szárazpadló.
Olyanokat olvastam, hogy vagy 2*15mm OSB vagy egy 25mm ragasztva egymáshoz. A 2*15 már kicsit sok lenne, mert a csatlakozó szoba meglévő burkolatához kell igazodni és már a 25m-el is egy picit pár mm-el afelett volnánk.
A padlóhoz viszont nem kell az XPS-t leragasztani nem? Illetve az, hogy valamilyen párazáró szalaggal leragasztom az XPS illesztést vagy tleinyomom a rést nemdagadó purhabbal az mindegy kb?
Segítségeteket kérném, eléggé egyedi eset. Fa gerendás a mennyezet, és a tetőtér be van építve. Viszont erkély van a tetőtérben, az erkély ajtó kb. 100 cm-el beljebb van a külső fal síktól, így van kb. 3 m2-es erkély.
Jelenleg a fa gerenda van, és felülről deszkázva. A következő rétegrendet gondoltam kialakítani.
A gerendák közé 20 cm vastag Rockwool Airrock XD, 90 kg testsűrűségű, hangszigetelés végett, az erkélyen keresztül.
A gerendákra alulról gipszkarton váz, vagy 5*5-ös fából váz, rajta 1 réteg karton.
Az erkélyen, a deszka tetejére 15 cm xps-t tennék 2%-os lejtéssel.
A deszka és az xps közé, alacsony dagadású purhabbal tölteném ki.
Rá 2*10 mm ck lap
A tetejére folyékony fólia, és járólap.
Viszont abban nem vagyok biztos, hogy a gipszkarton és a kőzetgyapot között kell legyen pára záró fólia, vagy sem? Amennyiben igen, akkor az egész mennyezeten, vagy csak kicsivel nagyobb felületen mint az erkély?
A tetőtérben a deszkán 4 cm Steprock HD van, rajta 18-as nutolt osb.
Nem tudom, hogy miért ragaszkodsz a szárazpadlóhoz, de ha ilyet akarsz, akkor használj nútféderes XPS lapokat, amiket igen, alaposan össze kell ragasztani.
A nútféderes OSB lapok helyett viszont két rétegben, átlapoltan lerakott OSB lapokat javaslok. Azért javaslom ezt, mert az egyrétegben lerakott OSB lapokat nem tudod rendesen rögzíteni, a nútok ragasztása nem fogja fixen megtartani az OSB lapokat a nem teljesen kemény XPS lapok tetején. Ha két rétegben, átlapoltan rakod le az OSB-t, akkor legalább egymáshoz tudod rögzíteni a lapokat, amelyek ebben az esetben stabilabban a helyükön maradnak.
Szerintetek szárazpadlónál az OSB teherosztó réteg alatti lábazati XPS szigetelés illesztéseit ragasztani kéne (Soudal Soudabond akár?) vagy elég a párazáró átlapolás leragasztásához használt ragasztócsíkkal leragasztani?
Az OSB nútokat ragasztjuk majd egymáshoz, az OSB felett lesz egy párazáró fóliaréteg átlapolva, ragasztva. Csak igyekeznénk vigyázni egy ilyen belső, meleg oldali szigetelésnél...
Azért válik le, mert alámegy a víz, megfagy és előbb-utóbb elválik a ragasztó.
A helyedben én leszedném az összes lapot, egy jó kültéri ragasztó pisztolyhabbal szépen sorban visszaragasztanám mindegyiket, majd a lapok közeit és ablaknál lévő réseket egy jó kültéri esőálló akril tömítőanyaggal újrafugáznám.
Hangsúlyozom a jó anyagok használatát, mert kiciolcó anyagokkal 5 év múlva megint a kezedben maradnak a lapok.
Üdcözlet a fórumozóknak. Segitséget kérnék önöktől. 5éves kivülről szigetelt házam külső ablakpárkányai greslapból vannak.Alatta sima hungarocell hőszigetelő van,és ehhez van valamilyen csemperagasztóval?? hozzáragasztva. Most viszont levált az egyik.Mit javasoltok,mivel kellene visszaragasztanom?
Az a lényeg, hogy a gyapoot szálai KÖZÖTT ne fújjon a szél.
Ha a padláson ráfekszel a gyapotra és lobog a hajad a szélben, akkor tegyél rá még 5 centi gyapotot, vagy takard le ott egy páraáteresztő fóliával. Ha a gyapoton fekve egy hajszálad se mozdul, akkor jó úgy ahogy van.
"Ha neki van nyomva a tetőfedő anyag alatti páraáteresztőnek, akkor úgy már nem gond, hogy ott a légrésben áramlás van?"
A páraáteresztő fólia túloldalán vihar is lehet, a gyapot szálai között attól még nem lesz szél. Gondolj bele:egy jó páraáteresztő fólia még a vizet sem engedi át.
A Multirocknál mennyire kell félni azon kitételtől, hogy nem lehet légáramlásnak kitéve a közetgyapot tábla?
-Ha neki van nyomva a tetőfedő anyag alatti páraáteresztőnek, akkor úgy már nem gond, hogy ott a légrésben áramlás van?
-Ha padláson van, aminek valamennyi szellőzése van a kúpelemek alatti fóliasapkás megoldás miatt az mennyire gond? Vagy ha ott is terítek rá páraáteresztőt (amúgy is kéne a védelme végett) akkor okés?
A grafitos táblák esetén a dilatációs hézag kialakításának lehet értelme, nálunk is a ház nyugati oldalán pár tábla annyira felmelegedett, hogy lenyomták egymást a ragasztóról :-(
Hiába rögzítettünk rájuk fehér fóliát, alatta is felmelegedett a grafitos polisztirol. Még elég meleg van, de a nap már eléggé alacsonyról süt, ha a nyugati oldalon telibe süti a grafitos táblákat, akkor eléggé fel tudnak melegedni.
Ilyet még nem is hallottam. Akkor mielőtt felragasztom az új szigetelést, vágjak pl 15cm x 15cm kockákat, a régi szigetelésen? Pl flex vágókorongal? Ha ezt nem csinálom meg, akkor mi fog történni?
Ha a lábazati hőszigetelés 55-60 centivel lenyúlik a padlószint alá, akkor ott nagyon kevés hő fog elszökni (átlagos ház esetén évente és méterenként mondjuk durván 50-100 forintnyi hő).
Ez az összeg egy átlagos hőszigeteltségű ház átlagos éves fűtésköltségében jelentéktelen tétel,
egy profi pasívház éves fűtésköltségének viszont jelentős részét teszi ki :)
Az a lényeg, hogy azt a lábazati hőszigetelést ennél lejjebb leengedni (tehát pl járda feltörése és a végén új járda készítése) olyan sok pénzbe kerülne és annyira kevés plusz hasznot hozna, hogy ez a plusz energetikai befektetés kb 500 év alatt hozná be az árát.
Szerintetek, amennyiben a belső padló szinthez képest, az alap külső oldalán 55-60 cm mélységig lemegyek a szigeteléssel, a külső járda szintig, az elegendő, vagy ajánlott lejjebb menni? A falon 20 cm szigetelés lesz, indítósínt nem akarok, így az xps is 20-as lesz a lábazaton. A padlóban 14 cm. A járda fel lesz bontva.
"Arra célzol hogy nagyobb keresztmetszetben tud így kiválni a pára"
Ara célzok, hogy a külső tömör téglafal belső oldala néha olyan rohadt hideg lesz, hogy talán csorogni fog rajta a kicsapódó víz, ha hagyjuk, hogy a lakás felől kifelé áramló pára eljusson odáig.
ELMÉLETILEG ez persze nem fordulhat elő, ha a belső fal párafékeése jobb, vagy legalábbis nem rosszabb, mint a külső falé.
Meglévő 8 cm-es hőszigetelésemre raknék még grafitos Eps-t. Le van dübelezve 6/nm, hálózva, színezés nincs rajt. Tytan Styro-val ragasztom majd fel. Olvasgattam neten a feszültségmentesítésről, kérdésem az lenne, ha Pur ragasztóhabbal ragasztok el kell-e végezni ezt a műveletet?
Arra célzol hogy nagyobb keresztmetszetben tud így kiválni a pára és ezért nagyobb eséllyel ki fog párologni belőle? Kábé mint a Multipornál ahogy emlegetik?
Lyukacsos tégla belsejében kifelé menet a hőmérséklet viszonylag egyenletesen csökken, a páranyomással kb egyenlő tempóban. Kettős falban viszont lesz hirtelen jelentős hőmérséklet ugrás/lépcső, ami gondot okozhat páratechnikailag. Akinek van élő Winwatt szoftvere, az modellezze le bene a kettős téglafalat, részletes számítások nélkül én nem mernék ilyet csinálni, a biztos módszer az, amikor a hőszigetelő réteg hideg oldaán van egy átszellőztetett légréteg és annak túloldalán a külső fal.
Érdekelne a véleményetek hogy páratechnikai szempontból mi a különbség 2 sor tégla közé rakott kőzetgyapot szigetelés és az új, gyapottal töltött "okostégla" között.
Első körben azt gondolnám hogy a két sor tégla közötti szigetelés nem igazán jó, de az "okostéglát" sem tudnám megmondani hogy miért jobb.
Sokan nem gondolnak arra sem, hogy manapság egy lakás alapterület-négyzetméter értéke 2-300 ezer forint.
Persze ennek csak eladáskor van valódi értéke, vagy akkor, ha a lakás minden négyzetméterét valóban használod is valami értelmes dologra (van olyan haverom, akinek a lakásában van legalább 100 teljesen felesleges négyzetméter :)
Én leszedtem, jó régen írtam is ide posztot meg tettem fel képeket. 2x12 cm került lebontásra, nagy részét újra felhasználtam. Első réteg habbal ragasztva, lefűrészeltem, alsó réteg zsákossal volt, a dübelek kiszedése után egy laposvasat átalakítva vésőnek levéstem. De nem volt vidám munka... :), javasolt akkor leszedni, ha már beltérbe kerül, akkor kevésbé viszi szét a szél...
Ráadásul jó minőségűvel, és alig pár éves, szintén elég kemény alapvakolatra, úh. akkor azt hiszem marad :)
Amúgy érdekes, a hőszigetelést mindenki "örökre" tervezi (én is), de azért lehetnek olyan esetek, amikor bizonyos helyeken le kell szedni.
Pl. egy ismerősék 20 (?) éve 5 cm fehéret felraktak, ez akkor talán nagy dolog is volt. Na de ma mi legyen? Rátenni még 10 cm-t nem ildomos, az egészet leszedni meg fájdalmas...
Habbal van felragasztva, vagy zsákos polisztirol ragasztóval?
A hab nehezebben válik el a polisztiroltól, de könnyebben válik el a faltól. A zsákosnál fordított a helyzet, az könnyebben válik el a polisztiroltól, de nehezebben válik el a faltól. Ha zsákos ragasztóval van felragasztva, akkor kétlem, hogy könnyen megúszod a fal kijavítását a szigetelés leszedése után, mert vagy a ragasztó marad a falon, vagy hozza magával a vakolatot.
Arról nem is beszélve, hogy a szigetelés leszedését a külső dryvit háló leszedésével kell kezdeni, ami azzal jár, hogy minimum 5 mm-es vastagságban hozza magával a letépett dryvit háló a polisztirol felszínét, tehát a polisztirol lapok mind sérültek lesznek.
Ráadásul a leszedett dryvit háló veszélyes hulladéknak minősül, a sitt közé sem szabad rakni, hanem csak hulladékudvarban tudod leadni.
Szóval összességében én tutira nem szedném le a szigetelést, a poilisztirol lapok újrahasznosítása erősen kérdéses, a leszedéskor keletkezik kb. 1 köbméter sitt a ragasztóból és a vakolatból, plusz vagy 100 kiló veszélyes hulladékot jelent a leszedett dryvit háló.
A táblák épségben leszedése óvatosan és megtisztogatása akkora munka, hogy anyailag jobban jársz, ha inkákbb csak lefeszegeted d a falról kis darabokban :)
Azonos hőmérsékletű helyiségek között a hőszigetelésnek nincs értelme, de nem is árt senkinek. Ha az így elveszett lakás-négyzetméter nem számít, akkor maradhat. Számold ki, hogy melyik olcsóbb: leszaggatni/leverni és a felületet kijavítani, vagy eltakarni pl gipszkartonnal.
Ha hozzátoldásos házbővítés miatt a 12 cm grafitossal ellátott eddigi külső falból belső fal lesz, akkor van bármi ok, hogy az ember leszedje a szigetelést?
Vagy csak ráhúz némi glettel, hogy kapart kültéri vakolatnál kissé barátságosabb felületet kapjon a (fűtött!) szobában, és nyilván nem erre a falra üti a szögeket, azt' ennyi?
"Ezt a fajta belülről fóliázást a szeretném megcsinálni a házon."
Ha ez egy víz-lepergető fóliázás lesz, akkor csak arra kell odafigyelni, hogy a fólia külső oldalán lefelé gördülő vízcsepp sehol ne tudjon megállni. Ha ezt az egy szabályt be tudod tartani, akkor ezen kívül a fóliát úgy hajtogatod/tekergeted, ahogy teszik.
Egy olyan problémába ütköztem hogy a szarufa a tearéjszelemen és a székszelemen között más keresztmetszetű mint a székszelemen és a talpszelemen között, és a toldásnál a két szarufa egymás mellé van erősítve, így a szarufaközökben van egy ugrás, valahogy így:
Ezzel az eltolódással is jó lehet ez a megoldás, ha a fólia rögzítéssel is követem az átlapolás vonalát?
Én 9 hónapos terhes vagyok, így nem mászok fel😁,de tény h vékonyabb mint volt..a közös padlástér miatt ott jönnek a hangok sajnos..fal az lett vágva,de a fürdő wc nincs megcsinálva,az is milliók. Jó fej..hát.. nem igazan együttműködő. Az elválasztás is szerintem segiteni fog,a többi meg..sorházas élet.nem vészes egyébként,és hiába nézegetünk, olyan bődületes ingatlanárak vannak,hogy évekre való eladósodottság lenne az ara,aztán ha hulye a szomszéd,hiába van 20 meterrel arrébb. Falura meg nem megyünk, de ott se biztos h megadatna a totalis csend..majd egyszer,vmi erdokozepi tanya,ha nagyok lesznek a gyerekek.
"De ebben az esetben, mindenképpen élére állított xps, az ajtó tok vastagságával megegyező, ugye te is úgy gondoltad?"
Komoly külső hőszigetelés esetén érdemes lehet a küszöb alatti részt is hőhíd-mentesre csinálni
- de nem "mindenképp", a könnűszerkekzetes toktoldók valóban hőhidak, de nem képez végzetes hőhidat, tehát nem lesz tőle penészedés és jelentős anyagi veszteséged sem.
- az xps-t nem muszáj élére álltani, működik az lapjával is :)
Az xps és az ajtó alja közé tegyél valami teherelosztó réteget, mert némelyik ajtó valójában csupán néhány négyzetcentiméternyi felületen terheli az alatta lévő réteget (tehát ott óriási nyomásal), ezeknek az alja megroppanthatja az xps-t és belesüllyedhet egy kicsit.
A WC lehúzás hangjai: az idő 95 százaléka magas hang (a vízcsobogás és a tartály zajai), 5% mély hang (a WC csészében a levegő bugyborékolása). A levegőben terjedő magas hangokat a puha hőszigetelő jól fogja csillapítani, de lehet, hogy te már most is csak a bugyborékolást hallod a szomszédból, amit a 20 centi cellulóz is csak alig tud csillapítani. De a hangok nem csak a levegőben terjednek, a testhangokat a kemény anyagok vezetik át a szomszédból a te lakásodba. Tehát pl a szomszéd WC tartálya a falra van rögzítve, lehúzáskor/feltöltékor a zajt átadja a falnak, a fal ezt a testhangot átvezeti a te lakásodba. Ha te most testhangokat hallasz a lakásodban, az ellen semmit sem fog segíteni a cellulóz a födémem. A testhangok ellen jó az előtétfal, de az előtétfal sem végtelen: megszakítják a közfalak, a padló, a födém, amin szintén átjuthatnak hangok hozzád a szomszéd lakásból.
Az ajtó csukódás is mély hang, nehéz védekezni ellene.
Ha jófej a szomszéd, akkor nála lehet olcsón+egyszerűen védekezni a zajforrások helyi csillapításával (ajtók zajcsillapítása, wc tartály és a fal közé zajcsökkentő alátét, stb), ez akár százszor is olcsóbb lehet, mint nálad egy profi zajcsökkentő rendszer kialakítása. Persze ilyenkor illik először nálad is ugyanezt megcsinálni, hogy ő se hallja a te ajtócsapkodásodat :)
"Az eddigi hőszigetelés is tömörödött,és nem kell mondjam h a legolcsóbb,nem merev üveggyapot,amit 10 éve tették fel."
Én még nem láttam ilyet, de annyira sokan írnak "magától" összeroskadó üveggyapotról, hogy kezdem azt hinni, hogy létezik ilyen termék is. Érdemes lenne összegyűjteni ezeknek a típusát, aki nem tudja, az fényképezze le.
Értem,koszi😁.de pl a wc lehúzás hangja minek számít? Csináltattunk 2 éve elotetfalat,a beszéd,tv egyebek nem hallatszik az,a wcjuk ajtocsukodasa,és wc lehúzás igen.az ellen meg jó lehet?sajnos nincs a padlástér felfalazva,és csilliardokba kerülne,ezért döntöttünk a kb fel-1 mérés elválasztás mellett már kivitelezhető,hézagmentes fújt szigetelésen. Az eddigi hőszigetelés is tömörödött,és nem kell mondjam h a legolcsóbb,nem merev üveggyapot,amit 10 éve tették fel...
"Ha a hiányzó fal téglából lesz, DE az kívülről profi módon hőszigetelve lesz (15-20 centi vastagon, mélyen lefelé is), akkor talán lehet értelme annak, hogy a küszöb alatt is XPS legyen."
De ebben az esetben, mindenképpen élére állított xps, az ajtó tok vastagságával megegyező, ugye te is úgy gondoltad?
Szerinted, nem jobb, fal típustól függetlenül tok toldót betenni a tok alá? Akár fából, akár műanyagból lesz az ajtó?
Ha a hiányzó fal könnyűszerkezetes lesz (tehát nem tégla), akkor nem érdemes az ajtó alatt erősen hőszigetelni, hiszen amúgy sem lesz túl nagy hőhíd az ajtó (szintén könyűszerkezetes) alja sem.
Ha a hiányzó fal téglából lesz (=hőhíd), akkor ott annyi hő fog elszökni, hogy tök mindegy, hogy az ajtó küszöb alatt hőszigetelő anyag van, vagy szintén tégla.
Ha a hiányzó fal téglából lesz, DE az kívülről profi módon hőszigetelve lesz (15-20 centi vastagon, mélyen lefelé is), akkor talán lehet értelme annak, hogy a küszöb alatt is XPS legyen.
"egyik ismerősünknek van,és azt mondja h pl.az utca hangjai,...teljesen megszűntek"
A cellulóz a magas hangokat igen jól csillapítja, a mély hangokat meg kb sehogyse. Tehát akinél a "utca hangjai" magas hangon visító robogók, villamos csilingelése és gyerekzsivaj, az nagyon meg lesz elégedve a cellulóz hangszigetelésével. Ahol viszont a ház előtt elhúzó kamionok, teherautók és Harley Davidson motorkerékpárok okozzák az utca hangjait, az úgy fogja érezi, hogy a cellulóz semmit sem ér hangszigetelés szempontjából.
Viccesen azt lehet mondani, hogy 20-30 centi cellulóz a ház előtt elhaladó tűzoltó zenekar hangát csak akkor csillapítja nagyon jó hatásfokkal, ha a nagydobos és a tubás elmentek tüzet oltani :)
Sziasztok, konkrét tapasztalatot szeretnek Cellulóz fújt szigetelésrol. Mi a tapasztalat,hangot is fog?egyik ismerősünknek van,és azt mondja h pl.az utca hangjai,ami eddig fentről, a plafon felől halasztott,családi ház,de könnyűszerkezetes volt neki is fenn,teljesen megszűntek.tapasztalat,vélemény? Sorház,sajnos közös padlástér,melyet megszüntetünk úgy,h elválasztjuk a közös fal mentén kb fel m magasságban járható födémmel, és a meglévő cca. 20 cm gyapotra javasoltak ráfújni.mit gondoltok? Próbáltam keresni infót,de nem tálaltam.
"Így betonozás közben, ahogy változik a terhelés rajta a beton ráöntésekor, sem tudna elmozdulni."
Beépített teraszról van szó, tehát a padlóra egymás mellé szorosan lerakott xps lapok csoportja gyakorlatilag körben "keretbe van foglalva", az illesztési vonalak széles ragasztószalaggal le vannak zárva. Amikor erre öntöm rá a betont, akkor nem igazán látom, hogy milyen irányba tud elmozdulni valamelyik lap.
Ha ez egy a szélén nyitott terasz felület lenne, akkor én is azt mondtam volna, hogy az xps lapokat ragaszuk le a betonhoz (legalább a szélső sort).
Én nem kellősíteném a fogadófelületet. Nem kell mindenáron hozzáragadni a betonhoz. A bitumenes lemez átfedéseknél kell jól zárnia, ahhoz meg nem kell kellősítő.
Igen, össze kell dolgozni az alapod meglévő szigetelésével átlapolással. 10cm szélességben illik átfednie . Ha függőlegesre felkanyarintod a meglágyult bitumeneslemezt, akkor vagy ott marad vagy nem :) Lapáttal vagy valami eszközzel a függőleges részre rásimítani szerintem mindenképp kell. De ha nagyon lágy az anyag, akkor ráolvad az eszközre a bitumeneslemez. Egy próbát kéne csinálni, aztán kiderül.
A Bonobit van még, de drágább a bitumenes lemeznél.
Igen, összetartónak, egybefüggőnek kéne lennie a lefektetett lapoknak. Habár a beton lenyomja, én azért rögzíteném. Így betonozás közben, ahogy változik a terhelés rajta a beton ráöntésekor, sem tudna elmozdulni.
Szakik, adott egy valyoghaz, födémje nem tudom mi, de tuti nem beton, tetohejalas csere lesz, jól gondolom H jó oda a sima nem paraatereszto tetofolia? Nyilván ugye tetőtér beépítés nincs :)
Sziasztok!Segítséget kérnék szerelőbetonra bitumenes lemez lerakásában. 40 éves épület, soha nem volt vizes a fal,fel lett bontva a beton, a szerelőbeton magassága 40 cm-el magasabb a külső padlószinttől, dombon van a ház, tudom van a talajpára...2 hete készült e la szerelő beton, tiszta, a kellősítés miért kell? Gurítom le a bitumenes lemezt, az alsó felét melegítem pörkölővel és ennyi? Az alap tetején lévő víz szigetelést tudomásom szerint össze kell dolgozni a bitumenes lemezzel. Az alap tetejétől 20 cm-el lenetebb van a szerelőbeton. Az alap oldalára felhajtom a bitumenes lemezt. Az behajlik könnyen, rá tudom melegíteni? 4,5 mm vastag. Elegendő a kettő találkozásánál bekenni pl. kellősítővel, vagy 10-15 évvel ezelőtt volt még Bonomit. Az van még, az jobb lenne? Egyéb más, mire figyeljek még? Köszönöm.
"Zárt teraszra tennék xps lapot és arra laminált padlót.
Rögzítsem valamivel az xps lapokat?"
Szerintem felesleges, rakd őket jó szorosan és nem mennek sehova.
Viszont a laminált padló és az xps közé tennék két réteg legvékonyabb osb-t, eltolva az illesztési vonalakat.
"Ez megoldható lenne valahogy vagy tegyek vízálló műanyag lamináltat?"
Nem vagyok burkoló, de az osb-re valószínűleg simán lehet ragasztani járólapot (nem túl nagy lapokat + rugalmas ragasztóval + rugalmas fugázóval), de én inkább oda is (vízállló) laminált padlót tennék (vagy PVC padlót).
6 méteres amatőr állványt felső mindkét végét mindenléppen okos dolog odakötni a falhoz (vagy akár a szarufa végéhez). Mert ha eldől, akkor kínos lesz bekopogtatni a szomszédhoz, hogy "bocs a kerítésért" :)
bizony bizony. ha a talpa 1m széles, és a cucc 6m magas, 5 centi ferdeség a talajban az 30 centi dőlés a tetején. és 5 centi ferdeség vagy süllyedés nem egy hihetetlen dolog...
"A gurulóstól nem félnék, rá lehet rakni azt pallóra is ha valaki attól fél hogy elsüllyed.
Ellenben egy ember is tudja mozgatni a szerkezetet és nem kell szétbontani."
Egy 6 méteres állvány az 3 járószint magas állvány, baromira nem kicsi, igen könnyű vele eldőlni. Fix állványnál már a 2. lógert ki kell kötni a falhoz. Egy ekkora gurulós állványhoz kell normális, szilárd felület, amire rakod. Egy egy szint magas állvány még oké, de ez már tényleg nem a játék kategóriája.
Habár nem vagyok szakember, de szerintem a vízszintes betonon az XPS-t kiválóan rögzíti a felette lévő beton réteg a gravitáció segítségéve.
Az XPS tökéletesen bírja a vizet/párát (ha nem több rétegben van), akár alulról, akár felülről jön, tehát emiatt nem kell aggódni.
A felső beton alja közelében szerintem legyen egy vékony vasháló, ez sokkal merevebbé teszi még vékonyabb betonréteg esetén is.
Vigyázz arra, hogy a felső beton öntés közben ne tudjon becsorogni az xps lapok közötti illesztési résekbe, mert hőhidat képez (én az illesztési vonalakat leragasztanám valamilyen széles ragasztó szalaggal)
Kültéren beton lemezalapra (ami a házban belül folytatódik) fektetnék XPS-t, amolyan vízszintesbe fordított lábazati szigetelé szerepe lenne. Mivel ragasszam a vízszitnes betonhoz az XPS-t? Majd az XPS-re menne a legfelső réteg beton, ami majd kap kültéri járólapot.
Illetve kell-e még valami más réteg a(z alulról felfelé rétegrend) beton-ragasztó-XPS-beton közé valamelyik rétegre?
A meglévő betonlemez felöl felfelé szerintem jelentéktelen pára/nedvesség távozhat fölfelé.
Beltérbe csináltam magamnak gurulóállványt. Zsaluanyagnak használt deszkából és gerendából. 3-3,5m körüli magasságot kellett elérni róla kényelmesen. Simán meg lehet csinálni acélcsőből is. A gyári állványoknak 60cm körül van a járófelület szélességük.
Homlokzatra csak akkor jó a gurulós, ha van valami szilárd járófelület, pl járda a ház mellett, amúgy csak kínlódás, meg balesetveszély.
Milyen magasan kell neked dolgozni? Egy földszintes háznál a kőművesbak+palló elég szokott lenni, az oromfal kivételével.
Hogyha 1-2 emelet magasan kell dolgozni, akkor a házilagos állvány, pláne gurulós rejt némi kockázatot...
Azt se feledd ha valaki eldől vele, vagy leszakad, vagy kijön a munkavédelmi ellenőr az építkezésre akkor megütheted a bokád miatta. Ez igaz akor is ha eladod és ott történik valami baj. Nem mondom hogy tutira felelősségre vonnak, de benne van a pakliban.
50 centi szélesség egyrészt nem biztosít elég helyet munkához (folyton nekiütközöl a szorosan mögötted húzódó korlátnak), másrészt veszélyesen keskeny a talajra támaszkodás szélessége (könnyen eldőlhet az állvány). A járó felület lehet mindössze 50 centi széles (saját felelősségre), de az állvány szerintem legyen szélesebb. Én 65-70 centi széles állványban gondolkodtam, amely legalább 1 méter szélesen áll a talajon (a talpa szélesebb mint maga az állvány).
6 m magashoz már nem biztos, hogy elég a 8 szál cső. Gondolj bele: először is kell csinálnod két db 6 méter hosszú, 10-11 fokos vas "létrát"(a sok létrafok falja ám a cső-métert). Ezután a két létrát össze kell kötnöd úgy, hogy az összekötéssel meg legen oldva a szerkezet tárcsa irányú merevsége. Plusz szerintem kell két korlát-cső kb 3 és 5 méteres magasságokban.
faternak nagyon sokáig sima zártszelvény andrásos-pallós megoldása volt, azt valóban el tudod használni utólag bármire mert visszanyerhető a szálanyag nagy része.
Mondjuk az nem volt gurulós, ahhoz komolyabb szerkezet kell, de arról simán lemondanék. Otthon nem kaland lemászni és arrébb rakni.
Nekem volt olyan ötletem, hogy venni 6-8 szál olcsó vascsövet, összehegeszteni belőlük egy állványt, megcsinálni a hőszigetelést, azután apróhirdetésben megszabadulni tőle vagy szétvágni az egészet és mehet a hulladék telepre.
A guruolós megoldás csak akkor jó ötlet, ha körben a ház körül széles masszív beton járda van. Máskülönben a kerék könnyen besüllyedhet a földbe, mivel csak kis felületen érintkezik a talajjal. Szerintem az állvány ne csak 100, hanem legalább 1000 négyzetcentiméteren támaszkodjon a talajra.
A gurulás amúgy is balesetveszélyes (mivel amatőr körökben nem szokás befékezhető kerekekre költeni :)
Igen, legalábbis részben. Nem sok értelme van otthon, ha jóra csinálod nem olcsó, ha olcsóra akkor nem jó. Akkor már jobb fából ácsolni valamit amin később lehet szalonnát sütni. Ha beruházol egy használtra akkor azt később el tudod adni, talán még azonos áron is, viszont amit te csinálsz az meg ottmarad a nyakadon. Egyetlen esetben érheti meg, ha van otthon ingyen vas, sok a szabadidőt, és később is rendszeresen kell az állvány.
Ma jártam a tüzépen és van egy jó akció azoknak, akik habbal akarják felragasztani a polisztirol táblákat a falra.
A TYTAN hirdette az akciót, tehát valószínűleg elég sok tüzépen, szigetelési boltban elérhető. Az akció lényege az, hogy aki vesz egy teljes doboz (12 flakon) TYTAN ragasztóhabot, az kap ajándékba egy TYTAN habpisztolyt. A pisztoly önmagában 4-6 eFt-ba kerül, tehát érdemes kihasználni ezt az akciót.
Viszont venni kell pluszban egy tisztítóspray-t is, mert a pisztoly nem teflonos, hanem a hagyományos acél, amit sűrűn kell tisztogatni annak érdekében, hogy sokáig jól működjön.
A tömörített videoók és digitális televíziózás ezt a háttér-újrafelhasználós trükköt is alkalmazza sok éve.
Érdekesség: egy időben egyre több film-jelenetet direkt mozdulatlan kamerával készítettek, hogy a jelenet háttere teljesen mozdulatlan legyen. Ezt nagyon szeretik a tömörítő szoftverek, sok "mozdulatlan kamerás" jelenet esetén sokkal több percnyi video anyag fért el egy DVD lemezre.
"Nincs az a hatékony képrögzítő eljárás, vagy videotömörítő kodek, ami 12,8 kB-os méretben értelmezhető képeket tudna menteni."
Látom nem sikerült megérteni amit írtam, leírom másképpen:
- a kamera eltárolja az első képet (ez valóban nem kevés tárhelyet foglal)
- a második kép adat-tartalma: az első képhez képest néhány képpont megváltozott (mert megjelent egy autó), a többi képpontot nem tároljuk még egyszer, mivel azok megegyeznek az első képpel. Na EZ az információ az, ami bőven belefér a 12 kilobájtba, de ha képen nem egy autó mozog, hanem pl csak egy kőműves lóbálja a lábát a távoli állványról, akkor a második kép beleférhet akár 2 kilobájtba is.
- a következő képen az autó már egy kicsivel arrébb lesz, ekkor az okos szoftver ismét az ELSŐ képhez képest adja meg a különbséget, tehát a harmadik kép is csak 12 kilobájt lesz.
És amíg a háttér nem változik, addig nincs szükség teljes méretű képkocka eltárolására, minden képkockánál csak a pár kilobájtos különbséget kell tárolni.
Amikor lejátszod a filmet, akkor a lejátszó szoftver megkeresi a legközelebbi kulcs-kockát (itt: az első képet), ezután beolvassa a második kép adatait, és az első képen lecseréli azt a néhány képpontot pontot amit mi autónak látunk majd ezt a képet kiteszi a képernyődre. Ezután a szoftver ismét fogja az első képet és megjeleníti rajta az autó következő pozícióját. És gy tovább... Persze ezt mi úgy látjuk, hogy mozdulatlan háttér előtt megy egy autó.
Vásárolj egy flakon akármilyen poisztirol ragasztóhabot vagy szerelőhabot
és csinálj próbaragasztást egy kisebb darabbal (ragasztás után vársz egy napot és megpróbálod letépni).
A ragasztóhab polisztirolhoz biztosan rohadt erősen oda fog ragadni, de a lambéria felülete lehet akár szar is. Ha pl pattogzik róla a lakk, akkor a ragasztó hiába tapad oda rohadt erősen a lakkhoz, ha eközben a lakk bármikor elválik a fától. Ebben az estben vagy lekaparod a fáról a lakkot (pl fúrógépbe fogott drótkoronggal), vagy marad a dübelezés/facsavarozás.
Első réteg reisserrel odacsavarozva ( megfelelő fakötésű alátéttel megspékelve ) a lambériához , erre a második réteg ragasztóhabbal ráragasztva , aztán hálózni glettelni .
Látszik hogy nem néztél NCIS-t és nincs fantáziád. Ott az ilyen képekre nagyítanak rá, és az ürge szemüvegén tükröződő autó rendszámát is le tudják olvasni.
Ha 128 GB-ot elosztok 10 millióval, akkor az jön ki, hogy egy kép mérete 12,8 kB.
1920x1080-as felbontásban (azt mondtad, hogy ennyi kell) egyszerűen képtelen voltam 40 kB-nál kisebb méretű képet előállítani, egy 40 kB méretű, 1920x1080 pixeles kép így néz ki:
Nincs az a hatékony képrögzítő eljárás, vagy videotömörítő kodek, ami 12,8 kB-os méretben értelmezhető képeket tudna menteni.
Egy beltéri, padlás térben található lambéria szerkezetről van szó, igazából csak másodlagos szigetelés az EPS. Mivel érdemes ragasztani, mit keressek a boltban? Zsakos, keverős meholdasnál egyszerűbbet keresek, mert összesen kb 2-3 négyzetméterről van szó.
Persze ettől még a kamerát ellopják, de legalább megvan a kép, amin látod, hogy ki volt az.
Igen, látszott, hogy egy fekete (vagy sötétbarna, vagy sötétkék, infra mellett nem lehetett pontosan látni) csuklyás kabátban lévő alak maszkban és napszemüvegben volt az elkövető. Gyanús volt, persze, mert éjjel viselt napszemüveget :-))
A személyleírás használhatatlan volt, minden 20 és 50 év közötti, 160 és 180 cm közötti magasságú emberre ráillett (igen, azt se lehetett pontosan megmondani, hogy nő volt, vagy könnyű mozgású férfi).
"Megírta, hogy memóriakártya mérettől függ tárolt időtartam. Ha egy 64 terrabájtos kártyát használ, akkor tényleg tud rögzíteni pár hónapnyi felvételt :-)"
- valóban a memória kártya mérte is számít, de ezek a 25-30 ezer forintos (de azért már jóféle) kamerák többsége maximum 128 gigabájtos memóriakártyát tud kezelni, a 64 terabájtos kártyákat sajnos nem ismeri egyik kamera sem (és senki más sem a világon :)
- számít az is, hogy milyen képminőséget/képfelbontást állítasz be, de de ezen nem szabad spórolni, a full HD (1080 sor) a minimum használható felbontás szerintem.
- okos ember nem mindent rögzít agyatlanul napii 224 órában, hanem bekapcsolja a mozgás érzékelést, sőt a szoftverben kitakarja a képnek azon területeit, amelyek biztonsági szempontból nem érdekesek, csak pazarolnák a tárhelyet (pl az utcán, szomszédban történő mozgásokat ne rögzítse feleslegesen)
- meghatározhatod, hogy esemény idején másodpercenként hány képkocka kerüljön eltárolásra, építkezésnél másodpercenként 1-5 képkocka elegendő szerintem, az emberek mozgása kissé szaggatott lesz, viszont a szükséges tárhely ezzel is kb tizedére csökken
- a korszerű képtömörítési eljárások nem tárolnak el minden egyes képpontot, (leegyszerűsítve: csak azokat a pontokat rögzítik, amelyek az előző képhez képest megváltoztak), tehát szerencsés esetben egy-egy kép mindössze néhány kilobájt (nem elírás!! nem néhány megabájt, hanem kilobájt!!) helyet foglal. Ha sikerül olyan kamerát venni, amely ismeri a H265-ös eljárást is, az még erre a trükkre is rátesz egy lapáttal.
Tehát a fent említett 128 GB-os memóriakártyán elférhet kb 10 MILLIÓ képkocka.
Ha a kameránk naponta átlag 10 órányi mozgást érzékel és azt másodpercenként 2 kocka sebességgel rögzíti, az naponta 72.000 képkocka, ez azt jelenti, hogy a kamera a 128 GB kártyán kb 4 hónapnyi anyagot képes tárolni (tehát amikor megtelik a kártya, akkor minden új képkocka miatt egy 4 hónapal ezelőtti képet fog letörölni).
:))) Valószínűleg úgy lettek felszerelve, hogy könnyű volt a kamerákat megközelíteni (pl létra sem kellett hozzá), ráadásul hátulról. Tipikus amatőr hiba.
Ilyen esetekre jó trükk, ha a rögzített képek nem (csak) a kamerában vannak eltárolva, hanem benn az épületben vagy a szonszédban (NAS vagy DVR), de a modern kamerák már email-ben is el tudják küldeni a képeket, pl egy szép nagy gmail postafiókba vagy egy saját internet tárhelyre. Persze ettől még a kamerát ellopják, de legalább megvan a kép, amin látod, hogy ki volt az.
További trükk, amikor legalább két kamera van, ami egymást (is) nézi, ekkor a hátbatámadásról is van filmed..
A másik leggyakoribb amatőr hiba, amikor Fernandó lecsapja a villanyórát és máris megvakulnak a kamerák.
Nem értelek. Megírta, hogy memóriakártya mérettől függ tárolt időtartam. Ha egy 64 terrabájtos kártyát használ, akkor tényleg tud rögzíteni pár hónapnyi felvételt :-)
Ma már 30-40 ezer forintból is kijön egy olyan (még szerintem is meglehetősen jó minőségű) kültéri kamera,
- aminek elég jó minőségű a képe ahhoz, hogy nem csak az látszik rajta homályosan, hogy valaki éppen lop valamit, hanem az arca is felismerhető a képen
- sötétben átkapcsol infrára
- ami wifin csatlakozik a hálózathoz, tehát elég csak az energiát odavinni neki
- amihez nem kell külön videó rögzítő, mert bele van építve a kamerába (beállításoktól és memória kártyától függően akár több hónapnyi figyelést is képes tárolni)
- és az élő képet is bármikor nézheted (akár mobiltelefonról is, akár a világ másik végéről is)
Ha egy (vagy több) ilyen kamerát feldobsz a telek sarkára (nézze az épülő házat ls a telket), és felhívod a melósok figyelmét a "balesetvédelmi" kamerára, akkor lehet, hogy
- annyival kevesebb anyag fog "eltűnni" a területről,
- és annyival becsületesebben fognak dolgozni (legalábbis azok, aki a kamera látóterében dolgoznak :)
..hogy a munka végére a kamerák kamatostul behozzák az árukat.
És amikor kész a ház, akkor az eddig a kerítéstől befelé néző kamerákat átszereled a házra, hogy onnantól kezdve onnan nézzenek. Vagy jó pénzért bérbe adod őket más építkezésekre :)
Egy öt fős cigó "kőművesbrigád" - szakadt dobozos tranzittal - kb. 10 perc alatt bedobálja a verdába. Mivel öten vannak - és kancigányok - oda sem mer szólni senki.
Ebből a szempontból jobb falun, kisvárosban építkezni. Itt csak ha végigmegy egy idegen autó, akkor az utcabeli kutyák már megőrülnek az ugatástól.
Mondjuk nekem is első dolgom volt az áram bevezetése után telirakni a ház oldalát mozgásérzékelős lámpákkal, ha egy macska végigmegy a kerten, már gyullad a lámpa.
Szerencsére nem is tűnt el semmi, pedig a betonkeverőnk másfél éve az udvaron van a kapu mellett.
Régebben sokat dolgoztam építkezéseken, hidd el mindent ellopnak. Téglát, cementet, lapátot, ablakot kibontanak, kazánt, radiátort leszerelnek, viszik a vezetéket a falból, de egyszer az álványzatot is szétkapták és meglovasították éjszaka. És bizony olyan is volt hogy a mester előrelátóan elvitt ezt-azt haza, de vissza már nem került.
Ezt a zsákos ragasztó lopásos sztorit nehezen hiszem. Igaz lehet persze, de akkor hülye volt, aki elvitte. Egy raklapon 48 zsák ragasztó van, egy zsák 25 kiló. Egy 1,2 tonna. Ezt felrakni legalább fél óra, pluszban teherautó kell az elszállításhoz. Ha nyugodtan tudtak pakolni, meg volt teherautójuk, akkor ennyi erőfeszítéssel sokkal értékesebb dolgot is el tudnak vinni egy építkezésről, mint 80 eFt értékű zsákos ragasztó, amit még értékesíteni se egyszerű :-(
A felragasztott polisztirol táblákat kívülről hogyan hálózód be? Nem ismerek olyan pisztolyhabot, ami alkalmas lenne hálózásra, tehát a keverést, vödrözést, állványra felcipelés nem úszod meg, legfeljebb csökkented a munkamennyiséget.
"Lambériára 2*5cm EPS-t mivel érdemes rögzíteni? Eddig ragasztva volt, de két évet sem bírt."
Úgy oda lehet ragasztani, hogy a ragasztás elbírja egy autó súlyát is, inkább letépi a lambériát is a falról, de a ragasztó nem enged el. Persze lehet szarul is ragasztani, pl rossz ragasztóval, vagy ragasztásra nem alkalmas felüetre.
Ha nem bízol a ragasztásban, akkor pl lambériánál is működhetnek a hőszigetelésnél használt dűbelek, csak éppen a lambériába a lyukat nem ütvefúróval kell fúrni és ki kell próbálni, hogy melyik dűbel tart elég erősen abban a lambériában. De talán megbízhatóbb lenne a dolog, ha nem a lambéria viselné a szél oldalirányú szívó erejét, hanem a dübelek (a lambérián keresztül) egészen a falba lennének befúrva.
Vigyázat: ha a lambéria alatti (párnafák közötti) légrés széle nincs LÉGMENTESEN lezárva, akkor abban a résben olyan légáramlás alakulhat ki (kéményhatás), ami a hőszigetelésed hatékonyságát akár a felére is leronthatja (mint pl a "pogácsás" hőszigetelés ragasztásnál).
Na meg olyat már láttunk hogy egy építkezésről reggelre eltűnt egy raklap MAPEI zsákos ragasztó, de olyanról még nem hogy ami 2 papírdoboznyi habot előrelátó módon este a mester hazavitt a csomagtartóban az reggel ne lett volna meg. :) ...és még sorolhatnám. A logisztikai szarságokat a megrendeléstől az elszállításig, a keverés felcuccolás 6 méter magasra, stb. Szóval a hab egyértelműen jobb ha csak a munkát vs. bekerülési költséget nézzük már akkor is.
A hálót nem tudod habbal kívülről felragasztani, ott csak a zsákos ragasztó jöhet szóba. Tehát egy csomó zsákos ragasztónak, vödörnek, keverőszárnak, víznek, glettvasnak, símítónak rendelkezésre kell állnia, akkor is, ha a polisztirolt habbal ragasztod a falhoz.
Szóval eszközt nem spórolsz meg, legfeljebb pár nehéz vödör felrakását az állványra. Én is fogytam 5 kilót az elmúlt egy hónapban, ennyit a betonozáskor se fogytam :-)
A hab vs. zsákos témában mindig vannak olyan dolgok amit nem forintosítunk egyből, pedig talán lehetne.
Pl.
A hab egységnyi ragasztott felületre jóval kisebb helyigényű mint a zsákos
A habot nem kell keverni és ezáltal nincs is külön emberigénye az előkészítésnek
A hab nem nehéz, állványra fel tudsz rakni nagy mennyiséget, és nem kell hozzá csiga
Ezek a dolgok az iparban talán nem számítanak, de otthoni, SK megoldáskor azért érdemes számításba venni ezeket is.
Ár, logisztika, szerszámigény, idő, egyszerűség, ezeket mind lehetne forintosítani és teljesen más ha az ember egy építőbrigáddal kalkulál vagy csak 1-2 (laikus)ember akarja megoldani a feladatot.
A Tytan habok nagyon jók, mi is elhasználtunk vagy 10 flakon szürke StyroPro ragasztóhabot és vagy 6 flakon StyroPro 3D Professional szigetelőhabot, de csak mellékesen, mert 60 zsák ragasztó is felment a falra.
Lambériára 2*5cm EPS-t mivel érdemes rögzíteni? Eddig ragasztva volt, de két évet sem bírt. Most azon gondolkozom, hogy hosszú facsavarral és nagy alátéttel rögzítem.
Eddig ha jól emlékszem Soudal Souda Bond Easy-t használtam, de biztos nem olcsót. Most vettem Tytan Styro Pro 3D-t. Kiváncsi vagyok, tudja-e azt amit ígérnek. Ha megéri a felárat, én nem sajnálom.
Hagyományos ragasztóval akkor se állnék neki, ha ingyen adnák. Ennyit az árról...
Azért ez habtól függ. Az olcsó purhab dagad, mint a nyavalya, 10 percig tart a tágulása, addig kell igazgatni, nyomogatni a polisztirol lapokat, hogy síkban maradjanak. A ragasztóhabok kevésbé dagadnak, de elég drágák. A szigetelés felrakásához jó speciális 3D szigetelőhabok meg nagyon jók, de olyan drágák, hogy nem versenyképesek a zsákos ragasztókkal.
Ragasztottam már habbal a tetőtérben. Nekem a negatívumokkal együtt se tűnt macerásnak. Időm meg van. Hagyományos ragasztóval még nem dolgoztam, csak tavaly a barátomnak segítettem a szigetelésnél. Ő semmivel se szebben rakta sima ragasztóval, de legalább jó lassan. Ha a teljes 10 percet kivárom egyesével táblánként, is gyorsabban megy mint neki:)
Az a helyzet, hogy ha a polisztirol lapok felragasztása bármilyen okból nem sikerül tökéletesen, akkor is a hagyományos módszer szerint a táblák sarkainál, közepénél megfúrják és szépen kívülről bedűbelezik, a dűbelek pedig ebben az esetben is megtartják a táblákat.
Ha viszont a Baumit módszer szerint alulról dűbeleznek, akkor az embernek nagyon bízni kell a Jóistenben, hogy a nem látható ragasztó, meg a nem látható belső dűbel tökéletesen fog, mert az eredményt nem látja, csak a hit tartja a helyén a táblákat.
Szóval én ezzel a Baumit Startrek módszerrel nem szigetelnék, ez egy drága rendszer, ha az ember a rendszer bármelyik részét olcsóbb elemekkel helyettesítené, akkor kétséges az eredmény.
Akkor a kérdést nem így kellett volna megfogalmazni.
"vagy találkozott ragasztóhab gyártó leírásában erről valamit."
Az egyik dolog az, hogy gyártói műszaki adatok (tapadás, szakítószilárdság, stb) alapján az összes ismert polisztirol ragasztóhab ELMÉLETILEG tökéletesen alkalmas ragasztótárcsás alkalmazásra is.
A másik dolog meg az, hogy a GYAKORLATBAN ezt eddig talán még senki sem próbálta ki saját felelősségre (vagy ha igen, akkor ezt az információt nem osztogatja ingyen internetes fórumokon, hanem pl pénzt keres ezzel a speciális tudásával ;)
Ez a habozás parasztvakitas.. én próbáltam, és nem vált be. Egyszerűbbnek tűnik, de nem az. Anno leírtam ide, a fő gond az volt, hogy kidagasztotta a hab az eps lapot, és egy palack hab 7 táblára volt elég. Mellesleg egy reszen el is engedte a táblákat ragasztó később.. szóval inkább a ragasztohabarcs. Igaz H kevergetbi kell, de utána nincs vele szopás.
A magyar adórendszer eleve arra van felépítve, hogy úgy is trükközik mindenki, ezért magasak az adók, hogy ha egy részét elcsalják, akkor is maradjon bevétel.
Azért aki viszonylag normálisan csinálja, és nem 1 év alatt akarja az "egész életére valót" megkeresni, az is tisztességesen meg tud élni. Csak a magyar vállalkozók jó részében az a kép van, hogy ha már vállalkozó, akkor nehogy már ne keressen annyit, amivel minden évben új kocsit, lakást, luxusnyaralásokat tud venni. Nagyon sok vállalkozó, ha ezek nem teljesülnek, akkor sír, hogy mennyire szarul megy a bolt. Én meg ismerek olyan vállalkozókat, akik az elmúlt 10-12 évben mindenféle jogszabályváltozás ellenére, normálisan dolgozva, tisztességesen megélnek, és nincsenek a mézesbödön közelében. Abban egyetértek, hogy sokszor teljesen értelmetlen és logikátlan szabályokat hoznak, egyik pillanatról a másikra.
Nem veszítesz semmit, ha két-három táblát megpróbálsz az ajánlott StarContact zsákos ragasztó helyett ragasztóhabbal felragasztani. Olyan részt keress a ház falán, amit délután telibe süt a nap, ott derül ki, hogy tartósan megtartja-e a ragasztóhab a táblákat. Ha egy hetes napkúra után is stabilak a táblák, akkor csinálhatod az egészet.
Amúgy nem értem, hogy miért nem jó neked a kipróbált és egyben megvehető rendszer, ragasztóhabbal ragasztani szerintem drágább lesz, a hosszú távú eredmény meg kétséges...
Érdekes, nekem sehol sem roskad. Pl 12 év után is ugyanolyan vastag, mint 12 óra után volt.
"sk lerakás jöhet csak szóba, és a különféle szórt dolgok így kizárásra kerültek"
SK szórás is létezik.
"a gyapotot közvetlenül a salakra (és a gerendákra) fektetni (??)"
Igen.
"a gyapot fölé viszont kell (??) pára-áteresztő fólia, ami megvédi a tetőn bejutó nedvességtől,"
Ahol vízcsepp előfordulhat, oda kell páraáteresztő fólia. Porhó, vízpermet viszont nem vízcsepp.
"hogy tudunk így alkalomszerű tetőtéri munkához járófelületet biztosítani?"
Eps tömbökből csinálj jártdát a padlásodra. Ugyanolyan vastag legyren, mint a járda két oldalán a hőszigetelés. Nem kell a tetejére semmi védelem, ha nem szöges bakanccsal táncolsz rajta, minden nap. Vigyázz, hogy járás közben soha ne lépj a szélére, mert felbillenhet és elterülsz a gyapoton. Ezen segít kicsit, ha pl egymáshoz és/vagy a gerendák tetejéhez ragasztod őket pl polisztirol ragasztóhabbal.
Igen, és ha nagyon nincs szerencséd teljesen otthagynak, mert van egy jobb melójuk. Aztán kereshetsz gyorsan embert, hogy a megvett anyagod ne legyen használhatatlan, és a felrakott ne menjen tönkre.
Nálunk 210m2 tető cserép, lécek, eresz, bádog le, szarufák meghosszabbítása, lambériázás, festés, fólia, ellenléc, cserépléc, cserepek, bádog, ereszcsatorna, fogópárok pótlása került tavaly 1,4 milliós munkadíjba. 4 ember 2,5 hétig csinálta, és tényleg dolgoztak egész nap, nem a léceket támasztották.
A faanyagok ára nagyon brutálisan megdrágult, 3 éve én is vettem, 58 000/m3 áron adták, most 85 000-ért adják.
Csak, hogy ne legyen teljesen off, a ragasztóból tavaly év végén kellett vennem plusz zsákokkal, 2100-ért adták, idén már 2300 volt pár hete.
Szerintem ahogyan leírtad , úgy jó . igen páraáteresztö fóliával letakarva . Viszont az utolsó mondatod érdekes .:-)
A tetötér egész területére gondoltál , vagy csak bizonyos részekre ? Mert amennyiben az egész tetötérre , akkor az nem lesz annyira olcsó , ha viszont csak elöre megszabott helyekre , keskeny utakon , akkor lehet olcsóbb .
a födém deszkázata felett kohósalakos hőszigetelés van a gerendák szintjéig, tehát most sima, kohósalakos borítású a padlás
a tetőn hagyományos cserepek vannak fent, nincs héjazat, fóliázás, a cserepek szimplán a cseréplécre vannak akasztva, kötésben (teljesen hagyományosan kb 70-80as évek)
a padláson nem tervezünk se lakhatást se tárolást, nem kell járhatónak lennie
eddig arra jutottunk hogy az üveggyapot olcsóbb, de idővel roskad, tehát kevésbé tartós, ennek ellenére mi inkább az alacsonyabb árat választjuk, a kőzetgyapottal szemben
kis költségvetésű a projekt, tehát sk lerakás jöhet csak szóba, és a különféle szórt dolgok így kizárásra kerültek
kérdőjelek:
- nem akarjuk kiszedni a kohósalakot, hanem egyszerűen ráteríteni a gyapotot
- fa födémre nem szabad párazáró réteget tenni, tehát akkor már a legésszerűbb ezt megspórolni, és a gyapotot közvetlenül a salakra (és a gerendákra) fektetni (??)
- a gyapot fölé viszont kell (??) pára-áteresztő fólia, ami megvédi a tetőn bejutó nedvességtől, de engedi távozni ami a födémen a lakótérből feljut
- hogy tudunk így alkalomszerű tetőtéri munkához járófelületet biztosítani?
15 éve én is segítség nélkül , egyedül csináltam az egészet . Akkor még nem volt 20cm-es vastagság , így kétrétegben 10cm-est ragasztottam . Négy hétvége , 8 napi munka reggel 8-tól este 8-ig , 12-töl 1-ig ebéd . A fal felülete ha egyenes , mert azt írtad csak téglára kell ragasztani , akkor portalanítod a felületet . Ha akarod , akkor indítólécet felfúrod körbe a házon szépen vízszintbe . Utánna már csak ragasztó bekever , pihentet és utánna felkened az EPS-re én egész felületen ragasztottam ( nem fogy több ragasztó , mint a 3 pogácsa plusz keret esetében ) . Szépen lassan ragasztod laponként odafigyelve , hogy ne legyenek hézagok . Házsaroknál kötésbe kell ragasztani , tehát elsö sor kilóg a sarkon túlra szigetelésvastagságnyit . A második sornál pontosan a sarok éléig , mert ugye a másik falról lesz a kötés , ott fog az EPS kilógni szigetelés vastagságnyit . Nyílászáróknál kell egy kicsit odafigyelni , hogy a sarokrészeknél ne találkozzanak a lapok . Magyarul , a sarkakat egész lapból kivágva kell kialakítani , hogy késöbb ne keletkezzenek repedések . Hálózásnál felviszed a ragasztót és abba simítod bele a hálót . 10cm-es átfedéssel simítsd egymásra . A sarkaknál , nyílászáróknál sarokléc segít az él kialakításában .
Nem olyan veszélyes munka , csak neki kell állni . :-)
Nekem annak idején az akkori havi keresetem duplájáért akarták elvégezni a munkát . Akkor kerestem 8 nap alatt két hónapi béremet .:-))
Mi is magunknak rakjuk fel, mert egyszerűen nincs ember, aki megcsinálná (nagyvárostól 30 km-ra, autópályától 15 km-re).
Hiába ül a kocsmában egész nap vagy 5 ember, csak legyintenek. Aki esetleg aranyárban vállalná, az is full körbeállványozást kér, előre felrakva. Pedig a ház 80%-a állványozás nélkül szigetelhető (a maradék 20%-ra kértünk kölcsön állványt, nem az állvány várt ránk, hanem mi vártunk az állványra, amikor tudták adni, akkor két napig hajnaltól estig nyomtuk a munkát).
Magunknak csináltunk polisztirolvágót keretes fűrészből, cekaszból és akkutöltő trafóból. Gyakorlatlanok vagyunk, ezért elég sok idő elmegy a függőlegesek, meg a vízszintesek beállításával, de inkább precízkedünk, mintsem le kelljen csiszolni centiket a polisztirolból.
Egyedül a hálózás után, a második ragasztóréteg szép elsímításában segít egy szobafestő szomszéd, neki elég finom keze van a szép síma felület kialakításához.
Ő sem pénzért jön, hanem barterben, amikor nála kellett betonozni, akkor mi mentünk hozzá dolgozni (még a betonkeverőt is mi vittük :-) ).
Egy olyan országban, ahol negyed óránként változnak a törvények, ott nem lehet a megvásárolt állványok, gépek, járművek, stb tíz éves megtérülésével kalkulálni. Aki itt nem képes kitermelni a nyugati országokban szokásos haszonkulcs három-ötszörösét, az eben az országban vagy átmegy a szürkezónába, vagy pillanatokon belül tönkremegy. Csak az elmúlt 10-12 évben legalább öt ismerős vállalkozás ment tönkre váratlan (és érthetetlen) jogszabály-változás miatt.
Ketten említettek is ilyet, gyakorlatilag ezekkel a nagyberuházásokkal vannak lekötve év végéig, csak néha benéznének hozzám is dolgozgatni pár napot. Mindezt 7000/m2 áron. Ha pedig nincs szerencsém, otthagynak pár hónapra a munka felénél.
Még hozzáteszem azt is, hogy a számlaadással kapásból kilőttem az olcsóbb vállalkozók jelentős részét.
Tudom, a számla inkább szitokszónak számít ekkora beruházásnál, hülyének is nézik az embert miatta.
Igazából saját magamat csaptam be, mert netes kalkulátorokat is néztem, ismerősöket kérdezgettem, pedig egyik sem számít. Hiába vállalta az egyiknek 2500/m2-ért, ha nekem a többszöröséért fogják. Innentől vagy elfogadom, vagy leadok az igényekből, esetleg megcsinálom én (mindenféle tudás nélkül).
Az átlagfizetéshez képest tényleg elszálltak az árak.
Alig van szakember, hatalmas állami megrendelések vannak, plusz eléggé pénzéhesek a magyar vállalkozók.
Ami viszont a legszomorúbb, hogy a magas árakhoz nagyon sokszor, csapnivaló minőség társul, amit egy átlag ember is össze tudna magának tákolni, sokszor még jobban is.
A másik nagyon idegesítő dolog az, hogy egy jó része a vállalkozóknak nagyon csúnyán visszaél a jelenlegi helyzettel. Minden megígér az ügyfélnek, persze pontosan tudja, hogy nem fogja tudni tartani a vállalását. Elkezdi a munkát majd eltűnik egy kicsit, megint megjelenik pár emberrel molyolni, megint eltűnik. Közben egy kis ferdítés, hazudozás, megsértődés, aztán a 2 hétre vállalt munka 2 hónap után elkészül. A minőség akár jó is lehet a végére, csak győzze kivárni az ember.
Plusz ami még hajtja felfelé az árakat, az a munkások pénzéhsége is. Ha valahol 1000ft-al többet kap, már megy is oda, vagy megemelteti a fizetését a jelenlegi helyén, és ez a végeláthatatlan spirál. A napi 30-40 000ft-os szakember béreket is keveslik nagyon sokan.
Nekem Budapesten színezésre 3500+áfa/m2-t mondtak 2 hete, anyag nélkül.
Frissen hálózott rendes felület, javítani nem kell. Az állványt én építettem volna, a spalettákat, eresz részt kimaszkoltam, takartam volna, szóval nekik csak ki kellett volna jönni, színezni, majd összetakarítani maguk után. 2 napot mondtak, és 6 embert, kicsit sokalltam, így egyelőre nem lesz színezés.
"Megkérdeztem még 2 mestert, egyik sem mondott jobb árakat."
1: távolodj el nagyvárosoktól 20 és autópályától 10 kilométerre
2: érdeklődj a kocsmákban vállalkozói engedély nélkül tevékenykedő, sehol nem hirdető hőszigetelő csapatok iránt
Meglepően kellemes árak is előfordulnak.
Persze ezek nagy része képzetlen, kókleer, alkoholista, de figyelő szem és korbács mellett ilyenekkel is lehet dolgozni: pl a telek négy sarkára tegyél egy-egy internetre kötött képrögzítős kamerát, figyeld, hogy hogyan dolgoznak, ha csalnak, akkor szedesd le velük az aznapi munkát. Ekkor vagy elmennek, vagy attól kezdve nem fognak csalni. ELŐRE PÉNZT SOHA, SENKINEK, maximum egy napra valót. Az anyagot te vásárold és figyeld, hogy ne lopjanak belőlre.
Sajnos igy elszalltak az arak... :( (en is belefutottam...)
Arra meg figyelj, hogy ez sok esetben nem tartalmazza az ablak koruli diszites, elvedozes, stb arat, szoval konkret teljes arajanlatot kerj a hazra, ne csak ilyen tajekoztato (/nm) jellegut!
Tényleg így elszálltak az árak, vagy én akadok bele drága mesterekbe (Győr)?
8000/m2-ért csinálnának meg úgy szigetelést földszintes kádár-kockán, hogy minden anyag megvan és nulla előkészítést igényel, mert téglára kell rakni, szóval nincs rajta régi, egyenetlen javítandó vakolat sem (16 cm grafitos, 1,5mm kapart vakolattal). Ráadásul ez számla nélküli, tehát 10e/m2 csak a munka!
Akárhol kérdeztem, mindenhol 7-12e/m2 volt az egész anyaggal együtt.
Az előző cég 7500-ért csinálná számlával, ez is csak a munka. Ilyen durván elszámítottam magam?
Rokonnak Pesten 3500/m2-ért rakták számla nélkül 4 éve, igaz, az csak 12 centis EPS volt, de emeletes ház, szóval kellett bőven állványozni is.
"A "libafos" színű akarna lenni a 30cm gyapot szigetelés.
A zöld vékony csík lenne az "új" páraáteresztő, a sárga a mostani fólia."
Ebben az esetben teljesen jónak tűnik a dolog (a libafost is zöldnek számoltam). Ha a hőszigetelés és a lakótér között csak gippskarton/osb/lambéria lesz, akkor a hőszigetelés belső (meleg) oldalán szerintem legyen egy páraZÁRÓ fólia réteg.
A zöld vonal nagyon szép, de azt nem árultad el, hogy az a fólia a födém felet, födém alatt, hőszigetelés felett vagy alatt fog futni, miből van a födém, milyen vastag, stb.
A ferde részről sem tudunk smemit, csak hogy van ott is egy zöld csík :) lLesz ott hőszigetelés egyáltalán?
Mert olyan is, van, amikor/ahol okosabb páraZÁRÓ fóliát alkalmazni,hol a oáraáteresztő nem jó.
Ha a padlásteret átszellőzteted, akkor a sárga fólia valóban maradhat a helyén.
Korábban tárgyalt, tetőtéri szigetelésem ismét porondra került.
Egy olyan ötlet jutott eszembe amivel elég sok vesződséget és időt tudnék megspórolni.
Jelenleg az egész ház a cserép alatt átszellőzetett réteggel rendelkezik, de ilyen fóliával, ez nem páraáteresztő.
Hogy ne kelljen visszaszedni az egész ezt a fóliát, csak az alábbi kép szerinti, zölddel jelölt helyen lenne a fólia páraáteresztőre cserélve, a felső részen meghagynám a régit (sárga), és a tűzfalakon kialakítanék kétoldalt nyílást hogy a pára tudjon távozni a tetőtérből.
Így a vízszintes részre csak le kéne terítenem a 30cm gyapotot, a ferde részen meg ígyis-úgyis hozzá kell nyúlnom a távtartózás miatt.
Nálunk az volt eddig a baj, hogy ha nem is volt olyan meleg, de napsütéses idő volt, akkor tavasztól őszig pár nap alatt átmelegedett a fal annyira, hogy ontotta magából a meleget. Addig elviselhető volt ameddig éjszaka hűvösebb volt az idő, mert le tudott hűlni, de amint már éjszaka is 20 fok fölé ment a hőmérséklet kezdődött a probléma. Délelőtt a keleti oldalt tűzi telibe, délután a nyugatit. Tavaly csináltuk meg a keleti oldalt, azon a részen már tavaly is 26-27 fok körül volt a max, de a nyugati rész klíma nélkül elviselhetetlen volt. Most körbe van szigetelve és mivel már nem tud átmelegedni, kellemes az egész házban a hőmérséklet, és megszűnt a hősugárzó hatás.
ígértem, hogy beszámolok a pir táblával való szigetelésről.
10cm került fel mészhomok téglafalra. Ami az anyagot illeti, ennyi pénzért normálisabb minőséget vártam volna. Az első szívás, hogy a lapoknak hasa volt, és mivel üvegfátyol kasírozás volt rajtuk nem lehetett volna csiszolni, így ezt le kellett szedni. Szerencsére nem valami masszívan voltak felragasztva, így elég sokról viszonylag könnyen lejött. Leszedés után az egyik oldal viszonylag sík volt, a másik viszont erősen kráteres. A második csalódás a lapok méretpontossága. 125x62,5cm-esnek kellene lenniük. A hossza nem is érdekelt annyira, de a szélessége azért nem lett volna gond, ha legalább nagyjából rendben van. Ezzel szemben 62cm-64,5cm-ig volt szórás rendesen, így azzal kezdtük, hogy méret szerint szétválogattuk, hogy a sorok egyforma magasak legyenek. Mivel méretpontatlanok és hasuk is van a lapoknak, sokkal időigényesebb vele a munka, mint az eps-el.
Egyelőre csak a nyári átmelegedés elleni működését tapasztaltam meg. Most, hogy az egész ház, a lábazat egy részétől eltekintve, körbe van szigetelve, 26,5 foknál nem volt melegebb egész nyáron, korábban klíma nélkül 32-33 fok is volt, ha sokáig meleg volt. A pir-el szigetelt fal mellett, aludni kellemetlen volt, mert tolta egész éjjel magából a meleget, ez teljesen megszűnt. A klímát most szinte alig kapcsoltuk be, akkor is inkább a párátlanítás miatt.
Kíváncsian várom, hogy télen milyen tapasztalataim lesznek.
Ha a pince plafonjára ragasztod a sima EPS-t, akkor a padló a lakásban melegebb lesz, tehát miért csapódna le a pára, ami szétáztatná a parkettát (ha most se teszi)? Ennyi erővel ha kívülre a falra ragasztod a szigetelést, akkor a fal fog szétázni (nem fog). Mondjuk feltételeztem a beton aljzatot, tégla falat.
Sziasztok! Nem szerettem volna senkinek kellemetlenséget okozni,csak szakértő segítséget kérni! Mivel pénzembe kerül jó lenne, hogyha működne is felfelé a hőszigetelés de a leszálló pára sem áztatná szét a parkettát vagy tenné tönkre a födémet. A fűtött házból a pince felé haladva nincs meg a mai kor elvárásainak megfelelő hő és párazáró réteg. Parketta, betonfödém vagy csempe és betonfödém van. Akkor alulról a pincefödémre rakhatok zárt cellás xps-t? Jó az xps de abból tegyek jó drágán 10 cm eset?Vagy jó az olcsó EPS? Vagy kőzetgyapot és had áramoljon pára le, és fel is? Köszönöm még egyszer!
"ha egy hőszigetelő réteg egyben párazáró is, akkor azt a fal melyik oldalára szabad ragasztani?"
Erősen párazáró anyagú hőszigetelést (pl zárt cellás habok) vagy a fal meleg oldalára kell rakni (belülről történő hőszigetelés), vagy olyan helyen kell alkalmazni, ahol mögötte a vizesedés nem okozhat problémát (pl lábazat). Fal hideg oldalára csak profi tegye, pontos számítások után mert rizikós.
"Egy 10 cm feletti vastagságú polisztirol réteg (még a szokásos felragasztási hiányosságokat is figyelembe véve) gyakorlatilag párazáró."
Az eps páraáteresztési értéke 30 körül van (a levegőnél 30-szor rosszabb) ami kb megegyezik a tégláéval. Tehát pára szempontjából akárhány centi vastag eps réteg ugyanúgy működik, mintha ott ugyanolyan vastag tégla lenne.
Téglából épült régi házak fala simán megvan 50-70 centi vastag és nincs semmi pára probléma. Ha ehelyett 20 centi tégla és 30 centi eps lenne, az pont ugyanolyan páraátereresztő lenne.
"Alul az abszolút páratartalom skálán jól látható, hogy kizárólag akkor menne pára a pincéből a lakás felé, amikor a pince nyirkos, ugyanakkor a lakás levegője nagyon száraz. Az összes többi kombinációban a lakásban magasabb a páranyomás, tehát a lakásból áramlik a pára a pince felé. Ezért én nem zárnám le párazáróval a pincefödém alsó felületét."
Jó rég tanultam, meg foglalkoztam ilyennel, de ezt ültessük át a gyakorlatban. Egy pincefödém rétegrendje általában így néz ki (felülről-lefelé)
- Padlóburkolat
- Üzemi víz elleni szigetelés (vízeshelyiségben)
- Aljzatbeton
- Technológiai szigetelés
- Lépéshang és/vagy hőszigetelés, jellemzően EPS
- Beton födém / béléstestes födém felbetonnal
- Felületképzés vagy semmi, vagy hőszigetelés
Csókoltatom a párát, ha ezen számottevő mennyiségben átmegy felülről lefelé.
Pára szempontjából, pincefödémet alulról, bármivel lehet szigetelni. Itt csak más követelmények szólnak bele az anyagválasztásba.
Egy pince hőmérsékletét a kimenő és a bemenő hőmennyiségek aránya határozzza meg.
Van olyan pince, ami 100%-ban talajszint alatt van, de pincének szoktak nevezni olyan szuterént is, aminek csupán 10-20 százaléka van talajszint alatt. Egy ilyen szuterén-pinceénél előfordulhat, hogy (hőszigeteletlen) oldalfalai 80-90 százalékának túloldalán a téli fagy mínuszai találhatók, de a föld alá lemenő falszakaszok is még a fagy-zónában vannak. Egy ilyen pince csak a padlója (talaj) felől és a felette lévő fűtött lakás felől kap hőt. Na ehhez vedd még hozzá, hogy a fentről (a fűtött lakás felől) érkező hőáramlást megszünteti egy hőszigetelés, a pince ablakokat pedig résnyire kinyitják, hogy legyen egy kis kereszthuzat, ne rohadjon szét minden a párától.
Egy ilyen pincében tartós hideg téli napokon a 6-7 fok csak álom, örülhetsz ha nem kerül fagypont alá.
Nem csak annyira mély pince létezik, amely mind a 6 oldala felől kap valamennyi hőt és nem minden pincének közel nulla a szellőzése.
De ha neked a mennynezet hőszigetelése UTÁN is jó meleg pincéd van, akkor a grafikonomon a két kék pacát told feljebb 1-2 fokkal az 50-90%-os páratartalom vonalak mentén. Meg fogod látni, hogy ettől nem lesz lényeges különbség a födémen keresztüli pára áramlásokban.
Nem toltatok el semmit, a szigetelést jól raktátok fel. Kecske hülyeséget beszél (akármilyen diagramokat is rak be), a szigetelésnek igenis a fal hideg oldalán van a helye! Az lenne a hiba, ha valaki a szigetelést a fal/födém meleg oldalára rakná fel.
Alapvetés, hogy falat belülről (a meleg oldal felől) nem szigetelünk!
"Parketta (laminált is) alá kell a párazárás, mert nem tesz neki jót, ha alulról nedvesedik."
A pára a levegőben van, a nedvesség pedig folyékony víz.
A folyékony víz valóban tönkreteszi a parkettát, a parketta alatti új alzatbeton öntés után még hetekig vizet tartalmazhat, plusz ahol a padló alatt talaj van, abból is szivároghat fel víz, ha rossz a padló alatti vízszigetelő réteg (vagy nincs is :).
Ezért valóban okos dolog vízzáró fóliát tenni a parketta alá.
Egy pára grafikonon (magyarul: mollier diagram :) bejelöltem normál, száraz és párás levegőjű lakások levegőjét (30-50-70% relatív páratartalom - három piros paca)
és egy száraz és egy nyirkos pince levegőjét (50-85% relatív páratartalom - két kék paca).
Alul az abszolút páratartalom skálán jól látható, hogy kizárólag akkor menne pára a pincéből a lakás felé, amikor a pince nyirkos, ugyanakkor a lakás levegője nagyon száraz. Az összes többi kombinációban a lakásban magasabb a páranyomás, tehát a lakásból áramlik a pára a pince felé. Ezért én nem zárnám le párazáróval a pincefödém alsó felületét.
"Az XPS párazáró tulajdonságú és fal/födém hideg oldalára amatőr soha ne tegyen semmiféle párazáró anyagot."
Ezt egy kicsit gondold át. Falakon keresztül elhanyagolható a páramozgás, ezért is lehet EPS-el szigetelni.
Pincefödémnél mire jó, ha átengedjük a párát, be a lakott térbe? S egyáltalán lehetséges itt a páraáteresztés? Egy pincefödém rétegrendjében találhatunk pl vasbeton födémet, PE fóliát, EPS hőszigetelést, laminált parkettát, vízszigetelést (üzemi) stb.
Ideális esetben a pince száraz és bármivel lehet hőszigetelni az alulról hűlő mennyezetet. Egy nedves pincénél már gond lehet a magas páratartalom, mindenképp olyan anyag kell, ami ezt bírja. Az XPS ilyen szempontból jó. A vastagságra meg igazad van, a 3cm lópikula, sokkal vastagabb kell.
Egy nedves pincében a párával kéne valamit kezdeni. Ideális esetben rendesen vízszigetelni, de egy kis szellőzés is több a semminél, még ha nem is jó megoldás.
fal/födém hideg oldalára amatőr soha ne tegyen semmiféle párazáró anyagot.
Ezek szerint mi csúnyán eltoltuk a ház szigetelését :-(((
Most nyáron felraktuk a külső, meleg oldalra az EPS/XPS szigetelést, a hideg belső oldalra nem is raktunk semmit.
Télen viszont ezek szerint le kell szedni és belülre kell vinni a szigetelést, mert télen a külső oldal a hideg oldal, ott viszont nem lehet semmilyen párazáró anyag...
"A pince páratartalma miatt a szálas szigetelőanyagot elvetettük"
Melyik hőszigetelő gyapot hivatalos termékinformációi között van tiltva a magas páratartalom?
Vagy a termékinformációkat a kocsmában szerzed be? :)
"A kivitelező 3 cm vastag XPS-t javasol. Elégséges lehet a vastagság,"
Ha hideg a pince (külvilág felé nyitott, vagy csak kis százaléka van talajszint alatt), akkor én legalább 10-15 centit tennék a pince plafonjára. Ha odafenn padlófűtés van, akkor 20-25 centit.
"illetve jó erre a célra az XPS?"
Nem jó.
Az XPS párazáró tulajdonságú és fal/födém hideg oldalára amatőr soha ne tegyen semmiféle párazáró anyagot.
Pince födémet szeretnék hőszigeteltetni alulról(a pince felől). A pince felett, részben fürdőszoba van. A pince páratartalma miatt a szálas szigetelőanyagot elvetettük. A kivitelező 3 cm vastag XPS-t javasol. Elégséges lehet a vastagság, illetve jó erre a célra az XPS? Köszönöm!
Azok az ökölnyi lyukak a tetőléceknél már csak 3x5 centiek szoktak lenni, ráadásul nem a padlástérbe nyílnak, hanem a tetőlemez és az alatt lévő fólia közötti résbe.
De ha nálad valóban ilyen nagyok a padlás és a külvilág közötti lyukak és nincs fólia réteg a lemez alatt, akkor ez a sor lyuk valószínűleg bőven elég páraszellőzés lesz neked.
A tetőlécre rögzített lemeznél, a léc és a lemez hullámai között kb. kézfejnyi nagyságú rések vannak méterenként 5 db, érre értettem a réseket. De legfeljebb amit ajánlottál építek be az ereszbe szellőző nyilasokat.
A cserepes lemezek közötti illesztési hibái szart sem érnek, ha jól átszellőztetett padlástér a cél.
Ha csak a tető széle alatt tudsz szellőző réseket kialakítani, akkor padlás-négyzetméterenként szerintem legalább 10 cm2 szellőző nyílás kellene, mégpedig nem egyetlen lyuk formájában, hanem minél több helyen szészórva.
Tehát pl ha a padlásod 100 m2, akkor a szellőző nyílások együttes lyukmérete legen legalább 1000 cm2, de ez NE egyetlen 33x33 centis lyuk legyen, hanem mondjuk 8 db 12x12 centis szellőző lyuk, egyenletesen elosztva a tető széle alatt.
De ha van a szellőző nyílásban valamilyen (pl rovar) rács, akkor a rács lyukaknak a mérte számít, tehát az a felület, ahol a levegő ténylegesen áramlik.
Tehát szerintem pl egy ilyesféle rovarhálós szellőzőrács az eresz aljára szerelve (15 centis átmérőben!) megoldja kb 10 m2 padlástér szellőztetését. Ha 100 m2 a padlásod, akkor a tető széle alatt körben egyenletesen elosztva tegyél fel 8-10 ilyet. Vagy kisebb átmérőjű rácsokból kétszer-négyszer ennyit. Vagy helyettük mehet egy pár centi széles keskeny rés végig a tető alatt, rovarhálóval lezárva.
Persze én nem vagyok szakember, csak amolyan okoskodó hülyegyerek.
A gyapotnak nem a nedvesség árt (mint pl a párakicsapódás, vagy a megolvadt porhó),
hanem a rátaposás, rázkódás, mozgatás, vagy pl a magasból ráhulló vízceppek mechanikus "ütései". Ha olyan a tető, hogy ez utóbbitól nem kell tartani, akkor szerintem felesleges páraáteresztő fóliával letakarni.
Ara viszont ügyelj, hogy a padlás légtere jól szellőztetett legyen.
Házfelújítás közepén vagyunk, a belső helyiségek aljzata ki lett bontva, hogy megfelelő rétegrend készülhessen (víz-, hőszigetelés), a ház kívülről is szigetelve lesz, viszont a bontás során kiderült, hogy a belső válaszfalak alatt nincs vízszigetelés, a homlokzati falak alatt pedig nagyon el van érve. Érdemes (és ha igen, milyen módszerrel) megcsináltatni az utólagos vízszigetelést? A falak nem voltak vizesek, de az egyik szobában volt egy kis doh szag.
Szerintem max 1-2cm szélesség lehet az amit átfedésben tudsz rakni. Ekkora szélességű nem ráragasztás nem gondolnám hogy negatívan befolyásolja a nikecel lap rögzítését ha a maradék lapfelület rendesen fel van rögzítve.
Olvasgattam visszább a fórumon, és ahogy ajánlotátok nem terítek fóliát a födémre, csak a gyapot megy rá. A gyapot tetejére se szeretnék páraáteresztő fóliát tenni egyenlőre. A cserepes lemez most került fel a tetőre, esőbe nem ázik be sehol, így remélem a szél sem kavarja be a havat az illesztéseknél majd, mert akkor leterítem a gyapotot páraáteresztővel utólag, ha azt úgy lehet? (vagy akkor kellene a gyapot alá párazáró?)
Miért szedné fel ? Azért tesz gyapotot , mert nem akarja használni a padlást tárolásra . Karbantartó jellegű ideiglenes felszedés ( pl. útnyitás ) esetén meg nem kell takarítani .
Próbáltad már a lerakott kőzetgyapot táblák felszedése után a kosszal keveredett gyapotszálakat, az ottmaradó vegyes törmeléket összeszedni a betonfelületről?
Mivel az összefolyónak az átmérőjét adta meg, a padlószigetelésnek pedig a vastagságát, így a kérdésedre a válasz az, hogy a 20 cm nem egyenlő 14 cm-el, de gondolom, hogy erre magadtól is rájöttél.
A te esetedben a béléstestes a födém és a rajta lévő salakbeton párazáró rétegnek számít, tehát hő és páratechnikai okokból felesleges a kőzetgyapot alá építési fóliát tenni.
Egyéb okokból én tennék, mert praktikusabb ha a kőzetgyapot nem a betonra van fektetve, hanem van egy elválasztó réteg a beton és a gyapot között.
"20 cm átmérőben, oda nem lehet tenni a padlóba hőszigetelést, 14 cm lenne"
20 cm = 14 cm? Ez valami rejtvény?
Ez a lefolyó lefolyó vékony műanyagból és levegőből áll, tehát nem veszélyesen, de azért hőhíd. Nem lesz kellemes mezítláb rálépve, ha alatta a szelőbeton jóval hidegebb a lakásnál, persze a ráfolyó meleg víz pár másodperc alatt fel tudja melegíteni.
Ha alá is tennél pár centi jókemény XPS-t, az szerintem sokat javítana a dolgon (és jót tenne a kifolyó cső lejtésének is) minél vastagabb elfér alá annál jobb hőtechnikailag.
Szerintetek, amennyiben olyan épített zuhany összefolyó van, amit a szerelő betonra kell rögzíteni 20 cm átmérőben, oda nem lehet tenni a padlóba hőszigetelést, 14 cm lenne, az mennyire probléma? Vagy a beton és a lefolyó közé, legalább 2 cm xps legyen betéve?
Födém szigeteléskor a gyapotot rá kell engedni a homlokzati szigetelésre, de oda vékonyabb kb. fele annyi szigetelés tudok rakni, a tető szerkezete miatt szűk a hely, ez hőhidas lesz nagyon így? A cserepes lemeznek és a tetőlécnek neki szoríthatom a gyapotot vagy jobb ha nem érnek össze?
Vissza olvastam én, pont kunberci vettette fel a födém szigetelés, de bele keverte a tető szigetelést és elvesztem benne. Nekem csak filces cserepes lemez van a tetőn, semmilyen fólia nincs és nincs beépítve padlástér. De visszább olvasgatok még.
Ha leteszel 5 centi hőszigetelést, arra 2 centi padlót, attól még nem fogsz kiesni az ablakon és nem fogod beverni a fejed az ajtófélfába. Az ajtókilincseket, villanykapcsolókat sötétben egy kicsivel lejjebb kell majd keresni és talán a mosdsót is magasabbra kell szerelni, hogy amikor ki akarod húzni a dugót, akkor ne fejeld le a tükröt. A WC csésze elé pedig teszel egy bordásfalat vagy egy mászókötelet :)
A mi felújítás alatt lévő házunk a 70-es években épült és semmiféle beton sem volt a szobákban a padló alatt. Mindenhol csak hajópadló volt, homokos ágyazatban. Szóval szerencsére gond nélkül lehetett lefelé ásni, helyet csinálni a szigetelésnek.
Konyhában, fürdőszobában volt aljzatbeton, de eléggé vékony volt, gyorsan fel lehetett törni.
Akkor jól gondoltam sajnos. Gondolom 1-2 centi még elfér szigetelésnek, de annak meg nem sok értelme lehet. Mit lehet kihozni egy ilyen házból, bontás nélkül? A falak szigetelése megoldhatónak tűnik, inkább az aljzat a kérdés. Konkrét ház nincs, csak elméletben kérdezem, mert kb. ilyen házakat árulnak olyan áron, ami reális lehet nekem, csak ez a "sz*r"-ból várat építés téma lesz, sok kompromisszummal.
Jellemzően van egy vékony betonréteg, azon van egy bitumenes lemez, amire került még egy néhány cm vastag beton.
Komolyabb hőszigetelés vastagsággal nem igazán tudsz fölfelé menni. Nem csak a belmagasság miatt, hanem a nyilászárók, szerelvény magasságok is mind megváltoznak. Pl az ajtó is alacsonyabb lesz, ha nem bontod ki és építesz magasabbra áthidalót, az ablak parapetek is alacsonyabbak lesznek, gyerekház érzés. Mosogató, mosdó, stb mind átalakítandó, mert alacsonyra kerülnek.
Rendesen csak a padlószerkezet elbontásával lehet megcsinálni, de ilyenkor mindig jönnek a nem várt dolgok, pl a vízszigetelés elöregedett, tönkrement a falak alatt is.
Egy 50-60-as években épült házaknak általában milyen aljzatjuk van, és ezeknek mennyire lehetséges megcsinálni a mai kornak megfelelően az aljzat szigetelését, vagy legalább javítását a régi aljzat feltörése nélkül? Gondolom sehogy, mert nagy lenne a belmagasság veszteség.
A födém gerendákra kell építeni egy járófelületet OSB-ból. Szigorúan kell az OSB alja és a szigetelés teteje között rés, amin tud szellőzni. Ez jó ha kb 5cm magas. Élére állított tetőléc, vagy stafnifa merőlegesen a gerendákra (40-50cm körüli léctávolsággal) és arra OSB (15mm körüli). Amennyiben kerül még hőszigetelés a gerenda tetejére is, akkor ezt az előbbit fel kell emelni annyival, mint a szigetelés vastagsága. Gerendákra kell rakni valamit, pl fakocka vagy palló, aztán erre amit leírtam az előbb. Nem kell túlgondolni, elég egyszerű dolog ez.
Ui.: Szigetelés vastagság. A mostani követelmények szerint 30cm kb a minimum hőszigetelés vastagság ilyen helyre. Érdemes lenne megfontolni, hogy vastagabb kerüljön be. Anyagárban nem nagy tétel.
Nem értek egyet Elekkel, az olcsó gyapot összeroskad, nem is kicsit. Nekem kb 5 évet volt fenn a födémen valami barna tekercses (knauf talán), ment a konténerbe a az egész, felére esett össze. A 20-25cm-ben a saját súlyát nem képes megtartani hosszú távon.
Mit értesz egyenetlen fal alatt? Húzzál ki vízszintesen egy zsinórt a fal előtt a sarkoktól 1 cm-re indulva és nézd meg, hogy a fal különböző részein milyen messze van a zsinór a téglasortól. Ha 1-2 cm a távolság (csak a fugák a mélyebbek), akkor nem kell foglalkozni a kőműves javaslatával.
Ha 3-5 cm a zsinór távolsága a tégláktól egyes helyeken, akkor még éppen nem éri meg vakoltatni.
Ha viszont egyes helyeken a zsinór 5 cm-nél messzebb van a tégláktól (úgy hogy a szélén 1 cm-re van), akkor akkor megérheti levakoltatni, mert ha az egyenetlenségeket polisztirol ragasztó tömbök odakanalazásával kell kiegyenlíteni, akkor brutális mennyiségű ragasztó fog felmenni a falra, ami árban fájni fog.
(Vagy fordítva, ha középen van 1 cm-re, de a széleken van 5 cm-nél messzebb, akkor is érdemes vakoltatni.)
Ezt a próbát 3 különböző magasságban is el kell végezni, akkor kapsz képet a falad egyenetlenségéről.
Függőlegesen is meg kellene vizslatni a falat, üss egy szöget a ragaljába a faltól 1 cm-re, kötözz rá egy zsinórt, aminek a végén egy súly van és meglátod, hogy függőlegesen hogyan áll a fal a zsinórhoz képest.
A 70-es, 80-as években a kőművesek nemnagyon foglalkoztak, a vízszintes, a függőleges, a derékszög, meg az egyenesség fogalmával, a "jóvanazúgy" rend szerint rakták a falat. Mi most szigetelünk egy 70-es évek végén épült házat, volt olyan fal, ahol a tetején a legfelső sorba rakott EPS tábla vastagságából 3 cm-t le kellett vágni, mert annyira dőlt kifelé a fal teteje :-((
A járható üveggyapot csak akkor járható, ha alulról egy merev és erős felület tartja.
A gyapotot alulról tartó gipszkaron enyhén szólva nem valami erős felület, magát a gyapotot elbírja, téged azonban nem. Tehát ha rálépsz a gipszkarton felett lévő járható üveggyapotra, akkor a gyenge gipszkartonon keresztül leesel a nappaliba a gyapottal együtt.
Tehát tök felesleges oda járható gyapotot tenni, hiszen úgyis arról olt szó, hogy SOHA nem akarsz a padláson járkálni.
Ha viszont a padláson járkálni is akarsz, akkor viszont azonnal felejtsd el az általam említett gipszkartonos-olsógyapotos rétegrendet (és minden olcsó megoldást).
Ha csendes a környék (nem kell zajszigeteléssel különösebben foglalkozni), és soha nem akarsz mászkálni a padláson, akkor számos olcsó és jó lehetőség közül választhatsz.
Az egyik legegyszerűbb:
- gipszkarton mennyezet (esetleg OSB)
- párazáró fóia
- 30 centi olcsó üveggyapot
- jól szellőző padlástér
Az elektromos (és pl szellőző) csövek a gipszkarton és a fólia KÖZÖTT fussanak, ezért jó erős fóliát alkalmaznék (0,2 mm vastagság) amit nehéz véletlenül kiszakítani.
És 4 méter széleset, hogy keveset kelljen ragasztani.
Téglaház építésbe kezdtem de könnyűszerkezetes födémmel. Kérdés ki mit javasol rétegrendnek a födémbe? Tetőtér beépítés nem lesz, egy szintes lakóházról beszélünk. Köszönöm!
Köszi a válaszokat! Annyira nem egyenetlen a téglafal, hanem azt mondja, hogy a tégla között a régi malter gyorsan beszívja a vizet és elenged a ragasztó, majd csak a dűbel fogja a gyapotot, nem értek hozzá, szerintem ez hülyeség.
a kőgyapotot telibe szokás ragasztani, az így megadja a légzárást meg az egyenletes felületet is szerintem. szóval valszeg csak le akarja húzni a mester. persze simán lehet, hogy annyira egyenetlen, hogy vakolni kell. látni kéne.
Hát, még az is lehet hogy igaza van. Új építésű házaknál sokan beleszaladtak abba a csőbe hogy kívülről nem vakoltak mert úgyis EPS megy rá, belül meg azért mert gipszkartonnal burkolták. És brutál fűtésszámla lett belőle mert járt a levegő a réseken szabadon.
Egy fal hőszigetelési értéke két oldali vakolattal értendő, sokat számít ha rendesen le van zárva.
A másik dolog az hogy elég pontatlan méretűek voltak régen a téglák, és belülről rakták vonalba, azaz kívül nem egyenes a fal. Lehet ezt akarja kihozni egyenesre nem?
Én levakolnám, kiegyenlítő célzattal, nem szépre, a minimum vastagságban ami ehhez szükséges.
Tudtommal ezek a ragasztók magához a téglához ugyanolyan jól ragadnak, mint a vakolathoz, tehát ha a csupasz téglákból álló felület eléggé sík a hőszigeteléshez, akkor nem látom okát az újból vakolásnak a hőszigetelés alá.
Persze egy mélyalapozós lekenés mindenképpen kellhet, hiszen a régi vakolat eltávolítása valószínűleg nem sikerült tökéletesen.
Sziasztok, ha homlokzati hőszigetelés előtt a teljes vakolatot le kellett verni a téglafalról (B30) a rossz állapota miatt, akkor közvetlenül a téglafalra lehet kőzetgyapottal (Rockwool Frontrock) szigetelni vagy kell rá vakolat? A mester szerint kell. Vagy csak a vakolás árát akarja elkérni tőlem? Köszi
A hungarocell nem sokat ér, ha rések vannak mellette (peches esetben egy milliméteres rés is számíthat), a gyapot viszont rugalmas, ah 30 centis lyukba beraksz egy 50 centis gyapotot, az mellett nem sok lyuk lesz :)
A külvilág felé nyíló redőny-rést zárd el rovarmentesen, de nem párzáró módon (pl szúnyoghálóval)
A redőnytok lakás felőli nyílásának ajtaját körben tömítheted valami légzáró/párazáró trutymóval, pl sziloplaszt (huzatmentesítés)
Könnyűbetonnal (perlit, vagy EPS) a legideálisabb megcsinálni, de előtte számolj utána. A sima EPS100 szigetelés szokott az olcsóbb lenni (bármilyen gyártmányú szigetelés jó). Utóbbinál max 2cm vastag lépcsőkben gondolkozz, a nagyobb magassági ugrásoknál elrepedhet az aljzatbeton.
Mi csak szimplán kitömtük kőzetgyapottal, majd belül gipszkartonnal. Első télen semmi nem volt a homlokzaton és nem volt semmi páralecsapódás. Most már a homlokzaton rajta a szigetelés, így szerintem végképp nem lesz semmi gond.
Adott egy üres, használaton kívüli belső redőnytok. Mi a legoptimálisabb megoldás ennek a szigetelésére? Elég, ha ezt egyszerűen kitömöm üveggyapottal/közetgyapottal?
Kell egy párazáró fólia is rá? maradék hungarocell darabokat is jó, ha beleszabom?
Nálam perlitbetonból készült az aljzatbeton a tetőtérben,körülbelül 5 centiméter vastagságban. 50 liter perlitet kevertünk 200kg zsákos eszrichhez, így térfogatra számolva kicsit kevesebb mint feleannyi perlit került a kész anyagba mint esztrich. Pont olyan volt dolgozni vele mint a sima betonnal, a végeredmény is betonnak látszik, de a felülete puhább, mindenesetre járkálni lehet rajta.
Nekem erre burkolat megy majd, nincs teher elosztó réteg, ezért nem lehetett hungarocell beton, meg azért kellett ilyen erősre keverni. Bár még nem telt le a 28 nap, sőt volt olyan ahol, 20 óra múlva már jártunk rajta, locsolni se nagyon locsoltam nehogy leázzon az alatta lévő szint, úgyhogy lehet hogy jobb is lehetne.
Szerintem ha csak feltöltés lesz belőle és még rendes beton megy rá akkor ennél perlitesebb is lehet.
Ha a közelben laksz és a perlit mellett döntesz megnézheted milyen, meg van is eladó perlitem, maradt 50 zsák 50 literes.
Homlokzati szigetelés kiválasztásánál arra ügyelj, hogy az EPS szürke legyen. Ragasztó kiválasztásánál meg arra, hogy a szürkéhez való legyen :-) Arra is figyelj, hogy ha nem kimondottan tükörsíma a falad, akkor a ragasztáshoz, hálózáshoz, második áthúzáshoz négyzetméterenként 8-10 kg ragasztó is kelleni fog (a gyári ajánlású 6 kg/nm mennyiség csak nagyon sima fal esetén elég.
Dübelt csak fémszeges beütővel vegyél, műanyag beütőszegessel csak szopni fogsz. Téglába, betonba jó az olyan dűbel, aminek csak a végén nyílik szét 4-6 cm hosszban a tipli, porothermbe, ytongba olyan kell ami legalább 10 cm hosszan felnyílik, a rövidebb nem tart rendesen.
Ha nem akarod az egész környéket polisztirolgyönggyel borítani, akkor ne fűrészeld az EPS-t, hanem dobj össze otthon cekaszból, keretes fűrészből és egy akkutöltőből egy EPS vágót, sokkal szebben is lehet vele vágni.
Létezik olyan beton is, ami alá nem kell semmit tenni (lehet akár levegő is az üregben). Ha a beton gerendák elég sűrűn vannak és van a betonrétegben vas háló, akkor meglepően vékony betonréteg is elírhat egy felső lakószintet.
Építész tuggya neked megmondani, hogy milyen várható terhelés (és milyen erősségű/hálózású szerelőbeton) alá milyen keverési arányú perlit/polisztirol beton menjen.
Oda nem muszáj a hőszigetelés mögé extra párazárás, a fürdőszoba padlója+födém eléggé párazáró magában is.
Nem biztos, hogy jó ötlet mennyezetre csupasz gyapotot tenni, véletlenül hozzáérsz valamivel és hullik a nyakadba a szúrós törmelék. Én tennél az aljára valamilyen páraÁTERESZTŐ anyagú védőréteget, de inkább polisztirolt alkalmaznék, arra nem kell védőréteg és attól nem vakarózok, ha egy tábla a nyakamba esik :)
Sziasztok! Pincefödémet szeretnék kőzetgyapottal szigetelni. A pince felette fürdőszoba van. Kell födémre vagy a gyapotra párazáró fóliát raknom? Köszönöm!
Sziasztok, 2000-es évek eleji SOFA ajtók, ablakok felújítása kapcsán szeretnék segítséget kérni. Mivel jó állapotban vannak üvegcserében (3 rétegűre) és felújításban (jellemzően vasalatok átnézése, javítása esetleg cseréje a nehezebb üvegek miatt) gondolkodunk. Tudtok olyan megbízható céget javasolni aki ezt Pest megyében JÓL megcsinálja? Köszi, isti
További süllyedése nincs, ha esetleg volt is annak idején.
Illetve ha süllyedne, akkor dőlése is lenne egyik-másik falnak, viszont függőlegesek a falak. Persze az nem kizárt, hogy anno mikor az alsó szint épült, akkor esetleg nem süllyedt-e meg. Viszont a felső szinten is függőlegesek a falak és itt a plafont is sikerült már vízszintesre rakni.
Azért gondoltam a Perlit betonra alsó réteg gyanánt és nem csak perlitre, hogy kissé masszívabb legyen már az alsó réteg is és teherviselőbb. Hogy ne kelljen attól tartani, hogy esetleg beroppan a betonozott réteg, illetve ezek a granulátumok így pergősen szerintem nem az én súlyomnak vannak kitalálva :)
A hanghullámok két féle módon tudnak átjutni egy anyagon:
- az anyag szitaként működik, tehát az anyagon átjut maga a rezgő levegő
- az anyag rezgő membránként működik tehát a hangrezgés megrezegteti az anyagot, ami a túloldalán megrezegteti a levegőt (= tovább adja a hangot a túloldali levegőnek)
A ritka "szövetű" gyapotokon simán átmegy a rezgő levegő, a túlságosan sűrű gyapotoknál ,meg a szálak annyira egymásnak vannak nyomódva, hogy kezd tömör anyagként (membránként) működni.
A nemtúl ritka ÉS nemtúl sűrű gyapotok viszont ahhoz elég sűrű anyagúak, hogy a rajtuk átáramló levegő rezgéseket jelentősen lefékezzék (csillapítsák), de a szálaik még nem nyomódnak olyan erősen/szorosan egymáshoz, hogy tömör (=hangot jól vezető) anagként viselkedjen.
"Mert ugye homlokzat szigetelésre is a jobb hangszigetelés miatt javasolják."
A híresen szar hangszigetelésű eps-hez képest a vakolható kőzetgyapotnak valóban jobb a hangszigetelése. De ez nem azt jelenti, hogy a világon nincs nála jobb hangszigetelő anyag, léteznek százszor jobban hangszigetelő anyagok is, csak azok vagy tízszer annyiba kerülnek vagy nem bírják el a hálózást meg a vakolatot :)
A Steprock HD az 140 kg-os testsűrűségű, az miért nem lenne jobb? Korábban írtad, hogy a nagy testsűrűségű nem lenne jó nekem jelen esetben, mert " mert azok már annyira sűrűk, hogy vezetik a hangot." Ez már korábban is meg akartam kérdezni, hogyan tudják vezetni a hangot? Mert ugye homlokzat szigetelésre is a jobb hangszigetelés miatt javasolják.
Írtad, hogy teljesen felesleges kicserélni a purhabot ragasztóhabra, mert várhatóan nem lesz nagy változás, akkor úgy látom nincs más megoldás csak az, hogy kipróbálom 1 ablaknál, ami az első gondolatom volt, hogy 15-20 cm széles 8-10 cm vastag gyapotot teszek az ablaknál körbe, és arra rámegy majd az eps 80-as, az élére pedig 2 cm-es xps. Viszont a vakolható redőny tok mögé csak 4 cm vastagot tudok tenni.
Az ablak tok külső széle a külső falsíktól kb. 1 cm-el van beljebb, a tokrögzítő csavarok a tokon keresztül a kijavított ablakkávába vannak befúrva.
Azért írom, hogy kijavított, mert a régi ablakokat kibontottuk, a helyükön a kávákat szépen megcsináltuk. Ahol volt hely, oda kisméretű téglákat raktunk, ahol kevesebb hely volt, oda 5 cm-es ytongot raktunk. A téglával/ytonggal kijavított kávára oldalt és felül 2 cm vastag XPS került (rózsaszín Austrotherm, ezt Tytan ragasztóhabbal rögzítettük a téglához).
Az ablakokat alapvetően a tokrögzítő csavarok tartják a helyükön, a réseket Tytan purhabbal fújtuk ki. A purhab száradása után, a levágott purhab felületeket jó vastagon átkentük Mapi Mapegummal (alapvetően az UV állóság fokozása érdekében).
Ez a nem túl bonyolult módszerű rögzítés elég jó hangszigetelést eredményezett, nem is értem, hogy nálad mi okozhatja a hangszigetelés gyengeségét.
Ez a lépés alig érezhetően fog javítani a dolgon, talán észre sem fogod venni a különbséget.
"Találtam egy másik purhabot, a leírás szerint hangszigeteló"
A könnyű és puha anyagok a mély hangok csillapítása szempontjából mind szar, legfeljebb az egyik termék kevésbé szar, a másik jobban. Nem fog csoda történni, bármit is írnak a gyártók vastag arcbőrű marketingesei.
A mély hangok ellen a nagy tömegű és a merev anyagok működnek.
"Próbálj meg kb 60-80 kg/m3 körüli testsűrűségű gyapotot szerezni"
Az Airrock XD 90 kg testsűrűségű.
Első körben kicserélem a purhabot, szerelőhabra, amennyiben nem sokat változik, akkor beszerzek Airrock XD-t. Még az a jó, hogy van lehetőség kísérletezésre, mert még nincs lakva.
"Az ablakok rendesen rögzítve vannak (ablakonként legalább 6 db) tokrögzítő csavarral?"
A 135 cm magas ablak a pánt oldalon 4 csavarral, a másik oldalon 3 csavarral. Viszont a fal síktól 1-2 cm-el előrébb áll az ablak, hogy a vakolható tokos redőny mögé 4 cm szigetelést tudjak tenni, ezért csak tök rögzítő füllel lehetett rögzíteni, mely elképzelhető, hogy gyengébb rögzítés, mintha a falcban lenne.
Azt írta, hogy a külső falsíkon vannak az ablakok, nekem is külső falsíkon vannak az ablakok (vagyis nem a falon kívül, hanem amennyire lehet, az ablakkáva külső peremére kitolva).
Ha tényleg konzolokkal a falsíkon kívülre vannak beépítve az ablakok, akkor ne csodálkozzon, hogy a hangszigetelés gázos :-(
"Az ablakok rendesen rögzítve vannak (ablakonként legalább 6 db) tokrögzítő csavarral?"
Az ő ablakai a tartófal síkján kívül vannak, teljesen kinn a hőszigetelésben. Ez hőszigetelés szempontjából jó megoldás, de hangszigetelés szempontjából rossz megoldás.
A szerelőhabot a purhabnál százszor jobb hőszigetelő képessége és az ablakkeret kicsivel merevebb tartása miatt írtam. A szerelőhab hangszigetelése majdnem ugyanolyan szar, mint az occsó purhabnak. Aki könnyű + rugalmas habbal akar mély hangokat csillapítani, az olyan, mintha szivaccsal próbálna szöget beverni :)
"Ez alacsony dagadású 60 dB-t írtak,ez is kamu"
Tudok még jobbat: "RSTW" érték szerintem valójában nem is létezik, tehát azt tudjuk, hogy RSTW=60, de azt nem tudjuk, hogy mi 60 :)
"Homlokzatra gyapotot tenni az ablak körül, legalább 10 cm vastagságban, mi a véleményed?"
Nem mindegy, hogy milyen a gyapot. A könnyű gyapotok kb szart sem érnek közép- és mélyhang csillapításban. A legkeményebb (vakolható/lépésálló) gyapotok szintén nem a legjobb hangszigetelők, mert azok már annyira sűrűk, hogy vezetik a hangot. Próbálj meg kb 60-80 kg/m3 körüli testsűrűségű gyapotot szerezni, vagy saját kezűleg tömöríts arányosan nagyobb mennyiségű könnyebb gyapotból.
De ezzel csak az egyik gyenge ponton javítottál, ettől még az ablakkereted továbbra is "lebegni" fog (merev rögzítés híján).
Az ablakok rendesen rögzítve vannak (ablakonként legalább 6 db) tokrögzítő csavarral?
Nálunk csak 76 mm-es profillal rendelkező 3 rétegű üvegezésű ablakok vannak beépítve (márkát nem írok, mert a műanyag nyílászárós topikból rögtön jönnek a megmondóemberek, hogy az mekkora szar), hasonló technikával mint nálad, de nálunk tökéletes az ablakok hangszigetelése.
"Igen vastag arcbőre volt annak aki 58 dB zajcsillapítást mert ráírni egy purhabra :) gondolom ő egy méteres vastagságra értette, de ezt az apróságot elfelejtette oda írni."
Hát igen...nagyon gáz...Köszönöm a javaslatot a szerelőhabra.
"Az xps és sz ablak között ki lett töltve teljesen purhabbal."
Nem kellet volna gagyi purhabot alkalmazni ott, ahol hőszigetelésre is szükség van (és hangszigetelésre). Ilyen helyeken alacsony dagadású (pl.szerelő) habokat kell használni.
"A purhabos dobozon rajta van, hogy 58 dB a hang gátlása."
Igen vastag arcbőre volt annak aki 58 dB zajcsillapítást mert ráírni egy purhabra :) gondolom ő egy méteres vastagságra értette, de ezt az apróságot elfelejtette oda írni.
"Nagyon rossz a hang szigetelése."
Durván saccolva
- a kintről bejövő zaj kb 20-30 százaléka körben az ablak körül lévő igen gyenge hangszigetelésű (mert könnyű és rugalmas) habon keresztül jön be
- a benti zaj kb 60-70 százaléka magát az egész ablakot mozgatja meg (keretestül, mindenestül), ami rezgő membránként adja tovább hangot a lakás levegőjének (ha az ablak mereven lenne beépítve és nem csak könnyű+puha habban "lebegne", akkor nem tudna rezegni az egész)
- a zaj kb 10-20 százaléka magát az üveget/ablaktáblát rezgeti meg, ha az ablak kerete körben masszívan betonba/téglába lenne ágyazva, akkor CSAK ez a zaj jutna be a lakásba
"az ablak mellé közvetlen homlokzati gyapot lenne,"
Ha az ablak körül könnyű és rugalmas hab helyett valami hangszigetelőbb (= nehezebb + kevésbé rugalmasabb) gyapotot teszel, azzal a fent említett 20-30 százaléknyi zajból le lehet faragni. Persze ettől még az ablak kerete továbbra is rugalmasan fog "lebegni", az ellen csak merevítéssel tudsz védekezni.
Külső falsíkra be lettek építve a műanyag ablakok. 3 rétegű üvegezésű, 83 mm vastag szerkezet. Nagyon rossz a hang szigetelése. A kávára 5 cm xps lett ragasztva, eps ragasztóval, mielőtt az ablakok be lettek építve. Azt gondolom, hogy az xps és a fal között lehet a legnagyobb probléma, vagy alapból az xps-nek rossz a hangszigetelő képessége? Az xps és sz ablak között ki lett töltve teljesen purhabbal. A purhabos dobozon rajta van, hogy 58 dB a hang gátlása. Hogy ez milyen vastagság esetén mérték azt nem tudom, de ez szerintem valótlan, hogy 8 cm vastagságban ilyen hanggátlást lehessen elérni.
A homlokzatra 20 cm eps megy. Az szerintetek megoldás lehet, hogy az ablak mellé közvetlen homlokzati gyapot lenne, legalább 20 cm széles, 10 cm vastagságban, oldalt és alul? Viszont a vakolható tokos redőny mögé, csak 4 cm vastag szigetelés fér el, nem lehetett kialakítani lépcsősen az áthidalót, mert felújítás.
"ha gyapotot nekitesszük a tetőfóliának, akkor nem ezt a kétszeresen átszellőztetett tetőt szüntetjük meg,"
Nem értem a kérdést. Ha a padlástér ezer lyukon át szellőztetve van (vagy páraáteresztő fóliával, vagy szellőző nyílásokkal), akkor miért zavar téged, hogy a széle alul van zárva? Olyan ez, mintha egy lakás összes ablaka nyitva lenne, te meg azon aggódnál, hogy megfulladunk, mert az ajtót be van csukva :)
Egyébként honnan veszed ezt a "kétszeresen átszellőztetett tető"kifejezést? Ez nem az. Ha mindenáron azzal szeretnéd összehasonlítani, akkor az alsó átszellőztetett réteg helyén nálad a padlástér van.
Pontosan, én végig így építkeztem. Sokszor alig bírtam normális minőségű anyagot beszerezni mert a tüzép csak azt (a szemetet) tartja amit a legtöbbször visznek.
"Nem hiszem, hogy a páraáteresztő fólia sokkal drágább lenne, de ha így is lenne, akkor is azt kellene tenniük, ami odavaló"
De, sokkal drágább a páraáteresztő, és ha nem lesz beépített sosem akkor nem is lesz rá szükség. Ha bármi esélye van hogy be lesz építve akkor a páraáteresztőt kell berakni eleve.
Kezdődik nálunk is a hőszigetelés, megjött a szigetelőanyag :-)
A kiszállítás nagyon magyaros volt, "véletlenül" 6 bálával több szigetelőanyag volt a teherautón, amiről a sofőr megkérdezte, hogy kell-e nekünk.
Végül a 9 négyzetméter plusz anyagot 10 eFt kp. átadása után megtartottuk. Igazából csak 5 eFt pluszba került nekünk az ügy, mert 5 eFt jattot amúgy is adtunk volna, mert a sofőr gyerek nagyon sokat segített, nemcsak a könnyű EPS és XPS bálák lerakásában, hanem főleg az 50 zsák ragasztó lepakolásban.
Még egy kérdésem van, ha gyapotot nekitesszük a tetőfóliának, akkor nem ezt a kétszeresen átszellőztetett tetőt szüntetjük meg, már a padlás átszellőzését. Tulajdonképpen körbe a tető szélénél minden rést lezárunk, gyapottal kitöltünk.
"Te hogyan csinálnád a födém szigetelését a tető szélénél?"
Úgy, hogy ott is jó vastag legyen :) Az olalfali hőszigetelés és a födém hőszigetelés össze kell, hogy érjen egymással, lehetőleg teljes vastagságban.
"Nagy baj lenne, ha a gyapot neki érne a párazáró fóliának a tető szélénél?"
Ha a padlástér páraszellőzése meg van oldva valamilyen más módon, akkor nem baj, ha a körben hőszigetelés hozzáér a fóliához.
"Elég lenne a födém szigetelés fölött szellőzőket beépíteni a fóliára? Ha igen elég lenne, akkor milyen magasra tennéd?"
Nem ismerek fóliára beépíthető szellőzőt. Ha létezik ilyen termék, akkor gondolom energetikus ki tudja számolni neked, hogy páraszellőzés céljára hányat kell alkalmazni és milyen elrendezésben.
Te hogyan csinálnád a födém szigetelését a tető szélénél? Nagy baj lenne, ha a gyapot neki érne a párazáró fóliának a tető szélénél? Elég lenne a födém szigetelés fölött szellőzőket beépíteni a fóliára? Ha igen elég lenne, akkor milyen magasra tennéd?
Ha a padlástér nyári hőmérséklete nem számít, akkor szellőztető nyílások kialakításánál olcsóbb, ha páraáteresztő fóliát alkalmaznak. De a fólián keresztül gyakorlatilag nem történik légcsere, viszont szellőző nyílások esetén egy kicsivel kevésbé forrósodik fel a padlás, amiek hatása van a lakás hőmérsékletére (hútési költségeire). Jó vastag hőszigetelés esetén ez a hatás NAGYON csekély, de nem nulla. Márpedig ha a padlás szellőztetve van, akkor teljesen feleslege egy fillért is még speciális páraáteresztő fóliára is költeni.
"Még egy kérdésem van, hogy lehet a padlást kiszellőztetni, ha nincs tetőablak, és a födémre 40 centi gyapot kerülne?"
A tető szélén körben szokás szellőző rést kialakítani, amely a külvilágot összeköti a padlástérrel.
De aki nem retteg a rettenetes rovarok tömeges támadásától, az a tetőfólia átlapolásaiba is tehet kis polisztirol távtartókat.
Stb.
"a födémen salak réteg van, ami le van betonozva, szerinted a gyapot alá kell-e párazáró fóliát tenni?"
Jogos, csak azt a részt olvastam, hogy lecserélték a palát Bramac cserepekre, odáig már nem jutottam el, hogy nem a héjazat, hanem a padlástér szellőztetéséről van szó.
Ezek Bramac rendszermesterek. Egy másik bramac rendszermester is meg lett kérdezve, mint aki a tetőt készítette. A második bramac rendszermester is azt mondta az elsőtől függetlenül, hogy nem beépített tetőnél ezt a fóliát alkalmazzák:
Nem hiszem, hogy a páraáteresztő fólia sokkal drágább lenne, de ha így is lenne, akkor is azt kellene tenniük, ami odavaló. Nekik ez van kiadva, hogy nem beépített tetőnél ezt a fóliát alkalmazzák.
Nem értem, amit írtál? Illetve értem, de nem ez volt a kérdés. A tetőt Bramac rendszermester készítette párazáró fóliával, cseppentő lemezzel. Amit Te linkeltél az a cserép, és a fólia közötti rész kiszellőzésére van csinálva. Ezzel semmi probléma nincs ennél a tetőnél sem.
Mivel a bramac rendszermester párazáró fóliát tett a cserép alá, mert ezeknek az van kiadva, ha nem beépített tetőt készítenek, ezért a tetőt, padlást kétszeresen át kell szellőztetni. Erre irányult a kérdés, hogy kétszeresen átszellőztetett padlásra, párazáró fólia esetén, hogyan kell az üveggyapot szigetelést megcsinálni a tetőszélénél, a fólia mellett?
Másik kérdés a födémszigetelés alatti fóliára vonatkozott, most nem szeretnék mindent háromszor leírni.
A másik kérdés még az, hogy miért nem páraáteresztő fóliát tesz a Bramac rendszermester, ha be van építve a tető, ha nincs? Milyen baj származna, ha mindkét esetben: beépített tető, és nem beépített tető esetében is páraáteresztő fólia kerülne a cserép alá?
Miért van kiadva nekik, hogyha nincs beépítve a tető, akkor párazáró fólia kell a cserép alá?
Ebben kérném még a segítségeteket, mert ez nem világos a számomra.
Mivel nem az én tetőmről van szó, így nem tudom, nálam páraáteresztő fóliát tett az ács. Ahol a párazáró fólia került a cserép alá, azt Bramac rendszermester készítette, és másik Bramac rendszermester is megerősítette, hogy azt úgy készítik, párazáró fóliával. Ez, ahogy írtad ilyen kétszeresen átszellőztetett padlásnak "készült".
Azt nem értem ugyan, hogy miért nem úgy készítik el a tetőt, hogyha mégis be lenne építve, akkor kívül már páraáteresztő kell, és akkor már az is legyen az építéskor beépítve.
A kérdés az üveggyapot szigetelésre vonatkozik leginkább. Nekilehet tenni a párazáró tetőfóliának a födém szigetelés üveggyapotját? Illetve a födémre az üveggyapot szigetelés alá kell-e szerintetek párazáró fólia? Jelenleg födém+salakréteg+betonréteg van.
Másik kérdésem, hogy szerintetek mennyire kellett volna beépíteni egy tetőablakot a szellőzés, szellőztetés elősegítésére a párazáró fóliás tetőn?
Üdv ! Ha már be van építve ,akkor hagyni kell ,meg kéne próbálni a padlásteret minél jobban átszellőztetni/kereszthuzatot csinálni és kész !:-) A nyílásokra ahol a huzatot csináljátok szúnyoghálóval ellátni az egyéb állatok padlástérbe költözés elkerülése véget !
Nem az én tetőmről van szó. A lényeg, hogy Bramac rendszermester tett fel párazáró fóliát. Nekik az van kiadva, ha hideg tetőt csinálnak, nem lesz beépítve, akkor párazáró fóliát kell tenniük.
Nem lesz beépítve a padlás, a szarufák köze nem lesz szigetelve, csak a födém, vagy most alul a szarufák közére gondolsz? Nem lehet az üveggyapotot nekitenni a fóliának?
Pont a tető szélénél kell hagyni szellőztetést, ahol így is a legjobban kell félni a hőhídtól?
Mindenképpen jobb lett volna, de nincs veszve minden. Kétszeresen kiszellőztetett rétegrendet kell csinálnod alulról.
Az egyik ismerősöm úgy csinálta (miután rájött hogy az ács elbasztam és rossz fóliát tett fel) hogy a szarufaközbe vékonyabb multirockot tett mint ami elfért volna, és fölötte kiszellőztette.
Itt (is) találsz infót, de keress hasonlókat és megérted miért lett volna egyszerűbb a páraáteresztő.
Az a lényeg, hogy a födémre lefektetett üveggyapot hideg(felső) oldalán a pára akadálytalanul távozni tudjon belőle.
Ha gyapot feletti tér (padlástér) páratartalma elég alacsony, akkor a hőszigetelés ki tud szellőzni.
A padlástér páratartalma úgy is lehet alacsony, hogy a cserepek alatti fólia páraáteresztő anyagú és úgy is lehet, ha a külvilág felé szellőző nyílások biztosítják, a padlástér folyamatos átszellőzését.
Másképpen mondva: ha a hőszigetelés feletti padlástér folyamatos átszellőzése biztosítva van, akkor a cserepek alatti fólia lehet akár párzáró anyagú is.
Adott két családi ház, amelynek a tető fedése le lett cserélve pala tetőről Bramac cserépre. Egyik ház esetében sem kerül a padlástér beépítésre. Mindkét ház födémszigetelése üveggyapottal van, lesz megoldva. 30-40 centi üveggyapot kerül a födémre.
A kérdésem az, hogy az egyik esetben az ács páraáteresztő fóliát rakott a cserép alá, a másik esetben a Bramac rendszer mester ács párazáró fóliát tett a cserép alá.
Szerintetek melyik fóliát kell használni a nem beépített padlásokhoz a tetőcserép alá? Illetve okoz-e gondot akár egyik, akár másik fólia?
Az avlakkáva hőszigetelés nem a pára útjában van, hanem "párhuizanos" a pára haladási irányával / útvonalával (= nem akadályozza a páravándorlást), tehát szerintem nyugodtan lehet.
Aki igényes, az azt is megteheti, hogy vízcsöves mennyezeti fűtés/hűtést csináltat, aminek a végén egy hőszivattyú van. Na ennek tényleg nincs semmi zaja a lakásban.
Nem te basztad el, hülyén írja az oldal amit nézel. Ha rákeresel a cikkszámokra más értékeket fogsz találni: 1,8 kW 2,5 kW és 3,5 kW-osak azok, csak a 3,5 kW-osra odaírja hogy 4,2 kW.
olcsó gree klímából egy millából felrakatsz négyet-ötöt. És akkor azok külön külön romlanak el, külön gyűjtik az üzemórát, egyesével lehet cserélni. És nem fagysz meg, mert valamelyik tuti megy.
ezzel szemben két millából van egy négyhelyiséges csatornázható klímád beszerelve, ami ha elromlik nagyon nem olcsó cserélni, és még fázol is.
Nem nézelődtem még, de majd rá kell szánjam az időt, képben akarok lenni. Onnan nézve nem tűnik tragikusnak a millió feletti összeg, hogy hogy ha egy házat klímákkal akar az ember kifűteni, akkor majd minden helyiségre jut kültéri-beltéri egység, csövek, esetleg infrapanel, fúrás-faragás, némi extra elektromos szerelés-átalakítás, szóval így sem-úgy sem lesz olcsóbb. Persze alapesetben 1-2 százasért én is lehajolnék, ha nyerek vele, de akár le is mondanék róla, ha mondjuk az az ára, hogy nem kültéri egységek sorakoznak az eresz alatt.
"a gyakorlatban sosem volt melegebb fent mint lent. 1-2 fokkal mindig alatta volt"
Minél jobb a hőszigetelés, annál kiseebb a feni-lenti hőmérséklet különbség. Egy szarul hőszigetelt házban a szoba padlójánál a levegő lehet akár 5 fokal is hidegeb a plafonnál mérthez képest, egy paszívháznál viszont még 6 méter magas lépcsőházban sincs 1 fok különbség se.
"de ahhoz már duál klíma kellene, vagy egy külön kis klima"
...vagy egy ventilátor, ami egy vastag csövön át a hideg levegőt a földszint padlója közeléből folyamatosan szállítaná a felső szoba mennyezetéhez.
Télen (megfordítva) ugyanez a ventilátor ugyanazon a csövön fentről szívhatná lefelé a meleget.
Ez csak elméleti okoskodás, a kalyhara ugyanezt mondatok, de a gyakorlatban sosem volt melegebb fent mint lent. 1-2 fokkal mindig alatta volt. Hűteni nem akarok. Bár néha fent nem ártana, nagyon nagy melegében,.de ahhoz már duál klíma kellene, vagy egy külön kis klima.
"Nekem sem a hálóban lenne, hanem lent a földszinten."
A hideg levegő lefelé száll. A földszintem üzemelő klíma hűvöse akkor lesz érezhető a fenti hálószobákban, amikor odalenn már a jegesmedvék is vacognak :)
Fűtő üzemmódban fordított a helyzet: csak akkor lesz meleg lent, amikor odafenn már hőségriadó van. Kivéve persze, ha lezárod (vagy legalábbis erősen korlátozod) a felfelé kívánkozó meleg levegő útját. Az lesz a baj, hogy a klíma hőérzékelője télen is lent lesz, ezért nem fogja tudni, hogy odafenn mikor elég már a melegből és fűteni fog mint állat.
Érdekesség: például az általam említett Gree klímának állítólag a távirányítójában is van hőérzékelő, amit fel lehetne vinni a felső szintre (és persze szükség lehet egy infra jeltovábbítóra, hogy "lássa egymást" a távirányító odafenn és a klíma beltéri odalenn). Ezt nem próbáltam, de elméletileg működik a dolog.
A levegő nagyon kevés hőt képes szállítani, ezért (átlagos hőszigeteltségű ház esetén) ha nem szeretnél túl sok energiát elpazarolni, akkor egy-egy helyiség fűtéséhez/hűtéséhez a helyiség levegőjét (légköbméterét) ÓRÁNKÉNT 30-50-szer át kell forgatni egy hűtő/fűtő hőcserélőn. A falra szerelt beltéri egységek ezt könnyedén megoldják, de ha mindezt a levegő forgatást
- a padláson akarod megvalósítani
- ráadásul nem is helyiségenként külön-külön, hanem egy nagy közös rendszerrel
akkor az óriási légmennyiség kezeléséhez nemcsak számos helyen ki kel fúrni a plafont bazinagy lyukakkal, de lesz a padláson egy bazinagy gép és egy rakás rohadt vastag cső, 20-30 centi vastagon hőszigetelve.
Nem csoda, ha a legolcsóbb ilyen rendszernek is hét szánjegű ára van.
Félig off: úgy tűnik, hogy hűtő-fűtő klíma témában nem nagyon merül fel az a lehetőség, hogy helyiségenkénti készülék helyett inkább egy központit építenek be, mondjuk a nem kihasznált tetőtérben. Lehet ennek oka?
Ha ez számít: hasonló esetben én az erősebb, de hangosabb klíma mellett döntöttem, de ott a beltéri egység nem az alvó helyiségbe került, tehát nem volt túl nehéz döntési :)
"A ksebbik 3,4, a nagyobik 4,2 Kw fűtőteljesítményű."
Mielőtt félreérted a dolgot: ha jól számoltunk, akkor a kisebbik klíma simán ki tudja fűteni a házad akár -15 fokban is, csak
- ha sürgős a dolog, akkor a nagyobbik valamivel gyorsabban fűt fel (hűti le) a házat
- sok év alatt a nagyobbiknak kevesebb lesz a futott üzemóra száma, ezért várhatóan később is fog tönkre menni valamelyik kopó alkatatrész (ventilátorok, kompreszzor).
A mérleg másik serpenyőjében meg ott van a valamivel csendesebb működés.
A három decibellel hangerő különbség napközben szinte észrevehetetlen, alvás közben azonban számíthat idegesebb típusú (rossz alvó) embereknél, ha ugyanabban a helyiségben van a beltéri, ahol az ágy is van.
Szomszédos helyiségből a beltéri trükkös elhelyezésével nagyon sokat lehet csökkenteni a zajszinten. De ha nemcsak a klímás hűtés, hanem a fűtés is a szomszédos helyiségből jön, akkor nem elég a nyitott ajtó: a mennyezetnél is kéne nyitni jó nagy meleg levegő áteresztő nyílást.
Nem látok a fő adatok között semmi más különbséget, csak a hűtési/fűtési teljesítményt. Ha az erősebb nem sokkal drágább, akkor vedd meg azt.
De az erősebbnek lehetnek olyan rejtett hátrányai, ami csak a termék részletes adataiból derülhetnek ki: pl ha a gyártó mindkét beltéri egységben ugyanazt a hőcserélőt és ugyanazt a ventilátort alkalmazta (ez bevett szokás), akkor az erősebb klíma ventilátorának erősebben (tehát hangosabban) kell fújnia a nagyobb teljesítmény leadásához, tehát lehetséges, hogy amennyivel erősebb, annyival hangosabb is a beltéri egysége ugyanazon a fokozaton. Tehát nyomozd ki a részletes adatokat és hasonlítsd össze a ventilátor fordulatszámokat az azonos fokozatokban.
"Én beallitanam egy hofokra, és azt tartaná nem? Óránként menne mondjuk 20 percet (most csak mondtam vmit)."
A való életben gy lakás hőigénye folyamatosan változik. Ingadozik a külső hőmérséklet, változóan fúj a szél, beüt a nap az ablakon, sütfőz a zasszony, satöbbi, satöbbi. Ha mindezek ellenére mondjuk két fokon belül szeretnéd tartani a hőmérsékletet ingadozást, akkor folyamatosan változó fűtésteljesítmény kell.
Legegyszerűbb esetben ezt a teljesítmény változtatgatást egyzerű buta-termosztátok csinálják (ki-be kapcsolják a fűtést az aktuális hőmérsékletnek megfelelően), az okstermosztátok már a jövőbe látva előre kapcsolgatják a fűtést, de vannak olyan fűtésrendszerek, amelyek a fűtés erősségét is képesek változtatni ilyenek pl az invereteres klímák is.
Plusz jobban is alszol olyankor, amikor egy picit alacsonyabb a hőmérséklet.
Ráadásul ha vannak olyan hosszabb időszakok, amikor senki nincs otthon, olyankor anyagilag érdemes lehet lekapcsolni a fűtést (vagy lényegesen alacsonyabbra leengedni a lakás hőmérsékletét). Persze minél nagyobb a belső hőtároló tömeg, annál kisebb az így elérhető megtakarítás.
Az "óránként 20 perc" hol sok lenne, hol meg túl kevés. A legtöbb korszerű klímának elfogadhatóan okos hőmérséklet kezelő szoftvere van, bízd rá a dolgot.
Automata üzemmódban nem láttam 1000 wattnál többet fogyasztani
csendes/éjszakai módban láttam mindössze 170 wattot fogyasztani.
turbó üzemmódban (amikor meg van tiltva neki a gondolkodás) nem néztem, a hivatalos gyári adat: maximum 6,2 amper tehát elméletileg akár 1400 wattot is fogyaszthat.
De ha a várható villanyszámla miatt kérdezed, akkor a wattok önmagában semmit sem érnek az üzemidők nélkül. A szoftver (invereteres gép) a wattokat akár percenként megváltoztatja és az automatika is mindig másként gondolkodik a pillanatnyi feladatnak, szituációnak megfelelően. Tehát pl amikor hazajössz a munkából és bekapcsolod, akkor nagy a a hőmérséklet különbség az elvárt és a tényleges hőmérséklet között, ilyenkor nagy erővel (= sok wattal) áll neki a feladatnak, de ahogy közelednek egymáshoz a hőmérsékletek, egyre csökkennek a wattok (és csendesül a gép). Kivéve persze, ha nem "automatikus" okos programot választottál.
A tényleges fogyasztást figyelheted, pl ha egyszerű fogyasztásmérőn keresztül dugod be a konnektorba, ezek kiírják neked a pillanatnyi wattot és az X idő alatt elfogyasztott összes kilowattórát is. Ez utóbbit számolja a villanyóra is.
Ha szép nagy cserépkályhád van ÉS HA rohadt záraz a tűzifád (legalább 20 hónapja szárad) ÉS HA soha nem fojtogatod a tüzet a kályhában (tehát nem veszed picire a levegő nyílást azért, hogy hosszabban égjewn a tűz), akkor elérhető a 3 kWh/kg hőkivétel tűzifából. Persze ez csak elmélet, ilyen kályha+tűzifa+ember kombináció a valóságban nem létezik :)
"mert a klíma ugye bexarhat,"
Ennyire kis hőigényű házban a klímát lazán ideiglenesen könnyedén helyettesítheti 2 db filléres kínai hősugárzó vagy billanyradiátor.
"lehet áramszünet stb.."
Ha nagy a lakótér hőtároló tömege a jóvastag hőszigetelésen belül, akkor még több órás áramszünet sem okoz nagy gondot (passzívház szint környékén még több napos se :)
Az pedig, hogy mekkora a valószínűsége ennél hosszabb áramszünetnek, azt döntsd el.
De amúgy a cserépkályhát megtartanám egyelőre. De mondjuk ha bejönne ez a klímás fűtés, akkor lehet nem bohóckodnék fával, de vmi fatüzelés akkor is kéne, mert a klíma ugye bexarhat, lehet áramszünet stb..
"1 kilo fa legyen 4kw, amiból ki tudok venni mondjuk 3 kw-ot."
Számolj kilónként csak 2 kWh hővel, az felett szerintem csak nagy tudású tüzelő guruk (és egyes profi kályhák tulajdonosai) képesek. Ártlagemberek átlagkályhával és átlagosan szarul kiszárított tűzifával inkább 1,5 kW körül operálnak (habár még maguknak sem vallják be :)
Tehát napi 6 kilós átlag az legyen napi 12 kWh átlag
mínusz 15 fokos napra számold ennek legalább háromszorosát (a tavalyi enyhe tél volt)
napi 36 kWh 24 órára elosztva kb 1,5 kWh
tehát ha 1,5 kilowatt erejű fűtésed lenne, akkor -15 fokos napon napi 24 órán át dolgozna
persze ennyire nem illik kicentizni a fűtőrendszer teljesítményét (hőszivattyú esetén pláne!) ezért legyen benne tartalék b őven.
Én egy nagyjából pont ekkora hőigényű házba (átlag 7 kiló fa) egy 3,8 kW max. fűtőteljesítményű klímát választottam (Gree Amber GWH12YC).
Szakik! Vmi hozzáérőbb emberke javítson ki ha tévednék :)
Szóval, fafűtéssel számolgatva, kb napi 6 kiloból fűtöttem a házat az elmúlt szezonban. De számoljunk 8-cal (ha hidegebb volt, akkor azért kellett). 1 kilo fa legyen 4kw, amiból ki tudok venni mondjuk 3 kw-ot. akkor az 24 kw/nap. Azaz óránként 1kw.
Így a matek szerint bőven elég lenne egy 2.5 kw-os fűtőteljesítményű klíma? Vagy legyen inkább 3.5?
Én az ajtó és a hőszigetelés közötti rést kifújnám valami alacsony dagadású habbal (pl szerelőhabok), ügyelve arra, hogy a habi teljesen kitöltse az üreget.
Ezzel nemcsak légzáróvá tettem azt a rést, de hőszigeteltté is.
Mivel az "alacsony dagadás" nem "nulla dagadás", ezért előtte kitámasztanám az ajtó keretét, nehogy benyomja a hab tágulása egy picit se.
Vannak olyan RAL szalagok, amik Duo-k. Tehát mind párzárásra, mind páraáteresztésre jó. Ilyet érdemes rakni és csak kívülre. A belső oldali szalagozássál csak a baj van. Ha hanyagul rakják fel, akkor nem lehet spalettát vakolni, mert nem követi le szépen sarkosan a nyílászáró és fal találkozását.
Nekem jól szolgál az Illbruck szalag több mint 9 éve kívül és belül. Az egy hátránya, hogy belül ahol rávakoltak, átjött rajta 6-7 év után valami folt, valamelyik komponens és ott van egy kis folt a falon.
Bejárati ajtó, a falon kívül lesz beépítve a 20 cm vastag szigetelésbe. Erős sarokvassal rögzítem a falon kívül és a tok külső élén. Tudomásom szerint kellene tenni a fal és a tok találkozásánál, ral szalagot, vagy ehhez hasonló anyagot, hogy meg legyen a légtömörség. Milyen anyagot használjak?
Mintha te magad írtad volna hogy a pára nem levegő, a légmentesen zárt tér nem feltétlenül párazáró. Lásd: a gipszkarton fal glettelt illesztésekkel páraáteresztő, de a levegőt nem nagyon fogod átfújni rajta. És innen a másik gond: oké hogy hozzáragasztja a falhoz légmentesen, de a fal is páraáteresztő akkor ott körben szökik be a pára a szerkezetbe.
"Arra gondoltál, hogy a gipszkarton mögött, lévő pára záró fólia, amennyiben tökéletesen zár, hogy pl. nem tud pára bele menni a Multirockba, utána lehet az osb, és azon az eps?"
Igen. Egy nagyon magas párazárósággal bíró belső rétegen kívül bármilyen rétegek lehetnek bármilen kombinációban, egyetlen kitétel, hogy az egész sorban a belső (= mindig meleg részen lévő) réteg párafékezése messze erősebb legyen bármelyik másik rétegénél. logikusan: ha a lakásból kifelé igyekvő pára eleve be sem képes jutni a falszerkezetbe, akkor a fal belsejében már tökmindegy, hogy ki akarja fékezni azt a párát, ami úgysem jut el od soha.
"A pára záró fólia, Dörken Delta Reflex, 10 cm átfedéssel, és minden illesztés összeragasztva."
Maguk a műanyag fóliák rohadt jól párazárnak, talán csak a tömör fém és az üveg réreg erősebb náluk.
DE jó szokás a párazáró fóliát
- csak úgy átlapolni (ragasztás nélkül),
- szokás hanyagul (pl meggyűrve) ragasztani,
- szokás átdugni rajta ezernyi csövet (villany, víz, szellőzés, stb)
- szokás a párazáró réteg széleit NEM légmentesen odaragasztani a padlóhoz/mennyezethez oldalfalakhoz (pl profin megcsinált fólia, a szélénél meg nemhogy egy lebegő H2O molekula, de akár egy egér is mögé tud menni :)
Hiába király maga a fólia, minden réssel, lyukkal gyengül a rézeg jósága, ha csinálsz rajta ezer lyukat,akkor kár is volt feltenni :)
A jó szakember úgy csinálja a párazáró réteget, hogy utána akár nyomáspróbázni is lehet a lakást.
"eps felrakása előtt az osb-re fúrva lennének lyukak"
Valóban jobb lenne pár millió pici lyukat fúrni az OSB-be, de olcsóbb abban bízni, hogy a belső párazáró réteg párafékezése kevesebb párát enged be a rendszerbe, mint amennyi párát az osb képes átengedni magán. Képzeld az OSB-t pl egy újságpapírrrl kibélelt tésztaszűrőnek. Ha csak gyengén csorgatod bele a vizet a csapból, akkor soha nem fog túlcsordulni. Ha a belső párazáró réteg eléggé fékez, akkor az a kevés bejutó pára nem akad meg az ODB-n (nem fog vizesedést okozni), simán átmegy rajta.
"Ha a meleg belső rétegben lévő párazáró réteg VALÓBAN párazár, akkor azon kívül bármit lehet tenni bármilyen kombinációban."
Ezek szerint rosszul értelmeztem amit leírtál. Arra gondoltál, hogy a gipszkarton mögött, lévő pára záró fólia, amennyiben tökéletesen zár, hogy pl. nem tud pára bele menni a Multirockba, utána lehet az osb, és azon az eps?
A pára záró fólia, Dörken Delta Reflex, 10 cm átfedéssel, és minden illesztés összeragasztva.
Jól értelmezem, hogy jelen esetben, akkor lenne jobb, amennyiben az eps felrakása előtt az osb-re fúrva lennének lyukak, hogy amennyiben még is pára kerülne valahogy a Multirocba, akkor ki tudjon szellőzni az osb-n keresztül?
Viszont, amennyiben az osb-n még át is megy a pára, az eps-en úgy sem tud? Vagy rosszul tudom?
Ebben az esetben (= párafékező réteg a fal hideg rétegében) éppen az lehet a vizesedés oka, hogy az OSB túlságosan párafékező. Ha lezárod az illesztési réseket, azzal csak még tovább rontasz a helyzeten.
"Ha a meleg belső rétegben lévő párazáró réteg VALÓBAN párazár, akkor azon kívül bármit lehet tenni bármilyen kombinációban.
De ha a párazáró réteg hibás/lyukas (mert pl olyan ember tette fel, aki nem tudta, hogyan kell), akkor a falban kifelé igyekvő pára útjában lévő párafékező rétegek (pl OSB) hideg téli időben vizesedhetnek."
Osb lapok találkozása, csak fa váznál van, és ott is tökéletesen illeszkedik, lyukak nincsenek rajta. Amennyiben az eps felragasztása előtt, az osb lapok találkozásánál át húzom, egy jobb minőségű ragasztószalaggal?
Ezer bocsánat, nem akarlak semmilyen önkifejezési aktivitásodban korlátozni, csak azért javasoltam a megfelelő topik igénybevételét, mert aki polikarbonát fedés témájában keres információt, az azt a topikot kezdi el olvasni.
Ami itt van írva, az sajnos halott információ a témában, nem fogják az érdeklődők megtalálni :-(
A páraáteresztö ahogyan a neve is mondja , csak a párát engedi ki, vagy be a páranyomás iránya szerint . Vízcseppek nem tudnak bejutni ! Csak amennyiben vízpára bejut , majd az éjszakai lehülés folyamán kondenzálódik. Viszont akkor meg nem tud kifolyni , csak ha megint felmelegedik és vízpára lesz belöle .
Ebböl nálam az a megoldás adódik , hogy meleg száraz idöben lezárni mind a két végét párafékezö szalaggal . Ąigy pára sem jut be és nem kondenzálódhat és télen sem okoz benne kárt a fagy .
Bocs lehet hülye kérdés, de minek erre párazáró/áteresztő fólia? Csak a két végén van hogy ne folyjon be víz, ha meg mégis befolyt/párásodik belül akkor az áteresztő felé ki tudjon folyni?
Ha a meleg belső rétegben lévő párazáró réteg VALÓBAN párazár, akkor azon kívül bármit lehet tenni bármilyen kombinációban.
De ha a párazáró réteg hibás/lyukas (mert pl olyan ember tette fel, aki nem tudta, hogyan kell), akkor a falban kifelé igyekvő pára útjában lévő párafékező rétegek (pl OSB) hideg téli időben vizesedhetnek.
Való igaz, vannak két oldalon UV-védett üreges polikarbonátok (úgy tűnik, hogy leginkább 8 mm felett). Ezeknek tényleg mindegy (gondolom), hogy melyik van felül.
8 mm vastagságig többnyire egy oldalon UV védett lemezeket látok. Jobb helyeken a feliratozott védőfólia utal az UV-védett oldalra, azt kell felülre szerelni.
És van az enyém (nyugdíjas pénztárcához mérve:-)) ). 5 mm vastag, és a védő fólia egyik oldalon se feliratos. Józan ész (és némi internetes utalás) szerint a "színesebb" fele UV-s (ami itt tejszerű). Ezt fogom felülre tenni. A védő fóliák úgy vannak felragasztva, hogy először feltették mindkét oldalra a 80x150-es átlátszó (felirat nélküli) fóliát, majd a 150-es élekre ráborítottak egy U alakra formált tejszerű fólia csíkot. Párazáró (áteresztő) csíkoknak nyoma sincs.
A bejárati ajtóm fölé egy lakatos mester készítette az előtetőt (mert erkély alá függesztett szaruvasak vannak). Felhívtam a figyelmét, hogy a "hullámzás" elkerülése végett talán kellene Al U-sín az alsó és felső szélekre. Azt nem ellenőriztem, hogy netán szilot nyomott-e a sínbe, de 15-20 cm magasan áll a víz az üregekben.
Szóval szép az élet:-((
Hogy mit is kérdeztem a szakembertől (csak úgy emlékezetből):
Ennek a 80x150 cm-es polikarbonátnak melyik az UV-védett oldala? Mert ugye azt kellene felülre szerelni?
"Az OSB-belül is lesz hőszigetelő anyag? Innentől kezdve az OSB párafékező rétegnek számít, mindent felejts el amit mondtam, a vizesedés elkerülésére csináltass pára számítást energetikussal."
Akkor ez nem is olyan egyszerű, mint gondoltam. A könnyűszerkezetes házaknál is osb a külső burkolat, és arra teszik rá az eps-t.
Van gyártó, akinél egy oldalról védett a tábla, ott például a védett(felső) oldalon feliratozott a fólia, a másik(alsó) oldalon sima víztiszta. Mondjuk ezen nézek ki a fejemből, hogy homorú-domború oldal, szerintem sík kellene legyen a tábla, ha nem selejt, vagy rosszul tárolt.
Ha normális gyártótól származó polikarbonát lemezt veszel, akkor mindkét oldalának a felülete UV védett, ebből a szempontból mindegy, hogy melyik oldala van felül.
Valóban van olyan lemez, aminek az anyaga tartalmaz UV szűrő adalékot, meg olyan is van, ami ilyet nem tartalmaz.
Szóval jó lenne azt is látni, hogy pontosan mit kérdeztél, mert a válaszokat lehet így is, meg úgy is érteni...
Arról nem is beszélve, hogy párazáró (felülre) és a páraátereszető (alulra) szalagok és a végzáró elemek felrakása előtt 10-10 cm-re le kell húzni a polikarbonát lemez széleiről a védőfóliát (meg a szélekről is).
No megjött az előtető. Azt hittem, hogy alsó-felső élén lesz rajta pára-áteresztő meg záró fólia. De ha letépem róla a felszínét védő (felső-alsó sík) fóliát, akkor az élzáró is leválik. Cseteltem a forgalmazóval, hogy melyik az UV-védett oldal. De azt válaszolta, hogy úgy szereljem fel a lapot, hogy a görbület lefelé nézzen:-(((((((((((((( Ki hitte volna?
Mellesleg lapra szerelten érkezett, most fogom belekényszeríteni az íves konzolba...
Gyanítom, hogy a "színesebb", tejszerű oldal legyen felül.
Mifelénk ez a szabványt nemigen tartják be. Ahogy nézem, 125 kg/nm terhelés elviseléséhez a legtöbb helyen használt 10 mm vastag polikarbonát lemezt 50 x 50 cm-es osztásban alá kellene támasztani.
Ezzel szemben már azt is jó, ha nem csak 105 cm-es, hanem a sűrűbb, 70 cm-es osztásban vannak a lemeziránnyal párhuzamos tartók, kereszttartót meg jó ha 2 méterenként beraknak. A nagykönyv szerint az ilyen alátámasztással felrakott polikarbonát lemeznek 20 - 30 kg/nm hóterhelésnél be kellene roppannia.
(Az más kérdés, hogy 5 évre visszamenőleg 5 cm-nél több hó nem esett a faluban :-))
"A tűzfal osb vel lett megcsinálva, mögötte fűtött tér, könnyűszerkezetes fal, 15-25 cm Multirockkal."
Az OSB-belül is lesz hőszigetelő anyag? Innentől kezdve az OSB párafékező rétegnek számít, mindent felejts el amit mondtam, a vizesedés elkerülésére csináltass pára számítást energetikussal.
"hogy a szabványban megadott 1,25kN/m2 hóterhelésnek semmi köze az 1 m magassághoz."
1 m vastag hóréteg súlya 50 és 200 kg között bármennyi lehet. Miért nem teljesen mindegy neked, hogy a magyarországi hivatalos terhelési értéket 50 vagy 150 centi vastag, egy rétegben és nagy pelyhekben hullott vagy tíz rétegben hullott, olykor félig megolvadt és hónapokig tömörödött hóból számolták ki? Neked az 1,25 kN-t kell nézni és semmi mást.
Ha szereléstől sehol sem sérül meg a műanyag réteg, akkor csak az UV sugárzás (napsütés) roncsolhatja a műanyagot. Persze remélhetőleg magas UV állóságú a műanyag, tehát közvetlen napsütés esetén saccoljunk neki100 évet, árnyékos oldal esetén 1000 évet :) De ez már legyen az unokánk problémája.
Hmm. Továbbra is úgy érzem (makacs vagyok:-) ), hogy a szabványban megadott 1,25kN/m2 hóterhelésnek semmi köze az 1 m magassághoz. De mivel írásaid alapján úgy vélem, hogy te szakember vagy az építészetben, én meg csak egy "lelkes" amatőr, ezért kihátrálok. Nehogy félrevezessek valakiket!:-))
"Mondjuk az inox klímakonzol 20e Ft-tal kerül többe a hagyományosnál, ennyre sok fűtéspénzt nem spórol meg talán 30-50 év alatt sem azzal, hogy az inox kevésbé hőhíd :)"
Köszönöm, erre én is gondoltam. Viszont, még előny, hogy nem fog rozsdásodni, de az még mindig kedvezőbb árban, amennyiben keresek horganyozottat, vagy csináltatok lakatossal.
A tűzfal osb vel lett megcsinálva, mögötte fűtött tér, könnyűszerkezetes fal, 15-25 cm Multirockkal. A fal síktól kb. 2 cm-el vissza áll, az osb. Az jó megoldás, hogy felragasztani az osb-re ragasztó habbal 2 cm vastag eps-t, és úgy meg rá a 20 cm vastag szigetelés, mint a falon, vagy vastagabb szigetelést kell venni az osb-re, és ragasztó habban felragasztani?
"De osb--be is ki lehet olyan lyukakat fúrni (persze nem ütve, hanem fém fúróheggyel), amely lyukakba kiválóan belekapaszkodnak a megfelelően kiválasztott típusú/hosszúságú hagyományos polisztirol dübelek."
A fent leírt könnyűszerkezetes fal esetén is kivitelezhető, vagy inkább legyen műanyag tárcsa facsavarral?
Mondjuk az inox klímakonzol 20e Ft-tal kerül többe a hagyományosnál, ennyre sok fűtéspénzt nem spórol meg talán 30-50 év alatt sem azzal, hogy az inox kevésbé hőhíd :)
"agy jobb megoldás lehet az, amennyiben 20 cm-el hosszabb klíma tartó konzol felkerül a szigetelés előtt?"
Én mevenném a leghosszabb klímakonzolt és feltenném a falra hőszigetelés előtt. Az enyémnél pl csupán két vékony lemezből készült U alakóú tartóvas nyúlik át a hőszigetelésen hőhídként. Ha kiszámolod ezen két vas keresztmetszetét, akkor talán az fog kijönni, hogy ha a hőszigetelésen inkább utólag dugsz át 4 db 20 mm-es menetes szárat, az semmivel sem kisebb hőhíd (ugyanannyi mm2 vas-keresztmetzet), viszont a végeredmény sokkal megbízhatatlanab, ráadásul hússzor annyi időt elcsesztél vele, mire összehoztad :)
Ráadásul ennyire jóvastag hőszigetelésen már illik lehetőleg rozsdamentes acél dolgokat átdugni mezei vasak helett, no nem a menőzés miatt :) hanem azért, mert a rozsdamentes acél háromszor rosszabb hővezető (háronszor gyengébb hőhíd) a hagyományos vashoz/acélhoz képest.
"abban az esetben az alaphoz szabad dübelezni, vagy csak ragasztani szabad eps ragasztóval, vagy ragasztóhabbal?"
A vízszintes vízszigetelő réteg alatt bármi bármeddig lehet vizes és az XPS is tökéletesen vízálló anyag (még víz alá lenyomva is hőszigetel). Tehát ott azt csinálsz amit akarsz. Én ott nem dübeleznék, csak ragasztanék mivel térd magasságban igen ritka a viharos erejű szél (tehát nem számítanék jelentős szívó hatásra, ami miatt dübelezni kéne).
"Az jó megoldás, hogy felragasztani az osb-re ragasztó habbal 2 cm vastag eps-t, és úgy meg rá a 20 cm vastag szigetelés,"
Ha emögött nem fűtött rér van (pl hideg palástér), akkor szerintem az a jó megoldás, hogy a tűzfal OSB-jét a házfal síkjához képest eleve 21 centivel kijjebb teszed és akkor elég mindössze 1-2 centi EPS-t ragasztani rá vakolás előtt.
"A 22-es osb-hez, mivel lehet még rögzíteni az eps-t, facsavaron kívül, mert jól gondolom, hogy az hőhíd lenne?"
A facsavar sem rettenetesebb hőhíd, mint egyes fémpálcás polisztirol dübelek.
De osb--be is ki lehet olyan lyukakat fúrni (persze nem ütve, hanem fém fúróheggyel), amely lyukakba kiválóan belekapaszkodnak a megfelelően kiválasztott típusú/hosszúsaégú hagyományos polisztirol dübelek. Amelyek lehetnek a kár műanyag beütőpálcások vagy sülyesztett fejűek is.
A járda szinttől 60 magas az alap, mely felett van víz szigetelés, salak blokk fal. Amennyiben járda szinttől indul az xps, és a víz szigetelés magasságáig, vagy feljebb 1-2 cm--ig tart, abban az esetben az alaphoz szabad dübelezni, vagy csak ragasztani szabad eps ragasztóval, vagy ragasztóhabbal?
A tűzfal osb vel lett megcsinálva, a fal síktól kb. 2 cm-el vissza áll. Az jó megoldás, hogy felragasztani az osb-re ragasztó habbal 2 cm vastag eps-t, és úgy meg rá a 20 cm vastag szigetelés, mint a falon, vagy vastagabb szigetelést kell venni az osb-re, és ragasztó habban felragasztani?
A 22-es osb-hez, mivel lehet még rögzíteni az eps-t, facsavaron kívül, mert jól gondolom, hogy az hőhíd lenne?
"A menetes szár lefelé hajlása során a konzol hátsó síkja egyre közelebb "akar kerülni" a falhoz: nyomná összefelé a hőszigetelést."
Amennyiben egy klíma kültérije megy fel a 20 cm vastag eps-re, abban az esetben szerinted jó lehet a menetes szár, amennyiben, át van fúrva a fal, felkerül a szigetelés, majd utána a klíma tartó konzol?
Vagy jobb megoldás lehet az, amennyiben 20 cm-el hosszabb klíma tartó konzol felkerül a szigetelés előtt?
Írtad, hogy "feltételezhetjük, hogy soha nem fog összegyűlni méter vasatg hó".
Mivel ennek előtte a magyarországi hóterhelésről volt szó (120 kg/m2), azt hittem, hogy Te szabványos hóterhelés alatt 1 méter magas hó súlyára gondolsz/m2.
Igen, jó az ilyen előrelátás. Az újpesti panel lakásomban lezuhant a konyhaszekrény (olyan "belövős" felerősítés volt, de valszeg kavicsot talált). Az összetört tányérok és poharak cserepei elárasztották a konyhát, az előszobát és a hálószobám bejáratát. Éjjel fél kettőkor:-(((((
A 2003-ban épülő házamnál szóltam a kőművesnek:
- Állj!
- Mi van?
- Most tegye föl a falra ezeket a menetes szárakat!
- Minek?
- Ezek fogják tartani a konyhaszekrény felső részét.
Én ezt úgy értelmeztem, hogy az 1,25 kN/m2 azt jelenti, hogy a Magyarországon előforduló maximális hómagasság esetén minden négyzetmétert nagyjából 120 kp erő (súly) terhel. Itt az 1 méteres magasság nem játszik.
Mi már a szigetelés felrakása előtt rögzítettünk a falra távtartókat, hogy azokhoz rögzítjük majd a veranda tető tartó fa oszlopokat. Nálunk így néz ki a fal a szigetelés felrakása előtt.
15 cm-es szigetelés megy fel majd a falra, ezért 15 cm-es gerendából vágtunk 50 cm-es darabokat, ezeket rögzítettük 2-2 menetes szárral a falra.
Így néz ki egy távtartó.
12 mm-es menetes szárat ragasztottunk be a falba, a 12 mm-es menetes szárnak kb. 20 cm mélyen 15 mm-es lyukakat fúrtunk, majd ilyen vegyi dübellel ragasztottuk be a menetes szárakat a téglafalba. A fadarabokat még ragasztóhabbal is rögzítettük a falhoz.
A függőleges tartógerendák le lesznek talpalva a betonra, a vízszintes gerendák pedig a függőleges gerendák tetejére lesznek ültetve, szóval ezek "kockák" szinte csakis a szerkezet falhoz történő rögzítését fogják biztosítani, nyíró erőhatás nem nagyon lesz rajtuk, de azért megerősítettük őket, amennyire lehetett. Egy-egy ilyen "kocka" engem simán megtart, remélhetőleg megtartja mind a veranda gerendáit is :-) .
A héten szállítják a szigetelést, valamikor 2-3 héten belül kerül fel a szigetelés a falra, utána remélhetőleg ezekből a kockákból semmi sem fog látszani.
A rendszer leggyengébb pontja szerintem a papírbelű tégla és a menetes szár trutymós kapcsolatának megbízhatósága. Én bármiféle szuper dübel bűvészkedés helyett egyszerűen átfúrnám a falat (legalább a felső pontoknál) és a fal belső oldalán legalább egy fél tenyérnyi vas alátét mosolyogna a menete száron.
"menetes rúd (mint befogott tartó) inkább hajlító nyomatéknak van kitéve."
A menetes szár lefelé hajlása során a konzol hátsó sjkka egyre közelebb "akar kerülni" a falhoz: nyomná összefelé a hőszigetelést. Eközben egyre több súlyt vesz át a hőszigetelés és egyre kevesebb hajlító erő jut a menetes szárra. Beáll egy egyensúlyi állapot, amikor a menetes száron túlnyomórészt (szinte kizárólag) húzó erő lesz, de az viszont jó nagy. Szélsőséges esetben a menetes szár helyén tulajdonképpen lehetne akár hajlékony kötél vagy lánc is. Ha ügyesen választod meg a kiinduló pontot (fakötésű alátét külső síkja a vakolat síkjához képest), akkor ez a meghajlás (teljes konzol megereszkedése) nem lesz több pár milliméternél.
De mindez csak akkor működik, ha a vasunk úgy van beépítve a falba, hogy rohadt jól bírja a rohadt nagy húzó irányú terhelést ("mihez kössem a függőágyam" problémakör) egyéb esetben én nem számítanék erre, inkább jó vastag, mondjuk 20 mm-es menetes szártat alkalmaznék, amely nem hajlik meg semennyire.
És az alá belekapó széllel mi lesz? Azt se viszi el a cica.......
Az érzés/megérzés amúgy sokszor jó dolog mászaki szemléletben ha az embernek van már tapasztalata.
Én inkább túllövöm a biztonság irányába a józan ész határáig, minthogy egyszer meglepetés érjen. Bográcstartó "akasztófát" is 25mm-es rúdacélból hajtottam. Nem azért mert a számolás úgy kivánná, inkább a szemem kívánta úgyhogy a ne rugózzon egy jól megrakott marhapörköltes bogrács a végén.
Én "érzésre" M12-es menetesszár alatt nem is fognék fel ilyen, "vitorla" szerkezetet a falra.
Remélem nem vetted kioktatónak az első hozzászólásomat nem annak szántam.
Hóterhelés hivatalos méretezési értéke Magyarországon: tudtommal 1,25 kN/m2, tehát négyzetméterenként durván 120 kg. Persze feltételezhetjük, hogy soha nem fog összegyűlni méter vasatg hó egy meredek ferdeségű tetőm de csak saját felelősségre.
Lehet, hogy túlbecsültem a hó fajsúlyát. A 200 dm3 hó talán vizesen is csak 50 kp.
Egyszer régen kipróbálva a vizesen összerogyott hó esetén 1 dm3 hóból fél liter víz olvadt ki:-)) Persze már mintavételkor is "összenyomtam" - nem szándékosan.
Bocsanat, hogy belekotyogok, felcsillant a szemem mikor lattam ezt a hozzaszolast.
Pontosan igy csinaltam 13m hosszban, az elotetom szelemenjenek a felfogatasat a szigetelesre.
Sokan szkeptikusak voltak a vegeredmenyben, de a teto birja a strapat, nem valt el, szerintem bevalt ez a megoldas.
"Tehát amikor meghúzod a konzolt rögzítő anyát, akkor a konzol vasa nem a hőszigetelést próbálja beroppantani, hanem csak a belül lévő anyához szorítod hozzá a külső anyával."
Nagyon pontosan be lehet allitani azt a pontot, amig a konzol (az en esetemben a szelemen) rafeszul, a szigeteles illetve mar a lehalozott glettelt feluletre.
Az egyetemen 55 éve tanult (tanított:-) ) mechanika nekem már erősen homályba vész, ezért biztosan nem fogok bele semmiféle méretezésbe. Inkább csak az érzéseimre hagyatkozom.
Ha a konzolon 10-es a furat (még nincs a kezemben!), akkor biztosan nem fogok 10-es csavart használni, mert azzal valszeg nem találok bele egyszerre négy lyukba. Marad az M8-as szár.
Abban szerintem is igazad van, hogy a felső csavarra (is) hat lefelé irányuló erő. Ha a csavar beton falban lenne (polisztirol hőszigetelés nélkül), akkor ez leginkább nyíró erőként lépne fel. De jelen példában (5 cm polisztirol) úgy érzem, hogy a téglába "befagyasztott" menetes rúd (mint befogott tartó) inkább hajlító nyomatéknak van kitéve.
Érdekes, hogy eszembe se jut attól félni, hogy a húzásra is igénybe vett felső csavar "elszakadna". A kézzel meghajlításban talán lehet némi igazságod, de azért kételkedem kissé. Ha egy satuba úgy fogsz be egy M8-as rudat, hogy kb 8 cm áll ki a satuból (mert nálam ugye ez lesz a helyzet), hát én azt nem bírom meghajlítani:-)). Legfeljebb ha ráhúzok egy acél csövet...
Ha ezt az 1 m2-es tetőt megterhelem 20 cm hóval (ami durván 100 kp egyenletesen elosztott terhelés), akkor szerintem a felső csavart (15 cm a csavartávolság) kb 250 kp erő fogja kifelé tépni. Hogy miként omlik le a rendszer??
1. Eltörik a műanyag konzol a felerősítő furat két oldalán.
2. Eltörik a műanyag konzol valami egyéb helyen.
3. Kijön a csavar a falból (akár a tégla bordáit kitörve).
4. Elképzelhetetlennek tartom, hogy elszakadna az M8-as csavar (de ez csak "érzés", nem tudok ilyesmit méretezni:-().
Ja és a műanyag konzolon lévő furat adott (lesz), nem szívesen bővítenék rajta.
"át kell gondolni, hogy kinek a véleményét fogadja el az ember."
Ismeretlen hátterű embernek nem kell elhinni semmit. Ha kétségeid vannak, nézz utána az információnak más fórumokon, szakcikkekben, stb. vagy a tanácsot adónál kérdezz rá egy-két szakma részletre úgy gyorsan ki szokott derülni, hogy a tanács mögött valódi tudás van-e, vagy csak az egyik hülye ismételgeti egy másik hülye hülyeségét agyatlan papagáj módjára.
Persze az a legkevesebb erődfeszítés, ha minden tanácsot másodpercnyi gondolkodás nélkül azonnal elhiszünk :)
"Gondold végig, ha elkezded ráhúzni az anyát mi t9rténik a szigeteléssel."
A hőszigetelésből kiálló menetes szárra először rátekersz egy anyát.
Erre rátolsz egy fakötésű alátétet.
EZUTÁN JÖN A KONZOL
Tehát amikor meghúzod a konzolt rögzítő anyát, akkor a konzol vasa nem a hőszigetelést próbálja beroppantani, hanem csak a belül lévő anyához szorítod hozzá a külső anyával.
Teát a sorrend a menetes száron, belülről kifelé:
- belső önzáró anya (vagy két normál anya egymáshoz szorítva)
- nagy (fakötésű) alátét
- konzol tartóvasa
- normál alátét
- rugós alátét
- külső önzáró anya (vagy két normál anya egymáshoz szorítva)
Ha azt szeretnéd, hogy a belső önzáró anya a hőszigetelés külső síkjánál mélyebben legyen, akkor az akció előtt szerez be egy csőkulcsot is (olcsó készletek már 1700 Ft-ért is vannak).
Igen. Mondjuk a felső anyát nem húznám tovább a szükségesnél, hiszen ott csak kifelé húzó erő lesz.
Viszont az alsó ponton úgy gondoltam megoldani, hogy a menetes szárra feltekerek még egy anyát, mellé kívülről egy alátétet és ezek ketten egy polisztirolba bővített fészekben helyezkednének el (az alátét akár ki is állhat a fal síkjából). Így már nem lehet berogyasztani a polisztirolt.
Én is valahogy így gondoltam, de úgy éreztem, hogy a két előtetőhöz négy darab sablonlemez kellene. Mert a ragacs benyomása közben nem akarok azzal kapkodni, hogy egyetlen lemez-sablonra le-fel csavarozgassam a szárakat.
Amúgy nem gond. Laposvas van, fúrógép van - csak lássam meg, hogy mekkora lyuk van a konzolon, és kiválaszthassam az átmérőket.
Ha már előkerült az előtető. Nálunk is ilyen módszerrel szerelték, de a hőszigetelésben - igaz nem 5, hanem 15 - megtámasztották az előtetőt. Gondold végig, ha elkezded ráhúzni az anyát mi t9rténik a szigeteléssel.
Nincs lehetöséged egy darab lemezböl mintát csinálni ? Két anya közé befogod a lemezt és amikor a ragasztót benyomtad , akkor ezzel a lemezzel amin rögzítve vannak a megfelelö hosszú menetesszárak , szépen benyomod és nem kell félned , hogy valamelyik csavar elmozdul .
Kösz, ez a fém szitahüvely jó lesz nekem. Összenyomom a hátsó végét, hogy ne szökjön el a ragasztó. Egyes ajánlások szerint 110 mm fogásnak kell lennie, akkor kb 17 cm hosszúságú fémszitákat vágok le az 5 centis polisztirol miatt.
Üreges téglánál állítólag nem kell port kiszívni, meg drótkefézni. De lehet olyan "szerencsém" is, hogy tégla helyett falazó habarcsba fúrok (ez persze látszik a forgácsból), akkor viszont alighanem tisztogatnom kell (pumpa, kefe:-( ).
És persze nem "ütve" fúrok, de keményfém-lapkással. Tapasztalatom szerint a jól megélezett fémfúró is jól viszi az üreges téglát, de aztán a hegyének annyi:-(.
Ha jól értelmezem, a szitahüvely 12-es mérete azt jelenti, hogy 12 mm átmérőjű lyukat kell fúrnom a falba (ez a legvastagabb fúrószáram). És ebbe jól illeszkedik az M8-as menetes szár(?).
"Pedig így van, és a fürdőszobán is csak ajtó van."
Mondták már ezt nekem, aztán odamentem és felmutattam a mennyezetnél egy rácsos lyukra, hogy "és az ott mi szerinted?" :)
Persze minden lehetséges, csak én még nem láttam ablak és szellőzőnyílás nélküli WC-t. Illetve olyat igen, amelyiknél a WC csészéből történik a levegő elszívás, de ott a WC csésze a szellőzőnyílás :)
"Hővisszanyerős szellőztetős csoportban írtak róla."
Ahá, szóval a Facebook nevű csodáról van szó, az unatkozó zsenik gyülekező helyéről :))))))))
Ha egyszer nagyon-nagyon sok szabad időm lesz, talán regisztálni fogom magam, pár szakember haver oda jár röhögni.
Közben megtaláltam, hogy a műanyag szitahüvely bemenetén van egy utólag befordítható "ajtó", ami központosítja a menetes szárat, nehogy lefittyedjen a puha ragasztóban (maradjon furat-koncentrikus!). Azt még nem találom, hogy 5 cm polisztirolon keresztül érő műanyag szitahüvely létezik-e.
És a szitahüvely (akár fémből levágva) milyen hosszan nyúljon be a téglába? Kb. 8 cm?? Mert akkor ehhez ugye majdnem 14 cm hosszú szitahüvely kell. Vagy a polisztirolba nem kell hüvely? (Akkor elég 8 cm, mélyen bedugva - de akkor nincs centírozás!).
Úgy képzelem, hogy a menetes szár átmérője kisebb legyen, mint az előtető konzolján a furat. Még nincs a kezemben az előtető (talán 2020.07.22-én). De ha mondjuk 10-es lyuk lesz a konzolon, akkor talán 8-as szár megfelel (nehogy eltolódás miatt beékelődjön).
Gyanítom, hogy vegyi dűbelnél a polisztirolba nem kell (felesleges) a ragasztóanyag. Csak a PTH téglába kell (hogy azt honnan tudom, hogy mennyi ment már bele, gondolom ez gyakorlat kérdése lenne - ami nekem még nincs:-) ).
Láttam olyan videót, ahol "lyukacsos" tiplin át folyt ki a ragasztó a tégla réseibe. De láttam olyat is, ahol a ragasztó közvetlenül a tégla réseibe türemkedett be. Melyiket válasszam?
A menetes szár helyzetét (vízszint vagy központosítás) talán úgy oldhatnám meg, hogy valami kúpos központosítót eresztenék be a dryvitba (falsíkból nem állna ki).
Ugye a polikarbonát előtető konzoljának alsó csavarja húzásra nincs igénybe véve (talán csak nyírás?). Ezért erre talán kevesebb gondot kellene fordítanom. Még az is szóba jöhet, hogy először csak a felső szárakat dűbelezem be, majd az előtetőt ezekre "felakasztva" biztonságosabban átjelölhetők az alsó csavarhelyek.
Amúgy köszönöm a választ! Talán jövő héten érkeznek az előtetők...
Nem hiszem el, hogy a WC-dnek csak ajtaja van, nincs sem nyitható ablaka, sem szellőző nyílása semmije a külvilág felé.
"Télen párásítani is kell, mert nagyon alacsonya a pára tartalom 42-44%"
A nagyon alacsony kb 30% alatt van (magamnál mértem már 22%-ot is). Egy 42-44 %-os téli páratártatalmú lakás közepesen jól szellőzöttnek tekinthető, magyarul nem rettenetesen szar a levegő széndioxid szintje, de bőven lenne még mit javítani . Az ajánlott egészséges széndioxid szint 1000 ppm alatt van, nálad ez télen nagyjából 1500 és 2000 között ingadozhat, az átlagszar magyar lakások téli levegője 3000-4000 közöttiek, de voltam olyan lakában, ahol tuti megvolt az 5000 ppm és ott kisgyerekes család élt (az akár halálosan mérgező széndioxid szint 40.000 ppm körül van ha jól emlékszen).
"Ez jónak tűnik valóban, gondolom, te is erre gondoltál?"
Ez a készülék már elfogadható lehet.
Egy-emberes fokozaton üzemeltetve (40 m3/h) annyira csendes (24 dB), hogy egy nem ideges fajta ember akár aludni is tud melette,
két emberes fokozaton (60 m3/h) a 32 dB zajszint alváshoz már kicsit hangos szerintem, de ébrenlét közben szerintem meg lehet szokni. Ha meg amúgy is van egy kis háttérzaj (utcazaj, csendes zenehallgatás, működő számítógépek, stb) akkor egy 32 dB-s ventilátort meg sem hallasz.
"Egy helyiséges falba építhetőnél is azt javasolják, hogy 2 legyen."
Kitől kapod ezeket a zseniális tanácsokat? Vagy titok?
"Mi a bánat van ebben a kütyüben, ami 180 ropit kóstál?"
Egy csendesen működve is elég nagy nyomásra képes radiális ventilátor darabja 30-50 ezer forint és ilyenből kettő kell bele. Nem röhejes hatásfokú levegő hőcserélő tudtommal nem létezik 60 ezer forint alatt. És még csak három alkatrészről beszéltünk.
Egyébként szerintem is indokolatlanul drága, de nem lesz kapható olcsóbban, amíg csak kevesen gyártják. És kevesen fogják gyártani addig, ha kevesen keresnek ilyesmit a boltokban.
Mi a bánat van ebben a kütyüben, ami 180 ropit kóstál? Nem tűnik cifrább dolognak, mint egy 50 e forintos vízmelegítő, mosógépről-hűtőről nem is beszélve.
Nem köt bele az olyan gyorsan, elő kell készíteni az összes furatot, és egymás után sorban haladva ragasztani. Használtam már sokszor, nagyon jó.
De ha biztosra akarsz menni vegyél pót keverőszárat hozzá.
Nagyon brutál erővel tart majd ha megköt.
Arra gondolj még hogy ha fontos hogy a menetes szár pont vízszintesen álljon benne akkor alá kell majd támasztani egy picit, pl a külső felén bedugsz pár cm-nyit egy kis fadarabot, valamit. Mert a furat ugye nagyobb mint a menetes szár, és nem pont vízszintesen fog állni.
Szóval legyen ott előkészítve erre is valami, de ezt is el tudod bábozni ragasztás előtt.
Úgy látom, ez azért is jó, mert van egy bevezető, és egy kifújó. Egy helyiséges falba építhetőnél is azt javasolják, hogy 2 legyen. Az egyik beszív, a másik egy időben kifúj.
A kérdésem legfeljebb a "hőszigetelt" házam miatt kerülhet ide:-). De mint eme népszerű topik nyitója, hadd kérjek tőletek egy kis segítséget (eddig mindent meg tudtam csinálni, amit mondtatok!). Hogy elrepült ez a tizennyolc év:-)))
Szóval az erkélyem ablaka és ajtaja fölé polikarbonát elő-tetőt fogok tenni (ahogy a rajzon látszik). 140x80 ill. 120x80 cm-es. Több helyen olvasom, hogy a hagyományos dűbelek nem igazán felelnek meg porotherm téglához, amin 5 cm polisztirol van. Vegyi dűbelt javasolnak (eddig azt se tudtam, mi az:-) ).
Ha veszem a bátorságot, hogy vegyi dűbelt használjak (megfelelő hosszúságú menetes szárral), akkor mire ügyeljek, amit "kezdőként" elcseszhetek?
Néztem már profi videókat, de a tisztító kefe és a nagynyomású por-kifúvás kissé meghökkentett. És vajon beköt-e a keverőszárba az anyag, mire a nyolcadik lyukhoz érek, és már nem tudom kinyomni?:-((
Van legolcsóbb lgbeeresztés és van kiválóan hangszigetelt légbeeresztés.
De a kettő nem ugyanaz.
"melyik lehetőség lenne a legjobb a szellőztetésre."
A legjobbb egy hőcserélős központi szellőzető, 2-3 befűjási ponttal és 2-3 elszívási ponttal. Olyan helyiségben felszerelve, ahonnan még az a kevéske zaja sem szűrődik be a lakószobákba.
Elfogadható lehet még az egy-helyiséges szellőztetés is, de a 180 ezer forint alatt nem tudok olyat, ami csendesen is elég levegőt képes szállítani.
"nekem csak napi 2 órában kell levegőt beengednie."
Léteznek olyan szelepek, amelyeket elektromosan lehet nyitni-zárni. De közülük amelyik nem fgyaszt sok áramot, az sem olcsó. Keresés pl google-ban: "elektromos zsalu forint"
Egyszerűbb venni egy olcsó pillangószelepet és rábarkácsolni egy kis szervó motort a repülő/hajó modell boltból.
"ha kiszámoltad volna, akkor nem emlegetnél még napokkal később is 70 ezer forintos falba építhető egy helyiséges hővisszanyerős szellőztetőket"
Sajnos nem tudom, hogy hány m3 friss levegőt tud biztosítani.
"Ha elfogadható a levegő minősége abban a lakásban, ahol az elmúlt telet töltötted"
Nincs tapasztalatom erről a lakásról, mert teljesen szét lett verve minden, és fel újítás után lesz lakva, de már előre gondolok, hogyan lesz megoldva a szellőztetés.
tégla fal 30-40 cm vastag
belül vakolat leverve, frissen vakolva
kívül meglévő vakolat, 20 cm eps megy rá
ablak kávákon 5 cm xps
ablakok, műanyag, külső falsíkon, 3 rétegű meleg peremes üveggel 2-3 rétegű gumi tömítéssel. Az ablak, és az xps találkozásánál ral szalag vagy valami hasonló anyagban gondolkodok, hogy meg legyen a légtömörség.
Amennyiben be akarok tenni egy elszívó ventilátort, akkor azt csak a nappali-konyhába tudom tenni, mert udvar felől van. Igazából csak a nappaliba tudnám betenni a légbeeresztő lyukat, mert a fürdőbe nem tudom, és akkor már csak a háló marad, az pedig forgalomtól zajos, utca fronton van és ezáltal élhetetlen lenne, a rossz hang szigetelés miatt. A hálóba épp ezért a 3 rétegből a külső üveg 3+3-as biztonsági üveg, hogy jobb legyen a hangszigetelés.
Ezért nehéz eldönteni, hogy melyik lehetőség lenne a legjobb a szellőztetésre.
Azzal , hogy nem zárható , gondolom a gázosok által támasztott feltételnek felelnek , meg . Ha nincs huzathatás , akkor zárt állapotban vannak ( természetesen nem légmentesen ) . A nyitást egy venti , vagy üzemelö nyilt égésterü gázkazán , kandalló is létrehozza .
