Unios csatlakozás óta a bérfőzési szeszadó a nemzeti szeszadó 50%-a. Soha nem volt még 1800(csak most lesz) mert az 3600 lenne és most csak 3666 kb. ami nem szokott csökkenni csak emelkedni.
A szeszfőzdékben az adó beszedésének évszázados hagyománya van. Azt sugallani hogy a bérfőzdék 2010 óta mennyi pálinkát főztek adómentesen és tudomásul venni hogy otthon nem tudják hogy mennyi mert nem kell bejelenteni az pofátlanság.
2010 előtt ugyan ennyi készült és milliárdos adókat szedtünk be a bérfőzetőktől az államnak.
Nem az a kérdés kell e adózni. Lehet e különbséget tenni adózásban az eddig is adózók hátrányára? Ez a kérdés.
Az ellenőrzéssel ne foglalkozzatok. Ha a vámosok szabad kezet kapnak megoldják. De a politika mostani állása szerint hamarabb kapjál el az adózó bérfőzetők tökét mint az otthonfőzőkét.
Látom, nem tudunk lebeszélni az anioncserélő gyantáról. Alaposan mosd le a gyantát használat előtt, és mindenképpen csinálj egy próbát a pálinka kisebbik részével. Az anioncserélő gyanta nem válogat, nem tudja, hogy te csak a szulfitot szeretnéd kiszedetni vele, ki fogja szedni a szerves anionokat (gyümölcssavak anionjait) is, ami pedig hiányozni fog az izből-illatból.
..."finánc kimegy és felszereli a mérőműszert,"...
...na ebben azért én erősen kételkednék...bele gondoltál, honnan vennének ennyi hitelesített mérőeszközt??...aminek az ára is többszöröse az ellenőrizni kívánt cuccnak...
Mese habbal, 50 literig adómentes ha gyümölcstermelő vagy, illetve ha bejelented hogy saját főződ van akkor 1000 pénz átalány adó. ( Saját véleményem( ha 50 liter a határ, akkor ha bejelented a finánc kimegy és felszereli a mérőműszert, ugyanis valahogy mérni kell azt a fránya 50 litert ugye, innentől kezdve miről beszélünk?))én úgy érzem csali volt az egész.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
A saját gyümölcsössel rendelkezők számára továbbra is szabad és adómentes lesz a pálinkafőzés, a bérfőzés után azonban jövedéki adót kell majd fizetni - mondta Fazekas Sándor, de hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés még nem szavazott erről.
Visszaolvastam kicsit s látom az új tervezet s Csalló úr megnyikatkozásai azért felszították a tüzet s nem csak az üstök alatt...
Van egy anyag, ami a képviselő urak tájékoztatására nyomtak s érdekes információkkal van tele.
Remélem sikerül megosztani https://docs.google.com/file/d/0B0c-4cIcORrxMDZPbDhDVzRjVzQ/edit?usp=docslist_api
Egyébiránt osztom azokat a véleményeket, amelyek a bérfőzetők szürkületi zónába történő terelését látják a tervezet legfőbb eredményének. Sajnos ez a közel 900 Ft jelentős visszalépés mnd a jelenlegi, mind az otthon főző státussal szemben. Persze anno volt 1800 is...
Ha már szóba került Csalló - nem oly rég 1 hónapja talán indította el a 2. műszakot a főzdében, tavaly már kora ősszel 3-ban mentek s min. 1-1,5 hónap volt a várólista. Számos faktor miatt jelentősen csökkent a főzető s az esetleges adó ezen csak ront.
Azért egy rendes olaszrizlinget, vagy egy tisztességes chardonnay-t nem palackozunk két hónap után! (Egy ismerősöm még januárban forgatja meg a hordókat. (A leült seprőt!) És aranyérmes chardonnay-kat készít! Szóval, tényleg, "jó pap is..."
Erre én is gondoltam, de akár hol olvastam mindenhol azt írják, hogy ezt a módszert az alszesznél szokták alkalmazni.
Pl. Snapszmester ezt írja:
a) Kalcium-karbonáttal történő kezelés esetén a pálinkát 20 (V/V)%-ra kell hígítani. Annyi kalcium-karbonát adagolandó, hogy egy kevés oldatlan állapotban maradjon. A kezeléskor ugyanis jól oldódó kalcium-hidrogén-karbonát és szénsav keletkezik. A gyakorlatban - ez természetesen függ a kénessav mennyiségétől - általában 300-400 g/hl adagolandó. Ezt követően 2-3 napi állás után az üledékről lefejtjük (leszűrjük) a pálinkát, majd újrafinomítjuk.
Egyébként sikerült anion gyantát szerezni! Holnap kipróbálom és utánna viszem az egyetem laborjába bevizsgálni a pálinkát, hogy sikerült-e a kéntelenítés.
A borászati termékek főzésekor ott lesz a kén, még akkor is, ha egy éve kénezték, mert a kötött kén ott marad. Már az alszeszben érezhető. A szellőztetés mellett érdemes oxidáló szer alkalmazása. Jól bevált a szénsavas mész is. Aztán finomítás. Ha még mindig van akkor szellőztetés, de átzubogtatva, nem az edénybe magára hagyva. Párszor át van burogatva egyik vödörből a másikba, jó magasról akár egy festőhenger lehúzó rácsán át és kész. Ki lehet szellőztetni a ként, nem kell parázni. Persze lesz némi illat veszteség, de tanulságnak jó!
Furcsa az a borászat, ahol márciusban palackoznak. Persze, ha csak vörösborral foglalkoznak megértem, de ha fehérrel akkor van mit fejlődni. Most palackoztunk 100 üveg Cabernet rozét lehelletnyi kénnel, édes 40 öksel ez kb 8brix, még erjedt...volna, de jött a sterilszűrő.. Persze van ami tradicionlisan ülepszik, van amit derítünk, de van amit szűrünk. Édes, friss illatú kellemes szénsavas bort nem lehet csak kénezéssel csinálni. Minden fejtéskor sem kell, előtte meg nincs értelme, mert a kötött kén fog növekedni, a szabad távozik a fejtés során.
Kár volna az aszú köztudottan magas cukortartalmát elpocsékolni, egy hígítás-újraerjesztés meg szerintem kihajtaná a finom aromák egy részét.
Nem vagyok benne biztos, hogy valaki csinált-e már ilyet, de tudod mit: ha van kedved, tehetséged hozzá, próbáld ki, aztán számoljál be róla, milyen lett!
mindenképp átmegy, vagy mennyiség, idő függvénye, hogy mennyire igen/nem?
Én bízom az utóbbiban:) Tehát, ha a seprű-bor keverék kifőzés előtt 1 héttel kap nagyon minimálisat, abből törvényszerűen gond lesz, vagy orvosolható idővel/mással?
picit fura a másik topic, azért kérdeztem ott, amit.
Egy véleménnyel több, max beteszed az átlagba:
igazából, mint mindent, nem lehet távolból megállapítani, és mindenki mást javasol:) Ezt a mennyiségre, sorrendre írom, illetve, hogy minden fejtésnél kell-e.
Nekem van profi borász segítségem, ő pl kifejezetten azt javasolta, hogy fejtés előtt kénezzem, és rá 1 hétre fejtsek. A kén is tisztít, ülepít.
Törzsoldatot használsz vagy port nem mindegy, én most port, és így tettem vörösborhoz 15 grammot, fehérhez 20-at, mert azzal már picit elvoltam késve, de ez is függ a bor állapotától.
Visszatérve a minden fejtésre kén, én úgy emlékszem igen, csak óvatos mennyiséggel, persze ezt igazából profin mérni kellene, hogy mennyi a kötött-szabad ebből, meg kóstolni is kell nyilván rutinnal, de megkérdezem ezt még egyszer, úgy is érint engem is majd, és írok még 1-2 napon belül.
Zéta és hárslevelű vegyes szőlő borából (Bodrogkeresztúr, aszú külön nem volt benne) már főztem kíváncsiságból, de élvezeti értékben a bor győzött. Ugyanennek a seprű ill. törköly pálinkáját is főzettem, ezeknél jobb volt... Ha csak a bor önköltségi árát nézem, akkor is luxus volt megtenni...
Romlottból nem csinálnék pálinkát mert nyilvánvalóan semmi értelme. És a kérdésem sem arra irányult, hogy lehet-e belőle mert persze, hogy lehet. Kíváncsi voltam nem csinált-e mégis valaki már aszúból.
A tokaji aszubol nem szoktak palinkat fozni. Egyszeruen luxus, de tekozlas szerintem. Ha romlott , azert nem erdemes mert a palinka sem lesz jo. Termeszetesen lehet palinkat fozni belole.
"Akkor erről beszéljünk már! Pálinka, meg torma helyettesítők? Vagy hogy is van ez? "
Úgy vélem, hogy Te jobban tudod, mint én, hogy a gyenge alkoholfokú cefréket savazni kell, mert könnyen megromolhat (én nem savazok). Na, ez van a borral is, ha gyenge az alkoholfok könnyen megromlik. Ez ellen kénezéssel is védekeznek.
Én meg azzal védekezek, hogy nincs gyenge alkoholfokú borom. Még a jó szőlő után is teszek még alkoholt bele (ez lehet akár szilva pálinka is). Tulajdonképpen az alkohol tárol. Igen ám, de a borászoknak sok gyenge bor kell.:-)))
A torma, a félbe levő hordókban sokat tud segíteni. A bor feletti levegőréteget "sterilizálja", na de csak a jó bor esetében. A gyenge borok tormával együtt is virágosodnak, pimpósodnak...
Azt pedig garantálom, hogy a pálinkát 2 hét érlelés után nem érzed meg, de a ként igen.
