Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Sziasztok. A friss honaljhajtásaim kis levelei gyakorlatilag elszáradtak. Legalábbis a szélük erősen megbarnult. Csütörtökön permeteztem Karathena Star illetve Quadris keverékével. Ez okozhatott perzselést? Este volt meleg se volt masnap esett az eső. A nagy leveleken nem látok semmit, de fajta fuggetlenul a kis levelek leszaradtak. Tavasszal minden friss levéllel ugyanígy jártam. Azt hittem iden rendes hajtasom se lesz. Aztan elmult, de most mintha megint visszajottvolna ugyanaz
Minden mindennel összefügg, főleg a tápanyagok kapcsán. A kálium is fontos.
Én azt emeltem ki, ami hiány szokott lenni.
Egyébként ha elolvasod a bór élettani szerepét, világos, hogy ősszel os van szerepe. Főleg, hogy tavasszal levélzet híján nincs felvevő felület. Akkor pedig ősszel kell bevinni.
Ali-bá! Oltásra visszavezetve én úgy látom, hogy a friss hajtás beérése csak másodlagos. Ha marad is rajta zöld, az elfagy majd, de az alsó rügyek, pláne az alvó rügyek, ki fognak hajtani. A baj akkor van, ha az alany csonkja nem éli túl a telet. Mert akkor olló. Viszont azt még nem tudom, hogy lehet befolyásolni. Volt olyan 20 centis színzöld vesszőm ami tavasszal alvó rügyből kihajtott annak ellenére, hogy látszólag semmi sem maradt belőle tavaszra.
Eredetileg onnan indult a felvetés(em), hogy mi segíti a szőlővesszők (oltások) beérését. Eddig a kacsok kiszedését és a bór használatát illetve a rezes permetezést javasolták. Gondolom ezek a szőlő életfunkcióit befolyásolják. Szerinted alkalmazhatóak?
- Alginittel trágyázok amit beások 20-30 cm mélyen a gyökerek felett.
(Borisz Tiszai iszapot használ, Egyiptomban pedig a Nílus... tette a dolgát )
- A zöldmunkánál a leszedett részeket a szőlő alá dobom, ha egészséges.
- A veszőket aprítom és a tőke tővére mulcsozom, szintén ha egészséges.
2020-tól:
- Köztes növényt ültettem, a sorközbe, aminek az elhalt részei adják egy
részét a tápanyagellátásnak. Itt fontos a fiatal tökék locsolása!!!!
- Ehhez jön az Algimix-el permetezés lombtrágyaként. (Tapasztalat:Finomabb lesz a szőlő, tovább
zöld a levél ősszel, hamarabb sötétedik a fiatal levél stb.) Továbbá Kétszer-Háromszor
Wuxal-Boron évente.
A köztes lekaszálva mulcsként a sorok alá kerül.
Nagyon sok giliszta van, azok juttatják le a mélyebb rétegekbe is a tápanyagot.
(Amikor aprítógéppel a zöld növényi részeket összezúztuk, és a töve alá dobtuk vissza,
kb 6 hét után alig maradt valami alatta, elvékonyodott. A fölső kérgesedett megszáradt rész végig látszott, és alatta lévő rétegeket pedig elhordták a giliszták. )
A zöld levelek mozognak sokszor a szőlő tövek alatt amiket oda dobok. Nagyon
muris, ahogy itt-ott billegnek a levelek. :-)
Megnéztem mi lehet alatta, de "csak" giliszta járatokat találtam.
Amit még fontosnak tartok, hogy a táplálék felvételéhez a vízellátás is biztosított kell legyen, lehetőleg egyenletesen.
Így az idén kiépítésre került a csepegtető rendszer.
Ez igaz lehet erre a konkrét szerre az összetételénél fogva, de nem a bórra általában! (a diskurzus arról ment, hogy mikor van szüksége bórra a szölönek)
Egyetértek! A tőke fejlődésében és a fürtök beérésében óriási jelentősége van hogy mennyire napos helyen van.
Van a terciámon egy két tőkényi hely amit csak naponta pár órát süti a nap állandó kinlódás volt mit tegyek oda.
Leoltottam már vagy 8 korai fajtát de egyik sem akart jó lenni.A muskotályos fajta nem lett muskotályos és ízetlen lett mindegyik.Jelenleg Harold van ami meglepetésemre jól bírja az árnyékot. Szép fürt hibátlan termékenyülés és zsendül pedig nálam csak a Rombik és a Galahad van érés közeli állapotban de ezek álandó napot kapnak.
Ali-bá! Itálián nekem is van, szerencsére 1. Ezen a tőkén volt elég sok levéltünet ami feketerothadásra hajazott. Talán ez a kezdeti tünete bogyón. Határozottan nem puha a barna rész:
Szerinted nem igaz szerintem az! Az én földem sose látott műtrágyát a Symbivittel ültetett tőkék semmivel sem lettek jobbak mint amit simán elültettem! Ellemben a harmadik szomszédomnál aki minden ősszel szorja a műtrányát mint az állat na annál vannak különbségek symbivit és nélküle ültetett oltványok között.Nálam ha ásol egy kicsit hamar megvan a giliszta egy horgászáshoz ott felszánthatsz mindent egyet sem találsz! És nem kell senkinek internetes rábeszélés a műtrágyára mert sokaknak így kényelmes nem kell annyit dolgozni.
Őszintén szólva fogalmam sincs, én is kíváncsian várom a tippeket, mert az idén először nálam is megjelent egy 30 éves, a terasz árnyékolását is ellátó és minden évben szépen termő Zala Gyöngye tőkén.
Nálam a tünet egyáltalán nem jellemző. Csupán néhány fürtön jelent meg és csak egy-két bogyón, melyeket leszedtem, azóta nyoma sincs.
Ami minden más gombabetegség tünetétől megkülönbözteti, az szerintem az az éles határvonal a már megbarnult és ép bogyórész között.
Gyanítom, hogy a fertőzés beavatkozás nélkül sem terjedne tovább még az érintett bogyókon sem. Ezért én először napégésre ill. permetezés okozta perzselésre, esetleg fakó rothadásra gondoltam, de azóta sem lettem okosabb.
"a műtrágyák teszik tönkre a talajt ölik ki a talajéletet és a nitrogén szennyezés is onnan ered!"
Ez nem igaz! Persze a hozzá nem értő kezében lehetséges. Egy friss példa: A szomszéd háznak új tulajdonosa lett és befüvesítette az előkertet. Gyönyörűen ki kelt a fű. Először tarrá nyírta, aztán megszórta pétisóval. A füve megbarnult és kipusztul a 90%-a. most telepít újra. Kérdeztem honnét vette asz a tudományát, azt mondta az internetről.
No ezt a "viccet" a szőlővel is meg lehet csinálni. Nem a műtrágya a hibás!
Műtrágyázási kérdésekben egy helyi, gyakorlattal rendelkező szakembert kell megkérdezni. Az internet tele van böszmeségekkel, van aki csak az átverésre megy.
A friss nem igazán jó. Ha érett trágyát juttatsz ki normál mennyiségben, annak nem igazán van környezeti hatása. Ha ezt talajtakaró növénnyel kombinálod előbb érsz el eredményt. Sőt ,talán a kettő együtt fog igazán jó eredményt adni.
Csak is trágyát használj semmi mást.Nem kell mindig a trendi a műtrágyák teszik tönkre a talajt ölik ki a talajéletet és a nitrogén szennyezés is onnan ered! Meg lehet nézni azt a szőlőt vagy földterületet ahol szerves trágyát használnak! Aztán jönnek hogy Symbivit meg egyebek kellenek telepítéshez mert nincs talajélet vajon miért? Üzlet ez is mint minden más azt preferálják amiből jön a lóvé,lehet tömni a zsebeket! Zöldtrágya? Mikor ér oda a szőlő gyökeréhez,vicc az egész!
Az első mohafélék is csak 400-450 mio éve fejlődtek ki a zöldalgákból, tehát ha komposztra, mint szervestrágyára gondolsz, akkor is hatalmas brmságot írtál az évmilliárdokkal, mar ha akadt volna valaki akkoriban, aki mohából készít szervestrágyát.
Egy munkatársam a végstádiumában mesélt nekem arról, hogy azon dolgozik, miként tudna beszélgetni a növényekkel. Sajnos azt nem tudom sikerült e neki, mert nem csak mi, a környezete, hanem a pszichológus is úgy gondolta, baj van a "toronyban".
Szívesen meghallgatnám mit mondanak a tőkék, néhány ember kertjében. Szerintem jól jön a segítség a növénynek bizonyos helyzetekben, de megette a fene, ha folyamatosan biokémikus szakkört kell tartani. Nem kell ezt ennyire túlbonyolítani.
Én úgy gondolom az intenzív gazdálkodásnál van létjogosultsága a tápanyag utánpótlásnak persze precíz mérési adatok alapján.
Ha van pár tőkém sokkal nehezebb átvenni az iparszerű gazdálkodásban használt technológiákat mert közel sem tudom biztosítani azt az "alapot" (pl. lugas egy zárt udvarban) amire szükség van tehát kísérletezgetek. És ez az egyetlen dolog amit tehetek, sajnos csak 1x egy évben...
Pár szőlész-borász nem is foglalkozik az utánpótlásról csak a megfelelő termő egyensúlyt próbálja folyamatosan kialakítani és úgy néz ki működik.
Ilyen telepítésről is hallottam de valószínű nem ez a jellemző.
Ha elkezdeném a környezet tudatos művelést biztos hogy valamiféle terméskorlátozással kezdenék így volna időm készíteni a zöld trágyát/komposztot stb.
Talán nem okozna gondot nekem (a családban már nem vagyok biztos) hogy 1-2 fürttel/kilóval kevesebb termésem lesz...
Vannak köztünk tapasztalt hobbisták akik évek-évtizedek alatt megismerték a területüket, növényeiket, természeti adottságokat, na Ők már profi módon tudják kezelni az ültetvényüket. Akkor kérjünk segítséget... Megkapom és "jó szándékból" lomb-trágyázok mert ugye neki is "enni" kell de könnyen abba a hibába esek, hogy nem azt a hatást érem el amit akarok. Ami működik nálad az nem működik nálam...persze működhet is ;-)
Ha valamelyik fórumtárs feldob egy képet, vajh miért ilyen a levél, 15-en 10 dologra gondolunk...
Szóval ahogy Lenin a punk mondotta: kísérletezni, kísérletezni és kísérletezni.
Amit leírtam az csak az én "igazságom" bármely más "igazságot" elfogadok és rajtam múlik hogyan használom ;-))
Üdv. Bennem még felmerült egy gondolat ,a talajtakarást jó dolognak tartom hisz az természetes,viszont a talajba csak a nitrogén mosódik megfelelően,a harmatgyökereket eltávolítjuk , mikor fogja a tápanyag elérni a szőlőt?
