Maga az anyag nem egyenletes, tehát a jobban sikerült iránynak nagyobb a teherbírása, de a különbség nem nagy. Irányonként a támaszok száma, távolsága számít. A teherbírást 2, 3, 4 és 5 támasznál másképp kell számolni (leegyszerűsítve).
" a 70 -es években kezdték alkalmazni a parkettákat.. Újra. addig megtette a linoleum , műanyag padló, a szőnyegpadló meg az egyéb olcsóság."
A Visegrádi utcai ház ahol korábban laktam az őtvenes évek végén vagy a hatvanas évek elején épült. Vizes helyiségekben kő, többi helyiségben parketta. Nem luxus lakótelep. Másrészt ha tényleg olyan hullámos a régi akkor a rárakott új is az lesz ha taknyolják.
Nem lesz nagy baj. Ha alattad is szoba van, elmegy ,.
Ki kivétel ha alattad funkcióváltást hajtanának végre. Pl. fürdőszobát , mosó konyhát rendeznének be, Te meg leszoknál a fűtésről. Akkor idővel elvizesedne a parkettád.
De mázlid van, mivel emeleti tehát nem földszinti.
Nagyjából ismerni kellene a födém szerkezetet.
Mondjuk a 70 es években már fa födémet nem építettek, főleg nem emeletes házakban. Tehát valami beton gerenda - béléstestes variáció. Sok féle van, lényegtelen -nálad. Arra tettek mindig valami feltöltést (salak perltbeton vagy ami volt ).
A lényeg ,hogy nagy baj nem lehet.
Az hogy ronda a parketta hullámos, hézagos az az anyag minőségétől... gyatraságától és a lerakó igénytelenségétől adódik.
Marad ott ahol van. Mehet rá a laminált, némi hab alátéttel. Azt majd az üzletben megmondják. 2 - 4 mm között.
Jó munkát.
Ha mázlid van az ajtó aljából se kell levágni.
A földszintes lakásoknál viszont ezer kór van a mi a parkettát gyötri.
Az lenne a legjobb ha betonra ragasztott parketta lenne. Azt ragasztották forró bitumenbe, ( bonovit ) majd különféle ragasztókba, jellemzőjük a rondaság.
Azt kifelejtettem, hogy ez egy második emeleti tégla lakás, egy ugyanilyen hálószoba van alattunk. Sajnos nem tudom, hogy mi van a parketta alatt, ez még az eredeti cucc a 70-es évekből.
pára szempontból az a kérdés, hogy mi van a parketta alatt!
lehet anyaföld, álpadló, parketta, de lehet beton, vízszigetelés, beton, parketta is. Vagy akár pince, beton, parketta, vagy lakótér is lehet alatta. pár szempontból mindd nagyon más.
Laminált padlót tervezek lerakni, 50 éves parketta tetejére. A felület alapvetően sima, de itt-ott előfordulnak kisebb-nagyobb megsüllyedt részek (gondolom a szekrénysor miatt), max. 3 mm szintkülönbséggel. Néhány elem között hézag is megjelent, a legdurvább 5 mm széles, de tipikusan max 2 mm, de úgy gondolom/remélem, hogy ez nem okoz gondot, át lehet hidalni (itt nincs szintkülönbség)...
A kérdésem az, hogy milyen alátétet érdemes tenni a laminált padló alá, a parketta tetejére? Először 5 mm vastag XPS alátétben gondolkoztam, de jobban utánajárva elbizonytalanodtam, nehogy az XPS túlságosan gátolja a pára távozását a régi parkettából...? Esetleg jobban járnék farostlemez alátéttel, hasonló vastagságban, vagy vékonyabb XPS alátéttel (a laminált padló 10 mm vastag lesz)?
A panelházak sokat bírnak.A m2-kénti ugráló embereket biztosan. Ha nincs más. Közben a szelet is. Sőt, a havat is. Van olyan, hogy mértékadó terhelés. Ennél az összes lehetséges variáció közül a legrosszabb számít. Egyébként nem föltétlenül a legnagyobb súllyal történő terhelés a legrosszabb.
filozófiai kérdésem lenne épületszerkezetek terhelhetőségéről.
Mi súlyt bír egy panelház? Valami nem túl életszerű, de elképzelhető példára gondolok, például ha minden négyzetméterére beáll egy 100 kilós ember, beleértve a lépcsőházat, stb, majd azok bulizni kezdenek, ugrálnak (nem szinkronban), azt kibírja? Közben az orkán lökésszerűen fújja oldalról az egészet...
Vagy valaki kihasználja otthon a helyet és befúr mondjuk 20 darab 8as lyukat a plafonjába, mert lógatni akar róla polcot, stb...
Ne csavarozd le a vázat a födémhez, csinálj egy létra vázat tedd le és arra csavarozd, a cuccok amik rajta vannak majd lenyomják a födémhez. Gondolom ez csak a szigetelés miatt kell, hogy járható maradjon. Vagy csak néhány staffnit csavarozz le, felfelé nem esik semmi ;-)
Örülök, hogy leírtad a tapasztalatid, mert nekem is lesz egy olyan projekt, hogy a lakásban lévő garázs feletti terültből csinálnék egy padlástéri szobát.
Ezt az alábbiak szerint terveztem eddig:
- betonfödémre kiszintezve rögzíteni 5x5-ös stafnikat (beütő dübellel) egymástól 50 cm-re (tengelytáv 60 cm) így közé tehetők a megmaradt 5 cm-es lépésálló polisztirol tábláim
- a kiszintezett stafnikra jönne az OSB
- erre a megfelelő alátét fóliával vagy habbal laminált padló
Amit nem tudok, hogy a 60 cm-es tengelytáv esetén milyen vastag OSB-t tegyek, hogy utána a laminált padló ne hajoljon be járkáláskor.
12-es OSB szimplán, Esetleg 12-es OSB két rétegben, vagy vastagabb OSB?
A 18-as OSB is működik, de ha már dolgozik és pénzt költ, miért ne csinálja meg jól saját magának az a járófelületet?
Össze-vissza fog állni az a OSB, mert a födémgerendák beépítésénél nem foglakoztak azzal, hogy a felső lapjuk vízszintes legyen. Másodsorban, idővel elcsavarodik a födémgerenda, ha nincs ledeszázva az alja és a teteje is.
Anno nekem lakószoba padozatát kellett megoldani. A beton nem jöhetett számításba a hatalmas mennyisége és min. 28 napos szilárdulása miatt ( ok 3 nap múlva köt, de a szilárdulásnál vizet veszít, tehát rá építeni nem lehet ) Egyébként is 20 nm -es szobába mennyi beton kellene- 15 cm vastagságban ?
Rengeteg..
Így lett a beton helyett hőszigetelés .
Előzetesen volt már egy beton, de se víz, se hőszigetelés nem volt rajta. Volt helyette homok, párnafa , vakpadló és szegelt parketta. Ami alul volt elkorhadt. Kerek 80 év alatt.
Ki a homok---- 20 x 0,15 az kb.
3 m3... rengeteg talicska.
A natur beton letisztítva, vízszigetelve, majd élére állított pallók 5x 15 cm-esek, közé hőszigetelés, rá OSB 18 mm -es . A kereskedő tanácsára nut - féderes, mert a sima olcsóbb, de síkba állítani lehetetlen
Az OSB szegelve ... ideiglenesen, mert a szegelésses nyikorog. Facsavar végleges rögzítés.. Az OSB felületre hab alátét és végül laminált padló... 15 éve kitűnő.
De ez nem padlás, hanem lakószoba. A Pallók tengelytávja úgy 50 cm.
Ehhez jó lenne tudni, hogy az a bramac cserép pontosan milyen is. Elég macerás lehet a beépítés és ennek a belső felületén kondenzáció is létrejön, szóval legalább a tetőn belül hőszigetelni kellene vagy a kondenzvizet valahogy megfogni.
Ja és lehet, hogy erre a cuccra épp nem igaz, de előtte célszerű megnézni, hogy mekkora cső fér bele. Lehetnek meglepetések...
