Azért látom hibásnak, mert a vektorokat nem úgy kell összeadni, hogy a nagyságukat összeadod. Ha valaki nem egészen értelmi fogyatékos, ezt már akkor megérti, amikor először mondják neki, te viszont küzdesz itt, mint a malac a jégen.
Ugyanígy van egy üreg belsejében is a gravitációs erőtérben.
Nem ugyanígy van. Egy gömbhéj belsejében a gravitációs térerősség minden pontban azonosan nulla. Hogy te ennyit képtelen vagy megérteni, azon én pl. nem csodálkozom, mert tudom, hogy neked a vektorok összeadása is komoly szellemi kihívást jelent.
Csak a pofád nagy, de azzal meg nem hatsz meg itt senkit.
Ne emgem idézgess folyton, hanem írd le miért látod hibásnak.
Szedd össze magad, ne légy már olyan gyáva az okfejtéshez. Legfeljebb kiderül, hogy a nulla ismeredetedre vagy felfuvalkodott. Ezt én már rég tudtam a gyávaságod alapján, semmit nem vesztesz már.
Gondolkozz el már azon, hogy mi a különbség, ha egy testre hat erő vagy egy pontra.
Ha egy erőtér minden pontjában erőegyensúly van, az odahelyezett tesre még erő hathat.
Pl. egy folyadéktér minden pontjában erőegyensúly van, azonban a folyadéktérbe behelyezett tárgyra erő hat, és a tárgy elmozdul a folyadékfelszín irányába.
Ugyanígy van egy üreg belsejében is a gravitációs erőtérben. Gergő73 látóköre csak odáig terjed, hogy a gravitációs erőtér minden pontjában erőegyensúly van.
Nem csodálkozom azon, ha egy matematikus műszaki érzéke nem is létezik, de rajtad viszont csodálkozom, hogyan mehetsz Gergő73 után, hiszen neked műszaki előképzettséged van.
ciprián: szerinted + átfogalmazott állítás + két kérdőjel én: igen ciprián: szerinted + átfogalmazott állítás + három kérdőjel én: igen ciprián: nos, ez a te véleményed. ki gondolja még így?
másik forgatókönyv:
ciprián: akkor szerinted + félremagyarázott állítás + negyed órányi levezetés az erdő irányába
Én ezt elejétől fogva írtam, de mindig a felét idézik tőlem nagy ravaszul.
Nagy ravaszul most az egész baromságot idézem tőled, ami miatt azóta sunyítasz:
Most tegyünk a hidrogénatomunk köré még több hidrogénatomot, szimmetrikusan, gömbalakban. Mindegyik új hidrogénatom gravitáló ereje hozzáadódik a tér egy-egy pontjának gravitációjához. Az első hidrogénatomunk a középen van, ahol kijelöltük a nulla potenciálú helyet, ott a legnagyobb az összeg, a középponttól kifelé csökken. Tehát csökken a gravitációs potenciál. A gömb legszélén a legkisebb, mert a gömbön kívül nincsenek hidrogénatomok.
Érdemes, mert két nulla vastagságú gömbhéj eredője valós falvastagsággal cserélhető le, ha egy pontra ható erőt vizsgálunk.
De most félrevezető manőver mmormota és Gergő73 részéről, mert én nem pontra ható erőről vitatkozom, hanem egy üregbe a szimmetrikusan betett testről. Én ezt elejétől fogva írtam, de mindig a felét idézik tőlem nagy ravaszul.
Hogy van pofád mást megfutamodottnak meggítélni. Még egyetlen okfejtésre nem volt merszed, amióta a fórumon vagy. Aki akarja ellenőrizheti, de felesleges időtöltés astronom hozzászólásait olvasgatni, csak arcátlan személyeskedést látni. Nemcsak velem szemben.
Nekem úgy tűnik, mintha egyesek arra tették volna fel az életüket, hogy elviselhetetlenné tegyenek minden topikot, ahol időnként értelmes diskurzus is előfordulhat.
A fény 3D-ben megjelenő, energiát továbbító és impulzust közvetítő "váltóáram".
(szakszerűbben: váltakozóáram)
Úgy sejtem, hogy a Világegyetemet alkotó - mindenhol jelenlévő - de nem mindenhol látszó két elektromos anyagi közeg - anyagmező - átmeneti "egyensúlyi zavarából" adódó tovaterjedő rezgés. "
Ha ez a fény, akkor miért nem irod tovább mi az anyag?
Ez azért nem bizonyitja a "belső hajtóerő és az idő lassabb múlása" közötti vélt összefüggést, mert csak aktiv külső erőket látok, a gravitációhoz meg annyi köze van, hogy mint kűlső erőt figyelembe veszem a tárcsa súlyát, a tengelyét nem.
Hogy milyen erő hat a tengelyre függőleges irányban? A tárcsa sikjához képest meg kell adnod még két sikot, ahol csapágyazni szeretnéd. Tehát lényegében mondhatom, csupán a rendelkezésre álló hely kérdése, hogy mekkora legyen a csapágyreakció. Egy ilyen szerkezetet az egyenlőtlenségi fokkal jellemzünk.
Az most kiszámolva a megadott adataiddal, 0,22.... azaz majdnem 1/5 ez éppen elmegy még felső korlátnak de 1/300 az lenne a cél. Ilyen csapágy tönkremenetel vizsgáló szerkezetnek sem épp jó, mert 22.5 és 18 rad/s (hacsak ebben a szokásos mértékegységben adtad meg ezeket) 2pi vel osztva igen picike fordulatszámú motor kell hozzá, persze egy frekvenciaváltóval le lehet vinni ilyen kicsire a
szokásos 50 Hz motort. És ugye hol vagyunk még a szokásos fordulatszámtartománytól a kb 2700 ford/min ez pedig kb. 172 és 215 között változhatna. Mindenesetre az következik, hogy pillanatszerű lökéseket ad ez a gép állitásod szerint fordulatokként kb. (Ez kb 100 löket /perc. na ezt már azért megbecsülik. A lökethosszon kell még állitani )
Egy becslés ha a tengely és súlypont középvonalának távolsága r, +-r m g sin(fi) között változik az erő főggőleges komponense. Tehát fi-eps és fi+eps az a a szöghelyzet ahol a szögsebességet lecsökkentem (szöglassulás) majd fi+eps+pi ill, fi-eps+pi nél szöggyorsulok alapján az erők változása és levételének helyei számolhatók. Ez amit elmondtam állandósult állapotra igaz. Persze kell még egy csomó adat ha konkrétan ki akarod számolni. Tehetetlenségi nyomatékok, egy konkrét szögsebbesség szögelfordulás fv (én itt megadtam egyet) és a számolás megismételhető. (A tengely szilárdsági méretezése most gondolom nem lényeges.)
Hát talán azért, mert kinetikáról van szó itt. Ebből kétféle van: az egyik a pontrendszerekre a másik a merev testekre. Egy erő teljesitménye az erővektor és a sebességvektor skalár szorzata. Merev testre a belső ereőrendszer mindig egyensúlyi erőrendszer. Erők eredője nullvektor , nyomatékvektorok eredője is.
Tömegpont rendszerre a belső erők eredője mindig nullvektor, de a belső erők teljesitménye, az egyes erők teljesitményeinek összege, általában nem nulla.
Hiszen a tömegpontok egymástól függetlenül mozoghatnak. A kinetika határesete a statika. Statika a tartós nyugalom v=0 vagy csak olyan mozgás leket amelynél a kinetikai vektorkettős minden tagja nullvektor. Itt csak az erők és a kényszerek lényegesek. Pontosabban adott külső erőrendszerhez keressük a reakcióerőket és megengedünk olyan kényszereket amik a mozgás szabadsági fokát nullára redukálja. Aztán jön a kinetostatika. Azt meg úgy csináljuk, hogy megállitjuk a mozgást egy pillanatra, majd statika.
Direkt írtam forgást. Meddig akarsz még a szavakon lovagolni? Ezzel kompenzálod a vitaképességed hiányát? A golyókról. Milyen több ütközésről beszélsz amikor annak az egy ütközésnek is igen kicsi a valószínűsége és eltávolodnak a végtelenbe egymástól utána? Szerinted a világűrben mekkora a valószínüsége hogy két proton kétszer ütközzön?
A "nincs"-et még megértem, bár ez is túlzás, a "nem létezhet"-et nem. Nem az egész rendszer tömegközéppontjáról van szó, csak a forgórész. A különböző írányok se lényegesek, mert kiküszöbölhetőek, csak a függőleges írányra koncentrálj! Azt kell adnia amit állítottál. Egy gondolat kísérletnek elmegy.
Ha mindenáron fizikai megközelítást akarunk csinálni, akkor modellezni kellene hogy két mágneses, tökéletesen rugalmas acélgolyó vákumban és súlytalanság állapotában vajon képes-e egy ütközés után együtt maradni.
"amerre az idő lassabban múlik" felül teljen el 10 sec, alul 8.
Ha elképzelünk egy vizszintes tengelyű forgó testet, aminek a tömegközéppontja a tengelyen kívül van. A felső fordulatot (felső 180 fok) 180/10 szögsebességgel teszi meg, az alsót 180/8 sec alatt. Milyen függőleges írányú erő hat a tengelyre? :O)
Jaj, ne kezdjünk bele ebbe a vitába! A vegyész is tudja hogy az elektron pálya az elektron előfordulásának valószínűsége és nem egy golyó forog a másik körül. Teljesen mindegy hogy hogyan fogjuk fel, attól az energia szintek ugyanúgy megvannak. Attól hogy minek nevezed, attól semmit sem tettél hozzá ehhez a vitához.
"Vegyész létedre magad is gondolhatnád, hogy a hidrogén molekula sokkal stabilabb mint az atomos. Ha hirtelen egymás mellé helyeznél egy csomó atomos hidrogént az egyszerűen felrobbanna. "
Nos én egy buta vegyész vagyok, de azt tudom hogy egy anyag stablitása egészen más ha 24 literben 20 fokon 6*10^23 molekula van, meg ha csak néhány száz. Ez ugyanis reakciókinetika - amibe eléggé jó vagyok, mert ebből írtam a szakdolgozatomat - mert ha nagyon alacsony a gázsűrűség, akkor nem folyik a rekombinálódás és ha te fizikus vagy akkor tudnod is kellene miért nem.
Mert ha két hidrogénatom találkozik is nagyon ritkán, akkor abban az esetben maradnak együtt ha a nyert energiát le tudják adni. De ha nincs körülöttük anyag, akkor nincs hova leadni az energiát max kisugárzással, viszont nem ez a jellemző a kémiai reakciókban, mert ahhoz kell olyan nívójú elektronpálya átmeneted ami a reakció energiának kb megfelel. Ha az elektronátmenet nívója nagyobb, akkor nem gerjesztődik, az energia ott marad és bomlás lesz belőle. Ha kisebb akkor a molekula elektront veszít és az így töltött rendszer a Coulomb taszítás miatt esik szét. Persze ha hirtelen sok hidrogén atomot raksz össze, akkor tényleg felrobban, mert elkezd egyesülni és az energiáját leadja a szomszéd atomoknak molekuláknak és azok mozgási energiára tesznek szert. csakhogy a világűrben még a kettős ütközések valószínüsége is kicsi, nem hogy a hármas ütközéseké.
