- Két fokos hőmérséklet ingadozást a legtöbb ember még nem érez túl kellemetlennek.
- Egy passzívház maximális hőigénye (= fűtésigény az év leghidegebb óráján) négyzetméterenként 10 watt körül van.
- Ha feltételezzük, hogy az éjszakai áramban a leghosszabb szolgáltatási szünet 8 óra, akkor a padlópuffertől maximális hidegben is csupán (8x10=) 80 watt/m2 hőszolgáltatást várunk el.
- Amikor egy köbméter betont egy fokkal lehűtünk, akkor kb 0,5 kWh hőt veszünk ki belőle.
Tehát ha 2 fokos tartományon belül szeretnénk kivenni a 80 wattórát betonból, ahhoz 8 cm vastag beton padló elegendő.
Nem passzívház esetén persze arányosan vastagabb ;)
Deviszont ellenben ha a (fűtési szezon elenyésző idejében előfordulő) csúcshidegek átvészelésére rendelkezésünkre áll valamilyen kiegészítő fűtés, akkor meg lehet akér kisebb is az a hőtároló tömeg.
Nekem ebből a következő jön le: a későbbiekben mindenképp szüksége lesz az öcskösnek egy pufferre a vízteres kandalló miatt, ezt szerettük volna megsporolni (mármint a puffer árát) átmenetileg amíg a vezérelt áramot használnálja fűtésre.
8 cm vtg lesz a hőtároló rtg.
Átmenetileg (kb. 1-2 tél) amíg el kéne viselni az esetleges hőmérsékleti kilengést, ezért gondoltunk arra, hogy kéne valami kütyü (puffer nélkül) ami maximalizálja az előremenő hőfokot (pl. max30celsius) valamint esetleg egy elektromos fűtőpatront megbuherálnánk hőforrásnak, csak ilyet még nem láttam élőben.
De lehet, hogy túlbonyolítom és csak egy 80l-es villanybojlert kéne bekötni átmenetileg egy 2 kw-os fűtőszállal.
Ez 8 órában ugyebár 16kw a lakás 60m2 a max hőigény -15fokban kb2,5kw.
Majd meglátjuk, de ugy néz ki bojler lessz a vateráról:)
Maradt YTONG A+ P2-0,4 600x200x300 NF+GT kb. 1 raklapnyi. Mi kezdő sornak használtuk tégla alá hőhídmegszakításnak. Ha valaki ilyenben gondolkozna vagy használni tudná jutányos áron átadnám.
Szia, szerintem nem kell külön hőtároló a vizen és a padló betonján kívül vezérelt árammal sem. Nekem még reggel is lehet érezni a fürdőben, hogy este fürdetésre felfűtöm a padlót 32 fokra.
Esetleg érdemes az aljzetbetont 2 centivel vastagabbra csinálni.
Érdemes lehet a padlófűtésben (ilyen kis hőmérséklet és hőigény mellett) rövidebb, minnél több párhuzamos kört kialakítani hogy egyfromán melegedjen, akár az osztásköz növelésével is. Mivel sűrű csövezésre pont nincs szükség, szrintem összességében kevesebb vastagabb csővel lesz optimális a rendszer.
A könnyűszerkezet miatt első blikkre a puffer felé billen a mérleg.
(Ha napközben rá kell fűteni, akkor nappali árammal elég drága móka, pufferből olcsóbb, de megint kérdés, hogy mennyi idő az átmeneti állapot, mert ugye a puffernél van beruházási költség is.)
Szerintem a leg-költséghatékonyabb elektromos fűtés a villanybojler + keringető szivattyú.
Az "éjszakai" (hivatalos nevén "vezérelt") áram viszont nem folyamatosan áll rendelkezésre (asszem napi összesen 8 óra több szakaszban, amelyek között vannak nappali szakaszok is), így kénytelen vagy valamilyen hőtárolási megoldást alkalmazni:
- vagy egy megfelelően nagy bojlert,
- vagy a bojler mellé egy megfelelő méretű hőtároló tartályt,
- vagy a padlódat túlfűtöd a kellemetlenségi határig és reménykedsz, hogy nem lesz túl hideg, mire megint lesz éjszakai áram ;)
- - vagy a padlódat túlfűtöd egy picit és ha a villanytalan időszak túl hosszúra nyúlna, akkor átmenetileg ráfűtesz nappali árammal (ez elsőre túl drágának tűnik fogyasztásilag, de lehet, hogy egy évben mindössze pár órát fog így menni, ami még mindig tizedannyiba kerül végeredményben, mint egy hatalmas hőtároló tartály)
Bocs, hogy itt kérdezek, de szerintem itt van a legtöbb gogyis topiktárs:)
Az öcsém idén épít saját használatra egy könnyüszerkezetes kéglit, ennek a kifűtését vizes padlófűtéssel tervezi (AE szintü ház), mellyet most még éjszakai áramról szeretne üzemeltetni.
A kérdés, hogy hogyan lehet ezt a leggazdaságosabban megoldani (fűtőpatron+termosztát vagy puffer...).
Azért vizes a padlófűtés mert majd később a vízteres-kandallót is rá a karja kötni - csak most pénzszűke...
"a szellőztetés nem energatikai kérdés, lehet az ablakon át is szellőztetni, de úgy nem elégséges."
Jártam olyan házban, ahol a vacak ablakok miatt nem volt ritka 60-70 ezer forintos havi gázszámla sem.
Biztos vagok benne, hogy mesterséges szellőztető rendszer nélkül is elégséges friss levegő volt a lakásban.
"Ehhez képest bárminemű más gépi vagy egyéb szellőztetés nem hozza vissza az árát."
Egy nagyon szeles napon egy vacak nyílászárós házban akár 6-10 ezer légköbméter levegő is cserélődhet. Ugyanott jól tömített nyílászárók és mesterséges szellőztetés esetén csak pl 2 ezer m3 levegő cserélődne, ugyanannyi, mint egy szélmentes napon. Mivel télen a második esetben nem kell felfűteni (nyáron meg lehűteni) a sok ezer légköbméternyi extra/felesleges levegőt, ezért egy csupasz, tehát hőcserélő nélküli mesterséges szellőztetés már önmagában is nyereséges befektetés lehet.
a szellőztetés nem energatikai kérdés, lehet az ablakon át is szellőztetni, de úgy nem elégséges.
Ehhez képest bárminemű más gépi vagy egyéb szellőztetés nem hozza vissza az árát.
Azért építik/ettem be mert passzívházat akartam, amely nem érhető el hővisszanyeréses szellőztetés miatt, másrészről meg a gépi szellőztetés nélküli házakban sokszor távolról sem kielégítő a levegőminőség.
De gazdaságilag nem éri meg, ez egy kényelmi berendezés. Az egy másik dolog, hogy a hővisszanyerés mellett hogyan oldható meg pl. a fagymentesítés.
"Napközben nem kell beengedni a kopár (pláne betonos!!!) udvarról a 45 fokot."
Azért van a levegő-levegő hőcserélő, hogy a lakásban lévő elfogadható hőmérséklet olyan is maradjon.
Meglepően sokan nem tudják, hogy a hőcserélőjük nem csak télen meleget, de nyáron hideget is tud cserélni (ők azok, akik bypass üzemmódban járatják egész nyáron a szellőztetőjüket ;)
Aki meg kánikulában ablakot nyit, az meg végképp ne panaszkodjon, hogy jajdemeleg van.
komoly hűtésre nem igazán alkalmas a 60-80 méteres talajcsövezés, ahhoz sokkal hosszabb kellene, de az meg még drágább (meg szigetelni kell a szellőző csöveket a házban, mert felmelegszik a talajcsövezésből érkező tizenegypárfokos levegő, mielőtt a nappaliba érne)
Több mint egy éve élek a nagy déli és nyugati fekvésű ablakokkal ellátott passzívházamban, tavaly nyáron 25 foknál nem volt melegebb az aluredőnyök árnyékolásával.
az előfűtésre elektromos fűtés, vagy vizes kaloriferes (melegvíz a gázkazánból) megoldás beruházás költsége töredéke a talajcsövezésnek. Nekem az elektromos előmelegítő üzemeltetési költsége áramszámlában 1000 Ft/tél alatt volt.
De így utólag vizes kaloriferes megoldást sem látom rosszabbnak.
