azt írta egyszer valaki itt(nem ebben a topikban), hogy az anyag folytonosan tölti ki a teret. nagyon nem értettem. most sem értem. talán majd eszembe jut a nick is. sokszor gondolok erre. éppen az ellenkezője annak, amit, gondolnék az anyagról. minél lejjebb megyünk a fölbontásban, annál inkább eltűnik. végül nem is marad semmi.
na ezért is fölösleges, amit egy kicsit lejjebb írtam.
mindig leírja más is azt, amire gondolok. azért az egész specrellel kapcsolatban én is szeretnék itt kérdezni, ha egyszer lesz rá elég időm. nekem problémás :)
azt írtam az előbb válaszul, hogy totális csőd, ennél már nem lehet lejjebb menni. azt hiszem nem ment el az a hsz. abban azért igazad van, hogy az "elmélet" körül vallásos érzelmek alakulnak. kérdés, hogy melyik oldalon?
Ezek szerint nem találkoztál még a "megszámlálhatóan végtelen" fogalommal. Pedig a matematikában van ilyen. A "megszámlálható" fogalmat végtelen halmazokra értik. A természetes számok épp ennyien vannak, sőt a racionális számok is. A valós számokból viszont még ezeknél is több van, azok nem megszámlálhatók.
A poénom a matematika és fizika kapcsolatára utalt. Arra, hogy egy véges halmaz nem biztos, hogy kísérletileg eldönthető módon megkülönböztethető egy végtelentől, ha elég nagy.
"Ha jol emlekszem, elektromagnesesseggel akarta a gravitaciot leirni, nem?"
Nem egészen erről van szó. Einstein idősebb korában több irányban is megpróbálta továbbfejleszteni elméletét. Az egyik irány az volt, hogy olyan egyesített térelméletet akart kidolgozni, amely magában foglalta volna a gravitációs és az elektromágneses jelenségeket is.
Ez az igyekezete nem járt sikerrel.
Volt egy kevésbé ismert másik törekvése is, amelyben megpróbált egy újfajta 'étert' visszacsempészni a fizikába. Rájött ugyanis, hogy a fény, és az általa feltámasztani kívánt új 'éter', valamint a gravitáció szoros kapcsolatban vannak egymással.
Ez a törekvése is kudarcba fulladt. Azért volt különösen nehéz vállalkozás ez, mert a saját korábbi elméletét kellett volna felülbírálni, hiszen időközben már elfogadottá vált, hogy semmiféle éter nem létezik. Amikor elkezdte az új étert emlegetni, a munkatársai szélhámossággal vádolták.
Erről így ír:
"A zsidóknak szent vagyok, az amerikaiaknak kiállítási tárgy, a kollégáimnak szélhámos."
Ez az út sokkal igéretesebb volt, de sajnos nem tudta végigjárni ezt sem.
A gravitáció és a fény sokkal szorosabb kapcsolatban van egymással, mint ahogy ma hiszik. Erre rájött Einstein is, idősebb korában. De ezeket a gondolatait általában nem ismerik, még a relativitáshívők sem. Ez ugyanis nem illeszkedik a fiatalkori elmélethez.
Gravitáció hiányában a fény nem végtelen sebességgel haladna, hanem egyáltalán nem haladna. Ez persze nehezen ellenőrizhető, mert nem ismerünk olyan helyet a világon, ahol ne lenne gravitáció.
Én meg arra gondolok, hogy minden sebesség határa a gravitáció terjedésének a sebessége, ebből a c az amit érzékelni tudunk, a fény sem tudja átlépni a gravitáció sebességét. Mi történne ha utolérnénk a gravitációs hullámot? Talán olyan lenne, mint egy fekete lyuk eseményhorizontja? Vagy talán átlépnénk egy gravitációs robbanás kiséretében, mint a hangrobbanás a repülőknél? Szerintem gravitáció hiányában a fény végtelen sebességgel haladhatna. Lehet hogy itt kéne keresgélni. Lehet, hogy a fény csak a gravitáció fogja, mint minden más?
Én arra gondolok, hogy mivel minden hatás, információ közvetítő "közege", a négy (?) kölcsönhatás, fénysebességgel terjed, ezért bármilyen objektum az univerzumban fénysebességgel terjed, hiszen az őt közvetítő kölcsönhatások fénysebességgel terjednek. A négy kölcsönhatáson keresztül észleljük az univerzumot, ezek terjedési sebessége pedig c. Az, hogy egy objektum látszólag lassabban megy c-nél, az azért van mert nem egyenes, hanem cikk-cakk, előre-hátra ( pl. a Brown-mozgás ) vonalban mozog.
Ezért gondolom, hogy a c-t nem kell definiálni, hiszen más nem lehet, ha az inerciarenszerek egyenértékűek és a természeti törvények azonosak mindenikben.
Egyébiránt ez az egy axioma is elegendő a spec.relhez, mivel, ha a fény sebessége c pl. egy Ki-ben, akkor egy Kj-ben is annak kell lenni, hiszen az egyenértékűség ezt is jelenti.
Nem, ez nem igaz. Helyettesits be a 'feny' szo helyere 'potos IFA'-t, es egybol rajossz, hogy miert nem. A fenynek kituntetett szerepe van, es ezt le kell szogezni, az egyenertekuseg nem generalja le magatol. Legalabb azt ki kell mondani, hogy az egyik inerciarendszerben mindig c-nek merem, a tobbi mar tenyleg kovetkezik belole.
Szerintem a koordinátarendszerek egyenértékűsége, ami a megkülönböztethetetlenségüket is jelenti egyben. Egyébiránt ez az egy axioma is elegendő a spec.relhez, mivel, ha a fény sebessége c pl. egy Ki-ben, akkor egy Kj-ben is annak kell lenni, hiszen az egyenértékűség ezt is jelenti.
Akkor kaphatunk c-t a második esetben, ha nem helyesen mérünk. Ez legalabb egy ellenorizheto allitas, csak kicsit sok kiserletet kellene cafolnod a bebizonyitasahoz...
(1447)-ben felsoroltam nehany (messze nem az osszes) kerdest, amit meg kellene valaszolni ahhoz, hogy a fenti allitast igazoljuk.
Kulon neked voltak felteve a kerdesek...
Szerintem nincs eltérés, csak helyes és helytelen mérés van. Akkor kaphatunk c-t a második esetben, ha nem helyesen mérünk.
Mindenesetre kösz az infót, majd megnézem a hozzászólásaidat, de most elpályázok hazafelé.
