Keresés

Ez egy neolitikus álarc, a kaposvári muzeum örzi, ott fotoztam, itt már szo volt rola, de mindegy...

A Balatonszárszó, Balatomöszöd és Külső-Somogy neolitikus temetkezésihez kapcsolják, mert egy ádozati gödör mellöl került elö.

Az áldozati gödrök száma nagy, meghaladja a több tucatot.

Mindegyik gödörben a következő rétegek vannak egymásra helyezve:

1. egy darab fél szarvasmarha, középen kéttévágva és a feji vége van mindegyik gödörben.

2. erre van rétegezve egy darab félbevágott ember, általában fiatal férfi vagy nő.

 Szintén a feji vége csak, a törzs alsüó fele sosincs.

3. Erre van rétegezve egy félbevágott juh, csak a feji fele.

4. Végül erre tesznek egy darab feje felét tartalmazó félbevágott kecskét.  TÖrzs közepén ezt is kettévágva.

foto panthera

szép ez a templom

az ausztráloknál most akarják felszámolni a gyónási titkot

Kicsi, középkori falu közepén hatalmas frskódíszes templommal és a hozzá tartozó kolostorral.

Ez Mesztegnyő, Somogyban.

A freskók oltárképek eredeti Dorffmeiser alkotások, ez teszi művészettörténetileg különösen érdtékessé.

A kis falu birtokosai közül a Hunyadi grófok emelkednek ki, ők építették a templomot is és a család tagjai a kirptában nyugszanak.

A templom és kolostor 1750 és 1760 között épült.

A főoltár Nepomukji Sznt János megdicsöülését ábrázolja.

Nepomuki Szent János IV. Vencel cseh király feleségének a gyontatója volt.

Szent János nem akarta elárulni mit gyónt a királyné, ezért Vencel kivágatta a nyelvét és Jánost a Károly hidról a Moldvába dobatta.

Hedrehely (Belső-Somogy és a Zselicség határán) ahol minden ut véget ér.... kipusztuloban lévö kis falu nagy temploma.

Mesél a falu régi nagyságárol.

A Héderváryak voltak a falu első birtokosai és Hedrehely neve összefonodik egyik országos hirü költönkkel aki kis ideig itt is lakott.

A templom 1898-ban épült, ő ezt a templomot még messze nem láthatta....

foto panthera

Nagyobb betükkel talán igy jobban olvashato

 
Négy-öt hetes orbánc után indulóban vagyok a megérdemelt szanatóriumba, és így szíves soraira csak futtában tudok felelni. A faltöredék kora kétséges — a középkortól le az őskorig, a magam részéről úgy anyagában, mint festéséből inkább középkorinak tartom; igaz, hogy a bichrom festés őskori cserepeken is előfordul, de faltapasztásról eddig nem ismerem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy amit eddig nem találtunk, az máshol elő ne fordulhatna; hiszen magam is ásatok olyan meglepő dolgokat, amelyek fölforgatják az eddigi elméleteket
amiket meggyanúsítanék, ha nem magam szedném fel őket. A cserepek mind a neolítikum-ból származnak, vagyis a csiszolt kőkorból,
  
koruk körülbelül 5000 év; a meandroid díszítésű darabok szerint a kornak a végéről valók, amely a mi vidékünkön már rendesen a rézkorral keveredik.
A cserepekkel egyidős az állatcsont is, csak régészeti értelemben őskori, geológiailag nem „őslény". Nem diluviális, hanem alluviális, fiatal szarvasmarha koponya töredéke. Mivel csontvázakról nem méltóztatott említést tenni, bizonyára nem temetőről, hanem lakóhelyről van szó, erre vall a cserepek töredékvolta
 
az állatcsonttal való előfordulások is. Azt hiszem hamus-gödrök, tűzhelyek nyomai és hulladék-vermek vannak ott. De valószínű, hogy valahol közel lehet a temető is, mert az ősember nem ment messzire a temetkezéssel — olykor a putrijába temetkezett is. Ami az ó-halmi ősök nemzetiségét illeti, annak a megállapításáról természetesen nem lehet szó. A kőkori rasszokról csak annyit tudunk, hogy már akkor is keverve voltak az ún. hosszú-fejű elemek a rövidfejűekkel. Minden precízebbnek látszó megállapítás, mint
pl.
a németeké, akik már a meander-díszek népében is germánt látnak, ma még merő találgatás. Tömérdek, rendszeres ásatás kellene ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket meg lehetne közelíteni, sajnos, mire odaérnénk, hogy erre is volna pénzünk, akkorára a legtöbb telep és temető elpusztul. Ugyan ahogy ma állunk, lehet, hogy mi még hamarabb. A cserepek minden esetre megérdemlk a megmentést, addig is, amíg a Múzeum Egyesületnek egyszer módjában lesz ásatni.

 
Titkár Uramnak vagyok tisztelettel mindig kész szolgája:

Móra Ferenc
igazgato«

A kaposvári neolitikus település felfedezése. Somogyi ősök a kései neolitikumból.

Gönczi Ferenc, a Somogy Megyei Muzeum akkori kurátora majd igazgatója a leleteket megküldte Móra Ferencnek.

Mórától ezt a levelet kapta.

 
Négy-öt hetes orbánc után indulóban vagyok a megérdemelt szanatóriumba, és így szíves soraira csak futtában tudok felelni. A faltöredék kora kétséges — a középkortól le az őskorig, a magam részéről úgy anyagában, mint festéséből inkább középkorinak tartom; igaz, hogy a bichrom festés őskori cserepeken is előfordul, de faltapasztásról eddig nem ismerem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy amit eddig nem találtunk, az máshol elő ne fordulhatna; hiszen magam is ásatok olyan meglepő dolgokat, amelyek fölforgatják az eddigi elméleteket
amiket meggyanúsítanék, ha nem magam szedném fel őket. A cserepek mind a neolítikum-ból származnak, vagyis a csiszolt kőkorból,
  
koruk körülbelül 5000 év; a meandroid díszítésű darabok szerint a kornak a végéről valók, amely a mi vidékünkön már rendesen a rézkorral keveredik.
A cserepekkel egyidős az állatcsont is, csak régészeti értelemben őskori, geológiailag nem „őslény". Nem diluviális, hanem alluviális, fiatal szarvasmarha koponya töredéke. Mivel csontvázakról nem méltóztatott említést tenni, bizonyára nem temetőről, hanem lakóhelyről van szó, erre vall a cserepek töredékvolta
 
az állatcsonttal való előfordulások is. Azt hiszem hamus-gödrök, tűzhelyek nyomai és hulladék-vermek vannak ott. De valószínű, hogy valahol közel lehet a temető is, mert az ősember nem ment messzire a temetkezéssel — olykor a putrijába temetkezett is. Ami az ó-halmi ősök nemzetiségét illeti, annak a megállapításáról természetesen nem lehet szó. A kőkori rasszokról csak annyit tudunk, hogy már akkor is keverve voltak az ún. hosszú-fejű elemek a rövidfejűekkel. Minden precízebbnek látszó megállapítás, mint
pl.
a németeké, akik már a meander-díszek népében is germánt látnak, ma még merő találgatás. Tömérdek, rendszeres ásatás kellene ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket meg lehetne közelíteni, sajnos, mire odaérnénk, hogy erre is volna pénzünk, akkorára a legtöbb telep és temető elpusztul. Ugyan ahogy ma állunk, lehet, hogy mi még hamarabb. A cserepek minden esetre megérdemlk a megmentést, addig is, amíg a Múzeum Egyesületnek egyszer módjában lesz ásatni.

 
Titkár Uramnak vagyok tisztelettel mindig kész szolgája:

Móra Ferenc
igazgato«

Majd mégegyszer végig olvasom a könyvet.

37 év után mire emlékezzek szük hazámon kívűl.

Safi

Itt többet is olvashacc rola, de a lényeg az ott lent alább

http://users.atw.hu/nyerscsaba/radpuszt/index.html

Igen.

Egy hun üstöt, de az igen érdekes és egyedülálló a következők szerint.

1. A hires 67-es ut szélestésénél találták (tudod a "veszélyes ut amin jársz", Republik: 67-es ut).

2. Rádpusztánál (közel a Balatonhoz)

3. A kevés éppen megtalált üstökhöz tartozik

4. az egyetlen aminek ismerjük a pontos lelőhelyét és az előkerülési körülményeit

5. Innen tudjuk, hogy az üst szakrális tárgy lehetett, mert a hunok temetést rendeztek az üstnek

6. miután behorpadt, vászonba temették és ugy helyezték egy neki szánt sirgodorbe, a vászon maradványait és lenyomatát is megtalálták

Az üstöt nem restaurálták, igy kissé horpadtan mutatja be a kaposvári muzeum

foto panthera

találtak hun üstöket ? 

A szennai templom van a boritoján, majd hozom erről is a fényképet.

de Somogyból a paleolitikus, neolitikus leletek,rézkori leletek,  a hunkori leletek, honfoglaláskori leletek és a bronzkori leletek, különös tekintettel a mészbetétes kerámia kulturára is izgalmasak és ezekből a neolitikus, paleolitikus, rézkori, mészbetétes és hunkori országos jelentőségúek.

Most találtam meg ezt a könyvem, mást kerestem.

1979-es kiadás.

Safi

A Római Birodalom részletes, digitális térképe

http://pelagios.org/maps/greco-roman/ 

Az igali Kálvária-domb tragikus története.

1706-ban Vak Bottyán generális Somogyban hadakozott, A Drávától a Balaton irányába vonulva a császári csapatoknak sikerült a kurucokat Igalnál utolérni és súlyos vereséget mérni rájuk. 

Az igali csata szörnyű öldöklésbe fordult, nem maradt más utána mint fülstölgő romok, kuruc és császári katonák holttestei és polgári áldozatok.

A megmaradt lakosság a holttesteket egy halomba rakta, a romok köveit ráteritette, az áldozatokból kialakult dombon három keresztet emelt, hogy ezen a szent helyen oldja a szörnyűségeket békévé az emlékezés.

foto panthera

Somogy Vármegye Ismertetése

1857-ből, adja kitünö leirását a 19. századi állapotoknak

Szerintem, ahogy halad a topik lényegesen modosul a képünk az őstörténetünkröl és a Berci féle sirszámlálosdi 

Ha figyelnél is, és nem csak grafománkodnál, látnád, hogy nem én, hanem a régészek számolják a sírokat, pl. ADAM, de legutoljára a hozott Szalontai cikk is leszámol pontosan 100 db 800 - 850 között földbe került avar sírt, és ebből messzemenő következtetéseket tesz, csakúgy mint Madaras, stb.

Előbb olvasunk, aztán írunk -- már ha egyáltalán megértettük az olvasmányunk tartalmát ...

értelmét veszti, mert az ösöket lehet nem ott kell keresnünk

Ja, hogy te eddig azt hitted, hogy minden mai magyar rendelkezik honfoglaló ősökkel ....

Egy kis adalék kedvenc megyéd történetéhez (és mint igértem a zalai, somogyi német falvakhoz is).

Tornyiszentmiklós.

Ez nagytemplom, 1000 ember is befér.

A freskóit 1774-ben nem kisebb müvész, mint Johann Ignatz Cymbal készítette.

Építtetője hg. Esterházy Miklós. 1770-re lett kész.

Kriptájában az Esterházy család néhány tagja nyugszik.

Udvarában régi kereszt, talán 200 éves is lehet.

Ami a németség szepontjábol érdekes. Figyeld csak meg a Szent Florián szobor alapzatát. A DIE szócska jelzi az erős német közösség jelenlétét.

foto panthera

Mutatok  mág neled sokminden mást is, itt sváb (és bajor is) többségü falurol van szó, hanem német többségü megyéröl, lehet inkább megyékröl, mert Zalai példákat is hozok.

Szerintem, ahogy halad a topik lényegesen modosul a képünk az őstörténetünkröl és a Berci féle sirszámlálosdi értelmét veszti, mert az ösöket lehet nem ott kell keresnünk. 

Köszi, ez nagyon érdekes volt.

Ezek szerint a 9. sz.-i Karoling-uralom a Dél-Dunántúlon kiterjedtebb volt, mint azt korábban vélték.

Tényleg nagyon romantikus hely lehet ezekkel a régi sírkövekkel.

Látom, hogy német nevek vannak a sírköveken, ez egy sváb többségű falu volt, ahogy írtad is.

Somogy legrégibb temploma

Képekkel

Ezt mindenképp tárgyalnunk kell :)

De mutatok Neked valamit, amiröl talán még Magad sem tudtál. Somogyban is van egy kis rotunda. :)

A  hires 67-es ut megépülte elött (1890-es évek, tudod, a „veszéles ut, amin jársz”) Kaposvárt Szigetvárral a régi postakocsi ut  (nevezték igy is betyárok utja) kötötte össze keresztülvágva a Zselic sürü rengetegét, mnden településtöl távol.

Igazából, nem a 67-es ut a veszélyes, hanem a régi postakocsi ut anno 1850 és 1880 között. De aki el akart Szigetvárra jutni, vállalnia kellett és jobb volt, ha ezt felfegyverkezve tette.

A régi postakocsi ut ma is meg van, igaz jobb minöségü földuttá züllött, de oldalában ma is meg lehet találni a 19. századi kilométerköveket. Majd egyszer mutatom is...

A Zselic rengetegéböl kilépve fogad ez a pusztulásában is romantikus látvány. Hárságy kis temetöjének sirjai jobbára a 19. századbol valok, ezek omladoznak, nincsenek már sirgondozo kezek. A rági sirok közül kiemelkedik egy 18. századi kis rotunda.

A rotunda egy mauzoleum. A Festetics családnak (igen, amely Keszthelyen hercegekkel büszkélkedhet) van egy hárságyi kis ága. Ők nyugosznak itt, az öreg temetöben.

A török után elnéptelenedett kis falu németekkel népesült be, és első birtokosa Festetics Pál volt 1690-1710 körül.  Vagy ő, vagy utódja Festetics Lajos (1780 körül) emelte a család pihenőhelyéül a kis rotundát a Zselic néha lágy, néha veszélyes ölelésében.  Ahol a világ véget ér.......

Foto panthera

Kehidától északra van Kallósd, ahol az Árpád-kori műemlék körtemplom (Szent Anna templom) található.

Remélem, hogy ez is majd szóba kerül.

Somogyban vannak szép templomok, van olyan is ami a középkor ota éppségben fennmaradt, Zalában még több, az Egregy templomárol hoztam képeket, majd a többiröl is.

Somogy meg kastélyokban különösen gazdag, a magyar Loire-völgynek is nevezik és ahény kastély annyi történet.

Elmenne egy otthon a nappalim mennyezetére :) 

Eredeti Dorffmeister freskok elhiszem hogy tetszenek, még jo hogy nem azt irod, hogy "elmenne egy otthon a nappalim mennyeztén is". :)

szép kis templom, tetszenek a freskók

Zics, Somogy megye (Külső-Somogy) templomáról.

1786-ban emeltette gr. Zichy József.

A freskók és az oltárképeket mind ebben a korban készitették.

Különös értékei a freskók, amelyeket Dorffmeister István festett.

Kriptájában nyugszanak a Zichy grófok, kivéve a család legnagyobbját, Zichy Mihályt, a festőt, aki Szentpéterváron van eltemetve. 

A templom homlokzatát fenyők takarják, előtte egy 1832-ben a Zichyek által emeltetett vaskereszt.

A templom alapzata sekély, sulyos statikai hibákkal, ami a freskokon készült képeken is látszik, a templom megovása sürgös lenne.

foto panthera

Zics elnéptelenedő falu, egykori, 19. századi ezres lakosságábol, ma 300 fő él.

Egy igen érdekes vasutállomást mutatok én is neked.

Ezek letöltött képek.

Nem az épület érdekes, nem olyan szép, de nem is olyan régi mint a tied.

A kaposmérői vasutállomás. Valszeg az 1900-as évek legelején épülhetett.

Ami viszont érdekes, az két történeti vonatkozása.

1. Az egyik, hogy a háboru elött, az emeltere mentek fel a legények (és nyilván titokban a nős férfiak is)  rövidebb nemi kalandok végett. Az, hogy melyik volt a család amely ezt a szolgáltatást nyujtotta, nem tudom.

2. A 60-as években egy rövidebb időszakban az épület emeletén lakott Pogány Judit (a szinésznő, Koltai Róbert felesége). (A Kaposváry Szinház megér egy külön fejezetet ebben a topikban). Ezt a vele készült riportfilmből tudom. 

Tényleg különleges.

Erről a talpasház építkezési formáról már olvastam.

Az Ormánságra is ez jellemző, nem?