Korábban már több topikon is szóba került az oszmán hadsereg felépítése, csatái stb.
Fogjuk most össze az ezzel kapcsolatos kérdéseket, véleményeket egy topikba.
Az oszmán tüzérség Szelim és Szulejmán idején meglévő világszinvonalához nem fér kétség!Szelim sokszor csatadöntő tényezőként használta,pl: Egyiptomban.
Én a janicsároknál tűzfegyverre gondoltam a XV.. században,annak is az elején, közepén, de rosszul fogalmaztam:))
A nehézlovasság rohamának a könnyebb felszereltségű lovasság nem tudott ellenállni,csak kitérni.Viszont ha a roham kifulladt, akkor már volt esélye megküzdeni vele.És itt jöhet be a számításba a létszám.A páncélos nehéz lovas drága volt.tehát létszámilag kevesebb,mint a könnyű.A tűzfegyverek pedig egy idő múlva ki is szorították őket.
A lovas nomád taktikát pedig azért említettem,hogy nem voltak a csúcson, mert még csak bő száz év telt el, és Timurlenk a nomád taktikával söpri el őket 1402-ben ankaránál.Pedig ott voltak páncélos szerb segédcsapatok is.
tehát kellett egy kemény mag, ami képes megállítani, vagy lassítani a rohamokat.
Egy jól szervezett,kiképzett könnyű(könnyebb) lovasság is fel tudja venni győzelem reményében a harcot ,ha megfelelően vezetik őket, a nehéz lovassággal.
A szpáhi harcértéke valóban alul maradt az európai lovassággal szemben.
Abban is igazad van, hogy várakat ostrommal csak gyalogság tud elfoglalni,főleg, ha van mellette egy jó tüzérség is.Vagy kiéhezteti, de erre meg nem mindig van idő.
Nem fikázom le:) Az ismeretterjesztő könyvek közül még ma is a leghasználhatóbb. Messze korrektebb és alaposabb, mint a hasonlók:) Persze azért kissé már elavult:)))
Nem akarom Kaif kenyerét elvenni, de azért engedtessék meg nekem néhány apró kiegészítés a Györkös-honlap alapján:
Kapu-Kiaja: ebben az összetételben a honlap glosszáriumában ugyan nem található, de a szavak jelentése alapján lényegében kikövetkeztethető.
Kapu (mai török kapi): eredeti jelentése kb. 'kapu, porta, szállás', az oszmán korban általában 'palota, (szultáni vagy főúri) udvar' jelentésű.
Kiaja: a kethüda szó köznyelvi kiejtése, elsődleges jelentése helyettes 1. a nagyvezír helyettese katonai és politikai ügyekben. 2. sokan szolgáltak kiajaként a beglerbégek kapu khalkijában, mint az udvari tisztek egyike. Feladatuk nevüknek és máshol elfoglalt tisztüknek megfelelően a mir-i-mirán helyettesítése, ügyvivői feladatok ellátása. Forrás nélkül. Cristóbal de Villalón főudvarmesternek nevezte Szinán pasa udvartartásában ezt a tisztséget.
Kethüda: helyettes, képviselő (közönséges kiejtéssel kiaja), egy szervezet vagy hivatal képviselője egy másik szervezetben, ill. bizonyos csoportok megválasztott képviselője, számos tisztség neve a török birodalomban.
Reisz efendi: reisz-ül-kütáb (lásd ott).
Reisz-ül-kütáb: a szultáni tanács írdeákjainak vezetője. Az állami kancellária feje, III. Ahmed korától (1703-1730) egyben a külügyminiszteri teendőket is ellátta. Régebben csak a nagyvezír titkárának számított, mint kiaja bég, s ezért nem is volt tagja a divánnak. Mivel hivatalos volt részt venni a báb-i-áli (Fényes Porta) gyűlésein, a nagyvezír három legfőbb tisztségviselője közül az egyiknek számított. Valódi miniszteri jellege azonban csak III. Ahmedtől (1703-1730) kezdődik.
Az európai értelemben vett miniszterelnöki posztot - már ha lehet egyáltalán ilyen párhuzamot vonni - a mindenkori nagyvezír (szadr-i-aszam, szadrazám, ill. vezir-i-aszám) töltötte be.
Nisandzsi: főkancellár, főpecsétőr. Kezdetben egyfajta államtitkár, aki a fermánokra, berátokra s általában a szultán nevében, a reisz efendi alatt álló kancelláriában kiállított hivatalos okmányokra miután azokat a reisz efendi szignálta felrajzolta a tugrát. Tagja volt a divánnak. II. Mehmed korától (1451-1481) vezíri, vagy beglerbégi jelleggel volt felruházva, rangban előtte állt a defterdároknak. Később főkincstárnoki feladatai is voltak, ezért írhatta Gárdonyi, hogy ő a török birodalom pénzügyminisztere.
Egyébként ha érdekel a korabeli oszmán birodalom államgépezete, közigazgatása, akkor javaslom elovasásra Matuz József: Az Oszmán Birodalom története c. művét. Nagyon jó kis összefoglaló jellegű mű, bár Kaif biztos le fogja fikázni, hogy elavult meg nem elég alapos:)))
Nagyobb könyvtárakban vagy antikváriumokban hozzá lehet jutni.
Szerintem az oszmán had legfőbb ereje a kiválóan képzett, a kor mércéjével mérve világszínvonalú janicsárság volt. Legalábbis a XVI. sz. végéig.
Javuz Szelim (1512-1520) és Kanuni Szulejmán (1520-1566) uralkodása alatt az oszmán tüzérség is európai színvonalú volt.
Az oszmán lovasságnak én a nagy létszáma ellenére sem tulajdonítok akkora jelentőséget, mint a janicsárságnak és a tüzérségnek.
Ezek mellett még a nagy létszámú állandó haderőt (Kanuni Szulejmán uralkodásának vége felé kb. 140 ezer fő) emelném ki, ill. a hadszervezet és az utánpótlás aprólékos, fegyelmezett kidolgozását, ami döntően hozzájárult az oszmán hadisikerekhez.
Mellesleg szerintem egyénileg egy európai gyalogos zsoldos jobban föl volt szerelve egy janicsárnál, de a janicsárok számban, vezetésben és szervezettségben fölülmúlták az európaiakat.
A szpáhik harcértéke pedig meg sem közelítette az európai nehézlovasságét.
Néhány állításoddal vitába szállnék:
"nem voltak kézi lőfegyvereik, amivel megállíthatták volna a rohamot."
A janicsárság tűzfegyverrel való felszerelése a XV. sz. végén kezdődött és egészen a XVI. sz. végéig elhúzódott. A XV. században egy részük íjásznak, a másik pedig alabárdos-lándzsás közelharcra volt kiképezve.
"Az oszmán hadsereg az elején könnyű lovas volt, és a nomád taktikát alkalmazta.
De valószinűleg nem voltak nagyon jók benne, ezért vált szükségessé egy erős, fegyelmezett gyalogság kialakítása,amire a lovasság támaszkodhatott."
Én nem merném azt állítani, hogy nem voltak jók a nomád könnyűlovas taktikában. Inkább arról van szó, hogy várakat, erődített városokat elfoglalni és megtartani csak képzett gyalogsággal lehetett. Ezért hozták létre a janicsárságot.
a niszandzsi elviekben az a személy, aki a szultán tugráját a hivatalos okiratokra rápecsételi. Magyarra főpecsétőrnek szokták fordítani, de ez azért nem fedi egészen a posztjából adódó feladatokat, mert a szultáni kincstár egyik magas rangú felügyelője is volt egyben.
kapu kiaja = a könnyebb érthetőség kedvéért - európai udvartartási rendszer szerint - "udvarnagynak" szokták fordítani. reisz-effendi= késői oszmán tisztség, a kancellária vezetője, a külpolitika vezetője, egyfajta külügyminiszter
Csak annyit fűznék hozzá, hogy a janicsárság fegyelmezett volt, ahogy írtátok,és
ha alkalma volt rá, akkor az állásait meg is erősítette különféle védművekkel.
Ellenkező esetben az egységesen és jól irányított nehézlovasság letiporta őket,mivel nem voltak kézi lőfegyvereik, amivel megállíthatták volna a rohamot.
Várnánál a szultán a janicsárok között volt, mert ott a lovasságot lelassító kihegyezett karókkal ellátott védművek mögött álltak a janicsárok.
Még így is majdnem sikerült a király rohama, de a támadó lovasság kis létszáma (úgy tudom kb. 500 nehéz lovas) kevés volt az áttöréshez.
A nehézlovas ereje a lendületben volt.Ha ez megszünt, hátrányba került a jól kiképzett gyalogsággal szemben.
Ha a vesztes csatákat nézzük, a legtöbb esetben a keresztények hiányos ,hibás vezetése, és a fegyelmezetlenség okozta a vereségeket.Más esetekbe, ha nem sikerült gyorsan dűlöre jutni, akkor az oszmánok nagyobb létszáma fordította meg a csatát.(úgy tudom a második rigómezei csata is ilyen volt)
A szpáhik könnyebb fegyverzetűek voltak a páncélos lovasságnál,de nem könnyűlovasok,ezért nem tudtak
sokszor ellenállni a nyomásuknak.
Az oszmán hadsereg az elején könnyű lovas volt, és a nomád taktikát alkalmazta.
De valószinűleg nem voltak nagyon jók benne, ezért vált szükségessé egy erős, fegyelmezett gyalogság kialakítása,amire a lovasság támaszkodhatott.
Hosszú ideig a vezetés is egységes volt náluk,ellentétben a keresztényekkel.
Lásd Nikápolyt,ahol egységes vezetés mellett Bajazid megszünt volna a hadak villámának lenni.
És ne felejtsünk el az egyik sokszor "bevált" tényezőt sem: SZERENCSE!
Volt nekünk is, és nekik is.Ilyen pl. Várna, ahol elesett a király.Pedig a zászló nekünk állt.
Szentgotthárdnál viszont nekünk volt szerencsénk,mert rosszul vezetett szultáni haddal találkoztunk, és az engedetlenségünk miatt győztünk.Montecuccoli ugyanis taktikázni akart, ellentétben a magyarok, és a francia segélyhadakkal szemben.
Téged nem zavar, hogy nem téged kérdeztelek, hanem Kaifot?
Egy kicsit mélyebbek a történelmi ismeretei a korabeli török birodalomról, mint neked, akinek a tudása csak a törökökről szóló gúnyversek ismeretéig terjednek ki.
A Kapukiaja magyarul kapubasa vagy más néven kapussbasa a szultán szobájának kapuja elött üldöggélt. Az volt a feéladata hogy fontossági sorrenbe állítsa azokat akik be akartak jutni a padisakkhoz. A kevésbé fontoss embereket el is zavarta onnan. Bég rang alatt már csakk külön engedélllyel lehetet a szultán elé jutni. Ezt a nagyvezér irta alá.
A kapubasa posztja bizalmi állás volt mert az unatkozzo szultánok gyakran behivvták öket beszélgetni és kávvézni. Ilyenkor a birodalom dolgairol is beszélgettek ezért a kapusbasák gyakramn a padisakh bizalmába tuttak férközni.
A rejsz effendiröl még nem halottam, nekem a rejszröl egész más jut az eszembe.
Jókai Mór: Janicsárok végnapjai c. regényében olvastam két török főméltóság tisztségről.
Az egyik a Kapu-Kiaja, amelyik a regény lábjegyzete alapján valamiféle udvarnagy volt, de állítólag a regény idején (XIX. sz. eleje) már valamiféle miniszterelnöki tisztséget is jelentett.
A másik a Reisz Effendi, amely a lábjegyzet szerint a szultáni kancellária vezetője volt.
Reálisak ezek a tisztségek történelmi kontextusban, vagy csak Jókai lobbanékony fantáziájának termékei?
Hunyady József: Az égig érő vár c. történelmi regénye szerint Ibrahim nagyvezér valóban fél a "letolástól", miután több napos ostrom után sem tudja bevenni Kőszeget, amikor azonban Szulejmán megérkezik a fősereggel, nyájas hangulatban van és nagy kegyesen eltekint a felelősségre vonástól.
Nemcsak a nagyvezérnek, de a többi parancsnoknak sem esik bántódása.
Napóleon is "csöcsre futott" Waterloonál, mégis nagy hadvezérnek tartjuk.
Egyébként távol álljon tőlem a szándék, hogy Dobóék érdemeit csökkentsem, de én úgy tudom, hogy a három pasa (Ahmed, Ali és Szokoli Mehmed) azért hagytak fel Eger ostromával, mert már erősen közelgett az ősz közepe és az oszmán csapatok nem voltak ellátva a téli hadviseléshez szükséges ruházattal és felszereléssel.
Mellesleg nem is a legkiválóbb oszmán csapatok vettek részt Eger ostromában, bár Ahmed pasa seregében a központi hadsreg néhány hadosztálya is ott volt.
Ha már a zászlóknál tartunk: el tudja valaki szabatosan magyarázni, hogy mi a különbség a boncsok, a szandzsák, a bajrak és az alem között? Elvileg mindegyik valami zászlófélét jelent.
A nagyvezír után rangban a vezírek következtek. Vezíri rangja volt néhány bejlerbejnek (pl. a ruméliainak és a budainak is), ill. a Diván (államtanács) tagjainak.
Ez utóbbiakat kupolavezíreknek (kubb-i-vezirleri) is nevezték, mivel a Topkapi-szeráj kupolatermében tanácskoztak.
A vezírek rangjelzője három tug (azaz lófarkas zászló) volt, míg a nagyvezíré négy.
"a magyar történelmi munkákban általában Szokoli Mehmed szerepel."
Frissíts egy kicsit a rendelkezésedre álló szakirodalmon, már régesrégen nem írják Szokolinak, maximum a 30-40 éves könyvekből másolgató ismeretterjesztő honlapok és könyvecskék:)
"Szokoli Mehmed pasa a korábbi magyar történeti munkákban gyakran Szokolovics Mehemed pasaként van feltüntetve. 1579-ben merénylet áldozata lett. Ahogy a listát elnézem, ő volt az utolsó nagyvezír, aki 10 évnél hosszabb ideig viselte a hivatalát."
Corrigendum: leszámítva természetesen a korábbi hozzászólásaimban már említett Köprülü Fázil Ahmed pasát (nagyvezír 1661-1676) között, ill. Damad Ibrahim pasát(nagyvezír 1718-1730).
"Csak a pontosítás végett pár kigészítés: - alapvetően nem Szokoli, hanem Szokollu Mehmed - 1570-ben fogalalják el az oszmánok Ciprust, igaz Famagusta még egy évig ellenállt. Amúgy Ciprust Lala Musztafa fogalalta el, nem Szokollu - 1574-ben tuniszt Uludzs Ali foglalta vissza, nem Szokollu"
A mai török nyelvben Sokollu Mehmet, azonban a magyar történelmi munkákban általában Szokoli Mehmed szerepel. A régebbi anyagokban meg előfordul Szokolovics Mehemed is.
Én nem azt akartam állítani, hogy ő személyesen foglalta el Ciprust és Tuniszt, hanem hogy az ő hivatali ideje alatt.
