Több, mint egy évtizede járunk vissza a Belső Őrségbe és azóta bűvöl el bennünket ez a varázslatos táj. Mindig találunk valamilyen új csodát a természeti és az épített környezetben, vagy az őrségi emberek tiszta világnézetében. Aki néhány felhőtlenül békés napra és csendre vágyik, annak bátran ajánljuk a Belső őrségi falvakat, köztük is különösen a szívünkhöz nőtt, középkori templomáról híres, erdőkkel koszorúzott dombok ölelésében fekvő Velemért. Azt tervezzük, hogy naponta újabb képeket mutatunk be a Belső Őrségről. Ezek egy részét (tájismertetővel és túraajánlatokkal együtt) a www.tar.hu/cserepmadar honlapon és a hozzá csatolt lapokon egyszerre is meg lehet tekinteni. Kérjük mindazokat, akik jártak a Belső Őrségben (Velemér, Gödörháza, Magyarszombatfa), hogy írják le a tapasztalataikat és tegyék fel ide az ott készített fényképeiket is! Az Őrség minden látogatóját, lakóját és tisztelőjét köszöntjük ezekkel a képekkel.
Nagyon jól éreztük magunkat a "Cserépmadár"-ban. Remélem nem jelent gondot, hogy végül nem a belső, hanem az utcai szobát foglaltuk el, a kislányom szívesebben aludt a világosabb helyiségben. A honlapjuk alapján igényes és kedves házra számítottam, de ez a Cserépmadár túlszárnyalta az elképzeléseimet. Gratulálok az ízlésükhöz, remek volt ennyi szé tárgy között lenni! Azt a régi rádlit nagyon irígylem.
Kilátás délnyugatra a magyarszombatfai kilátóból a Trianonban elcsatolt, ma Szlovéniához tartozó Muravidékre. A határ és a munkaidőben nyitott határátkelő valahol a lábunk alatt elterülő erdőben van.
Néhány gyönyörű cserépedény az őriszentpéteri helytörténeti múzeumból.
A régiek sajátkezűleg készített, ma már utánozhatatlan mázakat alkalmaztak. Az utolsó veleméri gerencsérről (néhai Varga Sándorról) például ma is emlegetik, hogy bizonyos földekről vakondtúrásokat vásárolt, mert a vakond által alulról feltúrt földből készítette egyik-másik mázát.
Tóth János, a 100 évvel ezelőtt élt veleméri gerencsér tejesköcsögje. (Sindümúzeum, Cserépmadár szállás).
A nyaka azért keskenyedik el, hogy a tejfölt (vastagabb lévén) könnyebben le lehessen szedni. Ez az edénytípus csak az Őrségre jellemző. A díszítése fehér színű agyaggal készült.
A templomot osztrák katonák segítségével vették el a reformátusoktól. Mivel a faluban nem volt katolikus, Isten háza magára maradt. A mennyezete hamarosan beomlott, a hajó belsejében fák nőttek. Ezért hiányosak a freskók.
A veleméri Szentháromság templom Szent Lászlót ábrázoló freskója.
A lovagkirály nagyváradi bronzszobrát (amely az első lovasszobor volt Európában a római kor óta) a Kolozsvári testvérek készítették. Ez csata előtt megelevenedett és sokan látták a csatában, amint rémítő bárdját fogatván iszonú rendet vág az ellenség soraiban. Azóta a törökök elfoglalták Váradot és a szent szobrát beolvasztották, nyilván ágyúnak. A veleméri freskó azonban megmaradt.
Ki tudja, talán egyszer ő is megelevenedik és rendet vág a bankárok, politikusok és újságírók között?
A veleméri Cserépmadár szállás Belső (azaz nyugati, az erdő belseje felé néző) szobája délutáni napsütésben.
Hétvégeken, a veleméri Szentháromság-templom előtt Szabó Elek bácsi nyitja meg a templomot a túristák előtt. 
Szentgyörgyvölgyi kódisállásos parasztház.
A pankaszi falumúzeum részlete.
Éppen kiszállt valaki a kocsiból.
Pankaszi ház délre néző homlokzata.
Őrségi hangulat.
Régi ház, régi stílus.
És egy képe.
Balogh István Péter festőművész veleméri műtermének részlete.
A Teleház (az egykori malom, vagy gabonatároló?) földszinti terme kiállítások helyszine lett. A vastag falak mögött nyáron is kellemes hűvös van.
Az őriszentpéteri Teleház kemencéje.
Az őriszentpéteri Teleház internetezések, kiállítások, előadások színtere, ahol vásárolni is lehet.
Cimbalom előtt.
Velemér, Cserépmadár szállás, Kamra szoba.
Pillanatkép.
Az őriszentpéteri román kori templom tornya.
Elejtett szarvas, feldíszítve, az őriszentpéteri Bognár étterem kertjében rendezett sátoros ünnepségen.
Az 1700-as évek végén felépített szentgyörgyvölgyi református templom festett mennyezete.
Kilátás délnyugatra a magyarszombatfai kilátóból a Trianonban elcsatolt, ma Szlovéniához tartozó Muravidékre. A határ és a munkaidőben nyitott határátkelő valahol a lábunk alatt elterülő erdőben van.
Néhány gyönyörű cserépedény az őriszentpéteri helytörténeti múzeumból.
Kirándulók Veleméren.
Tóth János, a 100 évvel ezelőtt élt veleméri gerencsér tejesköcsögje. (Sindümúzeum, Cserépmadár szállás).
A bokrokon túl Velemér dombjai.
Balogh István Péter festőművész veleméri műterme napsütésben.
A veleméri Szentháromság templom hajója.
A veleméri Szentháromság templom Szent Lászlót ábrázoló freskója.
Így néz ki Csótár Rezső kemencéje közelről.
Jellegzetes őrségi fatüzelésű égetőkemence. A tetőn füstnyílás. 