Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Ha az áramkimaradás reális esély az adott területen akor tényleg célszerű szünetmentest alkalmazni. Ez mindig az adott eszközök kapacitás igénye, és a tervezett időtartam által kiszámítható kapacitást igényel. Én az APC eszközeit szoktam használni számítógépekhez, a nagyobbakat szerverekhez.
Egyébként a fejlett vezérléseknek van biztonsággal kapcsolatos működtetési eljárása anélkül nem telepítik. De ezt a gépészek ismerik.
Szerintem biztonságosabb a vezérlés és a keringtetés. Ez nem játék ha vizet használ valaki. Képes robbanni a cucc és az elégcsúnya dolgokat tud művelni a házzal.
Gravitációs rendszert nem célszerű építeni ma már.
Egy Ladomat kb 80e. egy keringtető szivattyú is 50-60e körül van ha márkás (Danfoss).
Privát véleményem: Alapvetően a gravitációs rendszer robbanás-biztosabb, mivel a gravitáció végzi a keringetést, de hátránya hogy működjön kell némi hőfok különbség.
Ha egy Ladomat ami kb. 80e Ft és nincs áram akkor mi fog történni?
De, gondoljunk-rá, hogy lehetséges az áramszünet akkor szünetmentes áramforrás üzemeltetése milyen költségekkel jár?
Szerintem van létjogosultsága a gravitációs rendszernek, kezdeti többlet-költség, de robbanásbiztos hőtermelő/tároló egység.
Szerintem biztonságosabb a vezérlés és a keringtetés. Ez nem játék ha vizet használ valaki. Képes robbanni a cucc és az elégcsúnya dolgokat tud művelni a házzal.
Gravitációs rendszert nem célszerű építeni ma már.
Egy Ladomat kb 80e. egy keringtető szivattyú is 50-60e körül van ha márkás (Danfoss).
Nem csinálnám másképpen. Régen napi ügy volt a kazánrobbanás a hírekben, amikor ezek voltak a többségben.
A központi fűtés vezetékek (mai korszerű) tűrőképessége ideális esetben 70 C fok körül van, ha magassabb a vízhőmérséklet, azt már nem díjjazzák.
A gravitációs kazánok régen mint vascsövesek voltak, az bírta a hőt, meg öntöttvas radiátor (az is szuper).
Igen,igazad van a hőtároló tömegtől független a hőtermelés minősége.Ez a betáp hőmérsékletektől és az égés minőségétől függ.
Számomra azonban fontos,mert nálam a kályha tömege hőtárolóként(Puffer) is fog funkcinálni.Abban is egyetértek ,hogy vízben jobb lenne tárolni az energiát -ám ez olyan költségekkel jár amit nem kívánok bevállalni.Semmilyen kütyü nem lesz benne ,még szívattyú sem csak simán csendesen gravitációsan fog üzemelni a rendszer.
Ha 10, 15 , 20 kg adott fabrikettet égetsz el minden kályhában, korábbi napokban előfűtve, stb. adott térben elhelyezett kályhákkal, adott huzat mellett, egyforma kéményekkel, akkor mérhető és összehasonlítható az eredmény.
De nem ez a cél. Átlagos tulajdonságok érdekesek.
Pld hiába fűt hirtelen egy cserépkályha ha csak 12 órát képes hőt sugározni, de ha mondjuk 800 kg, akkor egy 800 kg-os tömegkályha már összehasonlítható lehet, különösen jó ha 18-24 órát fűt.
Addig fűt amig a szoba levegőjénél 5 C fokkal magasabb a felületi hő átlagosan (csak példa def.)
Ha nincs összehasonlítás akkor tüzelhetsz benzines hordóban is, akkor is meleg lesz.
De vedd észre hogy a kályha/kazán csak a kéménnyel és a tűzifával együtt működik, és van még sok más is ami ide tartozik, pld a vizes fűtés, a puffertartály stb.
Maga a kályha is szétszedhető logikailag a tűztérre, hőkiemelő részre, hőtároló részre, hőcserélőre, szabályzó rendszerekre, katalizátorra, ajtóra, levegő betápra, stb stb.
Minden gyümölcs fa kezelésnél figyelemre méltó a dolog.
De a megoldandó feladat az, hogy a darabszám növekedésnél a hozam ne csökkenjen egy darabig legalább mert akkor tiszta nyereség képződik adott területen.
Engem a tűzifa termelés miatt érdekelt, és ahoz szükséges facsemeték előállítáa miatt.
Ennek az eredmének a jövedelmezősége 50% árengedmény esetében is 180 millió Ft / hektár / hat hónap - bevétel, minusz 10% költség.
Ismétlem, a kutyát. Ott a pont.
professzor nem vagyok, nem egyszer , nem 2x és nem 3x szedtem szét a kályhám... mindannyiszor a legigényesebben építettem vissza.
A technika és azvelektronika fejlődése nem ide fog betörni hanem megy a normális útján(geofűtés, hőszivattyú, napkollektor stb...)
Te rossz úton jársz, kérdezd meg Totót és a bádogembert hol a sárga út. Igen a járművek sok kütyüt kaptak, viszont a kerékpárt még mindíg nem a hibrid-technológia hajtja.
Ez egy nagyon ovodás, de ott is kiscsoportos szintű érvelés, párszor leírtam már hogy különböző burkolatokkal teszteltem, és nem az volt a fontos hogy tizszer annyi időt töltsek el vele mint amennyi idő volt felrakni akárhogy a teszt kedvéért.
Kiváncsi lennék az itteni professzorok hányszor szednék szét a kályhájuk szórakozásból és raknák vissza szépen igényesen csak úgy.
Ez marhaság.
De örülj neki hogy "okos" érveid vannak és csak ennyi sikerült (ez téged minősít).
Nem terhelnélek az erről a témáról szóló kertészeti egyetemen beadott disszertációval, de ha akarod megadom a linket.
A műszer amivel ezt a besugárzást mérni is lehet kb 700e Ft.
Befolyásoló tényezők a tájolás, domborzat, a fa koronája, sorköz, távköz, és az évszak, napszak.
Ha pld 3000 fánál többet ültetsz (mondjuk 4000-t) hektáronként és még a fa koronájának a megválasztása i shelytelen akkor jóval kevesebb lesz a termés mint 3000 db esetében.
A feladat az volt hogy lehet megoldani a besugárzás mértékét úgy hogy a 4000 fa 30 %-al többet teremjen mint a 3000 fa (arányosan.)
Ha ezt a "mesét" nekem elmondod, akkor be is adhatsz egy új disszertációt és máris kertészeti doktor leszel :)
Az hogy ez komplett "mese" neked az egy dolog. Legyen úgy.
A rendszert úgy kell megalkotni hogy az elektronikus vezérlés kiesése esetében sem történjen bármilyen nagyobb gond.
Ez nem egyszerű követelmény, de ma már rengeteg olyan rendszer van ami ezt nem tudja és működik.
Pld leáll az autó motorja, és abban a pillanatban a kormány is merev lesz. Elég érdekes ha közben mész negyvennnel, és nem tudod fékezés közben irányítani.
A fa tüzelésénél a hatékonyság magasabb fokozatát kell a vezérlésnek biztosítani. ha kiesik a vezérlés működik úgy mint egy faék egyszerű kályha.
A költségekről nem érdemes csak konkrét esetben vizgálni a dolgot.
Ha a hagyományos kazánok gravitációs rendszerét nézzük, egyszerű. De pont ezért nagyon veszélyes is. ott kell lennie a fűtőnek is, különben repül a fél ház vagy iskola.
A Ladomat drága, de elkerül egy csomó veszélyt is.
Teljesen felesleges a vezérlés ellen tiltakozni, mert minden komoly rendszer agyon van már vezérelve, egy komolyabb milliós körül értékű gázkazán töbet tud elektronikus teljesítményben mint 20 éve a KSH nagyszámítógépe.
Minden fizikai folyamat vezérelhető, a fatüzelés miért ne lenne ilyen.
A vezérelt rendszer pontosabb, környezet védelem szempontjából előnyösebb.
Ha bevezették volna már a nyugatabbra kötelező szabványokat akkor a most üzemelő kályhák 99 %-a mehetne a lomtárba.
A régit nem tudod úgy üzemeltetni ahogy megkivánják már.
Engem nem nagyon érdekel ez, (nem ez a mániám) de sajnos nincs más út, fel kell rá készülnie a mestereknek és a gyártóknak.
Én pont azt kerestem eddig hogyan lehet mechanikus, vezérlés nélküli eszközökkel is elérni a szabványt.
Sikerült - mellesleg. De ez nem mentség a továbbiakra, mert nem áll meg a szabványok szigorítása.
Ez teljesen érthető, sokszor nem érdemes bonyolítani a dolgokat.
Zárójelben megjegyzem, hogy a legegyszerűbb fafűtéses megoldás a barlang közepén rakott tűz (ha nem dörzsölgetéssel kell meggyújtani), nála kicsit bonyolultabb a nyitott kandalló, ezeknél valóban nem kell sokat morfondírozni az égési levegő adagolásán, bár az égési hatásfok és az igényekhez igazodó égéslefolyás érdekében a piszkálgatás már itt is egy egyszerű szabályozási folyamat. Pár évtized múlva feltehetőleg megint mások lesznek az egyszerűség kritériumai, mint ma. Sok esetben bizonyos mértékű bonyolításnak azért vannak kézzel fogható előnyei, ezt azért be kell látnunk még nekünk egyszerűség kedvelőknek is.
