Ha van egy program, ami pl. rajzol egy valamit, mindannyian tudjuk, hogy maga a program nem geometria, hanem szimplán logika. Van benne rendszer, értelem, utasítások, egymás után következő feladatok stb. És ezek létrehoznak egy geometriát a képernyőn.
Furcsának találom, hogy szinte alig hallani olyat, hogy komoly tudósok ilyen módon állnak hozzá a világhoz, és ilyen logikát keresnek benne (tehát nem geometriai logikát).
Ott van pl. a kvantumfizika. Itt már ordít, hogy nem geometriáról van szó, mégis mindenáron a szokásos sablonokat akarják ráhúzni, beleerőltetni a történésekbe: ide megy, oda megy, erről lepattan, oda pattan, ilyen gyorsan megy ide oda stb. Tehát geometriában gondolkodnak, sőt amiről tökre látszik hogy tuti nem az, arra is próbálják ráerőltetni, vagy ha nem értik még teljesen, akkor is a geometriai logikát várják, ezt feltételezik mögötte. Miért? Mert az ember ennyire földhözragadt? Mi lenne ha úgy beszélnénk pl. a bináris számokról, hogy "ha megszorzom kettővel, akkor azok 1-esek és 0-ák ott balra elcsúsznak egyet". :-) Persze binárisan a 2vel szorzásra még bele lehet erőltetni ezt (amíg túl nem csordul hehe), de aztán jön a többi művelet! :) Vagy nem egyszerű matek műveletek, hanem másféle történés...
Amit írsz, abból látszik hogy nem olvasod amit írok, másrészt nem is nagyon érted, csak a felszínét. Ez aranyos.:) Jo lenne valami konkretum, hogy mit nem ertettem meg abbol a felszines eszmefuttatasbol, amivel a chaten etettel egy tajekozatlan embert. (Akinek egyebkent egybol feltunt, hogy amit nagyban a sajat elmeletednek allitasz be, azt a poent mar egy kommersz mozifilmben is lelottek.)
Idezek egy hatalmas felfedezesedet:
a másik nagyon durva része az, hogy NINCS GEOMETRIA [00:28] endi: azaz a világ nem tér
Ez a te elmeleted, igy a 21.-edik szazad elejen.
Ez meg itt annak a manifesztacioja, ahogyan mar a mult szazad 20-as eveiben gondolkodtak a geometriarol:
Amit a linken talalsz, az sem geometria a te naiv ertelmezesed szerint. A te ertelmezesed szerint az is bitvilag. Csak a kulonbseg az, hogy a te 'elmeleteid' felszinesek es semmitmondoak, mig a masik egy hangyanyit melyebb es precizebb.
De te nem atallod a 'hivatalos tudosokat' fikazni.
Hat, ezek erdekes gondolatok, vagy inkabb erdekes temak, de azert eredetinek nem mondanam oket. A sejtautomatakat nem endi talalta ki, azt sem endi talalta ki, hogy a geometriai elmeletek szimulalhatoak szamitogeppel, vagy leirhatoak a matematikai logika rendszereben, azt sem o talalta ki, hogy lehet, hogy a vilag szamitogepes szimulacio, ( a kozhiedelemmel ellentetben meg termeszetesen nem is a Matrix alkotoi, nekem pl. van egy klassz kis sci-fim meg a hatvanas evekbol, aminek a kozponti gondolata az, hogy a vilag szamitogepes szimulacio, de lehet, hogy az a szamitogep is egy szimulalt vilagban van, es lehet, hogy ez a vegtelensegig egymasba van agyazva)
Igazabol arrol van szo, hogy endi programozo, ezert kialakult egy fejlett intuicioja a bitek vilagarol. Kialakult benne egy olyan intuicio, hogy tudja, hogy barmi, amit elkepzelunk, erzekelunk, az elviekben szimulalhato digitalis szamitogeppel. A programozok szamara egy ido utan a bitek tenyleg annyira kezzelfoghato termeszetes dolgok lesznek, mint masnak a gomb, a kocka, vagy a tetraeder.
Csak az a baj, hogy, ahogy itt tobben elmondtak, amugy meg nem tul kepzett termeszettudomanyos teren, ezert azt hiszi, hogy valami ujat talalt ki. Ha tudna, hogy az euklideszi geometria elmelete leirhato elsorendu logikaban, es az elsorendu logika kovetkeztetogepe meg nem mas mint egy szamitogepes program, akkor nem mondana olyanokat, hogy a tudosok hulyek mert geometriaban gondolkodnak es nem bitekben.
Pedig bizony van benne igazság, én is úgy érzem, hogy mindamellett, hogy több érdekes, eredeti, jó gondolatot is láttam már tőled, te is abba a 99.9%-ba tartozol, akik a természettudományok működésének a lényegét nem érzik át, ezért elméletnek tartanak valamit, ami inkább egy jó kis sci-fi novella témája lehetne :)
Hogy ne csak a levegőbe beszéljek: azért mondom ezt, mert az ötleteidet úgy adod elő, mintha azok "érvénytelenítenének" minden eddigit, a bitvilágod kitalálása után már értelmetlen lenne geometrikus világszemléletet használni. Holott a természettudományoknak pont az a lényege, hogy használhatsz pontatlan leírásokat, pontatlan módszereket, csak produkálj ellenőrizhető és használható eredményeket. Rég tudjuk, hogy az euklideszi geometria és a newtoni mechanika nem a legvégső igazság, egy építendő híd méretezéséhez mégis ezek a legjobb eszközök. Egy bitvilágban is ezek lennének.
A világ világ, a geometria meg geometria, és ez mindig is így fog maradni :)
Egyáltalán nem lehetetlen, hogy a mi geometrikus anyagi világunk mögött egy mélyebb mechanizmus húzódik meg, a tudomány soha nem állít olyat, hogy nincs ilyen. Egy ötlet (pl. a bitvilág) onnantól válna _elméletté_, hogy megmagyaráznál vele valamit, amit mással nem lehet és kidolgoznál egy kísérletet, aminek a kimenetelét az elméleteddel meg lehet jósolni (de az addigi elméletekkel nem).
Pl. ha építenél egy konzolt, ahonnan a bitvilág konfigfájljait lehet módosítani, az tuti kísérlet lenne :)
Szerintem, endi olvtárs, az az alapvető gond, hogy te (akárcsak én) semmit sem tudsz a természettudományok működéséről, ezért annak sem nagyon van értelme, hogy szerinted 'valahogy másképp' kellene működniük.
Tegyuk fel, hogy a vilag tenyleg egy szamitogepprogramhoz hasonlo valami, egy alkotoval. Tegyuk fel, hogy kotelessege eltitkolni a mukodesi mechanizmust a matrixlakok elol, de egy hiba maradt a programban, es valaki rajon erre . Tegyuk fel hogy mindent bevetnek ellene,de egyszeruen nem hat ra semmi.
Azért választottam ezt, mert ez nekünk, 3D-ben is egzisztáló lényeknek szemléletesebb! :-)) A síkban nem eshet a négyzet az egyik oldal után éppen átbillenve a szemben lévőre, csak szomszédosra. Lehetősége ekként lineáris. Ha a 2D négyzet rájönne, h szeretne úgy esni akár, h a szemben lévőre direkte, akkor be kellene vezetnie a plusz /ami ugye a másik kettőre merőleges kell legyen/ dimenziót.
Ezt bölcsen, tömören fogalmaztad meg. Én nem tudtam volna így, de olvasva egyetértek veled és nincs is mit hozzátenni. Csak azt tudom rá mondani: Igen.
Sima szokásos őrült áltudósnál első ránézésre látszik, hogy hülyeséget ír, mert elemi logikai hibákat vét, nem ismeri és nem vagy nem jól használja a matematikát.
Na de mi van, ha nagy matematikai és fizikai tudással rendelkező őrült áltudós munkáját kellene értékelni? Sose lehet tudni, baromi nehéz követni, még az se lehetetlen hogy igaza van. Bele kellene fektetni esetleg hónapok, évek munkáját, mire kiderülne hogy mégiscsak hülyeség.
Ezért legtöbben úgy vannak vele, hogy ha nem képes az illető tiszta és világos formába önteni a gondolatait, akkor passz.
Ez jó ötletnek tűnik, csak hát erre is van ellenpélda: Galois&Liouville.
Logika = geometria (matematika) logika nem létezik önállóan, csak a matematikai leirásban. A geometria = logika. A fizika tudománya nem képes leirni egységes logika szerint a valóságot, ezért többféle geometriával irja le, és egyik sem az ami mindenre igaz. Na ezért ez a sok tér. Ha logokusan gondolkozik valaki az geometriában-matematikában gondolkozik, amiknek az alapjai az axiómák, vagyis geometriában a tér. A probléma nem a tér-szerinti gondolkodásban van, hanem a nem tudásban. Ma az emberiség még nem tudja a fizkát... igy a tudomány uj eredményeket hoz.
"Én azóta beszereztem a szerző könyveit, és ez utóbbit meg tudom erősíteni olyan értelemben, hogy a használt formalizmus olyannyira kusza és eltérő az eddigi matematikai-fizikai irodalomban használatostól, hogy valószínüleg nem lehet, vagy csak nagyon nagy ráfordítással lehet annak alapján rekonstruálni és így verifikálni vagy cáfolni az elvégzett számításokat."
Nem tudom, emlékszel-e még: kb. egy éve került egy rövid ideig szóba B.Heim elmélete egy űrhajómeghajtási konferencián elhangzott előadás kapcsán (a rádió Szonda c. műsora hozta szóba). Ő volt az, aki azt állította, hogy sikerült geometriai eredetet találnia az ismert részecskék tömegére, töltésére, stb, meg néhány más fizikai állandóra (finomszerkezeti állandó pl.). Az ő kiindulópontja is egy Kaluza-Klein szerű modell volt. Nagyon felkaptam a fejem a hírre, mert ilyet még eddig egyetlen elmélet sem állított, a húrelméleteket is beleértve. A hírre itt az index fórumon lingarazda is reagált, és azt állította, hogy még eddig senki sem vette komolyan, egyébként is az elmélet nélkülözi a megfelelő matematikai formalizmust. Én azóta beszereztem a szerző könyveit, és ez utóbbit meg tudom erősíteni olyan értelemben, hogy a használt formalizmus olyannyira kusza és eltérő az eddigi matematikai-fizikai irodalomban használatostól, hogy valószínüleg nem lehet, vagy csak nagyon nagy ráfordítással lehet annak alapján rekonstruálni és így verifikálni vagy cáfolni az elvégzett számításokat. Nekem eddig teljes kudarc, csak a bevezető számításokban sikerült néhány hibát találnom. Nem tudsz róla, hogy máshol, másvalakik jutottak már valami eredményre ezzel kapcsolatban?
Hú-te, már több mint 50 éve meghalt szegény. Tudod hányféle elképzelés volt már azóta a térről? Ezer. Mind rendre megfeneklett. Ez is egy eredmény. Azt is érdemes (biztosan) tudni, hogy milyen nem lehet. Kizárásos alapon egyszercsak összejöhet egy valódi modell-magyarázat.
Kelleni nem kell, viszont nagy lehetőségeket nyit elméletileg.
Az első nagyszabású ilyen próbálkozás Einstein egységes térelmélete volt. Ő megpróbálta az elektromágneses kölcsönhatást is a téridő geometriájára visszavezetni, ehhez lehet feltételezni egy negyedik térszerű dimenziót.
Szerintem kérdezd meg tőle email-ben (csak ne mondd, hogy én javasoltam). Én mindenesetre már a 2-dimenziós komplex vagy a 3-dimenziós valós sokaságokat sem látom, hát ezért nem vagyok én geométer.
K. J. szvsz mindenképpen foglalkozik olyan ponthalmazokkal, amelyek kívül esnek a mindennapi tapasztalás keretein. Mégis el tudja képzelni őket. Valahogy úgy mehet ez, hogy három dimenzióban gondolkozik, speciális esetek ezreit látja így (ahogy mmormota mondta), és magasabb dim-számnál, a konlúziók levonásánál formálisan figyelemebe veszi a több dimenziókat jellemző formulákat.
Asszem Kollár János mondta (a világ egyik legnagyobb algebrai geométere), hogy ő 5-dimenzióban még lát valamennyire, de 6-dimenzióban már nem. Persze nem az euklideszi térre gondolt, hanem algebrai egyenletekkel meghatározott ponthalmazokra (pl. a gömbfelület vagy a gyűrűkarika felszíne ilyen, de azok csak 2-dimenziósnak számítanak, nem 3-dimenziósnak).
Ugyes, de nem egeszen ugyan az: Ebben az adathalmazban 3 valtozo fuggetlen, a tobbi meg fuggo. Lehet, hogy nem vagyok pontos, de az x, y, z es mondjuk t abbol a szempontbol kulonleges, hogy minden [x,y,z,t]-hez, te hozzarendelsz egy megvalosult, vagy fiktiv [a,b,c..] parametert. Persze beszelhetsz [x,y,z,t,a,b,c..] terrol, de valszeg lesznek f(x,y,z,t)-> [a,b,c..] tipusu elmeleted, egyenleteid, ezert nem igazan fuggetlen gimenziok abban az ertelemben, ahogy x,y,z,t.
Szerintem szó sem volt 8 térszerű dimenzióról. 8 dimenzióról volt szó.
Mondjuk ez jó kérdés. A Fizikusok a Húrelmélet meg ilyesmikkel térszerű dimenziókból akarnak 8-at vagy többet, vagy csak az elemi pontokhoz rendelnek egy halom paramétert?
Szerinted az általad vázolt koordinátarendszer mindenben ekvivalens a 8 "térszerű" dimenzióval? Ha igen, akkor meg kell keresni, hogy a közönséges térszerű 3 dimenzió miben különbözik _még_ a 3 dimenziós euklideszi vektortértől.
