Ezen a topicon remélhetőleg nyugodt és békés körülmények között beszélgethetünk a sokunk által méltán kedvelt, legendás mozdonytípusról. Mindenkit szerettel várunk, szabad véleményt formálni, de csak kultúrált keretek között. Ide várunk képeket, híreket eseményekről, történetek leírásait, élményeket, videókat, linkeket, és mindent ami a NoHABbal kapcsolatos!
Isten óvja a NoHABokat!!!
A vonat ablakából kilógva egyáltalán nem ingerszegény :)
Egyébként meg tök jogos, most hétvégén Füredig drót alatt fog menni szombaton lefelé, vasárnap meg onnan hazafelé a Nohab, ami egyébként szuper és minden retrohétvégén legyen így, de ugyanezzel a lendülettel a Déli parton is mehetne így egy vonatpár Nohabbal ezeken a hétvégéken. Ne legyünk persze telhetetlenek, de mégis, a Fonyód-Keszthely vonalszakasz volt az országban az, ahol messze-messze a leghosszabb ideig jártak a Nohabok menetrend szerint (1968-2000, + a Demonstrátor 1960-ban).
Elvben igazad van, mert a 80-as évekig még mindennapos volt ott is a Nohab, de lássuk be, a déli part elég ingerszegény, szinte folyamatosan beépített területen megy a vonal, és még egy jó fotós ív se nagyon van Alig és SzGyörgy között.
Néha eltűnődöm rajta, hogy a MÁV "áldásos" tevékenysége folytán a 20 db. -os flotta száma 7db. -ra csökkent anno. Ezt mára feltornázta az ország 11db. -ra ismét. :-)
Nem semmi! Bár ez a hang nekem már távol áll az "igazitól".
Mivel az érintett mv. sajnos már nincs köztünk, nyugodtan eszembe juthat 99.10.30-a, amikor késő este az Egyes Nohabbal próbáltunk meg kikecmeregni Zánka-Köveskál első vágányáról a 9718-cal. Ennyire talán nem volt nyögvenyelős, de egyrészt a téli üzem miatt az első vágányon aznap alig járt vonat, másrészt akkortájt dobták el az ottani gesztenyék a leveleket, harmadrészt kifejezetten szmötyis, taknyos idő volt, amelyek együttesen olyan csúszóssá tették a vágányt, hogy jó ha 10 km/órára sikerült felgyorsulni az átjáróig. Az átmenőbe való visszatérés után már minden ment mit a karikacsapás, de volt olyan pillanat, hogy arra gondoltunk, hogy csak úgy tudunk kijutni, ha visszagurulunk a bejáratra és átmegyünk a másodikon. Végül talán +10 jött össze ebből, de persze akkor ezen a késő őszi szombat estén ez senkinek nem érte el az ingerküszöbét.
Nekem még azért is különleges az emlék, mert akkor voltam utoljára az Egyesen a tapolcai korszakában, nem sokkal később vontatómotor-gondokkal megállt, és amikor a pár napos hattyúdalát futotta márciusban, akkor én pont külföldön voltam.
