Rómába szeretnék menni Velencén keresztül június első hetében. Ezért szeretnék kapcsolatba lépni Olaszországban élő magyarokkal, és tanácsokat is szívesen fogadok.
ez bizony így van. ha csak angolul tudsz,akkor bizony sok minden bezárul előtted. persze persze, az éttermekben, a turistás helyeken beszélnek angolul, igaz borzalmas kiejtéssel. ha tudsz olaszul, akkor viszont sok mindent olcsóbban megúszol. pl.a gondola fél óra nem 80-100 euro, hanem csak 50, meg hasonlók. meg tudsz személyes kontaktust teremteni és sok mindent megtudhatsz a velencei hétköznapokról. ezt saját tapasztalatból mondom, mert 2 gondolással is igen hosszan eldumáltam és az egyik az egész gondolabizniszt elmondta gyakorlatilag. a végén kicsit nehezen, de elismerte, hogy igenis lézetik a "extra price" az amerikaiaknak és japánoknak.
Sziasztok. Néhány napja jöttünk haza Olaszországból,Velencéből.
Olvasva a fórumot,megakadtam itt egy olyan mondaton,amihez hasonlót olvastam a magunkkal vitt Velence úti könyvben(cartographia 174.oldal)
"Ha valaki netán nem tudna olaszul :) és bírja az angolt akkor nincs elveszve. Gyakorlatilag mindenki beszél angolul Velencében akinek turistákhoz köze lehet."
Hát ezt mi nem így tapasztaltuk.Megdöbbenve láttuk,hogy leginkább csak olaszul beszélnek...
Viszont valóban nagyon kedvesek,és segítőkészek,mindenben!
A kora tavaszi (marcius vegi) idopont nekem is nagyon bejott. Keves volt a turista, kenyelmesen lehetett ogyelegni szerte a varosban. Az etkezest nem talatam olyan veszesnek. 15-17 euroert 2-3 fogasos menuket lehetett kapni tobb helyen ugy, hogy tobbfelebol volt lehetoseg valasztani. Aki szereti a jo borokat, a borozokban mar 80 centert ihat egy pohar jo bort. Seta kozben tobb Billa-t is talaltam, ahol jo aron lehetett vasarolni.
Na igen. Az árakra én is azt mondom minden relatív. Ferihegy 1-en beültünk és egy szendvics 960Ft!!! ( 3.6Euro ) volt. Akkor miről is beszélünk? Kint 3Euro körül szép nagy szendvicseket lehetett kapni!! Hihetetlen sok féle szebbnél szebb szendvicset láttam.
Emberekről. Sok afrikai néger van az utcákon akik táskákat árulnak. Nem szabad vásárolni tőlük mert hitvány dolgok, illetve 3.000Euro a büntetés ha rajtakapnak a rend őrei. Szóval óvatosan!
Érdekes volt az velenceiek kedvessége. Két alkalommal is megtörtént az alábbi. Bementem a boltba és vettem 1 tubus halkrémet. Beálltam a sorba szépen ami előttem kígyózott. Egyszer csak hátrafordult egy előttem lévő hölgy és látta mi van a kezembe és mondta, menjek csak előre nyugodtan. Sőt szólt az előtte állóknak, hogy engedjenek már előre. És mindenki előre engedett, szó nélkül. Meglepődtem. Máskor egy idős úriember kérdezte mikor a térképet nézegettük, hogy segíthet-e a tájékozódásban.
Ha valaki netán nem tudna olaszul :) és bírja az angolt akkor nincs elveszve. Gyakorlatilag mindenki beszél angolul Velencében akinek turistákhoz köze lehet.
Velencei közlekedésről.
A vízibuszok gyakorlatilag a sziget környékén és a Canal Grandén gyakorlatilag mindenhová elvisznek. A tájékozódás ezek útvonaláról, menetrendről nagyon egyszerű és informatív. Ha netán olvasni nem tud valaki de a színeket ismeri azzal is jól elboldogul mert színekkel is fel vannak tüntetve a különböző útvonal és mi több a hajón is fellelhető a színkód. Maguk a vízibuszok első ránézésre Noé korából származó bárkáknak tűnhetnek. Az éppen el nem süllyed kategória kívülről, annyira rozsdásnak tűnnek. Felszálva már azonban észrevehető, hogy a belseje azért nem annyira lepukkant. Magam egyszer próbáltam meg a közlekedés de többször nem volt rá alkalmam meg nem is kívántam. Ott is van csúcs. Na akkor a hajó gyakorlatilag majd elsüllyed annyian vannak rajta. Persze mindenki az ajtóban áll és beljebb jutni nehézkes. Szó szerint tömegközlekedés! De nagyon tetszett ahogy a hajók slisszantak ki a megállóba és be, szó szerint keresztbe kasul. Nem tudom milyen lehet egy vízibaleset. Félelmetes módon kavarnak össze vissza a csatornákon a hajókkal. Láttam mentő és rendőr motorcsónakot is amik szirénázva hasítottak a csatornákon. Mi több a szemetes is hajó. Jó meló lehet a csatornától messzire a konténert odavonszolni a partra, ahol már egy daru fogja meg és emeli be a konténert.
Gondolázás.
Meg kell mondjam nem mentünk el gondolázni. Mással nem akartam társulni, magam meg nem akartam 70-80Eurót kifizetni 30-40perc csónakázásért. Volt hogy a csatornát felverte hangos éneklés. Mint kiderült "zenés-táncos" gondolázás zajlott. Külön hajóban az énekes, esetleg gitáros kísérte a romantikus hajózást. A gondolások is tökéletesen beszélik az angolt.
Két alkalommal is láttam amikor hatalmas tengerjáró üdülőhajókat húztak ki a nyílt vizekre. Mióta a szemem kinyílt nem láttam még ekkora úszó monstrumokat. Egy halom képet is csináltam róluk. Teli voltak emberrel. Földközi tengeri körutat tesznek ezek a hajók, melynek egyik állomása Velence. Egy-egy ilyen út 1.500-4.000Euró körül van, kabintól függően.
Ja elfelejtettem, hogy az üvegen kívül még az álarckészítés a másik attrakció Velencében. Hihetetlen mennyiségű, fajtájú és minőségű álarc kapható. Kedő ár a 15Euro, de láttam 400Euróért is!!! Álarcot! Ha valódira vágyik az ember célszerű olyan helyen venni ahol gyártják. Mi Buranóban vettünk. A hitelesség kedvéért alá volt írva belülről :)
a dózsepalotába tényleg 10-15 perc alatt be lehet jutni, viszont a szent márk templom normál esetben 2-3 óra vagy még több. mikor én voltam működött egy trükk, vagyis, hogy leadod a hátizsákot egy erre szakosodott ruhatárban, ami 1 perc gyalog a templomtól, az egyik kis sikátorban van ami a térről nyílik. a templom előtt ki van írva három helyen is kis táblán. ott cserébe adnak egy számot amivel soron kívül bemehetsz és egy órát maradhatsz. a japánok haláliak egyébként, ahogy engedelmesen, kettes sorokban kb. 40 mp. alatt körbemennek a bazilikában és aztán ki a másik ajtón. és mindezért előtte sorban állnak 2-3 órát. és sokat közülük ráadásul el is zavarnak a kapunál a biztonságiak, mert hátizsák van rajtuk, amivel ugye tilos bemenni. a ruhatáros dolog amúgy nem tudom, hogy mindig működik-e vagy csak bizonyos nyugisabb időszakokban, mint a május volt. én velencében őszintén szólva nem ettem meleg kaját, egyrészt mert ettől minden szakértő óvott, másrészt én magam is láttam az árakat. bár amit mondasz, a 20-23 euro, az nem rossz, mert más északi városokban sem sokkal olcsóbb. én padovában is több, mint 20 eurót fizettem, igaz volt benne előétel, tészta, desszert és két ital is, meg egy iszonyú puccos étterem volt. a tésztával az a helyzet, hogy eredetileg az olasz étkezésben az első fogás lenne és utána jönne a főétel, az után meg a desszert. így aztán nem is arra szolgál, hogy jólakj vele. persze ehhez jön még a turista palimadárnak nézése. másrászt nagyon sok olasz is csak egy tésztát eszik és semmi főételt. ugyanis az olaszok is drágának tartják velencét. bár én találkoztam pár brazillal akik európai körúton voltak, párizsból érkeztek velencébe és mikor mondtam nekik, hogy a 3 eurós szendvicset én drágállom velencében, azt mondták, párizsban az 6 euro volt. a coperto intézménye rettenetes, mint ezt írtam már valahol. el kellene törölni, majd javaslom is az olasz étteremtulajdonosok szövetségének:) én muranón látam nagyon szép, igaz egyszerű dolgokat. pl. képkereteket 8-10 euróért. sajnáltam később, hogy nem vettem. a nagyobb, művészi tárgyak nekem a megfizethetetlen kategóriába estek.
Igen. Nekem is a Cannaregio jött be. Voltam Castellon is, de ott már érezhető volt a "tudatos" városépítés. Jóval kevesebb csatorna, széles járható utcák, bérházak tömkelege. Szóval kevésbé hangulatos.
Ja igen. A Doge palotába 12Euro a belépő. Relatíve gyorsan be lehet jutni. A Szent Márk székesegyházba egy gyors túra keretén belül jutottam be. Egyik délután arra lófrálva elég rövid volt a sor úgy 5 körül. Gyorsan beálltunk. Kb. 5 perc alatt bejutottunk. Rohamléptekben haladtunk végig az egészen. Kincstár már be volt zárva ( 2Euro a belépő ). De ez a alatt a rövid idő alatt is volt időnk álmélkodni a belsőn, a hihetetlen gazdagságon amit annak idején felhalmoztak.
Érdekes volt még megtudni, hogy anno a doge igazából egy jelképes hatalmi szimbólum volt. A tényleges dolgok irányítása a tízek tanácsának hatásköre volt. Több dózsét is elüldöztek, kivégeztek, stb.
Maga a Szt.Márk tér egy hatalmas színes forgatag, rendkívül sok impozáns üzlettel és iszonyatos mennyiségű galambbal. Ha ott lófrál az ember nagy a valószínűsége, hogy égi áldásban lesz része :). A galambok etetésére erre szakosodott árusoktól 1Euróért lehet magvakat venni. A téren 3 nagyobb cukrászda is van amelyik rendelkezik saját zenekarral is. Ők egész nap húzzák a nótát. Izabella elmondása szerint komplett magyar zenekarok játszanak ott. Ha netán ismerős dallamokat vél valaki felfedezni gondoljon erre.
Szintén Izabella említette, hogy hasonlatos a problémájuk nekik is mint nekünk. Nevezetesen a kínaiak. Felvásárolnak mindent amit csak tudnak. Több ilyen szórakozóhely is az övék már ott. Volt ahol már komplett kínai személyzetet láttam a Rialtonál. Az ár nem számít nekik. Nemhogy alkusznak, többet fizetnek egy adott helyért.
Rialto. Egy hatalmas bazár az egész. Ha valaki ajándékot akar ismerősöknek, családtagoknak, itt megteheti. Van itt minden ami szem szájnak ingere.
Ja Muranói üveg. Felmerült bennem a gondolat, hogy ennyi üveget szerintem nem gyártanak Muranóban. Főleg az aprókkal kapcsolatban van olyan érzésem, hogy az tömegtermék kínából. De a nagyok mindegyikére sem merném letenni a nagy esküt, hogy eredeti. Sok gyönyörű és hihetetlen munkát láttam hietetlen áron. Egy-egy komolyabb kompozíció ( ami még csak nem is tetszett mert iszonyat giccses volt ) 10-20.000Euró. De 5-600Euróért már nagyon szép egyedi darabokat lehet kapni.
Az éttermi étkezés drága a hazai viszonylathoz képest. Magunk 3at próbáltunk ki amit Izabella ajánlott. Mindegyik eldugott helyen lévő kis étterem volt, akik nem a turistákból élnek. Ennek ellenére mindegyikben sok volt a turista :). Hogy, hogy jutottak oda nem tudom. Valószínű ajánlották őket. A lényeg, hogy nagyon finomakat ettünk és talán olcsóbban mint a forgalmas helyeken lévő éttermekben. Nagy dorbézolásra nem kell gondolni. 1-1 pizza ( 6.5-7Euro/db ), fél liter vörös bor ( 4Euro ), fél liter ( 1.5-2Euro ) ásványvíz. Egy ilyen túra 23Euró körül volt. Ha jól akarsz lakni akkor pizzát egyél. Volt hogy kértünk egyszer tésztát, de bizony az adag egy fejlődésben lévő gyereknek sem lenne elég. Úgyhogy erre még rá kellett dolgozni egy pizzával újból. Így pedig a kassza nagyon gyorsan ürült. A titok nyitja az étkezési kultúrában rejlik. Valószínű, hogy 3-4 fogást kellett volna végig enni, ahogy azt gazdagabb turisták tették, de ez nekünk megfizethetetlen lett volna. Figyelem, felszámítanak teríték ( coperto, kb. 2Euro) és szervíz díjat ( a rendelt tételek 10%-a )! Maguk az ételek finomak és ízletesek voltak ezeken a helyeken. Nagyon ízlett a gazdag feltét miatt a Capricciosa nevű pizza. Na ezen volt minden. Sonka, kolbász, gomba, articsóka, stb. Forgalmasabb helyeken természetesen drágábbak a pizzák, meg minden más is.
Ja sok helyen van szabadon folyó kút ha valaki megszomjazna a séták során. Tehát több liter vizet magunkkal cipelni felesleges. A víz finom, iható. A hegyekből jön.
igen, tényleg igaz, hogy több olcsó bolt is van, én is láttam néhányat ahogy mászkáltam a városban, csak azért írtam a COOP-ot a piazzale roma-i vaporetto állomásnál, mert latya írta és én úgy találtam, hogy egy "új velencézőnek", mint én voltam májusban ez elég könnyen megtalálható és elérhető, mert azért kell vagy 1,5-2 nap míg az ember belövi a fő csapásirányokat és biztonságosan mozog kérdezés nélkül is. nekem annak idején májusban életmentő volt egy alkalommal ez a bizonyos COOP:) nekem a legjobban a cannaregio negyed tetszett, persze lehet azért, mert kora reggel jártam ott, amikor még a turisták száma zéró arrafelé. a dózsepalotáról írottakkal egyetértek, ha valakinek nem nagyon van pénze múzeumokra, palotákra és képtárakra és csak egy ilyen jellegű látnivalót tud megnézni akkor mindenképpen a dózsepalota legyen az. de a festészetért rajongóknak szerintem a gallerie dell'accademia is kihagyhatatlan. a frari templom nekem idő hiányában kimaradt, persze tudtam mit hagyok ki, de hát nem lehet egyszerre mindent, sajnos.
Nagyon örülök, hogy kedves Izabella is végre publikál itt. Nála jobban nem ismeri senki szerintem itt a várost.
Szóval Velence tovább, saját szemszögből.
Van egy olyan félreértés még itt a topicban, hogy 'olcsó' bolt nem sok van és csak a Piazzale Román lehet találni ( COOP ). Ez így azért nem igaz teljesen. Szóval én mint írtam vagy nem, a Ca'd Oro palota mögötti utcán laktam a Strada Nuovan. Ez az utca része a Ferrovia ( vasút )- Piazzale Roma - Rialto - Szent Márk tér közötti "tengelynek". A gyalogos turista az állomástól ezen az útvonalon éri el a főbb nevezetességeket. Szóval a Strada Nuovan a Ca'd Oro palotától menve az állomás felé, az első hídon átmenve jobbra ott van egy nagy BILLA. Az árai jók és mindent lehet kapni. Mi nap mint nap ott vettünk dolgokat. Őszibarack pl. 1,7Euro. COOP boltot is találtam többet a barangolásaim során. Ha lehet, szállást az elérhetőség miatt a Cannareggio, Dorsoduro északi része vagy St.Mark negyedben foglaljatok. Persze ha az számít, hogy gyalogosan mit és mennyi idő alatt akartok elérni. A Giudeccat nem javaslom. Onnan csak hajóval lehet bármit elérni. Azért is javaslom ezt a három negyedet mert ezek Velence kereskedő negyedei. A többi nyilván nem rendelkezik esetleg olyan infrastruktúrával. Hozzá kell tennem viszont, hogy minden negyed más és más. Érdemes megnézni mindegyiket.
Magunk úgy jártuk be ezeket, hogy van egy úgynevezett CHORUS kártya, fejenként 8Euróért. Ezzel 16 templomot lehet megnézni amelyek Velence különböző részeiben. Ha ezt a 16 templomot felkeresed, gyakorlatilag egész Velencét bejárod közben.
Nekem 3 tetszett nagyon. A Miracle, Frari és a Geuiti. A Miracle egy gyöngyszem. Teljesen márvány borítású kívül belül. A Frari egy hatalmas templom. Véleményem szerint a St. Mark székesegyház utáni rangsorban ő jön. A Geuiti ( jezsuita ) templom oltára pedig valami elképesztő fehér zöld márvány oszlopokkal. Igaz restaurálás alatt áll de így sem egyszerű.
Ha a Frari mellett jár valaki akkor kötelező gyakorlat a Tintoretto képtár megtekintése. A művész 50 alkotása található itt meg, köztük a "Keresztrefeszítés" is. A belépő ha jól emlékszem 12Euró. A Frari környéke pedig élettel teli. Ott jártunkkor egy idős úriember operákat adott elő és nagyon professzionális módon. De ez a kitárulkozás egész Velencére jellemző. Ettől is lesz a hangulat olyan amilyen. Úton útfélen zenészek legkülönbözőbb módon próbálják eladni magukat. Persze van köztük csapnivaló is. Ja a Frari melletti fagylaltozót nem szabad kihagyni. Velence egyik legjobb fagyiját mérik ott bőven. 3gombóc 2Euró és nagyon finom. Máshol azért elkérik a 2,5Eurót is haladva a St.Mark tér felé. Ez a 3 gombóc felér itthoni 4-5tel.
Érdekes volt a többi kisebb templom is. Mindegyikben van egy Tintoretto, Tiepolo, Tiziano festmény mellékesen.
A Ca'd Oro palota nekem csalódás volt. A lenti rész szép, marokkói beütéssel de az emeleti rész már csak múzeum és a régi palotából nem ad vissza semmit. Pedig anno aranyborítású volt a palota kívülről! A belépő 5Euro ide. Szerencsére mikor ott jártunk ingyenes volt a belépő. Sajnáltam volna a pénzt érte.
A Doge palota kihagyhatatlan. Nekem a legjobban a termek és azok mennyezeti fa borítása tetszett. Egészen elképesztő munkák. Az egyik teremben egy hatalmas festményen taglalták a magyarok Zadarnál történt legyőzését. Valószínű hiányos a történelmi ismeretem de a mi történetírásunk nem taglalja ezt az eseményt. Egy nagy képen viszont a Lepantói csata van van szépen ábrázolva.
A városban elképesztő mennyiségű amerikai és japán van. Magyar alig-alig.
Velence (városa) a turistasbuszokról és szép summát húz le. Egy turistabusz behajtása a ponte della libertén át a tronchettora 180 Euro/24 óra. Azaz 45.000 FT!!
Mondanom sem kell a parkoló tele van velük. Igaz, magyar buszt ritkán látni...
Ja és még néhány: valami kimondott tudatosság van amögött, hogy a házak homlokzata sok helyen kfejezetten ódon , vagy a magas árak miatt nincs pénzük felújítani? Buranóban ugye teljesen más a helyzet. Vagy mondjuk Prágában. Vagy osobaság így hasonlítgatni városokat?
Nem hinném, hogy csak engem érdekel, legfeljebb nem jeleznek vissza. Komolyan tök jó olvasni.
Viszont az előbbi hozzászólásod egy szép nagy kerek orbitális körmondat lett :))
Más:
A gondolás csatornaátkelők csak főiényben működnek? Mi februárban voltunk, és nem fedeztünk fel ilyeneket.
Különben egyre jobban erősödik bennem, hogy a kora tavaszi városnézés sokkal kellemesebb: nem volt sehol sem tömeg. És hát az árak is kisebbek. Szállás és közlekedésben 30-50% olcsóbban, bámészkodom a városban legelább negyedannyi kiváncsi turistával együtt. Más szemszögből kétszer annyi pénzt fizetek kegy négyszer olyan zsúfolt látványosságért ha nyár körül megyek.Persze az idő biztos jobb, meg a szabadságolások, iskolai szünidők zömmel nyárra esnek.
Izabell: Az ottélésről: mikor ott jártunk 2 nagy bolttal ( P. Román) és két kicsi bolttal találkoztunk, nameg a piaccal. Hogy oldják meg az ott élők a napi bevásárlást? ( Már ha lehet ilyen általánosságban írni) Vagy egyfajta életmód, hogy éttermekbe járnak a helyiek? ( Bár nekem az volt a benyomásom, hogy nincs igazán túl sok étterem pl. Rómához, vagy Párizshoz képest)
Igen, igy van szerntem Velencét vagy nagyon szeretni kell, vagy pedig nem. Aki szereti, megérti ennek a városnak a rongyos, kopott falait, a kis sötét, büdös, dohos sikátorait, ami sokszor egy-egy napfényben fürdő kis térre torkollik, az mindig visszakivénkozik ide. Velencének vannak olyan részei is, ahol a sötét középkor uralkodik, a szószoros értelemben. De vannak csodálatos, fényűző palotái is.
Előttünk egy régebbi topicban egy ex-velencei utas irta, hogy nincsenek iskolák, ovodák. Velencében is (mint mindenütt mashol a világon) vannak ovodák, általános iskolák, középiskolák, egyetemek. A velencei Ca' Foscari egyetemre kb. 4o.ooo hallgató van beiratkozva. Itt is van minden, ami egy "normális" városban, csak nincsenek autók.... (hála istennek)
Az elnéptelenedés nem ettöl függ. Sok tényezője van. Főleg az árak. A lakások ára a csillagos eget döfködi. Az üzletek bérleti dija úgyszintén. Csak egy pl. a Szent márk téren egy 2o négyzetméteres üzlet bérlete naponta 1.ooo,oo euroba kerül. Az utcán lévő teraszokért is horribilis összeget kell a városnak fizetni adóban. Persze függ az ár a frekventált, kevésbé frekvetált helyektől, a nagyságtól is. Négyzetcentiméterenként fizetik. Már megint a Szent Márk térre hivatkozok, de van aki a közterület elfoglalásáért évi 4oo.ooo,oo eurot is fizet.
Mindezeket azért irtam le, hogy megérsük, miért kerül egy kávé ezekben a kávéházakban 8,oo euroba is.
A szállitási ktg-ek is duplájéba kerülnek, mint más normális városban. Hiszen a Piazzale Romáról bárkákkal, csónakokkal kell tovább hozni az árut. Kamion, bárka, targonca, itt-ott átpakolás stb. Es mi a legnagyobb ktg. manapság: az emberi munkaerő.
hohó. ez aztán a meglepetés. isten hozott a topicban. bár én végül nem nálatok foglaltam szállást, hanem padovában, de emlékszem milyen korrekt választ kaptam tőletek, amikor érdeklődtem szállás ügyben. és ti válaszoltatok is, ami nem igazán volt jellemző nagy általánosságban, ami az egyéb velencei szállásokat illeti. bár én olaszul írtam, mert nem tudtam te olvasod-e vagy valamelyik olasz kollégád, így tulajdonképpen lehet, hogy nem is te válaszoltál végül, bár az e-mailemből látszott, hogy magyar, mivel freemailes volt. és hogy álljon itt egy "luogo comune" is: velence tényleg egyedülálló, nagyon tetszett nekem is, ugye nekem ez volt ott az első látogatásom. velence is felkerült nálam a "mindenképpen újra felkeresendő városok" listájára.
Bocsika, hogy maris rendezkedek a "portátokon" A Venezia-Velence es a Velence-Burano stb. ket topikot nem lehetne összevonni, hogy egy helyen láthassuk a témát . En csak mondom, nem kell ám rám hallgatni. Üdv. Izabella
Kedves Velencét kedvelő topic-társak, nem tudom, hogy már jogosult vagyok-e az irásra, majd meglátjuk, amikor leküldöm. Visszadobja, vagy sem. A most hazaérkezett topic-társ buditására jeloentkeztem be az Indexre, eddig még sohasem hasznaltam.
En vagyok Izabella Velencéből. Már elveszitettem a számolás fonalát, hogy hány évtizede is élek itt ebben a különösen szép, szeretetre méltó nagy "faluban". De biztosithatok erről Mindenkit, hogy egy szempillantés alatt eltelt ez a 34 év, sajnos:((((((( Annyi, de annyi munka, esemény volt benne, hogy észre sem vettem az idő múlását.
Nagyon örülök, hogy az előttem szóló hozzészólónak is nagyon tetszett Velence, nekem ez mindig nagy boldogságot jelkent. Nem beszélve arról, hogy mennyit, de mennyit lehetett beszlélgetni Velük, ilyenkor persze dől az emberből a mesélési vágy. Amikor látom, hogy valakit érdekelnek a dolgok Velencével kapcsolatban, nagyon szivesen mondok anekdotákat, megtörtént, vagy csak vélt eseményeket. Különösen kedves, aranyos házaspár. A velencei azt mondaná rájuk: Ma che bella coppia! (Micsoda szép pár!)
Tehát kérdezzetek, én szivesen válaszolok, kérdésekre, feltéve, ha tudom a választ. Nekem ez a levelezési forma nagyon érdekes, mert a News-group-okhoz vagyok hozzászokva, ahol nem kell bemennem naponta egy-egy oldalra (mint itt pl.) hanem érkeznek szorgalmasan a levelek vagy digestben, vagy pedig egyenként. Ez a fajta levelezés nekem még nagyon szokatlan, sohasem probáltam még. Dehát mindig van valami új az életben, amit ki kell próbálni.
Bele-bele olvastam a szabályokba, de öszintén szólva nem volt időm alaposan áttanulmányoznom. Pedig nem szeretnék véteni.
__________________
Valaki kérdezte a parkolási lehetőségeket, gondolom Velencében.
A Piazzale Romáig lehet kocsival bejönni, ott a legdrágábbak a parkoló házak (három van belőlük. Naponta 30-35 Euróba kerülnek kb. a kocsi nagyságától fugg. Az előtte lévő "Tronchetto"-n (ez egy műsziget) olcsóbb a parkolás, de nem sokkal. Még olcsóbb Velence szárazföldi elővárosában Mestrében, a Vasúti pu. környékén. És onnan vonattal kényelmes a bejövetel. A legolcsobb amint a Ponte della Liberta-n a vendégek bejönnek és akkor, amikor éppen elhagyjuk a hidat, jobb oldalon van egy szabad ég alatti parkoló fizetős bekeritett rész, ott 7-8 euro az ára naponta. Az már mondjuk kibirható, de ki tudja... Soha nem hallottam volna, hogy gond lett volna vele. Az az igazság, hogy a Velencébe kocsival járó dolgozók többsége is ott hagyja a kocsiját napközben, hacsak nincs bárlete A P.Roman, de a bérlet sem egy olcsó mulatság.
_______________
Remélem az ékezetes irás miatt olvasható lesz az irásom (átkodoltam a gépet) és hogy nem ejtettem tul sok hibét benne.
No én tegnap értem haza az 1 heti túrázásból. Nagyon jól éreztem magam a feleségemmel.
Itt most megpróbálok megosztani néhány tapasztalatot.
Szóval mi is Skyeurope-val mentünk. Gyors és pontos indulás és érkezés. Bár olasz oldalon sokat kellett várni a csomagokra. A reptérről vaporettóval az Alilaguna járataival lehet bejutni. Ennek ára függ meddig akarsz jutni. Mi a Foundamente Nuove-ig mentünk. Ez a járat ha jól emlékszem óránként indul. A reptérről kijutva balra kell elmenni vagy 3-400métert a megállóig. Minden jól ki van táblázva. A viteldíj fejenként 6Euróba került. Szállást előzőleg Izabellánál foglaltunk. Ő egy rendkívül aranyos magyar hölgy, aki már több mint 30éve él Velencében. Nagyon jól összeismerkedtünk vele és rajta is múlt, hogy az egy hetünk nagyon jól sikerült.
A szállás egy kis szoba volt öt percre a Rialtótól, 10 percre a Szent Márk tértől. Modern berendezésű és új szoba volt pici kis főzőfülkével. Végülis aludni teljesen megfelelt.
Csak kerekes bőrönddel szabad menni. A gyakorlott utazók gondolom mindannyian rendelkeznek ilyennel.
A vízibuszba beülve kb. fél óra volt a hajóút. Fura volt nekem is hogy a vízi országút cölöpökkel volt kijelölve és azok között zajlott az élénk hajóforgalom. Valószínű, hogy nem mindenütt azonos a mélység és a megfeneklést elkerülendő csak a kijelölt útvonalon célszerű közlekedni.
Térképet célszerű vinni, egyébként nagyon könnyű elkavarni. De ezt ellensúlyozandó sok helyen az utcasarkon sárga táblák jelzik a főbb nevezetességek irányát. Pl. "Per Rialto" a Rialtó híd felé, stb. Rövid időn belül felvettük a ritmust és a végére már gyakorlatilag térkép nélkül közlekedtünk. Szóval ha eltéved bárki is keresse a sárga táblákat a sarkokon és rövid időn belül ismert helyre tud jutni!
A Canal Grandén 3 helyen van híd. Accademia, Rialto és Piazza Nuove. Ha közben szeretnél átmenni egyik oldalról a másikra keresd a Tracchettókat. Ezek a két oldal között közlekedő gondolák. Egy út 0,5Euró.
A reptéren nem, hanem a reptérről bekeveredsz Velencébe vizibusszal, és ahol kiszállsz a vizibuszból, ott a hajóállomáson van egy fülke a jegyárussal, tőle kérheted a Venicia Card-ot, akár 3 napra, akár 7 napra (ameddig ott tartózkodol) - korlátlan utazást lehet vele, bármelyik vizibuszra.
A jegyárusítót fel lehet ismerni, így néz ki mind:
Induláskor a reptérre másfél órával hamarabb sikerült kiérni, már senki nem várakozott a SKY pultnál, elfogyott a sor. Ilyen kevés utas volna ?
A kofferom 25 kg volt, de a hölgynek a szeme sem rebbent. Mielőtt bementem volna a tranzitba, meg egy használaton kívüli mérlegre rátettem a fedélzetre felvinni tervezett hátizsákot is, az 15 kg volt.
A repcsiben bárhova ülhettem volna, mert alig volt utas, talán még félig sem telt meg. Én a 25. sorban ültem le (vagyis csak én voltam az egész sorban - ami 6 szék).
Hozzávetőleg 1 óra alatt érkezett meg a repcsi Velencébe.
Megpróbáltam Venecia Card-ot venni, 7 napos, kéket, hogy bármerre bármivel indulok is el, legyen jegyem.
A pultos kisasszony kitalálta, hogy túl nagy pénzem van, nem tud visszaadni, menjek a cambio-hoz váltani. Ott meg nem volt senki, basszus.
Elindultam amerre, vízibuszok állomása volt. Bevisznek a St.Marco térre - 11 euro volt a jegy (holott a teljes hetikártya mindössze 51 euro ár). Azt mondta, hogy cardot, csak bent Velencében vehetek. B-(
Nemsokára indult is a vaporettom.
Hármasával csokorba fogva cölöpök vannak leverve a tengerbe úgy, ahogy az autópályákon az oszlopok, vagy mint valami vízi szalagkorlát. A hajóforgalom kizárólag a cölöpök között jár.
Ahelyett, hogy egyenesen rohantam volna a szállásomra, csatangoltam egy kicsit előzetesen. Minden csatorna fölött hidacska van, de minden kis híd lépcsős, íves, hogy átférjenek alatta a gondolák. Nekem pedig a kurva-nehéz kofferrel elég körülményes volt a hidazás, ráadásul a hátizsák kantárja jól kidörzsölte a hónom alatt a bőrt (ujjatlan ing volt rajtam). Gyalog cibáltam a kocsit, de sajna nem bírta a kiképzést, mert kitört az a nyele, amelyiknél fogva huzigálni lehet. Na más se kellett. B-(((
A hajóállomásokon ott szerepel a térkép, ami alapján kiválasztható, hogy hányas járatra kéne felszállni, és az a vizibusz éppen hová megy, hol áll meg. Elég jól követhető a térkép alapján. Gyakran járnak ezek a vaporettok.
Elég jó, hogy ehhez a Venicia card-hoz adnak egy nejlon tokot, amit nyakba akaszthatunk, és tartozik hozzá egy jó részletes térkép (nem csak a 7 napos utazási bérlethez adják ezt, hanem a 3 naposhoz is). A térkép később is igen jó szolgálatot tesz.
Másnap reggel azzal kezdtem, hogy a vaporettoval átmentem a St.Marcora.
Mellbevágó a tömeg !
Sajna minden fotóba is belemászkálnak, áramlik a nép, akár egy falusi búcsúban.
Elég hamar elvesztem a sikátorok útvesztőjében a fő érkeringést elkerülve, eltévedve azonnal. Számtalanszor olyan helyre jutottam ki, amit nem is terveztem, de ott is nézelődtem valamennyit. Végül is városnézésre teljesen rendben lévő, ha csak úgy cél nélkül bolyong az ember. Inkább olyankor baj az eltévedés, ha konkrét helyre kellene érkezni, és nem találjuk meg.
Viszont ez a város teljesen elképesztő !!
Oké, láttam már róla fotókat, de azok a fotók nem adjak vissza azt a szoros sikátort, ahova már nem fér be a napfény, vagy azt a helyzetet, amikor a csatorna kereszteződésben váratlanul találkozik 2-3 hajó, és hirtelen dönteni kell, hogy miként fognak elférni egymás mellett. Egy ilyen gondola megvan vagy 10 méter hosszú, azzal azért nem úgy navigálnak, mint egy motorbiciklivel lehetne.
Az áruszállítás is hajóval történik, egy szélesebb teknővel. Láttam, hogy egy ilyen teknő ki volt kötve a parthoz, és pakoltak róla az árut, egy másik teknő próbálta kikerülni, de viszont szemből jött egy gondola, és esély nem volt rá, hogy a két teknő között egy gondola átférjen.
No akkor az olaszos terefere indult, ahol megvitattak a lehetőseket, végül az egyik teknő visszafarolt 2 métert, hogy a gondola átslisszolhasson.
Teli a varos ferdeszemű turistával.
Ok ülnek a gondolákban, ők etetik a galambokat, és ők állnak benne az iszonyat hosszú sorban, amelyik szeretne bejutni a Dózse palotába, vagy feljutni a Campanielle-be.
Némi császkálás után azonnal eltéved az ember, és váratlanul mindenféle érdekességeket lehet találni. Például egy olyan műhelyt, ahol a puhafából olyan faragványokat készítettek, pl. kalapot, könyvet, felöltőt, esernyőt, ilyesmiket.
Elvetődtem a Rialto közelében levő piacra (mintha valamely arab ország piaca volna), roskadozott a színpompás zöldségektől, gyümölcsöktől, jégbe állított üdítőitaloktól.
Nem messze a Rialtóhoz, itt van a halpiac is, ami egy elég nagy csarnok, boltíves, oszlopos, de hogy a sirályok ne tekintsék vadászterületnek a pultokra rakott árut, minden boltíves ablaka elé egy vörös függöny van leeresztve – ezáltal hűvös, félhomályos a csarnok maga.
A következő délelőttömet is nézelődéssel töltöttem. Ugyan baromi hosszú sorok álltak mindenhol, amit felvettem a listámra, de ügyesen megelőztem a tömeget.
Például a Campanille-nél sorban álló emberek mellett elslisszoltam, jelezve, hogy a nagy tatyómat készülök beadni a gardrob-ba elöl, a bejáratnál. Nem is háborgott senki, hogy előremegyek. Amikor pedig leadtam a tatyót (ez egy gurulós bevásárlókocsi volt - hogy ne gyötörje tovább a vállamat a hátizsák), akkor viszont már nem mentem vissza a sor végére, hanem ott ahol voltam elől, ott maradva, a következő lifttel már fel is jutottam a toronyba. 6 euroba került a jegy. Csak olyankor érdemes felmenni (és fényképezni) amikor teljesen tiszta idő van, mert olyankor jó a látvány. De ha párás időben megy fel valaki, csak ködbe vesző szürkeség lesz minden messzi látvány. Sajnos nekem nem volt olyan verőfényes idő, ami a fotókon szépen mutatna.
Aztán pedig beálltam a S.Marco székesegyház előtt kígyózó hosszú sorba, de kifigyeltem, hogy ott várakozik egy jelentős diákcsoport, és mindegyiknél nála van még a hátizsákja. Máris rájöttem, hogy amint a bejárathoz érkezünk, ezeket nem fogják beereszteni, mert előbb menniük kell a gardrobba, hogy leadják a hátizsákjukat.
Én meg odakavartam a diákcsoport közelébe közvetlenül, és amikor a kapuőr elzavarta az egész csoportot a csomagmegőrzőbe, akkor én máris bemehettem a kapun, mert nálam nem volt más, csak a nyakamban a fényképező, meg a távcső.
Volt alkalmam, hogy a távcsőben kukkolgassak, mert az összes oszlopfő, kupola, oldalhajó, szentély stb. gazdagon volt mintázva, nem is faragásokkal, hanem aranyló mozaikokkal. Az alap (a háttér) mindenütt aranylemezkékből volt, és a téma pedig színes mozaikkockákból kirakva.
Maga a bazilika nem túl nagy, szerintem nem is használják egyházi célokra, hanem elsősorban az idegenforgalom céljait szolgálja. Olvastam róla, hogy virágkorában arra szolgált, hogy a tengeri utazók ide pakoltak be a hozott áruikat (mármint itt raktároztak el a kincseket) - amit aztán majd a velencei kereskedők terítettek Európa szerte.
Délután aztán hajóra szálltam, hogy átmenjek Buranóba. Ez a kis sziget is mocsár volt azelőtt, amit mesterségesen feltöltöttek, úgy tettek egyáltalán lakhatóvá. Sokkal színesebbek a házak, mint Muranóban, olyan, mint valami mézeskalácsváros, vagy legalábbis gyerekek meséskönyvébe illő. Itt azonban nem az üvegművesség a fő attrakció, hanem a csipkekészítés.
Beszédbe elegyedtünk egy idős nénivel, aki éppen dolgozott egy kis csipke pillangón. Mondja, hogy 70 éve foglalkozik a csipke készítéssel, mert a családi munkamegosztás úgy néz ki, hogy a fiatal kislányoknak adják a legegyszerűbb varrásokat, míg az ügyesebb családtagok varrjak a mintázottabbakat.
Mutatta, hogy az a pillangó, amit varr éppen, egy kb. 5 cm méretű munka, az hozzávetőleg 5 nap alatt lesz kész. Előbb egy papírra odarajzolja a formát, és úgy fog neki, hogy a papírt hímezgeti, és amikor már a sok tűszúrás miatt a papír elenyészik, akkor kihullik a papír forgács.
A következő nap elballagtam a S.Marcóra, hogy átszálljak arra a hajóra, ami a Lidóra megy. Nohát ez egy olyan békebeli üdülõhely, mint amilyen Abbázia volt (és megõrzött az akkori volt hangulatából néhány utcáját, néhány tengerparti palotáját.
Itt a Lidón is pontosan érezni a régi nagypolgári, vagy arisztokrata vendégek számára teremtett légkört, az ápolt kertekkel, a Hungaria Grand Hotel fõhomlokzatával, a széles sétálóutcával, stb.
Igaz, hogy a parton már nem azok a vászontetõs ülõszékek vannak meg, amelyek a háború elõtti tengerpartokra jellemzõ volt itt is (vagy például a „Van aki forrón szereti” filmben a tengerparton) – pedig pont azt reméltem, hogy esetleg megõrizték annak is a hangulatát. Hát nem, hanem csak olyan napernyõk vannak telepítve, amelyek alatt a szétnyitható nyugágyak akármelyik másik tengerparton is lehetnének nem csak Olaszországban, hanem akár Spanyolországban, vagy bárhol.
Nem számít még fõszezonnak a május közepe, tehát a parton viszonylag kevés ember volt, annak ellenére, hogy vasárnap miatt azt hittem, hogy tolongás lesz. A napernyõket nem is igen nyitották fel.
Tulajdonképpen nem is maradtam olyan nagyon sokáig, hozzávetõleg olyan 12-tõl, talán ha fél háromig töltöttem az idõt a parton, de ez alatt eszméletlenül felégett a bõröm. B-(((
Pont úgy nézek ki, mint azok a német turisták pl. Kanárin, akik egyetlen nap alatt szeretnék elérni a „nyaralni voltam – jót pihentem” látszatot, ehelyett viszont az elsõ nap mind olyanok, mint a fõtt rák, hogy aztán a teljes nyaralásuk ideje alatt már ki se tudjon menni többé a tengerpartra, mert annyira ég a bõre, hogy fáj.
Nahát így jártam én is.
Nézegettem a TOP 10-es útikönyvben, hogy mi van még, amit javasol megnézni, de én még nem láttam. Hová is menjek délután? Talán addigra enyhül a nap ereje, és nem égeti annyira a bõrömet.
Szóval kaptam magam, és elmentem a Triponti-hoz elõbb, aztán megkerestem a gondolajavítót – ámbár ott éppen zárva volt, sem javításra váró gondola az udvarán, sem senki ember fia.
Mégiscsak jobb így, mintha úgy fejezném be, hogy itt is voltam, de nem is láttam rendesen.
Ki tudja, hogy mi marad meg ebbõl a városból ugye – nem csak azért, hogy folyamatosan süllyed, hanem azért is, mert egyre inkább kirakat-város lesz belõle. A lakosság leginkább elköltözik innét, mert életvitelszerűen nem praktikus itt élni. Nem a vízi utcák miatt, hanem azért, mert nincs olyan ifrastruktura, amihez más városlakók szokva vannak. És akkor nem is csak azt említem, hogy nem tudnak autózni, motorozni, biciklizni, hanem vagy gyalogosan is lassan, vagy vízibusszal is lassan lehet, hanem inkább az van, hogy itt nincs sem óvoda, sem iskola, a gyerekeiket minden reggel vinni kell Mestré-be, a legközelebbi szárazföldi városba, meg nincs itt olyan élelmiszerhálózat sem, ahol jókat lehetne vásárolni, hanem szintén Mestré-be járnak át az Auchan-ba. Kisboltok vannak ugyan, de annak nem elég gazdag a kínálata.
Ez a város már most is csak kizárólag a turistákért van, lépten-nyomon éttermek, bárok, fagyizók, borozók, de leginkább, mindent elborító mennyiségben a szuvenir árusok. Abból van a legtöbb.
Oké, hogy Görögországban is a tengerparti üdülõhelyeken ott kínálgatják a matricázott pólót, meg minden egyéb gagyit, amire buknak az ukrán turisták, de itt még fokozottabban látszik ez.
A sikátor olyan szűk, hogy két ember alig fér egymás mellett, de amint kiérkezünk egy kis palazzóra, ott már ácsorog 2-3 ajándékárus.
