A falhoz rögzítés alatt gondolom, hogy az alapárok oldalfalára, a talajra gondoltál. Szerintem nem fogja eltörni a 6cm vastag XPS-t a beton, ha nem sík felületre fekszik fel, hanem csak foltokban a felületen szanaszét.
Ha málik az árok oldala, akkor nehéz lesz oda maradandóan rögzíteni bármit is, főleg pontosan, de nem rossz az elgondolásod (ha jól értelmeztem). Meg kell próbálni, hogy rögzül-e megfelelően.
Hidd el hogy nem lehet megcsinálni. Próba után írtam ide, képeket is raktam be.
Más egy 4mm átmérőjű acél szöget beütni ytongba, ami tengelyirányban halad és kúpos az eleje. A dübel palást irányban akar átmérő 10mm-ről 13,5mm-re tágulni. Na ez az ami nem ment.
Igyekeztem visszaolvasni, de nem találtam tapasztalatokat a gödörbe behelyezésről.
Konkrét tapasztalatoknak/módszereknek én is örülnék, mielőtt nekilátok. Ha van valakinek ötlete/főleg tapasztalata ne rejtse véka alá.
Azt még gondoltam, hogy felúszik betonozáskor, ezért próbálom rögzíteni a falhoz. Ha nagyon labilis kihúzok elé még egy vékony drótot is. Gányolás mesterfokon.
De eléggé megrémültem, attól, hogy eltörhet. Mert, akkor megy ki a levesbe az egész.
A műanyagbeütőszeget viszont relatíve könnyen meg tudom hajlítani, kb 4mm átmérőjű lehet. De ezzel kicsit vitatkoznék. Mert inkább úgy fogalmaznám meg, hogy a beütés előtt, de betett beütőszeg kiálló része a ráütéstől ne görbüljön el. És ez kisebb merevséget jelent, mint hogy kézben ne lehessen meggörbíteni. Amit próbáltam 160-as esetében kiáll kb 35-40mm-t. Bent van 130-125mm, ez azért már tart annyira, hogy tengelyirányú erőtől ne görbüljön meg.
1. alap kiásása. Annyival szélesebbre, amennyi a szigetelés.
sajnos köves a talaj, ezért valószínűleg össze-vissza lesz a fala. Ha kell megpróbálok ásóval egy kicsit korrigálni.
2. Bemászok a gödörbe és kimérem, hogy hova akarom a szigetelés. Valószínűleg felülről mérem be, mert az a lényeg, hogy az alap teteje legyen egy sikban. Ill a szigetelés teteje az majdani beton tetejével, a zsalukő aljával legyen egyvonalba.
3. Előre hajtogatok és felszeletelek kb. 30cm hosszú 2-3mm-s betonvas darabokat, amiknek a végét (pár cm) 90 fokban elfordítom.
3. A hosszú részt beverem a falba és a rövid szakasz tartja alulról és felülről a táblát.
Remélem táblánkét 2 alulról és egy felülről elegendő lesz. Ha nem akkor 4.
A 6cm vastag táblákat félbevágom és úgy teszem az alapba. 60cm mélységben.
A vastagabb 10 cm vastag szigetelést, majd késöbb (jövőre) ragasztom a két sor zsalukőre. Ez ugye egy kis + ásást jelent, mert az alsó sor zsalukő a talajszint alatt van.
Vasalva lesz. Méghozzá nem a gödör alján, hanem a sávalap felső részén.
Tehát a vas remélem késöbb keröl majd be, mint a szigetelés. Félig megtöltik betonna aztán bele a vas és rá többi beton.
"Ha esetleg nem síma gödör falfelülete, nem fogja széttörni a beton az XPS-t, ahogy odaszorítja az egyenlőtlen falfelülethez?"
De igen . Nagy esellyel el fog torni az XPS tabla . A savalap godorben levo leszigeteleserol volt mar szo regebben . Nagy taknyolas- kinlodas lesz vele . Ha befolyik ala a beton , akkor jon majd felfele az XPS mintha huznak, ha nincs kitamasztva torik - hajlik (a hajlik nem olyan nagy problema a fold alatt) , ha surun lesz vasalva( lesz ?) akkor a vastol nehez lesz kotozgetni-tamasztani az XPS lapokat . Ha meglesz, majd oszd meg a tanulsagokat . Hasznos lehet masnak is.
Lakásfelújításban vagyok és a mennyezetre szeretnék parafát tenni, azt hallottam ez az egyik legjobb a hangszigetelésre. Panelban ez nem mellékes dolog, ne kelljen mindig lejönni a szomszédoknak. Más is hallott már róla?
Igazad, van nem sokat agyaltam rajta, de úgy gondoltam, hogy ha mást nem a lábazatba rögzített tartó sin csak megtartja.
Tudom, hogy most kell gondolkodni rajta, ezért köszönöm, hogy gondolkodásra serkentesz, de az az igazság, hogy olyan messze van ez még, és addig lehet, hogy annyit változik a dolog. Lehet, hogy nem is lesz tégla burkolat a lábazaton.
Nem akarok nagyon erőszakos lenni (mert egy hónapja is jeleztem ezt), de az a lebegő téglalábazat nem hagy nyugodni.
A rajz szerint simán a talajon (járdán?) ül. Ha a gravitáció miatt nem is aggódunk, az ellenkezője is gond lehet. Télen a fagy úgy meg tudja emelni a talajt (járdát?), hogy leszedi azt a téglacsíkot a lábazatról, de még a felette lévő EPS-t is letúrja. Egyébként fagy sem kell hozzá, a frissen épített ház alatt a talaj jó eséllyel törömörni fog, a ház megy egy kicsit lefelé, a lábazat meg marad.
Sokmindentől függ. Tájolás, szélvédettség, beépített garázskapú, oldalbejárat, ablakok,plafon,oldalfal,padló hőszigetelés. Mivel valószinűleg nincs fütve így a hőszigetelés csak csökkenti a kinti benti hőkiegyenlitődést...amikor pedig kinyitod az ajtókat kiegyenlitödik...:) Pár fok elönyt biztosit csak....
30-as Mátratherm téglából készült garázsban, (csak sima külső belső vakolás + kiváló födémszigeteléssel feltételezve) hány fokos külső hőmérsékletnél lenne 0 fok? És ugyanez 5 cm külső , hőszigeteléssel kb. hány fokig lenne fagymentes?
(M)Akos ezt kerdezte: hogy ne csapódjon le RAJTA pára? Tehat a hideglevegobol nem a cso belsejeben fog para lecsapodni, hanem a kulsejen, mivel a benti levego melegebb, tobb parat kepes magaba fogadni. Igy a hideg levego lehuti a csovet es a hazban kicsapodik a cso feluleten a para. Ezert valoban be kell szigetelni legalabb 5 cm szigeteloanyaggal es a feluletet alufoliaval, vagy valami vizszigetelo foliaval leragasztani legmentesen.
Nem mindig a kőműves dolgozik...arra ott vannak a segédmunkások...:)
A szinteltolás miatt a falad védtelen 2 dolgot lehetne megfontolni. A szinteltolásnál is Ytong A+ -s téglát használni esetleg tégla +Multipor. Vagy a föld felé eső oldalon függőbe hőszigetelés rakni be úgy hogy a sárga csikig felérjen... egy képzeletbeli vonallal probáld a hőszigeteléseket összekötni....
Nem mindig a kőműves dolgozik...arra ott vannak a segédmunkások...:)
A szinteltolás miartt a falad védtelen 2 dolgott lehetne megfontolni. A szinteltolásnál is Ytong A+ -s téglát használni esetleg tégla +Multipor. Vagy a föld felé eső oldalon függőbe hőszigetelés rakni be úgy hogy a sárga csikig felérjen...
ne bizd el magad. en mar lattam komuvest. nem fogja ertemi miert ez a pocsoles, szerinte felesleges. ha nem talalod meg vele a hangot, akkor direkt nem ugy fogja rakni, mert tudja hogy utanna nem lehet korrigalni, es magaban rohog, hogy csak ugy lett ahogy o mondta...
Ki kellene számolni, hogy a csőszigetelés lakás felöli oldalán mennyi lesz a hőmérséklet ha a beszívott levegő -10;-15 C. Jó lenne ha legalább 17 fokos lenne.
Hát azért abban azért reménykedm, hogy egy kőművesnek nem okoz gondot 4cm-el arrébhelyezni a zsalukövet az alapon.
Bár nem vagyok kőműves (ez meglátszik), de ha ezt sem tudja megoldani, akkor ne rakjon falat sem. Az alapba helyezett szigeteléshez pontosan ki tudja mérni a betolás mértékét.
Kösz, azért nagyjából értem, de ez esetben aggasztó a nyaralóm esete, mert ott Betonyp lapok közt 10 centi kőzetgyapot ölég szar állagú, (egy eltört, garanciában cserélték, dehát toprongyos kőzetgyapot volt az, gondolom a többi is olyan).
Belül sztirolfólia párafék, a panelen kívül meg 5 centi Dryvit.
Ennek nincs párakapacitása, ahogy így elnézem...
Mert a konklúzió nekem az így a gyorstalpaló után, hogy a párakapacitáson bukhat minden....
Nade én nem arról a triviális esetről ábrándoztam, hogy a felületen csapódik le a pára, hanem azt gondolom, hogy a ( egyelőre legyen homogén tégla) falban.
A felületi az sima ügy, azt még én is értem....:}}}
muszaj lesz elovedd a pattantyust ha a vegere akarsz jarni. nekem nincs...
a paradiffuzios szam az a csupasz levego es az adott anyag paraateresztesenek hanyadosa.
a paradiffuzios egyutthato az egy g/h/Pa/m dimenzioju szam. egy meter vastag egy m2 anyagon egy Pa nyomaskulonbseg hatasara mennyi viz megy ar orankent.
ebbol ugy tunik, hogy a levegoateresztessel egyutt van csak ertelme. vagy az is lehet, hogy ugy kell erteni, hogy a levego nem mozog, csak a viz, es a nyomas alatt parcialis nyomas kulonbseget kell erteni.
az biztos, hogy az epengedelyhez kell paratechnikai meretezes. es az kb abbol all, hogy szerkesztenek egy abrat, hogy szavany szerinti kinti-benti korulmenyek mellett hogyan fog a fal keresztmetszeteben alakulni a hoemrseklet es az absz paratartalom. le kell vezetni, hogy a hivatalosan vizsgalando szituacioban nem lesz a falban harmatpont. sajna nem tudnek ilyet kesziteni, utanna kellene neznem.
de az tuti, hogy a jo paraatereszto es szigetelo fal+vekony eps szigeteles azert buko, mert a para jol ki tud menni a tegla-eps hatarig, es ha az eps vekony, akkor ott meg eleg hideg van a harmatponthoz.
Az a ház rádiófreki szempontjából csupa lyuk, szól bent a mobil...
Kapaszkodj, a több száz wattos mikrosütődbe beteszed a telefonodat ( azért ne indítsd rá a kraftot) simán fölhívhatod, pedig az életvédelmi okokból ( elvileg) árnyékolt. Az ablakfólia urban legend...
Külső faltól 3 méterre, szintén főfalban van a kémény, ott lesz a kályha.
Padlószint felett viszem (már nincs már más lehetőség - burkolva, festve van), de bútor lesz majd azon a falon, ami takarja. 30-as főfalban van a kémény, de abba nem tudok bevésni egy 13x13 cm hornyot sajna. Meg akkor is szigetelni kéne, de mennyivel...?
Épp kilátás van egy toronyra, hogy a fene essen abba a baromba, aki egy gödörbe rakta az atennatornyot, amúgy meg azt szoktam mondani, hogy én vagyok akkora úr, hogy ne legyen mobilom....:}}}
Ami persze csak egyre korlátozottabban igaz...
Amúgy tényleg csak úton viszem magammal. Van énnekem rendes telefonom is...:}}}
2. a falban kifele nem csak a homerseklet csokken, hanem az abszolut paratartalom is! hogy mennyire, azt fejezi ki a paradiffuzios ellenallas (i szam) nevu parameter.
Na ne már ...:}}}
Nekiálltam a Pattantyúsban matatni, de már nagyon lankadt vagyok, de a mostani 20 fok, 60% páratartalom ( lehet, hogy baromság, de tegyük fel) 20 g/m3 az abszolút vízmennyiség.
Az ott van benne. Aztán, mert a hideg irányába nyomul a gőznyomás, még nem fogja elhagyni a benne levő vizet, miért tenné??
Az persze igaz, hogy minimális gőz van a víz hármaspontján is, de az nemigen tér el a 0 foktól.
( Tényleg nem Pattantyúsozok...)
Namost, a gőz nyomakodik kifelé ( szerintem ebben a topicban nincs élő ember, aki nem így látja), és egyszer csak lehűl.
Majd keresek táblázatot, de megintcsak példának, a 20g/m3 mondjuk +5 Celsiuson 100 % páratartalom, kicsapódik.
De az még bőszen a falamban van...
A páradiffúziós szám nem azt adja meg, hogy adott páranyomásnál időegység alatt hány g/m3 víz tud átmenni??
Mert az rémlik, ez a páradiffúziós szám nem nulla az alufóliánál az említett könyvben.
Korábban bedii topiktárs többször is modellezte ezt a problémát - megkerestem konkrétan is, ebben a topikban a 18196-os hozzászólásában, a passzívház topikban pedig a 14143-ban. (érdekes lehet még a 14345 is.) A következtetését pedig ide másolom:
Bediiii válasz | megnéz 2009.04.27 18:42:14 Š (14358) Elnézést, ha félreérthető voltam. Szerintem az alap oldalán a mélység fontos, a vastagság nem annyira. Előzmény: teszvesz (14357)
Ennek alapján én a sávalapot teljes mélységben, de csak 5 cm vastagságban szigeteltem. Sajnos tapasztalat még nincs, decemberben költözünk...
Nekem tettszik, de a köművesed biztos nem tudja jól megcsinálni igy mivel nehéz a sávalapnál és a zsalúkönél 12 cm -s beugrás rakni...
Szerintem maradjunk a 2 sor zsalúkönél. Azonban akkor az alap árok kiásásnál 1 sor zsalúkönyivel lejjebb kezdődik a lábazat. Úgyan annyiba kerül és a mester sem fogja elrontani..:) Gondolj arra is hogy egyszerűen kell hogy dolgozzanak minél kisebb hibázási lehetőséggel...
1. a nulla fokos levego is elbir valamennyi vizet, csak nagyon keveset. 2. a falban kifele nem csak a homerseklet csokken, hanem az abszolut paratartalom is! hogy mennyire, azt fejezi ki a paradiffuzios ellenallas (i szam) nevu parameter.
ha a homerseklet lassabban csokken mint a paratartalom, akkor nyertel.
Rosszul látod. mínusz fokos levegőnek is van páratartlama. Szó nincs arról, hogy ahol eléri a 0 fokot, ott kicsapódik a pára. Azzal az építőanyag praktikum könyvvel szerencsés vagy. Ma már nem gyakran bukkan fel. Amúgy valóban a párazáró fóliáknak sem 0 a páraáteresztése. Valósabb a párafékező kifejezés. A páratechnikáról az előző oldalakon volt egy nagyon frappáns leírás. Olvasd vissza
1. a nulla fokos levego is elbir valamennyi vizet, csak nagyon keveset. 2. a falban kifele nem csak a homerseklet csokken, hanem az abszolut paratartalom is! hogy mennyire, azt fejezi ki a paradiffuzios ellenallas (i szam) nevu parameter.
ha a homerseklet lassabban csokken mint a paratartalom, akkor nyertel.
1. a nulla fokos levego is elbir valamennyi vizet, csak nagyon keveset. 2. a falban kifele nem csak a homerseklet csokken, hanem az abszolut paratartalom is! hogy mennyire, azt fejezi ki a paradiffuzios ellenallas (i szam) nevu parameter.
ha a homerseklet lassabban csokken mint a paratartalom, akkor nyertel.
Egy komoly betontehelés alatt nem tudom mennyit bír ki az a buborék. Ha 10cm vastag a beton és 2200kg/m3 sűrűséggel számolunk, akkor 220kg jut 1 m2-re. 1 dm2-re pedig 2,2 kg. Ennyit elméletileg megtart a fólia.
Én ráálltam háromféle buborékosra: a borsónyira, a diónyira, meg van egészen nagy az már zacskónak számító csomagolókacatom.
A harmatpontnak meg a falazaton kívülre kellene esni. Tehát a falazatban ne legyen párakicsapódás!
Most coming outot hajtok végre...:}}
Nyilvánvalóan hülye vagyok a dologhoz, de azért csak kérdezek...
Szóval: bent van mondjuk 20 fok, a falfelületen van pici hőesés,de ez most ne számítson, aztán legyen homogén 50 centis kisméretű tégla, mint a városi lakásomé, kint meg - 10 fok.
Akármilyen szolid a páratartalom bent, kifele menet hétszentség, hogy a harmatpont ( ha máshol nem, a külső felülettől legkésőbb a falban 20 centire lesz, 0 fokon biztosan kicsapódik).
Most akkor ki kivel van??
tuutuu
most Párához Nem Értő
P.s.: a belső oldali párazárást persze értem, de még az alufóliának is van nem nulla mértékű áteresztése az "Építőanyag praktikum" c. ölég vaskos könyvben
A lábazaton ahol a kő van és sárga szinnel jelezted a hőszigetelést oda rakd a pirossal jelzett XPS vagy expertet. Legyen akkor 10 cm . A sávalaphoz ahol most van a piros ne rakj semmit. Legalább 2 zsalúkővet hasznáj a lábazathoz az pont 60 cm -s. Igy kiadja pont ami kell. Amúgy padlószintől legalább 50cm -ig kell szigetelni a lábazatot...
Ergo sporoltunk 2 cm -t :), valamennyi sárga hőszigetelést és jobb lett a lábazat. Igy már is meg van az ára az XPS-nek....
Ajánlom figyelmedbe a www.kucsaker.hu -t ha Veres környékén vásárolsz. Itt márciusban szoktak az XPS -l akciózni kb 5-10% körül....
tudod hanyan epitenek pl konnyuszerkezetes hazat padlofutessel? a padlofutes a leheto legnagyobb idoallandoju futes. oda kelleni fog a komoly ontanulo pid szabalyzo.
Pl. én, mert nekem bent van a padlófűtés.
De mert villanymérnök vagyok, készülök a leckére...:}}}
( Még nem üzemel, kazán sincs))
Na, az lesz a lecke, kazánt találni, ami normális....
Van, 9 db 90x150 nominálméretű, kicsik. De mint írtam hővisszaverő fóliázva, 4 gyárilag volt duplaüvegű, a többit magam sk. dupláztam, de a Corgonnal föltöltés még meg se volt, majd ha tartósan kint fogunk lakni. Ennek ellenére, átmeneti időben kinyitva az zsalugátereket, banga meleg tud bent lenni, bár a fóliázás jól érzékelhetően hatásos. ( Elsősorban betörési szempont miatt rakattam fel, de persze a mellékhatás is számít).
De zsalugáter az mindegyiken van, és már tervezgetem a ...cell betétet az üveg-zsalugáter közé.
Persze így a házban nem lehet növény, de minek, van kint elég, a műholdról egy zöld paca az egész...:}}}
5000-t tennék rá, hogy nem az Alföldön, hanem valahol a hegyekben van az a nyaraló! Eleve más a mikroklíma: ez 1.
Biztosra ne fogadj..:}}}
Nem tagadom, hatalmas fák között áll, a nap alig süti, mert még az építés előtt nekiláttam fákat ültetni ( most már kivágni kéne egy-kettőt) .
Javaslom mindenkinek, hogy juhart telepítsen, hamar nő, hatalmasra.
Azonban a helyzet az, hogy aktív dolgozók ugye napközben nincsenek otthon, másrészt hiába nyaraló, a kánikulában az átszellőzött kéthéjú lapostetós tetőalatti, 40 fokos lakásból mindennap kijártunk.
Megint más, hogy a pincéből a pár nap után kellett fölfújni kis hűvöset, de enélkül se lett 25-26 foknál több.
"Ha pedig a gáz majd drágul (mert fogyóban van) és a villany "
sanszos
"(talán) olcsóbbodik (mert zöldül a termelése és lesz bőven), "
erre ne vegyél mérget.
Zöldül a termelése - ez alapvetően egy jó dolog, de jelenleg a zöld áram drágább, mint a hagyományos.
Több lesz belőle: a fosszilisek drágulásával egyr ekevesebb ilyen áram lesz (illetve egyre drágább lesz az ilyen áram). E miat nem lesz (kezdetben) egyre több áram. A zöld áramtermelésnek korlátai vannak, ezeket kezdetben nehéz lesz átlépni. Az átlpésük ugyanakkor nem lesz olcsó (pl. HVDC-re alapuló Ésazk Afrikai áramteremlés Európának).
A környezettudatosság növekedésével egyre takarékosabb készülékek épülnek, így az áram használati értéke egyre nagyoobb lesz (mivel kevesebbet fogyaszt a vevő, így fajlagosan többet ki tud majd fizetni az áramért).
Igazad van, csak en mar a valosagot irom, mert nalam is 45cm-es tomortegla fal van. Mielott nekialltam a szigetelesnek, akkor az atlag fogyasztasom 1750m3 gaz volt. Jelenleg a 20cm szigeteles a falakon, 35cm szigeteles a fodemen, 3 retegu uveg a nyilaszarokon, rekuperatoros szelloztetes es napkollektorok futesrasegitessel. Igy lett az atlagfogyasztas 550m3 gaz. A tobbit rad bizom. Egyik dolog az elmelet es masik dolog a valosag. Eleg, ha a hazad egy kicsit szeles helyre epult, mar 10%-ot hozza is szamolhatsz a fogyasztashoz.
Az elmu hivatalos doksija szerint olyan levego-viz hoszivattyu uzemeltetheto geo tarifaval, ami 2 fok kulso homerseklet eseten (1 fok harmatpont mellett) 35 fokos vizet legalabb COP3.1, 45 fokos vizet legalabb cop2.6 csinal.
Tulajdonképpen jól írtad. Amit még querty.hu-nak mondott a kivitelezője a szilikát kifoltosodásáról polisztirolon, az meg egy rossz találgatás. A szilikát előnyei ellenére jóval problémásabb anyag, könnyebben kifoltosodik. Érzékenyebb a körülményekre és a kivitelezésre is, de ettől függetlenül a foltosodás oka általában ugyanaz mindkét anyagnál. Azt nem tudom, hogy mások kik a fórumon, de részemről hidd el, hogy teljesen természetes, hogy bizonyos területeken jobban képben vagyok, mint a területi képviselők.
Jo, igazad van, igy altalanossagban nem igaz. Akkor igaz, ha 1) levegos hosziv. es minuszban ugy melegiti le a jeget 2) ha a plusz teljesitmenyt mar csak nagyon magas leado oldali homerseklettel oldana meg, ahol mar nem hozza 1 fole a COP-t. Jo, nyilvan ilyen rendszereket nem szabadna egyeduli forrasnak betervezni, beszerelni... szoval akkor vegyuk targytalannak, bar tartok tole, azert van par ilyen is.
Bocs, ezt a reszet nem tudtam (bar nem tudom, hogy a taviranyitott futesmennyisegu az vajon hoszivattyus-e is egyben, szerzodessel nem csak ASZ megoldasokkal talalkozom idonkent). Azert ez durva mert bizonyos hoigeny felett (homerseklet alatt) jobb a hosziv. helyett meg arammal is jobb direktben 1-es COP-val futeni... Na majd kovetkezo Construman kifaggatom oket, hogy megis hogyan gondoljak.
anno amikor kezdodott, atolvastam a nemet eon vagy ki tok ugyanilyen nevu es alaku konstrukciojanak szerzodesi felteteleit. (nemetbol nem vagyok tul penge)
a hulye listan levo felkent papok tema ott persze nincs.
de az, hogy nem lehet a keszulek egyetlen helyseget futo, hogy nem lehet mas futesed, es igy tovabb, az mind ugyanugy benne van. es total az az osszkep, hogy olyan a feltetelrendszer, hogy szepen josolhato legyen a fogyasztas. meg kulon arra is kiternek, meg vannak alkategoriak, hogy a segedberendezesek (szellozes pl) mehet-e nemgeorol vagy sem, cekaszos kiegeszito futes mehet-e a georol vagy sem, stb.
nekem tisztan latszik, hogy az a lenyeg, hogy ha ma -5 fok van, es X volt a fogyasztas, akkor jovo hetfon amikor -5 fok lesz, igyanugy X legyen a fogyasztas. ne legyen az, hogy amikor nagyhideg van, inkabb massal futesz. ugyanezert nem er a levegos hoszivattyu.
Tudtommal ez a nemeteknel forditva mukodik. Ott olyan csomagot vesz meg a user a szolgaltatotol, hogy azon a relen a szolgaltatonal levo idojaraskoveto vezerlese szerint lesz vagy nem lesz futes... (tegyuk hozza, kicsi teruletu szolgaltatok vannak). Az itthoni hoszivattyus tarifa feltetele, hogy a "felkent" partnerek (termeszetesen meregdraga) rendszerei kozul vasarolj... magyaran nem kell semmit kizarni, csak ha nem akarjak (esetleg ha rosszindulatu vagyok: ha nem tejel eleget), akkor nem veszik be a korbe. Ha meg beveszik, kenytelen beepiteni az a'raiba az extra koltsegeit... Ja es Mo-on egyelore tudtommal csak elmu-emasz teruleten van.
Nekem van szigetelésem (5cm nikecel) a lakáson, de egy szoba, ráadásul a gyerekek szobája rendszerint hidegnek találtatik, tudniillik az az északnyugati falon van.
Arra gondoltam, hogy a szigetelésre teszek még egy réteget, azt pedig betakarom lambériával. Ez illik is az összképbe, meg szerintem még 5 centi+ 1 cm lambéria az már elég lenne.
Az a kérdésem, hogy milyen szigetelőt érdemes rátenni, illetve, hogy a szigetelő meg a lambéria közé kell-e valamilyen fólia, vagy sem.
Az elképzelés az lenne, hogy saját kezűleg berácsozom riglifával és ilyen közetgyapot táblákat teszek bele, amit lezárok a lambériával.
A szilikon az sokkal dragabb. Az emberke tuti, hogy szilikatot mondott. Meg kihangsulyozta, hogy "csak" 10%-kal dragabb... Sok ember innen a forumrol jobban kepben van a valaszokkal, mint a gyartok oldalan megadott teruleti kepviselok es alkalmazastechnologusok.
Sajnos az elorejelzeseket figyelve lehet, hogy inkabb tavaszra tolom ki a szinezest. :(
Ha jol ertelmezem: - gletteles utan erdemes varni 3-7 (esomentes) napot - alapozo felkenese utan varni 1 (esomentes) napot - vekonyvakolat felhordasa a legtobb csaladi haznal atlag 2-3 nap. ennek is esomentesnek kell lenni. a homersekletnek pedig minimum 5 fok felettinek. es utana meg X (???) napig ervenyesuljenek ugyanezek a feltetelek
nyilvan meg tudjak indokolni, de nagyon kodos lesz a dumajuk.
helyette meg is erthetjuk a motivacioikat. igy egy csomo dolog kitisztul, elore lathatjuk a reakcioikat, donteseiket.
a lenyeg, hogy egy szolgaltato szamara mindennel tobbet er, ha tudja hogy mennyi lesz a fogyasztas holnap 14:15-kor. ha segitesz neki ebben, akkor ad kedvezmenyt.
pl azert kell a geo tarifahoz hogy ne legyen mas futoberendezesed!, mert igy ha a meteorologia szerint holnap hideg lesz, akkor tudjak hogy fogyasztani fogsz. ha lenne eselyed bedurrantani a vegyeskazanba, akkor cseszhetne a meteorologiat.
Sziasztok!
Lenne 3 újabb kérdésem az alapozás/szigetelés témakörben. Remélem az utolsó.
1. kérdésem:
110x60-as a sávalap (muszáj).
12cm-es XPS/Expert 125x60cm-es kiszerelésben létezik.
A sávalap mélységében végig (110cm) kell rakni az XPS-t ??
Hét ez így igen drága lenne nékem. 55m-nyi alapot kell szigetelnem. Ez kb. 400e Ft. Érdemes rákölteni ennyit, ilyen megoldással?
Ha igen, ráköltök ennyit, de félek, hogy ablakon kidobott pénz lesz, mert mélyebben lesz hőhidam, felszedi az alap a hideget máshonnan... ?? Vagy jó így?
Verzióim: fektetve rakom az XPS-t a 60cm-es oldalával az alapba.
Kérdés, hogy van-e így értelme a szigetelésnek, hogy a sávalap fele mélységében van 12cm szigetelés? (Lsd ábra).
Vagy:
Pedig 10 foknal nagyobb kulonbseg nem ajanlott a kint/bent kozott, es ha azt tudja, az nekem eleg. Mellesleg igencsak szigetelesfuggo, hogy mennyire melegszik, vagyis hogy birja-e a foldregiszter, nem? [Nyilvan nem a mai jogszabalyokban eloirt minimumra gondolok, azt mar a mostani hazunk is tulteljesiti.] Igy se lehet igaz, hogy plusz hutes mar nem kell? Egyebkent nem kereskedotol szedtem, leginkabb olvasmanyelmenyekbol (itt a forumon).
Ha arra gondolsz, hogy a talajregiszteres szellőztetés majd hűti a házat, sajnos csalódni fogsz.
Legjobb esetben is inkább csak enyhe hűsítésről lehet beszélni, már csak az alacson térfogatáramok miatt is.
Ha valaki ezzel akar eladni neked egy ilyen rendszeret, azonnal zavard el. A rendes gyártók (Fränkische, Helios, Rehau) le is írják ezt: ez nem hűt úgy, mint a klíma. Nem arra van.
Sajnos, ha valaki ennyire rosszul tűri a meleget, mint pl. én, a klimatizálás elkerülhetetlen. Akárhogy hőszigetelek, árnyékolok, ha kinn 35 fok van, egy idő után benn is lesz vagy 25, és én annyiban már nem tudok aludni.
Ropteben csak bekukkantottam es valami nem stimmel.Ha a hazad jelenleg U=1,13 W/m2K es 2700m3 gazt fogyaszt, akkor az U=0,26W/m2K az 4.346 szor kisebb ertek,tehat ezzel a szammal kell osztani a 2700m3 gazt es az 621m3-t jelent. Vagy tevedek? Axiomanak igaza van, ami a szelloztetesi vesztesegeket illeti.
Kerdes, teljesen mas: a tetoterben megvan a hoszigeteles, ala megvan a folia, egyelore jo nagy rahagyassal (kb. 20 centi korul a falra logjon). Egyelore nem lesz gk., viszont a tetoteret szeretnem a hideg idoben amikor kint mar nem lehet teregetesre hasznalni, tehat paratermeles lesz (termeszetesen utana szelloztetessel). Nyilvan valahogy a most csak lazan lelogo foliat rogziteni kene a falhoz (bar vakolatlan tegla, ugyhgoy valamennyi nedvesseg arrafele talalhat keruloutat, de talan nem szamottevo). Milyen otletetek van erre?
Ezt nagyon szepen levezetted, koszi! Klimaval huteni??? Egy foldregiszteres szelloztetoben? Nagyon-nagyon meg lennek lepve, ha barmikor beindulna (legalabbis laikuskent korrekt szelloztetes-meretezes eseten nagyon nem latom hogy hogyan lehetne). Viszont akkor ezek szerint evi 300 ora alatt a futoszal nyer, hat most mar csak azt kell kitalalni, hogy alacsony energias/passziv kozeli hazban van-e annyi. (Mondjuk a direkt futes elonye meg, hogy nem feltetlen kell a szelloztetoben melegitsen, lehet a meleg-kritikus helyekre hosugarzo formajaban feltenni, masodik korben ugyis visszaoszlik az egesz hazra is.)
Ha eltekintünk attól, hogy fűtőszállal biztosan nem tudok rásegíteni a hűtésre (bocs', hülye vicc volt), akkor így néz ki az ügy:
Csak 1.000 óra/évvel számoltam (a fűtési időszak legalább 4.000 óra). 302 óránál egyenlők a költségek, utána már a klímák vezetnek. Direkt nem írok hőszivattyút, mert ha így hívják, akkor legalább tízszeres az ára :)))
Varj, en csak kimondottan a hoszivattyurol beszelek. A foldregiszteres-rekupatoros szelloztetes az alap. Azon felul mennyivel jobb (milyen sokat megy) egy hoszivattyu, mint egy sima futoszal?
A megtérülésem valamivel 0 perc alatti :)) A négy háló + dolgozó + nappali klimatizálására a legolcsóbb ajánlatom 1,5 millió volt, a ~300 m3/órás szellőztetőrendszerem 50 méter talajregiszterrel (részben saját szereléssel) megáll 1 millióban. A COP 3 alá nem esik, gyakorlatilag 3-nál van az az eset, hogy a villany ugyanannyiba kerül, mint egy nagyon jó kazánnal a gáz.
A választott elrendezésben szvsz az a jó, hogy: - mindig friss lesz a levegő; - ha kell, rá tudok segíteni a hűtésre; - hűvösebb estéken pár pillanat alatt be tudok fűteni.
Egyébként senkit sem akarok ilyesmire rábeszélni, csak Japofan hozzászólásában láttam, hogy 0,26-ra turbózott hőszigetelés esetén kihagyta a szellőzési veszteséget, pedig az itt már a hőigénynek akár a felét is elérheti.
Azt nem latom, hogy a 100e-es klima mennyi ido alatt terul meg 8 fokos kinti levegot hasznalo, es 20+ fokban leado (COP=? foleg a plusz ventillator miatt) esetben a sima futoszallal szemben (gondolom annal a beruhazas 10e alatt, vezerles kevesbe kenyes, a hosziv. az elso x idoben meg csak kompresszalgat, nem termel, nem fogja a szakaszost nagyon szeretni). Tevedhetek, erosen csak SZVSZ! Csak en a jovobeli hazamrol almodozgataskor emiatt hagytam ki a hoszivattyut...
Annyit azért hozzáfűznék, hogy a 370 m3/évben nem nagyon hiszek, mert itt már bele kell számítanod, hogy:
- megközelítően ennyi lesz a szellőztetési veszteséged; - a kéményes gázkazánod éves átlagos hatásfoka az eddigi pl. 80 százalékről az extrém alacsony terhelés miatt vissza fog esni pl. 60-ra.
Én is hasonló mértékűre javítottam fel a hőszigetelést, de vele együtt készül a talajregiszteres, hővisszanyerős szellőztetőrendszer, és bele lesz építve még egy 3,5 kW hőteljesítményű hűtő/fűtő klíma (100 eFt), ami az elhasznált levegő maradékhőjéből (a talajregiszter miatt 8 fok alatti nem lesz a hőmérséklete a kidobott levegőnek) az év nagy részében fedezni tudja a fűtési igényt. Azért megtartom a gázt is, az eddigi 40 kW-ost kicseréltem 14 kW-os kondisra, hogy ne szegényedjen el teljesen az E-on és a Gazprom :)
A http://digium.uw.hu honlapomon van egy nagy letölthető excel számolótábla, abba ugyanezeket az adatokat importáltam és számol egyéb fűtés dolgokat is.
Köszönöm mindenkinek a válaszokat, különösen az YTONG MULTIPOR tippet. Még nem hallottam róla, de szerintem pont erre van szükségem. Utána is nézek, hogy hol kapható.
Ez egy félköríves kinyúlás a konyhából, inkább étkező. A födém vasbeton lehet. Külső borítás csempe, körben műkő szegély. A csempézés alatt szerintem van hőszigetelés, de a műkő szegély és a födém hőhidat alkothat, mert a plafon érintésre nem hideg, kizárólag körben fal és a plafon találkozásánál van probléma. Ott érezhetően egy sávban hideg és a pára télen kicsapódik. Ha a műkő történetesen hőszigetelne, szerintem semmi problémám nem lenne. De sajnos a műkő bevezeti a hideget, hungarocellből meg nem lehet párkányt csinálni.
Valószínűleg itt alapvető probléma van, a lapostetőnél is fal és födém találkozása nem ilyen egyszerűen van megoldva.
A cél a belső falfelületen a sávban megjelenő párakicsapódás és penészedés megszüntetése.
Kis módosítással megismételném a kérdésemet, abban a reményben, hogy most kapok választ.
1. A ritkán járt padlástérben gyapot hőszigetelés van leterítve. Szeretném lefedni, hogy a por ne menjen bele, és az üvegszál se repkedjen. Tudom, hogy páraáteresztő anyag kell, így pl. a geotextília megfelel-e?
2. A ház kívülről kapott hőszigetelést. Sajnos egy gyenge pont maradt. A konyha fölött egy részen közvetlenül terasz van. A teraszt a szigetelés miatt nem fogom szétverni, sem betakarni, tehát a külső hőszigetelés nem járható út. Belülrő szeretnék hőszigetelni (kb. 4m2). Kérdés, hogy mivel hogyan. Tudom, hogy elvileg itt is a páraáteresztésre kell ügyelni, de felmerült bennem, hogy lényeges-e, hiszen kívül a terasz csempével van borítva, tehát ott a pára úgysem megy se ki, se be (?).
Annak van értelme ha a salakra ráteritek 10-15 centi kőzetgyapotot? Az ablakokat az idén cseréltük 1.1-esekre, egy új kondenzációs kazán is fel lett rakva, kíváncsi vagyok mennyi lesz a gázszámla a tavalyi 3500m3 után. Falszigetelés talán majd jövőre, bár jelenleg nem túl sok munkánk van, szóval majd meglátjuk mire lesz keret. A födém viszont nem kerülne sokba, arra még beinvesztálnák az idén. 45 cm felett mérem a falvastagságoz mindenhol, kivéve az északi falat, mert ott majdnem 50. Egyébként valóban a 70-es években épült a ház.
De mondok mást is. Kb 28 évvel ezelőtt kőpros vakolattal készítettük vakolást novemberben, nappal behúztuk ( nem pufajkában mert nem volt hideg) éjszaka megfagyott, és kora tavasszal tudtuk citlingelni. A mai napig fentvan a helyén
" De láttam olyat is, ami párás ködös ősz időben egy hét múlva csak hígabb volt a falon, mint mikor felvitték, illetve meg is folyt!" Egy lábazati vakolatból kinézem ha túl vastagon húzták, de pl egy kapart hatásúból nem.
Óvatosan ezekkel a kijelentésekkel! Egyrészt lehet, hogy bejön, de lehet, hogy nem. A műgyanta vakolat tisztán fizikailag köt, mint a technokol rapid annak idején), ki kell, hogy száradjon. Ebből kifolyólag nagyon szórhat az az idő, ami alatt kellően megköt, és kellően kevés víz van már benne ahhoz, hogy szétfagyjon. Egyrészt én is láttam már olyan vakolatot, aminek minden logika szerint illett volna megfagyni, és állt mint Katiban a gyerek, évek múltán is. De láttam olyat is, ami párás ködös ősz időben egy hét múlva csak hígabb volt a falon, mint mikor felvitték, illetve meg is folyt!
Amit Axioma leírt a fogalomról az rendben van. A falad hőátbocsátási tényezője saccra 1-1,2W/m2K között lehet, de hozzáteszem, hogy ikersejtből a 45 cm nemigen jön ki, csak nagyon vastag vakolattal, meg széles fugával. 12 és 25 cm volt ennek a téglának a szélessége 25 cm+ a vakolat volt egysorba. 38 cm (25+12+1cm fuga közte)+ a vakolat, volt egy sor futóra egy sor keresztbe építve (nyilván a megfelelőkötéssekkel ..stb).
A falat és a födémedet is érdemes hőszigetelni. Ez az összeállítás egy abszolult arányos kb 70-es évek technikai színvonal. Ha a ház térfogat felület arányai is hasonlóak, akkor nagyságrendilge igaz lesz az, hogy kb 30-30-30% megy el a falakon, a fölső födémen, és az ablakokon.
Kihagytam az utolsó kérdést! Hivatalosan mindenféleképpen gáz! Ha szerencséd van, akkor lehet, hogy megúszod. Láttam már olyat, ahol biztosan kapott minuszt a vakolat, és megmaradt. Viszont, ha gubanc van a gyártó komolyabb kivizsgálás nélkül időjárási adatokra hivatkozva el fog utasítani. Szóval szerencsejáték!
1,5 vs 2mm Ezeknél a vakolatoknál a max szemcseméret határozza meg a felkerülő vakolat rétegvastagságát. (szemcsevastagságban kerül felvitelre) Ami azt jelenti, hogy a 2 mm-esből több kell, (drágább lesz), vastagabb, erősebb lesz a kéreg, és a nagyobb szemcséjű kevésbé érzékeny az alapfelület hibáira. Műszakilag, mechnanikailag és élettartam szempontjából jobb a 2 mm-es.
Biztos, hogy szilikát vs műgyantát akartál írni? Amiket leírsz a szilkát alatt, azok a szilikonra jellemzőek, ami azért egész más. De persze hallottunk már ennél nagyobb sületlenséget is területi képviselőtől.
Ha szilikát, akkor azt nem ajánlom polisztirolos rendszerre. Sokkal jobb a páraáteresztése, de ide minek. Sokkal érzékenyebb, problémásabb anyag, mint a műgyanta. Meg egyebek ... ide ne!
Ha szilikon, akkor viszont egy minimális árkülönbséget megérhet, és akkor valósak a leírt tulajdonságok.
De jó! A már kikötött alapozóban sem fog kárt tenni az eső. Az, hogy hány nap alatt szárad ki, az erősen időjárás függő. Hőmérséklet, meg napsütés, meg szél, meg páratartalom, meg sokminden. Amilyen idő az előző napokbn volt 1-2 nap is elég lehet.
Az alapozónak nem lesz baja, max 1 nap, és szinezhető. Anno, kicsit megázott éjszaka egy felület, reggel színeztünk, semmi gyors száradás, zsidó, jó volt kényelmesen dolgozni.
Probald meg a retegrendszerkesztot (eptar.hu-n), bar a regi szerkezeteket nem biztos, hogy mindet megtalalod. Az 1 W/(m2K) - ha nem tevedek - azt jelenti, hogy ha a falazat ket oldala kozott 1 Co kulonbseg van, akkor 1 m2-en 1W tavozik (1J/s). Azaz k= (azaz most mar inkabb U=) 1 W/m2K es 10 fok homersekletkulonbseg 100 m2 eseten 1 ora alatt 3,6MJ, azaz kb. 0,1 m3 gaz futoerteke tavozik. Ezt batran szorozhatod a teljes futesi szezonnal (24*180), mert az atlag kulso homerseklet nem lesz 10-12 fok folott. Es akkor meg a fodemedrol meg az ablakaidrol meg az aljzatrol nem beszeltunk, es a 100 nm falfelulet is velhetoleg alulbecsles (nem alapterulet!). A fal hoszigetelese (ha hosszutavon tervezel azzal a hazzal) kb. 0.2 korul eri meg - termeszetesen csak akkor, ha az osszes tobbi feluleten is a hoszig. jellemzot felhuzod az annak megfelelo (nem vele egyenlo: felfele, fodemben 0.12-13 korul remlik hozza) szintre! Az aljzat a legnehezebb, plane ha a labazat nem, vagy nem megfelelo melyen szigetelheto.
Üdv! Egy ikersejt téglából épült vakolatokkal kb 45cm falnak mekkora vajon a k értéke? Ezt a k értéket hogyan kell értelmezni, ha mondjuk 1 k/w a megadott adat, az 1watt energiát jelent négyzetméterenként? Mennyi idő alatt? A padlást is szeretném szigetelni ha szükséges, itt betongerendák között van tégla(hórcsík?) 20 cm salakkal. Itt kb mennyi meleg mehet el? Van értelme ide kőzetgyapotot fektetni?
Mi is szinezes elott allunk. weber vekonyvakolatot rendelunk. Csak abban segitsetek, hogy milyent? ;) 1,5mm VS 2mm szemcsemeret -> tobben allitjak, hogy a 2mm-es gorduloszemcses kevesbe serulekeny (jegveres szempontjabol) diszperzios VS szilikat -> a teruleti kepviselo szerint az osszetetel szamit (jegveres szempontjabol), tehat a szilikatot erdemesebb venni. mondjuk mas kerdes, hogy EPS-re "folosleges", de csak 8%-kal kerulne tobbe meg "ontisztulo" is
Vakolasnal eleg az, hogy csak kozvetlen vakolaskor legyen meg az 5 fok? ;) Tehat ha ejszaka lehul 0 fokra, az nem gaz?
Ha a kikötött tapaszolt felületet eső éri, attól még semmi baja nem lesz! A baj abból lesz, ha nincs teljesen kiszáradva, mikor a nemesvakolat rákerülne. Ez általában foltos homlokzatban szokott megmutatkozni. Ahhoz nagyon vizesnek kell lennie, hogy ezen túli hibákat is okozzon.
ytongba egy 150-es szeget (kb 4mm vastag) elofuras nelkul minden tovabbi nelkul beuthetsz. siman fog annyit tomorodni az ytong, hogy a dubel nyiljon 2-3mm-t.
beton az talan mas lenne, de tuti nem veletlenuk olyan az a dubel.
z természetesen igaz, de azért lehet törekedni a jobbra. Másrészt pont a szoba sarkába vinné a hideget, ahol korábban már volt problémánk penészedéssel (még szigetelés előtt persze).
Ne törődj azzal a kis hőhíddal, inkább rögzítsd rendesen. Úgy értem a hozzászólásodból, hogy ez egy régi ház. Ennél jóval jelentősebb hőhídjaid vannak máshol valószínűleg.
Értem és meg is értem. :) Tuti iazad van. Én megkerestem a gyártót és ott kértem egy kivitelezés címét, hogy láthassam miről is beszélünk. Túl sok hihetetlennek tűnő mondat hangzott el az irodában, mint pl. a 45 fokos kiöntés. :) Minden további gond nélkül megadták amit kértem. Kaptam multi, (talán Pest egyoik legnagyobb beruházásának a címét és családiházas címeket is. A multi időpontegyeztetéses volt a csház nem. Mivel nem lakóparkban gondolkodom onnan a családiházas munkához mentem. A kivitelező még talán fanatikusabb volt mint az irodában az úr, pedig nem a cég alkalmazotja mint a végén kiderült. Mesélte hogy elment egy ismerőse ajánlatára egy próbavakolásra ahol az embereinek bizonyítani kellett a szaktudásukat. Először majdnem eljött hogy ő aki (már nem emlékszem) hány éve dolgozik a szakmában bizonygasson!? De ma már ajánlott kivitelezője a cégnek. Na Ő mutogatott ilyen dolgokat, mint a 2db sztirol közé öntés (egy ujjal tartva a sztirolt), égetés, formálhatóság... stb. De kaptam egy téglányi darabot és én magam is tüzeskedtem itthon. :) Más hasonló cégek csak olyan házakat emlegettek amik már szinezve vannak rég, munkát nem tudtak mutatni, és émiket sem. Jobbik esetben egy fedlap másolatot. Itt kaptam egy 100 oldalas még jegyzőkönyveket is tartalmazó komplett anyagot. A Vekla meg siralmas volt. Nekik semmi sincs. Duma az igen.
Sziasztok, nagy kérdésem lenne: 10 cm szigetelés került fel a falakra, mostanában fejezik be a vakolását. A csatornát is ki fogjuk cseréltetni. A kérdés: hogyan lehet rögzítenia csatornát hőhídmentesen (ahogy jön le a fal sarkánál)? Műanyag dűbelt lehet erre is használni?
Ertem en a tuzeset, csak ugye ott a kulonbseg, hogy a gyapot nem attol gyujtja meg a fat, hogy tarolta a meleget, hanem attol, hogy el kezdett egni onmaga (legalabb a ragasztoanyaga). Gyulladasi homerseklet alatt - azaz normalisan a tetoben - a gyapot sem tarol szamottevo homennyiseget, erre akartam kilyukadni. Egyebkent hol fogdostad az anyagot egetes utan? Kiallitason?
Tudom hihetetlen de megáll 45 fokban. Én azért kértem a gyártótól egy építési helyszint, hogy ezeken a dolgokon meggyőződjek. Láttam. A szél nyomásától a cserepek védelme és az 5N/mm2-es nyomószilárdság miatt nem aggódom. Talán a mozgást is kibírja törés nélkül, hisz a sztirol sem törik össze és azt sem tépi szét a szél, de ezért járok ide, hogy ilyen kérdéseket halljak. :) Nekem sok itt hallott dolog eszembe sem jut pedig fontos lehet. A súlya azonos a gyapottal. Nedvesen több de az építkezésen ahol voltam ott eps-el zsaluzták.
Én nem a tűzállóságot mondtam, hanem hogy a tüzet elvéve 1 perc mulva fogható volt az előtte izzó felület. Ha hőtömege lenne sztem nem tudnám megfogni még 5 perc mulva sem. De lehet tévedek? Erre van valamilyen mérési adat, esetleg követelmény? vagy ki lehet ezt számolni valamiből? Segíthetne valaki... :(
Azert ne tegyel mar egyenloseget az eghetoseg es a meleg elleni hoszigetelesi kepesseg koze... Nyaron csinaltak a 2 reteg kozetgyapotot, a hazunk eszak-del iranyu, es meleg volt aznap. Eloszor a deli oldal vizszintes felso sikjaba tettek be 1 reteg 14 centis hoszigetelest. Mar ettol erezhetoen csokkent a homerseklet az eszaki oldalhoz kepest! Meg ok se meg mi se nagyon akartuk elhinni, hogy ennyit szamit.
Azért nem a Baumix a megoldás. a MTH szinte semmi hőt nem tárol. Ha (és valóban próbáltam) égettem és elvettem a tüzet szinte 1 perc és ahol előtte izzot ott is szabad kézzel lehet fogdosni. A gyapot viszont még lángra gyújtotta a fa pálcát is. Hamarabb gondolnám hogy nyáron hűvös lesz mint a gyapottal.
A problemat ott latom, hogy mitol all meg az anyag 45 fokban? OK, alul osb-t rogzitesz a szarufakra, de felul mi fogja zsaluzni? Es azt a valamit hogyan tartod tavol a szarufatol? Es vajon elegendo lesz-e az ezen a rogzitesnel keletkezo merevseg utana a sok kg/nm tetofedo anyag kello megtartasara? A kerdes majdnem ugyanez, ha lefele bovited... OK, nedvesseg elfogadva. Statikus nem. A teto rengeteg hatastol mozog. Ha ez a hoszig. anyag bemerevedik, szerintem kepes azt eltorni, akkor meg a rendes kiegyensulyozott erohatasok helyett a tores helyere osszpontositani az orkan ereju szelet a szarufaba. Szerintem ettol csak rosszabb lehet, de termeszetesen ez csak teljesen laikuskent megerzes alapjan mondom. En nem homogen, csak olyan megoldast kerestem, ahol nem lehet a szigetelesi retegek kozott parafelgyulemles. Erre pont eleg a pur habbal odaragasztas...
"Ez is csak annak felel meg, akinek elegendo 15 cm hoszigeteles tetosikban"
Ha jól tudom max 18cm-ben tudja a szabványt (0,25). 15cm a szarufák között + rá és/vagy alá, és meg is van. Hol itt a probléma?
"A 30 centire bovites meg itt meg sokkal kevesbe latszik megoldhatonak, mint a kozetgyapot eseten"
Ezt egy kicsit bővebben, ha kérhetem. A kőzetgyapot 30 cm-ben nem 30 cm? Nem értem. Akár a cserép, akár a szoba felé (nem tenném) is hízlalhatom a vastagságot. Ha pedig a tervezési szakban már ezt is átgondolom (köszi a felvetést pont itt tartok) akkor tuti van rá más megoldás is.
"Valamint kivancsi lennek a tarto faszerkezetnek az ilyen (vizes?) anyaggal torteno korbeonteserol a statikusoknak, vagy favedelmi szakembereknek a velemenyere."
Ha a beöntés közbeni víz a kérdés akkor szerintem a tüzépen halmokban esőtől áztatott fát sem raknám fel. Ha pedig azt kérdezed hogy szárad ki, hát szerintem az 5 alatti páradiffúziós érték magáért beszél. A statikus szerintem azt mondaná, hogy egy szilárd anyaggal körbe vett gerenda erősebb mint ha szabadon van, a favédelmi szakember pedi azt mondaná (szerintem), hogy okos gondolat elzárni a kártevőktől és esetleg elkerülni így az éveken keresztül párolgó, esetenként rákkeltő vegyszereket. A tűzről pedig ne is beszéljünk.
Eyébként ha jól emlékszem pont te kértél homogén anyagra tanácsot. Ez sztem teljesen az.
Örülök, hogy nem vetted meg még azt a dűbelt. Az igazság, hogy nem mertem leírni, hogy azt inkább a kuka felé kellene terelni. Na nézzük, hogy mitől jó egy egyszerű dűbel.
Egyrészt tányérmerevség. Megfogod a dűbel szárát. és a tányér szélét és meghúzod. Ha könnyen hajlik, akkor felejtős.
Nyakmerevség. Ezt legfeljebb szemre becsülheted meg, de egyébként a dűbelek gyakori tönkremeneteli formája, hogy nem kihúzódik, hanem leszakad a feje.
Beütőszeg merevsége. Egy kezedbe az ujjaid közé fogod a beütőszeget, ha jelentősen meg tudod görbíteni, akkor felejtős. Puha beütőszeget nem tudod rendesen beütni, vagy nem fog rendesen megfeszülni, tartani. A beütőszeg végén van valamekkora sapka, ami beütött állapotban feltámaszkodik a dűbeltányérra. Ez azért kell, és ezért is fontos hogy jó legyen a beütőszeg, mert elsősorban ez tart, és nem a dűbelszár palástja.
Amit a boltban nem tudsz ellenőrizni, az a dűbel anyaga. Elsősorban azt, hogy fagyban mennyire válik rideggé.
Ami már nem kizáró ok, de jobb figyelni rá
8 mm-es dűbelszár. Főleg keményebb, tömörebb flazatnál nagyon nem mindegy, hogy 10-es vagy 8-as lyukakat kell fúrni. Ezért is van, hogy a nagyobb gyártóknál gyakoribb a 8-as.
Újrahasznosított műanyagból készült dűbel anyagának minősége mindig lutri.
Röviden ennyi, ami a legegyszerőbb kategóriáknál is feigyelembeveendő. Családi házas léptékben ritka, hogy baj egyen a nem megfelelő dűbelek kiválasztásából, de pnelházból már nálunk is szakadt le néhányról a homlokzati szigetelés.
Ebben az iranyban a hotomeg tobbet art, mint hasznal. A beltertol elszeparaltad, tehat a kulteri nyari meleget vagy a teli hideget "tarolja" nagy buszken, azaz pont rosszat.
Nem. Ez is csak annak felel meg, akinek elegendo 15 cm hoszigeteles tetosikban (magyarul senkinek, mert ma mar az keves az eloirasok szerint is). A 30 centire bovites meg itt meg sokkal kevesbe latszik megoldhatonak, mint a kozetgyapot eseten. Valamint kivancsi lennek a tarto faszerkezetnek az ilyen (vizes?) anyaggal torteno korbeonteserol a statikusoknak, vagy favedelmi szakembereknek a velemenyere.
Még nem jutottam dűlőre, az biztos, hogy a képen lévő dübelt nem fogok venni, mert lehetetlenség helyére ütni a műanyag beütőszeget. Ytong falon van 8cm EPS, kb 60%-os felületen ragasztva Érzésem szerint ,mert másra nem hagyatkozhatok, a ragasztás is elég lenne, de pár dübelt beütnék azért, főleg ahova homlokzati lapburkolat van tervezve.
Minden infónak örülök! :) Viszont az hogy a fémbeütőszegesből van hőhídmentesített, az a pár mm megszakítás nem jelent szinte semmit hőhíd csökkenése szempontjából, mert így is közel lesz a külső hideg felülethez a fémtüske (egyik) vége.
Megnézem akkor a többi dübelt is.
Úgy emlékszem, ytonghoz 80mm-t javallanak, aminek a falban kell lenni szárnak, ezért lett a 160-as hossz.
Tegnap már nem voltam gép előtt. Az, hogy valamennyire más egy behajtott csavar az igaz. Ettől függetlenül egy dűbelhez a szárátmárőnek megfelelő furatot kell készíteni, attól függetlenűl, hogy csavar, vagy beütő, műanyag, vagy fém szeges.
8 mm vs 10 mm Ebben a kérdésben bonyolultabb a helyzet, mint elsőre látszik. A piacon a jobb dűbelek általában a 8 mm-esek, és inkább az olcsóbbak között van sok 10 mm-es. Az adott dűbel minősége, vagy a megadott kihúzási értéke sem lesz feltétlen jobb a nagyobb vastagságtól!
Fém vagy műanyag beütőszeg A nagyobb kihúzási értékkel általában a fém beütőszeges dűbelek rendelkeznek. (nem minden esetben törvényszerű) Másrészt sokkal jobban terhelhetőek hajlításra. (nagy tömegű szigetelés, burkolat a szigetelésen). Rendes fém beütőszeg végén van hőhídmedszakítás. A műanyag dűbelek is jelentenek minimális hőhidat, de tény, hogy kisebbet. És még olcsóbbak is.
Csavardűbel, beütőszeges dűbel A behajtós dűbeleket utálják a kivitelezők, mert lassab komplikáltabb vele dolgozni, viszont pozícionálható, korrigálható, a behajtás erejéből sejthető, hogy fog-e a dűbel, továbbá önsüllyesztő dűbel csak ilyenben létezik.
Sima polisztirolhoz egy jó minőségű műanyag beütőszeges 8 mm-es szár és 60 mm tányér átmérőjű dűbelt ajánlanék. Ha gondolod tovább is fejtegethetem, hogy egy "átlagos" műanyag beütőszeges dűbel mitől rossz és mitől jó. Mit tudsz megnézni vásárláskor.
1. A ritkán járt padlástérben gyapot hőszigetelés van leterítve. Szeretném lefedni, hogy a por ne menjen bele, és az üvegszál se repkedjen. Tudom, hogy páraáteresztő anyag kell, de pl hullámpapír megfelel-e?
2. A ház kívülről kapott hőszigetelést. Sajnos egy gyenge pont maradt. A konyha fölött egy részen közvetlenül terasz van. A teraszt a szigetelés miatt nem fogom szétverni, sem betakarni, tehát a külső hőszigetelés nem járható út.
Belülrő szeretnék hőszigetelni (kb. 4m2). Kérdés, hogy mivel hogyan. Tudom, hogy elvileg itt is a páraáteresztésre kell ügyelni, de felmerült bennem, hogy lényeges-e, hiszen kívül a terasz csempével van borítva, tehát ott a pára úgysem megy se ki, se be (?).
Kicsit szomoru vagyok. Olyan ez a leiras, mintha a "30 eve ebben az iparban dolgozom, igy szoktuk csinalni es eddig mindenkinek jo volt" sanyi a komuves csinalta volna.
- 3cm vastag ellenlecezes? minden normalis szakirodalom szerint 5cm a minimum - belul osb glettelve a falfelulet? lattam mar ilyen falat, nem kivanom senkinek. leirva meg soha nem lattam, az ilyet mindenki maganak ganyolja.
Az nem baj ha önerőből cseréltétek.... :) Bocs valóban hülyeséget írtam. :loco: Csupán arra értettem hogyha valakinek van személyes tapasztalata, akár pozitív akár negatív a témával kapcsolatban.
Az nem baj, ha az ablakot önerőből cseréltük ki? :-) Szóval ott lakom, semmi gond. A szellőztetésre télen oda kell figyelni, ennyi az egész. És a hőszigetelést hagyjuk már ki a légcseréből...
Kezd kialakulni a dolog nálam. Van egy 38-as falam, amire szigetelés kerül nagyon hamarosan. Sajnos csak 10 cm-t tudok tenni a látszó tetőgerendák miatt (nem akarom eltakarni és csak 7 cm-t állnak el a faltól).
Sima EPS rendszer (szinezővel) 2220 Ft, míg a grafitos 2610. Szerintetek megéri a grafitos?
Társasházi projekt, elnézték az ajtót a tetőtérben (eredetileg nem így lett volna tervezve), de a kivitelező nem vállalta, hogy megcsináltatja a csapott sarkú ajtót. Otthagyta az eredeti, megrendelt darabot, kezdjünk vele, amit tudunk.
Az asztalosok nagyon szépen megoldották a feladatot, mintha gyárolag úgy készült volna. Keresek majd képet, ha valakit érdekel, felteszem.
Kinek mi a véleménye azzal kapcsolatban, ha a panel ház külső burkolatát hőszigetelik, illetve a régi ablakokat műanyag ablakokra cserélik. Alapjában az céllal, a hőveszteség csökkentésével egyetértenék, de egy dologtól félek, nem lesz a szellőzés így elégtelen, és elkezdődik a penészesedés?
Olyanok válaszoljanak akik már panelprogramban felújított panelban laknak. Kösz
Ne szorakozz mar, legalabb azt olvasd el, mire szajkozod ezt a kvazi-vekla termeket! Tetosikrol beszeltunk, nem vizszintes fodemrol. Nem is ertem, hol van ott szerinted szarufa?
Ezt viszont nem értem: "A PERIMETER KLEBER csupán egy ragasztási segítség a szigetelőlemezek rögzítéséhez. A ragasztás végső kötőereje a vakolat kavicsai és szemcséi (stb) préselési nyomásának függvénye." Egy vakolatnak milyen préselési nyomása van?
Bocs, hülyeséget írtam. Itt van a leírása: http://www.soudal.hu/download/termekeink/pdf/perimeterkleber.pdf 14 napon belül vakolni kell (gondolom az UV miatt), szerintem ez maradt meg bennem ilyen formában.
Nem rossz:) Ha egyszer lakoter lesz korulotte, lehet hogy meglepjuk! [Na ilyenkor mondom, hogy a mai napon kapott infokert es otletekert erdemes idot es energiat szanni a forumozasra!]
tok szep asztalos projekt lenne egy kesz ajtonak levagni a sarkat, es megcsinalni olyanra, mintha gyarilag otszogletu lett volna. A tokba meg csak beletoldani.
soot, egyszeruen dekopirral levagod a sarkat, es beszegeled a tokba hogy melle zarodjon amikor becsukod. becsukva csak az latszik, hogy van egy atlos csik rajta. :-)
Pur ragasztas jo otlet, megjegyzem! Nekunk a lepcso melletti kis "ficakban" van egy kisebb kozpont (tv, lan, telefon, ilyenek), annak az ajtonyilasa eddig rendesen kifert a valaszfalban a szarufak ala, de a 14 cm merolegesen az mar belelog a sarkaba... ugyhogy most ott egy gagyimuanyag harmonikaajto van, rendes nyilot lehetetlen feltenni (max. 5 szogletut de az oda luxus arban lenne).
Összehasonlítani nem tudom más ragasztással, mert ott még nem tartunk a házzal, még csak a pinceszint került leszigetelésre. A hab tábulása minimális. A leírásában az van, hogy először csíkokban fújjuk ki a habot a táblákra 25-30cm-es távolságokban, majd várni kell vele pár percet és utána felragasztani a falra. Na mi ezt a pár percet nem vártuk meg (nem tudom miért), hanem egyből felraktuk a falra. Nem is akart ott maradni, támasztani kellet 2-3 helyen helyen a táblákat. Talán ha vártunk volna... Egyébként ezt a habot a gyártó kifejezetten földbe kerülő hőszigetelésekhez ajánlja, mivel a leírásában az is benne van, hogy a hab biztosan csak kb. 2 hétig rögzíti a lemezeket, eddig kell a földet valahogy odateremteni melléje. Személyes tapasztalat, hogy azok a lapokat sem engedte el a ragasztás, ami nem került be a földbe, vagy félig-meddig kint vannak, igaz még csak kb. 2 hónapja vannak fent, lehet elöbb-utóbb elengedi.
Hat kicsit szamolgatnom kene hozza... vagy hazamegyek es eloszedem a papirt:) A teljes felulet (aminek egy resze vizszintes, es ott ugye nem ala hanem fole ment a masodik reteg) volt kb. 130-135 nm, a multirock kiszallitva kerult 316e-be, mi felhordtuk, gipszkartonosok beraktak (ertsd: 1 reteg szarufakoze beszabva, szog-drot rogzites, utana a szarufakra 5 centis staflidarabokra a 12 centis gk. fuggeszto rogzitve, ezek koze (atszurva rajta stb.) a masodik reteg, az is rogzitve drottal, es belulre felkerult a fem gk. vaz 50 centinkent vizszintesen osztasban, sikba felrakva, ez volt emlekeim szerint kicsivel 500e alatt (ez itt a tablakon kivuli osszes anyag es munkadij). Foliazni en foliaztam, mar ahol hozzafertunk - ezt meg surgosen be kene fejezni, belul is meg felul is -, annak az ara sincs benne; meg a gk. egyelore nem fog rakerulni (biztos ami biztos, szocpolos, ne legyen sehogy uj szobanak nevezheto). Voltak benne ilyen aprobb tetelek hogy egy 30 centis jardat elokeszitettek, mi mar csak a pallokat kellett rategyuk (felul), az oromfalakra seged-fogoparszeruseget tettek hogy legyen hova rogziteni, meg beraktak a padlasfeljarot, amit megvenni kulon 18e, es hasonloak. Egyelore nem lakoter ami alatta van, csak raktar, de annyira azert hasznaljuk meg gondoltunk a jovore, hogy nem akartuk a betonfodemre kozvetlenul szigetelni.
Na, akik emlékeznek arra, hogy feltettem itt a kérdést homlokzat szigetelés ügyben, most megnézhetik a végterméket. Találtam végük egy brigádot, nyugodt szívvel ajánlom bárkinek, Bicskei srácok, minőségi, megbízható, igényes melót végeztek a nem egyszerű házunkkal.
a ket eps koze juto para tenyleg problemas lehet. mondjuk lehet a szerkezet olyan, hogy egymashoz vannak preselve, vagy korben purhabbal ragasztva.
hamar hoszigeteles: nekem a ferdesik a tetoben 15+5cm uveggyapot. lett csinalva egy haromszog ablak, es keson jottem ra, hogy ahogy ki lett alakitva, ugy annak a ferde tetejebe csak 15cm szigeteles fer. (ugye megint az a tema, hogy senki nem rajzol egy ilyet olyanra (a tervezo sem, acs sem, ablakos sem) hogy a tetonek 30-40 centi helyet hagyjon). vettem reciklalt pur tablakat, beszabtam, es korben kockara kinyomtam purhabbal. ugyhogy ott most nekem 14cm purhab van.
Nalunk nemreg felrakta'k a 28 cm csak szalast, koze es ala, de mondjuk nalunk eleve adott volt a szigeteletlen teto, masfele nem lehetett nyujtozkodni. 2x14 cm multirock, a rogzitessel szorakoztak egy kicsit, de vegul osszejott. Csak en mar a kovetkezot tervezgetem:)
Koszi, igy mar kezd tisztulni. De ezek szerint eps-sel se rakhatom teli a szarufakozt, mert akkor meg a ket eps koze tud eljutni a reseken a para, nem? Es ott mar ugyanugy hidegebb van. [A parazarast meg eddig ugy tudtam soha nem tesszuk fel 100%-osnak.] Magyarul kelllene olyan eps/pur mindegy tetoelem, ami belog a szarufakozbe, de homogen... az lenne jo megoldas. Bar vegulis az a nevleges 15 cm levego se zavaro, csak elpazarolt helynek tunik.
akkor érdemes egyáltalán EPS szigetelést tenni a teőre???? Nem lenne egyszerűbb "csak" szálassal, vagy "csak" EPSsel hogy ne keveredjen? (mondjuk engem a csak szálas jobban érdekelne mert jóval olcsóbban kijönne...)
a gk mogott persze hidegebb lesz, mint a szobaban, de a kerdes hogy mennyivel?
ha nem sokkal, es a szoba nem megy 70% relativ fole, akkor nem lesz lecsapodas. 20 fok 70%rel levego harmatpontja valahol 15-17 fok korul van. ha nem lesz ennel hidegebb a szarufa, nem lesz rajta lecsapodas. azzal ered el, hogy ne legyen ennel hidegebb, hogy nem szigeteled el a lakotertol, de elszigeteled a kulvilagtol.
itt jon be, hogy bukta lehet ha telirakod a szarufakozt mondjuk gyapottal, es alatta nem 200% a parazaras. mert az a kis para a gyapoton atmegy, az eps alatt feltorlodik, mert az eps nagyobb ellenallas mint a gyapot. es mivel a gyapot elszigetelte a hot a lakotertol, a gyapot-eps hataron mar joval hidegebb lehet mint a lakoterben, eselyes a lecsapodas.
az eps ala azert tennek foliat, mert az eps nem parazaro, kepes nedvessgeet felvenni, csak keveset es lassan. inkabb ne vegyen fel semennyit.
Hat, most azt hiszem nem ertem amit eddig erteni veltem... Bent "sok" para (mondjuk csak az embernek kellemes merteku, de 22 fokban), gk. lap, tegyuk fel hogy szarufak kozte levegovel, rajta a 15 eps vagy 12 pur, vagy ki tudja mi de parazaro. A levego a szarufak kozott valamivel hidegebb lesz per def., mint a szoba. A szobaban tegyuk fel, hogy kulonosebben nem termelodik para (gepi szellozteto miatt hamar visszaall). Lesz-e allando kifele paravandorlas a gk-on keresztul, vagy mitol is fugg ez? Es ha nincs gepi szelloztetes, tehat bent neha felgyulik, es idonkent kiszelloztetjuk? Azt plane nem ertem, hogy ha mar a szarufak ala nem, akkor a szarufak fole, a parazaro jellegu szigeteles ala milyen szerepe lehet egy folianak.
bocsi, félreérthető voltam. Elsősorban nem a designra inkább a technikára lennék kíváncsi, a 30 centis szigetelés megoldásának a lehetőségeire a tetőn. akár szarufára, akár közé, akár alá. Kicsit lentebb olvashatod, hogy pont most tettem fel egy ilyen kérdést, és arra kerestem a választ. Köszi
Ha a szarufa felett van 25cm eps, akkor a szarufa mellett soha nem lesz olyan hideg, hogy kicsapodjon barmilyen para.
ez ugyanaz a meretezes, mint a teglafal+eps. minnel jobb hoszigetelo a tegla, annal tobb eps kell ra, hogy a tegla kulso oldalan se legyen soha harmatpont alatt a homerseklet.
a harmatpont felettiseget ugye a magas homerseklettel es az alacsony absz. paratartalommal lehet elerni.
az atlag tegla ahogy egyre jobb hoszigetelo, ugy egyre jobb paraatereszto is, mert egyre tobb benne a luk. igy aztan mindketoldalrol ellened dolgozik. egyre magasabb az absz paratartalom a kulso oldalon, es egyre alacsonyabb a homerseklet. ezert minnel klafabb teglad van, annal vastagabb eps kell ra minimum.
viszont ez forditva is igaz. ha szar hoszigetelesu, de jo parazarasu teglad van, mar vekony eps-el sem lesz paragond. a tetonel ugye ha nem teszel szinte semmit a szarufak ala, viszont teszel parazaro foliat, akkor ott mindenkeppen jo meleg es alacsony paratartalom lesz.
mondjuk en nem tennek foliat sem, azt hiszem, csak az eps ala kozvetlenul. igy a faszerkezet egyszeruen egybeszellozik a lakoterrel, folyamatosan azzal hasonlo homersekleten es paratartalmon van.
Ha az mégsem penész hanem pókáháló.... Ahogy én eddig láttam, főleg a gördülőszemcsés vakolatot kedvelik a hálószövők, emiatt is választottam a kapart hatású vékonyvakkolatot.
szogezzuk le, hogy a szarufak feletti vastag szigetelessel ellatott tetokrol fan szo.
nem azt mondtam, hogy nem nez ki normalisan. azt mondom, hogy a megszokottol elteroen nez ki. ennek megfeleloen kell megalmodni a homlokzat kinezetet.
csak egy pelda: kutyahaz vagy okorszem tetoablak. van mindenkiben egy kep, hogy ez hogyan nez ki. aztan kepzelj el egy 1meter szeles kutyahaz ablakot, aminek az oldalfala 30cm vastag. szembol nezve 30cm deszka - 15cm ablakkeret - 80cm uveg - 15cm ablakkeret - 30cm deszka. marha kicsinek hat benne az ablak. nem abnormalis, csak mas. ehhez kell igazitani a stilust.
Megvan a bachl-n, a pdf-es arlistaban, van 24 cm is:) Es most akcioban csak a 20 centit kene fizetni, namost annak negyzetmetere (meg csak nem is tablaja) 11.880 Ft (felteszem netto). A hulyenek si megerheti:)
Ahogy topikolos írta, azért a csavar-tipli más eset. Ott a menet jóval kevésbé helyigényes. meg a tiplihez - ha túlzottan terpesztene - választhatsz rövidebb csavart is, azzal is jól fog rögzíteni.
Hát nem tudom, hogy mit csináljak dübel ügyben :-////
A fémbeütőszeges jóval kisebb átmérőjű, az nem terpszti ekkorára, viszont nem szeretnék fém tüskéket a falba leginkább a hőhíd miatt.
Más valakinek milyen tapasztalata van műanyagbeütőszeges dübellel?
Na de akkor a gk-on atjuto para az tok egyertelmuen a szarufan fog kicsapodni, azt teszi tonkre, nem? Pont ez a kerdes, hogy a szarufa beepitheto-e ebben az esetben (az mar mind1, de persze elony, hogy ugy hogy kozte van hoszig. is).
Ize, osszekevertem ket hsz-t, a puren oldalat nezegettem... a bachl-nal a weboldalon nem talaltam ilyen infot, meg az is gyanus, hogy telibe deszkazasra meg foliat is tesznek es ugy ra a pur (es itt is lec/ellenlecre megy a cserep). Persze ettol meg jok lehetnek, csak nekem most az isotec szimpi, de 6 ev alatt me'g barmi lehet, majd figyelek.
Szarufak felettit "csak" 18 cm-est lattam, es nincs rajta a tetocserep-illesztes. Masreszt mondjuk az 5 cm belso, favazat tartalmazo tablajuk jo lenne, ha legalabb parazarna is, de felteszem nem veletlen van a fenykepeken alafoliazva a szarufak kozotti gyapot...
De megtudná. Egy síma tiplinek, amivel egy polcot szerelsz fel, vagy konyhabútort ..stb. is a tiplinek megfelelő mértretű furatot készítessz. Nem tágítgatod a furat belső felét, hogy elférjen a szétfeszített vég. Pedig, ha azt is megnéznéd így szabadon teljesen behajtva, lehet, hogy arányában még nagyobbat terpesztene. A lényeg bármelyik esetben pont az, hogy megszoruljon.
Gyakorlati tapasztalatom, hogy a "légáteresztő" nemesvakolat a polisztirol szigetelésen kifoltosodott. Kivitelező szerint a polisztirolban felgyült pára miatt. Hogy ez igaz-e nem tudom. Szerinte a műgyantás vakolatokat az EPS miatt fejlesztették ki. Mivel láttam 4emeletes házat kőporozva szigetelés után és az is ki foltosodott tavaszra, lehet van benne valami.
Hajlítgatni nem próbáltam. De én ott érzem a problémát, hogy 13,5mm-re feszítené szét a dübel végét. Ezt semmilyen merev beütőszeg nem tudná megcsinálni, hiszen a furat 10-es.
Köszi a választ. Sütői mészkö (2cm) homlokzaton gondolkodom és fuga nélkül, mivel így talán jobban kiszellőzik a pára ami a falazaton kifelé igyekszik.
10/160-as műanyagbeütőszeges dübelt gondoltam berakni. Vettem pár darabot, csináltam egy próbát. Hát mit ne mondjak, nem sikerült. Kifúrtam 10-es fúróval, benyomtam a dübelt, majd bekalapáltam, hogy ne álljon ki a síkból a tányérja. Eddig jó volt. Aztán beütöttem a beütőszeget, de nem ment végig, kilógott kb 1,5 cm. Rávágtam nagyobbat, lerörött a feje, de kiállt továbbra is a szára fej nélkül.
Kiszedtem, megnéztem. aztán láttam, hogy ha teljesen a helyén bent lenne a beütőszeg, akkor a dübel vége 13,5mm-re nyílik szét.
Hogy kéne ezt megcsinálni jól? Ha 13-13,5mm átmérővel fúrnám ki a falat, akkor a dübel 150mm hosszon csak kalimpál a furatban. Másrészt 13-as fúrót nem tudok befogni, csak azt hiszem 10-es a maximum. Szóval ezt a megoldást elvetném.
SZiasztok! A PUREN cégről csak annyit hogy Én most csináltattam új tetőt a BACHL 120 mm-es TECTA PUR táblájával. A PUREN gyárt a Velux ablakokhoz PUR beépítőkeretet,ami nagyon korrektnek tűnik ,mert hőhíd mentesen be lehet tenni az ablakot. De nem tudtak szállítani belőle több hónap alatt sem.:--(((
Nem marad ott, legalábbis nekem nem. Ki kellett támasztanom egy időre, hogy ne csússzon le, és ne nyomja ki. Eddig "szerencsém" volt, mert a melléképület 4 méterre van, így könnyű volt megtámasztanom, az utca felől nem tudom hogy fogom csinálni. Lehet egyébként ha mondjuk 10-15 percig tartanám a helyén, akkor már nem mozdulna el. Előtte be szoktam mindkét felületet permetezni vízzel.
Akkor sajnos en nem konkretizaltam elegge, tehat a parazaro tipusu hoszig-ek (pkc, vagy az altalam nezegetett pur tablas mint isotec) csak latszo szarufak mellett megy. Ez baj... mert fat kezelgetni nem akarok, meg kerulgetni se, meg latvanyelemnek se.
A szarufa feletti szigetelés akkor kombinálható szarufák közöttivel, ha a rétegrend kifelé csökkenő párazárási/fékezési értékkel rendelkezik.
Tehát ha szarufák fölé pl. farost alpú szigetelőtáblát (ezek páraáteresztőek) teszel, akkor a szarufaközbe tehetsz szálas anyagot, és belül elég a párafékező réteg, akár papír vagy filc alapú is, nem kell fólia.
Miért is van ez?
Mert így a diffundáló pára kifelé szabadon tud távozni, nem teszi tönkre a szigetelést és a szerkezetet.
Sajnos a PKC tetőelem gyakorlatilag párazáró, ezért alatta szálas szigetelés alkalmazása problémás. Nekünk má annyi, már fenn van a tetőn, de más ne szívja be, ezért szóltam.
Mai ismereteimmel a falainkon is alkalmazott 6cm-es Agepan THD-t raknám fel 2 rétegben... az gyári rendszer szerint szarufák között cellulózzal van minősítve.
Na ez engem is erdekel... ahogy irod, kb. az jon ki belole, hogy a szarufak folotti barmilyen szigeteles nem lehetseges mashogy, csak ha egyaltalan semmi nincs alatta (marmint max. gk.), a szarufaknak meg latszania kell? Sot, ha nem fafeluletet akarok nezegetni akkor a fakat gk. lapokba se lehet becsomagolni? Meg gyakorlatilag ha vegig a tetosikban megy a szigeteles, akkor nem csinalhato almennyezet sem, parazar-szigeteles nelkul, mert az is a fan csapodna le? Akkor a pkc. retegrend hogyan van, mindig latszo szarufakkal?
Mennyivel másabb ezzel ragasztani, mint cementessel?
Odacuppantom, beigazítom, és ottmarad, mint a hagyományos ragasztóval?
Ami érdekelne, hogy mennyire tágul a hab? Kell-e támasztani valamivel a falhoz a táblákat, vagy elég alá tenni valamit? Ha mindegyik kijön 1-2 mm-t később, akkor ugye nem gond...
Nekem is kezd az lejonni, hogy inkabb a belso vastagitas es kesz.
Ha meg az epitesz tervez egy izgalmas kulso latvanyt, aminek resze a "mokasan" vastag teto, akkor lehet arra menni.
Plusz a belso vastagitasnal a plusz szerkezet ami tartja a 15cm anyagot nem igazan teherviselo, mig a kulsonel az tartja a cserepet plusz ho-szel terhet.
Ha a magasítást 1 sorral megtoldod, az ereszmagasságot lejjebb engeded, a belső vastagításból szinte semmi sem látszik kívül. Átvételkor még sosem mérték le a gerincmagasságot, a párkánymagasságot meg lejjebb lehet hozni.
Es akkor mi a megoldas? Acel tetoszerkezet+eps a szaruvasak koze is?
Mert ugye ha fa szerkezet van, akkor muszaj paraatereszto retegeket hasznalni. Ekkor ugye a szigeteles lehet celluloz, uveg vagy kozetgyapot.
Viszont 30 centi vastag fa szerkezetet csinalni nem egyszeru, mert statikailag szuksegtelen, a legtobb eset 15cm szarufakkal jol kezelheto.
Engem kulon foglalkoztat, hogy ha a 15cm vastagitast belul teszem, akkor elveszek a belterbol, 10-15cm magasabb terdfal kell azonos belterhez. (marmint ez normalis, hiszen azonos belterhez mindenkeppen magasabb haz kel mert a teto vastagabb es kesz.) Csak hogy erre a falazasnal gondolni kell. Ha viszont kivulrol epitem ra a pluszt, akkor nadtetos jellege lesz az epuletnek. Mert az oldalan pl a nyeregtetonek, meg az eresznel latszani fog, hogy maga a teto a megszokotthoz kepest baromi vastag.
(Mondjuk ebben az esetben jobban ossze lehet hozni a fal-teto talalkozasi csomopontot, a fal kulso szigeteleset jobban ossze lehet futtatni a tetoevel. Ha a belso oldalon van, akkor a szelemennel meg a falnal nem olyan egyertelmu hogyan er ossze a fal szigetelesevel.)
Ne csináld! Mi is így terveztük: Prokoncept tetőelem és szarufák között meg cellulóz, de ez mindegy.
Páratechnikailag über xopás! Ugye kifelé folyamatosan csökkenő páraellenállás kellene. Ez a grafitos miatt megbukott. Tehát belül ahhoz képest minimum 6szoros, jobb 10szeres párazárás kellene.
De: fő szabály, hogy szerkezeti faelemet, főleg ha nem műszárított (de még akkor se...) ne zárj két párazáró réteg közé!
Ott lenne... csak én a szigetelést irtam körbe... bentről kifele: gipszkarton, fólia, gerendák és köztük a gyapot, azon a grafitos tetőelem azon a cserép.
A fogazott glettvas látványa még nem garancia a rossz munkára. A teljes, vagy közel teljes beágyazódást kétféleképpen szokták elérni. Az egyik, hogy a hagyományosan fogazott glettvassal az aljzatra kent ragasztó mellet, a lapok hátoldalát is telibe kenik vékonyan. A másik a folyós ágyas beágyazás. Ez más jellegű ragasztót igényel, amit hígabbra kevernek. A legtöbb gyártónál lesz ilyen. A ragasztót ekkor egy íves fogazású glettvassal húzzák el, ami jóval több anyagot hagy ott, mint a sima fogazású, és ebbe ágyazzák a lapot.
Én speciel inkább egy normális fémszerkezetet építenék a gipszkartonnak (az úgyis kell), akkor nem kell léc és gerenda, a karton(csavar) pedig bőven megtartja a gyapotot mennyezeten és ferdesíkon is. (Ha a 15 mm-es tűzgátlót + 3 centis vakolatot megtartja, akkor nem lehet gond a 12,5 mm-essel + némi gyapottal. :-) )
Lehet hülye kérdés lesz, de tetőtéri beépítéssel hogy lehet megoldani 30 centis szigetelés legolcsóbban és legegyszerűbben?(lehet hogy a kettő távol áll egymástól....) Első körben 15x10es gerendára -közé üveggyapotra, -alá párazáró fóliára, alatta dupla tűzálló gipszkarton benne falfűtéssel; -fölé grafitos tető elemre -arra cserép megoldásra gondoltam. Ez uszkve 10500ban lenne benne per nm. ennél négyezerrel ugyan papíron olcsóbb lenne a keresztbe 15x10-es gerenda közt gyapot, de nem lenne teli hőhőhíddal? Illetve több alátámasztás kellene neki a súly miatt.... bocsi, köszi
Na itt megint össze lett keverve a Gizike a gőzekével. A homlokzaton, amit látsz az a legritkább esetben penész. Ami nálunk a legjellemzőbb, az a fali szövőpók. Úgy néz ki, az elkoszolódott hálója, mintha egy homokgolyót vágtak volna a falhoz. A másik kevésbé gyakori az a homlokzat algásodása, esetleg mohásodása. Amit a BASF-es kolléga elmondott az a vakolatokban lévő algásodást, mohásodást gátló adalékokra igaz. Az algásodás Németországban gyakoribb probléma. Nálunk esetleg a Balaton környékén, vagy vízpartok közelében, csapóesőnek erősen kitett felületeken fordulhat elő. Nem tudnál esetleg egy képet felrakni?!
A szilikon vakolat valóban jobb. Jobb a páraáteresztése, kevésbé koszolódik, jobban öntisztul, viszont jelentősen drágább, és kevésbé színezhető. (Gyártója fogja válogatni, de nem feltétlen azonos a színválaszték a műgyantás termékekkel.) Én hétköznapi lakónegyedben lévő családi háznál polisztirolos hőszigetelés esetén, nem beszélnélek rá, de ha a keret engedi ...
Ezért sokan meg fognak kövezni, de én még mindig azt ajánlom, hogy a glettelés és a vékonyvakolat felhordása között érdemes az egy hét várakozási időt tartani.
Nem hiszem, hogy ezzel városi legendákat gyártanál. Ez sajnos reális. A habról, meg mint ragasztóról nem foglak lebeszélni. Kíváncsi leszek a gyakorlati tapasztalataidra. Milyen vele dolgozni.
Jopar hoszigetelt hazon lattam, hogy peneszfoltok jelentek meg a vakolaton. Ez mitol lehet? Eddig egy "indokot" kaptam egy (BASF vakolatos) emberketol: a vakolatok nem mindegyike tartalmaz gombaolot. Amelyik igen (pl. a BASF ;), abbol is par ev alatt ez elillan, es at kell kenni a vakolatot gombaolo tartalmu lemosoval, ami mondjuk arban nem tul veszes (8-9e ft es 50-70nm-re elegendo). Arrol is felhomalyosodtam, hogy a diszperzios (akril?) vakolatok kozott is van difi. Van vizes es ammonias is.
Az meg, hogy a szilikon vakolat lenyegesen tobb jo tulajdonsaggal bir, mint a diszperzios... Kerdes, hogy megeri-e a plusz arkulonbozet? Errol megoszlanak a velemenyek. Ti mit gondoltok rola? EPS-re eleg a diszperzios vagy mindenkepp a szilikon vekonyvakolat a jo?
Kinek milyen tapasztalatai vannak a vekonyvakolatokkal? Mi 1-es szinkategoriat neztunk ki, es 2 mm-es szemcsenagysagu, gorduloszemcses vakolatot szeretnenk. Ar/ertek aranyban a Terranova (br.260/kg) a legtutibb. Kerdes, hogy ez kb milyen minoseget kepvisel mondjuk egy Nikecell Dryvit (br.325/kg), Baumit Granopor (br.380/kg), LB-Knauf Strukturola (br.300/kg), BASF (br.380/kg) vakolathoz kepest?
A gletteles es a vekonyvakolat felhordasa kozott mennyi idot KELL varni?
Koszonom az epito jellegu hozzaszolasokat. Mondjuk ennyire szakmailag belemenni nekem egy kicsit mely, de ezert (is) jo ez a forum. Ugy latom, azert tobben bekapcsolodtak a "vitaba". Tehat a padlason az uveggyapot ala teritett FOLIA ALATT nem lesz nedvesedes? Vagy a lakoterbol nem kerul fel annyi para, hogy az kicsapodjon? Telen atlag kb 20 fok van a lakoterben, 5 fok korul a padlason. A lakoter paratartalma 50% koruli.
ha nem tennének padlófűtés, mennyezeti gipszkarton, stb. alá, nem gyártanának
mindenkinek nagyon köszönöm a válaszokat. megvettem a Solflex tél fóliát, bruttó 108 ft/m-ért. semmi értelme megvenni a drágábbat, egy kis érvelés után a gyártó is azt mondta, hogy az csak erősebb. na majd vigyázok. (lehet csak leráztak :) )
minek oda lepesallo? nem lesz semmi a tetejen, nem?
a lepesallo arra kell, ha utanna rendesen lebetonozzak a tetejet, es laknak rajta. ahhoz hogy neha menj rajta egy kort, nem kell lepesallo. jo a H80 vagy a mezei eps30 is.
Tetőtérben lakunk, új társas ház. Azért én mégis le akarnám még szigetelni a padlást egy kicsit. Az aljzatbetonra szeretnék 6 cm hungarocellt teríteni. Próbáltam körülnézni Szegeden, mi a felhozatal. Két típus maradt, a Nikecell és a Délcell lépésálló hungarocele. Az árkülönbség 3000 Ft + szállítási költség lenne a Délcell javára. Légyszíves írjátok le kinek mi a tapasztalata a kettővel kapcsoltaban. Előre is köszönöm!
Egy régi építésű lakás utólagos belső hőszigetelésével kapcsolatosan tudna valaki ajánlani valamit, tippet, ötletet, kivitelezőt? Ez egy régi bérházi lakás, oldalról nem "fűti" másik lakás, a hátsó falaknál meg azt történt, hogy az elmúlt években épült mögént egy lakóház és az építkezés során a mi házunkról leverték azt a maradék omladozó vakolatot is. A hátsó falak szinte mérhetően hidegebbek lettek, hiába fűtjük a lakást télen mindíg hiden van, meg a belmagasság is nagy. Szóval tanácstalan vagyok. Előre is köszönöm.
Én az egész pinceszintet (~135m2 falfelület) szigeteltem 5cm Expert-el. A ragasztáshoz az Austrotherm katalógusban is szereplő Soudal Perimeter Kleber-t használtam. Azért nem Insat-Stik-et, mert erre jobb árat kaptam. A gyári kiadósság (14m2/flakon) alapján plusz biztonsági tartalék vettem 12 flakonnal 2150 Ft/db áron. 6 tejes flakon fogyott el, és a 7. kb félig, azaz kb 135m2-t ragasztottam fel kb. 16.000 forintból. Ha még a purhab pisztolyt is számolom, akkor is megvolt az egész 20.000 Ft-ból.
Ez nem egészen így működik. A fagyállóság porzitás, póruszerkezet kérdése. Így működik a fagyálló beton, és ezért tud fagyálló lenni egy "buta" cement kötésű nem flex ragasztó is. A felxibilitás, a mozgások elviseléséhez kell. Egy ragasztónál kültéren kb -20-tól +70 °C-ig kell pár mililméter ágyazási vastagságban összekötni különböző hőtáguású anyagokat. Kültérben a ragasztott lapok beágyazása mindig teljes felületen történik. Ha a fogazás bárhol telítódik vízzel, és megfagy, akkor nincs az a flex ragasztó, amit nem téphet fel a jég. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy vízszintes felületen, teraszon ez gyakori hibajelenség, homlokzaton ritkábban okoz gondot) A fogazott beágyazásban abban az esetben lenne logika, ha biztostani tudnád az oda kerülő víz elvezetését. A kőnek is illik fagyállónak lenni. Ugyan a gondolatmenet a párából indult, de a homlokzati felületet éri ám a nedvesség kivülről rendesen, ami esetenként fagyhat is, akkor is, ha a páratecnika rendben van.
Szia! Ez egy régi ökölszabály, hogy kifelé haladva egyre kisebb páradiffúziós ellenállású rétegek kövessék egymást. Ez jó is volt addig, mig nem alkalmaztak ennyire eltérő hővezetőképességű anyagokat. Szerinetm egy páratechnikai méretezést megérne a történet. Bár tény, hogy a végső réteg valós viselkedése (fugázott kőburkolat), miután nem homogén csak becsülhető. A harmatpontnak meg a falazaton kívülre kellene esni. Tehát a falazatban ne legyen párakicsapódás!
Sniccer. (de megpróbálhatod a láncfűrészt is.) A Masterplast ugyan van amit saját maga gyárt, de alapvetően kereskedő cég, így előfordulhat, hogy szórnak a tapasztalatok. (Gyártónál is változhat az anyagminőség)
A lábazati lapok ragasztásához nem mindegyik polisztirol ragasztó jó. Nem tudom mit próbáltál, de nézd meg a gyártónál, hogy ajálja-e erre. Általában magasabb műgyantatartalmúak jók lábazati lemezre. 2 nap ebben az időjárásban nem sok idő. A ragsztóban két alavető kötőanyag van: 1. cement A kötésidejét befolyásolja a hőmérséklet, de alapvetően vegyi úton köt, nedves közegben is megköt. Porózus felületethez jól tapad, nagy nyomószilérdságot ad, rideg 2. műgyanta Csak fizikai úton köt, ki kell egyszer száradnia. Rugalmas, ez biztostja a tapadást nem nedvszívó felületekhez (esetünkben a hőszig lemezhez, de a csemperagasztók is hasonlóan működnek)
Tehát, ha nem szárdt ki az anyag, akkor csak részben foghatja a lemezt.
PUR ragasztók.
Egész más jelleg dolgozni vele (ezt csak elmesélésből tudom én is), elsősorban ott kényelmes, ahol kicsi ágyazási vastagság kell, nem akarjuk a ragasztóval kihozni a síkot.
Én a próbaragasztásnál egy nap után másztam fel a lapra, akkor meg sem moccant. Amúgy kb. 1 órát szoktam várni, addig kitámasztom, hogy ne tudja kinyomni a ragasztó a lapot. Az előbbi kiadóssághoz még annyit, hogy a leírás szerint legalább 25 centinként kell tenni egy ragasztócsíkot. Én biztos ezt is túlzásba viszem, de szerintem amikor összenyomom a két lapot, akkor legalább 70-80%-os a ragasztós felület.
Elméletileg flexibilis fagyálló ragasztóval kell felrakni a követ. Kérdés, ha a ragasztórétegben megfagy a belülről jövő pára kicsapódó vízként, van e annyira flexibilis, hogy alakváltozzon annyira. Na meg aztán ha a ragasztó alakváltozik is, a kő nem fog. Szóval ha így okoskodok, szerintem le tudja dobni a követ.
Viszont ha fogazott glettvassal van felhordva a ragasztó, és marad árok a kő felrakása után, akkor abba az irányba el tud menni a víz. Valami páraáteresztő fugázó anyag kell hozzá.
De ilyenkor az is kérdéses, hogy ha kívül víz éri a fugát, akkor hogyan és hol áll be az egyensúly, vagyis az esőből nem szívódik-e be a víz, illetve ha nedves a fuga az esőtől, akkor továbbra is biztosított a belülről jövő pára (nedvesség) távozása kifelé.
Ha van vízlepergető de páraáteresztő kencefice, akkor az jó lehet erre a védelemre.
Én meg sem néztem a szavatosságát... Próbáld ki, ragassz össze két darabot, szerintem túl sok gond nem lehet vele, de azért érdemes egy próbaragasztást csinálni.
Én is most a napokban fogok ilyen 50A jelű soudalt használni EPS ragasztáshoz. Még tavaly vettem. Ha lejárt a feltüntetett szavatossága, nem tudom , merjem-e használni :-/
Lehet hogy a tüzépes beszélte rá :) Egy komoly betontehelés alatt nem tudom mennyit bír ki az a buborék. Ha 10cm vastag a beton és 2200kg/m3 sűrűséggel számolunk, akkor 220kg jut 1 m2-re. 1 dm2-re pedig 2,2 kg. Ennyit elméletileg megtart a fólia.
Végülis nem tartom kizártnak hogy valamennyi pluszt jelent ott egy légrés kialakítása.
Én most a soudal ragasztóját használom, gondolom az insta is hasonló. Mondjuk csak lapokat ragasztok egymáshoz, arra nagyon kiadós. 2500 ft-ért veszek egy 750ml-es flakont, azzal szerintem simán megvan olyan 15m2, de itt alig van rés a lapok között, tehát ez nem is annyira meglepő.
Szerintem az már eldöntötte a témát, hogy az EPS ragasztót nem találtad megfelelőnek. Tehát kerül amibe kerül, marad az Insta stick. Adatlapján nincs kiadósság feltüntetve? (nekem még nem volt dolgom vele, tapasztalatom nincs)
Nem jön ki, pont ez a cél. Amikor bitumenes lemez van ráolvasztva a lábazatra, akkor se megy nedvesség sehova. Ami arra nem tud kimenni, az kimegy az alapot megkerülve.
mert a sugárzás visszaveréséhez kell sugaárzást vezető közeg (levegő), de megnézem azt a buborékot, amiben 100-120 kg/m2 terhelés után marad még levegő....
A gondom az hogy ha mondjuk a falam páradiffúzió értéke 4,6 és a homlokzatra felragasztok 2cm-es követ mi fog télen történni? A pára szágúld kifele és a hideg kövön (vagy a rosszabb páradiffúziójú ragasztóján) kicsapódik vajon? ha igen az le tud fagyni? A gyártó szerint nem, de nekem gyanus. Valakinek vélemény?
Figyi! a "2. párát nem áteresztő szigetelés" esetén hová lesz a nem kicsapódott, de bentről elindult pára? Ez fog a szigetelésben maradni? Ha igen akkor ez rontja a szigetelőanyag szigetelési képességét? Gyanítom igen. Az építész barátom szerint ha bentről kifelé csökken az alkalmazott anyagok páraáteresztő képessége, akkor nincsen gond. Ha pedig hidrofób anyagot tartalmaz a külső szigetelés amibe eseik a harmatpont (és annak a legkissebb a páradiffúziós értéke) akkor abban sem marad nedvesség ami rontaná a szigetelési értéket. Jól okoskodom?
kérdésemet feltettem a vegyestüzeléshez, napenergiához, a padlófűtéses topic halott. itt is mindenki a határokat feszegeti.
miért tesznek a padlófűtés alá olyan buborékos, pukkanós tükrös fóliát és miért nem csak sima tükörfóliát, mint pl a Solflex tél? tükör-tükör. az a 3 mm meg nem hiszem, hogy szigetelésbe beleszól. viszont 4x drágább.
Számolgatta már valaki, hogy insta stik-kel mennyivel drágább xps-t ragasztani, mint EPS ragasztóval? Esetleg, gyakorlatban mennyi palack hány nm-re volt elég.
Nekem nem egész 30 nm-t kéne feltennem.
Filózok, hogy a lábazatit ezzel raknám fel, és dübeleznem sem kéne a betonba, amihez nem sok kedvem van.
Próbáltam EPS ragasztót egy táblán, nem győzött meg. 2 nap száradás után a foltot ugyan egyben nem tudtam leszedni a nápolyis felületről, de darabokban le tudtam piszkálni úgy, hogy a tábla szinte sértetlen maradt.
(A hosszú hozzászólást itt lejjebb nem olvastam el.)
A lakótérből kiáramló pára rossz esetben a szigetelőanyagban éri el a harmatpontot (télen), oszt' belefagy, és károsítja.
Szélsőséges példa, de egy ismeretterjesztő csatornán mutatták múltkor egy sarkköri kutatóállomás építését. Ahol szar volt a párazárás, ott teljesen tönkrement a szigetelőanyag később.
Masterplast a komplett rendszerem, semmi bajom nem volt vele, nemtom, miért szidják sokan. A 150 nm-ben volt 5-6 görbe tábla, ezek elfogytak a szabászkodásnál.
A háló szerintem a jobbik fajta, az öngyújtó teszten is jól szerepelt, és nem az a hullámos szirszar (kis túlzással merőlegeseket lehet vágni a vonalakat követve).
Magyarul amíg nincs kondenzálódás, addig nem tud a szerkezet első 1 cm-es rétegében gyorsabban áramlani, mint az ötödik 1 cm-es rétegben, mert az feldúsítaná a közbenső rétegekben, és a kémiai potenciálja "ellenében" lassítaná. Ez tehát beáll egy egyensúlyi szintre. Amikor kondenzáció van, akkor a külsőbb rétegekben kisebb a páraáram, hiszen egy része lekondenzálódott. Vagyis nem kell féltenünk a hidrodinamika axiómáit, amíg nincs nyelő vagy forrás a rendszerben, addig ugyanannyi megy be, amennyi kijön.
A kutya ott van elásva a gondolatmenetedben, hogy
"a hőmérséklet LASSABBAN csökkenjen, mint a kifele a szigetelésen áthaladó páramennyiség"
nem az áthaladó mennyiséghez, hanem a pillanatnyi koncentrációhoz képest. Ennek megfelelően a 2. pontot kicsit át kell írni, a többi stimmel.
En sehogy, de a tobbiek anelkul nem fognak tudni valaszolni, hogy a fodemed retegrendjet nem adod meg. Egyebkent leginkabb rogton a belter utan kene parazaro, ha ott nincs, es paraerzekeny retegek vannak a padlasig, akkor inkabb sehova tudtommal...
Sziasztok! Mar tobbszor volt szo itt a forumon arrol, hogy "lakatlan" padlas aljat leteritjuk pl. uveggyapottal. Lassan eljonne a teritesi mozzanat. Erre vonatkozoan lenne az a kerdesem, hogy tuti, hogy kell a gyapot ala (parazaro) folia? Mert hogy a tetejere valami paraatereszto reteg kell, ami megvedi a portol, az OK. Nalam a tetejen papir lenne (ahogy valaki itt javasolta is). A padlasfodem nagyreszt teglatalcas salakbeton.
A Masterplast hálójáról mi a véleményetek? Jó minőség? Már vettem a tetőhöz Materplast terméket, de ahogy észrevettem mindenféle beszállítótól származik a termékpalettája.
Valamint a Baumit milyen (melyik gyártó) hálót ad?
Le van a lábazati fal kenve LB-KNAUF Aquastoppal, tehát a fal felöl nem tud jönni pára elméletileg. És majd a külsejét is lekenem vagy ezzel vagy valami hidrofobizálóval. Így jóval olcsóbbra jövök ki, mint az XPS-sel.
Milyen esztétikára gondolsz? Így is a járdaszint alá érne és ha beteszem azt a pluszt, akkor is. Így semilyen külső szemmel látható változást nem produkál.
Gondolom csak elírtad, nem EPS, hanem XPS. Lejebb vinni csak akkor lenne értelme, ha a fal belső, föld alatti oldala szigetelve lenne. Így csak pár százalék a különbség.
Az ereszt azért kérdeztem, mert egyébként csak csapóesőnél lenne jelentősége a vízorrnak. Kis hazánk viszont igen szélcsendes, úgyhogy nincs jelentősége ennek, ill azt a pár csepp esőt ki kell bírnia a rendszernek.
Azon gondolkozom, hogy lejebb vigyem-e a szigetelést... A zöld színű jelöli az EPS-t a falon. A padlószinttől lefelé 60cm-re van az alja. Viszont ahol véget ér, kb ott lesz a járda szintje.
De viszont a "?"-jellel jelölt felületen még azért tudja hűteni a talaj a lábazati falat. A sávalap tetejéig (vastagabb lila) kb van 40cm, tehát maximum 40cm-t tudnék még rátenni, kérdés, hogy van-e értelme és ha igen, akkor ez mennyit jelenthet. Mert ha csak elenyésző jelentőségű, akkor nem csinálom meg.
Támadt egy újabb ötletem, hogyan lehet felhasználni a hulladék EPS-t.
El kell morzsolni vagy ledarálni és berakni a fürdőkád alá körbe, illetve a zuhanytálcához. Ugyanígy jó lehet az üveggyapot/kőzetgyapot maradék. Nem árt berakni szemeteszsákba és lezárni, hogy ne kapjon nedvességet.
2 nagyobb és 1 kisebb ablaknál, valamint a garázsajtónál lehet érdekes ez a vízvetés, mert a többinél megoldott a külsőredőnytok miatt. Megpróbálom akkor valahogy lejtősre csiszolni a szemöldöknél.
Viszont nem tudom, mennyivel jobb, hogy ha ilyen ék alakot formázva csöpög le ott a víz, mintha befolyna az ablaktokig, vagy ha addig nem is jut el, szétterül a szemöldök vízszintes részén? Úgy gondolom, hogy koncentráltan ezt a kialakított vízorrt terhelve, hamarabb fog ott meglátszani a nyoma.
Ajjaj, valóban elcseréltem, Nobosilt írtam véletlenül... Köszi, így már rendben vagyok, a Nobasil és a Multirock gyakorlatilag ugyanazt tudja, ha jól látom, és az árra is egyforma ajánlatot kaptam
Ismét kiemelném, nem tapasztalat és főképp nem szaktudás áll a kijelentés mögött. Amit hallottam az az, hogy a heratekta külső váza (az a fa alapú valami) idővel porlad.
Nálam a lábazati Austrotherm Expertre fagyálló csemperagasztót húztak alapnak, abba tettek dryvit hálót. Erre elvileg sokmindent lehet ragasztani.
Általánosságban egyébként a Nobasil a Knaufinsulation (régebben a Heraklith) kőzetgyapot termékeinek a márkája. Nem kell tőle félni. Se rá, se le nem beszéllek róla. (A Rockwoolról is ezt mondanám)
A legfontosabb, hogy erre csak a kivitelező garanciája fog élni! A gyártó egyből dobni fogja az ügyet, ha tudja, hogy minuszban készült a homlokzat, bármilyen is volt a technológia. (M)ákos jól irta a hivatalos körülményeket. A homlokzat fóliázása, és az aláfűtés gázos vagy egyébb hőlégbefúvóval be vett szokás, de nagyobb szakértelmet igényel így a kivitelezés, és persze költéges is. Egyrészt a tapaszban a cement kötésekor keletkező mészhidrát kikötéséhez szükséges a levegő széndioxidja, tehát a fűtött térben is biztosítani kell a légcserét, másrészt a szín egyenletes száradását is nehezebb biztosítani, amiből a foltosodások egyenetlen színek szoktak lenni. Neten nemhiszem, hogy sokan propagálnák az ügyet. Az anyaggyártók biztos nem, esetleg kivitelezők.
Attól függ, hogy vakolod,vagy hőszigeteled utána. Én inkább prferálom a már említett lábazati lemezeket. A hertekta, egyrészt jobb vakolathordozó, könnyebb bevakolni, mint a lébazati lemezeket, de nagy hátránya, hogy a fa anedvességtartalmának változására duzzad, zsugorodik, így vakolt felületen sokkal nagyaobb eséllyel alakulnak ki repedések a koszorú előtt.
a Nobasil MNP 30-at ajánlotta a kereskedő a tető hőszigeteléséhez (30 cm vastag lesz). Sajnos nem találok róla infót, van valami tapasztalatotok az anyagról, vagy maradjak inkább a Rockwool-nál?
Az anyagok (pl. ragasztó, vékonyvakolat) műszaki adatlapján megadják, milyen hőmérsékleten használhatók. Pl. +5 és +25 fok között.
Aztán pl. fűtött épületnél lehet akkor is hőszigetelő táblákat ragasztani, ha éjszaka kevéssel 5 fok alá megy a hőmérséklet, mert a tábla alatt már nem fagy meg a ragasztó.
Aztán lehet nem annyira törődni az egésszel, amikor pl. nappali 1-2 fokban (éjszaka meg már mínuszokban) csinálják a panelházat, én is láttam már nem egyet. Ez valószínűleg nem lesz annyira időtálló.
Sziasztok! Fel tudna engem valaki homályosítani hogy ,hogyan működik az a technológia amikor télen is dryvitoznak? Hol lehetne erről bővebben olvasnom a neten?? Köszönöm. K.
Állítólag a Heratekta nem annyira jó, mint ahogy szajkózták, mert idővel elporlad. Nekem zöld XPS van (a színem nem releváns :-)).
A technológia az volt, hogy az XPS-t méretre vágták és átszúrták egy műanyag rögzítő tüskével, ami úgy néz ki, mint egy csavar: van feje (2 cm átméröjű) és a szára úgy végződik mint egy nyílhegy.
Én átfúrtam a 12 cm.-es szigetelésen a falba, így kicsit közelebb van a falhoz (hozzáér), de stabil. Viszont kicsi hőhíd ugye, de ugyanmár.
Ha zavar a hőhíd, lehet kapni Fischer gyártmányú EPS dübelt, ami végülis egy műanyagcsavar, jó széles menettel, közepében lyukkal. Ezt be kell hajtani egy imbusszal a nemesvakolaton ejtett lyukba, nem ér el a falig. Ebbe meg betekered a csatornarögzítő konzolt.
A vízorros élvédőt a kivitelezők szokták utálni, mert nem tudják rajta a szerszámot áthúzni. Ez akár a tapasz, akár nemesvakolat felvitelekor, vagy struktúrálásakor az ablakkávában dolgozva igen kényelmetlen. Ha egyszintes, rendes tetőtúlnyúlásos az épületed, és nincs benne rutinod, akkor felejtsd el. Amúgy ártani biztos nem árt, olyan épületen, eminek meg rendesen csaphatja a homlokzatát az eső és esetlegesen előfordulhat, hogy az ablak szemöldökénél befelé lejt a felület ott mindenféleképp javallott.
3 ablakomnál kicsit elbaxtam, és nem kifelé lejt a "párkány", ezért második glettelésnél ragasztóval kellett létrehoznom a lejtést. (A toknál fél centi ragacs, kifelé vékonyodik.) Jó ez így, vagy a biztonság kedvéért tegyek még a tetejére hálót meg ragacsot? Próbáltam 1 ujjal beszakítani, ahol vastagon van, de nem sikerült.
lehet venni olyan csatornatartot, amiben M8 menet van. a szara, ami rajta van, az egy olyan csavar, aminek egyik vege facsavar, amsik M8. elsore fel sem tunik.
ilyet vettem, es menetes szarbol csinaltam neki jo hosszu nyelet, amit purhabbal beleragasztottam a falba furt (tomor tegla) jo mely lyukba.
Mi ugy csinaltuk, hogy a csatornatarto vegere menetet vagtunk, ra egy menetes toldo, majd a masik felebe meg egy hosszu sza'r. Ez meg belemegy egy bazihosszu dubelbe.
Szerintetek érdemes vízorros élvédőt rakni az ablak és ajtó szemöldökhöz vagy jó a normál?
2 dolog aggaszt a vízorros megoldásban:
- nem fehér lesz a homlokzatom, ezért a vízorr fehér színe ott egy csíkban zavaró lesz így elképzelve a végleges állapotot.
- ha jól láttam, akkor 2m-es szálban van, rengeteg hulladék keletkezne, mert a látható él miatt nem szívesen toldanám, ráadásul kb 3-szor drágább a normál hálós élvédőnél.
Köszönöm az észrevételed. Pontosan arról van szó, amit leírtál vagyis a falcsatlakozás lesz így hőhídmentesítve. Amúgy az egész ház homlokzata mindezek mellett még kap 10 cm kőzepgyapot szigetelést, tehát elég jól fel lesz öltöztetve (44 cm-es PTH HS a falszerkezet). Ezek szerint miután az ablakot is behelyeztem, kell majd a szigetelőanyagot is valamilyen hálós megoldással bevakolni?
Nem a legvilágosabb, amit leírsz, de ha jól értem az épület nem lesz hőszigetelt, és a kávában a falazat nyílászáró csatlakozást akarja a tervező hőhídmentesíteni. Kb mint a Wienerberger kávatégla. Ha így van, akkor ne vakold le előre.
Amire én írtam az az volt, hogy, egy belső ablakfülke kiképzésekor az alblak alatt lévő vékonyabb fal nincs kötésben a mellete lévő nagyobb vastagságúakkal. Hidd el, hogy ez így megrepedne.
Én még egy valamire gondoltam. A b@umit-nak van az open plus lemeze. Ez az ami garfitos és perforált polisztirol. Esetleg innen jöhetett a kavarás a jobb páraáteresztéssel. Amúgy ahogy kémember mondja a grafitosnak "csak" a hőszigetelő képessége jobb.
Koszi a kimerito valaszt! Beszeltem a majesztroval. Azt mondta, hogy azert van nehol kevesebb glett, nehol meg tobb, mert azert voltak feluleti egyenetlensegek a lapoknal. Ezt ala is irom, mert egy regi haz, regi vakolattal sztem nem egyszeru moka. Faterral raktuk a lapokat es azert hagytunk csiszolnivalot nekik. Mondjuk kb 30x50-es csiszoloval estek neki. De se nem vaszon volt rajta, se nem papir, hanem "szegecsek" (mint anno a heavy metalosok bordzsekijen). Beszeltem LB-Knaufos alkalmazastechnologussal. Azt mondta, hogy az altalunk hasznalt StyroKlebernel a halobeagyazasnal kb. 2-2,5mm vastagsag szukseges. Ez a ragacs mondjuk kimondottan lapragasztasra lett kifejlesztve, ezert egy kicsit nagyobb szemcsemeretu. Ugyanakkor be lett vizsgaltatva, hogy uveghalo beagyazasra is alkalmas. Sok ujdonsagot ezzel nem mondott, mert sztem a szigetelok 99%-a ugyanazt az anyagot hasznalja a lapragasztashoz es a halobeagyazashoz is. Az uvegszovet adalekkal kapcsolatban nem tudott mit mondani. Most mar kivancsisagbol meg fogom nezni otthon.
Mióta az alapot is vasalják, azért nem jellemző, hogy az ablakoknál repedjen a fal. Korábban ez azért volt, mert az ablakok alatt kevésbé terhelte a talajt az alap, oszt eltörött, majd a repedés haladt felfelé.
Ha valakinek van tapasztalata a külső nyílászárók beépítése előtti szigeteléssel kapcsolatban, kérem segítsen. A tervezőnk 5-5cm-es Styrofoam IB-A hőszigetlést írt elő az ablakok köré, hogy ne keletkezhessen hőhíd a házon. Ezt a Styrofoam-ot még a belső pucolás előtt akarom berakni, majd ezután jöhetne a falak belső pucolása. A Styrofoam beépítése számomra még felveti azt a kérdést, hogy kell-e erre még az ablak beépítése előtt valamilyen plusz vakolat, vagy csak a beépítés után kell ezt is bevakolni?
Szia! Egy kicsit más, van ez a grafitos hőszigetelő. Ez azért olyan nagy szám mert hagyja szellőzni a falat, mint mondjuk a perlitvakokat. Vagy csak ez is vakítás?
A legfontosabbat elfelejtettem! Az ablakokat takarjátok, mert a szín csak ecetes csákánnyal fog lejönni az ablakról, ha már rákötött. Frissen még lemosható.
Valahol lemaradtam az ablakbeépítési mélységnél. Igen létezik mindhárom verzió: Vastagabb fal+ hőszigeteés, vagy nélküle. Ilyenkor szokás az ablakot a falközépre, de legalábbis beleépíteni. Vékony fal + vastag hőszigetelés kb 25cm+15cm Ekkor szokott a külső falsíkra kerülni az ablak. Passzív ház 25cm+40cm. Ekkor szokott a falsíkon kívülre kerülni az ablak. Hőtechnikailag a legjobb, de a legproblémásabb kialakítás is.
Azt tudom mondani, mint (M)Akosnak. A síktól való eltérést nézd meg. Elsősorban ez a befolyásolja a vakolhatóságot. A közeli képeken azért látszik olyan hiba, amit azért letolnék (lecsiszolnék). A háló mintázata ha látszódik, az még nem baj, ha a háló egyébként rendesen bele van ágyazva a ragasztóba. Azt, hogy mennyire vékony a réteg legegyszerűbben úgy tudod megnézni, hogy megnyomkodod a felületet, hogy mennyire gyönge. Ezzel a módszerrel annyi a gond, hogy viszonyítási alap nélkül elég szubjektív. Az az üveg valami az vagy szál, vagy szemcse, és a Knauf is LB-Knauf lesz szerintem. A két cég nem ugyanaz! Itt érzek egy kis parasztvakítást. Mindkét adalék létezik, de egyik sem jellemző a hazai gyakorlatban, de létezik másnál is, ráadásul a max szemcseméretet sem szokta befolyásolni. Egyébként akár üveg, akár más 0,3-0,5 mm közötti szokott lenni a max szemcseméret. A zsákot megnézed, és az összetételben biztos, hogy ott lesz, ha van benne. A hálózásnál, ha az átfedés megvan, akkor nem gond, csak több fogy így, hogy kisebb darabokban dolgozik. Kevesebb emberrel, vagy nem összeszokott csapattal könyebb lehet így, de nem jobb. A vakolat szubjektív a BASF jónevű gyártó, nem a legolcsóbb kategóriából. A többiről meg annyit, hogy ha valaki mondjuk Alfa, vagy Bömös mániás, akkor nem érti, hogy az emberek 99% miért képes mással járni.
"Vagy akar valami alkalmas konzolra meg kintebb tenni az ablakot."
Ahogy en tudom, mostanaban az ablak belso sikjat illesztik a tartofal kulso sikjara, igy az ablak a "levegoben" van , tehat mindenkepp valami konzolra kerul ( fa gerenda, fem L vas peldaul ) . Ennel kinnebb mar nem hiszem volna ertelme.
"Regen szokas volt az ablak alatt (parapet) vekonyabb falat csinalni."
Igen, regebb a falak is alapbol vastagabbak voltak . Nehez volt kihajolni , kirazni a pororlot , meg locsolni a viragokat, ezert ergonomiailag is indokolt volt a vekonyabb parapet . Ezt most is meg lehetne , sot akkar mehet "foldig" az ablak (ha nincs radiator).
Koszi a megerositest, hogy nincs ezzel semmi gond.
A kotes dolgot ertem, tenyleg nem trivialis. Mi van, ha egyszeruen szerkezetileg ajtonak tekintem, aminek az alja ki van toltve? muszaj oda a kotesben rakott tegla? semmi ero nem lesz ami elmozditana. (ha jo az alap)
Bar tulkepp be is lehet flexelni a falazoblokkot, ha nagyon precizkedni akar az ember.
Nem fogok most hazat epiteni, csak elgondolkoztam ezen a dolgon. Szumma meg par m2 is osszejohet belole.
Hát, ha erre azt mondják a hozzáértők, hogy a 2 mm-s takarja, akkor megnyugodtam...
Nem értek hozzá, de sztem a hálónak nem kéne így kilátszódnia, ha kétszer volt glettelve. Az egyik szomszédomé néz így ki, aki egymenetben próbálta megcsinálni.
Az ablak tokot jól összekenték, mondjuk vizes szivaccsal lejön.
A fujkodast kihagytam. Vegulis tomkodes lett celldarabkakkal. Igaz, hogy idoigenyesebb volt, de pisztolyra szerelheto habot - amikor eppen kellett - sehol (ertsd 5 kereskedest kerdeztem) sem kaptam Pecsett.
Szerintetek jol van ez igy? http://nemazoty.atw.hu/hoszig/ Sajnos alkalmazott vagyok, igy nem tudok mindig itthon lenni, amikor csinaljak a glettelest. A 45 fokos foltokat az ablakszeleknel szamon kertem mar a "mestereken", a halo ala is megy a gletteles. A szaki a halot eleg surun vagdossa, nem pedig legorgeti hosszan, ahogy a nagykonyvben meg van irva. Igaz, hogy a 10 cm-s takaras allitolag megvan, de a radolgozas az nem nagyon tetszik.
- A kepeken lathato feluletet szerintetek a 2mm-es vakolat teljesen elfedi majd, vagy mindenkepp at kellene csiszolni? (Szerintem a halo osszedolgozasok latszanak igy) - A halo mintazata eleg jol kiveheto. Ez normalis vagy nagyon vekony a glettreteg? - A glettelt feluletet megnyomva az egy picit benyomodik. Nem kellene ennek kokemenynek lennie?
Feleslegesen nem akarnam cseszegetni oket (leven az egyik unokatesom ferje), de azt se szeretnem, ha szarul csinalnak meg. Minden epito jellegu kritikat, beszolasi javaslatot szivesen veszek ;)
Egyebkent a Knauf ragasztojarol azt mondta, hogy jo minosegu, de mivel uvegszal-szemcsek(?) vannak benne (egyedul a Knaufban), ezert a vegso felulet nem lesz annyira sima. Ez parasztvakitas vagy valoban igy lenne?
Szin alapanyagkent meg csakis a BASF termeket ajanlja. Azt mondja, hogy a tobbi gagyi (beleertve a nagy nevu gyartok termekeit is). Van errol valakinek velemenye?
Szerintetek jol van ez igy? http://nemazoty.atw.hu/hoszig/ Sajnos alkalmazott vagyok, igy nem tudok mindig itthon lenni, amikor csinaljak a glettelest. A 45 fokos foltokat az ablakszeleknel szamon kertem mar a "mestereken", a halo ala is megy a gletteles. A szaki a halot eleg surun vagdossa, nem pedig legorgeti hosszan, ahogy a nagykonyvben meg van irva. Igaz, hogy a 10 cm-s takaras allitolag megvan, de a radolgozas az nem nagyon tetszik. A kepeken lathato feluletet szerintetek a 2mm-es vakolat teljesen elfedi majd, vagy mindenkepp at kellene csiszolni? (Szerintem a halo osszedolgozasok latszanak igy) A halo mintazata eleg jol kiveheto. Ez normalis vagy nagyon vekony a glettreteg? Feleslegesen nem akarnam cseszegetni oket (leven az egyik unokatesom ferje), de azt se szeretnem, ha szarul csinalnak meg. Minden epito jellegu kritikat, beszolasi javaslatot szivesen veszek ;)
Egyebkent a Knauf ragasztojarol azt mondta, hogy jo minosegu, de mivel uvegszal-szemcsek(?) vannak benne (egyedul a Knaufban), ezert a vegso felulet nem lesz annyira sima. Ez parasztvakitas vagy valoban igy lenne?
Szin alapanyagkent meg csakis a BASF termeket ajanlja. Azt mondja, hogy a tobbi gagyi (beleertve a nagy nevu gyartok termekeit is). Van errol valakinek velemenye?
Feltaláltad a spanyol viaszt! Nincs semmi gond az elképzeléseddel, ne gondold, hogy ma nem épül már ilyen jellegű parapetkialakítás. Egy dolog nehezíti az ügyet. Kisméretű téglából könnyen kialakítható volt kötésben a falvastagságváltás. A mai falazóelemekkel ez kicsit problémásabb.
Sejtésem nincs, hogy az adott képen mennyi az ablakkáva mélysége kívülről. De nálad a 24 cm teljesen normális. Ez sem hiszem, hogy több lenne. Csak direkt egy olyan képet kerstem, amin jól látszik a negatív sarok. Munkám során készült kép, nem saját épület, és más szempontból meglehetősen gyenge minőség a homlokzatképzés.
22 fok, az ablak, ajtó egész nap nyitva mert csak :( Miért van az, hogy egyesek azt hiszik, hogy ha bent van 22 fok, kint 10, ha kinyitják az ablakot akkor bejön az a +10 és bent lesz 32? :D Komolyan mondom, ha lesz saját lakásom, azt vagy egy lakatlan szigeten fogom felépíteni, vagy külön használati útmutatót fogok mellékelni a többi lakónak.
Ráadásul a kamrában az ablak egész évben nyitva az ablak, nyáron a meleg, télen a hideg jön be. Érdemes lenne a belső oldalát 3 cm-es EPS-el burkolni, vagy nem lenne semmi hatása?
Fagyhatár: Az a talajszinttől számított talajmélység, ahol a talaj az adott területen szokásos leghidegebb hőmérséklet esetén sem fagy át. Magyarországon ez az érték 50cm körüli. Ezért Magyarországon az alapozásnál az alaptest alsó részét minimum 80 cm-es mélységűre kell készíteni.
Nálam 142 nettó nm-en, 38 PTH + 10 cm, betongerendás födém + 20 cm, alul 10 cm:
24 fok.
Gyakorlatilag mióta belaktam a házat (1,5 hónapja), egyfolytában ennyi.
Eleinte még éjszaka bukóra nyitva minden, mostmár csukva, kivétel 2 db 60x60-as ablak folyamatosan bukón (garázs + el nem készült fürdőszoba mindenféle büdös dolgok tárolása miatt /hogy ennek az expert fix-nek milyen ganyé szaga van.../).
Szomszéd mondta, hogy tegnap már begyújtott. Az 100 nm szintén 38-asból 5 centivel, és annyi süsüje még nem volt, hogy a padlást leszigetelje. És ott 4-en laknak, amíg én egyedül.
Most ugye a vekony fal-vastag szigeteles a meno. Szinten a nyilaszarot a kulso falsikra tenni, igy kivul a parkany teljesen a szigetelesben van, belul meg van nagy konyoklo. Vagy akar valami alkalmas konzolra meg kintebb tenni az ablakot.
Regen szokas volt az ablak alatt (parapet) vekonyabb falat csinalni.
Mert statikai szerepe nincs, az ablakot elbirja barmi, felette meg az athidalo tart mindent.
Most a fentiek szerint tul nagy hoatbocsatasi tenyezo kulonbseget nem jelent, hogy a 20cm hungarocell mogott pth30(esetleg25) van, vagy mondjuk 10(esetleg 6) centis valaszfallap.
Viszont kapunk egy mokas falfulket, ami egy csomo mindenre jo lehet. Butorozni is lehet, vagy pl beletenni a kapott 20 centis melysegbe a radiatort, igy nem log bele a szobaba.
nekem a 38-as fal (vakolva40) kozepere betettek anno az ablakot (8cm), igy volt ugye 16. Aztan ki lett vakolassal egyenesitve a fal, igy lett szuk 20, aztan felment 10cm dryvit. lett 28-29-30 centi.
de pl anyukamnal valyoghaz, 60cm a fal, es belso falsikon van az ablak...
Azért hívják fagyhatárnak (80-100cm), mert e fölött 0°C alattira tud hűlni téli fagyos időben.
Bocs a kötözködésért, de egy vízszerelő mondta, hogy magyarországon még nem fagyott 50 cm-ig át a talaj. Szerintem a fagyhatár 60 cm.
DE:
Olyan már többször volt, hogy -10-be nem volt lecsukva a vízóra akna fedele, és szeles időben szétfagyott a vízóra, amit a helyi vízmű ki is számlázott a tulajnak.
Negatív sarokban is el lehet azt játszani amit a pozitívban a hálós élvédővel, csak itt élvédő nélkül. Tehát a hálóból vágsz egy 20-30cm széles sávot a kellő hosszban. Akár előre is betörheted, ha úgy érzed problémás lesz az ügy. Felkened a ragasztót fogazott glettvassal belefekteted a hálót, és lesímítod. Itt még jó lehúzhatod az anyagot. És mikor a teljes felülető hálózás, tapaszolás történik, akkor azt a hálót minden irányból a felület végéig viszed. Röviden pot úgy, mint az élvédőzésnél, és az élvédőzéssel egy munkafázisban.
Én is hasonlóképpen okoskodtam, csak nem vagyok biztos a dolgomban :-).
Más: milyen csövet lenne célszerű használni (ami esetleg részleges fagyást kibír)? a KPE-ből a legvékonyabb is elég vastag. Ötrétegű cső kellemesen vékony, de nekem merevebbnek tűnik...
Köszönöm mindenkinek a megnyugtató válaszokat. Egyébként a hőszigetelésre/hőhidakra egyfolytában figyelek. Az áthidalóm a redőnytokkal pl. Baltavári, illetve a ablak körül (kivétel a teteje) 5 cm-es Ytonggal béleltem az ablak tokjának külső síkjáig, így ott 6 cm-es szigeteléssel lehet befordulni. Ez alól az egyetlen kivétel a bejárati ajtó, ami sajnos az adottságok miatt faltól falig ér, így ott 2 cm-es grafit lesz.
Esetleg ez utóbbira van valami ötletetek? Úgy értem 2 cm-es vastagságban mi hőszigetel a legjobban?
Bent az ablakkávában (a homlokzatra merőleges felületen) ahol találkozik a függőleges, és a vízszintes felület, ott valóban kialakul egy-egy rövid negatív sarok.
kb 1-2 hét van az évben, amikor farkasordító hideg van, vagyis olyankor elképzelhető, hogy a földből és a házból jövő meleg, illetve a csőben lévő víz nem tudja kompenzálni a talaj fagyhatár feletti hidegét. De ha tényleg most ki tudnánk számolni, akkor lehet kiderülne, hogy akkor se fagyna a csőben.
Ha szükséges, ez a leürítés a legolcsóbb megoldás.
Vagy fűtőkábel a cső köré tekerve - ez drágább :)
Vagy kis térfogatáramú keringtetést fenntartani a csőben.
Na de nézzük a másik oldalról. Tegyük fel, hogy a hőszigetelés és fal találkozásánál nincs hidegebb 0°C-nál, mivel hogy a jó hőszigetelés nem engedi hogy a falban 0°C alatt legyen (ha bent fűtenek) a hőmérséklet, mert akkor a benne lévő víz kifagyna.
Szóval akkor lesz 80+25cm (fagyhatár és a lábazati szakasz) csőszakaszod ahol 0°C alá nem megy a hőmérséklet, előtte és utána pedig melegebb. Ha így okoskodunk, akkor nem lesz baj télen.
Nekem is volt ilyen esetem. Egyszer a lehetséges javítás miatt hívtak ki hőszigetelt homlokzathoz. Itt tudták, hogy harkály művelte a lyukakat. Meg is tudták mutatni őkelmét, amint a szomszéd parabola antennáján veri a ritmust. (Ekkor kellet megtudnom, hogy a kopogatást nem csak élelemszerzésért csinálja, hanem területjelzésnek is, mint az énekesmadarak az éneklést, és hát a parabola volt a környéken, ami a legjobban szólt.) A másik esetem egy hőszigetelő vakolat reklamáció volt. Itt sajnos nem akarták elhinni a harkály verziót, pedig egyértelmű volt a károsodásból
A talajban fagyhatár alatt menne végig, csak a lábazat mellett ahol fejön kerülne a rizikós zónába...
Kút/esővíz menne benne, de mivel nem megy állandóan a WC, mindenképpen beállní az egyensúlyi állapotba.
Utólagos kókányolás, nem szívesen törném fel a betont (sajna erre nem gondoltam amikor készült az előszoba). Csináltam egy Móricka-ábrát arról, hogy mégis hogy gondolom. A második 4(+4) centi lábazati szigetelést a térkő alá tenném, csak a cső vonalában (30-40 centi szélességben), hogy a bentről érkező meleget megfogja, amennyire csak lehet.
Nem tudom, ezt hogy lehetne modellezni. WinWatt, végeselem? Legfeljebb télire leürítem, abból baj nem lehet...
Hol? Az pozitív sarok, ha jól értem amire utalsz. Ha a metszetét nézzük, akkor a 90°-ot a fal tölti ki, a 270° tartományban pedig hozzáférhető (levegő van).
Szerintem a talajban hiába szigeteled le, ha nem meleg eléggé a talaj. Azért hívják fagyhatárnak (80-100cm), mert e fölött 0°C alattira tud hűlni téli fagyos időben. Kérdés, hogy mennyi hőt ad le a ház abba az irányba, valamint tudni kéne hogy milyen hőfokú víz lenne benne? Kútvíz megy benne?
Ugyanez igaz a lábazati részre. De mivel a házban min. 15°C van, feltételezem, hogy azon a részen nem fagyna meg.
Ha már úgyis vésni kell, nem lehet a sávalap alatt (fagyhatár alatt) bevezetni a házba és ott felállni vele?
Ablaknyílásoknál nekem ez vált be: sarokig menni az egyik hálóval (elvágni, ha kell), és a másik oldalról csinálni a 10 centis átfedést. A hálót előre meghajtogattam kissé, így könnyebben kialakul a sarok.
A színezés, glett, belső festés is párazárást eredményez, emiatt kár a közbülső rétegekkel így hadakozni.
Szerintem egy rétegben rakd, nem kell eltolva, csak pontos legyen az illesztés.
Tehát a pontosságra ügyelj, ne legyen a lapok között rés és síkban legyenek (1-2 mm eltérés megengedett), sarkoknál fésűsen csatlakozzanak egymásba a lapok. És tessék végigmenni egy 1,5-2m-es hosszú léccel vagy vízmértékkel a falon ellenőrzés képpen.
A táblákat a peremüknél (nem az egymáshoz illeszkedő oldalán!) is kenjék meg és belül is (különben hajlamosak 5-6 pacnit tenni csak). Ha indokolt, akkor dübelezzék is. Az ablaknál a befordulást se hagyják ki, ehhez mérten kell az ablakot elhelyezni, ha kell akkor toktoldóval. stb....
Javasolt először elolvasni több gyártó kivitelezési útmutatóit én is abból tanultam, meg itt a fórumon, meg a saját agyalásom mentén, szóval most nem írom le az egész folyamat lehetséges buktatóit. Itt majdnem biztos kapsz segítséget konkrét kérdésre, ami kérdéses marad.
Építsd egybe a garázzsal. A garázs külső homlokzatát - ami így egyben a komplett ház külső homlokzatának a része - pedig hőszigeteld. A garázs melletti helyiség melegebb lesz így, mintha télen a kültér -10°C-os levegője nyalogatná, feltételezve, hogy a garázsban ennél melegebb van :) Nyáron pedig hűvösebb lesz ez a helyiség, mert a garázs homlokzata lesz 40-50°C-os.
Egy érdekesség: egy harkály két db szabályos kör alakú lyukat vágott a már leszínezett homlokzatra (10 cm EPS). Kb 7-8 cm átmérő, kb 9 cm mélyen. Először nem értettem mi az a lyuk, aztán a túloldalon még éppen láttam munka közben.
Ha ezt azért kérdezed, mert az került a hőszigetelö rendszer ragasztója alá, akkor nem kell félni tőle, valamennyire biztos, hogy fogja. Abban is biztos vagyok, hogy ilyen jellegű tapadószilárdság vizsgálatot, rugalmas tömítő + hőszig ragasztó, senki nem végzett. Én mindösszesen annyit írtam, hogy nem biztosítanak olyan felületet, mint a polisztirol táblák között síkba csiszolt PUR hab.
Én a garázsfalat egybeépíteném az épület többi részével. Lehet, hogy minimálisan fűtöd azon a kis falcsíkon keresztül a garázst, ami szerintem azért nem olyan nagy gond, főleg, ha a garázs is megfelelően szigetlet lesz, de szerkezetileg sokkal jobb egy kötésben lévő falazat végigvitt koszorúkkal. Ha mégis külön választod, akkor azt az alaptól kezdve külön építsd, és biztosítsd a korrekt dilatációs kialakításokat. A homlokzati hőszigetelésen is!
Megnyugtató, hogy megoldható a dolog. Lenne még egy kérdésem, helyesebben valószínüleg lesz majd még néhány. Jelenleg tervezgetés szintjén vagyunk, a telek már majdnem megvan. A kisebb energiafogyasztás eléréséért kívülálló garázst szeretnék, de a telek miatt az lenne a jó ha a ház és a garázs egymás mellett állna. Én arra gondolok, hogy a szigetelés akkor lesz jó, ha először megépítik a ház falát, rá 15 cm, vagy esetleg több valamilyen hőszigetelést és utána a garázsfalakat húzzák föl.
Kisebb tömegű tárgyak rögzítéséhez (lámpa, mozgásérzékelő, házszám .stb.) sipráldűbelt szoktak használni. Keress rá az Ejot-nál, de sok hőszigetelő rendszer gazda kínálatában is benne lesz. Nagyobb tömegűekhez a Fischernek lesz egy jó hőhíd megszakításos vegyi dűbele: Thermax 12 és Thermax 16 néven. A harmadik megoldás, hogy nem foglalkozol a hőhíddal, de ezt nem én ajánlottam! :)
Lehet, hogy már volt róla szó, én nem találtam. Mi a teendő, ha a szigetelt házfalra valamit fel szeretnénk rakni. Lámpát, mozgásérzékelőt stb. Ugye a szigetelésre nem ajánlatos, ha meg 20-30 cm.-s acéltartó a téglán van, mi csinálunk hőhidat. Lehet, hogy csak valami külső oszlopot kell alkalmazni? Ti hogyan oldottátok meg ezt a problémát?
A lényeg, hogy a harmatpont(páralecsapódás) ne a falban, vagy a fal/szigetelés találkozásánál legyen, tehát minél jobb hőszigetelésű a téglafalad, annál vastagabb EPS-t tegyél rá emiatt. Ha meg rossz hőszigetelésű a fal akkor meg azért kell a vastag. Úgyhogy legyen jó vastag EPS, semmi baj nincs vele. Szakszerű kivitelezés esetén soha nem vog penészedni megfelelő szellőztetés mellett.
Valóban, a lélegzik alatt a páradiffúziót értik. A megfelelő légcseréhez mindenfélekkép szellőztetni kell valahogy. A befelé szellőzik, hogy is mondjam, szakmailag nem korrekt. Válaszok: 1. Ha az EPS-re van pénzed, akkor az. Van előnye meg hátránya is mindkettőnek. 2. Részben van benne igazság, de így kijelentve nem igaz. Ellenben például egy tetőtér beépítésnél ez szószerinti, hiszen egy párazáró fóliával indítunk a gipszkarton alatt. Hogy ott miért nem riogat senki ezzel. 3. Teljesen sem ez, sem az nem zár. Más a páraáteresztő képességük, máshol vannak a falazatban a párakicsapódás szempotnjából veszélyeztetett helyek. De tény, hogy egy ásványgyapotos hőszigetelő rendszer páradiffúziós ellenállása kisebb, mint egy polisztirolosé. 4. Lehet, de inkább rakják egy rétegben és végezzenek normális minőségű munkát. Tipushibákról könyvet lehetne írni (lehet, hogy egyszer megteszem), az ide sajnos nem fog elférni. Rngeteg képem gyűlt a munkám során.
Oldalfal: 12 mm gipszkarton, 8 mm OSB, 10 centi PUR panel, 18 mm OSB, 13 centi EPS. A lábazatra a már említett 2x4 centi E****t jön, kb. 25 centi magasan (kilóg vagy egy métert az előtető (+alacsony a házikó, nem ver oda az eső). Egész táblát tettem mindenhova, ide is azt fogok (60 centi), tehát kb 25 centi talajszint felett, 35 centi földben. Nincs lépcső, tehát a belső padlószint folytatódik kint is (enyhe lejtéssel, de ez most itt nem számít). A KPE cső vonalában teszek mélyebben, sőt, most jött az ötlet, hogy még egy négy centis csíkot a cső volalában föld alatt rakok.
Utólagos kókányolás... szóval fagyhatár alá akarom vinni a csövet, kiflexelek kb. 3 centit az alapból (nem hinném hogy gondot okoz statikailag), és utána vinném tovább a csövet "vízszintesen". A hideggel ezek szerint pont a talajszint környékén találkozna, pár tíz centi hosszan, de ott is 8 centi alatt lenne. Alatta vastagabb szigetelést kap, fölötte meg már befelé menne.
Itt lakunk, hosszú időre ritkán megyünk (mondjuk mindegy, mert elég egyszer menni...), nap közben 18 fok van beállítva, ha esetleg elutazunk több mint 2-3 napra, akkor 15-öt szoktam beállítani.
Ez szerintem erősen függ sokmindentől, amit nem írtál le. Pl. van-e szigetelés egyébként a házon, milyen a falad... És tényleg az alapra teszed a csövet, vagy a lábazatra? Ha alapra, milyen mélyen? És a 2x4 centit mennyire ereszted le? Használjátok rendesen a házat, vagy esetleg előfordul, hogy napokig nem vagytok otthon? Én nem tudom a választ, de ezek kérdések kapásból felmerültek bennem... :)
Nem lélegzik egyik sem. A lélegzés levegő mozgása, az meg régen rossz ha szelel a falad. Páradiffúzióról lehet szó, sok helyen ezt szokják tévesen "lélegzés"nek titulálni.
A téglafalon annyira minimélis a páradiffúzió, hogy a szigetelés már mindegy.
De bármivel is szigetelsz, mivel az ablakok is jól zárnak, szellőztetned KELL. Naponta 2-3 teljes légcsere minimum kell. Vagy az ablakon át, vagy géppel.
Érdekes kérdésem lenne. Mivel abszolút laikus vagyok és éppen csak ott tartok, hogy próbálok egy jó gárdát találni, hogy lehőszigetelje a házam, így sokat olvasgatok itt.
Anno az eredeti elképzelésem az volt, hogy valamilyen szálas szigetelővel (üveggyapot, ásványgyapot) szigetelem le a házam, mert az lélegzik, ráadásul 2 rétegben, hogy az illesztéseknél is minimalizáljam a hőhidat. Aztán az építkezés előrehaladtával a lehetőségeim igencsak leszűkültek anyagilag.
Beszéltem 1-2 emberrel, aki szigetel (nem tudom, hogy szakemberek-e), és olyan véleményt is hallottam, hogy tökéletes az EPS is, az befelé tud szellőzni (nekem ez egy kicsit vicces, főleg mostanában, amikor a ház minden nyílászárója légmentesen zár.
Szóval vannak kérdéseim, kérlek segítsetek nekem, hogy megnyugodjak (és tényleg nem vitákat nyitnék, csak tanácstalan vagyok, mint egy kisközség).
1. Szálas vagy EPS? 2. Az EPS nem zárja nagyon le a házat? Nem olyan, mintha benylonoznám. 3. Ha szálassal szigetelek, majd jól rákerül valami glettanyag meg a színezés, az nem zárja le ugyanúgy a lélegzést? 4. Ha rakatom a szigetelést, van értelme 2 rétegben eltolva, hogy az illesztéseknél se legyen hőveszteség?
És a legfontosabb: Én mint laikus, mire figyeljek anyagnál és munkánál? Hogy tudok róla megbizonyosodni, hogy jó-e amit csinálnak? Mik a tipikus hibák?
az alábbi a kérdésem: 2x4 centi A*********m E****t F*x (0,035) alatt elfagy a legkisebb (20-as?) KPE cső ha alap szélébe beflexelem (+körben pur-ozom)? Utólagos vízbevezetés lenne vécé töltésére...
Elvben igen, de ahhoz, hogy érdemi választ lehessen erre adni, sokkal több mindent kellene tudni. A minimum, amit kémember kérdez. Úgyhogy legyél kicsit bőbeszédűbb!
A surló fény nem a kivitelező barátja. Sajnos sok mindent megmutat. Nem elkeserítés képpen, de surló fényben szinte nincs is hibátlan homlokzat. Nem véletlen, hogy a régi házakon tagolták a homlokzatokat. Nem csak a díszítés miatt volt ez célszerű. Azt, hogy mennyire gáz a felület leggyorsabban egy trapéz kartecsnivel, vagy egy szárnyas símítóval (lepkével) tudod ellenőrizni. A lényeg, hogy egy olyan szerszámod legyen, ami viszonylag hosszú, éle van, és egyenes. Ezt több helyre, több irányba, különösen a gyanús pontok környékén, felfekteted a falra, megnézed hogy fekszik fel, és már láthatod is a síktól való eltérés mértékét. Ez az ami neked érdekes. Egy szemre sík felület is lehet vékonyvakolattal kivakolhatatlanul hullámos, és lehet, hogy amit a surló fény mutat, az jelentéktelen hiba, amit a struktúra könnyen elfed.
Próba vakolást addig könnyen vissza tudod szedni, amíg nem húzott meg, így a gelttelést sem kell javítani, ha egyébként jó a felület. Az anyagok stuktúrálhatósági ideje különböző, illetve időjárásfüggő, de én egy fél óránál tovább nem hagynám fent. Azt, hogy az anyag szépen struktúrálható a problémás részeken, elfedi a toldásokat, ..stb, már a friss anyagnál is látni fogod. Sook értelme nincs fenttatrtani.
Én egyébként a felületet ellenőrizném és hagynám a próbavakolást. Inkább, mikor kezdenék a színt, akkor legyél ott, figyelj, és ne a legfontosabb homlokzattal kezdjenek.
Surló fénnyel megvilágítva a szépnek hitt felület sem hibátlan. A próbakenést 1-2 órán belül kapard le ( napos oldalon hamarabb), mert száradás után lehozza a glettelést is.
Most épp kint világítgattam kinn a sötétben az 500 W-os refivel, és a második glettelés, amit eddig szépnek hittem, hát...huhúú. Az összes hálótoldás és a dübelek helye finoman áthullámosodik a felszínen. Nem tudom, mennyire kéne szépnek lennie, arra gondoltam, felkennék egy kis színt próbának egy kritikus helyre, és megnézném, milyen lesz. Ezt már a kőművesem fogja csinálni egyébként.
Kérdés, hogy le tudom-e kaparni utána a valahogy. Ott gondolom a glettelést javítani kell majd, de csak egy kis területre gondoltam. Hogy csináljam, kenjem alá az alapozót is, vagy ne (mert akkor könnyebben lejön utána), mennyit várjak, egyáltalán hogy tegyem fel azt a kis szín mintát...
Hogyan? Úgy, hogy nem gyáva! Amúgy készült már vályogból is passzívház, igaz, némi kiegészítő hőszigeteléssel. De aki csinálta, nem vallott olyan érdekes elveket, hogy a kőgyapot párazáró (pláne, az üveggyapot.) Tanulni, tanulni, tanulni? Ugyan. Kihalni. Mondom én. úgy, hogy szerintem a vályogász fiatalabb nálam egy-két évvel.
Elég csak megnézni a táblázatokat, vagy elkezdeni számolni a Winwatt és hasonlókkal. A vályogfal hőszigetelése ~0,85. Ehhez képest a mai követelmény 0,4, ami már több, mint 2 m-es falvastagság vályogból. Ezen aztán nem segít semmiféle szalma és törek hozzákeverése, mert az a 0,85-ben már benne van! Ha nincs, akkor 1 fölött. Miközben a hőszigetelő anyagok 0,04 alatt járnak. A komolyabb vályogfalépítő cégek háromrétegű falat húznak. Belül dupla, közte min. 5 cm kőzetgyapot, majd szimpla vályogfal. Ez kb. 50-51 cm falvastagság. +vakolat. Dupla-szimpla: Két sor tégla-egy sor tégla.
Ha az élvédő ragasztóra gondolsz, akkor az kívül belül használható. A lényeg az, hogy hagyományos értelembe vett vakolt falazatnál. Ha tehát kívülre egy előfröcsköklő, mész-cement alapvakolat plusz a szín (nemesvakolat, festék ..sb) kerül, akkor használható. A vakolás előtt rögzítik vele az élvédőket vakolósíneket, esetlegesen vakolatdilatációs profilokat, és utána jön a kézi vagy gépi vakolás. A lényeg az volt, hogy nem lemezes (táblás) vékony tapasz, (ragasztó) réteggel ellátott hőszigetelő rendszerekhez való.
A kinyomott PUR hab tényleges szigetelése szórhat, de a PUR hőszigetelő táblák hővezetési tényezője 0,022-0,028 között szokott lenni, szemben egy EPS 0,040 értékével, tehát szerintem roszabb nem lesz. A PUR hab más szempontból is jó ide. A felesleges levágható. A felület a körülötte lévő polisztirollal összecsiszolható, és a PUR jó hordozófelület a rákerülő tapasznak. Ez egy akril, vagy szolikon tömítőről nem mondható el!
Annak mennyi a hővezetése? Mert ha nem hőszigetel, akkor azzal az erővel bármit befújhatsz oda. Én azért eltömíteném azokat a réseket akármilyen pici is, főleg ha vastag a szigetelés, mert páralecsapódás biztos lesz benne. Kérdés okozhat-e problémát ilyen kis mennyiségben?
off Sziasztok! Beregisztráltam. Nem olvastam vissza hosszan a fórumot, de azt látom, hogy tudok segíteni. (Sajnos mostanság időmből kitellik.) on Hogy válaszoljak is. A negatív sarokba nem kell élvédő! Szép kivitelezéshez viszont egy pozítív és egy negatív sarokkanál (kőműveskanál) is szükséges lesz. Negatív hálós élvédő nem létezik, márpedig az élvédőnek mindig a háló alatt kell lennie.
Élvédő ragasztó: A Baumit élvédőragasztó vakolósínek, élvédők ragasztásához, rögzítéséhez való, alapvakolattal vakolandó felületekhez. Tehát egy gyorsan meghúzó 1-2 cm vastagságban foltokban használandó anyag kis zsugorodású cementes rögzítőhabarcs. Semmi keresnivalója nincs EPS vagy hasonló hőszigetelő rendszerek körül. Ezeknél az élvédő ugyanazzal a ragasztóval (ragasztótapasszal) van ragasztva, mint amibe a háló is beágyazásra kerül.
Az austrotherm grafit akciós EPS lapjait(1800Ft ügyféláron) a Baumit nem forgalmazza a múlt hét végétől. Most rendeltem pár m2-t, és már mást kaptam(sokkal erősebb, és kisebb a szemcsemérete) a bruttó nagykerára 2400Ft... Ez is ugyanúgy Austrotherm. Hozzáteszem nekem is gondjaim voltak a régivel a ragasztásnál(ez legyen a meleg rovása), és hogy a falon összzsugorodtak picit a lapok.
Gyerekkoromban rendszeresen a nagyanyámnál nyaraltam, az Alföld közepén kis homokdombon vályogház. Valamikor a '70-es évek végén megkérdeztem ott az embereket miért nem jó a vályogház, aki ismerte, mert benne lakott, mind azt mondta, hogy átmegy a falon az egér. (Vagyis, a rágcsálók át tudják rágni. Láttam olyat, hogy a néni ágyában levő szalmába beköltöztek az egerek. (A macska meg elvolt a helyiségben. Ennyit meg a macskákról.))
Bocs az off-ért.
Láttam egy 10*10-es típusházat, amit beton alara építettek vályogból. Kicsit macerás volt a csempézés, de miután meg voltak vele belülről nem látszott, hogy miből van. Aztán jópár év múlva a gazdája hungarocellt tetetett kívülről a házra, innen kezdve kívülről se látszott semmi. 2 cm-es lapokat tettek fel, és - a házigazda szerint - észrevehető volt a megtakarítás. (Akkor még 7 Ft volt a gáz m3-e ha jól emlékszem.) A vályogra EPS került és 6-8 év után sem lehetett semmi különleges dolgot tapasztalni. Az olcsó gáz miatt télen legalább 25 fok volt a házban.
Az biztos, hogy a 1,5mm ragasztóvastagság benne a hálóval kevesebb szilárdságot jelent, mint egy 4mm-es vastagságban. Szerintem hívd fel a gyátót hogy mit szól hozzá. El tudom képzelni mindkét esetet is jónak, vagyis hogy a ráglettelés is jó lesz, meg az is ha mégegyszer ráhálóznak és glettelnek a megfelelő 4mm-es vastagságban.
Az előbbi eset szerintem nem tekinthető homogénnek a másodszori glettelés miatt, vagyis az a háló megtartásában, a szálak körbefogásában nem játszik olyan súllyal szerepet, mintha egy rétegben lenne.
Ezért hülyeség 4-es fogazott glettvasat használni, mert eleve megdöntve viszik fel vele az anyagot, tehát kb 3mm magas bordák lesznek, amit a hálózás után az árkokba lesimítanak és így ki is jön a 1,5mm-es vastagság.
Na de majd okosabb leszek, ha nekem is lesz vele tapasztalatom nemsokára. Ez csak elméleti fejtegetés volt...
- Az 1-2mm-es résekkel kár vacakolni. Főleg PUR-habbal. Akkor inkább akrillal nyomnám ki, vagy majd csak hálózáskor a glett elfedi.
- Az 5mm-t eltérést csiszold le, más már úgysem tudsz vele csinálni.
- Az alsó szint kiugárásához valami lejtős felületet kéne rakni. Igaz, ekkor kéne alá valami anyag a vízszintes részre, lehetőleg EPS ék alakra vágva. Ehhez a megooldáshoz viszont a gipszakrtonos élvédőt szerintem nem lehet szépen kihajtani. Ha le lesz hálózva, az is jó, hiszen a külső réteg számít, amin a víz lepereg. A mechanikus élvédésnek azon a szakaszon sok szerepe nem lehet.
De lehet venni tetszőleges formára kihajtható műanyag élvédőt, csak annak ugyebár az egyik szárnya nagyobb mint 3 cm. Ha levágod 3 cm-re, akkor nem tudom, marade ott annyi háló, hogy a ragasztó belekössön.
- Az ablak körüli diszítést szerintem érdemes elhagyni, csak szívás lesz vele. Magánvéleményem, hogy nem is szép.
Egyszerűen csak spaklival át kell kaparni. Feltéve, hogy normálisan le van glettelve.
Amúgy az egészet a legegyszerűbb így csinálni ( bár ha már kész van ....):
- sarkoknál lapvastagság + 1 cm-re függőleges zsinór
- saroklap felragasztás ( 0.5 cm-mel túllógatva)
- lapokba 2 szeggel vizszintes zsinór
- lapozás a zsinórhoz ( így biztos sik felületed lesz)
- dűbelezés (szükség szerint)
- sarkok lecsiszolása
- egész felület csiszolása ( a csiszolót érdemes közben is használni) Én mindig berakom a lapot és ha nyit lecsiszolom, igy nem lesz később hézag a lapok között.
Nekem a puros pisztolyhoz adtak olyan véget, ami talán 1 mm-es, én azzal nyomkodom majd ki a végén. Menet közben egyébként a második réteg lapjait eleve egymáshoz is ragasztottam.
Max. 2 mm nem hiszem, hogy bármit is számít, főleg ha nem 2 centi vastag a szigetelés. Nekem 10 centi van, és 2 mm alatt nem foglalkoztam a résekkel.
Fél centis széles csíkot is be lehet toligálni spaklival 2 mm résbe (nyilván csak 1-2 centi mélyen), aztán síkba csiszolni. Valószínűleg csak időpocsékolás.
Ha kilóg a tábla, szépen le lehet csiszolni. Körkörös mozdulatokkal, és valami nagy felületű dolgon legyen a vászon (én műanyag simítóra ragasztottam). Közben hosszú vízmértékkel kell ellenőrizgetni több irányba.
Akkor sztem a megmaradt InstaStick is jo erre a celra. Az meg mondjuk egy erdekes kerdes lehet, hogy a par millis hezagokat hogyan nyomja ki az ember PUR-ral? Talan "bedofi" a csovet az EPS-be?
