ez a ragaszto kifejezetten nem alkalmas. Csak tökéletesen illeszkedő felületekhez jó. A résekben felhabosodik, semmi ereje nem marad, és a napsütéstől elporlad.
Az alátámasztási pont hol legyen? Van erre valami általános szabály, hogy a 19 fokos tetősíkhoz képest hány fokos legyen a könyök, vagy valami más összefüggés?
Vagy egyszerűen, csak "libikókázzon" az alátámasztási pontnál a szarufa mielőtt felcsavarozom?
Fenyőlécből faragsz oda valamit tehetségedtől függően, esetleg a hézagok széleit is kiegyengeted vésővel, ha kell, hogy precízebben illeszkedjen. A darab szoros legyen, kocogtatva menjen a helyére. Nem baj a ha kiáll kicsit, azt el kell csiszolni, lekezelni.
Ha ilyen könyökfa-oszlop közötti rések vannak, oda jó lehet valami vékonyabb szegőléc is --> barkácsboltban-áruházban körülnézés.
Ad absurdum precízen a helyükre szabott, gyalult lécekkel beboríthatod a gerendákat, kvázi megvastagítva őket.
Olyan ami hosszú távon is jó nem valószínű. Van fa gitt, de a fa mozgását nem tudja követni és ronda lesz ahogy szétreped, ideig óráig a szilikonos tömítők is működnek, de szép az sem lesz.
Lehet, hogy hülye kérdés, de létezik olyan anyag, vagy módszer amivel lehetséges a béna módon, pontatlanul elkészített ácskötések több cm-es réseit kitölteni?
A lapokat le tudod úgy rakni, ahogy szeretnéd, kérdés, hogy van-e értelme, lábbal érezhető lesz, elakadsz benne, kinézetre sem feltétlenül lesz szép.
Ha a korlátod alatt van 5-6 centi rés, az már elég lehet egy kézi csiszológéphez, illetve elgondolkodnék a korlát leszerelésén is.Felteszem valami hegesztett vasszerkezet, levágni-visszahegeszteni, akkor az oszlopokat körül tudod munkálni.
Attól, hogy valami korábban hülyén készült el, nem muszáj azt tovább vinni.
"nem láttam szükségesnek a fényképet. Sajnálom, hogy nem látod,"
Kár, hogy titkos a munka. Pedig egy fénykép vagy rajz általában többet ér mint egy hosszú leírás. Sokan azt hiszik, hogy ők értik saját magukat akkor másnak is kell értenie őket. Ha mégsem, akkor hülye, mit nem ért.
Köszi, mindösszesen a lapokra vagyok kíváncsi, de látom azt nem tudom leirni, hogy nincs mód a külső oldal levágására, csiszolásra a korlát kialakítása nem engedi. Az ajtó most lett beépítve arra hiába emelek 3 cm-t a lapokon nem megy kifelé a víz csak az marad, hogy a hosszanti oldallal párhuzamosan folyik.
Tehát a teknő részben feltöltve de ha a szélső lap vízszintes ( majd lesz valami a lecsöpögő vízzel, vizor vagy lemezszegély ) de a fal felé eső következő lap középre lejt a két lap közötti fugára, lapok egymáshoz illesztésére voltam kíváncsi. Mármint lesz, mert nincs semmi csak korlát és a rajzon látható ív, esés ezért nem láttam szükségesnek a fényképet. Sajnálom, hogy nem látod, mert nem lényeg rajta csak a zöld rész ami a kérdés volt a lejtésen irányán változtatni nem lehet. ( persze ujra betonozással megoldható, jelenleg 300.000 Ft-t kérnek csak a betonért, a régi feltörése és az új alapszerkezet kialakítás kb ismét ennyire rúgna, ez most nem áll rendelkezésre, marad a járólapozás.
Komolyan mondom, hogy háromszor nekifutottam a problémád értelmezésének, de mindig feladtam :-(
Ha nem lehet se megemelni a közepén (a vályúnál) a szintet, se a külső szélén nem lehet lecsiszolni a betont, akkor tulajdonképpen milyen jótanácsot vársz a probléma megoldására?
Egy erkélyajtó külső oldalánál 1-2 cm-t simán rá lehet burkolni az ajtó tokjára, semmi gond se lesz belőle (ha ajtócserét terveztek, akkor csináljátok meg a burkolás előtt).
A terasz szélénél a túllógó burkolat külső peremére pedig tehetsz vízorros szegélyt, arról le fog cseppenni a víz, nem folyik vissza a terasz szélére. De ha komoly a vízfolyási probléma, akkor meg egy vékony műanyag ereszcsatornát kell körbe rakni a terasz köré és azzal elvezetni a vizet.
Szóval nem értem a problémát, pár fénykép sokkal jobb lenne, mint a rajzok (amiket te biztosan értesz, de én hiába forgatom, nem látom belőlük a probléma lényegét).
Házgyári gipsztéglára (nem gipszkarton) burkolás. Fürdőszoba. Le lett verve a régi ragasztó és a csempe. Ezt követően kell impregnálóval kezelni a gipszet, még a javító simítás előtt (a gipszből kiszakadt darabok pótlása, habarccsal) vagy előtte is és a javítást követően is?
Ajtó oldalán van fal. Ellentétes, az külső oldalról nem lehet faragni belőle, oka most mindegy. A teknőt csak úgy tölthettem fel, hogy a hosszabbik oldalon lejtsen. A lapok "szögbeli" a rajzom szerint ( bár csak két téglalap :D ) lerakása a maradék megoldás, de kérdésem is ez, hogyan érdemes és egyáltalán megoldható e.
Ez így már jobb. Az első változat (mindössze egy ferde tető és egy ferde kitámasztás) kevésbé volt szimpatikus. Ennek megcsináltam a statikáját, megfelel. (ha 1m-ként ki van támasztva)
Kevés konkrétumot írtál, ezért csak exhas írok dolgokat.
Legyen a teraszod egy 6m hosszú 3m széles "betonvályú", amelyet egy, esetleg két oldalról fal határol.
A lényeg, hogy faltól-ajtótól elfelé kellene egy cirka 1%-os lejtést produkálni. Faltól a vályú közepéig van már lejtésed, ezt kell továbbvinni, tehát elfaragni valahogy a vályú külső oldalát.
Hosszú aluléc, vízmérték, esetleg még zsinór szükséges, és lehet feltérképezni, hogy honnan mennyit kell koptatni, aztán jöhet a betoncsiszológép. Ha teknő közepe túl mély lenne, akkor lehet, hogy ki kell tölteni valami betonjavító habarccsal, aljzatkiegyenlítő gyanánt.
Mint HE is írta úgy kell kialakítani, hogy később folytatható legyen.
A tetőtér beépítésének szabályai szerint. habár itt is dönteni kell, mert azért egy 60 nm-es teret csak más képen építünk be mint pl. egy 15 nm -est.
A komolyabb beépítésnél eleve megvizsgáljuk a jelenlegi lécezést, valószínűleg cseréljük és akkor már ellen léces módszerrel rakjuk vissza cserepeket. Ez bizony költséges. Neked raktár céljából elegendő az egyszerűbb fólia feltűzéses módszer. Itt gyakorlatilag csak a fólia költsége szerepel + munka ráfordítás.
Még arra gondoltam, hogy a gyenge lejtés miatt a könyök fölött drótkötéllel is rögzíteném a koszorúhoz a szarufákat. Valami esztétikusan. Ez az alulról felfelé irányuló szélnyomás miatt lehetne még megoldás.
Ez a megoldás valóban olcsó, de emberi tartózkodásra csak rövid ideig alkalmas teret eredményez. Ezt csak akkor válaszd, ha az eljövendő 10 évben biztosan nem akarjátok tartózkodásra alkalmas térré alakítani a padlásteret, mert ha igen, akkor a mostani ráköltés nemhogy kidobott pénz lesz, de a majdani átalakítás költségeit meg is növeli.
Költséget mondani nem lehet, ha tudsz bontott anyagokat (hajópadló, OSB lap, szőnyegpadló, stb.) szerezni, akkor 200 - 400 eFt-ból meg tudod magadnak csinálni. A tetőablak az más kérdés, az darabonként (a beépítőkerettel együtt) legalább 100 eFt, plusz annak a beépítéséhez szakembert kell hívni, mert a beépítéshez le kell szedni a cserepeket, ki kell vágni cserépléceket, szakszerűen rögzíteni kell, stb. stb.
:D nincs régi lap és a szélének nagyjából vízszintesnek (az ajtóval szembeni része érdekelne, mert ott a lapok nem szintben vannak ha leteszem :D ) kellene lennie, hogy alá ne tudjon visszafolyni az eső. Az elöző képen lévő zöld itt is a lapokat jelölné :D piros a fal
"A megfelelő fóliát alulról tűzőgéppel oda rögzíted a léchez és a szarufákhoz.
Megfelelő : időt álló, erősített és talán pár áteresztő, habár az felesleges.
A padlás is nem lesz poros viszont a szellőzésről fokozottabban kell gondoskodni. Orom falba , fenn a csúcson ablakok és szellőző nyílások.
Az asló burkolat ? Hát olyan ami strapabíró és a párát tovább engedi, mert az bizony az alsó lakótérből jön. ha jön tovább kell engedni különben a födémnek annyi.
Jó ide gyalult deszka némi hézaggal, selejtes hajópadló vagy pl. olcsó vett pára áteresztő padlószőnyeg. Kiállítások zárásakor az ügyes emberek lecsapnak az ilyenre.
Lesz egy pormentes kitűnő padlástered.
Mindenre jó ami nem fagyveszélyes.
Igaz nyáron meleg télen pedig fagyos !"
Köszi! És ez mennyibe kerülne 2 tetőablakkal megspékelve?
Nos a m.o.i padlásterek zöme un . poros padlás tér.
A korábbi héjalási technikák /technológiák erre adtak lehetőségek.
Ezek a terek a jó szellőzésük miatt megfeleltek a tetőzet fa szerkezetének alapvető igényének. Ez pedig a jó szellőzés adta állandó száraz állapot.
A használhatósága a későbbi leírásból adódóan korlátozott volt.
Vidéken mezőgazdasági termények tárolására kitűnő volt, jó volt lomtárnak is és valaha frissen mosott ruha szárítására / József A. mama c. verse. /-
A terményeket viszonylag rövid ideig tárolták, a mosott ruhát pláne..
Tehát a poros padlásterek ezek. Néha a csapadék bekerült / porhó - fetorlódott eső /, de ezek a jó szellőzés miatt gyorsan elpárologtak.
Aztán terjedt a tetőterek beépítése .
Itt alapvető követelmény volt a héjalással szemben a csapadék bejutásának fokozott meggátlása. A lényegesen kisebb hőszigetelt tér és a héjalás között,,, néha 1 5 cm , nos az itt bejutó csapadék nem tudott kiszáradni és megtette a romboló hatását.
Régen is volt erre megoldás. A cseréplécen kívül teledeszkázták a tetőt és bitumenes csupasz lemezzel fedték, majd a lécezés és a héjaló anyag / cserép, pala, bádog / Ma már vannak a másodlagos csapadék védelemre modern fólia szerű anyagok, Erősítve ezzel azzal, pl. üvegszállal.
Tehát megoldott a csapadék elleni fokozott védelem és egyúttal a padlástér nem lesz poros... jöhet a beépítés.
Tárolásra neked ennél sokkal olcsóbb megoldás is elegendő.
A megfelelő fóliát alulról tűzőgéppel oda rögzíted a léchez és a szarufákhoz.
Megfelelő : időt álló, erősített és talán pár áteresztő, habár az felesleges.
A padlás is nem lesz poros viszont a szellőzésről fokozottabban kell gondoskodni. Orom falba , fenn a csúcson ablakok és szellőző nyílások.
Az asló burkolat ? Hát olyan ami strapabíró és a párát tovább engedi, mert az bizony az alsó lakótérből jön. ha jön tovább kell engedni különben a födémnek annyi.
Jó ide gyalult deszka némi hézaggal, selejtes hajópadló vagy pl. olcsó vett pára áteresztő padlószőnyeg. Kiállítások zárásakor az ügyes emberek lecsapnak az ilyenre.
Lesz egy pormentes kitűnő padlástered.
Mindenre jó ami nem fagyveszélyes.
Igaz nyáron meleg télen pedig fagyos !
"Tetőablak nem kell, villany is jó." Ok. de a szellőzéshez csak kell !!
A korrekt megoldás egy akkora pénzmennyiségbe kerülne, ami a Holdról is látható lenne :-(
A cserepeket, cserépléceket le kell szedni, páraáteresztő fóliát kell húzni a szarufákra. A páraáteresztő fóliára, a szarufákra egy-egy 5x5 cm-es stafnit kell szegelni, erre jöhetnek vissza a cseréplécek, majd vissza a cserepek. Így lesz korrekt átszellőzés a cserepek és a páraáteresztő fólia között, illetve lesz korrekt páraáteresztő fólia.
Ez alá, a szarufák közé mehet stabil közetgyapot, majd egy újabb réteg hőszigetelés, ennek a belsejére egy párazáró réteg, majd mehet rá belülről OSB lap, esetleg gipszkarton.
Ez a korrekt megoldás kb. 2,5 - 3 millió Ft munkadíjba és kb. 0,8 - 1 millió Ft anyagárba kerülne. Ez kb. 50 évig megfelelő megoldást nyújtana a tető hő és páraszigetelésébe.
A kevésbé korrekt megoldás az, ha megbontás nélkül szépen alulról beburkoljátok a szarufákat és a cserépléceket, alulról hozzájuk rögzítve a páraáteresztő fóliát. Majd a becsomagolt szarufák közé tömköditek a közetgyapotot, aztán tovább a fenti megoldás szerint.
Ez a kevésbé korrekt megoldás kb. 1 millió Ft munkadíjba és kb. 0,8 - 1 millió Ft anyagárba kerülne. Ez kb. 10 - 25 évig tart ki, ha nincs szerencsétek, akkor az alulról beburkolt szarufák pangó vízben fognak állni, pár év alatt elrohadnak :-(
Még szarabb megoldás, ha csak simán felszögelitek a páraáteresztő fóliát a szarufák alá, tesztek alá 10 cm közetgyapot szigetelést, majd erre megy a párazáró fólia, illetve az OSB lemez.
Munkadíj 0,5 millió Ft, anyagár 0,6 millió Ft, élettartam az előzővel megegyezik, de a hőszigetelése sokkal gyengébb annál.
Tovább is lehet spórolni a pára és hőszigetelésen, csak éppen nem érdemes.
És eddig csak a cseréphéjazat szigeteléséről beszéltünk, a többiről nem is.
Pluszban még arra is gondolni kell, hogy a tetőablak nemcsak a fényt ereszti be (vagy nem ereszti be, ha nincs tetőablak), hanem a tér szellőzésébe is besegít. Ha nem lesz tetőablak, akkor kell valami hatásos mesterséges szellőztetést kiépíteni.
