Ma, kora reggel át kellett verekednem magam a városon. Közel 20 km, 10 l/100 km étlagfogyasztással, 20 km/h átlagsebességgel a fedélzeti kijelző szerint. Nem száguldoztam, nem várakoztam dugóban, csak haladtam komótosan a nagy forgalomban. Száz km utazás a pesti csúcsban kb. 23 kgCO2. Minden nap száz-és százezer autó kipufogója ontja rakás mérgesgáz kíséretében.
Priussal megúsztam volna ugyanezt az utat 6 l/100km körüli fogyasztással, Kb. 14 kgCO2/100km
Az ismerősöm Leafjével, amit a napelemeiről tölt ugyanez az út kb. 0 kgCO2/100km + 0 mérgesgáz.
Persze mindez, nem a valóság. Csak az én elvakult, sötétződ vallási fanatikus fantáziámban létezik, azért hiszem ezt, mert nem tudok szembenézni a valósággal. Azzal a valósággal, hogy ha az indiai Chhattisgarh államban termelt 820 gCO2/kWh árammal hajtott EV az alaszkai -30 °C-os hidegben a német autópályán 160 km/h-s sebességgel száguldva igen is jobban szennyez Budapest belvárosában, mint egy Fiat Panda 45 km/h-s sebességgel suhanva a tesztpályán, ezért az EV messze a LEGROSSZABB.... csak mi sötétződek ezt soha nem is próbáljuk egyszer sem józanul, tisztességesen, ÉRTELMESEN végiggondoln!
Na őszinteségi rohamom volt, biztosan agyamra ment a hőség...
Te nem érted: ÍGY NEM KÜSZÖBÖLJÜK KI A FOSSZILIS FÜGGÉST.
Ez a lényeg.
A csodálatos német energiewende jelenleg ott tart, hogy a kontinens egyik legnagyobb emissziójú energiarendszere a német, lényegesen rosszabb a kontinentális átlagnál. Miközben a felhasznált megújulók aránya meg a legmagasabbak között van.
Nem üt szöget a fejedbe a dolog?
Ebbe az irányba mozogva NEM LEHET MEGOLDANI a problémákat. Enyhíteni valamit lehet rajtuk - DE MEGOLDANI NEM. A németek a mostani majdnem felére redukálhatnák az emissziójukat azzal, ha visszakapcsolnának-felújítanának minden félretett atomerőművet, és a lignitről-barnaszénről átállnának (orosz...) földgázra - miközben a megújulók további erőltetése ugyanebben a rendszerben már messze nem kecsegtet ennyi potenciális előrelépéssel.
Leirtad a kulcsszot kiszamithatoan: vagyis ez a nem primer tartalek dolga, hanem menetrendtartasi feladat. Olyan, mint amikor telen este felkapcsoljak a lampat... tervezheto esemeny semmi ok a panikra.
No, de itt ugyebár az lenne a cél, hogy ezek a gyors reagálású, de koszos/fosszilis üzemű erőművek eltűnjenek.... Nem??
Mi nem érthető ezen??
Persze, a megújulókkal lehet spórolni a fosszilisen, alleluja. De mint írtam volt - ebben a felállásban a kiegészítő szerepből sosem fognak tudni kitörni, és az egész rendszer alapvető fosszilis-függése is megmarad. Az emissziós problémákkal és a fosszilisek végül úgyis bekövetkező elfogyásával egyetemben - ergo ez nem egy túlságosan hosszú ideig fenntartható állapot.
De magyarázzátok meg tőlem újra és újra, hogy miért nem lehet ezen változtatni, vagy azt, hogy miért nem szükséges...
Hát, a Nap az éppenséggel tök kiszámíthatóan elmegy MINDEN ÉJSZAKÁRA, valamint a téli időszakban nagyon kevéskét termel akkor is, amikor éppen van.
És igen, tudod bizony van minden évben több olyan nap is, amikor az egész kontinensen éppen éjszaka van, és erősen szélcsendes az idő - avagy éppen egy nagy ciklon okán többé-kevésbé mindenütt viharos, és ezért a szélkelepek elsöprő többségét vitorlába kell állítani...
Tanulmányozd picit Berci rendszeresen berakott chartjait - azt fogod belőlük látni, hogy bizony vannak időszakok, amikor a német energiarendszerben a szél/nap termelése (nyilván a víz és a biomasszás erőművek folyamatos üzeműek ilyenkor is) szinte zéró közelébe esik le.
Teljesen nulla valószínűleg kontinentális léptékben sosem lenne a termelésük, de 10-20% közelébe viszont nagyon is sokszor leeshetnek - és ennyi már praktikusan nullának tekinthető.
Ráadásul ezt meglepően gyorsan tudják produkálni, a szél rángatja is rendesen a rendszert - a nap kevésbé, viszont a nap ugyebár jól kiszámíthatóan időszakos-évszakos...
De tőlem gúnyolódhatsz is tovább, azzal biztosan előbbre jutunk...
Ja csak ezt nem a meleg primertartalek dolga lekezelni, hanem az egesz eleg jol elorejelezheto es telefonalnak Jurgennek, hogy holnapra be kellene roffenteni a kanalas exkavatort, mert kell a barnaszen az eromube.
Egy nemetorszag meretu energiarendszerben a lignittuzelesu eromuvek teljesitmenyvaltozasi tempoja eleg ahhoz, a napszel valtozasanak kiegyenlitesebe belejatszon. Persze lehetne helyette az egesz primer tartalek.
Ja, az ugy szokott lenni, hogy egesz Europaban egyszerre varazsutesre abbamarad a szel/elmegy a nap es ezert aztan 100%-ban ott kell keszenletben allni, hogy hatha ez lesz. Meg Paks kiesesere sem porog 2 GW csak ugy, pedig ilyen akar elo is fordulhatna (500 MW evente tobbszor is kiesik ilyen-olyan muszaki hiba miatt).
A hidrogénüzem ezen problémái mára kiküszöbölhetők lettek (ma már azok a vasúti sínek sem törnek...), mellesleg a turbináknál mostanság 1200 fok körül járnak első fokozatos belépő hőfoknál a legjobb konstrukcióknál - és tartósan bírják. Most kezd egyébként az elemek keramizálása is kilépni a használhatósági szintre.
Pontosan tisztában vagy ezek szerint azzal, hogy az ELLÁTÁSBIZTONSÁG a kulcsszó - márpedig az megújulókkal önmagukban semmilyen módon sem biztosítható (kivéve vízenergia - aminek ugyebár annyi a potenciálja, amennyi - megközelítőleg SEM ELÉG).
Ha a fossziliseket ezzel a szisztémával nem tudjuk kiküszöbölni, csak a felhasználásukat csökkenteni - az egyfelől persze az emisszió szempontjából feltétlenül előrelépés, másfelől viszont egy ponton túl belép az a probléma, hogy a backupnak állandóan "melegen tartott", de közben igen alacsony kihasználtságú erőművek igen drágává fognak válni.
Erre vetettem fel azt, hogy hagyjuk békén az erőműveket, azokat úgysem tudjuk eldobni - de például járassuk őket a továbbiakban hidrogénnel, és azt állítsuk elő megújulókkal (és képezzünk belőlük elégséges pufferkapacitást - évszakos tárolással). Akkor a megújulókból sem kell több kapacitás, mint ami ténylegesen szükséges az éves igény lefedéséhez, akkor nem lesz baj, hogy nyáron termeljük meg zömében azt a hidrogént - amit meg zömében télen használunk el.
De hiába írom, a topictársak zöme nem jutott túl a vadászó-gyűjtögető (és a telet esetleg túl sem élő) őseinek a gondolkodási szintjén, még most sem tart ott, hogy inkább termeljünk gabonát, és tegyük el télire...
Azt az egyet kellene felismerned neked is, meg a többieknek is, hogy bárhogy is ragozzuk, a megújulók esetében reálisan kell számolni olyan scenáriókkal, amikor tartósabb időszakra ZÉRÓ, de legalábbis zéró közeli a teljes, országos (sőt, akár kontinentális) outputjuk.
Ilyenkor olyan háttérrendszernek kell tudnia belépni, ami az igények 100%-át ki tudja szolgálni. Vagyis gyakorlatilag meg kellene tartanunk a teljes mostani energiarendszert - backupnak.
Innentől próbáljátok végre egyszer józanul, tisztességesen, ÉRTELMESEN vazze!!! végiggondolni a történetet!!!
Nem lesztek rá képesek, te sem leszel - ezt előre borítékolom, évek óta nem bizonyultál képesnek rá...
offshore szelenergia fog rendelkezesre allni, amely (stabilitasa es >40-45%-os cap-faktora miatt) nagyjabol "atveszi" a mostani "centralis alaperömüvek" feladatat.
Teljes téveszme.
A megújuló mögé ilyen cap-factor mellett kb. 100% meleg tartalék kell, különben oda az ellátásbiztonság.
Számolj 1000 forintos euróval, és 30 millliárd euróval, úgy már biztos ,hogy az atomenergia lesz a drágább.
Eleg lesz 2028-as 400 Ft-os €-val szamolni ... a 20 milliard €-ra pedig mar ma lehet fogadni. Szerintem mindkettö valszeg bejön ...
De itt is ervenyes. Nem szajalni kell, a hataridöket szazszor atlepni, hanemm TELJESITENI. Meg lehet mutatni, hogy a többiek a hüjjek. Pax2 a kezdet-kezdeten jar (igaz mar 2 eves kesesben van ... es a munkakezdeshez szükseges kapát se sikerült eddig megvasarolni ...).
A megújulók megfelelő tárolási háttér nélkül soha nem fognak kikerülni a kiegészítő szerepből. SOHA. Képtelenség, elvi lehetetlenség (pont úgy, mint egy hibrid rendszer benzinfogyasztását végül zéróra redukálni, az egyet jelentene az örökmozgó feltalálásával).
Én már részletesen leírtam a véleményemet és több - teljes - koncepciómat az üggyel kapcsolatosan, az a benyomásom kezd kialakulni, hogy az itt fórumozók többsége meg sem értette. Nem is érti, mi az alap-probléma, részterületekre beszűkült vallási fanatikusként áll a témához, pár fát lát, nem többet, az egész erdőt sosem.
Az a baj, hogy országosan nézve már nagyon szerények a lehetőségeink, nem lennénk képesek szélenergiával ellátni magunkat.
Ez nagyon nem igy van. mar elragtuk nehanyszor ... biztosan mas dolgod volt. Magyarorszag közepes intenzitasu szelenergiaban gazdag. Csak eppen a kelepekre kicsit nagyobb lapatot kell(ene) szerelni ... ami NEM szük keresztmetszet ...
Ugyhogy inkabb a "nagy nemakarasnak nyöges a vege", nem pedig az orszag szelszegenysege az ok.
Szerinted a napelem alternatívája az atomerőműnek - szerintem meg nem, nagyon nem... Az atomerőmű tud néhány olyan - ráadásul létfontosságú, alapvető és el is várt, igényelt - dolgot, amit a napelem önmagában SOHA NEM FOG TUDNI.
Alljon meg a faklyasmenet!
A megujulok kiepitese jelenleg (2019) Europa nagy reszeben egy köztes fazisban van. Mar nem a regi centralis a rendszer, de meg nem is az uj, decentralis ...
A 202x-es evek vegen (csak Nemetorszag szamara) ~25-30 GWp offshore szelenergia fog rendelkezesre allni, amely (stabilitasa es >40-45%-os cap-faktora miatt) nagyjabol "atveszi" a mostani "centralis alaperömüvek" feladatat. Ugyhogy a megujulo "kötegben" nem egymas ellensegei, hanem egymast kiegeszitö megujulo formak vannak ... es a napelem ugyanannyira alternativaja a mostani atomenergianak, mint ahogyan alternativaja lesz 2030-ban az offshore szelnek ... a kettönek egymas mellett kell elnie, leteznie, müködnie ...
Pontosan ugyanarról beszélünk. Bár a napenergiához eleinte elég lenne egy 16-20 órás tárolási képesség is, az igények 80%-át már lefedné éves szinten is. 4-8 órányival pedig az esti csúcsokat, de az is sokat jelentene.
Sajnos a kísérleti (félüzemi méretű) hidrogén tárolós erőműveknek (a tárolással együtt) már üzemelniük kéne.
25 éve benne voltam egy kísérletben, acélok tartós hőterhelésére ment ki a játék, ott mesélték, hogy a japánok akkor tájt voltak túl egy 100.000 órás (százezer órás, tizenplusz éves) vizsgálaton, mert a fosszilis erőműveikben a hőmérsékletet 650-ről 680 fokra akarták emelni (ha jól emlékszem a számokra), s ehhez kellett a 10+ éves kísérlet, kemencék ezreiben izzottak a vasak, mentek szakítószilárdsági próbákra, és így tovább. Mi egy "nyeszlett" 10.000-est indítottunk 4 kemencével...:-)))
Ezt azért írtam le, mert hidrogént égetni nagyon nem olyan egyszerű műfaj, mint ahogy a tankönyvekben van, hogy két hidrogénből meg egy oxigénből víz lesz. A hidrogén szépen bediffundál az acélba és ott komoly rumlit, ridegedést csinál. Lengyelországban a 60-as-70-es években voltak a vasúti síneknél komoly problémák, amikor az acélgyártásban áttértek a földgázra, a vese alakú hidrogénzárványok miatt eltörtek a sínek. Ennek utána lehet olvasni, sokan meghaltak emiatt. Erőműben egy efféle folyamat robbanást jelent.
A nagy olcsosagrol meg: miert van az, hogy csak jo nagy allami tamogatassal, ...
Nincs allami tamogatas. A jelen pillanatban a kicsi, haztetöröl szarmazo delej atveteli ara 10,7 €cent (es az megteriti 9-10 alatt a beruhazast ... nagy területü PV-mezäök atvetele pedig 5-6 €cent ). Tendencia csökkenö. Az uj epitesü atomenergia eseteben pedig a tendencia növekedö. Pax2 deleje se lesz olcsobb, mondjuk 2028-ban (es ~2050-ig), mint 10-12 €cent ... ugyhogy a "mi draga es mi olcso" (szamodra is) eszrevetlenül megfordult az utobbi evekben. Persze fel lehet mondani a regi, letünt brossurakat ... csak a jelenlegi helyzetet követö emberek mar csak legyintenek a regi nomenklaturakra ... hiszen a XXI. szazad masodik negyedeben nyilvanvaloan teljesen mas szelek fujdogalnak ... Az is mind1, hogy valaki ezt elfogadja-e ... csak esetleg a fal adja a masikat ...
Nem én vagyok itt talán az egyetlen, aki állandóan az évszakos tárolásról beszél, és arról, hogy az energiatárolás megoldása valójában a legfontosabb kérdés - üti az összes többit??
Erre jössz ezzel a büfivel???
A lényeg az, hogy jelenleg nincs is a világon olyan ország, amelyik a gazdasági primer-energia igényének minimum több százszorosát (!!) ne kapná meg egy évben átlagos besugárzásként a Naptól, ergo egy elviselhető (legalább 20-40% közötti) hatásfokú hasznosítás-energiatermelés mellett ez gond nélkül fedezhetné mindenki igényeit úgy, hogy ahhoz még teljesen tolerálható területet kellene csak felhasználni (és nyilván eleve rögtön hasznosíthatók az épületekkel amúgy is beépített felületek is).
Nagyon sok mindenben igazad van, de engem mégis zavar, hogy valójában almát a körtével hasonlítunk.
Szerinted a napelem alternatívája az atomerőműnek - szerintem meg nem, nagyon nem... Az atomerőmű tud néhány olyan - ráadásul létfontosságú, alapvető és el is várt, igényelt - dolgot, amit a napelem önmagában SOHA NEM FOG TUDNI.
Példának okáért akkor áll rendelkezésre és olyan kapacitással (a képességei határain belül) - amire éppen igény van. NEM FORDÍTVA....
A napelem mögé előbb kellene az a bizonyos évszakos tárolási technológia, amiről én itt folyamatosan ömlengek - és annak a költségeivel-technológiájával együtt nézve kellene összevetni azt - bármi mással, ami egyébként képes folyamatos rendelkezésre állás mellett "zsinóráramot" termelni.
Mondom, hogy sima vallásos megszállott vagy... ;-)))
A 15% a hidrogénre simán igaz lehet - a mai technológiák, és mondjuk elektromos autó meghajtása esetén. Még szerintem ennél rosszabb is. Nem is használjuk - nem véletlenül.
De például az általam hivatkozott direkt hidrolízises cella nem kizárt, hogy a valaha létezett legolcsóbb energiatermelési eljárássá fejleszthető - képzelj el egy hatalmas felületű (amúgy lapos) felfújható átlátszó műanyag matracot, aminek az alsó felületén hártyavékony fóliaként ott van a reagens réteg, ebbe toljuk be a tiszta vizet, süti a Nap, és a "matracokból" folyamatosan jön a hidrogén-oxigén keverék, ami egyszerűen nagyméretű (akár szintén felfújható !!) gáztartályokban fajsúly alapján folyamatosan szeparálható.
A hidrogént vezetékben lehet továbbítani, és az egyértelmű tapasztalatok szerint a ma is (metánhoz-földgázhoz) használt természetes gáztározók (zömében kimerült gázmezők, esetenként régi bányák) többségében teljesen nyugodtan lehet tárolni.
Jelenleg az energiafelhasználásban például a közlekedés teljes vertikumánál nagyobb fogyasztót jelent az épületek fűtése - amihez a hidrogén bármiféle átalakítás nélkül, direktben felhasználható, egy kondenzációs kazánban elvileg 100% feletti hatásfokkal elégethető, és erőművi gázturbinás majd hálózati töltögetős-akkus bohóckodás helyett a már meglévő belsőégésű motorokban is felhasználható 40% körüli hatásfokkal - bár a járműveknél a tárolás egyelőre tény, hogy nehéz dió, sok száz baros tartályok vagy valamiféle fémhidridben, fullerén-struktúrában tárolás jöhet csak szóba - de így is tény, hogy már ma is futnak hidrogénüzemű járművek.
Nem azt mondom, hogy így lesz - csak szerettem volna rávilágítani arra, hogy korántsem biztos az, amit te gondolsz...
"tegyük fel van ilyen, az olyan drága lesz hogy soha nem kerül tömegtermelésbe, nem fogja megérni"
Sajnos ezt én például a szaporító, főleg a legígéretesebb tóriumos reaktorokról nagyobb eséllyel vélem elmondhatónak - ezek az elvileg jó megoldások ugyanis a gyakorlati tapasztalatok szerint (ugyebár a legelső kísérleti tóriumos reaktorokat már a 60-as években elindították) az összes (az uránosakban is !!) szaporító-tenyésztő reaktor ezidáig kiküszöbölhetetlen problémaként kínlódik azzal, hogy a rettenetes neutronfluxus és szörnyen korrozív munkaközeg miatt rendkívül gyorsan degradálódik az aktív zóna minden szerkezeti eleme - míg egy hagyományos reaktornál reálisan lehet számolni a "kuktánál", általában a belső kör elemeinél egy akár 100 éves élettartammal - magyarán az aktív zóna és elsődleges kör simán kiszolgálja az erőművet - addig ezeknél a kísérleti reaktoroknál 2-3 év volt a maximum, ami után le kellett őket állítani, mert addigra gyakorlatilag tönkrement az aktív zóna, és ha tovább tolják, akkor jön a krach...
Nem szaporító rendszerek mellett viszont marad a dúsított urán, aminek a készletei tényleg reálisan akkorák, hogy ha most a világ primer-energiáját kizárólag ilyen atomerőművekkel akarnánk előállítani - akkor kb: fele annyi idő alatt fogynának el a felhasználható-elérhető készletek, mint az olaj meg a gáz...
Ez van, tudom, hogy tiltakozni fogsz, meg szerinted akkor is hazudok, ha kérdezek - de ez akkor is ez van..
Úgyhogy tessék szépen vagy megoldani a tóriumos vonalat, a működő fúziót (megvallom, mérnökszemmel nézve ez tűnik ma a legkevésbé járhatónak, ráadásul a legkockázatosabbnak, bármiféle meghibásodás fúziós robbanáshoz vezethet, és minden korábbihoz képest nagyobb lesz egy ilyen meghibásodás veszélye...) - vagy törpölni valami máson...
A hidrogén - nem is tagadom - leginkább azért tetszene nekem, mert megoldhatónak tűnik, az összes többi hülye ötlethez képest még mindig a legkevésbé veszélyes (nem, nem fog egy föld alatti hidrogén-réteg/bánya-tároló felrobbanni, a legrosszabb scenárió is legfeljebb gázkitörésről fog szólni, ami ráadásul hatalmas gőzoszlopon túl mást akkor sem fog eregetni, ha begyullad), zömében a meglévő technológiákkal kezelhető, felskálázható globális léptékben, "végtelen" ideig fenntartható (emberi számítás szerint nem kifogyó-elfogyó dolgokra épít), és nem hagy semmi olyan szemetet maga után, amivel aztán az utókornak kellene szívnia...
BTW a delej 1/3-at igyis importaljuk, tehat a jelenlegi halozatunk ezek szerint siman elbirna egy halom szolart/szelet vagy barmit, mert ugye kb. lengyel szeneromuveket "szoritana" ki a piacrol az meg legyen a polyakok baja.
