"Nem mond ellent, mert valóban egyazon stílust képviselnek, és egységes elvek alapján épültek, és építésük néhány száz évet ölel át."
Így már nem annyira. De 20 év?...
De miért építettek a korabeliek egy ilyen monumentális építményegyüttest?
"A különböző mértékű károsodás a kövek változó nedvszívó képessége, valamint a nedvesség terjedési iránya miatt látható, amit jól szemléltet az illesztések mentén létrejött mállás. Nem valószínű a felújítás, és hogy a burkolókövek cserélve lettek volna."
Ez csak feltételezés, de legalább van látható alapja. A kövek színe is más, és ha ugyanazon bányából származnak, akkor feltehetően sorba fejtett, azonos minőségű köveket építettek be, így az erózió mindenütt közel azonos mértékű, s nem ennyire különböző, mint a képeken látható. (S a Merer papirusz is csak burkolókövekről ír...)
"Erre a felújításra amúgy van valamilyen forrásod vagy totál saját kútfő?"
nem saját kútfő, forrást pedig nem fog tudni adni. a felújítás egy "népszerű" "alternatív" ""elmélet"", amely "a piramisokat sokkal régebben építette egy igen fejlett civilizáció" "elméletből" nőtt ki, miután egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy Hufu korában épült.
a konteósokra jellemző kognitív disszonancia nem engedte, hogy elfogadják a Hufu általi építést, ezért találták ki ezt a számukra is elfogadható kompromisszumos megoldást.
szerintem is inkább ez a verzió rajzolódik ki a naplóból, mivel (pl.) a 22. napon reggel bont vitorlát, elindul Ro-She Khufuból, és valamennyi utazás után érkezik csak meg a piramishoz. Tallet szerint ez a kikötő Abusir lehetett, Gizától kb. 15 km-re délre.
viszont az is egyértelműnek tűnik, hogy a kirakodás a a piramis közelében történt, tehát kellett lennie valamilyen csatornának-kikötőnek.
kétségtelen, hogy ennek létezésére nincs bizonyíték, annál inkább az általad is említett kiépített védett öbölnek, legalábbis tengeri kikötő viszonylatában.
ez szerintem azt bizonyítja, hogy az egyiptomiak nem csak a folyami, hanem a tengeri hajózáshoz, valamint kikötők építéséhez is értettek.
az említett tengeri kikötőt a jelek szerint évente csak néhány hónapon át használták, nagyjából a Nílus áradásával összhangban, ez pedig erősíti a piramisokig történő vizi szállítás elméletét.
„mi a véleményed a naplóban olvasható "She Khufu", "Ro-She Khufu", azaz Hufu tava kifejezésekről?
többek (köztük Lehner) szerint ez lehetett a mesterséges csatorna végén kialakított kikötő, ahol kirakodták a köveket.”
Merer naplóját olvasva, habár valószínűleg nem Merer írta, az a kép alakult ki bennem, hogy Ro-She Khufu egy közbenső kikötő Tura, és Akhet-Khufu azaz a Nagy piramis között. Nem látom indokoltnak, hogy tavat, vagy csatornát társítsak a kifejezéshez, talán inkább kiépített védett öblöt.
Az alakváltó gyíkemberek építették a nagy piramist, ebbe nem tudtok belekötni a pajtásoddal sem. Igen, ilyen szintre kell süllyedni, veletek máshogy nem megy.
Azt hittem nincs mélyebb, de úgy látszik van... írtam, amikor megnéztem a második részt. Kár neked írni, nem csak nem érted, de az olvasás is gondot okoz. Ja Várkonyi magazinjai :)))
Az ő és magazinjai szintjén álltok a kötözködő kérdéseitekkel egyetemben. A bizonyíték arra egyrészt az az ismeretterjesztő film, aminek nem voltál hajlandó megnézni a második részét, na és az, ha fogod magad és elutazol oda megnézni.
Ha az építkezésen fizetett munkások voltak, akkor ez a létszám szerintem belefér. De persze csak ötletelünk. Engem nem a létszám aggaszt, hanem annak a szervezése. Profi készletnyilvántartás kell, ha csak a burkolóköveket nézzük, akkor darabonként méretezve, a munkások műszakokba osztása, logisztika szervezése és sorolhatnám. Mindez papiruszon ment?
"Amúgy nem látok olyan nagyon szervezett munkát, hiszen a hajó személyzete húzta-vonta a köveket, ami azt jelenti, hogy a hajó kihasználatlanul állt a kikötőben,"
Ez nem egy alkalomszerű munka volt? Erre a felújításra amúgy van valamilyen forrásod vagy totál saját kútfő?
" Ez alapján kizárólag a burkolókövek szállításáról esik szó a szövegben."
ez teljesen logikus, mivel a napló Hufu uralkodásának 27. évében történteket írja le, tehát a piramisépítés befejező fázisát, Merer csapatának pedig a fent említett feladat volt kiosztva.
"Úgy érzem, hogy mindketten rosszul ítélitek meg a tudományos munkát végző kutatókat."
elméletileg és általában egyet tudok érteni veled, de az idézett hozzászólásom konkrétan kitadimanta konkrét hozzászólásaira vonatkozott, és az ördög most is a részletekben van.
ezek a hozzászólások menthetetlenek: nem csak a tudományosságot, de a józan ész szikráját is nélkülözik, ráadásul ez a hiány, az alapvető ismeretek teljes hiányával súlyosbítva végigvonul a hozzászóló teljes fórumos munkásságán.
„Ennek ellentmond, hogy a nagy piramisok és a hozzájuk tartozó templomok (részben) egyazon stílust képviselnek. Úgy tűnik, hogy ezek valamilyen egységes terv alapján egy adott korban épülhettek.”
Nem mond ellent, mert valóban egyazon stílust képviselnek, és egységes elvek alapján épültek, és építésük néhány száz évet ölel át.
A szóban forgó építmények közös jellemzője, hogy egy felszín alatt kialakított sírkamrából, északi irányba elhelyezett lejáróból, gúla alakzatú felépítményből, valamint keleti oldalukon megépített templomból állnak. Ezek a tulajdonságok meghatározott célt szolgálnak, mint ahogy az egyedi eltérések is.
„...az itt látható piramis burkoló kövei mintha cserélve lettek volna, igazolva, hogy voltak piramisok, melyeket nemhogy széthordtak, hanem fel is újítottak:”
Téves következtetést vonsz le a képen látható kövek állapotából. A burkolóköveken az erózió nyomai láthatók, ami a kapilláris nedvesség hatására jött létre. A különböző mértékű károsodás a kövek változó nedvszívó képessége, valamint a nedvesség terjedési iránya miatt látható, amit jól szemléltet az illesztések mentén létrejött mállás. Nem valószínű a felújítás, és hogy a burkolókövek cserélve lettek volna.
"Már csak azért is durva ez a pontosság, mert manapság már azon meglepődik az ember, ha egy kőműves mester nagyjából derékszöget tud csinálni pl. egy szobából..."
Hát igen...
A piramis alapjának szintezése, pláne, ha az esetleg lépcsős a lejtés miatt, (mint Hafré esetében) komoly kihívás elé állította az építőket. (2-3 cm különbség durván 60 000 m2 felületen)
Ha valaki egy 10*10 m-es ferde sziklás területen, - ha mégoly "puha" is - 1 mm-es tűréshatáron belül (mert így aránylik a piramis méreteihez) vízszintes síkot csinál korabeli eszközökkel, már ezért kalapot emelek előtte, s minden elismerésem az övé.
Vajon mennyi időt vehetett igénybe 600-szor ekkora terület síkba hozása?
"Egyiptom ki tudott állítani 20-30.000 embert építésre, ha akart. Tehát ezzel nem valószínű, hogy gond lett volna"
Nekem már ez a létszám is erősen kérdőjeles egy ilyen volumenű munkánál, ha az összes járulékos tevékenységet figyelembe veszem. Továbbá egy bármennyire is bőtermő mezőgazdasági területről beszélünk, mégiscsak kézi munkával kellett a javakat megtermelni, ami nem túl hatékony, s nem biztos, hogy ilyen létszám extra ellátása megoldott legyen folyamatosan két évtizeden keresztül. Az előkészületekről nem is beszélve...
A csatorna - ha volt - elkészítése további élő munkaerőt igényelt... Nem is keveset!
„A probléma ott van, hogy se híre, se hamva egy korábbi, fejlettebb civilizációnak, …-... a piramist az egyiptomiak építették Hufu fáraónak, bizonyítékok hada támogatja.”
Úgy látszik, hogy némi szöveg értési problémád van. Kb. erről írtam a hozzászólásomban.
Az előbbi hozzászólásomban (12203) utaltam arra, s képekkel is alátámasztottam, nagyon valószínű, hogy Hufu idejében csak a burkolókövek cseréje történhetett meg. Nem csak ott, hanem az ún. királyné piramisánál is.
Amúgy nem látok olyan nagyon szervezett munkát, hiszen a hajó személyzete húzta-vonta a köveket, ami azt jelenti, hogy a hajó kihasználatlanul állt a kikötőben, így sokkal több hajóra volt szükség a kelleténél, vagy sokkal kevesebb követ cseréltek. (Csak a hibásakat cserélték? Vagy hiányzó borítást egészítették ki?)
Az is kitűnik, hogy Merer sokat utazott ide-oda, egyeztetett, mintha nem lett volna előzetes terv a szállítást és egyéb munkálatokat illetően. Ha jól értettem, valamilyen rönkfák szállításával is bíbelődött, valamilyen gát, vagy töltés készítése kapcsán.
Az is az ő feladata lett volna? Mindez arra utal, hogy inkább felújítási munkálatokról lehetett szó...
Ezek a munkálatok - ha megfelelnek a valóságnak - illeszkednek a Szfinx talán többszöri kiásásához. Más szóval ezt a komplexumot valami miatt igen nagy tisztelet övezte, ami semmiképp nem egy fáraónak szólt.
"Nem tudjuk biztosan, hogy a Királyné kamráját, ami szintén befejezetlen, ki építette. Ez is meglehetett már Hufut megelőzően is."
Egyiptomban nem volt szokás a királyt és feleségét egy sírhelyen belül eltemetni. Így a Királyné kamrája elnevezés nem helyén való, noha elfogadott. Node, akkor mi végre építették? Miért építettek két kamrát?
"Ha már a Nagy piramis megépítésének ötlete idején létezett egy több évtizede álló gazdátlan építmény, akkor jobb alapot nem is találhattak volna a monumentális alkotásnak."
Ennek ellentmond, hogy a nagy piramisok és a hozzájuk tartozó templomok (részben) egyazon stílust képviselnek. Úgy tűnik, hogy ezek valamilyen egységes terv alapján egy adott korban épülhettek.
Sem Hufu előtt, sem utána ilyen stílusban - sokszögű kövekből - nem építkeztek.
Csak érdekesség, hogy Unisz kövei - ezt a piramist valószínűleg korán széthordták - mintha újak lennének. Ugyan úgy nem látszik rajtuk erózió nyoma, mint a fenti királyné piramis cserélt köveinél, vagy a nagy piramis linkelt képén látható burkolóköveknél.
Ami arra utal, hogy a cseréltek és ezek a kövek egyidősek lehetnek. Következésképp a nem cserélt kövek akár több-ezer évvel korábbiak lehetnek az erózió mértékéből ítélve.
Már csak azért is durva ez a pontosság, mert manapság már azon meglepődik az ember, ha egy kőműves mester nagyjából derékszöget tud csinálni pl. egy szobából... Ezek a kövek pedig ötezer éve állnak ott és ha most így néznek ki, akkor mennyire voltak tökéletesek készítésükkor?
"A probléma ott van, hogy se híre, se hamva egy korábbi, fejlettebb civilizációnak, egy aprócska kis tárgy sem került elő"
Elsőnek ajánlom Várkonyi: Szíriat oszlopai című könyvét a tudásod kiegészítése céljából, mielőtt megint kijelentesz dolgokat, amikről fogalmad sincs. Ez csak kapargatja a felszínt, de sok érdekes dolgot megismerhetsz.
"Ezzel szemben arra, hogy a piramist az egyiptomiak építették Hufu fáraónak, bizonyítékok hada támogatja."
Ja, mint az építő csapatok nevei a köveken, amikre hoztad a bizonyítékokat. Ja nem. Vagy mint a többi olyan kijelentésed, amik szimpla hazugságok. Hufu uralkodásának pontos idejét sem tudjuk. Elsődleges bizonyítékokból nagyon kevés van, a piramis építésre pedig még kevesebb. De hozhatod a bizonyítékok hadát, hadd lássuk.
Az meg hogy összemosol embereket és ellátod valamiféle saját kitalálmánnyal ("az összesküvés elméletek hívői úgy tartják, hogy az atlantisziak adták át a tudást az egyiptomiaknak") totál nevetséges.
