,,Szászbereken épül fel az ország első akkumulátor feldolgozó üzeme, miután a település lakosai a vasárnapi ügydöntő népszavazáson rábólintottak a beruházásra. A gyár képes lesz újrahasznosítani az itthon évente keletkező közel 10 ezer tonna akkumulátor-szemetet, így ezentúl nem kell külföldre exportálni a veszély hulladékot. A beruházást a HuMusz környezetvédő szervezet sem ellenzi, bár garanciákat várnak arra, hogy a cég megfelelő technológiával működik majd."
- Valószínűleg ezzel a projekttel a település lemondhat a lakóparkjáról. Bár az Újszászi Parkerdő azért csak ott van. Kíváncsi vagyok, hogy melyik az erősebb.
- Remélem, hogy legalább a Jászladány-32-es út közötti részt erős felindulásból (vállalkozói és önkormányzati nyomásra) megcsinálja a közútkezelő.
Jut eszembe, jól olvastam, hogy Jászladány kimaradt a töbcélú kistérségi társulásból a Jászságban?
Hozzá kell tenni, hogy az említett úriember, dacára, hogy Debrecenben székel, és gondolom odavalósi, naprakész volt JNK-Szolnok megye minden kistérségéből, szinte minden településéből. Ez a dolga, ezért fizetik. (Persze lehet, hogy csak hatásvadász módon előre készült belőlünk, miattunk.)
Talán mégsem ártott volna felülvizsgálni a valamikori, Kádár, Csikós Nagy és egyéb fenomének által megrajzolt tervezési-statisztikai régióhatárokat, ha már Európa felé vettük az irányt, ahol a régióknak egész más szerepet szánnak, mint tájékunkon a vármegye- és egyéb hangzatos közigazgatási rendszerek.
Az unióban ugyanis a régiók dolga hangsúlyozottan nem a közigazgatás, hanem a területfejlesztés. A fejlesztési régiók határait pedig nem generalisszimuszok, hanem természetes földrajzi képződmények, évszázados gazdasági kapcsolatok határozzák meg. A régió karavánútjai, minként a holland parkban a sétányok nyomvonala, évek hosszú során taposódik ki, máshová önteni a kavicsot, telepíteni a padokat, víztisztítókat, szeméttelepeket, turista centrumokat badarság lenne.
Ráadásul az önkényesen kijelölt régiók nagyvárosai-megyeszékhelyei ádáz küzdelmet vívnak a régióközpont cím elnyeréséért. S ha már végképp nem tudnak megegyezni, valamelyik hivatalt jó-rossz kompromisszumként a közöttük félúton található kisvárosba (pl. a Debrecen és Nyíregyháza közötti Újfehértóra) telepítik, csakhogy ne kelljen a nagyságos uraknak túl messzire utazniuk ügyeket intézni.
Ez egy nagyon-nagyon jó kompromisszum csak tovább kéne fejleszteni. Én minden régióközpontot kisvárosba telepítenék, félúton a nagyvárosok között. Ekkor ugyanis nemcsak a megyei hivatalnokoknak, hanem a megyék, a régió minden polgárának elérhető közelségbe kerülne az új centrum, mindössze néhány kilométerrel odébb, mint az eddigi megyeszékhely, de mégsem az ország másik vége (lásd pl. a Kunszentmárton és Nyíregyháza közötti 200 km) el lehetne érni, hogy ez a távolság 100 km alatt maradjon bármilyen viszonylatban.
Szerintem tehát a következő régiókat és régióközpontokat kéne kialakítani.
1.Észak-Dunántúli régió Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Komárom-Esztergom megyék a Győr, Szombathely, és Veszprém közötti Pápa székhellyel.
2.Dél-Dunántúli régió Zala, Baranya, Tolna és Fejér megyék, a Zalaegerszeg, Pécs és Szekszárd közötti Dombóvár székhellyel.
3.Dél-Magyarország Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megyék és a Szolnoktól elszakadó Tiszazug a Kecskemét, Szeged és Békéscsaba közötti Csongrád székhellyel.
4.Közép-Magyarország Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Nógrád megyék a Budapest, Szolnok, Eger és Salgótarján közti Jászberény székhellyel.
5.Kelet-Magyarország Borsod-Abauj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdu-Bihar megyék a Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza közti Polgár székhellyel.
Mondom, valahol a szolnok.hu-n is leírtam ezt, és utána alakult ott ki egy egészséges vita az általam javasolt kisvárosok kulturális-közlekrdési és egyéb fejlettségéről.
Úgy gondolom, hogy a domino day nem feltétlenül volna rossz. A spontán folyamatok kihozhatnának olyan régió-alakzatokat, amelyekben nemcsak ,,2-3 ember dolgozik".
S mivel ezen folyamatok jelen vannak (másként: velünk élnek) erre nem kellene több, mint fél év. Van egy törvényi passzus, amely leírja azt megyeváltás esetén, hogy meg kell fogalmazni a településeknek azt, hogy milyen előnyökkel jár a váltás számukra. No én csak ezt tenném kötelezővé a kistérségek számára a régió kérdésében is.
A pályázatokról: Lehet, hogy leegyszerűsítem, de a EU-s pályázatok (egy nagy közös regionális operatív program mellett) ügyek köré szerveződnek inkább. Sajna csak az UN híreiből ismerem, de a jelenlegi megyei EU-s pályázati pénzek lekötése sem világcsúcshoz közelít. Persze azt kellene ehhez tudni, hogy mennyit adtak be a megyei pályázók.
hogy megyénk egy kistérsége mehet a központi régió felé. Erre van esély, maximum. (JB régióközpont lesz?)
Én erre azt mondom, hogy precedens lészen. Indul a domino day.
A Domino-day-el egyetértek. Abban a pillanatban, amint ily mértékű változás fog történni, az egész ország fel fog bolydulni, s talán spontán kialakul egy normális, és működő régiórendszer, ahol egy régiónál nem két-három ember dolgozik.. Csak vigyázni kell a szakembereknek, hogy ne essünk a át a spontaneitás túloldalára.
Ha a Jászság megy a központi régióba, menni fog Balassagyarmat is. És Hatvan. És stb.
Jászberény ettől függetlenül nem lesz régióközpont :)
régiók így is úgy is, csak a megyhatárok mentén logikusak,
Óriási tévedés. A szövegből nem tudtam pontosan kivenni: ez a Te véleményed, vagy az úriemberé? Igazából mindegy, mert emiatt a gondolkodás miatt vannak ezek a háborodott régiók, amik pusztán statisztikai jellegűek.
Áttértünk egy új rendszerre, beléptünk az EU-ba, ami Nuts-2es szinten gondolkodik. Felednünk kell a régi közigazgatást, ezt körülöttünk az összes ország megtette. Mi nem vagyunk elszakadni a megyéktől, konzerváljuk őket, ezer évre, miegymásra hivatkozva. Mutasson nekem valaki egy megyét, ami így nézett ki akár 300 éve.
A megyei bürokráciával van a baj, akik féltik a kényelmes pozíciójukat. (figyelem, nem 16 évesként anyuci szoknyája mellöl irom ezt, közvetve jómagam is állami alkalmazott vagyok)
A régiók akkor működnek jól, ha ha a részei szervesen összedolgoznak, kapcsolatban vannak egymással.
Ja, hogy csak az Eu-támogatást akajuk felmarkolni és elherdálni??
Ajánlom figyelmébe mindenkinek a szejm 98-ban hozott törévnyét a lengyel közigazgatás megújításáról.
Fontos dolgokat írsz - egy vezető főmufti azt mondta, hogy megyénk egy kistérsége mehet a központi régió felé. Erre van esély, maximum. (JB régióközpont lesz?)
Én erre azt mondom, hogy precedens lészen. Indul a domino day.
A múltkor olvastam, lehet be is idéztem, hogy a fővárosi szocialisták szeptember végéig eldöntik azt, hogy támogassák-e központi régió bővülését vagy sem.
Tibra, éppen pénteken ismertem meg Dr Debrczeni Ferencet, az Északalföldi Régió mittutoménmilyen Kht vezetőjeként , a technika házában tartott előadást "A régiók és az EU-pályázatok" témakörben.
Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy most már abba kéne hagyni a bohóckodást, a régióhatárokról, ha részesedni akarunk az uniós pénzekből, a régiók így is úgy is, csak a megyhatárok mentén logikusak, maximum arra van esély, hogy Pest megye és Budapest kettéválik, és max a Jászság és Pest megye lesz a központi régió.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnökét évente egy alkalommal jutalmazzák - közölte az [origo]-val az elnöki kabinetiroda. Az MSZP-s Tokár István legutóbb tavaly szeptemberben kapott hathavi illetményének megfelelő jutalmat. Az önkormányzati vezető tavaly július óta havi bruttó 540 ezer forintos illetményt kap, így a jutalom ezzel az összeggel számolva bruttó 3,24 millió forintot tett ki. Az elnök az illetmény mellett havonta bruttó 162 ezer forintot számolhat el költségként."
Nos ez más megyei elnökhöz (pl. Komárom-Esztergom megye) képest igen puritán, de pl. Tolna megyéhez képest, ahol az elnökaszony elutasította jutalmat, fényűzés.
szivesen elmondom, a XX, századi különböző átalakítások során, a megyénket mikor hova szerették volna sorolni.
I. rész
na nézzük: most ugye az Észak-Alöld régióhoz tartozunk papíron, mert ugye a régió nem létezik valójáan..
a 90-es évek elején vol a köztársasági megbízotti rendszer, ekkor Pest és Nógrád megyével alkottunk hármast.
75-ben Bibó városkörnyékekre alapozott rendszerében a mai Szolnok megye megosztott lett volna a budapesti, szegedi, és debreceni kerületek között. A Jászság, Szolnok, Törökszentmiklós, Mezőtúr, és Túrkeve térsége a budapestihez, Abádszalók, Karcag, Kisújszállás, Tiszafüred térsége a debrecenihez, Tiszaföldvár-Kunszentmárton térsége a szegedihez tartozott volna. A felsorolt térségnevek alegységeket jelölnek, önálló egység Karcag, Tiszafüred, Szolnok, Mezőtúr, Jászberény, és Kunszentmárton központtal lett volna. A megyének ezt a felosztását a réiók kialakításánál is megfelelőnek tartom.
71-ben a tervezési gazdasági körzetek ijelölésekor megyénk Hajdúval, és Szabolccsal szerepelt együtt.
Perczel Károly 68-as javslata alapján egy igen érdekes kétpólusú Kecskemét-Szolnok körzetbe kerültünk volna, beletartozott volna a Nagykunság, és Fényszaru/Árokszállás kivételével Szolnok megye, illetve Bács megyének az északi fele, kivéve a Solt-Lajosmizse vonaltól északra eső részeket.
63-ban a gazdasági körzetek kijelölésekor szintén ez volt a felállás: debreceni körzet: Szabolcs+Hajdú+Szolnok
szintén 63-ban az ÉVM Várostervszintén egy kétpólusú Kecskemét-Szolnok körzetbe kerültünk volna, idetartozott a teljes mai Szolnok megye, Hevesből Poroszló környéke, Békésből Gyomaendrőd-Szarvas térsége, Pestből Cegléd, Abony, Nagykőrős, Bácsból Kecskemét-Kiskunfélegyháza térsége
Dilettáns módon szólok bele a régió, nagyrégió, szubrégió, kistérség, NUTS 1,2 eszmecserébe. Lssuk be, egyszerüen nem lehet optimumra kihozni a régiós beosztást, illetve a határokat. Csak a kisebb esetleg legkisebb rosszat lehet kiválasztani. Még a brüsszeli, bp-i és vidéki-szubregionális szempontok is ellentmondóak. Az elmaradott közlekedési rendszer is konzervál egy szerkezetet. Akkor a politikai lobbykról még nem is beszéltünk.Tudom, mindez általánosság, közhely. Inkább szavazzunk: ki hova tenné Szolnok megyét, illetve kisebb térségeit:
Annyiban egyetértek Veled, hogy a nagyrégiónak az alfüld tökéletesen megfelel, mint Te ismelítetted, történnek lépsek ennek kialakítására, de ez mindössze egy új Eu jogszabálynak köszönhető, ami szigorúan lehtaárolja a lakosszámokat a különböző közigazgatási fokozatokban.
Az Alföld nagyrégiós kialakítása azonban NUTS1 szint lenne, ezzel a probléma meg csak az, hogy az EU NUTS2 szinten gondolkodik. Azt meg ugye nem tudunk működőkpeset létrehozni, mert Trianon óta mindenki fél egy közigazagtási reformtól.
Ha van érdeklődés szivesen elmondom, a XX, századi különböző átalakítások során, a megyénket mikor hova szerették volna sorolni.
Ha a megye egyben marad, akkor nem lehet jó régiót találni azoknak a kistérségeknek, amelyek a topiccímben szereplő területi egységhez tartoznak.
Mindig lesz nagyon vesztes és nagyon győztes.
Ha Alföld szintű nagyrégió lenne, mindenkinek jó lenne. Jól körülhatárolható, táji, erősebb az identitás és akár jobban megfelelne az ,,Alföld szíve" címmel a PR-ben mindenhol megjelenő szlogennek is a megye számára. Ezt egyébként nemcsak én mondom, hanem egy tavasszal készített vizsgálat is.
Ilyen irányban valamiféle lobbi van kialakulóban a MÖK-nél. Kíváncsi vagyok milyen eredményt ér el.
A Tiisza ugyan természetes határvonalként működik (főleg mert nincsenek rajta hidak), dejelene esetben ez nem működne, különösen, ami a megye középső részét illeti.
Gondold csak meg: Szolnok (és Budapest hatása) jócskán kiérződik majdnem Kisújszállásig, Karcagot azonban már inkább Debrecen vonzáskörzetének nevezném. Ha Tiszánál húznánk meg a htárt. akkor ezek aterületek ismét olyan részbe kerülnének, ahova valójában nem tartoznak.
Persze ebben az esetben a kistérségi határokat is át kellene, lehetne gondolni, hisz Abony meg ugye Szolnok fele húz...
Előbb utóbb meg kell, hogy változzanak a régióhatárok, csak végre találni kellene egy olyan kormányt, aki képes végigvinni a közigazgatási reformot, amit húznak-halasztanak jó ideje.
A mai régiók életképtelenek, soha nem fognak valódi EU régióként funkcionálni. Összetákolt vacakok.
Viszont felteszem a kérdést: kis központi megyénket hogyan darabolnátok fel a régiók között, ha erre szabad lehetőség lenne?
Nemrégen olvastam a magyarorszag.hu-n Nagy Sanya nyilatkozatát, mely szerint nem. Legalábbis J-N-SZ megyét tekintve. Pest megye árvasága viszont megszűnhet. Vagy K-E megye vagy Nógrád hozzácsatolásával.
