"Ezt rosszul gondolod. Az eróziót elősegítő nedvesség nem a felszínről származik, hanem a szerkezet belsejéből."
Ennek nagyon ellentmondanak a tények: Unisz piramisánál - ahol nem volt csere - a kövek egyöntetűen hibátlanok.
A nagy piramis egyik oldalánál lévők úgyszintén hibátlanik, míg a másik oldalon igencsak kopottak.
Miért nem erodálódtak Sznufru tört piramisának burkoló kövei sem?
Ami a legfőbb bizonyíték, a királyné piramisán lévő egymás mellett lévő teljesen különböző állagú burkoló kövek.
Hogyan lehet magyarázni a belülről fakadó nedvesség erodáló hatását ilyen körülmények között? Sehogy.
Ahhoz, hogy ilyen mértékű erózió létrejöjjön "folyó" vízre, esőre van szükség, mely kioldja a kő anyagát, porózussá teszi, amint az látható is. A finom, lisztszerű homok belemosódik a kő pórusaiba, elszínezve azt. Ez a színkülönbség is jól látszik a képeken.
Lapozz vissza pár oldalt, megtalálod. Bár tudom, hogy neked nehezedre esik, sokkal jobb az, amikor nincs semmiféle bizonyíték, ami kita társad el is ismert, aztán mégis úgy van az, szerintetek. Hát hogyne.
Ha a burkoló kövek kopását nézem, akkor legalább kétszer annyi idős, mint amennyinek tartják.
Tehát a nagy piramis kb 9000 éves, de az is lehet, hogy megvan az 10 ezer? Totálisan egybevág a Hihetetlen magazinos hipotézisekkel.
A többi kérdésre nem tudok konkrét választ adni, mert csak az építményeik maradtak fönn, meg a rájuk utaló legendák, amiknek csak fenntartásokkal lehet "hinni".
Akkor azt kell mondjam, hogy a teóriádat egyetlen egy bizonyítékkal sem tudod alátámasztani. Amennyiben a Hufu építette piramisra csupán csak egyetlen egy bizonyíték lenne, már az is eggyel több lenne, mint ami neked van. De nem egy van. Ennyi erővel a biblia minden szava igaz.
A feljegyzést valószínűleg nem Merer írta, mert akkor nem szerepelt volna a neve a szövegben.
"- Az együtteshez tartozó Szfinxet is kiásták, feltehetően többször is, ami felér a felújítással."
Ez igaz, amire írásos bizonyíték is fennmaradt. A szfinx-templomot alkotó köveken látható a felújítás nyoma, mert a kövek felső rétegét lecsiszolták, de ez még nem támasztja, hogy a piramisokat is felújították.
"Ha felújító munkák zajlottak Hufu idején, akkor a nagy piramis már akkor is nagyon régi lehetett. Hány éves volt akkor a piramis?"
Ha a burkoló kövek kopását nézem, akkor legalább kétszer annyi idős, mint amennyinek tartják.
Mert ugye, a kövek egy része újszerű állapotban van, ami 4500 éves kort feltételezve igencsak elütő a kopott kövekhez mérten. Az ilyen mértékű erózió - a kopottakon - olyan korszakban következhetett be, amikor még nem volt sivatagos a térség, hanem gazdagon öntözhette az eső. (A mészkövet a víz oldja, így a legnagyobb ellensége)
Amúgy a Szfinx-árok oldalán is láthatók vízmosásszerű erózió nyomai.
Meg a halotti templomok felső sorainak 50-100 t-s köveit csak úgy elfútta a szél...
A többi kérdésre nem tudok konkrét választ adni, mert csak az építményeik maradtak fönn, meg a rájuk utaló legendák, amiknek csak fenntartásokkal lehet "hinni".
"egyiptomiak építették Hufu fáraónak, bizonyítékok hada támogatja."
erre a kijelentésedre citálhatod be máris a hieratikus papiruszok forrásait, plusz a kőbe vésett királyi parancsok, a tisztségviselők kijelentéseit forrásokkal bibliográfiákkal együtt - de könnyítésképpen csak összes "nagy" piramissal kapcsolatban, gizai-dahsúri és elég az Óbirodalom korából :))
"Engem nem a létszám aggaszt, hanem annak a szervezése."
Igen, ezt a témát is mindig mindenki figyelmen kívül hagyja, pedig igen lényeges kérdés, ha 2-4 percenként kellett egy követ a helyére rakni annak minden előzményével együtt, s nem csak egy, hanem legalább 4 bányából szállítani...
"Mindez papiruszon ment?"
A korabeli állapotokat nézve más megoldás nemigen kínálkozott...
Úgy tűnik a szervezettség hiányosságából, hogy inkább alkalomszerű volt, ami egy felújításnál még elfogadható, de egy komplett piramisépítésnél már nem.
"Erre a felújításra amúgy van valamilyen forrásod vagy totál saját kútfő?"
Konkrét forrásom nincs, csak következtetek sok jelentéktelennek tűnő részletből:
- A fáraó 27. évében rakták a burkolókövet. Tehát a fáraó 7 éves korában kellett elkezdeni egy olyan építkezést, ami kizárt, hiszen ő még fáraó sem volt akkor. A parancsot szinte csecsemő korában kellett volna kiadni, hogy legyen idő az előkészületekre is. Tehát csak felújítás jöhet szóba.
- Merer csak burkolókövekről ír.
- Úgy tűnik a burkoló köveket ill. azok egy részét más ottani piramisnál is kicserélték, vagy pótolták.
- Magának a nagy piramisnak a kövein is jelentős mértékű kopása látszik az egyik - talán nem cserélt - oldalon, míg a másik oldalon újszerűek a burkolókövek. (Ebből még más következtetés is levonható)
- Az együtteshez tartozó Szfinxet is kiásták, feltehetően többször is, ami felér a felújítással.
"Nem mond ellent, mert valóban egyazon stílust képviselnek, és egységes elvek alapján épültek, és építésük néhány száz évet ölel át."
Így már nem annyira. De 20 év?...
De miért építettek a korabeliek egy ilyen monumentális építményegyüttest?
"A különböző mértékű károsodás a kövek változó nedvszívó képessége, valamint a nedvesség terjedési iránya miatt látható, amit jól szemléltet az illesztések mentén létrejött mállás. Nem valószínű a felújítás, és hogy a burkolókövek cserélve lettek volna."
Ez csak feltételezés, de legalább van látható alapja. A kövek színe is más, és ha ugyanazon bányából származnak, akkor feltehetően sorba fejtett, azonos minőségű köveket építettek be, így az erózió mindenütt közel azonos mértékű, s nem ennyire különböző, mint a képeken látható. (S a Merer papirusz is csak burkolókövekről ír...)
