Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Az első kályha piros dísztéglából készült, ha jól látom. Ez az a fajta, amit mindenhol lehet kapni és pár lyuk van benne, vagy teljesen tömör? Van-e valami extra feltétel a külső téglára nézve?
Új fórumozó vagyok, olvasom ezt az oldalt egy ideje. Most kezdünk hozzá egy 100 m2-es rönkház építéséhez, de dilemmázok a fűtéssel kapcsolatosan. Nagyon szeretnék egy hozzá illő kályhát. Az lenne a kérdésem, hogy elég lenne-e egy finn tipusú tömegkályha a ház felfűtéséhez?
Szóval ha jól tudom nagyvonalakban a rakétakályha/tűzhely lényege, hogy van egy belső felforrósodó kémény rész ami "meghúzza" a tüzteret és a maradék füstgázokat "elégeti". Ebből következve, valamint az egyszerre kevés égő fának köszönhetően ennek a típusnak is 80-95% között van a hatásfoka. Ami engem foglalkoztat, hogy a tűztered milyen ? Mert a neten található J elrendezésű szép is jó is csak mindig pakolgatni kell. Amennyiben a tűzteret megnövelem - hagyományos tűzteret építek - akkor az "egyszerre kevés fa ég" feltétel nem teljesül tehát elvben nem lesz olyan tökéletes az égés. Tapasztalat/vélemény bármi érdekel.
Mostanában készült el néhány kályha amiről tennék fel pár képet.
Az első egy 20cm-es dupla külső falú 38x50-es tűzterű dán kályha fűtött padkával és hátfallal.
kb. 40m2-es szigeteletlen házrészt(2 helyiség) fűt egyenlőre közvetlenül, illetve légfűtéssel.
Napi 15-20 kg-al azóta 22-25 fok van bent. Hihetetlenül jól működik. Füstje átlagban 180-220 fokos rövid ideig 240, de nagyon gyorsan ég.
A második egy légfűtéses harang kályha légkamrával, ami másik helyiséget fűt még. Azóta be van már csövezve, a képen még nem látszik, csak jobb oldalt lent a légbeömlő.
45m2-es régi 30-as tömör falú házat fűt abszolut nulla szigeteléssel, huzatos nyilászárókkal.
-10 fokban is tartja a 20 fokot 25 kiló fával. Most napi 1x 20 kg-al 21-23 fok van.
A kémény nagyon rossz, 4 téglás és alacsony is, és a kályha és a kémény közt van 2m 110-es kályha cső vízszintesen.
38x38cm-es a tűztér. Nagyon lassan ég. Egyszer véletlen 30kg-ot égettünk el egyszerre, szinte egész nap égett reggeltől estig, és a kályha külső felülete 90-115 fok közt volt.
A harmadik meg egy dupla rakáta tűzhely fűtött padkával és háttámlával, üvegkerámialappal, fehér sütővel.
A sütő samott lapokból van összeállítva. Nagyon jól működik. Napi 10kg-os begyújtásnál 100 fokról indul, és begyújtás után 1 órával már 250fokos. kb. 300 fokig melegszik, és begyjtás után 8 órával még 220 fokos. Nem a 4-es samottlap tartja ennyire a hőt hanem az alatta levő 50-60 db samott tégla lapjára rakva.
A platni ha jól sikerül a begyújtás, kb. 2 percen belül már 200 fokos. ha engedem kb. 4-500 fokig simán felmelegszik, de az üveg miatt nem nagyon merem üresjáratban hagyni. Ha nincs főzés, akkor egy szeleppel a sütő felé kényszerül a láng. Ha csak sütök, akkor eleve a sütő alá gyújtok be. Ha csak főzés van, akkor meg a platni alá. A füst 80-120 fok közt van. Füstje ugyan úgy láthatatlan mint a dán kályhának. Nagyon tetszik ez a tűzhely. Így most ezzel fűtök be napi 1x 5-10 kiló fával, a mellette lévő dánba meg 2-3 naponta 1x 10 kg-al. Most már a főzés, sütés, HMV, és teljes fűtés(kb. 140m2) csak fával történik. -5-10 fokban a tűzhelybe, dán kályhába, és a tömegkazánba összesen 35-40kg fa fogy.
Valamelyik angol nyelvű oldalon (sajnos nem emlékszem, hol) olvastam, hogy egy bizonyos kályhaméret fölé nem célszerű menni, inkább több kályhát kell építeni ilyen esetben.
Hát ettől kályhás a kályhás, hogy ezekre a kérdésekre tudja a választ:-))
Az tény hogy nem lehet ész nélkül változtatni különböző méreteken, és egyébként is többféle tömegkályha létezik, mert vannak kontra-flow kályhák, amik ebből a szempontból kicsit a cserépkályhákhoz hasonlítanak, és vannak bell-tipe kályhák, amik méretezése, (füstgázok hőelvonása, és hőleadás) teljesen eltérő ettől.
"nem beszélve az időben mennyivel csökken gyorsabban a kályha felülete?"
Ezt nem értem, de ha az idő múlásával a kályha felülete elkezd csökkenni (aszalódás, apadás, zsugorodás, ...????) az már régen rossz :-))
fel is merült bennem egy - két kérdés? milyen mértékben lehet növelni "büntetlenül" a hőleadó felületet adott méretű tűztér mellett? vagy azt is értelemszerűen növelni kell? Van- e arányszám a tűztér méret és a hőleadó felület között? vagy az oldalsó járatok méretével ez is variálható kicsit? ettől ez összetettebb nekem. nem beszélve az időben mennyivel csökken gyorsabban a kályha felülete? ergo a teljesítménye...
Szoval akkor annyit lehet novelni a mereten, hogy le tudjon adni 6.5 KW-ot maxban?
Meg az az elkepzelesem tamadt (nem tudom, hogy kivitelezheto-e), hogy cki lehetne alakitani 3 helyen ugynevezett "hokamrat". Azaz a kalyha hatuljan es ketoldalan a kulso burkolathoz hozzaepiteni egy "U" alapteruletu falazatot, es az ott felhalmozodo hot elvezetni legcsatornakon at a tetoter kulonbozo helyisegeibe akar konvekciosan, akar ventillatorral.
En az olaj es gaziparban dolgozom/tam. Es a gaztol nem kell felni. Nemreg kerult feltarasra egy olyan mezo, ami csak egymaga tudna szolgaltatni a vilag gazellatasat 100 evig. Legalabbis nekem ez a legnaprakeszebb infom.
OK. Tiszta. Pusztán a fűtési rendszerek s megoldásokra ment a válaszod, kiragadva a pellettet, én meg beletettem a gáz hátrányát is. Ezért ment az a válasz.
Egyetértünk. Szerintem tovább lesz pellet, mint gáz, ha baj van.... Persze én haza is beszélek, mert a fő fűtésünk pellet. Gáz fogyasztásunk idén 17 köbméter... :o)
na meg fát is égetgetünk.. mostanában ajtófélfát :o)
Én remélem sosem lesz ilyen Magyar o-n. ( Bár néhány éve Bp utcáiról közvetítették a CNN-n a hasonló képeket:-(( )
Azért a gázzal való párhuzamban van valami! A gáz/kőolaj árának emelkedése magával hozza az egyéb tüzelőanyagok árának emelkedését is.
A különbség az, hogy fát tudsz adott esetben (olcsón/ingyen) szerezni/vásárolni/előállítani, gázt, pelletet nem! És a gond az, hogy ezt ők is tudják (gyártók/ellátók).
mert a gáz csak úgy áramlani fog olyan helyzetben... hamarab szerzel fát, mint "bombázás" közben gázt... vagy csak egy napkitöréstes megoldást figyelmebe véve, s a villamos művek nem kapcsolja le, pár hónap áram nélkül érdekes lesz a gáz áramlása szintén... mindenre van érv - ellenérv. háborúban ajtófélfát parkettát hamarabb elégetek, mint alucső s figyelem sziszeg-e?! :o) ezért érdemes legalább 2 fajta tüzelésre felkészíteni a házakat... na de ez meg nem tömegkályha téma...
Most azon gondolkodom, hogy a pelletkazan-puffertartaly-padlofutes kombot (kb 1,2M) lehetne masra is kolteni. Akar szigetelesre, akar megegy tomegkalyhara. Persze valami ugyis kellene amennyiben elmegyunk sielni, de ezt talan megoldja par olajradiator vagy valamilyen elektromos futes is. Most megint nagyon gondolkodom mi legyen.
Lehet tenni az emeletre is, akár úgy is, hogy a fö-i 'hajtja meg' az emeletit:-))
A pellet ára szerintem is emelkedni fog egyébként, a gáz árával párhuzamosan. Biztosan a fáé is, talán az nem olyan mértékben, meg egyébként is, fát ha szerencséd van tudsz olcsón szerezni!
Egyébkét a drágább dolgot úgy értettem,hogy mi 1993-ban raktunk egy kúp alakú,hát kemence szerű kályhát.Azért mondom,hogy kemence szerű mert nem pontosan úgy néz ki és nem is úgy készült.Viszont az egész samottéglából van,ez most nagyon drága lenne...
Leírom mert mindenkinek hasznos lehet az infó:
Az alja vagyis a tűztér kb. 140 cm átmérő.Korábban különböző üres üvegeket gyűjtöttünk,ezt összetörtük és belebetonoztuk az aljába,kb 10 cm vastagságban.
A "kemence" felfele szűkűl,a teteje nem csúcsosodik hanem le van vízszintesen zárva.Ennek nincs jelentősége,így jött.Előszőr csináltunk laposvasból egy vasvázat,majd ráhelyeztük a samottéglákat,nem a legvékonyabbat választottuk.Ezután besamatoztuk kívűl belül.
Az évek során jöttek a tapasztalatok: A vas keret természetesen meglágyult és a laposvasak egy idő után befelé hajlottak de azóta is úgy vannak,a téglák tartják egymást.Az első egy két évben a nagy hő hatására többször megrepedt és kicsit jött a szaga.Később dróthálóval körbetekertük és agyaggal bekentük.Így már nem repedezik.
Hozzáteszem méterfával tüzelünk,legfeljebb hosszirányban kettévágjuk.Ha begyulladt rendesen,azonnal el kell zárni vagy csak kis légrést kell hagyni a levegőnek mert iszonyatosan ég.
Amit befűtünk: a földszint 25 m2 területű kis konyharész,2.5 méter magas.Van egy lépcsőfeljáró a beépített tetőtérbe.A lépcsőfeljárón van 3 méter hosszú és 1 méter széles hely ahol a meleg fel tud menni.
Fent a tetőtér egyben van,ami azt jelenti,hogy 2.5-3méter belmagaság kb 18 méter hosszan.Na ezt teljes egészében ez a "kemence fűti be",úgy,hogy a szigetelés vékony üveggyapot a lambéria és a cserép között és a csúcsfalak nincsenek szigetelve.Egyáltalán nem kell sok fát eltüzelnünk.Vasárnap ha megrakod és hagyod leégni,elmész otthonról,ha hazaérsz szerdán még langyos a fala.Persze a ház azért lehül,mínusz 10-15-ben ezt is rakni kell.
Tényleg nagyon jól sikerült de kinlódtunk a kéményel mert az átmérő kicsi lett,ehez nagyobb kellett volna,néha ki kell pucolni.A vasváz nem volt rossz a rakásnál de később semmi haszna.Kezdetben oldalkivezetéssel ment ki a füst de később a tetelyére is kellett csinálni egyet mert nagyon füstölt.
Hozzáteszem,nem jártunk utána,nem csináltunk még ilyet soha,lutri volt de végül kialakult és 1993 óta nem kellett nagyon hozzányúlni csak néha pucolgatni a kissebb repedéseket,egyszer kétszer belül kikentük és kívűl fehérre meszeltük.
Tomegkalyha felett nyilas, es legcsovon keresztul koncekciosan szall a meleg mondjuk az emeleti 4 szobaba? Vagy valahogy a tuzterrol fuvatok le meleget szinten legtechnikai csoveken keresztul?
A tömegkályhához elég masszív födém kellene, hogy elbírja, viszont a földszinti tömegkályhával lehet "légfűteni" az emeleti részt( lévén, hogy a meleg levegő felszáll). Többen csináltak már ilyet az itt fórumozók közül, ha jól tudom
Most latom csak, hogy enyem volt a jubileumi 2000. hozzaszolas. Bocsanat, hogy elvittem az oreg rokak elol :)
A futesen meg mindig nagyon agyalok... Vagy brutal draga lesz, vagy nem lehet automatizalni...
Most ott tartok, hogy a foldszintre kozponti helyre tomegkalyha, ami a foldszint 90%-at be tudna futeni. Az emeleten (mivel mashol nincs helyem) kialakitanek egy gepeszeti helyiseget. Az emeleten a tarsalgodab elhelyeznek egy vizteres pellet kandallot, es ez megoldana az egesz haz kozponti futeset (a foldszintet is, ha nem megy a tomegkalyha). Sajnos a koltsege ennek a kombinacionak ugy 1,5-2 milla... :(
(tomegk: 0.5M, pellet kandallo: 0.6M, puffer tartaly: 0.4M, + a padlofutes anyaga, szerelese, plusz a HMV)
Szoval nem egyszeru.
Es akkor meg nem is beszeltem arrol a felelmerol, hogy a pellet mennyire lesz elerheto hosszu tavon? Ugye butorgyartas mellektermekebol keszul. Gazdasagi valsag -> nem vesznek butort -> nem is gyartanak butort -> butorgyarak bezarnak -> nincs fureszpor -> nincs pellet... Kozben meg gondolom egyre tobben szabadulnanak a gaztol, es a pellettuzelo keszulekek elszaporodnanak megjobban a megcsappant kinalat ellenere...
Velemeny?
Az is eszembe jutott, hogy az emletre nem lehetne-e tenni megegy tomegkalyhat?
Leegyszerűsítve a dolgot: a bio-örvénytűztér gyakorlatilag ugyanaz; kicsit olyan mint a Stihl fűrész:-))
Tehát bio-örvény tűztérnek nevezzük azokat a tűztereket, ahol másodlagos, vagy szekunder levegő bevezetés is létezik. Ehhez a RATH kifejlesztett egy előregyártott samott elemcsaládot, ezt ők BIO tűztérelemnek. Ezért terjedt el ez a megnevezés a samott téglából kifalazott másodlagos levegő ellátású tűzterekre is, ahol nem igazán a tűz örvénylik, hanem a fagázok, és a plussz levegő; De erről nemrég írt Prométheusz (1945-ös hsz-s), ehhez nem sokat tudok hozzátenni, nagyon korrekt leírás.
"Milyen téglából célszerű rakni? új téglát szeretnénk.."
Csak tömör téglából szabad rakni, ha nem 'finn' vagy ahhoz hasonló; tehát nem samott béleléssel készül a kályha.
"Milyen a hatásfoka?....a kemencét és a cserépkályhát ismerem...ha lapjával rakom a téglát,gondolom nehezebben melegszik át de nehezen is hűl ki."
A hatásfok, meg a fűtő/hőleadó képesség külön dolgok, ne keverjük.
Ha a fűtő képességre gondolsz, a 'normál' kisméretű tégla fallal (12,5cm) készülő tömegkályha nem forrósodik át annyira mint a lényegesen vékonyabb kályhacsempe. Viszont lassabban, de hosszabban elnyújtva adja ki a jobban hasznosított hőt.
"a cserépkályha is drágább és a kemence is,legalábbis ha ugyanolyan méreteket veszek.A rakása is egyszerűbb"
A kemence biztosan nem drágább, építése is egyszerűbb:-)) Ami olcsóbbá tud tenni egy tömegkályhát: ha nyersen maradó tégla külsővel marad, mert az jóval olcsóbb mint egy hasonló méretű garnitúra kályha csempe; ebben igazad van!
Bocsanat, hogy ennyire regi hozzaszolasra reagalok, de eszembe jutott egy kerdes. Miert kell a fustkileponek 8 szog alakunak lennie? Nyilvan aramlastechnikailag a legjobb az lenne, ha minel jobban kozelitene a kor keresztmetszetet, de mogotte a fustjarat egyebkent is negyszog keresztmetszetu... Es raadasul ha falazott kemeny van, altalaban az is negyszog keresztmetszetu.
Milyen téglából célszerű rakni? új téglát szeretnénk...
Milyen a hatásfoka?....a kemencét és a cserépkályhát ismerem...ha lapjával rakom a téglát,gondolom nehezebben melegszik át de nehezen is hűl ki.
Mert ha a legdrágább téglát is nézem,akkor is ez a legolcsóbb megoldás,a cserépkályha is drágább és a kemence is,legalábbis ha ugyanolyan méreteket veszek.A rakása is egyszerűbb,viszont a hőleadását nem ismerem.
