Én pedig emlékeztetnélek téged, hogy ez a vitatéma, sunyigyerek:
Most tegyünk a hidrogénatomunk köré még több hidrogénatomot, szimmetrikusan, gömbalakban. Mindegyik új hidrogénatom gravitáló ereje hozzáadódik a tér egy-egy pontjának gravitációjához. Az első hidrogénatomunk a középen van, ahol kijelöltük a nulla potenciálú helyet, ott a legnagyobb az összeg, a középponttól kifelé csökken. Tehát csökken a gravitációs potenciál. A gömb legszélén a legkisebb, mert a gömbön kívül nincsenek hidrogénatomok.
Pont úgy viselkedsz, mint a kutyám: Ha valami ismeretlen számára, nem tud mit kezdeni vele, hát megugatja. Persze ő csak egy kutya....
Mondom, hogy a 1259. sz hozzászólásomra felhozni a nulla vaszagságú gömbhéjokat. A csizmát teszed fel az asztalra. A Principiát beidézni könnyű, csakhogy a Principia nem Martin Rees eszmefuttatásáról szól. Tessék a 1259.-re a saját elképzelésedet szembeállítani.
A 1259. szerint olyan nagy a gravitáló erő egy Jupiternél nagyobb tömegű égitestben, hogy rendkívül kicsire zsugorodna.
Jellemző a primitív érvelésedre, hogy nem jutottál odáig, hogy miért nem zsugorodik mégis nagyon kicsire a Jupiter és a Nap.
Nem azért, mert nem igaz a 1259., hanem teljesen más az oka. Hülyeség ennek az okát a Principiában keresni.
Még mindig nem tudtad cáfolni a 1259.-et, mert emlékeztetni szeretnélek arra, hogy ez a vitatéma.
Előhoztad 1259. cáfolására a nulla vastagságú gömböt. Szerintem ez nem illik a vitánk témájához. Neked kell bizonyítanod, hogy a 1259. miért nem helyes. Ha a nulla vastagságú gömböt használod fel rá, az már a te dolgod, de nem látok tőled semmi érdemleges levezetést 1259. cáfolására.
Arról nem is beszélve, hogy egyszerűen agyrém ennek cáfolására a nulla vastagságú gömböt felhozni.
Ne próbáld elhitetni a fórumtársakkal, hogy a nulla vastagságú gömbön vitatkozunk, és úgy beállítani engem, mintha Newtonnal nem értenék egyet. Azt látom a fórumbeli "munkásságodból", hogy személyeskedésben verhetetlen vagy. A fizikában már kevésbé vagy otthon, csak azt hiszed magadról.
Tessék korrekt lenni, és a 1259.-re válaszolni mellébeszélés helyett.
tetszőleges vastagságú gömbhéjon belül nulla a gravitációs erő
Ez így nagyon pongyola kijelentés volt tőled, ha megengeded, pontosítom.
A gömbhéj vastagságán belül is változik a gravitációs erő a a gömb sugara mentén. Most azon vitatkozunk, hogy az üregben nulla a gravitációs erő, vagy ott is változik-e a sugár mentén.
A kémiában rengeteg a furcsaság. Egyes furcsaságokat, anomáliákat direkt tanítják, hogy a diákok tudják hogy nem olyan egyszerű az élet. Ilyenek a króm anomália, az ezüstszulfid stabilizása, hogy csak azokat említsem amit kapásra belevernek egy vegyészbe.
Minek magyarázzak atom és molekula pályákat akkor ha valaki szerint a H2 nem sugároz és nem nyel el? Ezért a legegyszerűbb példát vettem elő, vagyis hogy minden molekulának van egy biztos elnyelése, a disszociációs energia nívóján.
Ami ráadásul eléggé éles és pontos, nem szól bele az impulzus megmaradás mint a bombázott magreakciók esetén.
"Az a bajod cíprián, hogy nagyon képzetlen vagy és nagyon képzett emberekkel vitatkozol."
ez egyáltalán nem baj. nem ez a baj. én például egész jól el tudnék beszélgetni mondjuk történészekkel vagy villamosmérnökökkel szakmájukba vágó kérdésben. a mondataim végén többnyire kérdőjel lenne, vagy ha nem, akkor gyakran szerepelne az "igaz?" kifejezés. a beszélgetés végén feltehetően mindenki okosabb lenne, én azért, mert sokat hallottam, ők meg azért, mert a magyarázás közben az ember maga is jobban megérti a dolgokat (még mindig nem érti? pedig most már én is értem!!). eközben némi plusz terhelés érné a wikipedia szerverét is.
ciprián baja az, hogy a saját tudását nem tudja felmérni. az énképe szerint ő egy alapos tudással bíró, intelligens ember. a valóság meg ... ismeretes.
Kicsit tovább kell olvasni a Principiát és megtudod. Nézd meg ennek az oldalnak az alját (Proposition LXXIII). Ha nem jön be a link, hívd be újra. Lapozhatsz is előre-hátra. Idézek a linkelt oldal aljáról:
In the sphere ABCD, described about the centre S, let there be placed the corpuscule P; and about the same center S, with the interval SP, conceive described an interior sphere PEFQ. It is plain (by Prop. LXX) that the concentric spherical superficies, of which the difference AEBF is composed, have no effect at all upon the body P, their attractions being destroyed by contrary attractions.
Elég világos beszéd, nem? A "difference AEBF" a vastagsággal rendelkező gömbhéj, amiről beszélünk (két gömb különbsége). Az "It is plain" kijelentésnek pedig a precíz matematikai kifejtése a Fubini-tétel, aminek speciális esete az hogy egy gömbhéjon vett abszolút folytonos függvény integrálja egyenlő a gömbhéjjal azonos középpontú gömbfelületeken vett integráljainak integráljával. Ha a gömbfelületeken vett integrálok mind eltűnnek, akkor a gömbhéjon vett integrál is eltűnik (mert nulla integrálja nulla).
Az a bajod cíprián, hogy nagyon képzetlen vagy és nagyon képzett emberekkel vitatkozol.
most meg arra jöttem rá, hogy nem baj, ha elbomlik. mivel az elektron-folyamatok sokkal gyorsabbak, mint a magok elmozdulásával járók. tehát simán lehet σ - σ* gerjesztést csinálni, és nagy valószínűséggel az elektron hamarabb fog visszaugrani a σ szintre, és kisugározni egy fotont, minthogy az atommagok el tudnának távolodni a kötés hiányában.
az ionizáció magasabb energiát igényel természetesen, az is egy vonal a spektrumban, mégpedig a σ - végtelen gerjesztésnek felel meg.
aha, most jöttem rá, hogy részben tévedtem, mert a gerjesztett H2 instabil, elbomlik. ennek oka, hogy a σ* pálya nem kötő, hanem lazító pálya, tehát nincs mi összetartsa a molekulát. ettől még az elnyelési vonal megvan.
ami viszont furcsa nekem, hogy a H2+ hidrogénmolekulaion stabil formáció. ezek szerint az ionizációs energia kisebb, mint a gerjesztési? na mindegy, ehhez sem értek.
gondolom tanultál olyat, hogy az atompályák molekulapályákká kombinálódnak. ez egy durva közelítés, de egész jól működik. a H2 esetében a két s pálya két σ pályává kombinálódik, mégpedig egy kisebb energiájú σ és egy nagyobb energiájú σ* pályává. a két elektron az alsón fog elhelyezkedni. pont olyan gerjesztési energiái vannak, mint bármilyen atomnak. pl egy elektront fel lehet pofozni a σ* pályára. (lásd még: LCAO-MO módszer)
Nem vagyok csillagász. Buta, ostoba, korlátolt vegyész vagyok. Annyit tudok hogy a H2 képes atomos hidrogénre bomlani és ennek van egy energia igénye. Vagyis ha ilyen energiájú elektromágneses sugárzás éri akkor elbomlik. (Lásd fényképezés)
Vagyis kell lennie elnyelésének. Alap kémia, tovább nincs értelme rajta vitázni.
Nézd! Én ELTE vegyész szakon végeztem és igen okos emberek voltak a professzoraim. Megtanultam hogy idejében belássan ha tévedtem. Az ember minnél előbb és minnél látványosabban vonul vissza ha tévedett, annál kevésbé lehet rajta csámcsogni.
A nulla vékonyságú gömbhéjról. A fizikához és matematikához való csöpp hozzáértéssel belátható, hogy véges vastagságú gömbhéj végtelen számú, végtelenül vékonyhoz tartó gömbhéjjal egyenértékű.
A végtelen számú zérus eredő (nem zérushoz tartó, hanem zérus) az továbbra is zérus.
Gergő azon izzad hogy világos dolgokat megértessen veled és ebben sikertelen. Ha gonosz lennék azt mondanám talán azért, mert gyógypedagógus diplomája nincs. Én a magam részéről kiszállok a buliból, mert szerintem nincs igazad, de nem akarok csatlakozni a téged (lassan joggal) rugdosó falkához. Ebben nekem is volt részem mert egyet mertem valakivel érteni, akit nem bírtak megcáfolni. Azóta ráadásul azonosítanak az illetővel.
a H2-nek ugyanúgy megvannak az elnyelési vonalai, mint minden más anyagnak is. nem kell feltételezni, meg kell mérni. a világegyetem bonyolult hely, ezért teljes arányt mondani nehéz. lehet, hogy nem 1%, hanem 3%, vagy 0.3%. de az nem lehet, hogy 40%.
én nem ezt vetettem fel, hanem teljesen más problémát: üreges testen belül hogyan viselkedik egy tömeg.
Sunyigyerek, te ezt vetetted fel:
Most tegyünk a hidrogénatomunk köré még több hidrogénatomot, szimmetrikusan, gömbalakban. Mindegyik új hidrogénatom gravitáló ereje hozzáadódik a tér egy-egy pontjának gravitációjához. Az első hidrogénatomunk a középen van, ahol kijelöltük a nulla potenciálú helyet, ott a legnagyobb az összeg, a középponttól kifelé csökken. Tehát csökken a gravitációs potenciál. A gömb legszélén a legkisebb, mert a gömbön kívül nincsenek hidrogénatomok.
Ez továbbra is tőrülmetszett baromság, cyprian. Akkor is az, ha el akarod sunnyogni, és helyette Gergőt próbálod megugatni. Megugatni tudod csak, mert értelmes reagálásra képtelen vagy.
A Princiában Newton nulla falvastagságú gömbhéjon belül adta meg azt, hogy belül egy pontra nem hat erő. Ebből nem lehet eljutni az általam felvetett problémára, Gergo73 erőlködése meglehetősen izzadtságszagú. Egyébként a Newton-szabállyal nincs semmi problámám. Csakhogy ez a szabály csizma az asztalon, mert én nem ezt vetettem fel, hanem teljesen más problémát: üreges testen belül hogyan viselkedik egy tömeg. És az üreges testnek vastagsága van. A Principiában pedig nincs vastagsága. A nincs és a van között pedig a Nagy Bumm a különbség :-) Vagyis hülyeségnek tartom a nulla falvastagságú héjból kiindulni a problémánk megvitatásához. Ám ha Gergo73 az általánosságok eregetésén kívül konkrét megoldást is előhoz, arra kiváncsi lennék.
Attól függ a gravitáció melyik tulajdonságára gondolsz.
A g gyorsulás kétségtelenül nulla egy tömör test középpontjában.
Üreges testnél paradoxnak látszó tulajdonságok is előfordulnak.
Pl. ha egy vastagsággal rendelkező tömeg ürege tartalmazza a tömegközéppontot, akkor a tömegközéppont közelében a gyorsulás iránya negatív, vagyis a gyorsulás tömeg középpontjától kifelé mutat.
Tudom, hogy ezzel most még nem értesz egyet, de javaslom próbálj elszakadni a Principiától, mert Newton szabálya térfogat nélküli tömegre vonatkozik. Nem hiszem, hogy ebből kell kiindulni a fenti paradoxon vizsgálatánál.
Szerintem is a H2-nek biztosan van valamilyen elnyelési színképe, ami rá jellemző.
Rendben, mutass valami térképet amit ez alapján vettek fel.
1% alatti mennyiséget feltételeznek belőle, mert eddig nem látták a H2-t, és a szénmonoxidot vették fel helyette, mert az látszik. Ezek a molekuláris felhők, ahol már nagyobb rendszámú elemek is vannak (C, N, O stb), azok többé kevésbé látszanak is.
