Amikor összetolod, és kérsz a háziasszonytól akkor persze ez a legeegyszerűbb megoldás. Viszont ha kis idő múlva szét kell szedni akkor ez nyerő 2 független szaki szerint is.
Ki lehet felejteni, de nem célszerű. Nem véletlenül tartozék a gumitömítés a PVC csövekhez. Akkor van baj, ha egy dugulás miatt visszatorlódik a szennyvíz és tömítés hiányában szépen szivárogni kezd. Tömítéssel együtt összerakni sem nagy kunszt.
De igazán már nem lepődök meg semmin, amikor vannak olyan mesterek akik képesek még a padlófűtés csövét is toldani, aztán meg nem press-szelni...:-(
En is a tagulasira gondolok... Tavaly mar jartam ugy, hogy eltunt belole a levego... Talan ha tolnak ra megint, akkor megoldodna a helyzet? A kerdes a mennyit: a tagulasi levo pumpa ikon mellett 0,6 bar felirat szerepel. Ennyinek kellene lennie?
Egy jó tanács a KPE összekötővel kapcsolatban, lehetőség szerint ne a betonba illeszd a másik csővezetékhez, rezet használj , és külső menetest, ezt azért mondom, mert egy-két éves rendszerekhez futkozunk ki javítani, mert a belső menetes idom szétreped, és teflonzsinórral van tömítve, nem agyontépve, és mégis kinyilik:(
Ez mostani tapasztalat, nem feltétlen mind ilyen , de jobb félni , mint megijedni:)
Az eredeti kérdésre visszatérve, raktunk mi is már alapba vésett KPE-t, de a PVC az már egy kicsit erős:)12-13cm-t bevésni az alapba, vagy berakni, teljesen mindegy, nem hiszem , hogy nem az lesz a ház gyenge pontja
"A szennyvízcső esetében lehetnek bajok de csak akkor ha nincsenek normálisan összedugva a csővégek, vagy a kenés hiánya miatt a gumitömítés kifordul a helyéről. Mindenféleképpen sárga (KG) csöveket kell használni."
A kivitelező KG csövet használna, ő is mondta, hogy az a tuti.
Mivel én laikus vagyok az ügyben: a "kenés hiánya" mit jelent, mivel kell kenni?
Bejövő viznél tuti nem tennék idomot a rendszerbe. Mindenkinek azt szoktam mondani, hogy mivel a KPE olyan olcsó ne 1 vezetéket tegyen be hanem 2 -öt. Ha történne valami az elsővel akkor akkor gyorsan átköthető a másikra.
Szenyviznél se túl ildomosak ezek a plusz törések.
51211 - anyukamnal kb 28 eves a hajdu boyler, es egyelore semmi baja. parevente vizko kilapatolas, anod csere.
vajk
Csatlakozom ehhez a hozzáshoz. Anyámnál is '84-ben lett beüzemelve a 120 literes Hajdú. Semmi baja.
Nagynénéméknél a '70-es évek közepi a bojler. Még hőfokszabályzó sem volt rajta. Olyan régi. Amikor 2003-ban kitakarítottam teljesen ép volt a belseje.
A terveződnek hasonló lehet a felfogása, mint a Dégáznak a vakolt gázcsövekkel kapcsolatban: azért kell az irányváltási meg a toldási pontokra műanyag dobozt tenni, hogy ha szivárgás van a rendszerben akkor ott a gáz el tudjon távozni.
Valami ilyen motiválhatja a te terveződ is. Megoldható a dolog amit javasol, de szerintem kár ilyen formában vessződni. Ha normálisan meg van csinálva a víz betáp ill. a lefolyó gerinc akkor azzal probléma nem lehet.
Én a vízcsövet (KPE25) egy 40-es gégecsőbe tettem bele. Ezen keresztül akár ki is húzható a későbbiekben ha esetleg meghibásodna. Kipróbáltam működik. (Símán kihúztam és visszatoltam az építkezés során.) Viszont meghibásodás elvileg nem fordulhat elő mert 10 bar-os csövet használtam és a ház alatt nincs toldás.
A szennyvízcső esetében lehetnek bajok de csak akkor ha nincsenek normálisan összedugva a csővégek, vagy a kenés hiánya miatt a gumitömítés kifordul a helyéről. Mindenféleképpen sárga (KG) csöveket kell használni.
A terveződ által ajánlott megoldásnak egyedül annyi praktikuma van, hogy egy későbbi lakás vagy házátalakítás során, egyszerűbb a vizes helyiségekben más elrendezés megvalósítása.
Uraim! Nem oly regen emlegetett nyomasproblemam dolgait tegnap nezegettem: egy barati kezfogast tudok felajanlani azoknak, akik szivargasra gyanakodtak. :) 2 radiatoromnal is volt minimalis konnyezes... Viszont mostmeg a helyzet a kovetkezo: 1,5 bar indulo nyomasrol kb. 40 percnyi futes utan 2.1 baros ertek fogad a keszulek kijelzojen. Anno, mikor rendesen mukodott 1,5-rol max 1,7-1,8-ig szokott felmenni, majd visszaallni 1,5-re. Ez az ertek viszont kinkeservesen csokken. Erre valakinek otlete?
A gépész-tervező mérnököm azt találta ki, hogy az alapvezetékek (szennyvíz, hidegvíz) ne a ház alapja alatt menjen be a házba, hanem a vasalt alj fölötti rétegbe lépjen be, a külső falban kialakított horonyban, közvetlenül a hőszigetelés mögött.
Vagyis: kijön a földből, az alapban kiképzett horonyban feláll a vasalt alj tetejéig és ott egy idommal bekanyarodik a házba (a víznél a KPE másik fajta csőre vált).
A logika ami mögötte van: ha az alapvezetékekkel később probléma van (megreped, szétcsúszik, stb...), akkor a vasalt aljat - mint lényeges tartószerkezeti elemet - nem kell megbontani, "csak" a többi réteget.
Ugyan én látok benne némi rációt, de egyelőre nem találtam olyan kivitelezőt, aki valami hasonlóról halott volna.
A szokásos módszer ugye olyasmi, hogy a szennyvizet KG csövekből és idomokból építik össze és úgy mennek vele át a ház alatt, a vizet pedig KPE csővel, jó esetben védőcsövezéssel viszik az épületbe a fagyhatár alatti szintről. Ehhez képest a fenti megoldással szigorúan véve semmi sem megy az alap alá.
