Igen, meglehet... ahogy meglehet az is, hogy az ufo-k építették, vagy gyíkemberek, vagy atlantisziak, éppen annyi a bizonyíték ezekre is, mint a hipotézisedre. Így valóban, meglehet.
Én csupán az általánosan elfogadott teóriát (építőt, az építés korát) vontam kétségbe, amit a tényleges építők megnevezése nélkül is meg lehet tenni.
Igen, és ehelyett egy olyan hipotézisben hiszel, amelyre nincs bizonyíték, egy sem. Azt csinálod, hogy addig ragazkodsz egy baromsághoz, amíg ki nem derül, hogy tévedtél, mint Hufu kora, regnálása.
Ezzel együtt még egy húsz- (egynéhány) éves fáraótól is merész vállalkozás ilyen méretű építkezésbe kezdeni saját sír kapcsán.
Komolyan, tényleg troll vagy, előbb még az volt a problémád a saját tévedésed kapcsán, hogy a fáraó 7 éves volt, most, hogy kiderült, bőven felnőtt férfi volt, ez sem jó, így sem adhatott ki paarancsot. Nevetséges ez már vagy siralmas, vagy mindkettő.
"Pedig akarod, nem akarod, ebből kell kiindulni. Ezt az ütemet kellett teljesíteni ahhoz, hogy 20 év múlva a helyére kerüljön az utolsó kő is.
A munkaórából kiindulni nem lehet, mert nagyon becsapós.
Azt kell megnézni, hogy egyes munkafázisokban mennyi idő kellett annak a bizonyos munkának az elvégzéséhez. Pl elhúzni a követ A-ból B-be."
Ebből ki is lehet indulni. Két percenként egy-egy kő, átlagban simán teljesíthető x ezer ember munkaerejének felhasználásával.
Csak a ti csökött látásmódotok nem képes ezt megemészteni. 10 ezer ember egyetlen percnyi munkája 10 ezer perc, azaz több, mint 160 munkaóra. Ez egy ember kb. egy havi munkateljesítménye. Egyetlen perc alatt, a mondjuk 20 évből, ami a piramis építésére fordítódott.
12 percenként végeztek annyi munkát, amennyit egy ember végez egy év alatt. Ez óránként 5 ember éves teljesítménye! És akkor még csak 1 órát dolgoztak. Nem 20 évet, nem is egyet, nem is egy hónapot, hetet, napot, csak egyetlen egy órát!
A forrásaid szintén magukért beszélnek. 800 millió éves orosz génállományú nő, mobiltelefonnal eltemetve, meg 450 millió éves CHIP. Ez a ti szintetek.
Egy üres, bizonyítatlan fantazmagória, semmi egyéb.
" Az elfogadott elképzelés legalább akkora baromság, ha nem nagyobb. Ugyanis ez utóbbi teljesen figyelmen kívül hagyja mindazokat a "kifelejtett" dolgokat,"
Nincs elfogadott elképzelés.
Tények vannak. És a tényeket magyarázó, különféle hipotézisek. Ezen hipotézisek jobbára igazolhatók, tárgyilagosak, illenek a fellelt bizonyítékokhoz, a korról ránk maradt ismereteknek.
A tieitek meg igazolatlan és igazolhatatlan baromságok.
"Biztos, hogy volt kiépített csatorna, és kikötő, mert a Nílus volt az egyetlen közlekedési útvonal."
Ez egészen biztos, én is egyet értek Veled. Ui. Asszuánból érkező hajókat is kellett fogadni. Viszont nemcsak kisméretű, hanem hatalmas gránittömböket szállító jóval nagyobb méretű hajók is be kellett, hogy állhassanak, és ezen nagyméretű és súlyú kövek kirakodására is alkalmasnak kellett lenni a rakodó helynek, szinteknek, rámpáknak, kapuknak.
A rajzon levő terraszok, rámpák szerintem csak élelmiszer, vagy kisebb holmik kirakodására voltak alkalmasak, kővel forgolódni a derékszögű sarkokon, nemigen lehetett. A keskeny rámpákon, kijáratokon el sem fért volna egy 50-80 t-s kő...
Emelő szóba sem jöhet, hiszen egy igencsak "combos" 130 t-s daru is csak 30 t-t tud 10 m távolságból megemelni...
Viszont a kőbányáknál is hasonló kikötőt kellett építeni (ha még nem volt).
A leírás stílusa - számomra - különbözőnek tűnik, amiből arra következtetek, hogy írnok (személyi titkár, aki más feladatokat is pl. élelmezés, hírvivés, stb. elláthatott) utazhatott vele, aki vezette a naplót is és lehetséges, hogy közben változott a személye, s ezért más-más a szöveg stílusa, s ezért ír harmadik személyben.
"Unisz piramisát Haemuaszet, a XIX. dinasztia idején renováltatta."
Kösz' az infót!
Kérdés, hogy azokat a ma látható köveket is kicserélte-e, vagy sem, de végülis mindegy mert, ha igen, akkor a régi kövek biztosan megértek a cserére, viszont így is bőven 3000 évesek, s nem látszik rajtuk semmilyen erózió. Tehát amiket kicseréltek legalább a duplája korúnak kellett lenni akkor.
"Ez lehet például a hajnali páralecsapódás következménye is. Régen ez a csapadék desztillált víz tisztaságú volt, ami nem károsította a mészkövet."
Így ez a lehetőség már ki is zárható.
"A másik lehetőség, amikor a talajba kerülő víz szivárog a nedvszívó kőzet pólusaiba, és a repedések, réteghatárok mentén a felszínre jutnak."
Ez OK, de miért válogat a víz? Olyan nincs, hogy két kő van egymás mellett, s az egyiket "megeszi" a másikat érintetlenül hagyja... De olyan sincs, hogy az egyik alsó sort erodálja, a másik alsó sort nem. Unisznál meg semmilyen erózió nem látszik a legalább 3000 éve ottlévő köveken.
És mi történt a halotti templomok falainak felső soraival, melyek szó szerint eltűntek úgy, hogy azok még fedettek is voltak eredetileg?
Oda hogyan szivárgott föl a víz, hogy az alsó sorok épek maradtak?Tehát ez a verzió is kizárható.
Marad az esővíz. Ami viszont a 3-4500 éves köveknél nemigen okozhatott eróziót főleg nem az alsó sorban, vagy Szfinx esetében, mert sokszor, sokáig jó eséllyel mélyen a homok alatt voltak.
Ilyen eróziót csak csapadékos időjárás okozhat, ami tudomásom szerint cca 8-10 000 éve volt abban a térségben.
"Az eső, még ha jelentős mennyiségű is, nem oldja ki a kő anyagát"
A karsztosodást esővíz okozza, általában a mészkőben.
"kivéve ha savas eső, hanem a laza szemcséket mossa ki."
Azt nem tudom, hogy az akkori eső ph-értéke milyen volt, bár lehetett egy-két vulkánkitörés is közben (Szantoríni).
Amúgy éppen elég, ha a lazább szemcséket kimossa, mert akkor elkezd mállani, porlani a kő felszíne.
"Az nem érv, hogy "2 percenként egy kő nem lehet, mert".."
Pedig akarod, nem akarod, ebből kell kiindulni. Ezt az ütemet kellett teljesíteni ahhoz, hogy 20 év múlva a helyére kerüljön az utolsó kő is.
A munkaórából kiindulni nem lehet, mert nagyon becsapós.
Azt kell megnézni, hogy egyes munkafázisokban mennyi idő kellett annak a bizonyos munkának az elvégzéséhez. Pl elhúzni a követ A-ból B-be. Ha ez történetesen 2 óra, és ehhez 10 ember kellett, akkor a 2 perces ütemet tartva ehhez 120 perc / 2 perc = 60*10 fő = 600 ember kellett. De ezeknek vissza is kellett ballagni, mondjuk kétszeres sebességgel, akkor is 900 ember kellett csak ehhez a munkafázishoz. Ha munkaórában számolsz, máris 50%-ot tévedtél, mert az "üresjárat" nem tekinthető munkával végzett időnek, de szükségszerűen hozzá tartozik a munkavégzéshez, ahogyan az üres hajónak is vissza kell térnie a bányához, stb.
Továbbá a munkaórában nem szerepel semmilyen járulékos munkavégzés, mint a szerszámokhoz szükséges réz bányászata, elszállítása, olvasztása (ahhoz kemence, tüzelő biztosítása), öntése, megmunkálása, élezése, vagy a szánok összerakása, a hozzá és a görgőkhöz szükséges fa kitermelése, elszállítása, megmunkálása, a hajók építéséhez szükséges cédrus, vagy más fa kitermelése, szállítása, feldolgozása, a hajó ácsolása, kötélzet, vitorlázat elkészítése, az út, rámpa, kikötő, kiépítése, és itt még közel sincs vége a felsorolásnak. Ezek a munkaórák mind rárakódnak egy-egy kő munkaidejére, amit csak úgy lehet jól megbecsülni, ha külön-külön számoljuk a fenti példával az ezekhez szükséges létszámot és hozzáadjuk a kővel foglalatoskodók létszámához.
„...ebben most már nem vagyok annyira biztos, Lehner másként gondolja:”
Biztos, hogy volt kiépített csatorna, és kikötő, mert a Nílus volt az egyetlen közlekedési útvonal. Az áradások júliusban kezdődtek, és akár novemberig is eltartottak. Ez olyan hosszú időszak, amit mindenképpen át kellett hidalniuk. Csak olyan megoldás jöhet szóba, ami a vízszint változásait figyelembe veszi, mint ahogyan a linkelt anyagban szereplő lépcsőzetes kikötő mutatja. Mindenkinek ajánlom a linkelt anyag elolvasását nagyon érdekes.
A Merer napló egy hiányos szövegmaradvány. Ezért az értelmezése nem lehet egzakt, akár a tudományos verziót, akár más, egyéni véleményt tartunk elfogadhatónak. Én arra alapoztam a kijelentésemet, hogy a szövegben szereplő időszak három részre bontható.
A első részben, ami 1-10 napokat jelőli, nem szerepel utalás Mererre, és a Tura- Akhet-Khufu távolságot naponta teszi meg a szerző. Egy nap oda, egy vissza.
A második rész szereplője Merer, aminek időtartalma kb. 45 nap. Ez idő alatt három elkülöníthető munkát végez. Az első (1/11-20nap), valamint a harmadik (2/18-25 nap) szakaszban Ro-She Khufu-ba végez munkát, vagy oda szállít. A második közbenső szakaszban háromszor teszi meg terhelve a Tura- Akhet-Khufu távolságot.
A további harmadik részben szintén a piramisokhoz történik a szállítás, de már nincs egyértelmű utalás Merer személyére.
A leírtak hatására bennem az a határozott vélemény formálodott meg, hogy a feljegyzést a vezérhajó személyzetének valamelyik névtelen tagja készíthette, de lehet, hogy a rendelkezésemre álló információ nem teljes.
„...nem tudok olyan szabályról, amely tiltotta volna az egyiptomiaknak azt, hogy egyes szám hatrmadik személyben írjanak magukról.”
Én sem tudok, csak nekem kicsit életszerűtlennek tűnik.
„Unisz piramisánál - ahol nem volt csere - a kövek egyöntetűen hibátlanok.”
Unisz piramisát Haemuaszet, a XIX. dinasztia idején renováltatta.
„Hogyan lehet magyarázni a belülről fakadó nedvesség erodáló hatását ilyen körülmények között? „
Nedvesség két módon kerülhet a piramist alkotó burkoló kövekbe. Az egyik eset, amikor csapadék formájában, kívülről éri. Ez lehet például a hajnali páralecsapódás következménye is. Régen ez a csapadék desztillált víz tisztaságú volt, ami nem károsította a mészkövet. Mára ez már tartalmazhat mindenféle légszennyezésből származó vegyi anyagokat, főleg a nagyvárosok közelében, mint például Kairó.
A másik lehetőség, amikor a talajba kerülő víz szivárog a nedvszívó kőzet pólusaiba, és a repedések, réteghatárok mentén a felszínre jutnak. Útjuk során ásványi anyagokat oldanak ki, amik a felszínhez érve feldúsulnak, mert a víz egy része elpárolog, ezáltal agresszív vegyi folyamatokat indítanak el a repedések éleinél. Ennek a folyamatnak a következménye látható a szfinx-árok falán, és az Unisz piramisnál is.
„"folyó" vízre, esőre van szükség, mely kioldja a kő anyagát”
Az eső, még ha jelentős mennyiségű is, nem oldja ki a kő anyagát, kivéve ha savas eső, hanem a laza szemcséket mossa ki.
A Merer doksi leirata, nem tudom volt e már: innen tölthető. Angolul. És arabul :)
Vajon milyen célt szolgált? Most naplónak hívjuk, de napló volt vagy "szállítólevél", amivel igazolta, hogy mikor milyen megbízásokat teljesített? Ha napló, milyen okból keletkezett?
Írnok képzést kaphatott valószínűleg, de hogyan jutott hozzá papiruszhoz egy magán naplóhoz?
Amint látható szabályosan barázdált a vágás nyoma, ami homokos-vizes technológiánál vagy nem jelentkezik, vagy szabálytalan. Ez a szabályosság előtolás eredménye, ami komoly technológiát feltételez. Ráadásul íves, ami a kísérő szövegből is kiderül.
"Itt az játszik, hogy TI A SAJÁT SZŰKLÁTÓKÖRŰSÉGETEK, FANTÁZIÁTLANSÁGOTOK csapdájában vergődtök. Vagy csak egyszerűen trollkodtok, mert ráértek."
A szűklátókörűség és a fantázia hiánya nem ránk jellemző...
"A "források" nem írásos anyagok, hanem létező megválaszolatlan kérdések, melyek együtt teszik hiteltelenné a mai álláspontot."
Nincsenek ilyenek.
Csak olyanok vannak, amelyeket TI nem fogadtok el, kellő képzelőerő híján.
Az nem érv, hogy "2 percenként egy kő nem lehet, mert"..
Ugyanis a két percenként egy kőhöz tartozik x munkaóra, amely mondjuk 10 ezer munkással és 10 órás munkanapokkal számolva már azt eredményezi, hogy 1-1 kőre jutott több hét is. Alább én már ezt kiszámoltam, a minimális munkás számmal (3400 ember), és kijött bő 13 nap egyetlen kőre.
"Arra a baromságra, amit ti hirdettek, miféle forrás van?"
1./ Miért lenne baromság? Az elfogadott elképzelés legalább akkora baromság, ha nem nagyobb.
Ugyanis ez utóbbi teljesen figyelmen kívül hagyja mindazokat a "kifelejtett" dolgokat, megválaszolatlan kérdéseket, amiket górcső alá vettünk. Mi viszont a Hufu-bizonyítékokat is beillesztettük elképzelésünkbe.
Így a sztenderd teória ellentmondásos maradt, míg a mienk feloldja azokat. Akkor melyik a marhaság?
2./ A "források" nem írásos anyagok, hanem létező megválaszolatlan kérdések, melyek együtt teszik hiteltelenné a mai álláspontot.
"Én csupán az általánosan elfogadott teóriát (építőt, az építés korát) vontam kétségbe, amit a tényleges építők megnevezése nélkül is meg lehet tenni."
Felesleges erőlködni, mert nem érti. Jól láthatóan felépít magának egy ellenségképet és harcol ellene. Az mindegy, hogy te mit mondasz :)
"Tehát a nagy piramis kb 9000 éves, de az is lehet, hogy megvan az 10 ezer? Totálisan egybevág a Hihetetlen magazinos hipotézisekkel."
Meglehet...
"Akkor azt kell mondjam, hogy a teóriádat egyetlen egy bizonyítékkal sem tudod alátámasztani."
Már megbocsáss, de a kérdéseid az építőkre vonatkoztak, akikről én egy árva szót sem ejtettem. Én csupán az általánosan elfogadott teóriát (építőt, az építés korát) vontam kétségbe, amit a tényleges építők megnevezése nélkül is meg lehet tenni.
Nyugi, nem kell kiabálnod, nem te szartad a spanyolviaszt.
"Azt meg végképp nem tudom, hogy a mészkőhöz, ami az egyik legpuhább kőzet, miért kellene iszonyú kemény anyag?"
Az, hogy te nem tudod, nem ok arra, hogy bárkit kiossz. Már az emelős példádon is látszott, hogy fogalmad sincs a valóságról, olyan elméleti ábrákat mutatsz, amik működésképtelenek. No de vissza a fűrészre: próbálj egy bármennyire is rugalmas (vagy félreélezett) fűrésszel ekkora felületet fűrészelni és a síkod teljesen el fog mászni. Elég csak fát fűrészelni, nem kell követ.
De revideálom az állításomat: nem biztos, hogy szükséges hozzá fűrész, akár repesztéssel is lehetséges, de mindenesetre elég sok utánmunka szükséges, hogy olyan burkolóköveket kapjunk, amiket ma látunk (és amik 5000 évesek).
"A feljegyzést valószínűleg nem Merer írta, mert akkor nem szerepelt volna a neve a szövegben."
ezt kifejtenéd?
csak azért kérdezem, mert tudományos körökben az általános vélekedés szerint valószínűleg maga Merer írta a naplót, és nem tudok olyan szabályról, amely tiltotta volna az egyiptomiaknak azt, hogy egyes szám hatrmadik személyben írjanak magukról.
"már gyenge savakban is igen jól oldódik, ezért a repedésekbe jutó víz a hasadékokat oldással tágítja (így alakulnak ki a többnyire szűk, ún. korróziós karsztbarlangok és a hévizes barlangok);" (Mészkő. Wiki)
"Ez nem igaz, ezt csak Robert Schoch találta ki fiatal korában, és még mindig ennek köszönheti a népszerűségét bizonyos körökben."
Nem tudom ki találta ki, nekem első látásra ez ugrott be...
"Ezt rosszul gondolod. Az eróziót elősegítő nedvesség nem a felszínről származik, hanem a szerkezet belsejéből."
Ennek nagyon ellentmondanak a tények: Unisz piramisánál - ahol nem volt csere - a kövek egyöntetűen hibátlanok.
A nagy piramis egyik oldalánál lévők úgyszintén hibátlanik, míg a másik oldalon igencsak kopottak.
Miért nem erodálódtak Sznufru tört piramisának burkoló kövei sem?
Ami a legfőbb bizonyíték, a királyné piramisán lévő egymás mellett lévő teljesen különböző állagú burkoló kövek.
Hogyan lehet magyarázni a belülről fakadó nedvesség erodáló hatását ilyen körülmények között? Sehogy.
Ahhoz, hogy ilyen mértékű erózió létrejöjjön "folyó" vízre, esőre van szükség, mely kioldja a kő anyagát, porózussá teszi, amint az látható is. A finom, lisztszerű homok belemosódik a kő pórusaiba, elszínezve azt. Ez a színkülönbség is jól látszik a képeken.
