Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Én nem lettem megszólítva -én csak gyakorló vagyok-,nem kályhás...Néhány gondolat a témáról.
Ez egyáltalán azért kerül időnként szóba ,mert - tetszik nem tetszik- a kályhával egy légtérben NEM lévő helyiségek kellő temperálása nem igazán biztosítható.
Amennyiben a kályha a fűtendő terület közepén helyezkedik el és akár egy akár két oldala teherhordó fallal találkozik -akkor onnan a köpenyről lehet hőt levenni (akár lapradiátorral is ) ,amit a vizes helyiségek padlófűtésébe vezethetünk.
Ez esetben célszerű puffert fűteni vele ahonnan termosztáttal vezérelt szívattyúval azt a helységet melegíted amelyiket csak akarod.Ez már csak pénzkérdés...
Nem szállnék be ebbe a gravitációs kontra szívattyús vitába...Nekem kiépített rendszerem van amit a házzal együtt vettem és pont !
Egy komplett tömegkályhát fogok építeni aminek is a külső köpenyéről fogom levenni a hőt mégpedig úgy ,hogy függőleges csövekkel körbeveszem majd lehőszigetelem.
Ennek ellenére találtunk olyan alkalmazást amikor az öntöttvas radiátor az ideális felhasználú elem, akkor is ha drága.
Beépítjük a kályha hőkiemelő részébe és ezeken keresztül meg a fütésvíz.
Ha ezt a részt direktben akarjuk megcsinálni, amint az oroszok bemutatták egy kályhánál, akkor az anyag költség és a munkadíj jelentős (sok a hegesztés) de a minőség kétséges. Egy acélcső rozsdásodik stb.
Ha az áramkimaradás reális esély az adott területen akor tényleg célszerű szünetmentest alkalmazni. Ez mindig az adott eszközök kapacitás igénye, és a tervezett időtartam által kiszámítható kapacitást igényel. Én az APC eszközeit szoktam használni számítógépekhez, a nagyobbakat szerverekhez.
Egyébként a fejlett vezérléseknek van biztonsággal kapcsolatos működtetési eljárása anélkül nem telepítik. De ezt a gépészek ismerik.
Szerintem biztonságosabb a vezérlés és a keringtetés. Ez nem játék ha vizet használ valaki. Képes robbanni a cucc és az elégcsúnya dolgokat tud művelni a házzal.
Gravitációs rendszert nem célszerű építeni ma már.
Egy Ladomat kb 80e. egy keringtető szivattyú is 50-60e körül van ha márkás (Danfoss).
Privát véleményem: Alapvetően a gravitációs rendszer robbanás-biztosabb, mivel a gravitáció végzi a keringetést, de hátránya hogy működjön kell némi hőfok különbség.
Ha egy Ladomat ami kb. 80e Ft és nincs áram akkor mi fog történni?
De, gondoljunk-rá, hogy lehetséges az áramszünet akkor szünetmentes áramforrás üzemeltetése milyen költségekkel jár?
Szerintem van létjogosultsága a gravitációs rendszernek, kezdeti többlet-költség, de robbanásbiztos hőtermelő/tároló egység.
Szerintem biztonságosabb a vezérlés és a keringtetés. Ez nem játék ha vizet használ valaki. Képes robbanni a cucc és az elégcsúnya dolgokat tud művelni a házzal.
Gravitációs rendszert nem célszerű építeni ma már.
Egy Ladomat kb 80e. egy keringtető szivattyú is 50-60e körül van ha márkás (Danfoss).
Nem csinálnám másképpen. Régen napi ügy volt a kazánrobbanás a hírekben, amikor ezek voltak a többségben.
A központi fűtés vezetékek (mai korszerű) tűrőképessége ideális esetben 70 C fok körül van, ha magassabb a vízhőmérséklet, azt már nem díjjazzák.
A gravitációs kazánok régen mint vascsövesek voltak, az bírta a hőt, meg öntöttvas radiátor (az is szuper).
Igen,igazad van a hőtároló tömegtől független a hőtermelés minősége.Ez a betáp hőmérsékletektől és az égés minőségétől függ.
Számomra azonban fontos,mert nálam a kályha tömege hőtárolóként(Puffer) is fog funkcinálni.Abban is egyetértek ,hogy vízben jobb lenne tárolni az energiát -ám ez olyan költségekkel jár amit nem kívánok bevállalni.Semmilyen kütyü nem lesz benne ,még szívattyú sem csak simán csendesen gravitációsan fog üzemelni a rendszer.
Ha 10, 15 , 20 kg adott fabrikettet égetsz el minden kályhában, korábbi napokban előfűtve, stb. adott térben elhelyezett kályhákkal, adott huzat mellett, egyforma kéményekkel, akkor mérhető és összehasonlítható az eredmény.
De nem ez a cél. Átlagos tulajdonságok érdekesek.
Pld hiába fűt hirtelen egy cserépkályha ha csak 12 órát képes hőt sugározni, de ha mondjuk 800 kg, akkor egy 800 kg-os tömegkályha már összehasonlítható lehet, különösen jó ha 18-24 órát fűt.
Addig fűt amig a szoba levegőjénél 5 C fokkal magasabb a felületi hő átlagosan (csak példa def.)
Ha nincs összehasonlítás akkor tüzelhetsz benzines hordóban is, akkor is meleg lesz.
De vedd észre hogy a kályha/kazán csak a kéménnyel és a tűzifával együtt működik, és van még sok más is ami ide tartozik, pld a vizes fűtés, a puffertartály stb.
Maga a kályha is szétszedhető logikailag a tűztérre, hőkiemelő részre, hőtároló részre, hőcserélőre, szabályzó rendszerekre, katalizátorra, ajtóra, levegő betápra, stb stb.
Minden gyümölcs fa kezelésnél figyelemre méltó a dolog.
De a megoldandó feladat az, hogy a darabszám növekedésnél a hozam ne csökkenjen egy darabig legalább mert akkor tiszta nyereség képződik adott területen.
Engem a tűzifa termelés miatt érdekelt, és ahoz szükséges facsemeték előállítáa miatt.
Ennek az eredmének a jövedelmezősége 50% árengedmény esetében is 180 millió Ft / hektár / hat hónap - bevétel, minusz 10% költség.
Ismétlem, a kutyát. Ott a pont.
professzor nem vagyok, nem egyszer , nem 2x és nem 3x szedtem szét a kályhám... mindannyiszor a legigényesebben építettem vissza.
A technika és azvelektronika fejlődése nem ide fog betörni hanem megy a normális útján(geofűtés, hőszivattyú, napkollektor stb...)
Te rossz úton jársz, kérdezd meg Totót és a bádogembert hol a sárga út. Igen a járművek sok kütyüt kaptak, viszont a kerékpárt még mindíg nem a hibrid-technológia hajtja.
