Szeretném összegyűjteni, hogy milyen publikálási lehetőségek vannak olyan tanulmányok megjelentetésére az új fizikához kapcsolódó cikkek, tanulmányok, könyvek számára.
Persze, csak az én legyengített hülyeségeim (vakcina pszichovírusaim) tudományosak. Megírtam előre (PUBLIKÁLTAM) , mit érnek el és miért vannak. Hasonlóak mint a biológiában a veszélyes vírusok elen a vakcinák. Ja és működnek. Teszteltem magam is őket, és tesztelték mások is.
A te gondolataid meg jellemzően tényleg és valós hülyeségek. Tele érvelési hibák tömegeivel. Ja meg a bizonyítás és a tesztelhetőség hiányával. Ezért is nem mered PUNLIKÁLNI és kitenni tesztelésra. Azaz kritikai próbára.
Szerintem meg túl sokat foglalkozol azzal, hogy ki mit ért meg. Vagy magadban sem vagy bisztos. Egyszerüen csak publikáld , és kész. amit Holdal kapcsolatban összeirtál bisztos hogy nincs úgy , de szerintem ha úgy hiszed ,publikáld.
„Tehát, mint célközönség, a hivatásosok nem jöhetnek számításba. De a laikusok sem nagyon, mert nekik meg nincsenek meg azok az előismereteik, ami alapján megérthetnék.
Szóval nem egyszerű a helyzet. „
Ez bizony elszomorító. Volna egy javaslatom. Csinálj az elméleteiből a Mont Piton jellegű filmet, amiben te vagy a rendező és főszereplő. Biztos a siker.;-)
Tapasztalatból tudom, hogy az ismerőseim, akik már olvasták az elméleteimet, nem nagyon értik meg.
Vajon miért?
Ahhoz, hogy megértsék, elég mélyen kellen ismerni a relativitáselméletet, sőt a hibáit is. Az átlagember azonban magával a relativitáselmélettel sincs tisztában, nemhogy a hibáival.
Akkor hogyan is érthetné meg azt, hogy az én elméletem milyen hibákat küszöböl ki.
Másrészt azok a hivatásos fizikusok, akik viszonylag jól ismerik a relativitáselméletet, azok sem ismerik a hibáit, mert őket arra tanították, hogy nem lehet benne hiba. Így eleve kétkedve állnak az olyan elméletekhez, amelyek a hibákat akarják kijavítani.
Tehát, mint célközönség, a hivatásosok nem jöhetnek számításba. De a laikusok sem nagyon, mert nekik meg nincsenek meg azok az előismereteik, ami alapján megérthetnék.
„Ha meghaladnánk a fénysebességet, akkor nem saját magadat érnéd utol, hanem a korábban kibocsátott fénysugarakat. Vagyis újra meglátnád a múlt eseményeit, csak fordított sorrendben. „
Erről beszélek. Lehagyod a rólad visszaverődő fotonokat, majd a fordított képedet, a hátadat látod magad előtt.;-)
"Ha netalán meghaladnánk a fénysebességet, akkor saját magunkat utolérve, megvakarhatnánk a hátunk közepét.(is) ;-) "
Már megint elragadott a fantáziád.
Ha meghaladnánk a fénysebességet, akkor nem saját magadat érnéd utol, hanem a korábban kibocsátott fénysugarakat. Vagyis újra meglátnád a múlt eseményeit, csak fordított sorrendben.
IGen, de mindennek csak egy közeli viszonyítási néző és megfigyelő pontból van értelme.
Ha már csak a TEJÚT Galaxis középpontjából figyeled meg a kettő együtt mozog és nem tudsz különbséget észlelni.
Ja és sokkal nagyobb sebességgel mozognak együtt.
"a Föld a valójában nagyon mozgékony hely. Forog a tengelye körül, kering a Nap körül, és a Naprendszerrel együtt kering a Tejútrendszer középpontja körül ... az Egyenlítő hossza 40 070 kilométer, a bolygó tehát óránként 1670 kilométeres sebességgel forog. ... óránként nagyjából 107 247 kilométeres sebességgel kerüljük a Napot. Ez másodpercenként 29,79 kilométeres sebességet jelent ...Tejútrendszer galaxis ...792 ezer kilométeres óránkénti sebességgel haladunk csillagrendszerünkkel. ..."
„Ameddig van a fickó és az ugródeszka közt súrlódás és tapadás, addig LENDÜLETTEL tölti fel a testét / tömegét. Azaz tömegszer sebesség. „
Szerintem is így van. Azonban kis sebességnél, még van annyi lendület a felugrás után, hogy oda essen vissza ahonnan felugrott. (a manézsban köröző műlovarnő esete) A nagyobb sebességnél már akkora a légellenállás, hogy az „elviszi” a súrlódással szerzett lendületet. A felugró nem az indulási helyre pottyan.:-(
Az ŐS, vagyis a kezdő robbanás, a keletkezést is szimbolizálja. Azonban valami már volt, amiből a ma látható univerzum van. Tehát nem teremtésről szól a "robbanás". Nevezhetnénk inkább világátalakulási folyamatnak, ami nem érhet véget. Csupán a tudatos szemlélői számára van kezdet és vég.;-)
szerintem 110-es IQ felett nem facebookozik senki.
IQ-bajnok kolléga szerint 200<240. (Tévedett.):----)
Szükséges előismeretek:
Nanovoltos mérés. A vezeték felszedi a környezetből az 50 Hz-es rászórást. (Amerikában 60 Hz.)
Ezt ki kell szűrni. Az áramkör ugyanaz. Egy digitális szűrő nem tudja, hogy mekkora órajellel hajtják. Önhasonló.
Az európai hálózathoz 4000 kHz-es kvarc kell.
Az offset és a gain azonban minden egyes áramkörnél egy kicsit eltérő. Precíz méréshez be kell állítani pontos referenciával. A gyárban ezt nem teszik meg.
A mintavételi gyakoriság állítható. Kettő hatványai szerint kell szorozni vagy osztani.
Európában ... 25, 50, 100, 200, 400 ...
Amerikában ... 30, 60, 120, 240, 480 ...
Azonban a teljes tartományt nem tudja lefedni egyetlen szűrő. Kettő van belőle.
Egy alsó szűrő a lassú mintavételhez és egy felső szűrő a gyorsabbakhoz.
Sajnos a mintavételi gyakoriság növelésével a mérési bizonytalanság növekszik.
Ezért a pontosabb statikus mérésekhez lassabb mintavételt használunk. A "gyors" mérésekhez pedig 200 sps.
(Sample/sec.)
A két különböző szűrő miatt kicsit eltérő az offset és a gain.
Úgy adták meg az adatlapon, hogy f>=240-től van a felső szűrő. :D
Itt kell az értő szövegolvasás. Amerikában gyártották tervezték, nyilván az ottani 60 Hz-es rendszerben gondolkoznak eleve. Vagyis a váltás nem abszolót 240 sps, hanem az órajelhez képest. Az európai 50 Hz-es viszonylatban ez pedig 200 sps. Tehát amikor másodpercenként 200-ra váltunk a lassú mintavételről, az már nem ugyanaz a szűrő.
Egyébként adtunk el Amerikába is 50 Hz-es mérőműszert, mert a tervező kolléga nem érti a digitális szűrők működését. Szakácskönyvből dolgozik.(Szerencsére ott nem kellett ekkora pontosság, nem lett belőle baj.)
Szilveszter éjjelén rengeteg tűzijátékot láthattunk. Azok, amelyek gömb alakban repülnék szét, viszonylag egyenletesen töltik ki a gömböt szikrákkal. Ez az analógia közelebb áll egy szupernóva általi anyagszétszóráshoz, mint egy „élesztővel” kelesztett mazsolás kalácshoz. Az „ősrobbanás” többsebességes lezajlása, (infláció > lassuló tágulás > gyorsuló tágulás > akármilyen tágulás) csak káoszba rendezi a „mazsolákat”. (szerintem);-)
A "mazsola kenyér" hibás példmaséből többet és hasznosabbat lehet tanulni.
Te egyébként érted, hogy egy viszonylag nívósabb ismeretterjesztő hely nem vesz észre ilyesmit, hogy egyesen arányban és azonosan nő a távolság belül és kint az átmérő is. Semmiféle pi-vel való bajlódás... :-)
