Elérhető a tudomány mai állása szerint ez a cél (persze nem úgy, hogy 20-30 ember forogjon körülöttem, hogy életben tartson)? Hogyan lehetne ezt a célt elérni? Mit kellene csinálni, hogyan élni, hogyan lélegezni, táplálkozni, mozogni stb stb? Régiónkban a várható átlagéletkor nagyon alacsony....
Egy adott sebesség felett a levegő is olyan mint a beton, még a legfelső legritkább is - ezért nagyon nem mindegy, hogy milyen sebességgel és szögben érkezik az űrhajó vissza. Ha nagy szögben, akkor ugyebár visszapattan, mintha falnak ment volna - ha kisebben a kelleténél, akkor meg brutálisan is felmelegedhet. Egyik is másik is végzetes lehet.
Próbálj meg toronyugrásból/szikláról való ugrásból nem nyújtott karra/fejre vagy talpra érkezni, hanem hasra....ha túléled szerencsés vagy! Aki kisebb magasságból is rontott már el hosszú fejest, az tapasztalta, hogy milyenérzés...
Konnyen elhetunk akar 120 evig is. Mint most kiderult, a legidosebben meghalt oregasszony nem o volt, hanam a harminc evvel fiatalabb lanya, aki az orokosodesi ado elkerulese vegett atvette anyja szemelyazonossagat. Ily modon akar otszaz evig is elhetunk:-)
Persze, vannak. De az az esetleges vízbenlétünk a jövő zenéje. Ha lesz meghódítási kényszer, akkor felgyorsulnak biztos a kutatások és jönnek az eredmények is.
Ja, ha a légzésnek nem lennének szigorúan megszabott feltételei! Minden a gázok közlekedési törvényei alapján (Gay-Lussac, stb), a nyomáskülönbségek kiegyenlitése szerint. . DE ez csak a légkörben felhasználható, a vízben pl. már nem, mivel a légkörben a N 79, az O2 20,3 és a CO2 0,3%-a állandó, míg a vízben annak hőmérsékletétől függő! (a N nem is oldódik benne).
nagyon sajnálom, de gondolom túlélted. Hát kb ugyanazt írtam, csak más szavakkal. Ja, akkor fogja a tappancsaival a levegőt és gyors futás közben belenyomja a vízbe - ügyes nemigaz. A lábai azért jócskán belemerülnek a vízbe s még oldalirányba is mozgatnia kell a víz alatt, hogy ne boruljon oldalra. Persze, a ragadozók elől is kisegíti, no meg a zsákmány megszerzését is megkönnyíti. Igen, ahhoz hogy a vízen futni tudjon, nagyon gyorsan kell futnia - és igen, úszni is nagyon jól tud, azt tudta minden valószínűség szerint hamarébb. Jó eséllyel az úszásnál is segítik a speciális bevonatú/kialakítású tappancsai. Ha már észreveszi vízen futás közben, hogy felreppen a pillangó, akkor lassít és aztán már úszva megy ki a partra.
"Simon Blakeney, a BBC producere, aki részt vett a forgatáson a BBC News-nak elmondta: a gyík olyan gyorsan szalad, hogy buborékokat hoz létre, ahogy a lába a vízbe csapódik, majd ezekről a buborékokról rugaszkodik tovább, mielőtt elpattannának. A gyíknak muszáj nagyon gyorsan futnia, különben nem tudna kiemelkedni a víz felszínéről. Vízbe ugyan ekkor sem fulladna, mert kitűnően úszik, viszont így kisebb eséllyel menekülhetne el a ragadozók elől.
A gyík hosszú, vékony lábujjait alulról különleges pikkelyek fedik, amelyek segítik a légbuborékok kialakulását. A kutatók korábban megállapították, hogy a baziliszkuszok jelentős oldalirányú erőket is létrehoznak, miközben öles léptekkel szaladnak. Ezek az erők segítenek abban, hogy fölegyenesedve maradjanak."
ezt a hsz-t tegnap nem is láttam. Hát igen, abban rengeteg van. Olyannyira, hogy talán még motorokat is lehet tisztítani vele - olcsóbb is mint más erre a célra használt kemikáliák.
De például van egy gyíkféle (Jézusgyíknak is nevezik), amely tud vízen futni - s mint kiderült, ehhez tud vízben levegőt képezni, ami már annyi többletfelhajtóerőt generál - hogy futni tud a vízen és így el tudja kapni a mocsár fűcsomóin pihenő lepkéket is (nincs idejük elrepülni). Sokáig rejtély volt, hogy ez hogy sikerül neki, gyorskamerák felvételeiből aztán hogy kiderült. A tappancsain finom sűrű domborzatok vannak, amik nagyon felgyorsítják az áramlást, talán növekszik a hőmérséklet is, meg elektromosság is keletkezik emiatt - ez meg azt eredményezi, hogy tetemes mennyiségű levegő szabadul ki a vízből, ami felfelé nyomja a tappancsait.
Más minden emberi tevékenység (vagy annak eredménye) is zavarja a tengeri állatokat. No meg nemcsak a tengeriekét. De ha nem lesz már elég hely a szárazföldön, a víz sokkal hamarébb és olcsóbban is meghódítható - mint mondjuk a Mars.
nem kellene folyadékot lélegezni, hisz abból az anyagból valamilyen eljárással a víz alatt kinyerhető nagyon gyorsan a tárolt oxigént és egy csövön át máris lélegezheti az ember a víz alatt. Már nem emlékszem pontosan, de meghökkentően kis mennyiség is hogy elég lesz nagyon hosszú időre a víz alatt. Nem tudom, de a Földön nagyon sok a víz és az a közeg egyszer még az otthonunk is lehet - mint valamikor réges régen.
Elvileg lehetséges, gyakorlatilag nagyon kicsi a hatékonysága, mert még ismeretlen a visszaprogramozás folyamata. De a lényeg az, hogy elvileg lehetséges. 1938ban pl még éppen csak felismerték a maghasadás elméleti mivoltát, gyakorlatban nagyon kis hatékonysággal ment a dolog, 45ben már robbant a bomba.
Tehát ez azt jelenti, hogy adott a modell, kisérletezni kell vele, megismerni a folyamatot.
Legérdekesebb kérdés, hogy a sejt belső órájának megfiatalitása és a biológiai fejlődési program szétválasztható-e.
Ugyanis mind a megtermékenyitésnél, mind az SCNT klónozásnál, mind az IPSC visszaprogramozásnál tkb zigóta állapotba jut vissza a sejt, nemcsak a kora lesz 0 év, de robbanásszerüen megindul egy új organizmus kialakulása is. Egyfajta unzippelés szerü folyamat ez. Szóval a kérdés az, hogy lehet e mozgatni a sejt óráját, anélkül, hogy megindulna az unzippelés.
Vannak erre mutató eredmények, de sajnos nincs független reprodukálás még nem nagyon van, szóval lehet artifact vagy kamu
"ami rendkívül sok oxigént tud megkötni - ez pedig nagyon megkönnyítheti a búvárkodást."
ez valóban így van, viszont ez önmagában egyáltalán nem könnyíti meg a bűvárkodást, ugyanis egyrészt baromi nagy sokk lenne egy felnőtt számára folyadékot belélegezni, másrészt a gázcsere kivitelezhetetlen lenne valamilyen kisegítő megoldás (pl. mesterséges kopoltyú) nékül.
"Bár a vízben is sok az oxigén, csak hogyan nyerjük ki a víz alatt "
a belélegzett gáz tárolása, szállítása sokkal kisebb probléma a mélységi merülés során, mint a fellépő jelenségek miatt bekövetkező károsodások.
Mindenkinek boldog új esztendőt. A régi elmúlt és nekem így végződött a teljesítmény szempontjából (gerely):
Ez minden korosztály összehasonlítása. Ez azért lehetséges, mert a nemzetközi atlétikai szövetség bevezette az ún korszorzókat (vagy évszorzókat) - ezért versenyezhet egymással idősebb, fiatalabb. Ez az ábra azt mutatja, hogy hogy állnak az egyes korosztályok és hogy állok én. A világ és országos csúcsokból le van vonva az amit hozzátettek nekifutással és be van szorozva a korszorzóval. Nálam ez a korszorzó tavaly 1.5985 volt (az idén már 1.6350 lesz), tehát úgy jött ki a 80.88 méter, hogy az én 50.60 méteres teljesítményemet helyből beszoroztam a 1.5985-ös korszorzóval. Most kb 27%-al vagyok a világ legjobbjai felett. Ha esetlkeg el tudnám érni, hogy 44%-al legyek felettük, akkor helyből is meg tudnám dobni a világcsúcsot, amit nekifutással értek el. Ez a cél, persze idén ez nem valószínű, de tervem van már rá, hogy hogyan érjem, ezt el. Pár éve azt hittem, ez lehetetlen - ma egész reálisnak néz ki. Ha esetleg elérem, akkor az már kb 146 évre fog mutatni. Ez az ábra nagyon motiválólag hat, nem kell más, csak fejjebb strófolni a piros oszlopot (jobb kéz, a kék oszlop a bal kezem) - persze az elsődleges cél az, hogy ne nyírjam ki magam. Idénre az a cél,. hogy túlszárnyaljam azt a bizonyos 50.60 métert jobb kézzel és 44 métert bal kézzel. Majd meglátjuk sikerül e javulni a 8. évben is egymás után.
"hogyan nyerjük ki a víz alatt - szerintem gyors mozgással lehetne s így semmit se kellene levinni"
rázd fel a kólát, kijön belőle a szénsav gáz.
(a tonik viszont alattomos, csak óvatosan szabad kinyitni.)
vegyész ismerősöm szerint a kóla meglepően sok széndioxidot képes oldani. többi üdítőital gyártók is próbálkoztak, de a nyomába sem érnek. persze azt nem javasolnám, hogy a tüdőben szénsavmentes kólával kellene megkötni a vérből távozó szénsavat.
Hát mint emem is linkelte, az nagy valószínűséggel nem víz volt. A bálnáknak ez nem sikerül, pedig több millió évük volt rá - akkor az egérnek se nagyon pár mp alatt. Egyébként nemrég láttam azt hiszem a Discovery Sciencen, hogy egy dán (ha jól emlékszem) kutató kisérletezik valamilyen ásvánnyal (vagy mivel) ami rendkívül sok oxigént tud megkötni - ez pedig nagyon megkönnyítheti a búvárkodást. Bár a vízben is sok az oxigén, csak hogyan nyerjük ki a víz alatt - szerintem gyors mozgással lehetne s így semmit se kellene levinni (már oxigént), csak valami kis ketyere nyerné a vízből, amit aztán már lélegezhet az ember. Persze a ketyere meg energiát fogyasztana - ami megint nehezíti a dolgot.
Nincs benne semmi trükk, sokat gyakorolják minden nap, a génjeik módosulnak, továbbadják, azok megint csak gyakorlonak és egyre jobbak lesznek stb.
Hát vezetnek világcsúcsokat is és ezeket a kisérleteket víz alatt kell végrehajtani (hogy az ember ne tudjon csalni) - legalábbis a fejnek víz alatt kell lennie. De talán az egész test vízben van. Ha normális levegőt szívnak előtte, akkor valami 11 perc körül van a világcsúcs. Ha a kisérlet előtt az ember 30 percig edzhet 100%-os oxigénnel, akkor a világcsúcs 22 perc felett van valahol. Ez döbbenetesen sok.
A kérdés az, hogy mélyebben mennyit bírna ki. Mondjuk olyan 100 méter mélységben nagy a nyomás, alacsony a hőmérséklet és a pulzus lecsökken talán 6-ra percenként - így az egész anyagcsere nagyon kicsi lehetne, ami miatt ki tudja mennyit bírna ki ott az ember. A bálna mikor kezdte a teljes vízi életét (hogy vízilovakból alakultak ki), kb 5-6 percet bírhatott ki a víz alatt, most hogy akár 40 percet is víz alatt vannak és mikor feljönnek elég nekik egyetlen belégzés és merülhetnek újból alá, még jó mélyre is.
Ez is szerintem inkább gyakorlat kérdése. Én most 66 és fél éves és kb 100 kilós vagyok, de kb 5 és fél perc körül bírnám légzés nélkül. Mikor 73 kilós és 30 körül voltam, akkor 2 perc 57 másodpercig bírtam. Erre emlékszem, mert fogadtam a srácokkal 3 sörben, hogy libírom 3 percig. Elvesztettem, nem kellett sok - pedig egy kicsit készültem is rá. Most azért sokkal de sokkal többet gyakorlom a légzést, a nemlégzés, a nagvon gyors légzést (akár 7-8 ki/belégzés egyetlen mp alatt) és a nagyon lassú (akár másfél perces ciklusok) légzést is.
Persze, a sok gyakorlástól. Ezt nap mint nap csinálják és a test alkalmazkodik, hogy tovább bírja, lejjebb mehessen stb. Még a látásuk is jobb lehet víz alatt mint az átlag embernek - hisz ehhez is alkalmazkodik a szem. Megtudják idővel csinálni azt, hogy kisebbre nyitják (vagy inkább nem engedik tágabbra nyílni) a pupillát és így sokkla élesebben látnak vízben. Ezt mondjuk én is meg tudom csinálni, nem is kell víz alá mennem - így máris élesebben lát az ember, sokkal élesebben. Persze mondjuk sötétben ez nem jó stratégia, ott más kell.
Amúgy, költői kérdésként: mi a fenének kellene klónozni egy fiatal, még fejlődésben levő élőlényt? Klónozza az önmagát szaporodással! Mikor a klónozás gondolata felmerül, akkor mindig egy már a kiváló tulajdonságait/vagy a kedvelteket bizonyító idősebb egyedről van szó! No, pont már nála nem igen működök az óra visszaállítás sem! A kihalt állatokat (pl. a mamutot) klónozni akarók esetében meg kiderült, hogy bármennyire is jól konzerváltak a megtalált maradványok, a DNS-sük annyira töredezett, hogy nem megy a rendbetételük! Legfeljebb géneket lehet kiemelni belőlük és azokat beültetni elefánt DNS-be.
Elvi akadály az, hogy a sejtek elöregednek! Ezért nem érdemes idős embert/állatot klónozni, még ha technikailag meg is oldható! Ugyanis a klón nagyon gyorsan megöregedne, utolérve sejtjei korát
ez speckó nem igaz. mind az SCNT, mind az IPSC technológia visszaállitja az órát és életképes, szaporodóképes, normálisan öregedő utódok születhetnek.
mondjuk ez az óravisszaállitás - a kromatin állapotának embrionális helyzetbe állitása - nem egyszerü folyamat, ritkán sikerül jól, idősebb szöveteknél még nehezebben megy, de lehetséges.
vérképzősejt átültetésnél igaz amit irsz, de ott nincs dedifferenciálódás az embrionális állapotba.
Csak a létfenntartáshoz kell, de az kevés a működő sejtéhez képest.
A rovarok idegrendszere - ahogy a többi gerinctelené is - duccos berendezésű s nincs tkp. központi idegrendszerük (agyuk), némileg a fejlábúaknál hasonlít rá. S mivel nincs ilyenjük, agygerincvelői folyadékkal sem rendelkeznek. Így a neuronok védelme is másként történik mint a gerinceseknél, s ami hat az egyikre, az nem okvetlenül a másikra is. A gyomírtóknál is ez van, ami hat az egyszikűekre az nem árt a kétszikűeknek.
