Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
"Bár volt közöm a témához - CH, energetika - ma már "nem vagyok benne". Amit érzékelek: pro/kontra egyaránt bőven találhatók adatok, hipotézisek: ezeket magam nem nagyon tudom már kiértékelni."
A felére csökkenhet Nagy-Britannia északi-tengeri nyersolaj- és földgázmezőinek várható élettartama a recesszió miatt, amely meredeken visszaveti a feltárásokat, írta iparági becsléseket idézve a Financial Times hétfőn.
...
Az Energy Watch Group a továbbiakban a globális termelés drámai zuhanását jósolja: előrejelzése szerint az évtized közepén elért, átlagosan napi 81 millió hordós csúcstermelés után 2020-ban 58 millió, 2030-ban már csak 39 millió hordó - vagyis a csúcsértéknek kevesebb mint a fele - lesz a világ napi nyersolajtermelése. ...
Utananeztem. Izrael villamosenergiafogyasztasa atlagban ~5 GW, ami egy lakosra szamitva kb. a magyar fogyasztas 1,5-szerese. Ami meleg eghajlaton nem tul sok, de nem is keves.
Megneztem a Chromagen honlapjat. Szep termekeik vannak.
Ennek ellenere, ha összeallitod egy haztartas (ház) energiaegyenleget, akkor a melegviz kb. 15%-ot tesz ki (~Közep-Europaban). Egy ilyen boiler eves atlagban a melegviz 60-70%-t tudja elöallitani.
Tehat, Europaban a hazak szigetelese az elsödleges.
Ha energiaegyenleget allitunk fel egy atlag csaladrol (4 fö), atlag hazrol, akkor evente ~20-30 MWh fütes, ~10 MWh auto (egy auto), ~4-5 MWh melegviz, 4-5 MWh elektromos energia jön kb. össze.
Ezért kell - csökkenteni az olajfogyasztást - kiváltó technikai megoldásokhoz folyamodni.
Ez szep elv, csak bizonyos tökeellatottsagot feltetelez. A fö aggaly az, hogy ha gyorsabban csökkenne az olaj mennyisege, mint ahogyan sporolgatni tudunk, akkor nem marad penz az atallasra (ha valakinek pl. elviszi a rezsi az összes penzet, nem marad lehetösege a haza leszigetelesere, renovalasara).
Tehat az elsö legfontosabb IDEJEBEN a hazak/epületek szigetelese lenne.
Pl. Nemetorszagban jelenleg futotüzkent terjed a mely kutakkal törtenö geotermikus fütes (esetleg kiserömü).
Arrol van szo, hogy furnak egy jo mely likat (4-4,5 km), oszt gyün föl a forroviz. Egy ilyen kut höteljesitmenye 30-40 MW, ami pl. megfelel egy 300-400 barrel/nap hozamu olajkutnak.
Igy teljes települeseket lehet leakasztani az olaj/gazfüggösegröl. Es kb. ugyanazokkal a berendezesekkel lehet dolgozni, amivel az olajat, gazt is feltarjak.
gy valos, modern, jol kihangolt, nagy halozat kb. 20% veletlenszerü betaplalot le tud kezelni.
Vigyázat, ez nem így működik. A hálózatot nem úgy építik, hogy majd lesz valamikor húsz százalék véletlenszerű betáp, és mi majd azt is jól le tudjuk kezelni, mert tökös gyerekek vagyunk.
A rendszer milyensége folyamatos fejlődésben és alakulásban van az erőműpark állandó megújulásával és öregedésével párhuzamosan. Van néhány nemzetközi/európai kritérium, ami meghatároz néhány alapvető alsó határt a különböző tartalékokra, és ezeket a határokat felülteljesíteni komoly meló, pénz -> stratégia.
Véleményem szerint léteznek olyan területek, ahol az alternatív energia aránya bőven a most elképzelt maximális határ fölé mehet az adott év egyes hosszabb szakaszaiban.
Van pár terület ugyanis, amely sűrűn lakott, ugyanakkor kb félévig nagyon megbízható napsütéssel bír, más területeknél meg az állandóan fújó szelek (ez azért már talán ritkább).
Az jól látható, hogy eleinte ezeken a területeken tudták egyáltalán elképzelni, hogy lehessen szélkereket (Dánia, Hollandia) építeni vagy napenergiát hasznosítani (Kalifornia, Dél-Európa). Pl. itthon sokáig azt mondták, hogy nálunk nem lehet, itt nem fúj, nem süt eléggé.
Aztán kiderült, hogy lehet (ebben szerepe volt a fejlődésnek plusz a szemléletváltásnak is), így ma már Németország, Japán, Dél-Korea, Kína a fentieken kíyüli fontos szereplők.
Spanyolországban tudtommal már kb 20%-nál jár (azaz ennyi az alt.energia részesedés az összesből), de vannak már többen is mérhető százalékkal.
Ami kérdéses lehet, az a válság hatása a szektorra. A 2008-as évben még nem igazán volt érezhető a cégek szerint (First Solar, Solarworld, Q-Cells, Vestas, stb) a keresletcsökkenés (persze a q4-ben már nyilván), az idei évben viszont már nyereségcsökkenéssel számolnak (de még azért van P/E, azaz pozitív a cashflow). Kérdés persze, hogy az alt.energia támogatását a jelenlegi helyzetben meddig bírja még a német kormány.
Ez nem mond ellent annak, hogy kiegészítő lehet csak.
Egyelöre a halozatokban van eleg teljesitmeny. Egy valos, modern, jol kihangolt, nagy halozat kb. 20% veletlenszerü betaplalot le tud kezelni. Persze akkor, ha ilyen tartomanyon belül jol szabalyozhato.
Ezt el kell erni, különben nincs ertelme photovoltaikozni, meg szelezni nagyobb leptekben.
Van egy rakas orszag (az USA is ilyen), ahol kiszamithatoan az utobbi evtizedekben elhanyagoltak az energetikai infrastrukturat. Egyszerüen kevesebbet invesztaltak, mint kellett volna.
A feltornyosult hianyt nem lehet egyik naprol a masikra rendelettel helyrebillenteni.
Ugyanugy nem, pl. az elrozsdasodott 46 000 hidat sem.
Kihagytad a kinai fejlődés hatását.
Söt kihagytam nehany mast is. nehany mondatba nem fer bele minden. Különben Kina fogyasztasa emelkedik ugyan, de nem annyira dramai modon.
Ami meg kimaradt, az az olajtermelö orszagok növekvö belsö felhasznalasa, ami az olajar emelkedesevel (hiszen rengeteg penzt kapnak), ami az exportot csökkenti.
A helyzet az, hogy az USA is, meg az EU is kb. az olajigenyenek 2/3-t importalja es ez a helyzet inkabb romlani fog, mint javulni.
Én úgy tudom, hogy az ottani nyugat szibériai óriásmezők kezdenek kimerülni (peakelni), és ezek helyettesítésére az új mezők még nincsenek sehol. Már megtalálták őket, de egyrészt ezek az újak kisebbek, másfelől meg sehol sincsenek a kitermelést majdan végző beruházások.
az ábrán konkrétan az látható, hogy az utolsó mért érték 2007-ből származik, és akkor már a total kitermelés stagnált, vagy talán nagyon enyhén csökkent.
A vilagon jelenleg kb. 105 GWp szelerömü letezik. Abbol Nemetorszagban all/forog 25 GW es termeli jelenleg a villamos energia 6,4%-t.
Nagy területek szelerömüvei (különösen a tengeri/offshore) azert tervezhetök (meteorologia). A rendszerben van eleg tartalek, ugyhogy a szel a fosszilis csökkentesere szolgal.
Az energiarendszer felujitasa azert eleg faramuci. A fö gond ott merül fel, hogy a kapitalizmus latotavolsaga (max. nehany ev, gyors megterüles,...) nem eleg akkor, ha a rendszer hirtelen lepukkan.
Az armageddonista szekcio szerint az aramkiesesek annyira fokozodhatnak, hogy a rendszer ujraindithatosaga is veszelybe kerül.
Olyan ez, mint, ha pl. egy elhanyagolt auto vegleg összeroskad (bar a komplexitas nem ugyanabban a nagysagrendben van). Meg lehet ugyan javitani, lehet barkacsolni, de az költseges es bizonytalan lesz, mert rengeteg hiba kerül hirtelen elö.
Az olajtermeles görbejeben csak a mult garantalt :) A jövöt mindenki mashogyan huzza.
De, meg a legpesszimistabb nezetek szerint sem fog a kitermelt köolaj mennyisege (ami jelenleg 73-74 mb/d) 2020-ig több, mint max. 20-30%-kal visszaesni (szerintem nem lesz visszaeses, hanem a jelenlegi nivo tarthato lesz hosszabb tavon, az "egyeb" pedig növekedni fog).
Valszeg 20% visszaesest minden fejlettebb orszag meg tud emeszteni ~10 ev alatt.
Nemetorszagban az a velemeny, hogy 20% villamos energiat pillanatok alatt meg lehet sporolni. Az olajjal is hasonlo a helyzet.
Az ar viszont egyre dragul, mert olcso olaj esik ki (mondjuk az összmennyiseg 4-5%-a 20-30 $-os evente), amit szinten ennyi 80-90$-sal kell potolni.
2$ a szállítási költség különbség az ue és az usa között. ha az eu oldalon van a 2$ különbség,akkor az usa-hoz közelebb eső források,vagy akár az usa-bol is az eu-ba szállítanak.
Öszinten szolva nem is ertem, hogy pl. az amik, amikor ugyis merhetetlen penzt nyomatnak bankgaranciakba,.... miert nem bunkeroljak az olajat, plane, amikor olcso. Amit most eltarolnanak, az egy ket even belül a többszöröset erheti.
Persze az sincs kizarva, hogy sokkal nagyobb tartalekaik vannak, mint amennyit nyilvanosan bevallanak.
A Gazprom jelenleg a drága Közép-Ázsiai gázba önti a pénzt, hogy fenntartsák a befolyási övezetet (pl. türkmének már kifelé kacsingatnak), amíg visszazsöknek az árak.
Abban pedig egyetértünk, hogy ha az oroszok sűrgősen nem invesztálnak a belső fogyasztás visszafogásába és főleg korszerűsítésébe, illetve a vezetékek felújításába, akkor az ázsiai import nélkül nem fogják tudni ellátni az összes exportpiacukat, akár rövid időn belül. Geológiai ok biztosan nincs.
Az orosz export 2000 óta 5,1bcm-ről 6,8bcm-re nőtt, míg a belső fogyasztás 7,7bcm-ről 8,9bcm-re nőtt, tehát kevesebbel, mint amennyivel az exportot növelték.
A Sakhalin-2 projekt nagyon fontos, a LNG ugródeszka az ázsiai-csendes-óceáni piac felé, a Shtokman-projekttel szintén LNG-vel akarják megszórni az USA-t, sorban vásárolja fel a Gazprom a stratégiai cégeket, főleg a tárolókapacitásra helyezve a centrumot, ami nem feltétlen sejtet kimerülési tüneteket. Ne felejtsük, ott a Yamal is.
Nem féltem az oroszokat, brutális készleteik vannak, óriási befektetési igénnyel.
Putyin kontorás felfogása is kezd háttérbe szorulni, egyre nagyobb teret engednek a külföldi befektetőknek projektek terén, változni látszik a policy a válság kirobbanása óta, rájöttek, hogy az izolációs politika nem megoldás, sőt.
Ha pedig veszélybe kerül az export, ahogy mondod, legfeljebb pár millióan fázni fognak, de nem állítják le, mivel asszimetrikusan függ tőle a gazdaságuk és ezen az egyenlőtlenségen nem terveznek semmit sem változtatni, ahogy nézem.
Szóval ez a teória nálam kicsit összeesküvés-elmélet kategória, nem sok tény tudja alátámasztani, ha elkezdünk számolni.
Inkább a tároló-kapacitásokkal lesz a gond, a visszaeső kereslet és a kitermelési ütem korlátozásának drága visszafoghatósága végett.
Ugy tudom, hogy kb. 800-900 $ egy kwp szelerömü. 1 kw teljesitmenyhez kell 4-5 kwp, ami 4000-5000$. Ezaltal evente elöall 1500-2000 kwh. Az elettartam talan 20 ev körüli. Tehat nyers erömüarban 1 kwh, ami 10 dollarcent körüli arat eredmenyezhet.
Ami nagy elöny, hogy a finanszirozas kedvezö (hamar kifizetödik a beruhazas), mert gyorsan elkeszül (csupan nehany honapot kell elöfinanszirozni). Ezert az ERoEI igen magas is lehet.
Itt pl. lehet tanulmanyokat talalni az USA szelresourcairol.
Az LNG-vel a földgaz is valos termek lesz. A fejlödes egy uj szintje. Oda lehet szallitani, ahova eppen akarjak. Igy tetszöleges fogyasztokat lehet be-, illetve kikapcsolni.
Pl. Los Angeles kikötöjeben 13 000 truck-ot allitanak at LNG-re. Egy hajonyi LNG-vel elmennek honapokig.
Az orosz gazkitermeles szerintem nem geologiai okok miatt, hanem technikaiak miatt peakel(het). Hatalmas infrastruktura egyes elemei akadoznak (minden több ezer km,...). Idönkent kidöl egy pumpa, eltörik egy vezetek, elfogy valami,...
Olyasmi, mintha pl. egy deldunantuli falu mellett egy nagy olajforrast talalnal, de csak a miskolci finomito hasznalhato (csak pelda). Kiderülne, hogy rengeteg oka lehet, hogy miert nincs a finomizo rendesen kiterhelve).
Komoly gond viszont, hogy a Gazprom inveszticioja egyszerüen nem felel meg a vallalasainak. De valszeg ugy gondoljak, hogy nem romlik meg semmi a föld alatt, ha mar nehany millio evet bekesen ott eltöltött.
Személy szerint a villamos energia termelést eddig sem tekintettem megoldhatatlannak a kőolaj nélkül. Lakásfűtést úgy szintén. A országúti közlekedés és a légi közlekedés lehet komolyabb gond.
A villamos energiaval az a gond, hogy pl. az USA-ban az egesz halozat nagyon el van öregedve. Ha adott meretü inveszticio kimarad a biztonsaggal lehet gond.
Europa szerintem ebböl a szempontbol sokkal jobban all.
A legi közlekedes az össz olajmennyisegnek csupan 6%-t hasznalja. Az USA-ban 9-et. Kell meg a mezgazba (az is csak nehany %). A katonasag is marginalis felhasznalo.
Tovabbi 10-15% a hajozas.
Tehat szinte minden fenntarhato (a közuti mobilizacio kivetelevel) az összolaj 1/3-val.
Valaki adhatna tippet hogy miért is mennek igy az árfolyamok. Amikor ugrott a WTI árfolyam,akkor megfordult a WTI-Brent közötti rés,és -2$-röl elment 2$-re. Most amikor csúcsra ért,visszafordult. Elileg 2$ fedezi a szállítási költségeket az eu és az usa között. Ez alapján ez azt jelzi,hogy hol van relativ nagyobb igény olajra.De azt is jelezheti,hogy ha az amiknál több olajra van szükség (imprtra) akkor a bankok nagyot tudnak profitálni a commodity marketen.
