Viszont a HOOd övpáncélja 305 mm-es volt ellenben a fedélzeti páncél 210 mm-es, és végül is a fedélzeti páncélon át kapta be a végzetes találatot. Szvsz a fordulóra és ezzel a közelebb húzódásra is azért volt szükség, mert a britek jobban bíztak az övpáncélban min a fedélzetiben.
Otranto, ami a HOOD-ot illeti, egyes vélemények szerint éppen addig volt biztonságban, míg meg nem kezdte a fordulót. A kérdéses távolságban a BISMARCK lövedékeinek becsapódási szöge kb. 14-15°, amelynél optimális esetben 75mm a páncéláttütés.Ehhez a páncélvastagsághoz még hozzá kell számolni a HOOD felső övpáncélzatát is. Viszont abból a távolságból (kb. 18km) a HOOD övpáncélzata már nem nyújtott kellő védelmet.
Szvsz a hídat ért találat inkább zavart okoz, mint komolyabb problémát, az irányítást viszonylag hamar átthelyezik a másodlagos hídra, a tűzvezetés pedig nem a híd környékéről történik, hanem többnyire a vízvonal alatti tűzvezető teremből a több helyről érkező adatok alapján. Amennyiben jól tudom a K. u. K. dreadnoughtokon ráadásul ez a terem is duplikálva volt. A torony találat a lőszerkezelés betartásának elhanyagolásakor tud katasztrófális lenni, de amennyiben betartják azokat "csak" a torony esik ki.
Egy megfelelően üzemeltetett csatahajó esetében nagyobb valószínűsége van annak, hogy rommá lövik, mint annak, hogy felrobban.Kivéve, talán, ha a sok sérülés, és a legénység állapota miatt kontrollálatlan tüzek ütnek ki, amelyek katasztrófális következményekkel is járhatnak.
Ha jol tudom akkor Jutlandnal egyik fel sem nyert, a nemetek ennek ellenere megsem probaltak tobbe kitorni az Eszaki tengerre. Ha mar ugyis rosszul megy a helyzet a szarazfoldon akkor igyis-ugyis elvesztik a flottat.
"A parancsnoki híd kiesését azért tartom nagyobb problémának, mint egy lövegtornyot, mivel a hajók általában kötelékben harcoltak, kötelékek ellen. Ha megszűnik a központi tűzirányítás, akkor esetlegessé válik az egység tűzcsapása (pl. több célpont közül melyiket kell éppen lőni...)"
Na várj, itt több dolog van. Ha kiesik a híd, ott van még a hátsó híd, ahonnan lehet irányítani a hajót. A legtöbb dreadnoughtban egyébként pont azért, hogy elkerüljék ezt a veszélyt, a tűzirányító rendszert nem a parancsnoki hídban, hanem egy külön toronyban vagy a hajótestben helyezték el. A tűzcsapást meg meg lehet oldani önállóan a tornyokból is, bár kétségkívül bonyolultabb.
A HOOD-nál csak másodpercek kérdése volt a dolog. A hajó éppen fordulóban volt, hogy közelebb kerüljön a BISMARCKHOZ és az erős oldalpáncélzatát mutassa a BISMARCK felé. (ha közelebb megy, csökken a német lövedékek röppályályának szöge, és nem magasból, szinte függölegesen esnek a gyenge fedélzeti páncélra hanem teljesen lapos szögebn érik a hajótest oldalát.)
egyébként én is sokkal veszélyesebbnek tartok egy torony találatot, mint ha a hidat éri találat.
Ha több torony kiesik az már más kérdés, én az 1-1 közvetlen találat által okozott problémát emeltem ki - több közvetlen találat egyszerre történésének kisebb a valószínűsége ( persze megtörténhet).
A parancsnoki híd kiesését azért tartom nagyobb problémának, mint egy lövegtornyot, mivel a hajók általában kötelékben harcoltak, kötelékek ellen. Ha megszűnik a központi tűzirányítás, akkor esetlegessé válik az egység tűzcsapása (pl. több célpont közül melyiket kell éppen lőni...) ezért ilyen találat után a legvalószínűbb, hogy a hajó, amennyiben megteheti kiválik a harcból, még egy torony kiesésével, ha szükséges "nyugodtan" folytathatja.
Nem ertettem felre, viszont rosszul irtam. A hidra gondoltam. Ami a tornyokat illeti, egy talalatnal fennallt a veszelye, hogy berobban a löszerraktar, vagy az is eleg, ha a keletkezö tüz miatt inkabb elarasztjak azt, amitöl meg lecscökken a sebesseg. Most hirtelen a Hood jut az eszembe, bar az kesöbbi eset. Bar lehet, hogy nem jo pelda, mert tudtommal maig megosztottak a velemenyek, hogy hogyan törtent az a robbanas.
"Igazad van a toronnyal kapcsolatban, nem hiaba panceloztak annyira. De ott a parancsnoki központ volt, a tüzvezetesi központ nem ott volt."
Szvsz félreérted, torony alatt a lövegtornyot értjük.
Showtimes szerint a pk-i híd kiesés komolyabb gond mint a lövegtornyok kiesése, szerintem nem. Abban egyetértünk, hogy a vízvonal alatti sérülések a legkomolyabbak.
"egyszerre azért számoljunk egy torony kiesésével"
Hát, pl pont Jutlandnál az egyik német csatacirkálón több torony is működésképtelenné vált.
"Egy torony kiesése kisebb problémát jelent az egész hajóra, mint a másik kettő."
A vízvonal alatti sérülések komolyságában egyet értünk, de én továbbra is azt gondolom, hogy a tornyok kiesése komolyabb probléma mint a parancsnoki híd kiesése. VAn tartalék kormány, a tornyokat meg önállóan is lehet irányozni, tehát a hajó alapvetően működőképes marad ha a hidat találat éri, viszont ha kiesik egy vagy több torony, jelentősen csökken a védelmi/támadó képesség.
egyszerre azért számoljunk egy torony kiesésével, akárcsak egy hidat, vagy gépházat érő telitalálat következményével. Egy torony kiesése kisebb problémát jelent az egész hajóra, mint a másik kettő.
Tudok róla, hogy át lehetett vészhelyzetben kapcsolni hátra, ezért írtam, hogy elméletben működőképes marad - viszont mivel a parancsnok, a kormányos és a főbb tisztek jó része az első hídon van, pusztulásuk, vagy harcból kiesésük esetére valószínűsíthető, hogy jelentősen visszaesik a hajó harckészsége.
Ismerős is volt a név, aztán rájöttem, hogy a monitorokhoz a korabeli jelentések szerint a "vitkovici vashámorból" megérkeztek a páncéllemezek. (Nem tudom melyik párosnál született ez a jelentés.)
A stb alatt a lőporok különbözőségét értettem pl, a német lőpor égett, de nem robbant be, a brit (a krodit) viszont azonnal robbant. Az angol lövedékek rombolóereje nagyobb volt (lévén az űrméretbeli különbség) de a németek sokkal pontosabban lőttek. Az angol tornyok tűzvezetését egy központi helyről oldották meg, a német tornyokat tűzvezetését külön végezték, de pl a németek optikai távmérői a 8 mm-es bázistávolsággal pontosabbak voltak mint az 5 mm-es angol, és emelett a németek éjszakai tűzvezető rendszerrel is rendelkeztek már.
na igen, de ha mondjuk az 5 lövegtoronyból 2 kiesik, marad 3, amiből mondjuk csak 2-őt tudnak célra tartani, akkor a hajó a tűzereje töredékét tudja csak felhasználni. Ami a parancsnoki tornyot illetti, ezeken a hajókon már volt hátsó híd is, a haátsó lövegek előtt, erről is ehetett adott esetben irányítani a hajót ha az első kiesik. A gépház találta valóban komoly, ezért mondtam, hogy a vízvonal alatti találatok a legveszélyesebbek.
a több találat a jobb tűzvezető rendszer eredménye - mint te is írod, én is a tűzvezetés fontosságát próbáltam ecsetelni :) A több végzetes találathoz pedig - ami ugyancsak közismert - kellett az angolok végzetes hibája is.
Érzékeny veszteség, ha kiesik egy lövegtorony, de a hajó még tűzképes marad, mert van másik... ha kiesik a híd, a hajó elméletileg működés és tűzképes marad, de rendkívüli módon csökken hadrafoghatósága, találatot kap a gépház: szerencsés esetlen is jelentős mértékben visszaesik a hajó sebessége, rosszabb esetben leáll - bénakacsa effektus, ha nem tud kivállni a hadrendből, más hajók nem segítik ki, akkor nagy valószínűséggel megpecsételődött a sorsa.
A németeknél a kezdeti időkben azért volt 280 mm-es a főtüzérség, mert a dreadnought előtti időkben nem volt 30,5-ös lövegük, és olyan gyorsan akarták felvenni a versenyt a britekkel, hogy nem volt idejük megvárni, amíg kifejlesztik a saját 30,5-ösüket, ezért a már jól bevált 280 mm-est használták az első pár csatahajó osztályukon.
Mondjuk számomra Jütland is azt bizonyítja, hogy ezt a hátrányt a minőséggel tökéletesen kompenzálni tudták. ( a tűzvezető rendszerük fejlettebb volt mint a briteké, a lövegtornyaik biztonságosabbak voltak...stb)
Ugyanez a minőségi fejlettség elmondható a KUK flottáról is az olasszal szemben. Már valamelyik topikban rtam, hogy a KUK flottánál kötelező volt minden tengerész részére a tanulás, ahogy befejezték az egyik tanfolyamot, rögtön kezdték a másikat. Pl. a japán flotta is a kuk flotta szervezeti és egyéb (pl tanfolyami) szisztémáját vette át.
És ez mlég csak a személyzet, a kuk flotta hajói az 1910-es évektől már világszínvonalat képviseltek, csakúgy mint a skoda lövegtornyai.
Más hajóépítési koncepció. Mivel nem csaptak össze, így nem tudjuk melyik volt a jobb.
A tüzérségre visszatérve: számszerűleg és méretben kvázi egyformák ( az a +1 cső olaszoknál nem lényeges eltérés) , szerintem minőségben sem lehetett érdemi eltérés, de ennek ellenkezőjét nem is lehet addig kijelenteni, még azt sem tudjuk ki szállította az olaszok lövegeit, milyen licenc alapján készültek...
szvsz nincs ezzel gond, mert van ahol külön osztályként kezelik. Kb olyan szitu, mint a KUk flottánál az ADMIRAL SPAUN-osztály, amely 4 tagból áll, de a 3 utolsót az elsőből, a prptptípusból fejlesztették tovább.
"A lövegtorony páncélzata fontos, de a hajótesté is ( benne a parancsnoki híd, mint idegközpont), ugyanis utóbbi sokkal nagyobb célfelületet mutat az ellenségnek, s a végzetes találatok általában a hajótestet érték."
Szerintem a lövegtorony páncélzata legalább olyan fontos, hiszen ha kiütik a hajó tüzérségét, akkor nemsokra megy a páncélozott parancsnoki hídon lévő tűzvezető rendszerével. A végzetes találatok szvsz a vízvonal alattiak, ott pedig gyengébb volt az olaszok páncélzata.
