"Külön ventiket, azokhoz vezérlést, esetleg dobozolást megcsinálom, az még belefér. "
Ezekben tudunk tippeket adni (nagyrészt más boltok kínálatából!), csak azt áruld el, hogy a legjobb minőségű végeredmény (pl alacsony zaj ÉS alacsony energiafogyasztás) vagy a lehető legalacsonyabb anyag-ár a fő szempont neked. Olyasmivel pl ne is próbálkozz, hogy közel nulla zajszint, közel nulla energiafogyasztás, filléres alkatrészekből :) a legolcsóbb anyagokból (pl legolcsóbb ventilátor + legolcsóbb csövek) sajnos csak hangos és energia-igényes szellőztetést lehet csinálni.
Szia, én várhatóan 1-2 hónapon belül fogok csinálni, a terv már megvan Amúgy ha jobban korbenezel az oldalukon láthatod, hogy egyáltalán nem "kis" cég.
Ha jol ertelmezem, lehet venni dobozt meg benne hocserelot es kulon lehet (kell) hozza tenni ventillatort.
Az mennyire eletkepes megoldas, hogy az elszivo pontokra teszunk egy egy normal furdoszobai ventillatort, azt meg ido/para/akarmi kapcsoloval rakotjuk villanykapcsolora es mindezt atvezetjuk egy ilyen hocserelos dobozon?
Lasd en esetemben 60m3/h elvileg a szelloztetesi igeny, 3 elszivasi ponttal, ami pontonkent joesetben 20m3/h.
Namarmost zuhanyzasnal pl nem artana, ha mondjuk 100m3/h-val szivna, de azt eleg lenne csak a furdobol, nem kell 300m3/h az egesz hazbol.
kicsit paranoiás vagy. Nem, nem az akar lenni, valóban a vélemények/tapasztalatok érdekelnek, mivel látom, hogy ez valami kisebb cég, és nem szeretnék úgy vásárolni, hogy nem járok utána. Bármilyen más alternatíva is érdekel!
Hőcserélő építésnek én tuti nem fogok nekiállni. Külön ventiket, azokhoz vezérlést, esetleg dobozolást megcsinálom, az még belefér.
A készen kapható prémium gépek ára (700-1.1M között) viszont nem fér bele most a költségvetésbe.
visszaolvasva látom, hogy másoknál is felmerült a DIY hővisszanyerős szellőzésnél a Rekupex. Én most ugrottam neki egy felújítás kapcsán, és a szűkösebb anyagi lehetőségek miatt saját kivitelezésben készül. Az alapdolgokat természetesen elolvastam, ennek megfelelően próbálom összerakni.
Amin most gondolkodok, hogy mi lehet a "jobb" megoldás: beszerezni egy komplett kulcsrakész gépet pl. a VENTS-től, vagy a Rekupexnél összelegózni a dolgokat? Van közeletek valakinek konkrét tapasztalata a Rekupex termékekkel, épített már belőlük valaki teljes rendszert?
Többnyire napközben egyedül dolgozok itthon (távmunka), ezért lenne elég 30 m3/h légcsere, ha mindenáron ragaszkodnék az optimális (1000 ppm alatti) co2 szinthez.
Ha ez lesz a használt levegő kifújó cső, akkor a hőszigetelés felesleges pénzkidobás, mert a gyapot alatt közel szobahőmérséklet lesz és csőben is szobahőmésékletű levegő távozik.
Ha ez lesz a jéghideg levegő beszívó cső, akkor viszont a mindössze kb 1 centi vastag hőszigetelő réteg valószínűleg nem lesz elég védelem a cső hideg külsején megjelenő párakicsapódás/vizesedés ellen. Bár ha a padláson a cső felett csakis üvegyapot lesz (nulla párafékezés), akkor a cső körül elég alacsony lesz a pártartalom, így megúszhatod szárazon a cső felületét :)
"Manuálisan kapcsoltatod a ventillátort vagy van valami párarzékelőd?
Lényegében 0-24ben megy, csak a fordulatszámmal játszol?"
1 db kézi fordulat szabályozású ventilátor alapesetben 365x24 órás üzemmódban (kivéve: nyitott ablakok időszakai). Az első (30 m3/h-s) ventilátor beüzemelés után a pára lezuhant 20% környékére, emiatt kb két másodpercenként kellett pislognom ;) ezért a fordulatszámot kézzel addig lassítgattam, amíg a páratartalom stabilizálódott 40% környékén (ezt már tartósan elviseli a szemem). Tehát valójában csalok: nekem fontosabb a viszonylag magas (40% körüli) páratartalom, mint az optimálisan alacsony (1000 ppm alatti) széndioxid szint.
Hasonlóra képes lehet egy olcsó ventilátor és egy 40%-ra beállított higrosztát (pára-termosztát) is, de ha nagyon unatkozni fogok, akkor meg szeretném csinálni, hogy a frisslevegő befújó ventilátor fordulatszámát egy co2 szenzor szabályozza, miközben az elszívó ventilátor fordulatszámát egy lakás/külvilág (pontosabban: lakás/padlástér) nyomáskülönbség érzékelő szabályozza.
Akinek van entalpiás hőcserélője, mennyire fordul elő, hogy az elmenőből a szag átmegy a friss oldalra? Eleddig azt hittem, hogy ez badarság, erre most olvasom a gyári brossura kisbetűs részén:
In addition to such odors, odors from the outside can also enter the interior through the ventilation equipment, transmission through the membrane cannot be ruled out. These odors can stick and last for a long time. It can also be odors from other rooms such as smoke, garlic, onions.
Én JÓL hőszigetelt csövet írtam, pl 5-10 centi vastag hőszigetelés a kimenő levegő csövön végig.
Ezen termék vicces kb 1 centi vastag hőszigetelése arra talán elég lehet, hogy átlagos téli időben (+5 fok) ne legyen a belsejében párakicsapódás. De nagyon hideg téli időben ne csodálkozz, ha a nyakadba csepeg a kondenzvíz :) Viszont lehet, hogy soha többé nem lesznek -10 fokos telek, tehát talán éppen jó lesz neked.
"A födém átörése után egyenes vonalban kifelé a tetőn a szabadba, vagy pedig minél hosszabb szakaszon a födémen hogy a bejövő levegő "átmelegedjen"."
A kifelé menő használt levegőnek magas a páratatalma, ha a cső belseje hideg, akkor ebből a párából kicsapódott víz lesz, ami szerencsés esetben visszafolyik a lakásba, pont a nyakadba (láttam már ilyet házibarkács WC szellőzőnél :)
Tehát a kifelé menő szellőző levegőt
- vagy miél hosszabban kb szobahőmérsékletű környezetben kell vezetni (hőszigetelésen belül /alatt),
- vagy ha muszáj hideg környezetben mennie (pl padláson), akkor a cső legyen végig (lehetőleg az utolsó centiméterig) hőszigetelve jó vastagon
A bejövő levegő csöve télen hideg, ezért ha hőszigetelésen beül vezetjük, ott lesz egy hideg csík a plafonon/padlón (hőkamerával jól látszik) ami akár vizesedhet+penészedhet is. Bejövő levegőből nem lehet kicsapódás, ezért annál nincs semmi pára probléma.
"senki sem tekintené természetesnek, hogy télen a lakásában magas a páratartalom."
És senki sem nyavalyogna télen, hogy jajjaj, a lakásban 70% a páratartalom, ha tudnák, hogy odakinn a külvilágban türelmesen várakozik a (szobahőmérsékleten) 15-20%-os páratartalmú levegő.
"nyáron, hogy kint mondjuk van 28 fok és 30% páratartalom (8g/m3)"
Előfordul ilyen a valóságban is, néha.
A 8 gramm körüli kinti levegőt azért szeretjük, mert szobahőmérsékletre melegítve/lehűtve a páratartalma éppen optimális emberi tartózkodás céljára. De ez sajnos nem kívánságműsor, így a kinti levegők szobahőmérsékleten télen többnyire túl szárazak, nyárin meg túl nedvesek.
A fizika oktatás hatalmas hibája, hogy légnedvesség kapcsán nem erőltetik jobban ezt a "relatív páratatalom" dolgot, ezért szinte mindenki rosszul tudja ezt.
Ha értenék az emberek, akkor senki sem tekintené természetesnek, hogy télen a lakásában magas a páratartalom.
Ámde az alábbi diagram alapján pont előállhatna olyan akár nyáron, hogy kint mondjuk van 28 fok és 30% páratartalom (8g/m3). Bent meg legyen 20 fok és 80% páratartalom (15g/m3). Ekkor azért a kinti levegő beszívása és a benti lecserélésével szárítható a pince.
Bár attól tartok, hogy az átlagos nyári páratartalom BUdapesten mondjuk olyan 60% nyári hónapokban, ami már bőven telítést jelentene 20 fokon (ami a pincében lenne mondjuk). Szóval az idő legnagyobb részében inkább káros vagy legalábbis semmiképp sem javító hatású volna a kinti levegő beszívása.
Nézd meg ezen az ábrán, hogy pl 2g/m3 víztartalmat (tehát nagyon száraz levegőt) jelző vízszintes vonal kb hány foknál találkozik a 80%-os páratartalom (0.8 RH) vonalával.
Na, mínusz 10-12 fokos kinti levegővel aztán igazán jól lehet beltéri/pince páratartalmat csökkenteni (csak fel kell melegíteni :)
A légbeeresztő lyuk -> helyiség -> elszívó ventilátor
szellőztető módszer jóm működik. De ez csak szellőztet, a páratartalmat (fűtés nélkül) nem csökkenti.
"és a kinti páratartalom függvényében kapcsolnék valami egyedi megoldással?"
Amikor odakint 80% a páratatalom, akkor a szellőztetés 80%-os levegővel tölti fel a pincédet. Persze amikor a pince éppen sokkal melegebb, mint a külvilág akkor a felmelegedett levegő relatív páratartalma alacsonyabb lesz. Amikor nagy a külvilág/pince hőmérséklet különbség, akkor a pincében felmelegedett levegő páratartalma akár jelentősen is alacsonyabb lehet a külvilágénál.
Amikor pedig odakinn 30% a páratartalom, azt meg úgy hívják, hogy nyár van :)
Amúgy léteznek párára kapcsoló "termosztátok" (= higrosztát), amivel lehet akár ventlátort is kapcsolni.
"a páratartalomból és a hőmérsékletből kéne számolni kint is és bent is abszolút nedvességtartalmat és ha a kinti kisebb, akkor nyomatni nyáron a ventit...?"
Lehet a levegő abszolút víztartalma alapján is szellőztetni, de csak a hideg levegőnek alacsony a víztartalma, tehát a "pince szárító" ventilátorodat csak akkor szabadna működtetni, amikor a kinti levegő SOKKAL hidegebb, mint a (fűtetlen) pincéd hőmérséklete. Tehát a "pince szárító" ventilátor egyúttal "pince hűtő" ventilátorként is dolgozna :)
Ismét ott tartunk, hogy a fűtéstől nem szabadulsz meg, ha tartósan alacsonyan akarod tartani a belső páratartalmat. És hőszigetelés nélküli helyiség a fűtése a gazdagok sportja :)
