Sokaig patkanyragcsit kapott, magkevereket. Azota volt kimondottan galambkaja is itthon, meg most "teli madar-keverek" van, azt eszi. Rizst, kukoricat, buzat, koles-felesegeket. Reggel kint hisztizik az erkelyen, ha ures a talja. Ha latja bent az erkelyajtoban a magos-zacsijat, akkor elkezd kopogni az uvegen, mintha a zacskot akarna csipegetni :) Mar csak azt kellene kitalalni, mit csinaljak, hogy a sok-sok "galambtojas" konnyen takarithato legyen...
Ezt most csinaltam, igy gubbaszt ejszakai uzemmodban, meg lefotoztam a belet dobozt, ami nem kellett neki:
Gondolom, ha jön majd az az igazi cidri, akkor majd keres magának éjszakára valami helyet. Most gondolom csak a kényelem szögezi oda, meg a jó kis kajcsi. ~:))
Napkozben ugyanugy viselkedik, mint azelott, ropkod, kajal, nezelodik, sz'al szerintem nem beteg. A kartondoboz nem jott be, az nem erdekli, de majd probalok egy masik valtozatot. Eddig birja a hideget, joltaplalt, ugyhogy majd csak atveszeli...
Tapasztalatom ugyan nincs, de a galambok valszeg ösztönösen mennek a meleg zugba. Szal ha valami fából össze tudnátok tákolni neki egy zugot, amit még ki is bélelnétek valami hőszigetelő anyaggal, sztem az elég lenne. Következő lépés, hogy belemegy-e. De lehet, hogy valami baja van. Valszeg ha az előző helyét valami miatt nem tudja elfoglalni, akkor sztem keresett volna másikat. De ha egész nap el se megy, akkor lehet, hogy beteg. Adja isten, hogy ne így legyen, de lehet, hogy igazam van.
Autorajzos marha lassan jon le, addig is megosztom veletek az uj problemam.
A problema nevezetesen Totya. O a nalunk lako galamb. Illetve a hajnalban erkezo, sotetedeskor tavozo hofeher tubu. Meg orultem is, hogy biztos ejszakara vmi jo kis meleg padlason huzza meg magat a kornyeki kis kerteshazak valamelyikeben. Nodeam. Reggel indulaskor kineztem az erkelyre, es meglepodtem ,hogy mar ott ult, raadasul ugy nezett ki, mint aki igencsak odadermedt, mintha ott ejszakazott volna a teraszkorlaton. Ma este hazajottunk es most is itt ul, nem ment el az ejszakai halohelyere. Lehet megszunt a "jo meleg padlas". Vagy beszogeltek, vagy ki tudja...
Nos: hogy lehet kiteleltetni egy galambot? Kajat kap boven, ehen nem fog halni, ne de megfagyhat-e? Es ha igen, mit tegyek ellene?
Hirtelenjeben osszeeszkalatam egy papirdobozt, lehetoseg szerint szigeteltem, bevontam esovedo, nem zizego foliaval, belulre rongyokat tettem. Lesz-e annyi esze, hogy beleul? A kajastalja melle raktam, viszonylag szelvedett helyre.
Van vkinek ilyen tapasztalata? Feleslegesen aggodok?
Nem irásban,hanem ahol lakom van pár igen sötétagyú "buckalakó"/én igy hivom őket!/akik abból "éltek"hogy védett madarakat fogtak be+tömtek ki. Mikor végül 1 baglyot készültek kitömni,mégcsak nem is pénzért csupán "saját használatra", a falra disznek,megszereztem az állatot/mivel a hapi régen vett képet tőlem-akkor még nem foglalkozott ilyesmikkel!-sikerült elkérnem tőle baglyot,képet igérve cserébe/...baglyot állatkertbe vittem,ahol ugye jegyzőkönyvet vettek fel. NEM vagyok vamzer,tőlem lophatnak,rabolhatnak,csalhatnak-amig nem tőlem,attól meg a 2 kutya mellett nem félek!-de ha állatok életéről van szó nem ismerek "betyárbecsületet"sem kompromisszumot...
Tudod,NEM vagyok beteges bigott állatvédő aki elájul ha valaki bőrcipőt hord meg húst eszik-a prém megint más kérdés!-de azt hogy szórakozásból,meg lóvéért védett énekesmadarakat meg ragadozókat öljenek le halomszám...na azt nem nézem végig!!! Először megijedtem ill.felháboritott,most meg úgy vagyok vele,nagyon rosszal kezdtek mert ha nyilvánosságra hozom az egészet-már értekeztem a helyi sajtóban ismerős riporterrel-és azt is leirják hogy ezek megfenyegettek,nos,meglincselhetnek-csak akkor már MINDENKI tudni fogja kik voltak azok. Ha azt hiszik hallgatok mert be**artam,nagyon tévednek-az a tipus vagyok aki ilyenkor már CSAKAZÉRTIS és MÉGJOBBAN...! Szerencsére nem csak én vagyok állatvédő,és ez már közügy:védett madarak...!
Képzeljétek,megtalált az IWIWen 2 régi barátném akikkel még közösen jártunk grafikai suliba mikor először hazajöttem németből/utána megint kimentünk anyámékkal pár évre!/ Tök meglepő volt,az egyikük most utazik ki Kinába/!/végleg.A hapsija tetováló,azt mondja a csaj kinában is tök jó fesztiválok vannak. Punk,Ska...stb. Nem sokat változott,max több lett a tetkója. Másikuk meg extrém sportokat űz!!!Grafikus Szentendrén.EZER éve nem taliztunk!!!
Isten kutyája
A dingó eredete
A dingó 3500-4000 évvel ezelőtt érkezhetett az ausztrál kontinensre. A legrégibb dingó fosszília 3450 éves. Ez éppen annak a kornak felel meg, amikor az első dingó ábrázolások készültek a barlangfalakon. Tazmánia szigetén – amely kb. 10 000 éve szakadt el a kontinenstől – soha nem éltek dingók. A legfrissebb DNA-tesztek eredménye szerint a dingó 135 000 évvel ezelőtt alakult ki, és a Föld első domesztikált kutyája volt, a farkast is megelőzve. A dingóban olyan genetikai „markert” találtak, amely a farkasban nincs jelent: tehát két különböző fajról beszélhetünk. Az ausztrál kutatók mindezek alapján azt állítják, a ma létező több száz kutyafajta közös őse nem más, mint a dingó.
Pillanatnyilag két tudományos elképzelés létezik, hogyan érkezett a dingó Ausztráliába. Az egyik szerint a dingó közvetlen ősei az Indus folyó deltájánál, Indiában éltek, és Timoron keresztül, indiai kereskedők révén kerültek az ausztrál kontinensre. A másik elképzelés szerint a dingó ősei Délnyugat-Ázsiában elterjedt, félvad kutyák voltak, és tengerészek társaiként jutottak Ausztráliába.
Az viszont már biztos, hogy a dingó nagyra becsült társa volt az ausztrál őslakosoknak, az „abóknak”. Együtt éltek, ettek és vadásztak. A dingókat ágymelegítőnek, hulladékeltakarítónak, vadásztársnak és testőrnek használták. Az őslakosok egy-egy kölyköt vettek ki a vad almokból, de a kutyák – amikor elérték a nemi érettséget – később visszatértek a vadonba. A kölyköket gyakran az abo asszonyok szoptatták. Bruce Jakobs, a Dingo Farm tulajdonosa birtokában van egy 1890-ben készült üveg negatívnak, amelyen egy őslakos két dingó kölyköt szoptat.
A fajtatiszta dingó
Amióta a fehér ember betette a lábát az ausztrál kontinensre, a dingók domesztikált, európai kutyákkal kereszteződtek. Az ausztrál kormány 1920 és 1970 között betiltotta a német juhászkutya importálását, mert attól féltek, hogy a dingóval való kereszteződésből egy „szuper birkagyilkos” kutyafajta jön létre.
A dingó valószínűleg a világon a legtöbbet kutatott kutyafajta. Az ausztrál kormány több szervezetet és alapítványt is létrehozott, hogy a dingó eredetét, viselkedést és a környezetével való kapcsolatát kutassák. A tudósok Közép-Ausztráliában 1300, a keleti részen 300 dingó koponyáját mérték le. A kontinens középső részén a megvizsgált egyedek 90 százaléka, míg keleten csak 25 százaléka bizonyult fajtatisztának. Tudósok egy csoportja nyolc követelményt állapított meg, amelynek egy fajtatiszta dingó koponyájának meg kell felelnie, hogy megkülönböztethessék a hibrid egyedektől. A gazdák többségének egyáltalán nem tetszett az a gondolat, hogy elhalálozott kutyájuk tetemét kifőzzék, hogy a koponya megvizsgálható állapotba kerüljön. Ráadásul menet közben kiderült, hogy a mintának használt dingó fosszília egy kölyök koponyája volt, ezért nem is felelt meg teljesen viszonyítási alapnak.
A fajtatiszta dingó meghatározásában 1995 szeptemberében következett be az áttörés, amikor rájöttek, hogy computertomográffal élő dingók koponyáját is lehet tanulmányozni. De ennél is jobb módszernek bizonyult a New South Wales Egyetem DNA-tesztekre alapozott kutatása. A hatvan dingó véréből, nyálából illetve bőréből vett minták alapján olyan genetikai „markerra” bukkantak, amely teljesen különböző a dingókban és más kutyákban, ezért alkalmas a fajtatisztaság meghatározására is. Ahhoz, hogy egy egyedet fajtatiszta dingónak nyilvánítsanak, amelynek legalább öt generáción belül nincs kutya őse, tíz ilyen „markert” kell találni.
Családban él, nem falkában
Természetes környezetében a dingó egyedül vagy kis családi csoportokban él, a többi vadkutyával ellentétben, amelyek falkában élnek. A dingók pontosan behatárolt területen élnek, amelyet ritkán hagynak el, de időnként megosztanak más csoportokkal is, ha együttműködnek egy nagyobb zsákmány elfogásában. A terület nagysága attól függ, mennyi táplálékot tud biztosítani a dingóknak. Egy szilárd rangsorú csoportban kizárólag az alfa hím párosodik az alfa nősténnyel. A dingó szukák évente egyszer tüzelnek, általában május és július között, a kölykök pedig július és szeptember között születnek. A terhesség a kutyához hasonlóan 63 nap. A tüzelés alatt a kanok tesztoszteron szintje jelentősen megnő. Mindkét szülő kiveszi a részét a kölykök neveléséből. Egy alomban általában öt kölyök születik. Kéthetes korukban az anya táplálékot öklendezik a kicsiknek, és háromhetesen már elhagyhatják az odút kisebb kirándulásokra. Ekkor már képesek megenni a nyúlhúst. Az apa segít táplálni a kölyköket, akárcsak a csoport többi tagja. Az odú körüli préda üldözése megengedett a kölyköknek, hogy gyakorolhassák a vadászatot.
A legtöbb dingó színe sárgás-vöröses, de vannak fekete-cser és krémszínű egyedek is. A legtöbb fajtatiszta dingó lábán és farka végén fehér foltok vannak. A csíkos, barna, fekete-fehér vagy kék szín a hibridekre jellemző.
Hivatalos fajta
Az Ausztrál Kennel Klub (ANKC) 1993 novemberében hozta létre az ausztrál dingó nyilvántartására alkalmas regiszter alapjait azokban az államokban, ahol legálisan tartható ez a kutyafajta. 1993-ban több mint 40 dingót szemrevételeztek, és elkészült a hivatalos fajtaleírás. Ezekkel az intézkedésekkel azonban nem egy újabb kiállítási fajtát akartak létrehozni, hanem megmenteni a fajtatiszta dingót a kihalástól.
A dingó kedvencként is tartható, de ennek az az egyik feltétele, hogy a kölyök hathetes korában kerüljön gazdájában, mert csak így alakulhat ki a megfelelő kötődés.
A dingók eladás, importálása Ausztrália határain kívülre tilos.
Én úgy tudom, hogy a dingót ausztrál telepesek vitték magukkal, és mivel szabadjára engedték őket (szal nem voltak megkötve, meg nem voltak karámba zárva) ezért egy-kettő elvadult. És belőlük lett a dingó. Dehát lehet, hogy nem így történt.
A farkas az majdnem kutya sztem is. De hogy milyen a genetikai különbség, meg hogy milyen a kromoszómájuk, meg stb, azt nem tudom.
Én nem tom, hogy a sima házikutya, meg a farkasnál mi a kromoszómaszám meg egyéb, de úgy tudom, hogy ők is simán párosodnak. (Mer ugye a farkas a kutya őse, meg stb.) Meg a dingó is a házi kutyával. (Ami azért nem furcsa, mert állítólag a dingó a házi kutyából alakult ki nagyon régen.) Szal ezt csak azért írtam le, merthogy ha sok évvel ezelőtt váltak külön, akkor simán lehet eltérő a kromoszómaszám, nem? A róka a sarkallatos példa erre (asszem).
Akkora,mint egy vörös róka,de olyan a feje,mint egy sarkié.A testforma közel azonos a kettőnél,így a hibrid is olyan.A méret a kettő közé esik,ahogy az alomszám is.(Miután a sarki szaporább,az szokott az anya lenni,ha keresztezik őket.Így közel annyi kicsi születik,mintha tisztán sarki lenne.)A szine attól függ,hogy az anya fehér sarki róka vagy kék róka (ami a sarki domináns színmutációja,természetben is előfordul).
Ma vizsgáztam prémesállatok tenyésztése és takarmányozása tárgyból,ha nem lesz minimum 4es,kiakadok.(5öshöz csak 4et lehet rontani a 45ből,az nem biztos hogy sikerült.Volt 2 kérdés amiről szerintem nem beszéltünk,és nem is tudtam.2t rontani...De a csincsillás kérdésekkel nem lehetett gond :D )
Azért ez egy fokkal bonyolultabb ennél...A sarki rókának és a vörös rókának simán lehet közös utódja (néha a természetben is előfordul),pedig míg az egyiknek 34,addig a másiknak 48 kromoszómája van.Na ez már különbség,azt mégis simán összehozzák...
Szerintem is kizárt. Ilyen nincs. Vegyük pl az öszvért. Az is csak nehezen jön össze, de azért, mert a két állat eléggé hasonlít genetikailag. De ha azt vesszük, pl a csimpánznak és az embernek se lehetne utódja, pedig csak 1% a genetikai eltérés ha jól tudom.
