nálunk - mint írtam - nincs radiátor, sőt, majdnem mindenhol parketta van (kivéve konyha, fürdő, spázj). A járólapon mégjobban érvényesül a padlófűtés (de minket zavart h egyébként hideg, ha nincs fűtés). Van még talajradiátor (bár ezt főként nagy teraszajtókhoz szokták lerakni) ez kevésbé "látványos". Rönkházban szerintem elmaradhatatlan a fával való fűtés (legyen az kályha, kandalló, cserépkályha v akár egy csikótűzhely). Ez viszont adja a sugárzó hőt!
Nekem azt mondtak, hogy a favedo szer papir szerint 10 evre jo, gyakorlatban valszleg 15 korul lehet. A szerek kozott nagy kulonbsegek lehetnek, gyakran arulnak favedoszert, ami jo gombak ellen, de nem jo rovarok es bogarak ellen. Specifikusan olyat javasoltak, amiben van rovarirto szer is. Nalunk a szert permetezeses eljarassal vittek fel (utolag, mert a tuzep "megsporolta" annak idejen). Vedofelszerelesben, legzomaszkban csinaltak, alapvetoen rovarirtorol van szo. A csalad kikoltozott az adott heten, csak en maradtam a mesterekkel. A szer nem olcso, nalam Embalit PC-t hasznaltak, de itt mar sajnos megszuntetesrol volt szo, nem megelozesrol (bogarak koltoztek a 3 eve beepitett faba). A munkadij sem olcso, tobb szazezres koltsegrol beszelhetunk es jokora felfordulasrol (viszont nalam nem volt mas opcio) ...
igen, egyszerűen párhuzamosan kell kapcsolni a radiátorokkal a padlófűtés hőcserélőjét :)
egy rönkházban az lehet az igazi, ha a radiátorok nem (vagy alig) látszanak, szóval okosan kell tervezni. amikor én építkeztem, az Uw=2.8-as ablakok jónak számítottak, ami azért elég komolyan sugározták a "hideget" télen. ma már szokványos az Uw=1.0, ez sokkal kevésbé sugározza a "hideget", tehát nincs akkora jelentősége, hogy az ablak közelében legyen egy felület, ami (kompenzálásképpen) meleget sugároz, tehát a termosztátos (gyorsan reagáló) fűtést majdnem rejtetten is el lehet helyezni. ezt csak azért mondom, mert rönkházat a látvány és a hangulat miatt épít az enber, szóval egy ormótlan radiátor többet számít, mint egy sima téglaházban.
A fűtéshez nem sokat értek, a lényeg, hogy megoldható, hogy a kazán egyszerre ellássa a radiátorokat is, meg a padlófűtést is. :D
Még az jutott eszembe, hogy a fát valami vegyszerrel kezelik még a kivitelező telephelyén, de utána, gondolom, 3-5 évente megint csak le kel kenni valami rovarellenes szerrel. Ez mennyi időt vesz igénybe, ki kell költözni több napra a házból? Feltételezem, hogy kívül-belül be kell kenni a fát, mindenhol. Mennyire költséges ez, mert ha pl. belekerül fél-egymillió forintba, akkor az annyira nem jó buli 3 évente...
Van pár kis radiátor is, termosztátszeleppel -- ezek elég gyorsan reagálnak arra, amikor besüt a nap vagy amikor éjjel lehűl az idő. Ha jön valami hidegfront, a padlófűtés vízhőfokát kicsit feljebb tekerem (tudom, vannak külső hőmérővel vezérelt automata termosztátok is, de húsz éve még nem gondolkodtam ilyesmiben). A kétkörös hőcserélős rendszer is csak kompromisszum eredménye: eredetileg háromutú keverőszelep lett volna, de az oxigéndiffúzió-mentes padlófűtéscsövek iszonyú drágák voltak (az olcsó csövön át a fűtéskörbe folyamatosan bediffundáló oxigén pár év alatt megette volna a cirkót).
igen, akartam mondani, h van a lemezes hőcserélős megoldás, és a kétkörös megoldás is. Bár gázkazánban nem vagyok otthon. A radiátornak az mindenképpen előnye, hogy _gyorsan_ ad meleget, a padlófűtés pedig nem. Ennek mondjuk csak akkor van érezhető hátránya, ha 1 hétig üres - és fűtetlen - a ház...
Nálam kondenzációs gázkazán van, s 2 külön kör van kiépítve, azaz a padló és a radiátor kör teljesen független. Keverőszelepekkel van megoldva, azaz az adott körben keringő vizet a keverő szelep keveri a kazán felől jövő meleg vízzel a szükséges mértékben. Minden ablak alá tettem radiátort, így a párásodás szempontjából talán szerencsésebb. Általában a padló megy, alacsony hőfokon (max 35 fokos víz mehet bele, de inkább 30 körül szokott lenni a max.), alacsonyabb előremenő vízhőfok mellett jobban érvényesül a kondenzációs kazán előnye. A radiátorok csak este és reggel indulnak be, rövid időre. Jól kell megválasztani a hőmérséklet szenzorok helyét, hogy ne dolgozzanak egymás ellen a körök (azaz ne befolyásolják egymást). A padlófűtés szerintem sem nagyobb rizikó, mint a radiátor (radiátornál is falban, aljzatbetonban fut a cső). Inkább a jó kivitelezésen, a nyomáspróbákon (betonozás előtt) és a helyes használaton van a hangsúly (pl padlóba nem engedek be nagyon meleg vizet). Nálam annyival van még variálva a rendszer, hogy egy puffertartályon keresztül egy vegyestüzelésű kazán is a rendszerre van kötve, így el tudom tüzelni a keletkező fahulladékot is.
Köszönöm szépen. Az nem lesz gond, hogy a favédő telítette a fát - vélhetően -, s a Milesinek meg (állítólag) be kell szívódni a fába, hogy tartós legyen? A boltban le akartak beszéni emiatt róla, viszont alaposan visszaolvastam a forumot, s a Milesiről nagyon jó tapasztalatokat olvastam, viszont azt nem láttam, hogy oldószeres favédővel kezelte volna a fát valaki (valszleg nekem is vízbázisú kellett volna, de már mindegy, kiszedni nem tudom...). Köszönöm még egyszer.
hát, ugyan országos a rendelet, de érdekes módon uaz a kivitelező, uazt a struktúrát van, ahol kérdés nélkül meg tudta építeni (és azonnal megkapta az engedélyt), van ahol akár 1 évig tartott az engedélyezés...
Nézd, műszakilag minden megoldható. A kondenzációs kazán előnye a hatásfok, amit relatív alacsony előremenő esetén tud produkálni (ez ~40-50fok). A padlófűtés ebben a tartományban működik, a radiátor pedig magasabban - 60-80fok.
Csodálkoznék, ha egy ma tisztességesen megépített padlófűtés nem működne simán 20 évet (de szerintem a normális - és nem prémium - cső esetén sem kell foglalkozni vele).
Ha egyszerre mindkét rendszert akarod használni, arra a hőcserélő van kitalálva. Ez mondjuk 80fokos vizet ad a radiátornak, és ebből produkál alacsonyabbat a másik körnek.
Én mindenhova tettem padlófűtést és radiátor kiállást is. Utóbbiból csak 1 van használva: törölköző szárító...
Sziasztok, oldószeres favédőszerrel kezelt akácrönk bevonható vízbázisú vékonylazúrral? Kültérre kellene... előtte vastaglazúrral volt lekenve, tele volt bogárral. A felső 2 cm (szíjács) le lett csiszolva, aztán kapott megszüntető kezelést (ez volt az oldószeres favédőszer). Most azon gondolkozok, mi lenne a jobb, a vízes Milesi XGT vékonylazúr vagy színezett faolaj. A cél az lenne, hogy a bogárfertőzés megszűnjön és ne is forduljon elő a közeljövőben. Mit gondoltok? Találtam cikket, ami azt írta hogy oldószeres impregnálóra mehet a vizes fedőfesték, máshol meg azt írták, hogy vizesre vizes, oldószeresre meg oldószeres. Minden tanácsot nagyon megköszönök.
Ja, a szigetelést milyen hivatalnál kell kérdezni? Úgy értem, h országos hatályú az előírás, mert akkor tökmindegy, melyik önkormányzatnál érdeklődöm, vagy helyi rendelet szabja meg és akkor ott kell érdeklődni, ahol a ház épülne.
Köszönöm a részletes beszámolót, az 5let tetszik, de az az igazság, hogy gázzal szeretném a fűtést üzemeltetni. Ebben az esetben, ha jól tudom, kondenzációs kazán kell. Azt nem tudom, meg lehet-e oldani, h a kazánról menjen a padlófűtés is, meg az emeleten a radiátorok is. Sőt, ha megadja magát a padlófűtés, az lekapcsolható legyen valahogy... Csak mert nagybátyáméknál pár év után hanyatt dobta magát, és annyiba lett volna a javítása, hogy inkább hagyták a fenébe. Viszont egy ilyen esetre felkészülve lentre is kellenek a radiátorok. :(
Ha úgy tervezed, hogy a fő élettér lent, a hálószobák fent, akkor vmi jófajta kályha v (vízteres) kandalló jó lehet. A padlófűtést én nem hagynám ki, ha áll, amit mondok (csak hálószobák fent) akkor lentre vagy cserép/tömegkályha
(ha helyileg elfér) ha nem, akkor meg egy jófajta vízteres kandalló egy puffertárolóval, amivel össze lehetne hozni a padlófűtést (fontos, h annak
az előremenője ne legyen 40C-nál több). A padlófűtésnek jobb a komfortja, de sokkal lustább.
Én első körben a hivatalt kérdezném, hogy kell-e szigetelés. A fűtés szempontjából nem muszáj. Ekkora háznál (ha tisztességgel meg van építve) röhögve kifűtöd 100e/évből. Szigetelés nélkül is. Nálunk a fafogyasztás nem volt több mint 50mázsa/év (azaz nagyon max 150e de inkább jóval kevesebb). Nappaliban 21.5-23.5 fok (ahogy épp összejön a cserépkályhával :-)
Van két szoba gyerekszoba és dolgozó, ezekben van Nobo radiátor, minimális energia felhasználással. Két okból kifolyólag vannak beszerelve: Amíg átmeneti időszak van (mondjuk október közepe - november közepe-vége) addig nem fűtünk a kazánnal, de ezen szobákban már csak 19 fok lenne így. A gyerek hadd aludjon 20 fokban (19 helyett), valamint a dolgozó - itt számítógépen dolgozok, ha ülök, széken, "mozgás" nélkül, azért a 19 fok tartósan hűvös. Ha bekapcsolom a Nobo radiátort 2 perc alatt felfűti a helységet (8nm) 21 fokra. Innentől már csak szinten kell tartani amíg bent vagyok - nagyon kevés energia.
Ja igen. A fürdőszobában ventillátoros hősugárzó van. Szerintem költséghatékonyabb arra a 20 percre használni amíg gyerek fürdetés van, mintha 23 fokra folyamatosan fűtve lenne...
nem feltétlenül drágább a padlófűtés, én annak idején (húsz éve) kb egyformára számoltam, így lett padlófűtésem (hőcserélővel, szekunder oldali keringető szivattyúval és vízhőfokot szabalyó termosztáttal).
Neked elég nagy házad van, ha jól emlékszem, egy szint, 120 nm, ugye?
Én kisebbet szeretnék, kétszintest, lent 40 nm, fent két szoba, olyan 25 nm összesen.
Ebben az esetben, azt hiszem, olcsóbban fűthető, a lenti meleg nem egyből kiszökik, hanem fűti egy kicsit az emeletet is - annyival kevesebbet kell fent fűteni :D
Mondjuk, padlófűtést tervezek a földszinten, szal az jól meg fogja dobni a költségeket.
Van valahol egy kalkulátor, amelyik ki tudja számolni, hogy milyen K tényezőkkel, méretekkel, mennyire / mennyiért fűthető a ház? Játszani kéne ezekkel, hogy kiderüljön, kellene-e szigetelés. Ha mindenképpen kell, akkor a rönkház bukta, sajnos.
Nekünk gerenda van, U<0.2 a struktúra pedig 12cm gerendafal, 15cm cellulóz, 3cm légrés, 2cm lambéria.
Ez nagyjából megegyezik szigetélési értékben a 24-26cm gerendával (csak árban sokkal kedvezőbb).
A rönknél ugye kerek a fa, ha jól gondolom, itt átlagot kéne számolni (v integrálni).A legvastagabb ponton ~40cm az átmérő, a legvékonyabb ponton pedig ~10m. Mivel nem egyenes, hanem domború, egyezzünk ki 28cm falvastagságban. Az elvileg már hozza szükséges szigetelési értéket.
Plusz a födémet és aljzatot durván szigeteled (a födém mondjuk 30-40cm cellulóz) valamint 3rétegű fa ablakok (U<0.9).
A számok kijönnek.
Kifűtés: nekünk a nappaliban van cserépkályha, ezzel kb a ház bő fele kifűthető, a többi viszont folyosóval le van választva, így ott érezhetően hűvösebb van (~22C vs 19C).
nem a fal hőszigetelési tényezője a kritikus, a ház egészének kell gazdaságosan fűthetőnek lennie.
ha elég jól szigeteled a padlót és a tetőszerkezetet + elég jó ablakokat és ajtókat szerzel be, akkor a ház EGÉSZÉNEK az energiaigénye megfelelő maradhat.
Köszönöm a válaszokat, szóval úgy tűnik, elég nagy a bizonytalanság a rönkház, az engedélyeztetés helyett bejelentés és főleg e kettő kombója körül.
Azért sokért nem adnám, ha végre egy rönkház-tulaj is jelentkezne.
Ismerős építész szerint kis hazánkban mindenképpen szigetelni kell a rönkházat, de akkor a kutya megette az egészet, pont a lényeg, a feeling vész el. Mert állítólag a fa K tényezője jó esetben >0,4, ezt kéne szerinte letornázni 0,35-re min.
Beszéltem egy kivitelezővel, szerinte egy vaskályha kifűti az egész házat. Azt ugyan nem árulta el, mekkora kéne hozzá, de én szkeptikus vagyok.
És ami oldalakat nézegetek, azok se túl sokat segítenek az ilyen praktikus kérdésekben, hiszen a kivitelezők oldalai, persze, h szerintük elég a fa.
nem, nem kivitelező vagyok, csak a saját házamé :)
szomszédként eddig sem jelezhetted, hogy nem kívánod oda ezt az objektumot.
szomszédként annyit tehettél, hogy "több szem többet lát" alapon jelezhetted, ha szerinted valamiért mégsem szabályos az a terv. pl. van olyan építési övezet, ahol két épület között minimális távolság a magasabbik épületnek a másik felé eső homlokzatának magassága -- de lehetséges, hogy az építész sosem járt a telken, tudatlanul tervezett, és emiatt nem tartotta be ezt.
a bejelentés most is úgy van, hogy a hatóság ellenőrizheti a papírokat meg a tervnek megfelelő kivitelezést (pár éve az utcafronti kerítésnél már él ez a bejelentési kötelezettség a korábbi engedélyeztetéssel szemben), és alkalmanként szokták is ellenőrizni, vezetni kell az elektromos építési naplót, a készrejelentéskor pedig mindenképp kijönnek megnézni.
naszóval ha rönkház építésének megkezdését jelented be (a terveket is fel kell tölteni az elektronikus építési naplóba), ott biztosan megnézik, hogy megvan-e minden papír ami a házhoz kell...
Az egyik része: ha nincs engedély, csak bejelentés, akkor én szomszédként, hogyan jelezhetem, hogy nem kívánom (így) oda ezt az objektumot?
A másik: téglaháznál eddig is úgy volt, hogy ÉMI engedélyes anyagból (tégla) akár én is pakolhattam volna a saját házam (nyilván valami felelős építési vezető irányításával).
Ez gerendaháznál biztosan nem így volt 3-4 éve! Ott a teljes rendszernek kell ÉME engedélynek bírnia (azaz fal, födém, tető struktúrának). Csodálkoznék, hogyha az EU előírások egyre szigorodnak a szigetelés és biztonság miatt, a hazai meg engedékenyebb lenne...
viszont most nincs már építési ENGEDÉLY, csak bejelentés :-)
de ez biztos nem ilyen egyszerű a Nagybetűs Bürokráciában.
az építészek a tervezés során standard, bizonylattan rendelkező anyagokat terveznek be, standard teherviselő szerkezeteket írnak elő. ezért nem kell külön gondot fordítani arra, hogy ellenőrizzék, a ház egyben marad-e. az egyedi anyagokból, egyedi szerkezetekkel épülő házaknál van értelme az ellenőrzésnek. rönkház kivitelezővel még nem találkoztam, de a kőművesek a saját kútfejükből elég nagy ostobaságokat tudnak ám csinálni, és persze rendkívül önérzetesen. mondom neki, kétméteres fesztávnál a boltívet nem körzővel rajzoljuk. de ő így szokta. igen, egy méteren még elmegy a körzővel, két méteren már nem. mondom: ha nem súlygörbére rakja a boltívet, nem fogom kifizetni. ez hatott. morogva, de megcsinálta. szóval az ácsok talán józanabbak, de ez csak megelőlegezett bizalom.
