A windowszal ügyében mi megjártuk a lélek hosszát és országok útjait, ugyanis könyveinkben gyakorta le kellett írni ezt. Menet közben jöttünk rá,, hogy ez így szabályos. Hogy jó-e így, hát nem tudom, de nem is érdekes, mert - ahogy igényled - következetesen ezt alkalmazzuk.
Amúgy egyszer piszkosul megkritizáltak, mert a Micrsoft Press Computer Dictionary címet Számítógép-szótárnak magyarítottuk. A kritikára a kötőjel adott okot. Ezzel együtt, úgy éreztem, ide kell a kötőjel, mert így fejeződik ki az, amit ki akartam fejezni. Ezt értem az alatt, hogy alternatív megoldásokat kell engedélyezni.
Ami meg a nyelvek hangzását illeti: magyarul kifejezetten jól lehet verset írni. Jól hangzó verseket.Persze, ha egy vers jól hangzik, abban benne van a jelentése, a tartalma is. Szvsz inkább ezen az alapon kellene ítélkezni (Ősz húrja zsong, jajong, busong).
Én sem mondom, hogy a szabályzatot egy szó miatt meg kellene változtatni, csupán azt, hogy ez esetben motivált az eltérés tőle (ezt vezettem le, miért). S tudálékoskodónak már csak azért sem tartanám, mert a weben nagyobbrészt így is használják. S attól sem botránkoznék meg, ha egy lapon látnék Windowsnak-ot meg Windows-zalt (ha egyébként következetesek lennének a könyvben).
Máskülönben Te is azt írtad, hogy növelnéd az alternativitás lehetőségét. Én ezt többek közt épp az efféle rugalmasságban látom érvényre jutni. Ahogy a szabályok általában, az utolsó nem hangzó betűjegy kritériuma sem egy tökéletes valami.
( A de gustibus non est disputandumot elfogadom, zárójeles megjegyzésnek azért érdemesnek tartottam, igaz, én már csak ilyen offolós belekotyogó vagyok, ami ha kényelmetlen, elnézést. (Továbbkotyogva, a zárt e-éhez fogható objektív(nek tűnő) érvelés szokott állni a finn nyelv hangzásának hagyományosan kifejezetten pozitív megítélése mögött, ti. hogy abban milyen sok a magánhangzó(előfordulás).) Nagyon korrektnek tartom, hogy az utolsó mondatban megismételted azt a bizonyos állításodat: én inkább előbb vagyok kozmopolita, s utóbb nacionalista, semmint inkább. Másképp: előbb vagyok ember, mint magyar, de azért magyar vagyok. )
Ezeket a témákat, amelyeket felvetsz, elég rendesen végigtárgyaltuk már itt is korábban. Amiket itt írsz, azokkal nagyobb részt azért nem tudok vitatkozni, mert szinte valamennyi felvetésedet én korábban már valahol publikáltam, kezdve a fájltól, végezve a csippel, ami miatt még összeütközésbe is kerültem az MHSz szerkesztőivel, mert a javaslatom ellenére vették fel a lapka helyett a csipet. A bájt kettősségét elvető cégeket sorolhatnád. Amikor az ezzel kapcsolatos javaslatomat az MJSz szerkesztőinek megtettem, jó néhány, különböző irányzatot képviselő szakembert megkérdeztem.
Azt, hogy részt vettél a MS lokalizációban, jó dolopg, de a terminológia alakításában is részt vettél? Ugyanis azt a lokalizálók készen kapják (nekem is megvannak az adatbázisok). Ezzel együtt, ami a KB-ot illeti, ha te azt kB-nak tudod, megintcsak az MS-lokalizáció következetlenségét mutatja. A Word fájlkezelő paneljaiban az bizony KB (én ugyanis használom is, tanítom is a magyar változatokat).
Tevékenységem során (könyvkiadás) számos alkalommal találkozom új terminológia létrejöyttével, néha bele is szólok, inkább elvi alapon, mint konkrétan. Ez főleg a .NET területén hozott új terminus technicusokat (lokalizálásáról egyelőre nincs szó).
Úgy látom, a directory kapcsán, hogy az utóbbi időben kicsit lemaradtál, ugyanis azt már kb. 3 MS generáció óta (de a Windows 2000-ben már bizonyosan) címtárnak nevezik, és ekkép is lokalizálják.
Ja, és erre hivatkozva pl. a merevlemezgyártók nem is a 1024-es szorzójú MB-ot és GB-ot használják, hanem az 1000-est, ezért van, hogy ha veszel egy 120 GB-s vinyót, kiderül, hogy az valójában csak nagyjából 112 gigabájtos :-) (ami azért nem kevés, kb. 7,5% veszteség) És megvan a mentségük: ők nem azt írták, hogy 120 GiB, hanem azt, hogy 120 GB.
A Bordeaux végén nem néma a betű, hanem az adott betűkombinációt (eaux) a magyarban szokatlan módon ejtik. De ha ez nem győz meg, vegyük az Isabeau (izabó) nevet. Persze lehet erre is mondani, hogy néma az u a végén, de hibás indoklás lenne.
A MS lokalizált verzióiban a kilobájt jele kB, nem KB (bár erre is megvolt a MS verziója, miszerint a k a decimális, a K a bináris ezert jelenti (utóbbi valójában 1024), de később az SI kihozta a bináris kilo (meg, stb.) (kibi, mibi rövidítve ki, Mi tehát kibibájt = kiB, mibibájt = MiB). Viszont nem tartok értelmesnek egy olyan helyesírású szót, amit a szakma (nemcsak a MS, minden nagyobb számtech cég, az elmúlt mintegy 10 évben mondhatni mindegyiknek dolgoztam hosszabb-rövidebb ideig, persze nem alkalmazottként) egy emberként vet el, és használ helyette mást (byte - bájt).
A névelőhasználattal (illetve nem használattal) egyetértek, ez ellen én is kikeltem párszor. Az összes kijelölése helyett olyakor a Mindet kijelöli változat szerepel, bár én ezt legalább olyan hülyeségnek tartom, ha rajtam áll, én felszólító módban és E/2-ben (Jelölj ki mindent vagy Jelöld ki a összeset) fordítottam volna az utasításokat, ahogy az angol is használja ezeket, mivel ezek nem kijelentések, hanem felszólítások, utasítások.
(Én mondjuk, bár a Win98-tól a Win2003-ig és az Office2000-tól az Office 2003-ig mindegyik programjuk fordításában részt vettem, nemigen használok magyar szoftvert.)
Persze a számítástechnikai magyarírásokkal lehet bőven vitatkozni, kezdve az operációs rendszertől, ami mellényúlás, folytatva a fájllal, ami üti a magyar nyelvet (jl-végződés) egészen a csipig, ami szimplán marhaság (és ami helyett szerintem egész jó a lapka - szerintem amit lehet, nem ártana nem a kiejtés fonetikus átírásával magyarítani, hanem már meglévő magyar szavakkal, a fájl pl. remekül lehetne irat vagy akta, ahogy a folder mappa lett). De ökörség - illetve félrefordítás - a directory is, mint könyvtár, holott az valójában címtár, címjegyzék (pl. telefonkönyv).
De szerintem ez egy teljesen más terület, bár lehet, hogy érdemes lenne nyitni róla egy topicot (rovatot?).
A Windowszal írásmódja megfelel a magyar helyesírási szabályoknak, amely azt mondja ki, hogy kötőjelezni csak akkor kell, ha néma (nem ejtendő) betűre végződik. A szabály nem vonatkozik a másképp ejtett hangokra. A Bordeaux ezért nem analogonja a Windowsnak, mivel utóbbi végén nem néma a betű. Szerintem az utóbbi eset (Windowsnak), nem is csípné a szemed, a Windowszal esetében az ellenszenv az s+z találkozás miatt van. E tekintetben tehát a vaszár-ral teljes a hasonlóság.
Ami az esztétikai szempontokat illeti, de gustibus non est disputandum, mondja a latin, és kinek a pap, kinek a papné, mondja a magyar. Szerintem az, hogy külföldön vagy idegen nyelvűek monotonnak tartják a magyar nyelv hangzását, érthető, de ösztönös megnyilvánulás (mondhatnám primitív). A zárójeles erős szó mindenképpen visszautal arra, hogy az ember ösztönösen idegenkedik az olyan beszédtől, amelyet nem ért. Tessék pl. emlékezni, hogyan gúnyolják Tolsztoj Háború és békéjében az orosz parasztok a francia beszédet. Kifogás mindig van, de a magam részéről nem tartom normális dolognak, hogy azért próbáljunk beavatkozni saját nyelvünk természetes alakulásában, mert az valami külföldieknek nem tetszik. Ehhez szeretném hozzátenni megint, amit korábban már mondtam: inkább kozmopolita vagyok, mint nacionalista.
Az MS lokalizált változatait inkább védeni szoktuk a támadások ellen, nem mintaként kezelni. Jellemző módon a kilobyte (mértékegység) r9vidítését KB-nek jelölik, pedik a kilo mértékegység-prefixum rövidítése az SI-ne kis k. Igaz, hogy ezek a számítógépes mértékegységek nem szerepelnek az SI-ben, de a szaknyelvi következetesség megkövetelné, hogy az elvek egységesek legyenek.
Arra, hogy az MS nem feltétlen minta, bizonyítékként hadd hivatkozzam például a Word menüje Súgó parancsában szereplő Microsoft Office Word névjegye nevű parancsra, melyből nekem hiányzik a névelő. Szóvá is tettem, amire azt a választ kaptuk, hogy valamilyen tanácsadó (gondolom, nem magyar) irányelként adta ki, hogy nem kell névelőt használni. Megjegyzendő, a névelő használatában a Word következetlen: pl. a Szerkesztés menüben Az összes kijelölése parancs szerepel, ugyanebben a menüben feljebb Tartalom törlése.
Nekem a mi nyelvjárástanárunk (Szabó József) úgy adta elő ezt a dolgot, hogy a zárt e-s nyelvváltozat egy objektíven mérhető szempontból mégiscsak szebb: variábilisabb. S itt előjöttek azok az ismert külső megfigyelések a magyar nyelvről, miszerint az milyen monoton hangzású a sok e miatt. És ezt a jelenséget (ami az agglutináló és harmonizáló hajlamból ered) a zárt e ellensúlyozza.
Én személy szerint ezt szkepszissel fogadtam, bár a változatos = szebb-bel nem nagyon tudok vitatkozni. (S az is igaz, hogy előadásában nem volt preskriptív felhang.)
A magyar esetekben nincs mit tenni, a Windowszal esetében viszont volna elég motiváció. Éppen abból fakadólag, ami miatt a Bordeaux-bant is külön írjuk. Én pedig úgy tudom, hogy a szabályzattól való motivált eltérés általánosan támogatott.
Na, ezt úgy értem, hogy a kötőjelesen ragozott idegen szavak körét alkalomadtán kicsit kibővíteni egy másik felmerülő probléma miatt. (Tehát nem homlokegyenest szembemenni...)
„Néhány kiadó a szabályzattal szembemenve így is tesz” Tegye nyugodtan, szíve joga. De lehet, hogy nekem is lesz egy véleményem erről a kiadóról (jelesül tudálékoskodónak fogom tartani őket)
Kicsit védeném a Windows-zalt.
A Windowszal nem teljesen analóg a vaszárral és társaival, amiket Kis Ádám felhozott. A magyar példákkal elsősorban éppen az a baj, hogy magyarak (nem beszélve arról, hogy az összetett szavak is helyből kiesnek). Az írásmód két lehetséges ejtése közül csak az egyik értelmes. A Windowszal esetében viszont az idegen szó miatt nincs is igazán íráskép szerinti ejtése (ill. fordítva) a szóalaknak. A szótő idegen, a rag magyar, s ebből egy olyan hibrid írásmód alakul ki, amiben ráadásul még az ismert homonímia (mi ez? homográfia?, vagy fonológiai homonímia?) is bezavar.
A magyar esetekben nincs mit tenni, a Windowszal esetében viszont volna elég motiváció. Éppen abból fakadólag, ami miatt a Bordeaux-bant is külön írjuk. Én pedig úgy tudom, hogy a szabályzattól való motivált eltérés általánosan támogatott.
Úgyhogy tudálékoskodónak semmiképp nem tartanám, ahogy nem is tartom, merthogy a weben rendesen alternál is.
Ezzel csak az a baj, hogy a fájlméret ugyanaz a nyolcbites bájt, amit máshogy írnál. Hidd el, ezt azért a MS-nál jobban tudják. Az on-line-ra és társaira mi a mentség?
Persze, nem akarom én sem deminuálni a probléma jelentőségét, csak arra gondoltam, hogy ha mindenkiről kiderülne a kriptoantiszemitizmusa, akkor teljesen súlytalanná válna Kodályé. Nagyapám, aki egyébként holokauszttúlélő volt, keserűen idézgette néha azt az állítólag Eötvös Károlytól származó mondást, miszerint "Magyarországon az tekinthető antiszemitának, aki a kelleténél jobban gyűlöli a zsidókat". Kodály enyhe antiszemitizmusa teljesen általános és tömeges volt a maga korában, és félő, hogy annak lenne számítható ma is. Persze ettől még antiszemitizmus, igaza van Kis Ádámnak, teljesen egyetértek. De nem akarok többet offolni erről, ezen a problémán úgy sem lehet segíteni. Ha még a holokauszt sem volt elég ahhoz, hogy megérjük azt, amit a költő remélt: "az utolsó antisémita kitömve"...
„nem túloznám el a dolog jelentőségét abból a szempontból, hogy Kodály e megjegyzéseit nem abban a tudatban írta le, hogy azok egyszer publikálásra kerülnek.” Ez számomra éppen növeli a jelentőségét: ugyanis ez mutatja, hogy őszinte vélemény és nem a nyilvánosságnak szóló szerep. A rejtőzködés pedig jól alátámasztja, hogy miként a nyelvművelés környékén annyiszor latens társadalmi vonatkozású indulatok manifesztálódnak valamely nyelvi jelenség elleni gyűlöletben.
Egyébként az is keményen minősíti ezeket a feljegyzéseket, hogy van köztük, amely egyértelműen a holokauszt után keletkezett. (A többség datálására sajnos a kiadvány nem tett kísérletet.)
Nem olvastam, mint jeleztem, távol tartom magam a témától. Azonban ismerem a reflexiókat. Ezért kérdeztem, amit kérdeztem.
Amúgy a rumcival folytatott vitádhoz annyit szeretnék hozzátenni, hogy az, hogy Kodálypéldául fellépett a zsidótörvény ellen, nem zárja ki, hogy antiszemita legyen. Nem látok feltétlen összefüggést az antiszemitizmus és a gázkamrák között, abban az értelemben, hogy minden antiszemita egyetértett és azonosult a zsidók elpusztításával.
Rumci nem azt mondta Kodályról, hogy felelőssége lenne a holokausztban, hanem azt, hogy nem szerette a zsidókat. Ez utóbbit demonstrálták naplójegyzetei. AEz tökéletesen összhangban áll azzal a mentalitásával, amely valamely dialektus használatának vagy nemhasználatának minőséget tulajdonít.
Bár ne lett volna az antiszemitizmusnak annál élesebb megnyilvánulása, hogy valaki(k) gúnyolták vagy elítélték a zsidós beszédmódot. Azonban attól még ez is antiszemitizmus.
Nem olvastam, mint jeleztem, távol tartom magam a témától. Azonban ismerem a reflexiókat. Ezért kérdeztem, amit kérdeztem.
Amúgy a rumcival folytatott vitádhoz annyit szeretnék hozzátenni, hogy az, hogy Kodálypéldául fellépett a zsidótörvény ellen, nem zárja ki, hogy antiszemita legyen. Nem látok feltétlen összefüggést az antiszemitizmus és a gázkamrák között, abban az értelemben, hogy minden antiszemita egyetértett és azonosult a zsidók elpusztításával.
Rumci nem azt mondta Kodályról, hogy felelőssége lenne a holokausztban, hanem azt, hogy nem szerette a zsidókat. Ez utóbbit demonstrálták naplójegyzetei. AEz tökéletesen összhangban áll azzal a mentalitásával, amely valamely dialektus használatának vagy nemhasználatának minőséget tulajdonít.
Bár ne lett volna az antiszemitizmusnak annál élesebb megnyilvánulása, hogy valaki(k) gúnyolták vagy elítélték a zsidós beszédmódot. Azonban attól még ez is antiszemitizmus.
Kedves rumci, ne haragudj, nem tudtam, hogy ilyen komoly választ írsz. Köszönöm fáradozásodat, bár amit írsz, nem tölt el örömmel, sőt elkeserítő ez a tapasztalat, de azért nem túloznám el a dolog jelentőségét abból a szempontból, hogy Kodály e megjegyzéseit nem abban a tudatban írta le, hogy azok egyszer publikálásra kerülnek.
Nem is az a lényeg, hogy mikorra készül el az új szabályozás, hanem a módszere. Ugyanis, ha szvazásos-népszavazásos alapon fog készülni ez is, akkor a kifogások is megmaradnak. Senkinek nem fog tetszeni, mert a véleményével-javaslatával egyezőek belkerülését természetesnek veszik, az ellenkező esetet sértésnek. Pedig a szavazásos módszerrel készülő szabályzatok jellemzője, hogy vannak homlokegyenest ellenkező javaslatok, nem lényegtelen támogatással.
Csak tippelek: kb. tíz év múlva fog kijönni A magyar helyesírás szabályainak 12. kiadása. Az előmunkálatok már megkezdődtek.
A „nép” igényeit azt hiszem, inkább nyelvi korpuszok elemzése alapján érdemes figyelembe venni, erre szerencsére egyre nagyobb súly fektetődik.
Egyébként szidhatod az MHSz.-t, de épp a citált példák jó része olyan, ami belekerült az AkH. 11. kiadása 12. lenyomatának szótári részébe is, tehát a legszűkebben vett szabályozásnak is része.
„Ezt komolyan mondod vagy csak indulatból?” Ilyet sohasem mondanék indulatból. Egyébként is semmi indulat nincs benne. Hacsak az alábbi szövegek miatt nem. De azok miatt azóta, amióta olvastam, azaz tíz-egynéhány éve, és csak nem akar alábbhagyni.
„de van erre forrásod?” Természetesen. Engem is megdöbbentett anno, miket írt. (Bárczinak a citáltad szövege habkönnyű ezekhez képest.)
Tehát az alábbi műből idézek: Kodály Zoltán: Magyar zene, magyar nyelv, magyar vers. Kodály Zoltán Hátrahagyott Írásai. Szerk. Vargyas Lajos. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1993. (Figyelemre méltó a kiadás éve: tán ekkor volt az utóbbi évtizedekben a legantiszemitább a közbeszéd.)
Ezek posztumusz kiadott jegyzetek, tehát semminemű (ön)cenzúrának nem lehetett bennük nyoma, ezért sajnos a leghitelesebb források Kodály világnézetéhez. (A kurziválás és a szögletes zárójel használata a kötet apparátusát képezik, a kapcsos zárójelek a saját beszúrásaim.)
313. lap Zsidó: feltűnés, egyéniség, érvényesülés, „másképp”, a nyájszerű belesimulás [ellen?] (Pedig a nagy szónok stb. mind arra törekszik, hogy úgy beszéljen, mint a többi.) „Küzdelem” tudatos? A nyelvszokás nivelláló hatása ellen? Nyelv féltudása. Tanuljunk meg egészen magyarul! (Wagner: Jetztheit) [Ugyanott {= Adria sárga notesz} a 30. lap hátán. „Nagy szónok”-Rákosi.]
319. lap {…} Filharmóniai műsor még 1896-ig (?) kétnyelvű: zeneértők nem tudtak magyarul. Kapard meg a pestit: kibúj a német. Zsidó is volt jó, Balassa, Beregi. [Egy – nyelvészeti? – munkaértekezlet feltépett meghívóján.]
Rádió-nyelv 1 Általában a nylev. Scherz bácsi [= egykori bemondó] „offiziers ungarisch”-a óta töretlen hagyomány, hogy a bemondók ne beszéljék az igazi magyar nyelvet, hanem a többé-kevésbé degenerált, idegen fonetikai elemekkel vegyes értelmiségi nyelvet. Ennek országos hatása. A naiv nép fiatalja azt hiszi, ez a művelt beszéd, és ahhoz méri az idősebbekét, korrigálja szüleit. Parasztosnak bélyegzik az igazi, jó fonetikát. {…} [Egy noteszlap két oldalán {…}.]
320. lap {…} A legelső bemondó, Scherz bácsi „Offiziers ungarisch”-ának árnya borul a mai bemondók beszédére. Valami idegenszerű mindegyikében van, ha nem egyéb, az a szintelenség, ami a szofokrácia kiejtését minden korrektsége mellett jellemzi. {…} [Egy vékony áttetsző lap mindkét oldalán ceruzával.]
Pesti nyelv Pesti nyelv = rossz nyelv. Párisi = jó nyelv. „Magyar” (= pesti) operett magyartalanság tárháza zeneileg, szövegileg. Pest külön ország, nagyrészt összeesik egy másik „állam az államban”-al {!}: zsidóság. Temetők egymás mellett, fallal leválasztva, de a németségben egyek. Élnek elegen kifogástalanul beszélők. Pesti nyelv pejoratív, cockney, műveletlen. Pesti műveltek cockney-ja fordított Pygmalion. (Londonismen) pestizmus, pesti nyelv: nyelvünk pestis, megrontja az országét, [ a ] teljes hangkészletű beszédet tájszólásnak minősíti – ezzel fejtetőre állítja.(Ignotus: angol nyelv – Horváth: Nemzeti színhá, Kemenes Világ 1920-as év 190-ban még tanultak héberül. Zsidós: paptanáraink héber nyelvet ismerve magyarázták: zsidó iskolatársaink kiejtésében a torokhangok a héberből erednek. Molnár Antal még gimnazista korában levelet írt Tóth Bélának, hogy ne gyötörjék héberrel a zsidó tanulókat. Tóth Béla egy esti levélben síkra is szállt ellene. Ma? Zsidós beszéd. Ének nyelven alapul. (Stockhausen). Degenerált nyelven csak degenerált ének [szólhat]. Pesti nyelv = elhangolt zongora, némely hangja nem is szól. {321. lap} Teljes magyar nyelv ma főképp Pannóniában [és a ] világ négy táján (székely, palóc, Csallóköz, Bácska mind azt beszéli). Másképp Debrecen, az is jó, de egy hang hiányzik a színskálából, egy húr a hegedűről. {Lóci, remélem, figyelsz.} Eger is jó lehetne, ha megszabadulna a pesti nyelv zsarnokságától. Kultúr-terror. [Négy kockás noteszlapon.]
322. lap {…} Nagyszombati gimnázium jó nyelvi környezet volt. 1) tanárok nagyobb része 2) tanulók Csallóköz. Önképzőkör, szavalás oly tökéletes beszéd emlékei. Nagy G., Csenkey – helybeliek tótos-németes-zsidós beszéde elütő, de mindenki érezte, mi a helyes. {…} [Egy kockás noteszlap mindkét oldalán tintával.]
Egyébként Kodály az egy e-jűséghez hasonlóan támadja a jambust is, mint idegent, és József Attilát is megrója, hogy az Eszmélet pl. a Bob herceg dallamára illeszkedik.
Szóval remélem, hogy meg tudsz győzni arról, hogy tévedtem, túlérzékeny vagyok, és mi sem állt távolabb Kodálytól, mint az antiszemitizmus, de félek, nem lesz így.
Gyurgyák opus magnuma a témában alapmű, amelynek precíz tényközlését ezen a ponton Ungváry is megerősíti (Ahasvérus és Shylock). Rumci hallgatása, úgy tűnik, egy confessio peccatoris-szal ér fel.
A Magyar Helyesírási Szótár pozitív szabályozóeszköz: ami benne van, azt lehet úgy írni, de egyúttal nem zárja ki, hogy egyrészt ezek közül egyeseknek lehessen más írásmódja, másrészt azt sem állítja senki, hogy ez teljes lenne.
Konkrétan.
byte - az MHSz zárójelben közli, hogy ez számítástechnikai mértékegység. Ebben a minőségében írandó ezen a módon, megkülönböztetve az általános használatú bájt-tól. Például, az IBM számítógépei bájtszervezésűek, egy bájt mérete 8 bit, ezzel szemben egy adott dokumentum mérete 2152 megabyte.
Az informatikai kifejezések megalkotásának lektorálást a helyesírási bizottság rám bízta. Ez a megbízás könyvkiadói, szótárkiadói és 1973-ban megkezdett (elméleti és gyakorlati) terminológiai munkásságom ismeretén alapult. (Megjegyzendő, hogy a *csip (áramköri lapka) vonatkozásában a véleményemet a szerkesztők felülbírálták).
Amit Bárczi bírálatáról írtál, a legerősebb ellenérv a véleményeddel szemben. Az ë használatában meglehetősen jelentős területi ingadozás van az országban.
Az pedig, hogy hallottál embereket ë-zni Miskolcon, semmit nem jelent. Bizonyára hallottál Szewgeden is e-ző és ë-ző embert. Az ilyen egyedi megfigyelések nem bizonyítanak semmit.
Ne Budapestből indulj ki, hanem az országból. Az ly pedig - ahol ejtik - nem azonos a hosszú j-vel, mivel annál rövidebb, a sima j-nél viszont hosszabb. De menj el az említett területre, és ha meg nem is hallod (mert nincs hozzászokva a füled), vedd föl, és számítógépes hangfeldolgozó programokkal lemérheted századmásodperc pontossággal.
