Hát ez nem segített sokat. Illetve annyit, hogy a részközgyűlés döntési hatáskör és vagyonfelügyelet szempontjából nem jó semmire, mintha az egész fogalom csak arra lenne jó, hogy nem max. 1200, csak max. 300 ember befogadására alkalmas helyet kell keresni a közgyűlés megtartásához.
27. § (1) A közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet.
(2) A közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. Abban a társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani.
(3) A legalább egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot, illetőleg a számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk; az intézőbizottság elnökének jogállása és felelőssége azonos a közös képviselő e törvényben meghatározott jogállásával és felelősségével.
29. § (1) A közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról a tulajdonostársak az összes tulajdoni hányad szerinti legalább 4/5-ös szavazattöbbséggel határoznak.
30. § (1) A közgyűlés a határozatával a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául.
(2) A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni
33. § (1) A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban - jól látható helyen - ki kell függeszteni.
(2) Sürgős esetet - így különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását - kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni
35. § (1) Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani.
41. § (1) A szervezeti-működési szabályzat a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések formájában is meghatározhatja; ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési körzeteket.
(2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. A részközgyűlések megtartására a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni
42. § (1) Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.
Én nem olvastam a társasházi törvényt, de tudom, hogy egy másik tarsasház hogy működik:
A közgyűlés meghatározza az éves költségvetést, közös képviselőt és számvevő bizotságot választ. A költségvetésben benne vannak a tervezett felújítások tételesen és keretösszeg a hibák javítására. Ezt a tervet egyben hagyják jóvá a lakók, nem pedig a tételeket egyenként. Az igaz, hogy a közgyűlésen vannak viták például arról, hogy a homlokzatot vagy az ereszcsatornát újítsuk fel, és ilyenkor ha van módosító indítvány akkor arról külön szavazunk.
Az elfogadott költségvetést és tervet KELL a közös képviselőnek végrehajtania, kisebb összegeket utólag, nagyobbakat előzetesen jóváhagy a számvevő bizottság. Ha terven felüli tétel van, akkor újabb közgyűlést kell összehívniés szavaznak a lakók arról h mi legyen. Szó nincs arról, hogy a második emelet hirtelen kitalálja, hogy akkor most körfolyosó felújítás, de azonnal és akkor gyerünk szavazni. Ez működik, bár kétségtelen h ha van egy többség akkor az blokkolni tud mármit és ez tényleg így van, mert a nyugdíjasok elegen vannak ahhoz, h például a homlokzat felújításra ne tegyenk félre.
Ha itt a többség arról fog szavazni h ne legyen kertgondozás akkor lesz egy dzsungel az udvaron a többség akaratából. Szomorú dolog de így működnek a társasházak.
A részkögyűlések abból a szempontól valóban jók h egy kisebb közösség könnyebben fog dönteni bármiről.
Szerintem az ígéreteket hagyjuk mert azokat vagy betartják vagy nem. Nem megfogható és nem is jogi kategória. Az építési tervben szerepelt a 'hátsó' kijárat a Kondorosira? ha igen akkor van miről beszélni ha nem akkor meg nincs sajnos. Már egyszer anno írtam, hogy elegendő parkolóhely van a lakóparkon belül (üresen kong a mélygarázs nagy része) tehát a parkolási kötelezettségét (amely kötelezettség le is van írva önkormányzati rendeletben) teljesítette a shofar. Egyetlen gond van. Olyan drága a mélygarázs, hogy rengetegen nem veszik meg (köztük én sem). És most sem akarják olcsóbban adni. Szóval ezzel nem lehet mit tenni egyelőre.
Ps- Tájékozódtam mielőtt megvettem a lakást, éveken át követtem az építést is mert a környéken laktam, de a rendezési tervet valóban nem láttam a szerződés alírás előtt, utána már igen. Viszont az építési tervek azóta sem kerültek a szemem elé.
Talán most már megérthetitek az régi ittlakókat is ezután. A rendézesi tervet a lakópark építése elött kellett elfogadnia az önkormányzatnak amit elötte a helyi lakókkal egyeztetni kell. Ez olyan 2000-2001 körül volt, az elfogadás 2002 elején. Na már most az itt lakók már akkor jelezték, hogy egy több száz lakásos park nagy forgalmat fog generálni, nem lesz elég parkoló stb. Erre kaptuk azt a választ, hogy a parkolás telken belül lesz megoldva és park forgalma nam egyedül a CSurgói úton lesz elvezetve, hanem Kondorosin (és az új hídon) keresztül is, merthogy arra is lesz autós kivezetése a parknak. Értelemszerűen nakümk sem érdekünk hogy az Andor utca felé megnyíljon a Kondorisi út, és ez nem is lesz így.
"Senki meg sem mutatta nekem. Se szerződéskötéskor és se máskor hivatalosan. Ez persze a saját problémám, de gondolom vagyunk ezzel páran akik nem is látták ezt a tervet és úgy vették meg a lakást."
Igen. Ez valóban a Te problámád, bármikor megmnézhetettd volna akár az önkormányzatban akár a önkormi honlapján stb. Mielött sok millió ft-ért veszek valamit nem árt tájékozódni.
Ezek után az építtető szépen elsunnyogta a hidat meg a hátsó kijáratot és a parkolókat is jó drágán adta. Ezzel szépen meghazudtolta önmaga igéreteit, a forgalmat a Csurgóira vezette, a parkolás nem megoldott. Ezek után gondolom érthető miért tiltakoztak a lakók a használatba vételi kiadása ellen. Nincs más eszköz az ígéretek betertására. Amikor az új lakásokat vettétek volt egy érvényes rendezési terv, így vettétek meg. Áláírást gyűjteni szerintem azért lehetne, hogy az akkori igéreteket tartsák be. Nincs értelme az új lakások értékcsökkenéséről beszélni. Szerinted a régi jóval alacsonyabb épüéetek ezzel jól jártak? Csökkent a beneapozás, nőtt a forgalom, az utcában nem lehet megálni, nem beszélve az építkezés alatti koszról, porról. Nem ellenségek vagyunk higgyétek el, csak más szemszögbőé látjuk a dolgokat, mások voltak az igéretek.
Tudjátok, mire gondoltam? Az Alapító Okiratunk szerint lesznek részközgyűlések. Ezek praktikusan nyilván olyan dolgokra jók, hogy a Dió lakói dönthetnek a lépcsőházuk kifestéséről, ami viszont az Orgona-belieket nem annyira érdekli.
Na de ha a Dió ki akarja festeni a lépcsőházát, ahhoz a közösség pénzéhez kéne nyúlnia - hiszen ezért fizettek bele. Viszont a részközgyűlés (a tulajdonosok egy bizonyos hányada) szvsz nem dönthetne az összes tulajdonos által "felügyelt" pénzeszközökről. Vagyis azt sejtem: jogilag is úgy a legtisztább, ha a működési költségek és a felújítási alapok külön vannak kezelve.
Renezési terv: alig hiszem, hogy minden egyes ideköltözőnek engedélyeznie kell a rendezési tervet... :) Abban viszont biztos vagyok, hoy ha valakit érdekelt az ideköltözése előtt (netán az abban szereplő dolgok hatással bírhattak a leendő döntésére), akkor vette a fáradságot, és utánanézett az önkormányzatnál. Legalábbis a lehetősége megvolt rá.
Végigolvastam mégegyszer a beírásokat, de nem találtam sehol arra utalást, hogy valaki azt mondta volna, hogy az egyik épületnek legyen felújítási alapja a másiknak meg nem. Itt nem erről van szó.
Igazad van, a közös költség a közös ügyeink intézésére van. De ha valamit javítani kell, azt a társasházi törvény szerint a lakók többségének meg kell szavaznia vagy jóvá kell hagynia. Nem úgy működik, hogy valaki valamit kitalál, és azt meg is csináltathatja.
Nos ez itt a probléma, és ebből adodtak az ellehetetlenült helyzetek, és erről levelezgettünk korábban. Ha a dió lépcsőházát ki kell festeni, de a 300mittudoménhány lakás zöme ezt nem szavazza meg, a társasházi törvény értelmében a festést nem lehet megcsinálni.
A napkollektor nekem már túlzottan optimista ötlet. Persze jó gondolat, de túl nagy ugrásnak érzem egyelőre.
A net az nem túl bonyi, venni kell egy böszme nagy vonalat, kell egy access point (ez lenne az antenna meg a host is egyben), meg kell még 1 router is. Meg még pár dolog, amiket most nem sorolok fel. Azonban:
- max. 2007db állomás csatlakozhat egy hozzáférési ponthoz. - az egyidejű kapcsolatok használatával gyak. hatványozottan megnő az ütközések száma - így kb 20-25 egyidejű kapcsolat lehetséges. -vasbeton meg a fémgőzölt ablakok gyakorlatilag falat állítanak a 2.4Ghz-es jel útjába (mikro meg a vezeték nélküli telefonok is zavarhatják)
Ezekkel számolni kell.
WPA-val meg lehet oldani a hozzáférés titkosítását. (nálam is így van konfigolva a WLAN). Kliens oldalra meg elég egy WLAN kártya meg egy kis konfig kell és kész.
Bele lehet vágni, de ehhez meg kell tervezni az egész hálózatot, ez igényel pár napi munkát. Ha a műzsaki tervek megvannak akkor készíteni kell egy pénzügyi tervet is (ezt én már számolgattam és baromi jól járna a társasház). Ezek után el kell indítani a marketing hadjáratot a lakók felé és ha van elég jelentkező akkor GO. A fizetést és elszámolást a közös költségen keresztül teljesen korrektül meg lehet oldani.
Én nem fogtam el semilyen rendezési tervet. Senki meg sem mutatta nekem. Se szerződéskötéskor és se máskor hivatalosan. Ez persze a saját problémám, de gondolom vagyunk ezzel páran akik nem is látták ezt a tervet és úgy vették meg a lakást.
Értem a nemtetszést, és egyet is értek az elmélettel, de ne feledjétek, hogy a környéknek készült egy rendezési terve, ami annak rendje-módja szerint nyilvánosságra lett hozva az elfogadás előtt, majd el lett fogadva. Attól tartok, nincs nagyon mi ellen tiltakozni, avagy nem aláírásokat kell gyűjtögetni, hanem megkérdezni mondjuk az önkormányzatná, hogy mi kell ahoz, hogy módosítsák a rendezési tervet. Ha arra azt mondják, hogy aláírásgyűjtés, akkor hajrá.
A közös költség a közös ügyeink intézésére van, abból senkinek nem lehet kivonni magát azon az alapon, hogy ez most épp nem az én tetőm ázik (nincs gyerekem, nem használom az udvart, nem dobok annyi szemetet a kukába, nem kapcsolom fel a villanyt a folyosón, földszinten lakom, nem is lakom itt, stb)
Ez egy teljesen ésszerű egység. Vannak ugyan egymástól elválasztható részek, de most komolyan gondoljátok, hogy az egyik épületnek lesz felújítási alapja, a másiknak meg nem???
Ne vicceljetek! Azon kellene gondolkodnunk, hogy napkollektorokat tegyünk a KÖZÖS tetőre és gázt spóroljunk meg.
Az előbb már írtam, hogy 90% valószínűséggel juharfa, a platánnak másmilyen a kérge, de elég messziről láttam:). (szóval lehet, hogy csak azért tünt egybefüggőbnek a fákkérge) Majd holnap megnézem őket közelebbről:)
Ez egy nagyon rossz példa: "Elkezd beázni a Dió épület tetőszerkezete és szted a közösen befizetett közös kötségből majd minden épület hozzá fog járulni a felújításhoz? Hát nem. Akkor mi lesz? Semmi, nem lesz megcsináltatva. Kész, ez van. Amortizálódik, ázik továbbb, max 1-2 lakó összefog és saját zsebből megcsinálják."
A társasház úgy működik, hogy a közös pénzből költenek a szükséges közös dolgokra.Nem kell ahhoz népszavazás, pláne nem a másik épületek hozzájárulása!!! ahhoz, hogy a feltétlen szükséges javitásokat pl. a Dió épület beázását - amit példaként felhoztál - megcsináltassák.Van egy pl. minden épület által delegált egy főből álló intéző bizottság, nevezzük felügyelő bizottságnak, ez a bizottság dönt az ilyen kérdésekben.A te megközelítésed szerint valóban nem működne egy társasház, még két épület esetén sem. Remélem nem igy lesz.
Hát remélem,hogy tényleg megoldható. Engem ezek a leválási koncepciók ijesztenek meg egy kicsit. Bár igazából a házak még jó pár évig garanciálisak, ez magába foglalja, hogy addig a beázások, repedések stb. a MOTA hatáskörébe tartoznak (már ha közben nem oszlonak fel vagy ilyesmi.)). Ugyhogy legalább valóban lehetne (addig is míg ez le nem jár) tartalékot képezni.
Még valami, ne haragudj. Amit javasolok nem kis egységekre osztás. Maradunk egy társasház közös költséggel, csak a házak által külön befizetett felújítási alap lenne házanként felhasználható anélkül, hogy a többi háznak ebbe beleszólása lenne. Ez úgy tudom jogilag is megoldható belső szabályozással. (de term. utána kell nézni.)
Hát levállni a lakóparkról tényleg nem lehet. De itt nem is erről van szó. Ha megalakulunk egy társasház leszünk, és tetszik nem tetszik a Cseresznyének, ez van. Ők így vették meg a lakást.
Én sem használom a játszóteret mert még nincs gyerkőc, de nem fogom kivonni magam, ha ott javításokat kell végezni. Egy társasház így működik.
Amit javasoltam az szerintem megold mindent amit kérdeztél. A közös költség a társasház fentartásához szükséges. Ezt mindenkinek meg kell fizetni ha tetszik ha nem, ez benne van a társasházi törvényben. Ez fedezi a kazán, a karbantartó, stb. költségeit.
A felújítási alap viszont a házak kezelésében marad alszámlánként, melyről a ház maga dönt. Ha közös részen kell javítani a házak közösen dobják össze a felújítási alapjukból a szükséges zsozsot.
De pl. a Cseresznye kifejezetten azért akar leválni a lakóparkról mert Ők nem használják a belső kertet és nem is akarnak a kert gondozáshoz hozzájárulni. Nekem ezt több Cseresznyés is mondta.
De kérdem én pl. a gázkazánjuk a Dió épületben van, azt naponta ellenőrzik a karbantartók többször is előfordult, hogy állítani kellet rajtuk, akkor a karbantartót kifizeti? Milyen arányban állapítod meg a közösktsg. rájuk eső részét amikor ők azt mondják, hogy a saját lépcsőházukat ők takarítják, tehát a kerti szemetesek ill. csikkek egyéb ott lévő takarítás nem érdekli őket?
És ez csak fokozódni fog.
Továbbra is állítom, hogy minél kisebb egységre bomlunk annál inkább el fog veszni ez egész.
Lehet, hogy jogilag nem lehet megosztani a társasházat, de én is arra szavazok, hogy belső szabályzattal, a költségek megosztásával és a szavazati arányok megosztásával lehet orsvosolni a helyzetet:
Minden lakás befizeti a felújítási alapot (a közös költség maradhat közös budget, mivel az a tényleges napi költségekre megy el.)
A különböző házak lakóinak felújítási alapja külön alszámlára kerül (pl. Orgona felújítási alap, Dió felújítási alap, stb.) Ezt könnyű megoldani, a számlát vezető banknál alszámlákat kell nyitni, és a lakók eleve erre utalnak.
A házak külön döntenek ezek felhasználásáról.
Ha közös részen kell valamit csinálni (kert, kerítés, stb.) arról az összes ház közösen dönt, és a külön számlás felújítási alapból minden ház beadja a szükséges összeget.
Igy maradunk egy társasház az összes épülettel, de a házak a saját belső ügyeiről és költségvetéseiről saját maguk döntenek.
Ehhez házanként kell választani egy megbízottat, és az összes ház megbízottja (vagy tőlem közös képviselője) együtt dönt a közös dolgokról. Ez már csak azért is jó, mert könnyebb házanként megszavazni a dolgokat mint összehívni több mint 300 lakás lakóit. (el se férünk egy helyen)