Mindegy, a topik témájához nem tartozik, szokás szerint a lényegtelen részeken vitatkoztok. Az 1989-es 10e-es átlagbérből is simán lehetett 17e-et spórolni C64-re, vagy 1541-re, még havi 1e-rel is. Az sokkal fontosabb probléma, hogy MOST a mostani 2019-es 300+e-es átlagbér kell egy rendes, jól használható Amiga 1200 cucchoz (gép, Meanwelles táp, egér, 1260), ami nagyon nem normális.
Még mindig várom hogy honnan lehet letölteni egyben min. pár 100 Plus/4-es programot, főleg demókat, játékokat, képeket. Ha ennyire szeretitek ezt a gépet, akkor lehetetlen, hogy mindenkinek csak 20-50 programja van a géphez SD2IEC-en, vagy mással.
Valahol, valaki letöltött sok Plus/4-es programot, egyszer csak megtalálom az ilyen embereket. C64-re és Amigára se egyenként töltögettem le a cuccot, kivéve ha célzottan kerestem valamit.
Apám jól keresett a 80-as évek 2. felében, az algyői olajcégnél volt, NKFV Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat. Még ma is megvan a cég. A vezérlőben figyelte a műszereket, nem szakadt meg a melóban. 1 nap 6-18 óráig, 1 nap 18-6-ig, 2 nap szabad volt a beosztása. Annyira jó dolga volt ott, hogy melóidőben mosta a kocsiját (Dacia 1310), meg a tetőn napozott. Plusz mellette a víz, gáz, központifűtés szerelő maszekmunkát tanulta ki kb. 1987-ben, mert 1989-ben vezették be a gázt a faluba és a környező falvakba is. A szabadnapjain ráérte csinálni. Sok házba ő szerelte be a gázt, a kazánt, új házba a belső acél vízcsöveket (akkor még a falon voltak), a radiátorokat is. Kb. annyit keresett ezzel, mint az olajcégnél. A jövedelmes linkednél 1989-nél 10e-es átlagjövedelem van, de apám kereshetett akkor kb. 2×15e-et. Ebből telt már 1989-90-ben videomagnóra, műholdvevőre is. Emlékszem, simán csak megvette a vevőt, kihívott 1 ember, aki a műszerével ráállította az antennát valamelyik Astra műholdra, és ennyi, nézhettük az MTV (Music TV), Sat 1, RTL, Pro 7, stb. műsorokat eredeti nyelveken, semmilyen havidíjat se kellett fizetni ezért. Nem volt semmi magyar nyelvű, de jó volt. Most hol van ingyenes műholdas adás??? Minden kódolt, digitális, fizetős, a kábel TV is.
Bár nem vagyok Plus4-kedvelő, csak C16-on nevelkedtem, de nálam kb. 59 játék van letöltve. Ezek egy részét nem ismerem, mert csak itt ajánlották, de nem nyűgöztek le. A maradék meg többnyire pár kb-os gagyi szerinted. Nincs ezeknél jobb, úgyhogy ne keresd! Vagy legalább ne itt. :)
Lényegtelen milyen jövedelmek voltak a 80-as években. Az én szüleim is simán meg tudták venni átlagos bérből nekem 1989 karácsonyra
Úgy érted, hogy béren kívüli jövedelemből? Fusi? Vagy annyira elkényeztettek, hogy kb. 2 havi fizetést erre költöttek? Ez utóbbi magyarázat lehet a viselkedésedre. De érdemes lenne megértened, hogy itt nem otthon vagy. Ha valamire szükséged van, meg kell dolgoznod érte. Nem dolgoztatnod.
16 KB-os programhatár nevetséges
Komolyan most kell vitatni 30 évvel ezelőtti üzleti döntéseket?
Na és netezésen kívűl mire lehet használni 1 tabletet?
Már a kérdés is fura, mert a netezésbe végtelen számú dolgot bele lehet érteni. De különösen fura egy Commodore-topicban (bocs az offért, tudom, hogy én kezdtem), hiszen a régi gépeknél sokkal többet tud alapból is, és a neten át bármivel össze is lehet kötni. (A fiam éppen angolt tanul vele a szomszéd szobában egy netes interaktív oktató programmal.)
Ha megunom az egészet, akkor letöltök a powwebről egy halom d64-es cuccot
Tedd ezt, mert mi már nagyon unjuk a szenvedésed. Ennyi idő alatt már rég összeszkriptelhetted volna, bármit is akarsz. De senki nem fogja helyetted megcsinálni, ami csak téged érdekel.
Meg mi az hogy majdnem mindenkinek csak magnóra volt pénze? Az 1541 elérhető volt már 1984-ben, és sokaknak volt C16, Plus/4 mellett C64-ük, meg 1541-ük is, 1987-től biztosan. 1987 körül már C64-en is alig magnózott valaki. 1989-ben már csak 17e Ft volt egy új C64, az 1541 is e körül.
Nekem akkor lett 1541-em, amikor már szinte semmi értelme nem volt. Amíg aktívan használtam a C16-ot, magnóval használtam.
1984 5 452 Ft 1985 5 961 Ft 1986 6 435 Ft 1987 6 987 Ft
miért 16 KB-os C16-ra van írva az 198x-es programok 80%-a?
Egyrészt nem volt a készítőnek nagyobb igénye (általad lenézett gagyik), másrészt így nagyobb piacra tudtak eladni. És az utóbbi a kiadó szempontja volt, nem feltétlenül a programozóé.
Ma pár órás munkából lehet egy elavult tabletet venni, amely sokkal többet tud a C=-nál. Légy szíves, menj át egy androidos topicba, és ott követelj jó programokat! Szerintem sokkal nagyobb lesz a kínálat. :) De ha mindenáron C16-ra kell, akkor készíts te, mert - úgy tűnik - más képtelen rá. Nem baj, ha halott lesz a topic, amíg dolgozol, kibírjuk.
Nem értem mi a problémád az egyben letöltéssel. Ez egy FTP site, fogsz egy FTP klienst és letöltöd az egészet egybe. Aztán azt csinálsz vele amit akarsz, be is csomagolhatod.
Miért lenne kókányolás az a DIY SD2IEC? Megveszed az alkatrészeket, aztán rárakod egy általad megtervezett és legyártott NYÁK-ra, minden rajta van az oldalon hogyan kell megcsinálni. Fillérekből megvan az egész. Az hogy az a srác gusztustalanul csinálta meg attól még nem kell ilyen rondán megcsinálni.
Azokat a demókat meg a játékokat amik csak lemezesek meg felteszed a TC64-re.
Mit kell ezen ennyit szenvedned? Végig csak azt panaszkodsz meg szenvedsz, csak magyarázkodsz.
Kicsit gondolkozzál már! Semmi értelme d64-ben tárolni a Plus/4-es egy fájlos játékokat és demókat, egy nagy baromság. Minek? Mindenki SD2IEC-et használ mert sokkal egyszerűbb így válogatni az egy fájlos programok között. Ilyen hülyeséget senki nem fog csinálni, csak mert te TC64-et használsz, senkit nem érdekel.
Plus/4-hez elengedhetetlen az SD2IEC, mert a legtöbb játék és demó egy fájlos, akinek Plus/4-e volt nem volt pénze 1541-re, így a legtöbben magnóztak. Akármennyire is utálod, meg kell venned az SD2IEC-et, vagy csinálj magadnak:
1) Miért osztanám meg bárkivel az emailcímed? nem gyűjtök és nem adok el email-címeket. Van rendes munkám, nem ilyen baromságokból élek. Tényleg nem éri meg Mindenkiről a legrosszabbat feltételezned...
Azt az email-címet használom, főképp nyereményjátékokra, előfizetésekre. Ahhoz képest elég kevés spam-et kapok rá. Ha oda írsz, onnan fogok küldeni.
Én csak az imgur-t használom, torrentezni nem torrentezek, saját honlapomat csak félig csináltam még meg, az még nem használható.
2) Plus/4-re is alig kkészül már valami... Hm, ezt rosszul tudod. Idén már 100 release fölött van a platform, és olyan mérföldkövek lettek letéve mint az Aplharay (teljesen C64 színvonalú shooter), olyan nagy klasszikus fejlesztő kezdett el újra kódolni, mint Jon Williams (Berks 4 most, c64: First Samurai), vagy DAAD kalandjáték motor konverziója Chronos részéről (és ezzel együtt számtalan kalandjáték konverziója készült el rövid idő n belül, maga a szerző is beszállt a buliba). El kell fogadjuk, hogy ez egy aránylag kis scene-el rendelkező platform (bár egyre több érdeklődő van a platform iránt, emiatt hívtak meg a Ha!wangardára is pár éve, hogy bemutassam). Utoljára 1995-ben jelent meg ennyi dolog erre a platformra, és még nincs vége az évnek.
3) el kell fogadnunk, hogy vannak puristák és vannak olyanok is, akik még a 90-es évek végén is felturbózott C64es GEOS-ban írták a leveleiket, rábiggyesztett lézernyomtatóval.
Én személy szerint az utóbbit értékelem, de pl. a hardware sprite megvalósítása már túlzás lenne +4-en, hiszen pont ez a platform egyik alap tulajdonsága (még ha nem is szeretjük):hogy nincs neki.
Konkrétan a VGA-nak sincs hardweres sprite-ja, mégis rengetek akció és kalandjáték készült rá remek collision detectionnel, point and click egérmutatóval. hogyan? Okos programozás és kellően erős processzor és gyors, nagy méretű RAM a puffereléshez Az FLI vagy HFLI már MAJDNEM alkalmas szoftveres spirte-ra, csak nem marad hozzá CPU idő.
Jelenleg a 8501-el pl NEM lehet megoldani, hogy az FLI módoknál minden sorban változtatva legyen a szín és lumnanace map. Ennél több másolás nem fér bele a prociidőbe. (az Asterix HFLI képem részletein látszik, miért hívjuk DFLI-nek a módot.) http://plus4world.powweb.com/software/Asterix_HFLI
Kellően erős processzor és gyors memória esetén akár minden sorban történhetne váltás. Extrém gyors esetben akár minden PIXEL is lehetne eltérő színű, persze ehhez már memória is kell. Az Amiga pontosan így csinálta a HAM üzemmódot: izomból. Ha igen gyors a processzor (és nem az átlag 1.7MHz-es 8501-ről beszélünk), akkor ennek a lekezelése már nem vinné el a prociidő többségét sem.
Az FLI-t tekinthetjük új módnak, vagy a régi módok tuningjának. Vannak olyan gépek, melyek alapból támogatták ezt a megjelenítési módot, mint a SAM Coupe vagy az Apple IIGS.
"hogy a cikluspontosság egy eredendően huzalozott hardverben kikapcsolható-e, nem vennék rá mérget"
Pár bitet kell csak átkapcsolni hozzá. Van egy rejtett kiterjesztett regiszterkészlete, mely előhozható. A belső chipnek van egy szuperskalárszerű képessége, ami ha jól emlékszem, egy 8-bájtos utasításcache, azaz ennyit olvas egyben előre, és ha nincs függőség köztük, akkor akár egy lépésben végre is tud hajtani. Az elméleti maximum így akár nyolcszoros gyorsulást is jelenthetne, mondjuk ha csak NOP-okat hajt végre, és ha kerek címről indul. A gyakorlatban az aktuális kódszerkezeten múlik, ezért végül is csak átlagolni lehet leginkább. Kellemetlen mellékhatás pl. hogy ilyenkor nem használható az IEC busz (mely a szinkronhoz az eredeti 65xx cikluspontosságát igényli).
"TC64 is itt van évek óta, 100+ db-ot eladtak (...) Vagy itt vannak kb. 10 éve az 1541U-k, ebből több 100-at eladtak (...)"
Simán tegyél hozzá még egy nullát szerintem. Ultimate-ből évente van egy-két batch, és mindegyikben több száz darab van. U64 óta talán még több is (bár azóta nem követtem figyelemmel, de logikus, ha nőtt az érdeklődés rá).
TC után akkor keresgéltem, amikor már évek óta hiánycikk volt, még a V2 kiadása előtt (pár éve), és úgy rémlik, hogy akkor is már olyan ezer db. körül becsülték az addigi eladásokat ("hivatalos" közlés persze nincs). V2 óta nyilván az is még több lett.
Addig marad önazonos, amíg funkcionálisan visszafelé kompatibilis az eredetivel. Pl. a C64-et alapvetően a képe és a hangja határozza meg: a VIC-ből és a SID-ből jövő analóg A/V ouput (vagy a Plus/4-et a TED-ből). A többi része, ami tisztán digitális, tetszés szerint helyettesíthető FPGA-val például, ha fekete dobozként szemléljük (és a szoftver és a júzer szempontjából az). Az analóg részek helyettesítése már egy kicsit neccesebb (de megoldható kellő közelítéssel). Ilyen szempontból a DTV egy új platform (amit nem is kéne C64-nek hívni egyébként). Viszont eleve a C64-et nyitott hardverként (open hardware architecture) tervezték, és éppen azért van a bővítőportra kivezetve rajta minden fontos vonala, hogy akármelyik alkatrésze tetszés szerint kiváltható legyen később másvalamivel, ha szükséges. Maga a Commodore cég szállította le hozzá az első ilyen megoldást saját kezűleg, és mindjárt a legelején: a CP/M kártyát, mely egy Z80-nal váltja le a CPU-t. Akkor az még Commodore?
Alapvetően a géptípusok és a cég eredeti szellemiségét követi és folytatja a közösség, ha házilag fejleszt új kiegészítéseket és bővítéseket hozzá (és/vagy reprodukálja a régieket új eszközök segítségével). Az új bővítésnek pedig nyilván akkor van értelme, ha új szoftvert is ír rá valaki (vagy a régieket tudja kényelmesebb, könnyebb módon futtatni).
De ha szigorúan meghúzzuk a határt ott, hogy "genuine Commodore hardware", akkor azért abban is még bőven benne van a C128, a C65, a REU (sőt, a CMD cuccok is, hisz korabeliek), a nagyobb kapacitású háttértárolók, a hozzájuk készült hálózati modemek és egér stb. Ha ezek szerepét kiváltja és bővíti egy vele visszafelé kompatibilis, de modern készítésű eszköz, akkor az csak szerves továbbélést biztosít a múzeumi konzerválás helyett.
A cél a kreativitás, és az, hogy közben lehetőleg jól érezzük magunkat.
Nézzétek, ennek a purizmus dolognak van létjogosultsága, de mikor olyan dolgokat céloz meg, mint a "nincs jó hang" (SID kártya) vagy a"nem jó a GEOS-t kezelni" (valamilyen egér vagy RS232 egér mint a mi projektünk), akkor az valós igényt szólít meg.
A Sinclair QL élettartamát, (ami alapvetően a Plus/4 által (nem megfelelő módon) megcélzott Home Office gépkategóri volt), hozzá fejlesztett memóriabővítőkkel, merevlemezekkel, külső floppy driveokkal, helyi hálózati kártyákkal illetve processzorbővítésekkel, 10-12 évvel kitolták. (a beépített microdrive-okkal a piacon megbukott, de voltak cégek, akik láttak benne üzletet és fantáziát, és ezzel 10-15 évre biztosítottak maguknak profi vevőkört és bevételt). http://www.nostalgianerd.com/sinclair-ql érdekes látni, hogy számos QL tulajdonság megjelent a 264 szeriában is, mint pl a ablakozós rendszerek, masszívan felturbózott basic, vagy hozzáadott irodai programok (a QL-ét a PSION csinálta, eh, kissé jobban). Jah, hogy az ilyen otthoni gép-abúzusok milyen hasznos mellékhajtásokat hozhatnak: a QL-en fejlesztette ki Linus az első Linux verziót.
HA jobban belegondoltok, ez az egész nincs annyira távol az autók tuningolásától, és annak is valójában mi értelme? VW Polo gyárilag soha nem tudott 200LE-t, van aki mégis megcsinálta,optikailag feltuningolta, közúton úgysem tudod kihasználni. Maga és mások szórakoztatására csinálja. Egy hobbitevékenységnél ez a kulcsszó, hogy valamilyen szinten ez örömet okozzon az embernek. pl az Atari 800-as scene elég jól elszórakoztatja magát az ilyen jellegű bővítőkkel (grafikus és hangkártyák, memóriabővítők), azokra készült demókkal, zenékkel, grafikákkal.
Számomra egy i7 vagy i9 megvétele sokkal kisebb örömet okozna, mint ennek a 6502Plus4-nek a (sokkal olcsóbb) megvásárlása, amivel majd fel tudok támasztani egy halott gépet. Az 512KB csak egy plusz, JÖVŐBELI lehetőségekkel.
A legújabb autós tech-demó egyszerűen nem fér bele az animációkkal és nagy objektumokkal, zenével a 64K-ba. Lehet olyan döntést hozni, hogy "áááh, hagyjuk az egészet", vagy felvetni, hogy ha elfutna 128K vagy 256K-ban, akkor miért ne? Az egyik legjobb kihozott játék esetén (Pet's Rescue) kb 100 bájt maradt szabadon az egész memóriából. Szerintem arra mehetett el a fejlesztési idő minimum 10-20%-a, hogy belepasszírozzák a tartalmat a 64K-ba. (és állítólag pont emiatt maradtak ki ötletek, feature-ök, plusz grafikai elemek, gegek)
1990-ben még láttam nem annyira kis cégeket (szegedi Kábelgyár és Könnyűfémmű), ahol C64+SFD-1001+daisy nyomtató látta el a karbantartásoknál helyi dokumentációs feladatokat, a fizikailag meglevő műszaki rajzok visszakövethetőségének a biztosítását (egy helyileg fejlesztett adatbázis kezelő programmal). Valaki keresett valamit, megkeresték, kaptak egy lapot a visszakövethetőségről, oszt jó napot. Nem volt gyors, de elég volt. PC-re nem kaptak pénzt, akkoriban nagyon drága volt. 1541+MPS801-el már nem működött volna, így még pont elfutott. C128+1581-el ment a Vízművek bérelszámoló programja. Nem állítom, hogy a Plus/4-et ilyesmire kellene manapság használni (butaság is lenne), de láthatóan ellátta a feladatát.
Egyébként a zombi módra használt gépre is vannak példák, méghozzá nem is rosszak. A PET-hez pl volt egy külső illesztő, ami egy komplett Z80 CP/M gép volt,összekötve a PET-tel egy IEEE interface-en keresztül, és a PET csak terminálként és háttértárként működött (billentyűzet + kijelző + floppyk) egy programon keresztül, a valós CP/M futattást (merevlemez illesztést, stb) mint a külső gép csinálta, saját teljes sebességen használható (!!!) memóriával. Ami nem működött a C128-al, C64 CP/M cartridge-al, vagy csak nagyon lassú 1-2MHz-ez Z80-al, az itt teljes mértékben működött és még gyors is volt (3.50MHz és teljes sebességű memória). És nem egy házi barkács volt, hanem boltban kapható profi cucc. http://mikenaberezny.com/hardware/pet-cbm/sse-softbox-z80-computer/
Játékgyűjtemény: tömörítve a ZIP 19MB, a ritkábban használt email címem mmszoli (kukac) freestart (pont) hu, ha valakit érdekel, írjon oda, és floppy méretű (1.44MB) szeletekben elküldöm neki (14db, nagyobb mint egy Win3.1 install floppyn :-) ).
"Csak van ez a hülye purista retrosznobizmus, miszerint ez "nem igazi hardver" (miért ne lenne)"
Én ezt máshogy látom, (nem biztos persze, hogy az én szempontom az igaz), de minden modern, és kicsit-nagyon-sokkal-erősebb emulációnál, fpga-nál, csoda alaplapnál, koprocinál, utángondolásnál felvetődik a kérdés ,hogy "jó de minek".
Úgyértem meddig classic commodore valami?
Amíg egy kicsit is tud valamit, ami hasonlít?
Nem jó, mert akkor egy I7 is commodore, mert fut rajta a vice. Meg a yape. Meg stb.
Méghozzá vagy 100példányban, fullsebességen. És egy I7nek meg sem kottyan.
Vagy a b@szó bővítők kérdése..., tegyünk milliárdmindenre képes ghz órajelű fpga kóprocit a plusziba.
Tegyünk. Legyenek spriteok, legyen minden. De meddig "önmaga" a gép? Ehhez nem fogsz 1541ről 10k-kat betölteni, legyen SDkátya. Legyen. De mennyivel jobb lenne egy HDMI kimenet. És kész is egy teljesen független SD kártyás ezerszer erősebb külső "processzor", ami sajátmaga ad képet. Ez mitől plusz4? Vagy Plusz4 periféria? Mert bele lehet dugni?
Amikor az eredeti gép már csak egy billentyűzet, és a maga korában annak a vasnak az árnyéka sem létezett, az még elfogadható bővítés? Értelme van X játékot írni egy vasra, ami nem maga a gép? X egy kézen megszámolható kevés embernek lesz olyan, és egyáltalán, egy ilyen bővítő teljesen "külön doboz" is lehetne az egész ""retrofiling konzol 2600"" fantázianévvel?
Ha erre a bővítőre, célzottan, ezt vagy csak azt használva megírunk valamit, játékot, demót, akármit,...
... azt egyáltalán classic commodore-ra írtuk?
Írhattuk volna a mellette lévő I5ös laptopra is, amit soros porton kötöttünk össze, és akkor is pluszi demó? Hol a határ? Ha a pluszi tölti be? Ha nem ő tölti be, és nem is a belső ramban van, de vannak benne 6502 utasítások? Ha ő adja a képet?
Régen, a klasszikus "overkill" bővítők korában (CMD scpu, nagy rambővítők, processzorkátyák, stb, stb) amikor nem volt mindenkinek a farzsebében gigabyte, meg gigahertz, meg stb, ez indokolt volt, volt létjogosultsága, piaca, az adott korba illeszkedik.
Lassan eljutunk a sebességnek arra a szintjére, hogy értelmetlen lesz az "ez csak emulátor" megkülönböztetés, és onanntól megdőlnek az addigi "ez fúj emulátor, hol az eredti gép benne?" nézőpontok, bajban leszünk, hogyan definiáljuk, mi az eredeti gép, vagy mekkora az aránya a retro részeknek egy adott konfigban.
És itt visszajutunk oda, a DTV-ből eladtak X milliót, oké, elég C64szerű, egye fene, írjunk rá jobb demót, (szerintem van is 1-2 ami a nyers képességeket demózza), ...bár, hogy a cikluspontosság egy eredendően huzalozott hardverben kikapcsolható-e, nem vennék rá mérget.
Hogy a műgyantával kiöntött chipet értelme lenne-e leszedni a dtv alaplapról azt kétlem, más házba meg rengetegen átrakták, hogy valami önálló konzolszerű legyen, és kicsit komolyabban nézzen ki.
Igazából innen jön a purizmus fétis, ha minden és bármi elérhető, akármi megvehető és csatlakoztatható, akármi kifejleszthető, kezdi elveszíteni a varázsát a történetnek pont a klasszikus része, ami a régi élmények átélésében, régi játékokban, régihez hasonló kódolásban, stb,stb van főleg.
Nyilván vannak "gyufából épült eifeltorony" szintű önmagukért szerethető elmebeteg elhajlások, "csakazértis" gegek, olyan wild demók, ahol a plusz4 csak egy gyenge videokártya, vagy olyan rambővítés, ahol megkérdőjeezhető, minek X mega(!) ram, mikor a 256k-t sem használja ki semmi és senki kb...
Egy szó mint száz, ha az eredeti gépet túlzottan elimináljuk a képletből, akkor a semmi marad, valami olyan perverz retrospektív barkácsolás., ami a fejlesztőt talán kielégíti és neki örömet okoz, a közösség meglehet elismeri, de sosem lesz populáris és széles körben élvezhető, elterjedt és ténylegesen klasszik C= szellemiségű dolog.
ÉS direkt irok klasszikot meg 8bitet mindig, mert az amigánál ahol sokkal modulárisabb minden, jelentősen szélesebb az a spektrum, ahol ugyanaz a kód, desktop, játék, stb ugyanúgy elfut, már a maga korában, a késő 90esekben is sokkal több megahertz, ethernet, hdd, stb létezett és volt kvázi "mindennapos", ezek a határok érthetően sokkal távolabb vannak.
Szerintem a 1581-nek ma már éppúgy nincs sok értelme, amint ahogy az SFD-1001-nek (vagy a többi ilyen ős-"mass-storage" megoldásnak), hiszen olcsóbban és hatékonyabban is kiváltja az összeset egy SD2IEC + JiffyDOS kombó. Egyedül a 1541/71-hez szükséges a cikluspontos hardveremuláció.
DTV is kár, hogy elsikkadt (egy rakás lehetőség, akárcsak a C128, a C65 stb.). Kevesebben tudják, de még CPU-turbó üzemmód is van benne (a belső órajele 32 MHz, aminek egy részét ugyan feléli a hardver, de maradnak még szabad ciklusai, amiket a CPU-ra fordít, ha a cikluspontosságot kiiktatjuk, ami nem nehéz), és a DMA-val elérhető 2 MB memória sem rossz (kisebb, de hatékonyabb, mint a REU), plusz a blitter és a 256 szín. Akár közel Amiga-színvonalú játékokat lehetne rá írni (de legalábbis a C65-höz igen hasonló). Csak van ez a hülye purista retrosznobizmus, miszerint ez "nem igazi hardver" (miért ne lenne), illetve egy kissé körülményes ugye kihekkelni a chipet a joystickból (az utángyártás pedig copyrighthoz kötött lenne, azt hiszem).
MEGA65 DevKit (fejlesztőknek szánt előzetes) prototípust tegnap jelentették be, ha valaki érdekel:
Mondjuk kérdés, melyik megoldás lesz megúszható olcsóbban (ez, vagy a végleges), illetve az alaplapon vajon változtatnak-e még addig (most Rev2-nél tart, de ki tudja). Nekem kinézetre tetszik... És sokkal jobb, ha ilyen amigásan áll a floppy drive, mint az eredeti C65 prototípusokon oldalt előrefelé, ami nekem valahogyan nagyon idegen és idétlen.
2013-ban vettem meg hivatalosan a Jiffy Plus/4 file-okat, PAL+NTSC. Tehát már 2010 körül kész lehetett, vagy hamarabb. Nem értem miért a Plus/4 + 1581 a fontos neked, amikor C64-re sincs semmilyen szoftver 1581-re, még C128 módra is alig, hiába van burst mód. Én főleg a Metal dusthoz vettem 1581-et, mert csak erre és FD-2000-re készült el. Aztán keresgéltem 1581 formátumra programokat, de alig van valami. Mivel már van Jiffy mindenre, így nem érdekes a burst mód, a Jiffy amúgy is gyorsabb.
Valahová csak fel tudod tölteni 5-10 MB-os részekben, tele van a net feltöltős oldalakkal. Nem vagyok paranoiás, csak nem fogom simán kiírni a netre ide a mailcímemet, hogy a google és mindenféle bot eltárolja, aztán jön a csillió spam. Ez ésszerűség. Te is elrejted a fórumos mailcímedet. Az index fórum annyira hulladék, hogy még a privát üzenet rendszert se ismeri. Sosem találkoztam ezen kívül másik ilyen fórummal. Feltöltöd, vagy keressek máshol Plus/4 programgyűjteményeket? A VDC-nél és a C64-nél már tudom hogy kb. miket lehet kihozni képileg, színileg, a Plus/4 van még hátra.
6 termék van 201 €-ig, aztán 3 termék 211-221 €-ért, plusz egy drága dobozos 401 €-ért (kamu vásárlás volt, 0-s vette meg), tehát az átlagos reális ár 200 € körül van most. Mindent így kell átlagolni. Elég a német oldal, te olasz, német, USA meghajtókat linkeltél. Tavaly 300 USD-ért adtam el a dobozos átkapcsolhatós normál/Jiffys 1581-emet táppal, kábellel egy európai vevőnek. Ez reális, kb. 270 € most.
Egyre több gyűjteményeladást látni, ő is eladta, mert ezek a termékek ma már túl drágák lettek, ha valami elromlik nála, SuperCPU, stb., óriási veszteség éri.
Kár hogy ezt is tutira kereskedő vette meg, és darabonként min. a duplájáért fogja eladni. Az ilyen nagyobb kereskedőknek nem gond kifizetni pár 1000 €-t. Szigorúan tilos így gyűjteményt eladni, mert ez csak a kereskedőknek jó. Ezért darabonként adtam el mindent, mert nem akartam hogy valami nálam romoljon el. Amúgy is haladni kell a korral, a jövő a CPLD-s cuccoké (lásd TC64, Vampire, stb.), elég a TC64, C64, C128, 1541-II. Majd ha lesz új építésű SCPU, veszek, de eddig mindenki belebukott, akárki hozzáfogott, Füvesiék is, nem elég 90%-ig visszafejteni a hardvert. A SCPU-val nem 100%-ig kompatibilis eszköz kifejlesztésének meg nem sok értelme van, mert 0 program lesz rá.
A C64-nek nincs 121 színe. 16 van neki. Nem fejlesztették tovább hivatalosan. Pont.
A DTV64-re írtam, hogy az tudja a 256 színt.
Nem értem miért kell olyan dolgokon pörögni ami nincs (csak esetleg lehetett volna, HA valaki kifejleszti), amikor meg van valami, azt meg nem használjátok.
Hivatalosan a 8 bites Commodore-ok közül a 264 szériának van legtöbb színe és fotószerű képekben zsebreteszi még a C128 VDC-t is (a 3D-ben és műszaki rajzban a C128 VDC nagyobb felbontása a nyerő). A gyári C64 itt nem rúghat labdába. Fogadd el.
A Jiffy SOKKAL később készült el Plus/4-re, alig pár éve, a PAL lett kész legkésőbb.
Tehát a dátumok, amikről beszélsz, az mind valós, de a Plus/4 scene szempontjából érdektelen.
Az 1581 a C128-al 1985-től alapból gyors volt, 1987-től meg a C64 is le tudta kezelni hogy gyors legyen. Ez a plus/4-re nem volt igaz, nem volt rá Jiffy.
Tehát az 1581 ugyan nagy volt, de lassú (IEC) és drága, semmi értelme nem volt plus/4-hez megvenni.
(BTW azért gondolkodj el, hogy az amerkai BBS-ek miértz SFD-1001-eket használták adattárolásra, és miért nem az 1581-t.)
Amikorra a Plus/4 Jiffy elérhetővé vált (értsd: gyors töltés is lehet, nemcsak nagy), addigra az 1581 1) nagyon ritka 2) nagyon drága lett
Ennek tükrében kérlek gondold át a lejjebb leírtakat.
Az 1995 és 2003 közötti időszak a Plus/4 szempontjából szinte alig létezett, 98-ben 3, 99-ben nulla új release volt a gépre.
A plus4world.comés az új plus4emu és YAPE emulátorok, új SID kártya és a szoftveres SID emulációk hozták meg a kedvet ismét a fejlesztésekhez.
Csak a 9178-ban írtál 28 MB-os gyűjteményről, ezt még gmailban se lehet elküldeni. Valahová töltsd fel, és majd letöltöm, nem adok meg mailcímet.
Ha egész bekezdéseket fgyelmen kívül hagysz, meg a többiek is (Plus/4 és C64 121 szín, 1764 REU), és akkor is részben másról beszélsz, mint amiről én, akkor kár pár sornál többet írnom.
Meg össze-vissza beszélsz, hogy a RAMLinkes, SuperCPU-s, egyéb dolgokat rosszul tudom, közben te tudod rosszul.
Az 1581 már 1987-ben megjelent, ilyen gyártási idő volt a chipeken az 1581-emnél. A Jiffyk is 1987-89-ben lettek kész a legtöbb gépre, meghajtóra. Te azt írod, hogy mire megjelent a Jiffy már voltak SD kártyás megoldások, pedig hol voltak azok még 1987-ben? 2000 körül kezdtek megjelenni az első SD2IEC-hez hasonló termékek. Még az IDE64 fejlesztése is 1997 körül indult, akkor jelent meg az 1. verzió. http://ide64.org/devel.html Az 1541U még későbbi, kb. 2007-ben kezdődött. Az 1581 újan is drága lehetett 1987-ben, és most is drága (200 € még 70e Ft sincs), de 2007 körül olcsóbb volt kb. 30e körül. Az 1581-re is alig találtam programokat, Wheels 65, Super 81 utilities, Wheels 128, CP/M 3.0, GEOS 128, Graphic booster 128, Media Player 128. A Metal dust SCPU-hoz 1581 és FD-2000 formátumban létezik csak, az 1581-est vettem meg. C128 módra is alig van valami bármilyen formátumban. A 800 KB-os kapacitást nem nagyon lehet kihasználni. Annak nem sok értelme van, hogy telemásolom a lemezt a kedvenc programjaimmal, amikor van TC64-em.
A CMF-s FD-2000-nek és FD-4000-nek sosem láttam értelmét, sokszor vehettem volna ebayen, külön formátum, az 1581-hez képest dupla adatsűrűség (4 helyett 2 db Metal dust lemez), amire még inkább nincs semmi.
A RAMLinket és az SD-1 floppyt eladva (amíg működnek) jobban használható dolgokat vehetnél, pl. C64 Reloaded, Ultimate-64.
Nem a DTV64-ről beszéltem hogy jó lett volna 16-nél több szín, 121, vagy 256. Kb. 2007-ben 2-3e-ért lehetett boltokban új DTV64-et venni, aztán ennek az árát is szépen felverték, már min. 10e-nél tart. Akkor inkább használok sima C64-et.
Ha olcsóbb lenne, akkor se érné meg C65-öt venni, mert nincs hozzá szoftver, talán 100-at gyártottak, itt-ott gyűjteményekben van, néha felraknak 1-et ebayen, hogy 2-6000 €-ért adják el, nevetséges ez az összeg. Ha értelmes árban lenne, lehetne programozgatni a 256 színt, egyebeket, de sok értelme nem lenne, mert mit érnék vele? El kéne adnom a gépet, amíg működik. Akkor inkább használok A500+-t, ez többet tud. Többször vehettem volna ebayen C65-öt. Itt volt a SCPU128-am 16 MB-tal, ami árban az a nagyságrend, írtam rá 1 rakás olyan raszterrutint, ami csak SCPU-val lehetséges, és senkit nem érdekelt, pedig csináltam róla videót. Sosem használtam VICE-t, se másik PC-s C64 emulátort, a valódi gépek, bővítők a lényeg. A TC64-et C64-be dugva használom a valódi SID hangzás miatt is.
az 1581 eleinte azért nem terjedt el a 264 szériában, mert ebben a formátumban nem jelent meg rá semmilyen program, mindig is C128-hot volt elsősorban ajánlva (burst mode).
Amikor megjelent a Jiffy és kezdett érdekesé válni, akkor meg már olyan drága lett az 1581, hogy értelmetlenné vált megvenni az SD kártyás megoldások mellett.
(jelenleg 80-100ezer forint között mozognak a működő példányok, ami azért erős túlzás)
Én is akartam egyet venni 2 éve, de még a meghajtó nélküli kit sem érhető már el.
Utána nyerni akartam egyet zsákbamacskán (meg egy 1351-et), de ezek helyett nyertem egy RAMLINK-et, egy MSD SD-1 és egy SD-2 drive-t (ez utóbbit már el is adtam, az előzőbe meg szerzek Jiffy-t).
Nem mondom, hogy összességében rosszul jártam, de továbbra sincs 1581 meghajtóm, és ahogy kinéz, már nem is lesz. (hasonló módon az 1551-hez)
@Pákás: már harmadszor írom, hogy ha adsz email címet, akkor el tudok küldeni egy kb toplistás játékokkal teli ZIP-et. (mivel az email címed nem publikus így ez másképp nem megy.)
Ez kb olyan, mint a viccben amikor valaki egy évtizeden keresztül telitalálatos lottóért imádkozik minden héten, de szelvényt azt nem vesz...
A TC64 megy C16-tal d64-ekkel Jiffyvel és S-Jiffyvel is, egyelőre ez van.
Akkor már csak a 121 színes dolgok vannak a C16-ommal, úgy látszik mégis egyenként kell letöltenem a top 100 játékot, demót a powwebről.
Tud valaki valamit arról, hogy a C64-et miért nem fejlesztették tovább a 16 színről? Ha 1984-ben a C16-ba simán beleraktak 121 színt, amit trükkel 231-re lehet bővíteni, akkor miért nem lett min. ez megoldva a C64-nél is? Milyen durva dolgok születhettek volna C64-re 30+ év alatt? Nem kellett volna a sok interlace, stb. trükközés az IFLI-vel, IHFLI-vel, stb., alapban szép képek lehettek volna. Ezekkel a trükkökkel még inkább. A C65-ben szinte Amigás színek voltak, de ez elbukott, mert később fejlesztették, 1991-2-ben. Ha hamarabb csinálják, most C65-öt használnék, ebben már 4096-ból 256 szín, 2 SID, RGB kimenet, 3,5 FDD, 3,5 MHz CPU, stb. van, mennyivel jobb lenne a helyzet.
320×200×256, 640×200×16, 640×400×16, 1280×200×4, 1280×400×4. A rohadtak elkúrták.
Az 1700, 1764, és 1750 REU-k (128, 256, 512 KB) butítottak, mert csak max. 512 KB-ot kezelnek alapból. A 8726 DMA chipben 19 bit van csak használva a 24-ből, 2 teljes byte 8 bitje, a 3.-ból csak 3 bit használt (ezzel 8×64 KB bank), 2 a 19.-en = 512 KB. Kihasználhatták volna a teljes 16 MB-os méretet, mégse tették. Vagy csak 1, 2, 4, 8 MB-ot. Ahogy olcsóbbak lettek a RAM chipek, gyárthattak volna 1, 2, 4, 8, 16 MB-os REU-kat is, csak a 8726-ot kellett volna módosítani. Nem kellett volna szutyok 41256-okat használni, amiből 16 db kellett az 512 KB-hoz, mert aztán voltak 44256-ok, már az 1988-as 6-os A500 alaplapban is ilyenek vannak, ebből 16 db 2 MB. Kb. 1990-től volt 514400, 1 MB×4 bites is, ebből 16 db 8 MB. Aztán már SOJ tokozásban is volt, 4 MB×4 bitestől már nincs DIP-es.
Kár hogy több fontos kérdésre nem kaptam választ a 9101-es óta, pedig ezek lettek volna a lényeg.
Az 1351-es egér nem megy a Plus/4-el, mivel nincs analóg POTX és POTY bemenete a joy portokon. Esetleg botkormány üzemmódban, de ugye az nem ugyanaz.
Az RS232 egér projektje BSZGG-nek nagyon ígértes volt, de a rezidens drivernál elakadtunk, nem fért be a nulláslap szabad helyeire. Így csak a HW lett általam ledokumentálva.
Az 1581 pont úgy megy, mint a C64-el, és az 1571 is (én pl azt használtam fő meghajtónak addig, míg a microIEC-s+Jiffy-s 1541/II-m meg nem lett)
Mivel a burst üzemmódot a C128-al fejlesztették ki, emiatt a Plus/4 még nem os eri azt a protokolt, lassú IEC üzemmódben mennek ezek az újabb eszközök is.
A plusz/4 közel 10 évig teszthalott állapotban volt, nem voltak rá se release-ek, se komolyabb fejlesztések.
A hardwerek csak az elmúlt három évben kezdtek el újra "fejlesztődni", miután a Solder/Hannes/Csory vonal elhalt.
A Plus/4-re soha nem volt CMD, ami nélkül nem lenne se SuperCPU, se RAMLINK, se JiffyDOS, meg egy csomó minden.
