Namármost ez páraszabályozásban segít, de a pára továbbjutását mi akadályozná meg?
A helyiség páratartalmát nem ez fogja szabályozni, (és nem is a fal amin max3% távozik) hanem a szellőztetés!
A belső oldali hőszigetelést azért nem ajánlják, mert a harmatpont a fal belső felére kerül, ahol szépen a pára kicsapódik, és mindenféle gonosz dolgokat művel!:)
Tisztelettel:
Pilbi
P.s.: És ha csak ezen múlik a boldogság, akkor kijelentjük hogy a jegyzet szar!:)
A helyi építési szabályzatban meghatározott szomszédtól való minimális oldaltávolságot le csökkentheti-e az építésügyi előadó azon oknál fogva, hogy annak betartása előnytelenül hosszú házat eredményezne?
Nézd, ha egybehangzóan állítjátok, hogy a Műegyetem Építőmérnöki Kara által kiadott jegyszet szar, és amit abban leírtak, az egy szakmai nonszensz, akkor kénytelen vagyok elhinni. Mi mást tehetnék?
Hmmm. Elmondom, miért kérdeztem. Valamikor -boldogult egyetemista koromban- volt nekem egy Épületszerkezetek c. tárgyam, és ahhoz egy ábragyűjteményem. Abban voltak belső oldali hőszigetelések, és pontosan ez a rétegrend, amit eredetileg leírtam. (Külső vakolat, tégla, szigetelés, gipszkarton) Erősen megkopott, majd 20 éves emlékeim szerint a gipszkarton szerepe elvileg az, hogy a tömegéhez képest viszonylag nagy mennyiségű párát tud felvenni, majd amikor a belső oldali páranyomás csökken (nem használják a szobát), azt visszaengedi a környezetébe. Azaz nem megy rajta át a pára a falszerkezet felé. Ez persze csak az elv, és már akkor is azt javasolták, hogy lehetőleg külső falszigetelésünk legyen, hogy sehol ne érjük el a telítési páranyomást. Csak amíg ez egy családi háznál viszonylag könnyen megjátszható, a kilenclakásos társasháznál nem szoríthatok pisztolyt az emberek fejéhez, hogy ne szórják ki a pénzüket az ablakon. Mielőtt odaköltöztünk, akkor újították fel a házat kívül-belül, "természetesen" közönséges javított mészvakolattal, metrt az az "olcsó". Ennyit az előrelátásról. Szóval nem jódolgomban gondolkozom belső oldali hőszigetelésen.
Néhány dolgot tisztázni kell. Az első fokú hatóság adja ki a határozatot (simán határozatnak hívják, nem első fokú határozatnak.) Ezt a posta útján tértivevényes küldemény formájában kézbesíti az összes érintett ügyféllel. A posta a hatóság részére visszaküldi a tértivevényeket, amelyekből megállapítható, hogy melyik ügyfél mikor vette át az ügyiratot. Kézhezvételt követő naptól számított 15 napon belül minden fellebbezésre jogosult ügyfél fellebbezhet, vagy lemondhat fellebbezési jogáról. Amennyiben mindenki esetében letelik a 15 napos határidő, vagy a fellebbezésről mindenki lemondott (az építtető(k) is!!!), úgy a határozat jogerőre emelkedik, melyről az építtető(ket) a hatóság a határozat jogerősített példányának megküldésével értesíti. A jogerősített példányt nem másodfokú határozatnak, hanem jogerősített határozatnak hívják. :-) Az ügyintéző húzhatja a jogerősített példány kiadását, de ennek túl sok értelme nincs. Új eljáró hatóságot a jogerősített példány kiadása végett nincs szükség és nem is lehet kérni, hiszen a határozat már megszületett, a jogerősítés csupán annak a megerősítése, hogy fellebbezés nem érkezett vagy arról lemondtak, s így a határozat jogerőre emelekedett és végrehajthatóvá vált.
Ha jol ertettem belulre szeretnel szigetelest feltenni.
Ne tedd!
Ugyanis ebben az eredeti fal meg "kintebb" kerulne, azaz meg hidegebb lenne, a para az uj szigeteles, es a hidegebb fal kozott csapodna le -> peneszedes.
Amugy a hideg fal ele tett szekreny, stb.. ugye megjobban gatolja a legmozgast, igy az jobban lehul -> megno a paralecsapodas valoszinusege -> peneszedes. :-(
Kedves építész topiktársak! Segítségre lenne szükségem. Nem klasszikus építészire, hanem "épületfizikaira", hogy ilyen nagyképűen fejezzem ki magam. A társasházunk -feltehetőleg- soklyukú, kettősméretű téglából épült, úgyhogy a falazat hőátbocsátási tényezője enyhén szólva nem ideális. Ehhez még hozzájön az is, hogy a mi lakásunk tájolása "extra szívás" számunkra, mert a szobáink legnagyobb falfelülete egyrészt észak-nyugati, másrészt az első ház vagyunk az utcában, és közel s távol nincs semmi, ami a budai oldalról érkező hideg szelet megfogná, vagy akárcsak lelassítaná, így az telibe kapja ezt a falat. Ez főleg a gyerekszobánál problémás, ezért elgondolkodtam egy utólagos falszigetelésen. Tudom, hogy a szabályos megoldás a szigetelő réteg + gipszkarton lenne, de őszintén szólva nincs túl sok kedvem a gipszkartonozással molyolni. A gyerekszobában ezt a falat épp a hidegsége miatt úgysem használjuk, nincs semmilyen mechanikai igénybevételnek kitéve, leginkább szekrény(ek) állnak előtte. Szívem szerint elhagynám a gipszkartont, és egyszerűen csak lépésálló hungarocellt ragasztanék a falra. Igenám, de itt jön a problémám. Ha kihagyom a gipszkartont, akkor azzal kihagyom a párafékező réteget is, azaz a másik három falra hagyom ezt a funkciót. A maradék három falból egy 6-os belső válaszfal, egy ugyanilyen 38-as, és a lépcsőházra néz, egy pedig szintén 38-as, külső fal (dél-nyugati). Nem fogok-e ezzel "penészforrást" telepíteni erre a legutóbbi falra? Attól félek, hogy mostantól ez lesz a leghidegebb falam, és itt fog majd lecsapódni a pára. Ráadásul ugyanaz a páramennyiség, amelyik eddig négy falon próbált kijutni, most már csak hármon tud majd, hisz a szigetelt fal gyakorlatilag zárt. Vagy ez hülyeség, mert ha eddig nem csapódott le a pára, akkor most sem fog? Esetleg ne kenjem "telibe" a ragasztót, csak "pogácsázzam", akkor nem zárom le az egész felületet a pára elől? Ki tud segíteni tanáccsal?
eljárási határidők terhelik őt is. ha beviszed a szomszédok lemondó nyilatkozatát (" nincs kifogásunk az ellen, hogy...", minden tulajdonrésszel rendelkező szomszéd aláírásával), akkor 15 napn belül ki kell adnia.
Felújítás-projektünk a fafödémhez érkezett, ezzel kapcsolatban lenne egy-két kérdésem. Jelenleg a következő rétegrend van, felülről lefelé: - üveggyapot hőszigetelés - párazáró fólia - deszkázat - gerendák
Ez annyit jelent, hogy alulról látszódnak a gerendák és a deszkázat, ami nem túl esztétikus, legalábbis a jelenlegi formájukban semmiképpen. Arra gondoltam, hogy a felső deszkázatot leszednénk, és hajópadlóval cserélnénk ki, amit szépen lekezelnénk, a többi réteg maradna, a gerendákat vastaglazúrral kezelnénk. Kérdés, hogy a járópadló elbírja-e ugyanazt a terhelést (ha néha-néha járkálunk a padláson) mint a jelenlegi deszkázat.
Olyan is felmerült bennem, hogy a jelenlegi deszkázatot lambériára cserélnénk, amire egy réteg OSB lap kerülne hogy járható legyen. Ha ez valósulna meg, kerülhet-e a párazáró fólia a lambéria és az OSB lap közé (hőszig, osb, párazáró fólia, lambéria, gerendák).
másik kérdésem: polisztirol lemezeket ragasztottam ,csavaroztam a ház ódalára kívül. A réseket milyen kinyomóizével lehet szigetelni, ami nem eszi meg a polisztirolt? Sima szilóssal? vagy az marja? köszönöm, ha van vknek tpasztalata erről. lemy
Ti hogy oldottátok meg építkezés alatt a kerti wc-t? Miből lehet a legolcsóbban kihozni? OSB lap? A ToiToi bérlése gondolom nem olcsó. Bár az sem szerencsés, hogy a tákolt klotyit egy nagyobb szél elreppíti a szomszédba :)
Az említett márkákat nem ismerem, nekem Schumacher ablakaim vannak, nagyon meg vagyok velük elégedve.
A k-érték a nyílászáró hőszigetelő képességét jelzi számszerűen.Minél alacsonyabb ez az érték, annál jobb a hőszigetelő képessége.
A három szám 4-16-4 az ablaküvegek vastagságát és a köztük lévő távolságot jelzi, a 16 a légrés.Ezt a légrést töltik gázzal, a te esetedben argonnal, ez javítja az ablak ezen értékét.
Ki mit ajanlana az ar es a "tudas" tekinteteben melyik a nyero?
Esetleg van valakinek konkret tapasztalata valamelyikkel?
U.I: meg gondolkodom egy olyan variacioban, hogy a wc es furdo ablak lenne csak az olcsobb kömmerling es a tobbi internorm! Szoval megeri-e a penzet az internorm?
Ja es abbol is milyet erdemes venni tobb fajtat lattam!? (pl passion, dimension)
Ja es meg valami hatha ebben is tud valaki segiteni!
Ahha... hát, ezt most inkább kihagynám, de persze azért köszönöm a segítő szándékot... Sajnos a mai átlag keresetű ember kénytelen hitelből építeni. Ahány bank, annyi konstrukció, hozzáállás... én eddig nem panaszkodom, mert nagyon segítőkészek voltak ---kopp-kopp-kopp--- ...remélem nem lesz komoly problémánk....
Én túl vagyok a hiteles felén,utolsó részlet kiutalva,és a véleményem az hogy akkor építkezzek hitel segítségével mégegyszer amikor a hátam közepét látom.Borzasztó katasztrófa,legalábbis számomra az volt.
Ez az építési napló elég érdekes,de ez a Tibor név és nem elérhető,nem jön,nem dolgozik ismerős.
Hát, én erre nem tudok válaszolni, de a Lakáshitel, konkrét kérdések című topicban biztos tudnak Neked válaszolni. http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9067850
A kölcsönnel kapcsolatban kérdeznék egy két dolgot.Csak az építendő ház fedezet?Minden bank más,de nekünk sikerült abba is jól beleválasztani.Ki gondolná hogy az első folyósításkor kiutalandó 40 százalék náluk nem annyi mint nálunk!?Ráadásul az értékbecslőtől is függ,nekünk rajta volt a tető,a nyílászárók,és ez volt 40 százalék.Mindenki csodálkozott,volt aki nem hitte el.
Sziasztok! Végre ismét egy lépéssel közelebb értünk az építkezésünkhöz: megkaptuk a kölcsönt az építkezésre :-) Most beszéltem a kőművessel, és azt mondta, h novemberben tudja kezdeni az alapozást. Egy kicsit félek, h novemberre már hidegek lesznek, esetleg talajmenti fagyok... szerintetek nem lesz túl későn a novemberi alapozás? Tudom, h vannak fagyálló adalékok, de ha nem lenne muszáj nem növelném vele a költségvetésünket. Mei az a hideg, amit még kibír a friss alap?
Sziasztok! Valóban rosszúl mondtam, a lábazati fal lesz zsalukőből. köszönöm a válaszokat. Gyakorlatilag úgy lesz, hogy kiviszem a szélére a téglákat, és akkor valóban marad egy 10cm párkány belül. Üdv.: foward
Nekem az a véleményem, hogy jobb, ha 20-as ból csinálod. Ellenkező esetben
10 cm-s párkány lesz, amin megáll a víz és eláztatja a falat. Persze, ha a garázs belseje felé lesz szélesebb, akkor semmi gond, csak alul kisebb lesz a garázsod.
Talpkoszorút zsalukőből?! Nem lehet, hogy az csak egy lábazati fal? Egyébként gond lehet, ha fal ugyanolyan széles mint az alap. Mondjuk ez csak egy garázs, de ha van terved, akkor kérdezd meg a tervezőt, hogy ő mit szol hozzá.
