Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Nem vagyok sem erdész, sem erdőművelésben érdekelt. Vadászni sem nagyon járok már.
Faipari mérnök vagyok és egyetemista koromban favágóként dolgoztam az erdőn.
Az erdésztársadalomnak vannak olyan dolgai, amik miatt nem igazán rajongok értük, de az erdőgazdálkodás a jelenlegi társadalmi, gazdasági helyzetben nem olyan dolog, amit laikusok, műkedvelők emocionális alapon alkotott ítéletei alapján kellene csinálni. Véleményem szerint a rendszer jó lenne, az emberi tényező meg sajnos itt sem különb mint az élet bármely más területén.
Azt azért vedd figyelembe,hogy ez egy gombász fórum,és itt az kesereg akinek kivágják a lelőhelyeit,vagy tönkre teszik.
Emellett én is azt vallom,hogy ésszerűbb és tisztább erdő gazdálkodás kéne.Ma sajnos mindent a pénz irányít,és mindent a pénz tesz tönkre!Remélem egyszer felnövünk a feladathoz,és unokáinknak is lesznek 100 éves erdeik!
Nem sok ilyet láttam! Jellemző az általam leírt égetéses módszer. Szerintem felesleges, és drága energiapocsékolás, másrészt a füst is légszennyező. Igaz az erőművekben is égetnek, de ott állítólag szűrik is az égéstermékeket.
A fahamuval kapcsolatban írtakkal egyetértek, én is a kertbe(komposztba)teszem, a levegőbe elszállt energiát sajnálom. Szerintem nem kevésről van szó!
Nem értem, hogy a bögöly miért csak az erdőben, munka közben csípi a lovat.
Nem baj, nem kell neked mindent érteni. Azt sem, hogy hol van több bögöly, meg azt sem, hogy van pár olyan, állatokkal végzett munka ami napjainkban simán kimeríti az állatkínzás fogalmát. Ilyen a fogatos közelítés is.
Szederinda meg nincs mindenhol, és ki is lehet vágni.
Ja. Le is lehet aszfaltozni az erdőt.
Esetleg az erdőgazdálkodást is lehet úgy folytatni, hogy ne legyen benne szeder.
A szedret nem az erdőgazdálkodó telepítette be. Egyes ökoszisztémáknak része.Innentől kezdve miért irtanánk ki.
Már bucónak is írtam, nem az a baj, hogy hülye ötleteitek vannak, hanem az, hogy számon kéritek a megvalósításukat a világon...
4. Nem értem, hogy a jelenlegi technológiák mellett az erdőkitermelés-tisztítás "hulladékait" miért nem hasznosítják?! Rengeteg gallyat, sarjhajtást égetnek el (sokszor rossz gumiabroncsokat is bevetve), jobb esetben "csak" hagyják ott ahol van elrothadni.
Becslésem szerint a kitermelt faállomány 20%-át is kiteszi, vétek és óriási környezetszennyezés elégetni. Én betiltanám! Vannak már zúzó-tömörítő gépek, ezeket égessék a bioerőművek, ne a rönkfát!
Egyrészt nyitott kapukat döngetsz, mert a legújabb technológiák szerint már levelestől-ágastól bedarálják az arra való faanyagot, semmi nem marad belőle az erdőn. Látni időnként egész fákból álló rakásokat az utak mellett, ha jókor mész arra, akkor a forgácsoló gépet is rajtakaphatod.
Másrész viszont nem biztos, hogy szerencsés mindent kihozni az erdőből. Az a hamu ami az elégetett "hulladék" után marad, nem árt a talajnak.
Elég jó közelítéssel meg lehet határozni, közép- és felsőfokú képzés is létezik a témában.
Ha nem mondod...
Igen, létezik képzés...ha nagyon körülnézek, még olyan barátom is akad aki mindezt egyetemen tanítja...de a helyes válasz a kérdésre? 42...
Ugyanis nincs helyes válasz. Mást mond az erdőgazdálkodó, a természetvédő, a turista, a vadász, az úton közlekedő, a mezőgazdász. És mindegyiknek lehet igaza a saját szemszögéből, mindegyiknek más a célja az adott területtel. Ha sok-sok kompromisszum árán meg lehetne határozni egyetlen közös célt, ahhoz hozzá lehetne rendelni egy eltartható vadlétszámot.
A vízmosások jórészt a tarvágás miatt keletkeztek.
Persze. Mert amúgy a föld lapos és a végén leesnek az elefántok...
Amíg nem voltak tarvágások, addig vízmosás se volt, valószínüleg maga a kifejezés is max. kétszáz éves...
Szerinted a fa árában mennyi a kitermelés és mennyi a száz év költsége?
A tüzifa, a forgácsfa árában nagyon jelentős a kitermelés költsége. A fűrészipari rönkében persze kissebb az arány, de nem csak fűrészipari rönköt termelünk.
Ez tévedés. A szálaló vágásnál is lesz lyuk ahol az öreg, vágásérett fák kikerülnek. Az "őserdőben" az újulat is ott tud megindulni ahol a ledőlt öreg fák helyén bejut a fény. És ha a helyi ökoszisztéma olyan, akkor ezekben a lékekben lesz szeder is. Ugyanúgy, ahogy van az erdő szélén, a széltörésekben, a gerinceken.
Van egy idealizált képetek arról, milyen kell legyen egy erdő, vannak idealizált ötleteitek, hogy miképp lehetne ezt elérni és számon kéritek a világon, hogy miért nem eszerint működik.
Fiatal újratelepített tölgyesek egy ideig szép tiszták
Mivel egy ideig kötelezően tisztítják az alját...
Aztán jön egy időszak, amikor nem zár még össze de már nem tisztítják.
Egyébként mi a bajotok a szederindával? Jó-jó, nehéz benne járni de most természetesség szempontjából ítéljük meg az erdőt vagy kényelmi szempontokból?
Ahol az "őserdő" fényt kap mert kidől egy öreg fa, ott nem fog megjelenni a szeder? Ne a hegyvidéki bükkösöket hozd fel példának hanem a tölgyeseinket...
A kitermelhető fa mennyisége így persze kevesebb lenne, de nőne a terület turisztikai értéke, ami simán visszahozná a kieső pénzeket.
Azért az ilyen kijelentések mögé nem ártana valami kimutatás...
Persze nagyon csodálkoznék rajta, ha tudnál ilyet mutatni, ugyanis hatalmas tévedés amit leírsz. Egyrészt. Másrészt meg a faanyagra szükség van, azt valahonnan elő kell teremteni. A "vágják ki máshol" az ugyanolyan szemforgató képmutatás mint a városokban az elektromos közlekedés ami csak arra jó, hogy máshol szennyez de ott a rossz hatáfok miatt sokkal jobban...
Hivatkozol állandóan a külföldi példákra, de ki tudja, mennyire látsz átfogó képet a kinti helyzetből. Lehet, csak a széppel találkozol. Nálunk is el lehetne kalauzolni valakit úgy, hogy csak szép tiszta, pallónjáró turistáknak való erdőket lásson.
Sziasztok! A gombász bácsitól kaptam egy darabka nyári szarvasgombát. Valami egyszerű tészta recept kellene. Nincs kedvem túlbonyolítani a főzőcskézést. Inkább a szarvasgomba íze érdekel. Életemben először fogom megkóstolni.
Egyébként a gombákat egyik ismerőse mogyoró ültetvényében találta ő maga négykézláb mászkálva a bokrok alatt. A mogyoró csemetéket szarvasgomba micéliummal "oltották be", így kerültek telepítésre. Mostanra a cserjék szépen megnőttek, és a szarvasgomba bőven fejleszti termőtesteit.
Majd ősszel lesz ismét a gombász bácsinak szarvasgombával oltott mogyoró csemetéje. Darabja 2500 forint. Ha nem váltottam volna vándor-életre, tutira ültetnék.
Sajnos nemcsak a tarra vágott területeken. VH-ben sokfelé van teljesen beszedresedett tölgyes, szinte járhatatlanok. Fiatal újratelepített tölgyesek egy ideig szép tiszták, valahol ott rontják el a kezelést, amikor túlzottan megnyitják a korona szintet a ritkításnál. Van most egy kontroll terület amit meg fogok figyelni, 7 éve ismerem ezt a részt. Nekem úgy tűnt hogy teljesen ad hoc módon dolgoznak itt, nagyjából belevagdosnak, aztán a "lesz ami lesz" elvét követik.
Persze, jó régóta én is ezt mondom. Közben elgondolkoztam miket láttam Ausztriában, a nemzeti parkokban ott legtöbb helyen valóban minimális erdőkezelést alkalmaznak, kidőlt vagy sérült faanyagot nem viszik ki az erdőből (németek sem a naturpark-okban), alapelv hogy vissza kell forgatni. Gazdasági és magánerdők persze ott is profitelvű gazdálkodást folytatnak, de az állam elég szigorúan szabályozza meddig mehetnek el.
Mo-on csak egyetlen gond van a szálaló (és ritkító) vágással, sokkal több munkát és ráfordítást igényel egy ilyen erdő, amire az állami erdészeteknek nincs erőforrásuk, ill. a végén kevesebb bevételhez jutnak a faanyagból. Ezért írtam, hogy szerintem ennél lényegesen olcsóbb lenne, ha a nemzeti parkokban kevesebbszer nyúlnának ez erdőhöz (vagy egyáltalán nem), hagynák hogy természetes módon szabályozza magát az erdő, ami természetesen emberi beavatkozás nélkül is nagyszerűen képes erre. A kitermelhető fa mennyisége így persze kevesebb lenne, de nőne a terület turisztikai értéke, ami simán visszahozná a kieső pénzeket. Nem szabad lebecsülni az így szerezhető bevételeket még magyar szinten sem, a fejlett országokban általában sokkal több profit van a szálloda és vendéglátó iparban mint amit az erdőgazdaság a hagyományos brutális megközelítéssel a tarvágással tud szerezni. Olyan helyre persze nem lehet fizetőképes turizmust vinni, ahol lepusztult a természeti környezet. Ebben sajnos nagyon sokat kellene még tanulni Mo-on az embereknek.
Szederinda meg nincs mindenhol, és ki is lehet vágni. Esetleg az erdőgazdálkodást is lehet úgy folytatni, hogy ne legyen benne szeder.
Igen, pontosan a szálaló vágás mellett folyamatos a takarás és az árnyékban nincs szeder. A tarra vágott területeken nő belőle áthatolhatatlan bozótos.
Szerinted mennyi az erdő eltartóképessége, mondjuk szarvasból?
Elég jó közelítéssel meg lehet határozni, közép- és felsőfokú képzés is létezik a témában. Mindenesetre, ha az utolsó makkot is kitúrják, az utolsó hajtást is lelegelik, akkor túl nagy a vadállomány.
Kiváltképp annak fényében, hogy az erdő körül kindenhol ott vannak a mezőgazdasági területek a hatalmas táplálékbázissal?
Igen, ezt nevezik vadkárnak. A szarvas ugyan nagyon jól érzi magát a kukoricásban, de ennek az a "buta paraszt" valamiért nem örül annyira.
a vízmosások tele vannak bedőlt fákkal.
A vízmosások jórészt a tarvágás miatt keletkeztek.
Szerinted a fa árában mennyi a kitermelés és mennyi a száz év költsége?
Ha már elkezdtétek ezt az erdőgazdálkodási/művelési témát, hadd szóljak hozzá én is:
1. A tulajdonosi érdek mindíg felülír mindenféle ésszerű elvárást (a nemzeti parkoknak is van tulajdonosa, csak sosincs elég pénze, főleg nálunk)
2. Barbár ember mindíg volt, sajnos lesz is. Nehéz, de lehet őket nevelni.
3. A zöld programok, megújuló energiaforások programok úgy látom, inkább csak szavazóbázis szerzésre lettek kitalálva, azaz a politikusok érdekeit szolgálják elsősorban- ideértve a lenyúlható-osztogatható pénzalapok létrehozását is.
4. Nem értem, hogy a jelenlegi technológiák mellett az erdőkitermelés-tisztítás "hulladékait" miért nem hasznosítják?! Rengeteg gallyat, sarjhajtást égetnek el (sokszor rossz gumiabroncsokat is bevetve), jobb esetben "csak" hagyják ott ahol van elrothadni.
Becslésem szerint a kitermelt faállomány 20%-át is kiteszi, vétek és óriási környezetszennyezés elégetni. Én betiltanám! Vannak már zúzó-tömörítő gépek, ezeket égessék a bioerőművek, ne a rönkfát! Ugyanakkor óriási összegeket költenek energiafű és miegymás projektekre, végeredményben a biomassza iparszerű hasznosítására.
5. Ugyanezeket a "hulladékokat" boldogan hasznosítanák a munkanélküli, vagy kis jövedelmű családok, öszeszednék, ha nem tiltanák. Ja, hogy a TULAJDONOS fél, hogy eltévednek?? Lehetne ezt szervezetten a helyi önkormányzatokkal összefogva felügyelet mellett is végeztetni. A tulajdonosnak a tisztítás, gallyazás, égetés is költség! Ezt a terhet levenné a válláról ez a program, aki akar saját munkával tüzelőhöz jutni, legyen rá lehetősége! Ja, hogy van olyan is aki nem akar?? Ők edig is lopták a tüzelőt, ezután is fogják, ez legyen a tulajdonos gondja! Pl. a nyugdíjból visszaterelt rendőrök is foglalkoztathatók lennének.
Rendben van, és sem úgy értem hogy centire pontosan minden az ősállapot szerint legyen, de a tarvágásos tájképről legalább a nemzeti parkokban már előrébb kéne mozdulni.
Nem értem, hogy a bögöly miért csak az erdőben, munka közben csípi a lovat. Szederinda meg nincs mindenhol, és ki is lehet vágni. Esetleg az erdőgazdálkodást is lehet úgy folytatni, hogy ne legyen benne szeder. Én nem irodából okoskodok, hanem itthonról :P
Magára hagyott erdő csak nagy és lakatlan (vagy alig lakott) területeken működik (Észak-Amerikában vannak ilyenek), nálunk a természetes körülményekhez közeli állapot visszaállítása természetesen igényelne valamilyen gondozást. De nem hiszem hogy olyat mint amit a VH tölgyeseiben csinálnak, inkább az osztrákoktól kellene tanulni. Gyakorlatban ma már lehetetlen Mo-on az ősállapot visszaállítása, túl kis területen van hozzá erdő és nagy a népsűrűség. Megközelíteni lehet, de célszerű a klíma természetes változásait is figyelembe venni. Volt olyan egyébként amikor egy nem természetes erdőt nyilvánítottak szigorúan védettnek, ez a Tátra Nemzeti Parkban volt. Amikor az emlékezetes 2004-es vihar ledöntötte a fákat, kiderült hogy ez egy 1930-as években telepített homogén luc állomány volt, korábban pedig a területen elegyes erdő volt eredeti növényzet.
Lehet igazad van, én utána is nézek, mert érdekel, de én jelenleg úgy emlékszem, hogy az a terület nem volt vágva 300 éve. A környék nagy fakitermelő hely volt, és pont az őserdő maradt meg érintetlenül a kisvasút végállomásánál, mert nem érdekelt senkit régen a nagy kitermelések idején. Amolyan ottfelejtett erdő. Az biztos, hogy már egyszer vágták, de mintha jóval régebben lett volna annak a dátuma. De attól még a természeti állapota ősi jellegű, tehát csak a papírforma szerinte nem 'ős'.
Én úgy gondolom a nemzeti park nem azért jött létre, hogy erdőgazdálkodás folyjon benne. Persze fizikailag ez nem lehetetlen, de nekem az esztétikai elvárásaim egy parkkal szemben nem ezek, mármint, hogy tarra legyen vagdosva, és jóformán 'bozótósokat' lehessen benne látni, és nem igazi erdőket. Én úgy tudom az első nemzeti park a világon a Yellowstone volt, meg kéne nézni, hogy ott milyen irányelvek vannak. Ha az volt a kezdőpont, akkor nyílván az authentikus értelemben vett nemzeti parkban az ottani elveket kellene figyelembe venni. Bár nem olvastam utána sose, de nem hiszem, hogy ott engedik a tarvágást.
Abban egyetértek, hogy lehetséges, hogy ha magukra hagynánk a nemzeti parkban az erdőket a jelenlegi állapotukban, abból nem sok jó sülne ki. De ez még nem azt jelenti, hogy akkor jobb híján vagdossuk tarra. Most el kell dönteni, hogy akkor természetes valójában megőrzött vagy helyreállított terület legyen e az, vagy erdőgazdasági. Az erdőnek nem természetes megjelenési formája, mikor tarra van vágva, tehát ha a nemzeti parkban a természetes állapot megóvása vagy helyreállítása a cél, akkor a tarvágás minimum mellőzendő. Egyébként meg nem állja meg a helyét az a teória, hogy azért néz kii a nemzeti park így, mert ez jót tesz neki, stb. Én ismerek Nógrádban olyan magánerdőt, ami sokkal szebb, mint bármelyik erdő pl. a Bükki nemzeti parkban. Na most az hogy lehet, hogy egy nemzeti parkban rondább az erdő, mint a magánkázben levő? És most nem a bozótra gondolok, meg a szederre. Hanem egyszerűen arra, hogy van ez a magánkézben levő, ami szinte úgy néz már ki, mint a Bükkben a védett ősbükkös, és jó nagy is, egy egész völgyön fut keresztül, a Bükkben meg egyetlen hely van, ahol hasonló erdő van, maga az ősbükkös, kb. 50-ed akkora területen. Ez így mégis defektes.
Pár év volt ez a téma a fórumon, akkor én is megemlítettem, de valaki jelezte hogy az nem igazi őserdő, mert egyszer a 19. sz-ban kivágták. Pontosan már nem emlékszem. Mátrában és a Bükkben vannak ilyen jellegű bükkösök, de a kelet-szlovákiai sokkal nagyobb területen fekszik (10ezer Ha), jelenleg már UNESCO védelem alatt áll. Hasonlóan nagy kiterjedésű lucfenyves őserdő található a Retyezátban, kisebb foltokon a Biharban is. Bár az luc nem annyira egyedi, magashegységek nehezen megközelíthető részein sokfelé van sosem vágott lucos.
Szerinted mennyi az erdő eltartóképessége, mondjuk szarvasból?
Kiváltképp annak fényében, hogy az erdő körül kindenhol ott vannak a mezőgazdasági területek a hatalmas táplálékbázissal?
(Nagyon ne erőlködj a válasszal, a kérdés költői volt. Nincs ember, aki erre objektív választ tudna adni)
Közelítés. Kerék? Persze. De tengelyre valahogy fel is kell rakni a rönköt. ahhoz meg egy kicsit nagyobb traktor kell.
Tamás, mindent meg lehet oldani, van kötélpályás közelítés meg helikopteres közelítés is. Aztán ha körülnézel az erdőkben erre mifelénk, a vízmosások tele vannak bedőlt fákkal. Nem hozzák ki, nem éri meg. Ha olyan drága lenne a faanyag, hogy megérje, akkor meg azért szívnánk a fogunkat.
Ugyan, miért nem? Nyilván nem a kerti traktorra gondolok, de manapság egy erdészeti gép akkora, mint egy tank volt a II. vh. elején.
egy fűrészipari rönk súlya meghaladhatja a fél tonnát. Ezt kell kivonszolni az erdő talaján
Kerék?
Harmadrészt említettem a vadállományt amin elegánsan átsiklott mindenki.
Igen, mert nem akartunk még egy vitát. Az általad említett muflonnak például semmi keresnivalója az erdeinkben, a természetes és kívánatos populációja nálunk nulla darab. És akkor sem jön el a világ vége, ha a szarvas- és vaddisznóállomány nem haladja meg az erdő eltartóképességét.
Sziasztok! A gombász bácsitól kaptam egy darabka nyári szarvasgombát. Valami egyszerű tészta recept kellene. Nincs kedvem túlbonyolítani a főzőcskézést. Inkább a szarvasgomba íze érdekel. Életemben először fogom megkóstolni.
