Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Sziasztok! A Mecsek egy része párállik, más része porzik. Gomba csak mutatóban (legalábbis ahol mi jártunk) A vásárcsarnokban viszont már több árusnál is volt szép rókagomba (2.5oo FT/kg)
Nekem az elmúlt napokban leginkább a szamóca okozott örömöt:)) imádom az illatát, fóliába zárva hibernáltam a zord téli napokra is:)
A Déli-Börzsönyben tölgyes szinte töküres, azért szinte, mert belefutottunk egy nagyon szép, 15-20 db-os rókagombatelepbe. Az erdő jól elázott, sár is sok van az utakon.
VH-ban tölgyes üres, bükkösben 2-3 vargánya és 5-6 rőkagomba. Ezen kívül pár galambgomba és fiatal piruló galóca. A viruló fehér porhanyósgomba telepek is jelzik, hogy még korán van, jövő héten lesz gomba.
Viszont, egy fenyves árnyasabb részén mezei szegfűgomba (+2 fenyőtinóru), így nem mentünk üres kézzel haza.
Elég kis darab gombának néz ki ez. Mi mindig vajba reszeljük, és úgy kenjük pirítósra, így jön ki a legjobban az íze. Talán egy pirítósra elég lesz, ne egy egész kocka vajba reszeld. Azért ősszel jobb minőségű a szarvasgomba is, néhány erdészet csak jún. 15 után engedélyezi a gyűjtését.
a kecskeméti piacon megjelent a szegfű közepes mennyiségben, köszönhetően az emúlt napok csapadékos és borús időjárásának, mondjuk, ha kisüt a nap, akkor vége...
Nem vagyok sem erdész, sem erdőművelésben érdekelt. Vadászni sem nagyon járok már.
Faipari mérnök vagyok és egyetemista koromban favágóként dolgoztam az erdőn.
Az erdésztársadalomnak vannak olyan dolgai, amik miatt nem igazán rajongok értük, de az erdőgazdálkodás a jelenlegi társadalmi, gazdasági helyzetben nem olyan dolog, amit laikusok, műkedvelők emocionális alapon alkotott ítéletei alapján kellene csinálni. Véleményem szerint a rendszer jó lenne, az emberi tényező meg sajnos itt sem különb mint az élet bármely más területén.
Azt azért vedd figyelembe,hogy ez egy gombász fórum,és itt az kesereg akinek kivágják a lelőhelyeit,vagy tönkre teszik.
Emellett én is azt vallom,hogy ésszerűbb és tisztább erdő gazdálkodás kéne.Ma sajnos mindent a pénz irányít,és mindent a pénz tesz tönkre!Remélem egyszer felnövünk a feladathoz,és unokáinknak is lesznek 100 éves erdeik!
Nem sok ilyet láttam! Jellemző az általam leírt égetéses módszer. Szerintem felesleges, és drága energiapocsékolás, másrészt a füst is légszennyező. Igaz az erőművekben is égetnek, de ott állítólag szűrik is az égéstermékeket.
A fahamuval kapcsolatban írtakkal egyetértek, én is a kertbe(komposztba)teszem, a levegőbe elszállt energiát sajnálom. Szerintem nem kevésről van szó!
Nem értem, hogy a bögöly miért csak az erdőben, munka közben csípi a lovat.
Nem baj, nem kell neked mindent érteni. Azt sem, hogy hol van több bögöly, meg azt sem, hogy van pár olyan, állatokkal végzett munka ami napjainkban simán kimeríti az állatkínzás fogalmát. Ilyen a fogatos közelítés is.
Szederinda meg nincs mindenhol, és ki is lehet vágni.
Ja. Le is lehet aszfaltozni az erdőt.
Esetleg az erdőgazdálkodást is lehet úgy folytatni, hogy ne legyen benne szeder.
A szedret nem az erdőgazdálkodó telepítette be. Egyes ökoszisztémáknak része.Innentől kezdve miért irtanánk ki.
Már bucónak is írtam, nem az a baj, hogy hülye ötleteitek vannak, hanem az, hogy számon kéritek a megvalósításukat a világon...
4. Nem értem, hogy a jelenlegi technológiák mellett az erdőkitermelés-tisztítás "hulladékait" miért nem hasznosítják?! Rengeteg gallyat, sarjhajtást égetnek el (sokszor rossz gumiabroncsokat is bevetve), jobb esetben "csak" hagyják ott ahol van elrothadni.
Becslésem szerint a kitermelt faállomány 20%-át is kiteszi, vétek és óriási környezetszennyezés elégetni. Én betiltanám! Vannak már zúzó-tömörítő gépek, ezeket égessék a bioerőművek, ne a rönkfát!
Egyrészt nyitott kapukat döngetsz, mert a legújabb technológiák szerint már levelestől-ágastól bedarálják az arra való faanyagot, semmi nem marad belőle az erdőn. Látni időnként egész fákból álló rakásokat az utak mellett, ha jókor mész arra, akkor a forgácsoló gépet is rajtakaphatod.
Másrész viszont nem biztos, hogy szerencsés mindent kihozni az erdőből. Az a hamu ami az elégetett "hulladék" után marad, nem árt a talajnak.
Elég jó közelítéssel meg lehet határozni, közép- és felsőfokú képzés is létezik a témában.
Ha nem mondod...
Igen, létezik képzés...ha nagyon körülnézek, még olyan barátom is akad aki mindezt egyetemen tanítja...de a helyes válasz a kérdésre? 42...
Ugyanis nincs helyes válasz. Mást mond az erdőgazdálkodó, a természetvédő, a turista, a vadász, az úton közlekedő, a mezőgazdász. És mindegyiknek lehet igaza a saját szemszögéből, mindegyiknek más a célja az adott területtel. Ha sok-sok kompromisszum árán meg lehetne határozni egyetlen közös célt, ahhoz hozzá lehetne rendelni egy eltartható vadlétszámot.
A vízmosások jórészt a tarvágás miatt keletkeztek.
Persze. Mert amúgy a föld lapos és a végén leesnek az elefántok...
Amíg nem voltak tarvágások, addig vízmosás se volt, valószínüleg maga a kifejezés is max. kétszáz éves...
Szerinted a fa árában mennyi a kitermelés és mennyi a száz év költsége?
A tüzifa, a forgácsfa árában nagyon jelentős a kitermelés költsége. A fűrészipari rönkében persze kissebb az arány, de nem csak fűrészipari rönköt termelünk.
Ez tévedés. A szálaló vágásnál is lesz lyuk ahol az öreg, vágásérett fák kikerülnek. Az "őserdőben" az újulat is ott tud megindulni ahol a ledőlt öreg fák helyén bejut a fény. És ha a helyi ökoszisztéma olyan, akkor ezekben a lékekben lesz szeder is. Ugyanúgy, ahogy van az erdő szélén, a széltörésekben, a gerinceken.
Van egy idealizált képetek arról, milyen kell legyen egy erdő, vannak idealizált ötleteitek, hogy miképp lehetne ezt elérni és számon kéritek a világon, hogy miért nem eszerint működik.
