Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Ma a Cserhátban: nagy fogás sötét érdestinórúból (3kg könnyedén összejött), nyári és bronzos vargánya is van rendesen, de a helyiek összeszedték, mire megérkeztünk (4-5cm átmérőjű levágott tönkalja rengeteg elszórva), sárga gyűrűstinórút is találtunk vagy 15db-ot, 1db változékony, meg sok kisebb piros és arany. Kisebb mennyiségű, inkább régebbi galambgomba is volt természetesen, valamint egy csokor érdesgalócát és egy szép pókhálósgombát találtunk még. Pár kép izelítőül.
Bakony is szépen idulgat. Apósommal szedtünk ma kb. 10 kg vargányát (ennyit eddig még sohasem szedtem/láttam) javarészt bronzost. Viszon sok fiatal példány van, de már azok is kukacosak. kb 4 kg-ot lehetett megmenteni.
A tintahal és a kalmár külön rend, ha jól tudom, és különböző ételek elkészítésére jó. Rántani a kalmárt szokták. A kereskedő fogyasztása természetesen kannibalizmus.
Marides lesz az, de az aqudella is biztos jó, és szokták lisztbe forgatva, illetve lisztbe-tojásba is. Ezek szerintem kimerítik a "rántva" fogalmát :-)
Igen, ezek fenyőtinóruk. Nem vagy balfék, felénk, a Mátrában is indul a gomba, és már hordják vödörszámra haza az erdőből a gombát a helyierők. Nem nagyon értem rá ma, de útközben beugrottam egy más ismert vargányás helyre, és semmi. Csak fenyőtinóruk voltak, a talaj nagyon száraz. A tinóruk mondjuk általában megelőzik a vargányákat, ha jól figyeltem meg. Szóval most még csak a legkorábban termő helyeken jöhet a gomba, és a helyi erők is dél felé indultak hazafelé, míg jobb időben már kilenckor teleszedik magukat.
Egyébként majdnem felrobbanok, mivel olvastam a hozzászólásokból, hogy a Gödöllői dombságon, Szada és Gödöllő között érdemes próbálkozni. No és mindenféle helyismeret nélkül reggel 7 körül elindultam és most értem vissza, de csak ezt a kis gombát találtam, azt is Őrbottyán közelében. Egyszerűen még csak olyan erdőrészhez sem jutottam el, ahol esélyét láttam volna gombának. Egyébként Erdőkertestől indulva erdei úton eljutottam Domonyvölgybe, majd Szadánál végig az erdő közelében teljesen körüljártam a térkép szerint mutatott erdős részt, de semmi eredmény. Ahol véletlenül erdőbe jutottam, olyan sűrű volt, hogy alig láttam. Gombának meg semmi jele. Ennyire balfék vagyok, vagy ennyire speciális helyen vannak a vargányák, vagy csak nagyon távol a kocsival járható úttól? Két gyerekkel voltam, úgyhogy csak úgy a vakvilágba gyalog nem akartam nagyon messzire kerülni a kocsitól, néhány száz méter meg úgy látszik nem volt elég. Nagyon megköszönném, ha valaki a privátomra valami kis iránymutatást adna, persze nem méterre pontosan, de hogy egy kis esélyem legyen. Most ez elkeserített, inkább mentem volna a Börzsönybe, csak az jóval messzebb van.
Vértes északi fele, sőt Vértes-alja észak felé, telistele vargányával.:):) Mindenhol vargánya, bicót tolva veszélyes a mozgás, s mi nem esszük.:) Tehát kiránduló-kedvűek hajrá. :) Ezenkívül piruló galóca, sereges tölcsér, gyilkos, őzláb dögivel. (Fát most is vágnak, magánék is, de hiszek Nektek, hogy lesz helyette telepítve.)
A Börzsöny indulgat tán. Alacsonyan fekvő, nagyon nedves részeken csak fonál és apróságok. Meleg foltokon vargányák tölgyesben és fenyvesben is. Alig kukacosak. Akadt még néhány érdestinóru, bébi piruló galóca, fenyvesben nagy őzláb - az egész kb. 2 kiló.
Találtam valami érdekeset, mohás fatörzsön volt néhány fekete telepszerű (nem tudom eldönteni, vajon levél volt-e valaha? ) és azon ezek a fehér sündisznó-termőtestek, alul-felül.
Ők itt pedig büdös szegfűgombák, de nagyon szépek (nevükkel ellentéten nem is voltak olyan büdösek.)
látható. Sok helyen calamaris, azaz tintatartó a neve. 
