A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"megtudod határozni, hogy a Föld 1s alatt pontosan milyen irányú mozgásegyveleget hajt végre és ezeket milyen távolság jellemzi?"
Amit biztosan tudunk, hogy a Föld forog a tengelye körül, de a tengely is kóvályog egy kicsit. Ezen kívül kering a Nap körül, és a Nappal együtt kering a Tejútrendszer középpontja körül.
„Mivel a gravitáció közelhatással működik, a hatás sebessége nem végtelen nagy, hanem egy véges érték.”
A gravitáció hatása az univerzum legtávolabbi pontjáig (ami végtelen) hat, vagyis nem véges értékű a hatása. Azonban a hatás terjedésének sebessége is lehet végtelen nagy (azonnali), mert szuperfizikusunk szerint a fénysebesség sem korlátozott. :)
"szerinted azonos időpillanatban milyen irányú mozgásokat végez a Föld? na ehhez mérd a gyorsulás miatt létrejött gravitációs látszatot (látszat, mert tömegvonzást láttat)."
Neked valóban az a tévképzeted, hogy a gravitáció csak látszat, amelyet a Föld összetett mozgása okoz? Ezzel az agyament gondolattal még nem találkoztam.
Einstein elmélete szerint szintén látszat a gravitáció, amit az égitestek térgörbítő hatása okoz. Ez a tiédhez hasonló egetverő butaság. Ezzel már találkoztam.
De a te elcseszett ötleted még ehhez képest is újdonság. Azért arra kíváncsi lennék, hogy szerinted a Föld mozgásaiból hogyan keletkezik a Föld középpontja felé mutató gravitáció. Részleteznéd ezt?
A jövő fizikájában a gravitáció nem látszat, hanem valóság. Az anyagi testek valóban vonzzák egymást. A vonzó hatás a gravitációs mezőn keresztül valósul meg. Mivel a gravitáció közelhatással működik, a hatás sebessége nem végtelen nagy, hanem egy véges érték.
mit nem értesz? talán hogy billentyűzeted előtt ülve, csak a Föld forgását tekintve, nem látod hogyan változik pillanatnyi térbeli helyzeted? ha a Földnek más irányú mozgása nem is lenne, csak a forgás, már ekkor is 100 méterekkel változik pillanatnyi térbeli helyzeted úgy, hogy közben azt nem érzed, nem látod, nem fogod fel.
szerinted azonos időpillanatban milyen irányú mozgásokat végez a Föld? na ehhez mérd a gyorsulás miatt létrejött gravitációs látszatot (látszat, mert tömegvonzást láttat). az embernek elképzelése sincs arról a mozgásegyvelegről, amelyet a Föld, mint ok, miatt a téridőben pillanatról-pillanatra tesz.
az egyik pillanatban még a tér meghatározható pontján voltál, míg a másikban az ember gondolatait felülmúló mozgásegyveleg révén több száz km-rel arrébb. mind ez azt a látszatot kelti, hogy a víz, v. bármi esik, ami a Földhöz képest bizonyos távolságon belül van.
megtudod határozni, hogy a Föld 1s alatt pontosan milyen irányú mozgásegyveleget hajt végre és ezeket milyen távolság jellemzi?
A lebegés valós, de attól még a gravitáció működik az űrhajó és az utas között is, és a Föld között is.
Ez így normális."
egy nem tapasztalható működés hogyan lehet normális? a sötétanyag nem tapasztalható, de szükségesként tartják gyors galaxisok egybenmaradása miatt. a sötétanyag jó (normális) a számítások szükséges eredményeihez, de sosem tálalták meg. lehet a sebesség, na nem a gyors galaxisoké, hanem a megfigyelő és a meg megfigyelt relative gyors sebessége a ludas? a mozgásról kapott pillanatképek relativ irányok az összképhez képest. a Föld lehet ezen pillanatban jobbra billent, míg a következőben több száz méterrel arrébb, vagyis balra van. ráadásul ebből semmit sem érzékelünk, hiszen együtt mozgunk vele. nem surlódik sehová, semmivel ezért nem is sodródunk sehová. nem centrifuga.
"Ha lerajzolod a Földet, és a két átellenes oldalán a egy-egy vízesést"
látod, a látszólagos mozgások hogy téveszthetik meg az embert? mozdul a Föld, v. esik a víz? a víz szempontjából a Föld látszólagos felfelé mozgásának nem kellene megtörténnie, ui. már leszögeztük, hogy a körpályán lévő mozgás eleve gyorsulás, amely a gravitációs hatás. azonban a Földnek rendkívül gyors és összetett, de emberi szemmel nézve kaotikus mozgása van. a Galaxis középpontja körüli mozgás 230km/s, forgási sebessége 0,4651km/s, Nap körül keringő sebessége 29,78km/s. ezen mozgásegyvelegre még rájön a Galaxis együttes mozgása az űrben, melynek sebessége a CMB-hez képest 560km/s. ha erre a rendkívül gyors mozgásegyvelegre rátesszük még az egyéb okok miatt fellépő imbolygást, rezonanciát, örvénylő mozgást, akkor bizony a Föld nagyságához mérten a gyors mozgásegyvelege a vízre nézve a Föld mindenhol felfelé irányuló mozgást végez. ezért a Föld mozgásának iránya relativ, mint mozgási sebességei is, csak a pillanathoz képest nagyobb távolságokon lesz határozott irányú.
de, mint mondtam, alég az alapvető gyorsulás, amely miatt már a légköri nyomás is támogatja a víz esését a domborzat miatt létrejött haladási irányát.
a JWST mutatja, el kell feledni a múlt láthatóan rossz képzeteit és újra kell építeni azokat.
“Right now I find myself lying awake at three in the morning,” says Alison Kirkpatrick, an astronomer at the University of Kansas in Lawrence, “and wondering if everything I’ve done is wrong.”
A mostani "modern" meséken alapul. A fénysebesség állandóságáról szóló mesén, a lassabban öregedő űrhajósokról szóló mesén, a feketelyukakról és féregjáratokról szóló mesén, az ősrobbanásról szóló mesén, és az időgépekről szóló mesén.
"...mondta valaki, hogy "esne" a Föld? a Föld elmozdul a víz esését keltve a víz látszólagos folyásirányára merőlegesen."
Ha lerajzolod a Földet, és a két átellenes oldalán a egy-egy vízesést, akkor azonnal látni fogod, hogy a vízesés iránya éppen ellentétes, mert mindkét oldalon a Föld középpontja felé esik a víz.
Ha a Föld mozdulna el, (nem a víz esne), akkor a Földnek ellenkező irányba kellene elmozdulni a két oldalon. Ez természetesen nem lehetséges.
"a lebegés a keringő űrhajó belsejében egyébként valós, hiszen nem tapadnak fel az egyik oldalra, mint egy bolygón tennék."
pedig az űrállomás tömegközéppontjának arra legközelebb eső irányának falához kellene, de nem. még egy vízcseppet sem mozdít arra. a vízcsepp arra mozdul, amerre az ember billentette, vagyis lebeg. ez arra enged következtetni, hogy a felvételeken az űrállomás nem végez pályamódosító korrekciókat, vagyis nincs gyorsulás. ui. az űrállomás gyorsulásakor az űrállomásnak a vízcsepphez, v. bármilyen lebegő tárgyhoz képest, valamilyen irányba, elkell mozdulnia.
ha ellépsz, akkor már zuhansz, v. a Föld közeledik? hogyan állapítod meg?
"A Föld átellenes oldalán a víz a vízesésben éppen ellenkező irányban esik."
ezt hogyan érted? a Föld ellentétes oldalán a lefelé nem a Föld iránya lenne?
"Ha a Föld esne, nem a víz, akkor a Földnek egyszerre minden irányban esnie kellene, ami nyilvánvaló képtelenség. Ezt szerintem te is belátod."
mondta valaki, hogy "esne" a Föld? a Föld elmozdul a víz esését keltve a víz látszólagos folyásirányára merőlegesen. hogyan is mondja a "fáma"? "a víz mozgásiránya a Föld domborzati viszonyaihoz képest mindig lefelé történik" hmm. ez alapján északról mindig délre, délről mindig északra, ugye? ha beleveszem a tömeg által létrehozott gravitációs erőt is, akkor a Föld tömegközéppontja az alapvető törekvés a vizek folyásirányában. ha mindezek így lennének, hogyan lehetne, hogy vannak északon északra, míg délen délre folyó vizek? miért törekednének a vizek a hegyekből fakadásra, ha a tömeg, mint gravitációs erő, a középpontjában koncentrálódva vonz mindent, ezért a folyékony víznek éppen középirányban kellene koncentrálódnia. középen nem nyomás, hanem egyre nagyobb hüzásnak kellene lennie, mint egy feketelyuknak. a hegyből feltörő forrás nem ennek igazolása.
A jövő fizikája a tudáson fog alapulni. A fantázia sem megvetendő, mert néha jó ötletek is származnak belőle. De a tudás nélküli puszta fantáziálás oda vezet, ahol most a "modern" fizika tart. A feketelyukak, az időgépek, és a ősrobbanás mesevilágába.
"Addig közelednek, amíg a növekvő keringési sebességből adódó centrifugális erő egyenlő nem lesz a vonzóerővel. Ekkor a keringés stabillá válik, és tovább már nem közelednek."
Ez úgy hangik, mint egy LG multiplikátor. :)
"A vonzóerő az elektromos és gravitációs erő összege, de mivel az elektromos erő jóval nagyobb, itt a gravitáció alig játszik szerepet."
Azt már tisztáztuk, hogy az elektromosan semleges testeknél nincs vonzás és taszítás, csak a gravitációs vonzás van. Legyen az bármilyen gyenge.
Az impulzus megmeradás sem örökös, mert az idő legyőzi. :-/
"...a két test tömegközéppontja egyre jobban befelé húzza öket, miközben a kerületi sebességük növekszik. Minél közelebb vannak egymáshoz, annál gyorsabban keringenek."
Így van. De nem közelednek csak egy bizonyos távolságig. Addig közelednek, amíg a növekvő keringési sebességből adódó centrifugális erő egyenlő nem lesz a vonzóerővel. Ekkor a keringés stabillá válik, és tovább már nem közelednek.
A vonzóerő az elektromos és gravitációs erő összege, de mivel az elektromos erő jóval nagyobb, itt a gravitáció alig játszik szerepet.
A feketelyukak összeütközése csak egy mese, ami a pénzlehúzást szolgálja. De Frei Zsolt remekül megél a meséből.
"Még egyszer: az elektron vajon miért nem zuhan bele az atommagba???"
Mert a vonzó hatást kiegyenlíti a centrifugális erő.
Két egymás felé tartó test, a kölcsönös gravitációs vonzás hatására körpályára áll, ha nem túl nagy a sebességük. A közös gravitációs pont, a két test tömegközéppontja egyre jobban befelé húzza öket, miközben a kerületi sebességük növekszik. Minél közelebb vannak egymáshoz, annál gyorsabban keringenek. De még a fekete lyukak is összeütköznek, nem hogy az elektromosan semleges testek.
Szerinted csak gravitációs vonzás van, amivel a centrifugális erő léphet egyensúlyra. De meddig?
Még egyszer: az elektron vajon miért nem zuhan bele az atommagba???