Egy ilyen kerítés építését nagyon át kell gondolni. Ha van építész ismerősöd feltétlen kérd ki a véleményét, ha nincs akkor pedig keressél. Ne sajnáld a tervezői vagy szakértői díjat. Az igaz, hogy az acél kilogramonkénti ára olcsóbb, de nehezebb mint az alumínium. Porszórás esetén le kell horganyoztatni aminek a kg ára majdnem eléri az acél árát + a porszórás+ a szállítási költségek stb.
Alumínium súlya könnyeb, nem kell horganyozni. Egy kis kalkulációt megint meg ér. Tippként javaslom, hogy nézd meg a NÍVÓ acélkerítéseket, alumínium esetén nézzél szét a Triál Produkt Kft honlapján.
Szia, nagyon köszönöm az őszinte postot, az ilyenekből leget igazán tanulni, okulni.
Alapvetően ahogy az egyszerű SU rajzon is látszik, ez "saroktelek", kanyarodik az út, és a járda, plusz a telek leköveti az ívet. A terasz vagy bárminemű piheőövezet a kerítéstől legalább 10 méterre helyezkedik el. Bár jelenleg a régi betonkerítés mögé a telken belül végig tuják vannak ültetve.. gondolom akkor azok sem bírnák túlzottan, még ha 2cm-es XPS-sel be is lenne boríta az egész..
Mivel amit szintén látszik valamelyeset a rajzon, van a telek végében egy dupla garázs, és az autóbejárón már lent van a térkőszegély végig, így nem szeretném módosítani a kapu és a bejárat szélességét. Noh meg ki tudja később is milyen autónak kell bejárnia, szeretném ha kényelmesen beférne minden teherutó.
Nos, a járda térkövezett része 100 cm lesz. Plusz a szegély balról jobbról 5-5 cm. Így jogos, de ki is jön a 110 széles kiskapu. Sőt, mivel a bejárat / járda közvetlenül a ház mellett megy végig a kb. 25 cm-es szegélyezett kavicságy mellett, így azzal a 25 cm-re még tudok valamelyest játszani. Arra is gondoltam még előtte, h az a 25 cm-es rész is ugyanolyan anyagból készülne, mint a kiskapu, hozzá lenne fogatva a házfalhoz ízlésesen és szükség esetén mint egy 2/3 - 1/3 arányú ajtót, nyithatóvá lehetne tenni.
Az oszlopok hiánya jogos, gyors megnéztem, tényleg szebb úgy. A "csorbázás" mit takar pontosan? Bocs, de nem vagyok szakmabeli. Nincs esetleg egy gyors skicced h ez milyen építési módot jelent? Nyilván tolmácsolnám a kőművesnek.
Elgondolkodtató amit írsz.. nyilván nem szeretném h repedjen. : -( Mivel a kapukat porszórt aluból szeretném, ezért megfordult a fejemben, hogy a rajzon látható sötét kerítés elemeket szintúgy megcsináltatom aluból. Egészen konkrétan olyan profillal, ami vízszintes futású, belülről kilátsz, dfe kívülről befelé nem. Így a szélterheléses része is meg lenne oldva, mert nyilván átfújna rajta.. viszont kértem rá árat, az egészre 2,2 millió. S akkor még nincs alap, zsaluból megépítés, kiöntés betonnal, vasalatok, hungarocelezés, hálózás, színezés. Szóval közel 4 milliót sokallnám érte. : -(
Esetleg porfestett acél? Az kb. fele ár. Vagy milyen anyaggal lehetne a rajzon lévő kapun kívüli sötét részeket "szellősebbé" / könnyebbé, de mégis zárttá tenni?
Nem tudom, hogy mekkora a telek ahová ezt a kerítést akarod építeni, de azt nem árt ha tudod, hogy nyáron egy "pokol" lesz ott az élet. Nappal az a kerítés hatalmas hőt fog felvenni, amit aztán éjszaka fog leadni. Nálad lehet, hogy több fokkal melegebb lesz mint a szomszédban. A növények nem fogják szeretni a tömör fal mögötti életet.
Pár jó tanács:
- hacsak nem túl szűk az utca és nem egy pótos szerelvénnyel akarsz beállni az udvarra, akkor szükségtelen a 4,5 méteres nagykapu. Egy három méter széles kapu bőven elegendő. Nálam 6,60 az utca szélessége és 3,5 méteres a nagykapu. Játszva be lehet állni, még úgy is, hogy a szembe oldalon sövény van. Természetesen egész más a helyzet ha dupla garázzsal szemben van a nagykapu. Akkor nyilván olyan széles a kapu mint a garázskapu.
- kiskapunak kevés az egy méter. A kapuszárnyak általában 1,1 méter szélesek, amihez az oszlopközök távolsága 1,2 méter.
A rajzon szereplő kerítés nem szép. Azért mert hiányoznak belőle az oszlopok.
Ez úgy nézne ki jól, ha kijelölnéd a fix oszlopokat (kezdő és vég oszlop, kis és nagykapuk oszlopai) majd a többi részt elosztanád úgy, hogy kb. 2,5 méter körül legyen az oszlopok közötti méret. Ezt a fajta építési módot, hogy "padkája"van a kerítésnek, (szürke fehér rész találkozása) nem javaslom. Az esővíz mindig áztatni fogja ha nem lejtősre van kialakítva.
Én úgy csinálnám már ha ilyenfajta kerítést szeretnék, hogy 40-es oszlopzsaluból lennének az oszlopok és 15-ös zsalutéglából lenne maga a fal. A falat "csorbáznám" az oszlopokba és így minden falszakasz tulajdonképpen dilatálna az oszlopokkal. Utána pedig a fal és oszlop találkozásokat üveghálóval behálóznám és ha szépen van rakva az egész, akkor elég neki egy vékony XPS tapasz hálóval, ha csúnyán van rakva akkor pedig rendes vakolat.
Ennek a gyakorlati kivitelezése kb. úgy néz ki, hogy az alap elkészítése után - amely természetesen megfelelő mélységű és vasalva és tüskézve van - először megcsinálnám az oszlopokat. Majd utána a falat - beleeresztve (csorbázva) az oszlopokba, - is elkészíteném.
A tervezéshez nem árt valami "szakembert" is keresni mert ennek a kerítésnek a súlya már nem játék. Itt nem lehet kispórolni a vasat meg az anyagot. A szélterhelésre sem ártana számításokat végezni.
És végezetül: Kószó József, Kerítések c. könyve szerint az ilyen tömör kerítések 90 %-a előbb-utóbb elreped.
Ha konkrét kérdésed van, igyekszem válaszolni ill. érdemes az egész fórumot átolvasni. Nem olyan sok ez a háromezer hozzászólás.
Úgy értettem, hogy zsalukövekből épülne meg az egész, majd ki lenne öntve betonnal. Nyilván az alapot vízszintesen és függőlegesen is bevasaltatnám, s szintúgy minden sort összevasaltatnék vízszintesen és függőlegesen is.
A rajzon látható világos rész 25-ös szélességű zsalukőből épülne, a sötétebb rész pedig 20-asból (kivéve nyilván a két kapuhely).
Mint látod nem egy pörgős ez a fórum. Nem megsértődni kell ha nem kapsz választ, hanem a kezedbe venni egy papírt és egy ceruzát. Aztán számolni így, számolni úgy, a végén pedig összehasonlítani az eredményeket. Ez alapján eldönteni, hogy neked melyik éri meg.
Azt ne várd el senkitől, hogy egy költségvetést tesz majd be ide, hogy mi mennyibe is kerül, meg egy címjegyzéket a beszerzési lehetőségekről.
Érdemes visszaolvasni is. Emlékeim szerint volt már ilyen téma, mint a tiéd.
Szerintem felesleges. A "C" sínt hozzá kell hegeszteni a kapuhoz. Ha horganyzott a felület, akkor azt le kell róla csiszolni, hogy hegeszthető legyen. Azzal már sokkal többet érsz, ha az egész kaput horganyoztatod le, majd lefested.
Idén a házzal úgy 80%-ban elkészülök, viszont a régi betonkerítést szeretném még kimarkoltatni és mindenképpen tömör, hasonlóképp 180-190 magas új zsaluzott kerítést szeretnék helyette, beton alappal.
A kerítés sajátoságga, hogy saroktelek, pontosabban kanyarodik az út és egy egész íve van, ahogy ezen az egyszerű SU rajzon is látszik:
A kerítés szélessége balról jobbra:
3,5 méter zsaluzott rész - 4,5 méteres kapu - 30 méter zsaluzott rész - 1 méter kiskapu.
Az építési hivatallal beszéltem már telefonon, nem engedélyköteles a csere.
Viszont olyan szakmai megoldásokra kíváncsi volnék. hogy pl. a 30 méter hosszt azt szükéges-e dilatálni. Vagy mehet vasalva egybe az egész alap?
Szintúgy a 3,7 méteres szakaszokban megtört kerítésrészeknél szükséges-e dilatálni?
Nyilván be lesz majd burkolva 2 cm-es XPS-sel az egész, de nem szeretném ha elrepedne idővel, így a lehető legjobb kivitelezés a cél.
Szerintem eps ragasztót fogok használni. Lehet hálózás nélkül.
A felületi egyenlőtlenség max. 3mm, itt-ott egy kis sarokhiány meg hézag a kövek között ahol ékelni kellett. Élvődőzésnek itt szerintem nincs értelme az én esetemben.
Szerinted az EPS ragasztóval történő felületkiegyenlítés jó megoldás?
Attól függ, hogy milyen mértékű az az egyenetlenség. Mint írtam én tettem fel hálós élvédőket. Ezekhez húztam le a felületeket. Ezek az élvédők kb. 4-5 mm-t tartanak el. Tehát ilyen vastagságban van az oszlopzsalukon az EPS ragasztó.
Szerinted az EPS ragasztóval történő felületkiegyenlítés jó megoldás?
(személyes tapasztalat hogy a nálunk beszerezhető kültéri csemperegaszók, és cement alapú glettek sokkal rosszabúl bírják a fagyot mint az EPS ragasztók) - valószínű, hogy ahol a hálózást láttam ott a mester is tapasztalta már a csemperegasztók cementa alapú kültéri glettek "viselkedését" fagyok idején.
Van néhány gyártó akitől lehet választani. Én Baumitot tennék rá.
A nemesvakolattal mehet egyből a zsalukőre?
Szerintem nem, meg gazdaságtalan lenne azzal kiegyenlíteni a felületi egyenetlenségeket.
-Láttam olyat ahol a nemesvakolat alá tesznek hálót, ez kell?... ajánlott?
Valószínűleg EPS ragasztóval lett "vakolva" a felület és tettek fel hálót is.
Egyébként én a 40x40-es oszlopzsaluimra tettem hálós élvédőt és minden oldalon az illesztéseket lehálóztam egy 30x10 centis darabbal. Az élvédők kiegyenlítik a méretbeli pontatlanságokat és egy hatvan centis simítóval szép felületet lehet létrehozni.
Ha valamikor évek múlva majd találok egy megfelelő burkolókövet az a nemesvakolatra felragasztható?
Erre megint csak azt tudom mondani, hogy a nemesvakolat technológiai utasítását kell megnézni.
Eddig nem ismertem ezt a terméket, nem tűnik rosznak, kérdés hogy hosszútávon hogy bírja. Meg ahogy nézem csak egy cég forgalmazza nálunk (RO) és futárral küldik.
Viszonylag egyenes, csak annyi benne a hiba ami a zsalukő gyártásából adódik, itt-ott kb. 3mm. Egyelőre nem találtam általam megfizethető áron kő, vagy műkő burkolatot, ezért gondoltqm be kellene húzni nemesvakolattal.
A kérdések:
-Milyen nemesvakolatot ajánlotok?
-A nemesvakolattal mehetvegyből a zsalukőre?
-Láttam olyat ahol a nemesvakolat alá tesznek hálót, ez kell?... ajánlott?
-Ha valamikor évek múlva majd találok egy megfelelő burkolőkövet az a nemesvakolatra felragasztható?
Maradt a 100x100, 80centi széles és mély pontalappal, és kb 40x40 sávalappal összekötve, a zártszelvény pedig bebetonozva. Hétvégén megy rá a kapu, írok majd, kibírta-e.
Azt kell tudni, kogy az alsó két soron nagyon szépen van rakva a zsalukő, az teljesen tökéletes. A fölötte levő 5 sor a nem szép. Agyaltam rajta és felvetődött ez a lehetőség: A felső 5 sor le lenne vakolva. Erre Delap kerülne, mert vékony. Az alsó 2 sorban meg egyenetlen felületű (2-4 cm vastagságú) kőlapok lennének ragasztva közvetlenül a zsalukőre. Így esztétikailag is jó lenne, meg talán kisebb esély lenne a vakolat esetleges lepotyogására, mivel nem közvetlenül a kerítés alján kezdődne. De kérdés az is: valóban kell-e tartanom a felvizesedéstől? Mivel itt, ha 2 métert leások még porzik a homok.
Most akarok Semmelrock Rivago kőből kerítést, és pont ez volt a legnagyobb bajom nekem is: találok-é olyan Mestert, aki ezt rendesen/szépen megépíti nékem, mert azon nagyon meglátszik, ha el lesz cseszve. Mert nem is egy görbét láttam belőle...
Az az igazság, hogy ilyenkor már nagyon nehéz jó tanácsot adni amikor a szerkezet el van cseszve. Nem is értem azokat a "mestereket" akik nem képesek zsalutéglából egy normális lábazatot megépíteni anélkül, hogy ne lenne valahol betonkifolyás, kitüremkedés az előző téglához képest, stb. A szigetelésről meg nem is beszélek mert annak alapnak kellett volna lennie. Egy tekercs öt mm-es szigetelőanyag felcsíkozva, hatvan méter 15-ös zsalutéglából épült lábazathoz elég lett volna. Mennyi is egy tekercs? Olyan 5-6000 Ft?
Ha szépen rakták volna a lábazatot és szigetelés is lenne, akkor egy üvegháló + ragasztótapasszal pár milliméter vastagon, remekül le lehetett volna simítani a felületet, amely akár nemesvakolatnak, akár valamilyen burkolóanyagnak is remek alapot biztosított volna.
A fentiekkel szemben több variáció is van, csak az a baj, hogy lehet egyik sem tartós:
- le kell vakoltatni és az eltünteti az szintbeni egyenetlenségeket. Szigetelés hiányában nem tudni, hogy mennyire lesz tartós. A sókivirágzás biztosan megjelenik.
- leburkolni valami kővel és reménykedni, hogy jó sokáig fent maradnak. Lehetőség szerint valami természetes hatásút kell választani, amelyen a sókivirágzás nem annyira feltűnő.
A glettelést - a klasszikus beltéri gelettanyagokkal - felejts el, amint egy kis nedvesség éri már mállik is le. Még a homlokzati hőszigeteléshez használt simítótapaszok is képesek a folyamatos nedvesség hatására szétmállani, ha nincs rajtuk nemesvakolat.
A szárító vakolat, engedi kipárologni a kapillárisan felszívódó vizet, viszont akkor csak páraáteresztő díszítővakolatot adhatsz neki. (nem tudom ven-e ilyen) A glettelést is ledobja ha felvizesedik, és glettanyaggal meg nem is túl költséghatékony 1cm-t kidolgozni.
Tanácsot szeretnék kérni a zsalukő kerítésemmel kapcsolatban.
Az eredeti terv szerint csak burkoltam volna kőlapokkal, mivel azonban a "szakik" nem rakták szépen, ezért úgy tűnik ez a megoldás elvetendő. Egyik részen van egy kis hasa, a másik oldalon meg hordó, van ahol 1 cm-el kintebb van a zsalukő a másiktól. Mondjuk 50 méterről egyöntetű a kinézete a kerítésnek :) de ez nem vigasztal.
A vakolást talán elvetném, mert nincs vízszigetelő anyag a beton és a zsalukő között. (Bár nem egy vizes helyen lakunk, a talajvíz nagyon lent van és nem föld, hanem homok.) Szóval ez nem tudom számít-e.
De nagyon nem szeretném, ha vizesedés miatt ledobná a kerítés a díszburkolatot vakolatostól mindenestől pár év után. A járda beton, ebbe nagyobb méretű lyukakat fúrok és rá megy majd a térkő, így a térkő közé beszivárgó víz el tudna folyni.
Esetleg többszöri glettelés lenne a jó megoldás?
Ha van valami ötletetek amivel a kerítés egyenetlenségét kiküszöbölhetném, megköszönném.
Jó pár éve vettem márkás, ajánlott, drága memóriás zárat. Az működött is 4-5 évig. Majd megszűnt a memóriája. Mindenki azt mondta, a zár ment tönkre, cseréljem ki. Vettem ugyanolyat, az kb. 2 hétig ment csak.
