oylan gyűrött kreppapír hatásút csináltál? mi rá a módszer? én olyat hallottam, h ronygott kell a teddyre csavarni. müködik?
én többször festettem ki előszobát, kamrát, konyhát, fürdőt, legolcsóbb tesco teddyvel, hérával. egyszer vettem tesco gazdaságos fehéret, hát tényleg fele annyiba kerül, de 3x kell lefesteni h fehér legyen, tehát gyakorlatilag 1,5x annyiba kerül...
henger is tescos volt, de az bevállt. meg még van teleshoppos euro2000-ünk is, nemtudom ki emlékszik rá, az is müxik. :D
koszi a segitseget! a csempe is peneszesedik? nem csak a fuga? de azt azert akkor is egyszerubb takarítani... a sima festett falat nem lehet lemosni, meg ilyenek... raadasul a csempe moge nem megy be a penesz (szerintem). Az olajfestekkel festett fal az lemoshato? Nekem olyan megoldas kellene, ami nem csempe es megis olyan :) Tehat, hogy konnyen takaríthato legyen. Es ne peregjen le a nedvesseg hatasara. A sima festett fallal az a bajom, h nem lehet rendesen takaritani, azert is peneszedik be.
Az biztos, h most nem kezdjuk el megtanulni a burkolast is :) Festesben amugy mar eleg jok vagyunk, legalabbis nekunk megfelelo minoseget tudunk eloallitani :)))
a kamrat amugy meg nem meszelni fogjuk, csak a parom rosszul mondta nekem. Diszperzittel akarja festeni, legalabb azt nem kell kevergetni, meg ilyenek.
gondolom, a plafon maga nem volt rücskös :-) a henger olyan tömör szőrű fajta? a festéket megfelelően hígítottad? meg eléggé kell nyomni, és több irányban is átfesteni ugyanazt a területet.
Vettem Héra falfestéket.. amikor belemártom lehúzom el kezdem görgetni a falon utána nem lesz szép egyenletes a mennyezet...ilyen rücskös marad a festés a falon...
Hatha ti tudtok segiteni. Olyan mestereket keresek, akik fa ablakok javitasaval (anyagpotlassal) foglalkoznak. Van ket 180x180-as ablakunk, amelyeknek az alja szepen korhad. A neten eddig ket emberket talaltam, de ok hetekig nem ernek ra meg felmerni se. Ha van otlet johet e-mailben is. Koszonom.
Túl egyszerűt vagy túl nehezet kérdeztem ? Még egy próbálkozás, hátha tud valaki segíteni, aztán leszállok a témáról :-(
"Nekem is hasonló problémám van, tudna valaki tanácsot adni?
A tető 50 m2 alapterületű, erről szeretném az esővizet szikkasztó gödörbe vezetni.
Mekkora gödör kell ehhez? Hogyan kell elkészíteni? Az ereszcsatorna két helyen van levezetve.
Arra gondoltam, hogy ások 2 db 1m3-es gödröt, amit annyival mélyebbre teszek, hogy fölé még elférjen 30-50 cm föld is. Feltölteném nagyszemű kaviccsal, a tetejére meg kellene valami, ami a kavicsot és a földet elválasztaná.
Hogyan csináljam?"
- mekkora gödör kell?
- mivel töltsem fel? kulékavics?
- mekkora réteg föld kell a tetejére?
- mit tegyek a tetejére, a kvics meg a föld közé (hogy ne mossa be a földet a kavics közé, mert akkor oda a vízelvezető hatás)?
egyik ismerősömnél most olyat láttam, hogy csak azokon a helyeken csempézett, ahol kell. Kád körül 2 falat kb 2 m magasan, zuhanytálca mögött, mosdó felett csak egy sor, wc körül egy kicsi. szerintem jól nézett ki.
(nálam 2 méter a csempe és 70 centi van a plafon meg a csempe teteje között.)
Ha jól emlékszem 0,65-ös a vastagsága, van még 15 db lapom belőle, nyugodtan válogathatott volna közben is, a diagonál minta miatt eleve töbet számoltam rá a szokásos 10%-nál.
Számla - persze - nincs róla, csak reménykedni tudok. Attól tartok, ha az alapmunkája ilyen, akkor a maga javítás (szerintem javítani nehezebb bármit) csak csúnyább lehet.
Ha nem törik el a lap a kongás miatt, lehet inkább hagynám a fenébe az egészet, de elkerülhetetlen, hogy mozgassunk rajta valamit, vagy, hogy létrára álljunk.
a 17-ből szedess fel egyet (a legjobban kongót válaszd ki) és nézd meg, hogy kinek van igaza. 1 lapod csak maradt, ha a mesternek lenne igaza. Bár, ha rendesen van alatta ragasztó és nem csak "pogácsázott", akkor nem lehet kongani, hiszen a ragasztó nem engedi rezonálni.
Az, hogy egérrágta a lap széle, az az olcsó lap hibája, persze illett volna szólnia a mesternek, hogy ezeket max. vágásra használja, te meg vegyél még 3 dobozzal.
Mindenesetre, ha nincs számla, akkor vagy megcsinálja a mester, mert a jó hírneve fontos, vagy leszarja, mert tele van melóval.
(Amúgy statikus terhelésnél ill. lépésnél általában nem törik a lap. Milyen vastag?)
A "Fürdőszoba, hidegbrukolatok" topicban már leírtam a promlémám, de megpróbálom itt is!
Nehézkes, sok problémás panellakás felújítás vége felé járok (de ez a vége nem akar eljönni!), a konyhát és az előszobát egybe burkoltattam (34x34-es lapokkal) diagonálban. Ránézésre nagyon jól nézki (2.500 Ft m2 + anyag), amikor "átvettem" még nem lehetett teljesen rálépni a lapokra, csak egy-kettőre, ahová a burkoló engedélyezte, így csak nagyjából tudtam körülnézni. Kifizettem! (Sajnos gyakorlatlan és buta voltam!!).
Hétvégén pakoltunk volna vissza, hát elég sok hibát észre vettem, (csúszik a fuga, van lap amelyik 1-2 mm-rel magasabb mint a másik, egynémelynek "egérrágta a széle"), de a legnagyobb baj, hogy 3 lap mozog is, és kb. 17-nek (!) másképp kong az egyik sarka, mint a másik. Az a gyanúm, hogy ott nem lehet elég ragasztó alatta.
A burkoló már átadáskor azt mondta, hogy nagyon rossz minőségűek voltak a lapok, nem volt jó az "égetése" (hát nem volt drága, 1.400 Ft/m2, de nem azért vettem, mert olcsó, hanem ennek a elmosódott sárgás-barnás színe felelt meg).
Reklamálásomra azt a választ kaptam, hogy az "égetés" miatt kong másképp!
Lehetséges ez?
Azt már rég megtanultam, hogy minden szakember vagy a másik szakember, vagy az anyagot okolja.
Most szedessem fel az újonnan elkészült munkát? Ebben az esetben ez nem 17 lapot fog jelenteni! Ha nem szedetem fel, és mégis nekem van igazam (vagyis nincs alatta anyag) eltörhet a lap? Lehet ennyire rosszul dolgozni? Vagy tényleg konghat másképp egy adott lap két oldala?
Holnap délutánra igérte a burkoló, hogy visszajön megnézni, de félek, hogy át fog verni (megint). Vagy benne hagy a pácban. (A fürdőszobát korábban viszonylag rendesen megcsinálta).
Hívjak valaki mást, és fizessek megint? Veressem fel az egészet? Kifizeti meg az anyagot?
Tudnátok sürgősen valami tanácsot, ötletet, javaslatot adni? Nagyon köszönöm, ha igen.
sziasztok, a kamrankat tervezzuk kimeszelni, viszont itt is olvastam, hogy glettelt falra nem lehet. Mashol viszont azt olvastam, hogy az elso meszelt retegre lehet javitani gipsszel es utana me'g ket reteg mesz mehet es igy nem fog lejonni. Ez igy mukodik? Vagy ha meszelni akarunk, akkor sehogy nem lehet a fal hibait javitani? Most teljesen tanacstalan vagyok, legyszi segitsetek!
Masik kerdesem, hogy a furdoszobaban a kad folott csak kb masfel meterig van felcsempezve, igy ha allva zuhanyzunk folyamatosan eri a viz, ergo peneszedik. Mivel ezt a helyseget is tervezzuk festeni, ezert azt szeretnem kerdezni, hogy szerintetek mivel fessuk ott a falat, hogy majd a szep uj festes ne peneszedjen? Vm kulteri festekkel? Mit javasoltok? (Csempezni nem tudunk, ne is vessetek fel, mert nem merunk belevagni) Illetve mivel kene kezelni, a mar (kis feluleten) peneszedett falat, mielott az uj reteg festek, vakolas rakerulne?
Bocs, de egy nagyon fontos és sürgős kérdésre kérnék választ attól aki ért hozzá, vagy akinek van benne tapasztalata.
Fürdőszobát érdemes-e a plafonig csempézni vagy pedig hagyjunk egy 30 centit felül, hogy a fal szellőzni tudjon? A fal nagyon jó állapotú vályog/vert fal.
Sziasztok! Szeretném segítségeteket kérni. Két hét és a nyílászárók a helyére kerülnek. Bent úgy állunk, hogy kész a teljes vakolás, a víz ill. a villanyszerelés, Hőszig. , aljatbeton, és a fűtéscsövek is bent vannak az aljzatban. Kérdésem az lenne, hogy ezek után hogyan kövessék egymást a munkafolyamatok. Tehát a glettelés,festés, hideg,melegbúrkolás,fűtésszerelés stb... Vagyis ki hogyan csinálta? El vagyok fáradva, nem fog az agyam... :(( Előre is köszi!
ha nem megy szép szóval, akkor lehet oda építeni "zajszigetelést", ami jól lerontja majd a hőcserélő hatásfokát, oszt' nézhet.
Persze első a szép szó lenne, de gondolom nem fogja utólag elbontani a klímát a kedvedért, ha már beszereltette, szétfúratta a házát.
(amúgy az is tipikus, hogy az emberek hajlamosak csak split klímában gondolkodni, azaz 1 hőcserélő kint - 1 hőcserélő bent szobánként. mert az úgy adja magát. Ha meg kicsit jobban végiggondolnák, akkor 1 nagy külső hőcserélő, és sok beltéri egység)
nem telejesen építkezés, de annyi jól értesült ember van itt.: Klíma berendezés. adott egy oldalhatáros telek. A szomszéd most felrakott egy klímát ami nem hangos, de az állandó zümmögésével k**szott idegestő, az egész kertben lehet hallani, este pláne. Van erre valami jogszabály, vagy marad a megvívás egmás közt!?
köszi, eddig csak a hagyományos kétkarost szedtem szét és azt tudom biztonsággal összerakni, ezen nem is látszik, hol van rögzítve, szóval inkább nem állnék neki magam.
A fürdőszobatopikot ismerem, de elég kicsi a forgalom, bár végül is nem annyira sürgős.
Csaptelepnek van külön topik? Mi a teendő, ha egy kétéves Hansa egykaros szorul? A többihez képest viszonylag ritkán használjuk, a vécé kézmosóján van.
Nálam sehol sem esett le;) Teddyhengert a festékhez válassz. Sűrűbb festékhez (pl.egyrétegűek) a kisebb szőrű henger javasolt, de a boltban kérdezz rá.
és a ragasztóból tegyél el későbbre, mert főleg párás helyeken (fürdő) az első ragasztás nem szokott sikerülni, volt olyan darab, amit háromszor tettem fel és akkor lett jó...
szia, van egy olyan topik, hogy házépítés költségei. tudni kellene, milyen paraméterekkel bírna ez a ház, te építenéd vagy generálkivitelező stb. de mondjuk hasraütéses alapon 150e/m2, és nem tévedek túl nagyot fel vagy le.
Adott egy fővárosi kb. 100 nm-es, lapos tetös mühely, amit évekig egy asztalos vállalkozás használt. Valahogy, valamiért az egyik tetögerenda megsüllyedt, az oldalfal két helyen megrepedt. Jelenleg ez a gerenda alá van dúcolva.
Az a kérdésem, hogy hol találok olyan céget, aki nemcsak árajánlatot ad a teljes felújitásra, de azt is meg tudja mondani, hogy ez a süllyedés egy egyszeri eset volt - vannak rá nyomok, hogy a lapostetöt tárolásra használták, dehát egy tetögerenda azért mégiscsak tetögerenda - vagy esetleg az épület kezdett el süllyedni, stb.
"vannak kétkomponensű kenhető szigetelések, amik közvetlenül burkolhatóak." Sajnos pont egy ilyennel szívtam meg. A jelenlegi burkolat alatt Mapei Mapelastic van. Két és fél év után tőzegszerűen, kézzel szétmorzsolható állagot vett fel, semmi köze nincs az eredeti állapothoz. Olyan bitumenes lemezre gondoltam, aminek a "színét" valamilyen smirgliszerű anyag borítja, többen állították (kivitelezők, Praktiker), hogy lehet rá burkolni. 4,8 x 1,5 nm kb. a felülete egyébként.
vannak kétkomponensű kenhető szigetelések, amik közvetlenül burkolhatóak.
.....de mekkora a felület, mert lehet, hogy szükséges a most meglévő szerkezetbe utólag dilatációs rendszert kialakítani, ha nincs, és még egy csomó tényező stb.......
ép. gépésszel lehet, hogy érdemes lenne kiszámíttatni a hőigényt. Megéri. (Kisebb kazán, kisebb radiátor, kevesebb termofej, kisebb gázfogyasztás - kazán a névleges teljesítménye közelében fogyaszt "jól", alatt zabál)
Nálam is egy "kicsit" túl lett tervezve, de ezek szertint elég lenne a 24 kW-os is. Főleg, hogy 3, külön vezérelt fűtéskört látna el, mindenhol termoszelepes radiátorokkal, vagyis ideális esetben sosem fog teljes gőzzel fűteni. :)
Akkor a módosított kérdésem:
Létezik-e melegvíztárolós állókazán turbós változatban, vagy csak "készletben" lehet megoldani?
biztos kell ennyi? (nálam a bruttó ~190 nm-es házban van egy 20kW-os kazán. No dryvit, csak pth38+terranova. És a fűtéshez kell ~10kW, a többletet igazából az indokolta, hogy a melegvízigényt folyamatosan ki tudja szolgálni.)
Kis dőlésszögű tetőkhöz pedig kell bitumenes alátétlemez.
Ja és bonts ki egy csomag zsindelyt, ott is van a fektetési leírás. (Nem olyan bonyolult a gyakorlatban, csak először kell végiggondolni, mielőtt nekilátsz.)
Kell bitumenes ragasztó (kinyomópisztolyos) meg zsindelyszeg. A tető szélére többféle megoldás létezik.
Köszönöm szépen a segítséget..ezek szerint azért minimum 8 napot hagyni kéne az alapot, h álldigáljon... Most azt mondta a kőműves, h olyan október tájékán ha elkezdjük az építkezést, akkor tél előtt még cserép lehet a házon...ez így eléggé rizikósnak tetszik nekem..mi van, ha korán leesik a hó? A csupasz falakat nem akarom otthagyni télire....
Általában a frissbetonok természetes szilárdulás útján szilárdulnak.
15-20 °C hőmérsékleten a beton 28 nap alatt éri el szerkezeti szilárdságát.
Ezt követi az utószilárdulás melynek mértéke már nem számottevő. Minél nagyobb szilárdságú a cement annál nagyobb lesz a beton kezdeti szilárdsága.
A beton konzisztenciája nemcsak a végső szilárdságot befolyásolja. Minél képlékenyebb a beton annál kisebb lesz a kezdeti szilárdság is. Tehát kisebb víz-cement tényező mindenkor nagyobb szilárdságot eredményez.
A beton valami 28 nap után éri el talán a 90 százalékot, aztán a többit hónapok alatt. 8 napig köszöni szépen, erősen szilárdul. Ha tesznek bele gyorsítót, akkor gyorsabban, de 2, 3 nap után terhelni???
Lehet, hogy nem törik el akkor, lehet, hogy éppen egy-kettő-sok helyen nem jelentkezik probléma, de a szerkezeti elemeknél nagyon kell figyelni, és nem véletlen találták ki azt a 8 napot sem.
Pl. sávalap, pincefőfal feletti szakaszon hamarabb nekikezdhetnek, mondjuk egy hét után, de pl. egy födém közepén talán érdemes várni...
a kőművesek szeretnek rohanni, vár rájuk a család, a pecabot, esetleg a következő meló, a véleményükre ilyen esetben nem adnék, mert ellenérdekeltek. inkább egy építész, egy femü, akinek érdeke a minőség is....
Nem vagyok szakmabeli, így csak arról számolhatok be, hogy mi hogy csináltuk tavasszal. Nálunk C12 minőségű az alap, a tetején szintén C12 vasalt 12 cm. vastag az aljzatbeton. A köműves már legszivesebben másnap kezdett volna rá falazni, kihívtam a műszaki ellenőrt (egyben tervező), ő azt mondta hogy 2-3 napot várjunk és utána mehet. Így 2-3 napot kihagytunk, aztán jött rá a tégla raklapostól, majd a falazás. Nálunk minden OK volt, nem repedt meg vagy ilyesmi.
A szomszéd is most építkezik, ő C10-es alapot csinált, és a fuvarozó úgy tette rá a tégla-raklapokat, hogy 3 raklapnyi ment egymás tetejére (én az egymás tetejére tett téglaraklapkat nem engedtem, biztos ami biztos..). De a szomszédé se repedt meg a többszörös terhelés alatt, igaz, ha jól emlékszem, akkor nála 4-5 napig álltak a munkával az aljzatbetonozás után.
Valahol olvastam, hogy a beton 4 napi kötés után eléri a végleges szilárdságának kilencvenvalahány százalékát. Viszont locsolni nem elfelejteni, pláne ilyen kánikulában.
Lb-knauf honlapján nézz szét, de máshol is találsz megoldást. Esztrich beton tapadóhíddal kombinálva. Ez utóbbi a régi és új felületeket jól összeköti.
Tanácsra lenne szükségem.Építés alatt lévő házamban a kőművesek a padlófűtéscsövekre helyenként kevesebb mint 1 cm betont raktak.Mivel a padlófűtésre minimum 5 cm beton kellene, rá kell betonoznom.Ki tud olyan megoldást, hogy a következő betonréteg tökéletesen hozzákössön a már meglévőhöz, úgy hogy a hőtágulás hatására a két réteg ne váljon el egymástól?
Egy fedettlen terasz járófelületét szeretném vízhatlanná tenni. Eredetileg sima beton volt rajta, az felrepedezett, a víz bejut és az erkély szerkezeti része az egyik sarokba vezeti, ahol aztán ázik a társasház főfala. Nehézlemezt szeretnék lerakni a meglévő greslapra. A fő kérdésem az lenne, hogy csak a perzselős megoldás létezik, vagy valamilyen bitumenes ragasztó van-e esetleg? Mire kell még figyelni? A nehézlemezre még burkolni szeretnék. Köszönet.
Átgondoltam a rétegrendet. Lehet, hogy egyszerűbb lenne kisebb méretű kavicsból (20-30mm körüli) rakni kb.10cm-t és arra a betont+terméskövet. Kevesebbet kellene ásni és dolgozni;)
A saválló zárbetéteket el lehet felejteni! Semmi értelme! Csak marketingduma, hogy drágábban lehessen árulni. Annó jusztigazmondójuhász egy kamubetörővel hintette el a köztudatban ezt a marhaságot! Nem savazzák a zárbetétet! A savazás nem egy jól irányítható roncsolás, ráadásul túl sok kellemetlen mellékhatással jár. Egy normál zárbetétet egy rutinos betörőnek kb. 5 másodperc kinyitni. Vagy töri, vagy "megoldja" két lapos lemezdarabkával. Fúrásbiztos, bonyolultabb kulcsú zár kell, oszt kész!
adott egy mezogazdasagi teruletkent szereplo telek. van rajta egy kb 48nm-es alapteruletu haziko. igaz ezt annak idejen 1978-ban 12nm-es szerszámos kamrának tervezték, de nem az lett belole - használatbavételi engedélyrôl nem tudok, hogy lenne. A tulajdoni lapon, mint kivett lakohaz szerepel. az onkormanyzaton azt mondtak, hogy kerhetek ra fennmaradasi engedelyt es ha valoban lakohaz, akkor meg + 25nm2-rel bovitheto. de lehet, h nem lakohazkent szerepel az onkormanyzat aktaiban (ezt jovo hetfon tudjuk meg), es akkor nem lehet hozzá nyúlni, jó ha buntetes nelkul a fennmaradasit megadjak az epuletre. szoval, ha ez mg-i terulet, akkor csak 3%-os beépitesi lehetoseget jelent. szoval a krdes az, hogy milyen szankciokra szamithatok, ha nagyobbra epittetem at a regit? jelenleg 8x6m-es az alap en viszont 8x12 m-es alapot szeretnek. mennyire szallnak/tak ra az engedely nelkuli epitesekre... tudtok errol vmit?
Biztos igaza van a kőművesnek, jó lesz az úgy is, ha csak 1-2 napot pihen az alap (aztán a falaid fognak repedezni), de talán jobb, ha néhány hétig tart az a pihenő. Vannak akik szerint manapság már jelentősen le lehet rövidíteni az ilyen "technológiai várakozási időket", én azonban inkább nem siettetem az építkezést - addig is van hol laknunk. Szerintem ha nincs különösebb sürgető ok és nem kerül jelentős többletköltségbe a későbbi költözés, akkor nem érdemes siettetni az építkezést. Ez csak az én véleményem, de van itt a fórumon valaki, aki mostanában kezdte a kivitelezést és ősszel költözni akar, és biztos, hogy az ő háza sem fog összedőlni.
Sziasztok! Volna egy kis problémám. Éppen úgy állunk, h a kőművessel egyezkedünk, h mikor is tudná kezdeni a házunk építését. Mi úgy gondoltuk, h ha ő azt mondja, h még idén tető alá tudja hozni a házat (nyílászárók nélkül) akkor hajrá, kezdjük el, de ha nem, akkor csak az alap menne le idén, a többi jövőre. Most a szaki azt mondja, h ha ősszel el tudja kezdeni a házat, akkor azt még meg lehet csinálni tél beállta előtt. Mikor megkérdeztem tőle, h nem kéne-e állítani az alapot egy pár hétig (nem tudom pontosan mennyi, de úgy 1 hónap rémlik), mire ő azt mondta, h nem kell, elég 1 hét, mivel úgyis fokozatosan és lassan kapja a terhelést, ahogy a falat húzza rá, úgyhogy jó lesz az úgy. Nektek mi a tapasztalatotok? Nem lesz ez így baj? Többnyire azt hallom/olvasom, h egy kicsit ülepednie kell az alapnak, mielőtt rámennek a falak.
A bontás annó nálam a panelban egy 1 perces művelet volt. Kb. annyi idő alatt bontották le az ajtótokot egy szál nagy lapos csavarhúzóval....
Aztán szépen ráhegesztették a tokot a betonperemre, ajtó fel, megjelölni a zár-stiftek helyét a tokon, befúrni, próba, hőszigetelő dupla P profil felragasztása és a viszont látásra.
Mi annó a Tűz kft-től rendeltük meg.
Hívd ki az üzletkötőt, hozzon felületmintákat, aztán döntsetek, megéri-e. Ja és a zárbetéteket is mutassa be, mert egy jó sav- és fúrásálló zár nem 2 Ft. Ők meg 3-at tesznek az ajtóba. (Ez benne van az árban?)
azt hiszem, legutóbb a házépítés költségeiben volt hasonló, bár ott nem elsősorban a térbeosztást vitatták, hanem a költségeket. Szerintem a lakásból otthont - a lakberendezésről-be is illene.
Csak ne nagyon hangoztasd, mert elvileg annak jar szocpol, aki minden forrasat mar beleolte az epitkezesbe es meg kellene a szocpol a befejezeshez (nyilvan aki hitel+szocpolt ker annak a hitel+szocpol elott kell ez igaz legyen a hitel+szocpol osszegre). Ez a szocpol kerem a raszorultak tamogatasa (ha mashogy nem tudnad biztositani a gyerekeknek a jobb - es meg meltanyolhato - lakhatast). Nyilvan ez igy foleg egy epitkezesnel eleg erdekes (hova soroljam a 6 honap mulva erkezo fizumat stb.), de elvileg. Persze meg fogod kapni, ha letagadod a tobbi kp-det, ez igy megy manapsag. Csak alairod hogy buntetojogi felelosseg es egyebek...
igazából nem kell mindenáron teljes szocpol, csak ha lehet, kihasználnánk. alapjában véve bővíteni akarnánk a házat (amire félszocpol jár), a keret is megvan rá, szocpol nélkül is, de miért ne használja ki az ember, ha lehet és ha nem jár nagy macerával.
Sztem menj at a szocpolos topicba, Elm majd megmondja. De egyebkent nem ertem egeszen, most mindenaron a szocpol kell, vagy nagyobb lakast akartok amugy is es keves a felszocpol, vagy tenyleg a szocpoltol fuggetlenul igy epitenetek? Szerintem az eredeti tervet nem szabad teljesen felrugni (3M pluszkoltseggel plane), ha az elso megoldas szocpol nelkuli de olyat akartok.
1. a meglevo melle nem csak a beepitheto % szamit, hanem az is siman lehet (szokott) lenni a helyi szabalyzatban, hogy az adott besorolasu telkeken egyaltalan lehet-e ket kulonallo epulet 1a. Nem kulonallo epulet kell legyen, hanem teljesen szeparalt, minden funkciot tartalmazo uj lakas (tetoterben is lehetne, csak ne legyen belso atjaras, es fent is teljes lakas legyen). 3. Mas tulajdonaban: attol fugg, hogyan akarod. Az egyszerubb eset az, hogy a teljes ingatlan kulon-kulon %-ban meghatarozott tulajdonjoga van, amit az ugyvedi szerzodes termeszetbeni megosztaskent is meghatarozhat. De szocpol feltetele az 1/2 tulajdonjog legalabb az igenyloke. A masik megoldas meg rosszabb... 3a. Attol hogy eladja a lakasat meg nem kell adozni. Eloszor is eladasi ar minusz veteli ar (x eve), minusz koltsegek (pl. befizetett illetek, hirdetes, kozvetitesi dij), minusz x fuggvenyeben tovabbi %-ok. Ha ezt megkaptad, ennek 25%-a lenne az ado, DE ha kozeli hozzatartozonak lakasceljara forditja 5 even belul akkor az sem (megj. ha az adott ev bevallasaig nincs elkoltve, akkor be kell fizetni, es utolag elkoltes utan visszaigenyelni) 4. az hogy az ep. eng.-en ugy van feltuntetve, hogy uj lakas letrehozasa. Irany az onkori. (ugye azt tudod, hogy teljes szocpol csak meglevo gyerekre vagy - _csak_ hazasoknak - megelolegezo)
Tudnátok abban segíteni, hogy kb 70-75 nm felületre milyen méretű szikkasztót csináljak?
Egy 2x2x1-1,5 m-re gondoltam, de nem tudom, h ez elég-e?
A másik kérdés, hogy a kavicsrétegen milyen vastag legyen a földréteg? 30-50 ceni elég?
Nekem is hasonló problémám van, tudna valaki tanácsot adni?
A tető 50 m2 alapterületű, erről szeretném az esővizet szikkasztó gödörbe vezetni.
Mekkora gödör kell ehhez? Hogyan kell elkészíteni? Az ereszcsatorna két helyen van levezetve.
Arra gondoltam, hogy ások 2 db 1m3-es gödröt, amit annyival mélyebbre teszek, hogy fölé még elférjen 30-50 cm föld is. Feltölteném nagyszemű kaviccsal, a tetejére meg kellene valami, ami a kavicsot és a földet elválasztaná.
van egy 1500as telkem, rajta egy 80nm-es ház. ha teljes szocpolt akarok kapni, akkor új házat kell építeni.
a., megtehetem ezt a meglévő mellé? (asszem nálunk 30%os a beépíthetőség) b., milyen messze tőle? c., lehet az új ház más tulajdonában? (párom eladná a lakását és abból építenénk, viszont nem vagyunk összeházasodva és nem akarnánk 25%ot adózni) d., milyen ismérvei vannak egy háznak, mitől lesz különálló ház és nem bővítés?
Kocsibejárót szeretnék építeni. Néztem az autók tengelytávját és kb.126cm-160cm között van a legtöbb (kis autóktól a kisteherautókig). A két csík 40cm széles lenne. Mekkora legyen közte a táv? Én olyan 100cm-re gondoltam. Jól logikázok?
Milyen rétegrendet tartsak? A felület betonba rakott terméskő lesz. Úgy gondoltam, hogy kb. 15cm vastagon ökölméretű köveket raknék, arra kisebb kavicsokat 2-3cm vastagságban és arra menne a beton, benne a terméskővel. Jó így?
Beltéri ajtót keresek. Hagyományos, dísz és csicsa nélkülit, olyat, ami a házgyári lakásokban is van. Szerintetek ilyet honnan lehet beszerezni, de nem 30-40 e forintért legyártva, hanem valami emberi áron?
253/1997 (XII.20) kormány rendelet (OTÉK) 37. § (3):
Az oldalhatáron álló beépítési módú telken az oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével.
Nem szorosan építkezési téma, de talán itt tud valaki válaszolni: a szomszéd kerítésétől minimálisan milyen távolságra telepíthető fa, sövény? Én 1 m-es távolságról hallottam, de ez vajon jogszabályból vett távolság vag ycsak "illendőség". Mennyit lóghat át a szomszéd kerítésén a növény?
Koszi, egyenlore csak erdeklodok, a villanyszerelo elvben tud szerezni oszlopot, de ha aranyarban lesz akkor szeretnek alternativat. Mondjuk Dunakeszi nincs epp kozel, es nekem semmim nincs amivel szallitani tudnam, nem beszelve a felallitasrol, ami nem lesz egyszeru mert kerites mellett fakkal korulveve lesz. Betongyamos kellene, legalabb 6.5 m magas, a tied olyan? Ha netan konkret lesz, hivlak.
Én úgy tudom átlóghat (a szomszédnak kötelessége a rendelkezésedre bocsátani
1 m-t a telkéből) , csak köteles vagy az esővizet visszavezetni a saját telkedre. Az oldalhatáros építési módnál megéri a határtól kb. 1m-t elhagyni, hogy az ilyeneket és a közművet ott megoldhasd.
Ha oldalhatáron való beépítés van, és a magastető gerince párhuzamos a telekhatárral, akkor átnyúlhat-e a szomszédba az eresz, mennyire, és hol van ez leírva valami jogszabályban?
Tudtommal a bejelentes kisebb reszben fogja a vagyonosodas vizsgalatat szolgalni (ld. minimalberbol es segelybol tengodo hitel nelkul epitget ugy hirtelen...), annal inkabb azt, hogy be kell jelenteni a kivitelezot, aki ugye koteles lenne afas szamlat kiallitani. Persze elvileg be kell jelentened a kivitelezo valtasat is. Ez vszinu meg jobban ellenorizheto, mint a feketemunkas (aki vagy ott van, vagy nem, vagy azt mondja hogy a masod-unokatestvered es ezert segit segedmunkaskent az epitkezesben). A 10M hatar nagyon valoszinuleg a kisebb atalakitasi munkak megkimelese miatt van (kerites, terasz, nagyobb kerti to, hozzatoldas stb.).
Nekem az a dolgom, hogy épitsem a házam, nekik az hogy keressék az adócsalókat. Ők se épitik nekem a házat, én miért keressek nekik adócsalókat?
Aki az adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztja, mulasztási bírsággal sújtható. Ha az építtető magányszemély, akkor a bírság 100 ezer forintig, ha nem magánszemély, akkor 200 ezer forintig terjedhet. A fenti kötelezettséget a 135/2005. (VII.14) számú korányrendelet írja elő, amelynek célja, hogy visszaszorítsa a fekete foglalkoztatást, és átláthatóvá tegye az építőipari kivitelezés forrásait.
Gondolom ez is egy adatgyűjtés, amit esetleg a vagyonosodási vizsgálatoknál fel lehet használni. Szépen össze lehet vetni az éves adóbevallással, stb. Mondjuk vicces a 10 milliós határ, hiszen nem sok építkezés van ezalatt.
Aztán az is elképzelhető, hogy a lakóparkokat építő cégekről tudnak ezzel nagyobb összeget lehúzni.
Gondolom a közeljövőben meg fogják látogatni ezeket az építkezéseket. Bár a kapacitásuk miatt inkább a drágábbakat, hiszen ott több feketemunkás fordulhat elő.
Gondolom, itt is ugyanúgy megvan a szórás, mint a tervezőknél, vagy bármely más területen. biztos van olyan is, aki 500-ért, vagy felette vállalja, és biztos van, aki meg is fizeti. Ha az ember úgy érzi, olyan szolgáltatást kap a pénzéért, amit várt, akkor nem fog bosszankodni, hogy jajj, spórolhattam volna 100ezret...
Attol is fugg, milyen gyakran kell mennie. A mienk pl. ajanlotta, hogy nekunk jobb ha kiszallasonkent szamlaz (tavaly volt talan 7e de ki Pomazra), vagy egyben az epitkezest atalanydijra de azt nem tudom mennyiert lett volna, tobb annal mint ahogy jonnie kellett. Egyebkent az epitesvezeto az, aki nap mint nap ott van es iranyitja a beszerzeseket, embereket, akit te keresel, az a felelos muszaki vezeto. Nem feltetlen kell kulonbozzon a ketto, de utobbi mindenkepp a te embered legyen, az elobbi meg jellemzoen inkabb a kivitelezoe szokott lenni.
Ha a felelős műszaki vezetőre gondolsz, akkor akit én ismerek és egyben a ház tervezője is volt, a költségvetés 1%-ának 70 %-áért vállalta. A költségvetés persze nem a tényleges, hanem az ő általa alkalmazott m2-árakból számítandó. Gondolom ha nem a tervező a femű, akkor ennél többért...
Van valakinek fogalma arról, hogy kb . mennyiért válalják a melót az építésvezetők?
Nem tudom a hivatalos nevét, de az akit az építési hatóságnál be kell jelenteni, hogy irányítja az építkezést!??
csak ötletelek, amikor befejeztük a zárófödém öntését, én örömtáncot lejtettem, h nem kell többet pumpást hozni...
igaz, most már fel sem tudna jönni, tehát a mi teraszunk pl. tuti kézzel kevert lesz
Az a baj a kb. 3 m3-el, h keverni sok, kihozatni meg tulajdonképpen kevés, bár ha tudsz jó pumpást, aki a ténylegesen ott töltött időt számolja el kiállással együtt, akkor az nem lenne olyan rossz. Ahogyan írtad, abból arra következtetek, h pumix-szal sem lehet beérni.
Esetleg kérdezz meg egy betonos céget, h mit javasolnának, van elég sok a közelben.
Csak az utcán lehetne letenni, ami aszfaltozott, netán a kocsibeállóra, ami szintén, de az előkertben már nincs hely, hátramenni meg max talicskával lehet egy szűk keresztmetszet miatt (lépcsőfeljáró mellett 1,8m hely maradt a kerítésig).
A kocsibeállón elférne, de nem tudom, hogy lehet oda lerakni ennyi betont biztonsággal.
Jaja, nalunk is igy volt, hoztak a betont, egy kis "csuszda" volt neki, az aljan meg az emberek terelgette'k. Tobbet fordultak vele, es biztos volt itt is valami kiallasi dij mert ott allt az auto es lassan termelte kifele (nem csak ledobtak valahova, nem is lett volna hova hacsak a puszta foldre nem), de nem kellett a nyomocsoves megoldas. A valyut zsaludeszkabol utottek ossze, es nem volt tokeletesen lyukmentes, de annyi a talicskanal is kimegy melle... Tegyuk hozza nalunk a telken rendes lejtes van befele, nem tudom mennyi esese kell legyen egy ilyen megoldasnal. Igaz, ha oda lehet allni melle akkor biztos jobb, nalunk a telekhataron voltak, onnan az alja 21m volt, a legkozelebbi pont is 3m.
nem tudom, milyen a telketek, de csak betont hozatni nem tudsz? Azt kiöntik, ti meg "betalicskázzátok"? Ennyi betont pumpával 20 perc alatt bedolgoztok, de a pumpára kifizethetsz 4 órát kiállással, beállással, stb. együtt.
az alapba pont ezért én tuti betonykeverős-pumpás megoldást választanám, a zsalukövekbe már lehet géppel kevertet pakolni, de a földe ásott alapba jobb a másik, még ha drágább is.
egynapos melóhoz max kölcsönöznöm érdemes egy nagyobb teljesítményű cuccot, amit azért nem kapnék meg ennyiért (kisebb van is nálam), de nem ez a baj, hiszen legfeljebb elmolyolok két napig. A baj az, hogy illik a betont egyszerre bedolgozni, talán 2 óra alatt, különben később gondjaim lehetnek.
Ha egy nagy betonkeverő 150 litert kever meg egyszerre, azt 3 talicskával bevisszük, de még így is legalább 20-25 forduló, folyamatos munkával 2 óra, és kb. 4 ember, arról nem beszélve, hogy a beton közel sem lesz egyenletes minőségű.
A másik oldalról nézve pumpával 2 ember rövid idő alatt bedolgozza az egyenletes minőségű betont. Ezeken gondolkodom....
szvsz ha még kell később is betonyoznod, akkor jobb, ha veszel egy keverőt 39 000-ért..
3-4 m3-t kézzel keverni és berakni az undorító meló, viszont egyedül keverővel el lehet vele szüttyögni szépen lassan. Én pl a keverőt úgy állítottam le, hogy azt már rögtön a terasz alapjába öntöttem. Ugyanígy a kerítés alapját, stb.
Szerintetek 3-,4 m3 betont érdemes helyben keverni (egyáltalán, képes 3 ember megkeverni ennyi betont úgy, hogy egyszerre bedolgozható legyen?), vagy érdemesebb transzportbetont hozatni, aztán pumpával benyomatni?
ez utóbbinak az ára legalább 9-10e Ft/m3 C12-24/KK, + 9000 Ft/óra a pumpa, + kiszállás óránként 3-4e Ft, és legalább 3 órát kiszámláznak, szóval együtt nem kevés. Másfelől viszont egyszerre be lehet dolgozni, egyenletes a minőség, márpedig nem akarok teraszt építeni 5 éveként....
Ha valakinek van ötlete, esetleg tud ajánlani egy megbízható brigádot, azt megköszönném.
Sto, Degussa, Mapei ami így hirtelen eszembe jut, mint gyártok. Van zsákos, meg vödrös. Amikor megveszed, akkor meg kell kérdezni, hogy mit kell tudni a felhasználásáról vagy a csomagolásra rá lesz írva minden lényeges. Általában 2kg kell / m2 és olyan 300+Áfa kilója.
Az a lényege, hogy a polimer részecskék megkapaszkodnak a beton pólusaiban és így "eggyé" válik a két beton réteg, hogy szabadosan fogalmazzak. A sima vízezés és rábetonozás azért nem jó, mert a cement részecskék nem tudnak megkapaszkodni illetve nagyon gyenge ez a kapcsolat.
Kösznöm mindenkinek az infókat és tanácsokat. Még egyenlőre várok a minősített vill.szerelők válaszára, hogy milyen oszlop vagy egyéb megoldás felel meg nekik... és attól függően lesz eldöntve mi is lesz.
A betonozással van egy gond, hogy nagyon vékony a beton réteg. Zsákos esztrichből még csak csak meglehet csinálni 2+ cm vtg réteget, de elötte tapadóhíddal kell bekenni a fogadó felületet, ehez meg a ragasztó maradványokat el kell távolítani.
Máskülönben az ilyen vékony beton jó esellyel felfog repedezni, tönkre fog menni.
megnéztem alaposabban, megforgattam, és van rajta néhány hasadás hosszirányban, az egyik elég durva, szóval inkább nem ajánlanám, mert nem tudom, hogy kibírna-e egy nagyobb vihart...
En a betonozassal kezdenem, mert annak kell sok ido szaradni. Aztan ha mar 1-2napos a beton, mar ra lehet allni, hogy a tapetat tepkedjetek, meg gletteljetek, de addig is szarad.
2,5 centi a különbség a kettő helyiség között lehet menni fog..
ajtót meg valahogyan beszabom :)
Nah gó tovább tapétát tépni! ha leszedtem és leglettelem a falat akkor majd jelentkezem :)) majd lefényképezem a helyzetet.. akkor majd valamit kitalálunk az aljzatra..
Nem fogsz leesni, ne félj. A vasbeton födém panelen van egy általában 6cm vastag aljzatbeton réteg. Maga panel általában sík meg minden, mert fém zsaluban öntötték és nehéz volt elbaszni. Az aljzatbeton (többek között) az amit rendszeresen elbasztak akkoriban.
azt a 3cm-et elobb sima betonnal dolgoznam el, az olcsobb, es csak utana tennek ra 2-3mm kiegyenlitot. Igy egy panel nagyszoba megvan 3-4 zsak kiegyenlitobol. A beton szaradasara asszem 1het/cm kell. 3cm az nagyon sok. :-(
A ragasztot, ha nem 1m2-es foltokban maradt, hagyhatod, vagy drotkoronggal kinlodhatsz rajta egy kicsit. De ha tobb cm beton megy ra, akkor ugyismindegy. :-)
A falat meg egy jo festo siman kigletteli. A baj csak az, hogy amikor mar furnad fel a polcot, es pont egy ilyen felig glett-felig beton-ba kene furni, biztos nem oda megy a furo ahova te szeretned...
Biztos az a 3cm-es púp? Ne haragudj, de ez szakami ártalom. Sok burkolót láttam már azt mondani, hogy jaj van 3-4cm azt csak néhány milli van benne. Mondjuk panelnál kinézem belőle, mert borzaztó nagy különbségek vannak panel és panel között.
Megoldás. Hát ez nem egyszerű. Merthát ügye ha aljzatkiegyenlítőzől, akkor lesz egy 3 cm-es szintkülönbség a küszöbnél, ami nem túl baráti és sokáig tart. Így látatlanban, a szomszédok nagy örömére, a vésést javasolnám.
Ha ne adj isten kisebb lenne púp, akkor azt könnyen le lehet csiszolni. Flex + fazékkő.
A falhoz, ha nem tapéta lesz akkor biza telibe kell glettelni az egész falat, nincs mese.
A szőnyeg ragasztója már többször volt téma. Akik próbálták azt írták, hogy nem volt gond, de olvass vissza itt vagy a parkettás topicban.
Lakásfelújítás előtt állok. Panellakásról lenne szó!
2 dolgot szeretnék laminált parkettát lerakni + kifesteni a falat!
A laminált parketta lerakásánál az lenne a gondom hogy az aljzat nem egyenletes van benne egy hatalmas domb a legmagasabb pont meg a legmélyebb pont közötti különbség kb 3 centi lehet. A gond ott kezdődi hogy hogy csináljam ezt meg hogy vízszintben legyen. És ne is follyon át a másik helységbe az aljzatkiegyenlítő.
Kb mennyit kell várnom hozzá hogy rakhassam a parkettát? persze olcsó megoldás érdekelne. Még valami felszedtem a szőnyeget és a ragasztó bizony ott maradt a betonon! azt fel kell szedni mindenképp?
Milyen anyagot használjak?
Esetleg le lehetne maratni ezt a csúcsot panellakásban valamivel? kb ez a púp 2méter x 2méter
A köv a fal festése. A tapéta letépése után rengeteg hiba van a falon minden 2 centi után van egy kissebb lyuk! Leglettelése rengeteg időbe kerülne. Létezik olyan anyag esetleg ami a glett anyagot helyettesíti és gyorsabban megy mint ha simán glettelném..??
Egyéb járulékos költség a földkábel, ami drágább, és valamivel hosszabb kell, mint a légkábel és bizonyos helyeken védőcsőbe kell tenni. Az esetleges engedélyek költségeit nem ismerem, nekem a vállalkozó megcsinálta anyag+munkadíj áráért. Új bekötés esetén szerintem jobban megéri a földkábel, mert nem kell az oszloppal bajlódni, később kivenni, áthelyezni, és a szolgáltató jóval többet fizet a földkábel átvételéért bizonyos kábelhossz alatt. (az oszlop és az óra közötti szakaszt a szolgáltató megveszi)
Nem tűnik olyan soknak fúrás, de mivel az egész utcában légvezeték van minden házhoz, gondolom egyéb járulékos ktg-i lennének hogy csak nekem levigyék földalá... nem?
Az oszlop a XI-kerbe kellene volt Osztapenkó környéke (Dayka Gábor utca). Ha 5m -max akkor még szerintem a Vito tetejére elmegy, de ha 6,5 m akkor teherautó..drágáért.
Beszéltem az ELMÜ-vel és nem Ők szabják meg az oszlop paramétereit hanem a elektronyos szaki aki megcsinálja a figyimérőt meg a betápot, szóval lehet hogy egy egyszerú pl 10x15x500-as oszlop is megteszi....
Kösz, nem nekem kell, de akit érint, úgyis elolvassa. AHogy nézem az árat, mindenképpen jobb, mint venni egy oszlopot xy ezer Ft-ért, elszállítani (fuvarozó 5-6e Ft), felállítani (munka, betonozás), stb, aztán 1 év múlva gondolkodni egy állandó megoldáson.
"Az út alatti lyuk mindenképpen jó ötlet, mástól is hallottam róla. Pár métert képesek átfúrni, aztán abban védőcsővel mindent áthozhatsz, legyen szó kábelTV-ről, telefonról, erősáramról."
Nálam a vízvezetéknek fúrtak az út alatt kb. 10 m-t. Szükség esetén jóval többet is fúrtak volna a gépükkel. Az ár kb. 2000 - 4000 Ft/m körüli. Hol kellene fúrni, ha úgy döntesz? Lehet, hogy tudok rá vállalkozót ajánlani. (Nálam ugyan nem ő csinálta, mert végülis egy helybeli vállalkozó azonnal és olcsóbban megcsinálta)
Az út alatti lyuk mindenképpen jó ötlet, mástól is hallottam róla. Pár métert képesek átfúrni, aztán abban védőcsővel mindent áthozhatsz, legyen szó kábelTV-ről, telefonról, erősáramról. Az üzembiztonság és - pl. a kábelTV esetében - a minőség is jobb lesz. A fúrás árának nagyságrendjéről nincs fogalmam, de az végső megoldás lehetne, tehát kiváltanál vele egy csomó későbbi ktg-et.
AMi az oszlopot illeti: kevés fogalmam van arról, mennyit is ér, (erről jut eszembe: tegnap elfeledtem lemérni és állapotot felmérni...).
Bartert most nem preferálnám, mert építkezés után vagyunk, és építőanyag is maradt (van pár raklap 375-ös NF ytongom, de körbefalazva a padláson...van kimaradt wc-m, tetőkibúvóm, bramac cserepem, vakolatom, ami lassan tönkremegy, pár zsák ragasztóhabarcsom, ami tönkrement, pár raklap bontott téglám, szóval akár kezdhetnék ezekkel egy újat is építeni:-))
Mi SF20-szerűt szereltünk be fürdőre, és konyhára. Első nekifutásra is tökéletes lett, nem lehet elrontani. A hangszigetelése nem annyira jó mint a hagyományosé, de sokkal jobban el lehet férni.
Az ut alatt tudtommal siman furnak vezeteknyi lyukat (x meterig). Termeszetesen ehhez is engedely kell es nem olcso... de erdeklodd meg, lehet hogy osszessegeben jobban jarsz (bocs, nem a boltot akarom rontani).
Sziasztok! :-) Köszi a tanácsot ajtóügyben! Odaküldünk valakit megnézni. Ez tele ajtó, ha megvehető, akkor rendelünk mellé egy oldalvilágítót, állítólag elég lesz úgy a fény. Mennyi garanciát kellene, hogy vállaljanak rá? És, pl. a hőszigetelésével lehetnek gondok?
Beltéri, tele ajtók is kellenek. Kétféle falvastagságot 12/15-öt mondtak nekünk. Többféle méretű ajtótok van? A hócipőm tele van már, mert ez az ajtódolog nagyon távol áll tőlem. Itt is jó sokat visszaolvastam, a Zatikba is elnézünk, de tudnátok a XVI ker környékén ajánlani hasonló kereskedőt? (Az egyedi gyártatáshoz kevés az időnk.)
És, mi fehér lazúrral szeretnénk. Tudtok ajánlani márkát, amelyik tuti szép? Na, meg ha mi festjük, akkor egy-két instrukciót. Fedőfestékkel festettem már ajtót "tudományosan" és jó lett, de mit kell másképp csinálni lazúrral? Nyúl
egy havernak hasonló ajtó jutott. A baja az lett, hogy párásodott benne a buborékablak. De aztán a sziló megoldotta a dolgot:)
egyébként van olyan szakmabeli, hogy a borovi ajtókkal vigyázni kell, merthogy azok esetleg a sugárzott területekről jönnek. Nem hülyeség ez? nekem is az van egyébként, Schumacher.
Kösz a tanácsokat a színezővakolat ügyében. Ma reggel meg volt a helyszíni szemle. A cég képviselője elsőre elismerte a hibát. Az általunk rendelt szín egy bézses-mustáros karakteres sárga, ebből lett egy pasztel világos bézses-vajszín a fakulás miatt. Állítólag az általunk vásárolt időszakban rossz pigment tartalmú anyagot használtak fel, ami nem volt UV álló. Nem akarom elkiabálni, de ritka rendes volt a pasi hozzáállása. Azt mondta nemcsak mi reklamáltunk. Felajánlotta a ház teljes külső festését munkadíjjal.
Mi mondtuk, 2-3 év múlva szeretnénk csak újra hozzányúlni a házhoz, egyenlőre el vagyunk vele, adjon olyan fele-fele arányban kártérítést, majd mi pár év múlva megoldjuk. Nem utasított el, azt mondta megbeszéli a főnökével. Ha a szín tovább nem fakulna el is lennénk vele. Felvette a jegyzőkönyvet, fényképezett, és majd értesítenek.
Már előre felkészültünk, hogy veszekedni kell, de kedélyesen eltársalogtunk.
villanyoszlop, az tuti, ha jól emlékszem, még a kátrányos fajtából (nem a ma szokásos zöld cuccal beeresztett változat), de a hosszra nem emlékszem fejből.
egyébként mi feltúrtuk az utcát. az ELMÜ az előírások szerint állandó kiépítést nem is csinálhat manapság csak földkábellel (ideiglenest nem tudom),
mi pedig a telefont is így hoztuk át....éppen útépítés volt, és mielőtt lenyomták volna az aszfaltot, felcsákányoztam, leraktam egy védőcsövet keresztbe, aztán vissza....ráment egy napom, de megérte. pl. egy magas autó a melegtől túlzottan megereszkedett kábeleket pár napja elszakította az utcában.
Földkábel nem nagyon megy nálunk mert fel kellene túrni az utcát...szóval a légkábel a megoldás.
Hát ha neked nem kell akkor megbeszélhetjük az árat, de akár barterezhetünk is..
6,5m-es vagy 5m-es, a szállítás miatt, és eredendően villanyoszlop, mert az ELMÜ asszem nek köti rá bármire kettő20-at...Bár ez nem biztos, mert nem sikerült tőlük válasz kicsikarni....eddig..
Magasságom miatt 240-es bejárati ajtó vásárlása merült fel házunk felújításánál. Láttunk több félét is, cca 200-300 ezer forintos árszinten, de ma az egyik kereskedőnél találtunk egy ekkora borovifenyő (tehát fa ;-) ajtót többpontos zárszerkezettel 100,000 Ft környékén.
A kereskedő elmondása szerint valaki megrendelte, de végül nem vitte el, s így már lassan 1 éve várja a vevőjét.
Pár (szépség)hibája van amit szabad szemmel is látni, de mivel egy kicsi kereskedőről van szó akinél nehéz lenne utólag reklamálni, így gondoltam inkább megkérdezem milyen jellegű hibákat- hiányosságokat nézzek meg hogy ne vegyek selejtet.
A felfedezett hibák egyike, hogy az ajtó kazettáit befixáló diszperem nem illeszkedik pontosan, s így a nagyobbacska rés miatt (nem tudom -ebben segítsetek) szelelhet az ajtó!?!?
A tippem, hogy van egy a kertemben Biatorbágyon, ami használaton kívüli, fekszik, köszöni, jól van. Eddig kertépítésre tettem félre (mi földkábellel csináltunk mindent), de még kertünk sincsen...(földcsere kellene).
Igen persze fából, tényleg ezt nem írtam, szóri de igazából csak fa jöhet szóba.
6,5 m -es (de kaptam ajánlatot az egész kivitelezésre is 5 m-es oszloppal is..csak iszonyat drágán állítanák..) gyám nélküli mert csak max egy évet lesz bent...
Építkezőknek egy kis adalék a szerkezetkészházakról eltérő falazatú 100m2 Bruttó területű ház mennyibe kerül kivitelezővel.... (Phoroterm 30,38,44, Ytong 37,5, ISOPlus azaz Prokoncep)
a google-ból és az ismerősöktől ez jött le, egyébként senki nem tudott többet mondani (illetve valaki 6 éve állíttatott betonból valamelyik szolgáltatóval, de neki valami 90e ft-ba került a dolog anno, és az kissé húzósnak hangzik)
Nem tudna valaki tippet adni, hgy hol lehetne beszerezni a budaörsi T-Mobil telepen kívül 6,5m vagy 5 m- es villanyoszlopot, fogyasztásmérő áthelyezéshez?
picort: az elsődleges szerintem az lenne, hogy nézzed meg a termék műszaki leírását hogy mi tartalmaz és ez alapján alakítsd ki azt hogy mit kérsz cserébe. Kérdéses hogy a színtartósságra vállalnak e garanciát? Találkoztam már olyan gyártóval, akik nem vállaltak. Végső esetben igazságügyi szakértői vélemény, majd kereset feléjük, csak ennek a díja több mint amit írtál árat. Próbáld meg őket meggyőzni hogy nekik is az lesz a legjobb hogyha kijavítják. Pénzbeli kártérítést szerintem nem fognak adni, mert ebbe már csak akkor mennek bele a gyártók ha a bíróság kötelezi őket. ettől függetlenül én azt mondom, hogyha nem jutsz velük egyezségre akkor igenis lépj tovább az illetékes hatósághoz, teljesen mindegy hogy most "aránylag kevés" -az építkezés költségeihez viszonyítva - összegről van szó!
Szerintem meg kifog. Egy ismerős cseréppel jart igy. Evente eljonnek amig kotelező nekik, oszeszamoljak mi a toröt es minkadíjjal együtt fizetnek. HA mar nem kotelezi oket semmi akkor nem fognak jonni.
Nem sok jóval biztattok! Igaz a lelkem mélyén én is úgy gondolom "természetben" próbálnának kártalanítani. Mivel anyagköltség 140.000.-Ft volt, a vakolás munkadíja
200.000.- , ők is jobban járnának, ha megegyeznénk mondjuk az összeg felében.
Az ablakok, ajtók, az eresz alatt, a ház sarkai ki vannak emelve dekor elemekkel. A ház körül éppen most lettünk készen a járdázással, a gyönyörű terméskő lábazattal, amit saját magam raktam. Szabadság már semmi. Jelenleg úgy gondolom nem csinálom mégegyszer végig, szükségem van pár év pihenőre. De miután rossz minőségű anyagot forgalmaznak igazságérzetem azt diktálja igenis fizessenek.
a kijavításra lehet őket kötelezni, pénzvisszafizetésre (értékcsökkenés) szerintem nem, de a cégnek is olcsóbb, ha kijavítják, mint kp-ben fizetni, hiszen az egyértelmű veszteség, míg a javítás nem annyira.
Persze ha kijavítást vállalnak, akkor azt úgy kell végezni, hogy ne csesszenek össze semmit (elvárható gondosság)
A bírósági úttól pedig az isten mentsen...Ha nem ismerik el, akkor lehet még fenyegetőzni, meg levelezni tértivevényes ajánlottan, amire válaszolni kell, de az hosszú és macerás, meg átmenetileg nagyon drága...
Tavaly áprilisban színeztettük le a vadonatúj házunkat vödrös gördülőszemcsés
Abl.....vakolattal. Már a tavalyi nyár végére kb. 2 színárnyalattal lett világosabb.
Két belső terasz van, ott nem éri úgy a nap, ott megmaradt az eredeti szín.
A vakolatot teljesen szabályosan számlára kereskedőtől vettük aki forgalmazza ezt a vakolatot. A fakulás a nap által kitett részeken egységes, vagyis nem foltos, tehát nem lehet ráfogni a színezést végző munkásokra. Holnap után jön a "Abl... cég" képviselője. Szerintetek kérhetek kártérítést? Ha felajánlják, hogy ők újra színezik a házunkat nem kell, hiszen most vagyunk már úgy-ahogy készen. Nem ragaszgatjuk újra össze az ablakokat, a takarításból is elég. Azonkívül ez a vakolat újra kifakulna.
Pár év múlva esetleg átfestetem. Szóval szerintetek lehet velük alkudni, hogy pénzben kártalanítsanak? Ha nem hajlandóak forduljak a Fogyasztóvédelemhez?
Betonkeverő motor ventillátorának a lapátja eltörött. Szerintetek milyen szervízbe lehetne vinni, vagy honnan lehetne alkatrészt venni? Régebbi a szerkezet, nem garanaciális, nem nagy áruházból származik.
sajnos ez egy látványos meló, és ezért húzzák le az amatőröket.
Én magam raktam be egy barátommal a bejárati ajtót és egy ablakot. Nemrég pedig egy régi ablakot cseréltem, és raktuk be ismét ketten az újat.
Nem egy nagy mutatvány. Ami gondot jelent, az valóban mondjuk a vakolás kívülről. MÁrmint a színek összepasszintása. Nekem ilyen gondom nem volt, mivel még nincs színezve a házacska.
Néztem párkányokat is itt-ott. Úgy döntöttem, hogy inkább kiöntöm magam. Nem nagy ügy. A műanyag párkányt nem tartom ízlésesnek. lemy
800/m2-től a csillagos ég, de az átlagár olyan 1500. ja, ne feledd a díszcsíkot a padló és a fal találkozásánál, de azt is ki tudod számolni, ha kinéztél valamilyet. meg kell alá kis szivacs, de az nem összeg. (mindezeknek most nem jut eszembe a szakszerű neve, mert a hőség kiszippantotta a gondolkodásmódomat :) )
a régi lakásban nálunk rendes parketta meg hajópadló is van, én sokkal jobban érzem magam a laminálttal: marha könnyen lerakható nem kell lakkozni pár év múlva nem szikkad össze még jobban és nem lesz rés mindenhol nem nyikorog minden lépésnél viszont tényleg szépen kell lerakni, ha ügyetlen ember rakja, hullámos lehet és akkor lehet felszedni.
Nem tom, hogy a döntésed végleges-e, miszerint laminált padlót rakatsz le, nekem az van, és utálom, repül is néhány éven belül (ha egyáltalán bírja addig). Pécsett 1500/m2-től indulnak a munkadíjak. Van még a Ha már 1x parkettázik... topik, nézz be oda, ha kicsit visszaolvasol, talán árakat is találsz - és mestereket is.
mert ugy nézem h pl a padló lerakásánál maga a padló az ami a legkvesebbet számít, azt tudja az ember h mennyi mert oda van írva. de a többi...
pl megdöbbentem h ablak cserénél maga az ablak a legolcsóbb, a redőny+rovarháló 1,5x annyi, +beszerelés +régiek eltávolítása, felfalazás h az újhoz jó legyen...
Mivel eddig midennel úgy jártam az átépítéshez való kutatkodásnál h megtippeltem mennyi, aztán minden min 2x annyi, meg tudná nekem mondnai vki, h igazándiból mennyibe van egy laminált padló lerakás? tételezzük fel h vízszintes már a terep, és van alattunk lakó.
köszia tippeket :)másik nagy kérdés: sokat számít h hány légkamrás egy ablak? nagyon sokat? mondjuk uyg 3szoros árt?
Az asztalos az ajtók behelyezéséhez néhány helyre az ajtónyílásba egy 3cm vastag 12 cm széles (ilyen széles a válaszfal) "perem" kiépítését kérte. Néhány ajtónál hiányzik. Ezekre menne rá az ajtótok.
Ezt Ytongon kívül mivel lehetne még kivitelezni. Az Ytong méretválasztékát elnézve nincs is 3cm vastag elemük. Szóval itt elég rendesen kéne darabolni.
Ha mégis az Ytong a megoldás, mivel lehet ezt felrögzíteni egy vakolt falra? Csemperagasztó megfelelő?
Nekem az egészben csak az a furcsa, hogy az ablakos ezt nem igazán akarja megcsinálni.
Azt mondja, miért nem szedem ki én... nem nagy dolog az...
Persze neki ez lenne a legkényelmesebb. Lehet, hogy inkább mással csináltatom ezt az egész melót mert én is attól tartok, ez inkább kőművesmunka, mint ablakos. Pláne ilyen hozzáállással. :-/
nekünk is ilyen csere volt, de mivel főfalban volt ablakcsere, ezért bent állvánnyal megtámasztották a falat a cseréig. oszt rendes áthidaló került, vasbeton. ajtócsere is volt, ott is ugyanez történt. nem árt, ha statikus megmondja kell-e állványozni, bár ez jó kőműves szakember is tudja.
Az alsóképen egy szakember művét lathatjuk amit bolthajtásnak nevezünk.
/ / / ha ilyet latsz kisméretű téglábol akkor az azert van mert az most is erősebb mint egy athidaló csak egy athidalót ezzel a technikával sokkal lassabb előállitani mint odadobni 5 perc alatt egy gerendát.
Én nem vagyok szakember, de nálunk a gerendák között is ez van, és mégsem omlik le. Ugyanis, ha jól csinálták, van egy igen enyhe íve, ami - a római kori boltívek mintájára - nem engedi, hogy összeroggyon. Szóval, ez az elv;-)
Nem tudja valaki, hogy kb. mennyibe kerül az üvegszálas tapéták és a hozzá való ragasztó nm-e? Próbáltam rákeresni, de árat nem igazán találtam sehol. Szeretnénk ellenőrizni a mesteremberünket.
3 cm-es Austrotherm AT-N150 + 6-os síkháló lesz. Remélem jó lesz. A neten semilyen infót nem találtam erről (garázsnál az alsó szigetelés-síkháló-betonvastagság összefüggése).
A boltos győzködött, hogy a 100-as szigetelés is jó lesz 5-ös vashálóval (az volt neki), de inkább nem hallgattam rá...
a hajszálrepedést elviseli a műgyanta (magyarul a beton kicsit mozoghat alatta, de a műgyanta max. "gyűrődik", nem reped. (Legalábbis nálam a Mapei cucc.)
Az acélháló. egy kicsit mégfeljebb. min 6-os, de így látatlanban biztos, ami biztos alapon én egy 8-as 150x150-es hálót javasolnék 7cm vtg betonnal, a Herr X által linkeltek szerint.
repedés szinte biztos, hogy lesz rajta. Viszont én nem padlólapoznék, hanem műgyantáztatnám az alját. Árban kb. ugyanannyi, viszont sokkal jobban tisztítható, nincsenek fugák, ahol megálljon a kosz.
Lásd Reokorr, Mapei és társai.
(tegnap elég rossz napom volt, meg igazából az "nem tetszett", hogy egyértelműen eldöntötted, hogy olyan lesz, mint a kollegádé és nem a kollegát kérdezed, hanem itt "teszteled a népet")
Ha tegnap ilyen válaszokat kaptam volna, nem okostojásozlak le. Akkor ezt ezennel visszavonom. :)
A linkelt oldalt végigolvastam. Lehet, hogy kész betont kéne hozatnom? 3kbm kéne. Ugye a minőség...
Egy másik kérdés is megfogalmazódott bennem. 40 nm-t kéne betonozni. Ugye a fal mellett lenne dilatációs zóna, de ez elég lesz-e? Valamikor járólapozva lesz. A garázs formája elég szabálytalan, 6-szögű. A legnagyobb távolság 2 szemben lévő pontja között 8,5m, a legkisebb 5,5m. Szerintetek?
(És itt is írják, hogy a legnagyobb frakcióméret nem lehet nagyobb a beton vastagságának harmadánál.
6 cm-nél ez ugye 20mm.
Ja és mielőtt megveszed a sódert kicsit túrjál bele, mert nekem már hoztak agyagos sódert. (kavicsok mellett agyag göbök is voltak benne és már a beton locsolásánál kimosódott....)
Akkor 0,16-os kavics kell nekem, elvileg ebből lehet az legerősebb beton csinálni a választható 3 közül.(0,16 ;0,24; 0,32)
A síkhálóból az 5-öst néztem ki, a 4-es már ránézésre is gyengének tűnik. Szigetelésből akkor mindenképpen 150-esre vadászok. Ha van belőle 3 cm-es akkor inkább az lesz. A 7cm beton mégiscsak több mint a 6. Ez már talán a 7-es BMW-t is elbírja. :) (Ha lesz valaha).
vizes nedves épületbe nem teszünk gipszet (semilyet, sehová)!
....internet keresők... WTA szabvány!
okai: térfogatváltozás, nem megfelelő rugalmassági, és páraáteresztási értékek, kémiai öszetevőkből adódó reakciók, stb.
továbbá az ilyen esetekben szükséges felületképző anyagok nem lépnek kémiai reakcióba a gipszalapú anyagokkal, és csak "filmképző" bevonatokat lehet létrehozni......... stb.
ha még le is diszperzitezted akkor a házad most sikoltozik........
Segítségeteket szeretném kérni ablakbeépítéssel kapcsolatban. Most vettünk házat, a tetőtérben van mindkét oldalon 1-1 ablak, de ezt szeretnénk még oldalanként +2-2 ablakkal bővíteni. Kell erre építési engedély avagy nem?
Sima gipszkartont tegyél, ha nem vízehelységben van, a gipsz nem valószínű, hogy sokáig a vályogon marad, a gipszkarton nem párazáró anyag, de a fület kezeléssel azzá lehet tenni.
Mindenképp kell vázszerkezetet csinálni, ha folyamatosan nedvesedik akkor a gipszkartonba szellőző rácsokat kell rakni. Direkt van gipszkartonba való szellőző rács.
Jó rétegrend. Arra kell ügyelni, hogy ne mezei szigetelést rakjál be. hanem terhelhetőt. pl.: Austrotherm AT-N150 vagy akármelyik gyártó 150-esét. Illetve ne 4,2-es hálót
Homokos-kavics: leginkább a 0-8 vagy, ha más nincs akkor 0-16 lenne az ideális.
nálam a kivitelező a kandalló helye alá sem tett nikecellt, mert szerinte a kandalló súlya alatt megsüllyedne a nikecell.
A garázsnál ha vékony (ill. nem elég szilárd) a beton, megrepedhet a kocsi súlya alatt, aztán egyre jobban nyomja alatta a nikecellt egy csikban, ami megrogyik és öngerjesztő folyamat.
A vasháló sem olyan, hogy bemegyek a közértbe, hogy csókolom kérek x m2 vashálót, hanem annak is vannak méretei...
Azért írtam, amit írtam, mert a beton szilárdságánál nem csak a sóder frakciómérete a mérvadó.
A beton ugye vízből, cementből és sóderből áll. Ezek arányai ill. sóder frakcióméretének függvényében beszélünk C-12-16-stb. KK és társai betonokról, melyeknek megvannak a szilárdsági paraméterei.
Az építőiparban a C-16/KK a tipikusan használt beton.
a kérdezd meg a kollégádat írásom viszont pont arra vonatkozott, hogy kérdezd meg milyen betonnal csinálta, ha így bevált, akkor kár itt kérdezgetni, hiszen úgyis eldöntötted, hogy lemásolod.
Na azert leirhatnad hogy szerinted hol itt a hiba.
En nem epitek garazst, se hazat, de azert szivesen olvasgatok ilyen temaban is, mert ki tudja... de az ilyen parbeszedek nem birnak tul sok informaciotartalommal :-(
azt nemtom hogy szokták, nekem ezt mondták. merthogy felülről be fog jutni valamennyi víz és ha az nem bír kiszellőzni és ott valami fa van, akkor az el fog korhadni. én inkább letakartam takarópapírral a szigetelést.
Ha jól értem akkor nem jó úgy ahogy általában csinálják? A szarufákra kerül a fólia, majd megy rá a lécezés. Én úgy gondolnám hogy a szarufák közé raknám fel vagy a szarufák aljára. Már csak a bejutó porhó alsó kivezetése a fóliáról kérdéses
ezt már én is érdeklődtem, de a hozzáértők azt mondták, hogy fóliát max a cserép és a falécek közé lehet rakni (azaz le kell szedni az összes cserepet), mert ha a falécek alá rakod, akkor azok elrohadnak.
az alátétfólia csíkokban van feltéve (hiszen nincs 8m széles fólia....), így a csíkok egymásra takarásánál szellőzik az eleget, lévén nincsenek összehegesztve.
Ha meg nagyon szellőzetetni akarod a padlást, akkor tetőkibúvót építs be, azt meg nyáron kinyitod és szellőzik, télen meg becsukod és a hó nem jön be.
A porhó juttatta eszembe azt a dolgot, hogy miként tudnám a padlásról kizárni a port és az egyebeket. Le lehet fóliázni anélkül, hogy a cserepezést meg kelljen bontani. Harminc éves ház, cserepet, tetőt még nem akarnám újracsináltatni, a cserép leszedése, visszarakása meg csak rontana a helyzeten.
Elvileg ott nem sok juthat be. Úgytudom, hogy az elsődleges feladata a szellőzőcserépnek a fólia kiszellőztetése. Illetve a fólián lévő víz/hó távozásának meggyorsítása. De ha másodlagosan szellőztetné a padlást is, annak örülnék:)
Szeretnénk építeni egy szikkasztót. Ez 3,5 méter mélyen lenne. Ajánlották hogy pincefalazóból építsük, a réseken szivárogna a földbe a víz. De ez a víz a habarcsot is kimosná, nem?
Hello,mcc. Amennyiben tartofal,nezard le nedvesseg atnemereszto anyaggal. A valyogban ha felgyulemlik a nedvesseg ,ellagyul es oda a fal. Annak idejen amikor meg nem raktak a falak ala szigetelest,akkor volt szokas az also sorokat egetett teglabol rakni. Pont az volt a cel, hogy a nedvesseg ne erhesse el a valyogot. Tisztelettel Peter.
egy kis (2 m) falszakaszon le kellett vernem a vakolat nagy részét. Kiderült, hogy csak alul tégla, feljebb vályog.
Tennék rá gipszkartont vakolat helyett. Kicsit nedves a fal, tegyek rá páraálló gipszkartont? Fog az ragadni gipsszel? (Ha nem nedvszívó, hogyan ragad)? Jó, ha a nedvességet bezárom, vagy tegyek simát? Nem tudom megvárni, amíg kiszárad, ha valaha.
Na, mi kb 1 honapja vegeztunk egy hasonlo munkaval. En felkapartam (kalapacs + veso, spakni segitsegevel) ahol tudtam. De a vegen (jopar hetvege folyamatos veses utan) mar annyira untam, hogy nem erdekelt. Volt ahol tobb tenyernyi feluleten ilyen mugyantas szar maradt a betonon, probaltam drotkoronggal felcsiszolni, de tul sok eredmenye nem lett.
Vegul egyszeruen kiontottuk ra az ajzatkiegyenlitot es jo lett. Pedig nem is terult vastagon, csak olyan 2-3mm lehetett. Eleg jo lett.
Lenne egy aljzatkiegyenlítős kérdésem. Beton aljzat, padlószőnyeg fel lett szedve, de sok helyen ragasztós a beton, fel lett kaparva, de van ahol beleitta magát. Kellene rá önterülő aljzatkiegyenlítő, van is egy zsák Padlopon kéznél.
Mit tegyek? Csiszológép? Vagy jól tudom, hogy van olyan spec Padlopon alapozó, amit direkt ilyen szennyezett felületre kell rakni? Kb. 5m2 csak az egész.
Az acéllemezes szigetelésnél ha jól sejtem az acéllemez fugákba való besajtolására célzol.
Ahol nem lehet lemezt besajtolni, ha jol sejtem injektálni fogtok, az injektálásnál naagyon oda kell figyelni hogy szakszerüen injektálják ki, és az összes szigetelés egy rendszert képezzen, összefüggő legyen.
Szóval, adva van egy 41 évvel ezelőtt vörös terméskő alapra, tömör kisméretű téglával épült családi ház.
Most állunk neki a tatarozásnak. Mivel a ház belső kiosztása a mi igényeinknek nem felel meg, ugyanakkor jó néhány helyen vizesednek a válaszfalak is, ezért azok elbontása (kivéve a fő válasz/tartó fal) mellett döntötünk.
A fő és tartófalak acéllemezes vízszigetelést fognak kapni.
A háznak jelenleg cement járólap ill hajópadló aljzata van. Mindkettőt kicseréljük, előtte persze (a kőművesem szerint) vissza kell termelni a járófelület alatti aljzatot 30 centire.
Ma tettem meg az első konkrét kutató feltárást, mit is rejt a cementlap alatti rész. Nos, amint az várható volt: sárga homokot. Csakhogy, nem olyan mélységben, mint ahogy azt vártam. Több mint 40 centire leástam, és még mindig csak homokkal találkoztam. És most jön a kérdésem: Mi tévő legyek? A számomra szükséges harminc centinél álljak meg, és arra építsem fel az új aljzatot, vagy menjek szilárdabb rétegig? Az a baj, hogy még a 30 centi kitermelésével is nagyon sok sitt fog keletkezni (a ház 86 nm) arról nem is beszélve, hogy egyenlőre gőzöm sincs milyen vastag a homok, és hogy hová fogom mindezt tenni.
Beszéltem a kőmüvesemmel, szerinte menjen le 10 centi kavicsréteg, arra 6 centi vasalt beton, vízszigetelő (Dunabit), arra 30 -as Austrotherm, majd megint 6 centi beton.
Szerintetek is elég ebben az esetben - alsó betonrétegnek - 6 centi?
Tovább bonyolítja a helyzetet az a tény is, hogy az elbontandó válaszfalak alapja is terméskő.
Csinált valaki már ilyet?
Más: Kb milyen árban mozog a 30 -as Austrotherm négyzetméterje?
A főnököm leárazott minden terméket, Székesfehérváron és Pápán is. A legdrágább olasz, spanyol lapok is -10%-kal olcsóbbak lettek. De a -10% vonatkozik mindenre, szaniterre, kádra, járólapra, mindenre. Akit érdekel, nézze meg.
Herr X, az összeszerelés az én dolgom, a szállítás az egész országban ingyenes. Hétvégén körbenézek, meglátom mennyiből jönne ki mindez, ha én vásárolnék be hozzá és szállíttatnám a helyszínre.
Többiek, ne háborogjatok, hamarosan kimoderálódik a reklám :-)
Van arra tippetek, hogy az ilyen, húsz éve nem gyátott műkő járólapból, hol tudnék én kb 5 négyzetmétert szerezni? Foglalkozik még valaki ilyennel? Ha nem találok, akkor 95-öt kell felszednem. 30x40x2 cm méretű kéne. Pilisszentivánon volt egy üzem ami rég bezárt, azok készítették.
Van több lehetőség is, nagy összefüggő felület készítésére.
Én "U" vasból készített vaskeretet ajánlok.
Ha homlokzaton van a nagy összefüggő felület akkor nagyon meg kell erősíteni, és nem szabad egybe készíteni az egészet. Számolni kell a széllel, és a szélnél nyomó ill. szívó hatással is ha olyan helyen van ahol légáramlásnak van kitéve.
Ja jut eszembe nalunk muszaj volt az ytong mert ugye az uvegteglak a ket szelen, az ablakot meg kozepre akartak (szokas) betenni... de ha csak az a par centi es nem teljes falszelessegu elvalaszto kell akkor biztos van valami kisebb megoldas.
Nekunk mellette van az uvegtegla az ablaknak, de egy valaszfal-ytongot kozetettek. Nem art mert az ablak kell ugye kapaszkodjon valamiben, es nalunk ez nem is zavar. Aki egysegesebb kepet akar ott biztos van mas megoldas is. (Nalunk is oldalhatarnak szamitunk, konyha + halo van ilyen ablaktalan helyzetben, a konyha fuggolegesen, a halo vizszintesen kapott 3 uvegteglanyi savot plusz bevilagitasnak.)
Mi azért teszünk üvegtéglát, mert az oldalhatáros beépítés miatt nem lehet ablak (tűzvédelmi szempontból), illetve helyiségenként max. 0,4 m2 felületű ablak engedélyezett csak. Viszont az érintett helyiségekben szükség van fényre. Van aki esztétikai okokból épít be üvegtéglát (nálunk kompromisszumot (is) kellett kötni)
Nálunk olyan elrendezés is lesz, hogy az üvegtégla rész felett közvetlenül ablak van. Van valakinek tapasztalata, hogy itt hogyan oldják meg az üvegtégla-ablakkeret csatlakozását-rögzítését?
Tenyleg? En azt hittem pont az a lenyege az uvegteglanak hogy az "tegla" azaz teherhodo szerkezeti valami. Szemben egy sima ablakkal. Akkor miert celszeru egyaltalan hasznalni ugy ahogy sokhelyutt latni: nagy osszefuggo negyszog alaku teruleten?
én annó kerti szerszámos házikókkal szemeztem. Aztán odamentem, megnéztem, megrángattam, kiderült, hogy nincs allja, a tető zsindely nélküli, a fa natúr.
Elkezdtem számolni, aztán elmentem a fatelepre és megcsináltam magam rendes vázszerkezettel (a barkácsáruházas önhordó, ami nem baj addig, amíg minden gyári állapotban van). Persze fatelepi I. osztályú lambériával k.... anyáztam, mert azon kívül, hogy nedves volt némely (és pár hetes állás után frankón görbe lett), a méretpontosság is hagyott némi kívánnivalót maga után (néhol úgy kellett keményen összekalapálni a lambériákat).
Viszont így is festéssel, zsindellyel mindennel olcsóbb lett, mint a bolti és akkora lett, amilyet én szerettem volna, kompromisszumok nélkül.
(OK, kellett gyalulni, csiszolni is keveset, a festés, tetőfedés meg ugye a másiknál is pont ennyi lett volna.)
Ja és rohadt mód élveztem az építését !!! :-))
Visszatérve a kérdésedre: statikailag valószínű rendben van, viszont nézd meg, hogy hogyan kell lehorgonyozni, festés, tetőfedés és ÖSSZESZERELÉS+SZÁLLÍTÁS mennyi!!!
Sziasztok! A hozzáértők megbízhatónak tartanak egy Corában árult fedett autóbeállót 75.000 pénzért? 9x9cm-es faelemek északi fenyőből, középen merevített kötőfa, palánkprofil műanyagtető. 250x215 cm, a hosszát nem írja, gondolom 5 méter lehet, annyi szokott lenni általában. Mit szóltok hozzá?
Tudnátok fűtéstechnikai szaküzletet ajánlani ahol Duval készülékeket lehet venni viszonylag jó áron? Elég nagy küldönbségeket tapasztalok a különböző szaküzletek árai között és a Duval iroda szerint is igen szabadon áraznak a különböző márkaképviseletek.
Hat teny, takaritani nem fogunk. De oda nem is latni igazan be, mivel ugye olyan a tegla mintaja... szoval sok liter viz vagy ilyesmi tudna kart csinalni (termeszetesen mikor falaztak a dupla sort akkor jo alaposan kitisztitottak a belsejet). Meg parat se lattunk a ketto kozott (na jo, tegyuk hozza, hogy nincs makulatlan tisztasag meg most sem a lakasban, sot, szoval lehet hogy annyi van ami masnak mar feltunne csak minket nem zavar). Az uvegtegla folott athidalo van, mintha rendes nyilaszaro lenne, es utolag, mikor mar a valaszfalazason tul voltak akkor tettek be az uvegteglakat. Bar szerintem ez inkabb azon mulott, mikor van idejuk meg mikor vittuk oda az uvegteglat... athidalo alatt mindegy, nemigen kene bemozognia. A fugakeresztek csak a kozbulsokre kellettek tudomasom szerint, esetleg meg a ket oldalan lehetne indokolt de szerintem azt mashogy feltamasztottak vagy nem kellett tavtartani. Eltorogetni ezeket nemigen lehet, mert nem tomor a kereszt hanem csak kulso-belso muanyag es kozte csak merevitok, szerintem elvagva se lenne mar meg a szerepe.
én nem tetetném be egyidőben a falazással. az üvegtégla nem alkalmas teherhordásra, teherátadásra, vagyis ha a fal mocorogni fog a terhelés hatására, akkor azt jobb, ha üvegtégla nélkül teszi.
Most számolom az üvegtéglához szükséges mennyiségeket. A távtartókból (vagy fugakeresztekből) nyilvan a belső részen minden "kereszteződésnél" kell 1 db minden 4 tégla találkozásánál. De mi a helyzet a széleken? Ott eltörik a "a keresztet" vagy létezik speciálisan a szélekre való?
Dupla sor üvegtéglát semmiképpen nem akarunk főleg a két réteg közti rész nehézkes tisztíthatósága miatt. Viszont a belső nyitható ablakon gondolkozunk, szerintem itt hőszigetelési szempontból nem kell fokozott szigetelésű, elég lehet akár egyrétegű üveg is. (Éppen a tervezőnknél láttunk ilyen megoldást) Nálatok mikor tették be az üvegtéglákat? A nyílászárókkal vagy már a falazás után közvetlenül? A kőművesünk a falazás után akarja (még a koszorú meg a födém előtt) mondván, hogy az üvegtéglás felületekkel együtt "álljon be" a fal a terhelések alatt. Én viszont az esetleges sérülésétől tartok...
Hat en semmivel, szerintem a kivitelezo csemperagival. Viszont az uvegteglas reszeink, mind kulso falasak, dupla sorban vannak rakva! Elegge fontos, mert kiderult hogy a szamolt hoigeny a szobaban azert joval tobb, mert egyszeressel szamolta a gepesz. Igy duplaval itt volt a lakasban a legmelegebb. Duplan minimum egy modern ablaknak megfelel, legalabbis a para csak a felette hagyott hohidon csapodott ki, a dupla uvegteglan nem, me'g a mellette levo ablakon is hamarabb, bar hozza kell tenni hogy az ablak elott egy hungarocell kepezte a fuggonyt, es raadasul nem itt van a radiator... szoval inkabb csak azt mondom, igy duplan nem rosszabb a hoszigje mint az 1,4-es ablakainknak (annyi para mint nalunk ritkan van). Valahol a sok kozott talalsz rola fenykepet is... Egyebkent utolag lehet, hogy azt csinalnam, amit a falla visszaminositendo ablakunkkal kapcsolatban mar felmerult: berakni egy fix ablakot, es masodik sor az uvegtegla. Ebbe nem kothetnek bele, es mivel kevesebb a fuga es csak egyik fenytoros reteg (mintas az uvegtegla hogy belatni ne lehessen) talan tobb fenyt enged be (igaz az ablakkeret mereten is mulik de fixnel az nem olyan sok), hoszigetelese biztos az ablake feletti, es az elvileg akcios 399Ft/db aru, fugaval 20x20-as uvegtegla plusz bennmarado fugakereszt 100Ft/db plusz extra munkadijnal biztosan olcsobb is lenne. Na persze ezt ki kell talalni esztetikailag, foleg hogy melyik oldalra legyen az ablak, es ott milyen melysegben (az uvegtegla ugye eleve nagyon vekony, azt mi kivul is, belul is a - jelenlegi - falsikhoz igazittattuk, majd dryvit utan az is ablakszeruen melyedesben lesz).
Külső falba beépítendő üvegtéglákat milyen ragasztóval érdemes rögzíteni? Melyik az a ragasztó, ami hőszigetel is? Axióma, ti mivel rögzítettétek az üvegtéglákat?
megjott az ajanlat a hazam kifestesere (cca 850 m2) es 2x gletteles + feherre festes Jupollal 600e Ft... Ha mar ennyi penz, akkor szeretnek valami jobb festeket...
Regen volt mar tema, de en is itt kerestem otleteket kapcsolokra, konnektorokra nehany hettel ezelott. Valahogy eljutottam a hydro-palace oldalara es a Makel Mimoza csaladjabol vettem nem keves szerelvenyt. Elsore csak az ar volt a fo szempont, mert kevesebb, mint felebol kijott, mint a Prodax. (Raadasul hazhoz hoztak) Aztan most, hogy mar fenn van az osszes, azt kell mondanom, hogy szebb is joval. A Prodax most mar kicsit bumfordinak hat mellette.
Raadasul magam is szereltem, es joval kevesebbet karomkodtam kozben. Foleg a sorolt kapcsolok szerelese volt egyszerubb.
Szoval ha valaki a szerelvenyezesnel tart, akkor erdemes itt is korulnezni. (Bar most nincs semmi az oldalukon.)
Talán tudna valaki segíteni. Az építési költséggel kapcsolatban: ugye az összes költség 70%-áról kell áfás számla, de ezt lehet csökkenteni a 20%-ával, ha használt/botott anyag került beépítésre. Ezt a felelős műszaki vezetőnek kell igazolnia. Mi kell hogy legyen a szövege ennek az igazolásnak? Tudja-e valaki? Előre is köszönet.
Levelében megfogalmazott kérdésére műszaki vezetőnkkel való egyeztetés után az alábbiakat közöljük. A gázcsövet be lehet építeni a szigetelésbe, irányváltásoknál el kell helyezni egy-egy szellőzőt, ami a nyomvonal jelölését is szolgálja.A megvalósulási tervet a kivitelezett állapotnak megfelelően kell módosítani, s az ÉGÁZ Rt-hez beadni.
Kérjük fentiek szíves tudomásulvételét.
Üdvözlettel:
Tehát be lehet építeni a szigetelésbe a gázcsövet, csak tervet kell hozzá csinálni és azt is beadni a gázművekhez. Ez mindenképp olcsóbb megoldás, mint a gázcsövet távolabb tenni a faltól.
Nálunk is volt párásodás rendesen, penészedtünk is :( Kicseréltettük a régi ablakokat műanyag ablakra és tetettünk fel minden szobába és a konyhába az ablakra higro szabályzót (bővebben http://www.aereco.hu/ ). Azóta semmi pára, penészedés :)
Létezik olyan radiátor, amit nem a mögötte lévő falra kell fölfüggeszteni, hanem a saját tartólábain áll? Látni még csak a "falra fölfüggesztettett" láttam, és a Neten se találtam ezzel kapcsolatban infot.
Építkezés előtt állok, jelenleg a kiviteli tervek készülnek és esztétikai szempontból felmerült a bontott tégla alkalmazása a lábazati falnál, a ház sarkainál, az ablakpárkányok alatt, a terasz és a fedett kocsibeálló oszlopaiként, valamint a kocsibeálló padlózataként is.
A témában még laikus vagyok, ezért kérem, ha van valakinek tapasztalata, hogy mire kell különösen odafigyelni:
- a téglák kiválasztásánál,
- a vásárlásnál,
- illetve a tervezésnél és a beépítésnél, stb.
továbbá a bontott tégla mennyire időt álló, mennyire bírja a hőséget vagy a fagyokat, igényel-e különösebb időszakos kezelést, stb. az legyen szíves informálni engemet.
Szívesen fogadok minden információt és jó tanácsot e témában!
Nem dohányzó mesterembert keresek,aki előkészítené nekünk a házunk belső falfelületeit festéshez,tapétázáshoz(azzal már talán mi is megpróbálkoznánk).A ház a 60-as években épült,kb.60nm.Jelenleg két szoba,a konyha,és a mellékhelység festve van,egy szoba gipszkartonos(ez vadonat új).
A ház Bp-en van,a XV.kerületben.A munkálatokra kb.2 hónap múlva kerülne sor.
Még új vagyok a topikon. Már sokat visszaolvastam, de most tanácsot szeretnék kérni.
40 éves blokkból épült házunkat szigetelni szeretnénk. Már a páralecsapódásról sokat olvastam, és ezért műanyag ablakot nem szeretnék. De valami megoldás kéne ablak ügybe. Jól zár és fa szerkezet is megfelelő. Hirdetésben találtam olyan megoldást ami utólagos szigetelést ajánl. Érdeklődtem, és a külső ablakszárnyat hőszigetelt üveggel vagyis 2 üveget építenek be. Felújítják az ablakszárnyat. Ez 180x210-es 3 szárnyas ablak. 45 000 Ft lenne. Nem tudom van-e már valakinek tapasztalata ez ügyben. Jobb szeretném ha nem kéne cserélni. De nem tudom nem-e fogjuk megbánni. A redőnytokot megszüntetnénk és beszigetelnénk.
A 2 hegesztés közül az egyik biztos nem számít, mert akkor még nincs csatlakozás az óra felé. A második hegesztés 3-4 méterre van az órától és a 3-4 m a földben megy. Vajon hány fokosra hevülhet itt fel a cső, mondjuk ha erre tekintettel hosszabb kihülési időket iktatunk be?
A hőszigeteléssel az is gond, hogy a szigetelés munkafolyamatai lényegesen nehezzébbé válnak, mint levett csőnél. Akár a glettelés, akár a háló, akár a színezés. Ez azért gond, mert magam csinálnám, és magamat nem szívesen szívatnám kb 15 méteren keresztül.
Ha károsodik az óra a hő miatt, az miben jelentkezhet? Megolvad valami műanyag?
igen, nekem is ezt mondta a gázszerelő, hogy bárhol módosítani akarom a csövet, akkor szolgáltató értesítés, gázelzárás, stb, csomó papírmunka és pénz.
ahogy néztem kb 4 centis szigetelés fér a csövem alá, tehát azon a szakaszon annyi lesz, a többin meg 8.
Hasonló problémám nekem is van, de én egyszerűen elvágattam volna a vascsövet két helyen és betoldottam volna ahol kell. Miért gond ez? Költségesnek azért nem mondanám , max 1 óra munka. A hőszigetelés összköltségéhez pedig alig mérhető. Más kérdés, hogy ez szabályos-e, de ki veszi ezt észre?
A kerámialapos tűzhelyet én jó megoldásnak tartom. Ugyan az áram jelenleg még drágább mint a gáz, de hát ki tudja meddig, ráadásul az én személyes tapasztalatom az, hogy a gáz minősége mintha változott volna az utóbbi időben. Ehhez totál nem értek, fogalmam sincs mitől függ és hogyan változhat, de változott az biztos.
Szóval én váltok, nem szeretem ezt a gázzal kapcsolatos macerát, most már kifejezetten tele van az összes hócipőm.
A homlokzati beszívócsőn én is gondolkodtam. Nálunk jó megoldás lehetne, de a költségeket megnézve majdnem mindegy, hogy bontom a 38-as falat (+a 5 cm Nikecell) vagy bontjuk a kéményt és becsövezzük az egészet. Akkor legalább nincs a vízszintesen menő szívócső keresztben a helységben.
A zárt égésterű kazánnál akkor kell egy szétválasztó idom is, ami arra szolgál, hogy a bejövő levegő és a füstgáz csövet elválassza egymástól, így lehet kétfelé elvezetni. Ha részletesebben érdeke, a Duval honlapján bal oldalon van egy tervezési segédletek fül, amiből feljön egy lista. Itt van egy égéstermék elvezetési rendszerek link. Ez egy 4x oldalas ismertető, és elég jó ábrákat tartamaz a küldönböző megoldásokra. A 21.o. 4.5.1. es ábrán láthatod a szétválasztott elvezetést, amikor kívülről szívja a levegőt, és a kéményen keresztül távozik a füstgáz. Ezt viszont nem tudom mennyire befolyásolja a kémény hossza, ugyanis az én gondolatom szerint azért van meghatározva egy max. csőhossz, mert vagy a bejövő levegőt beszívni vagy a kimenő füstgázt a ventillátor kinyomni nem tudja egy hossz útán. Gondolon én. De ezt valami hozzáértő meg tudja mondani.
Mindenesetre ebben a segédletben a 39.o. 6.1. alatt megtalálod a táblát a csőhosszokról is.
Még a munkálatok megkezdése előtt szeretnék tájékozódni a lehetőségekről. Az egyik kivitelező zárt égésterű kazánnál beszélt egy vizszintes beszívócsőről (homlokzati probléma lehet), akkor nem kéne a dupla a kéménybe, persze bélelni kellene. A kerámialapos tűzhely megfontolandó alternatíva, a gáztűzhely kiváltására.
Igen, láttam egy erre vonatkozó tábláztatot pl. a Duval tervezési segédleteiben. Ott meg voltak adva küldönböző paraméterekhez tartozó max. csőhosszúságok. Megkeresem, ha érdekel.
A gáztűzhely porblémája nem teljesen világos számomra. Ugyan arról hallottam, hogy lakóhelységben nyílt lángot, pl. gáztűzhelyet nem lehet üzemeltetni, nálunk a házban ezért is lesz elektromos tűzhely. De azt nem tudom, hogy ebben az esetben ha pl. nem a lakóhelységben van, hanem külön konyha helységben, akkor is kell-e az átszellőztetés. Biztosan, ha neked ezt mondták, és logikusan is hangzik.
Ez a 12 méteres kémény elég rosszul hangzik. És még ki is kell bélelni (függetlenül a turbócsőtől) vagy ez már bélelt kémény?
Egyébként szerintem nincs más megoldás, ahogy mondod. Maradnak a lőrések:(
Én a zárt égésterű kazánnal problémába vagyok, mert állítólag a dupla kémény csak 8 méter hosszú lehet (cáfoljátok ha rossz az infóm), nekem az elsőről 12 métert kell fölfelé haladnom. Ja és a gáztűzhelyről nem is beszéltem... Gyakorlatilag kénytelen leszek 'lőréseket' vágatni. Vagy van más megoldás ?
Én is éppen ilyen "gázos" :) dolgokkal küzdök. Nálunk az eredeti terven nyílt égésterű, sima kéményes gázkazán volt felüntetve. Az építkezésnél (másfél éve) a hagyományos, kistéglás, épített kémény kontra Leier elemes kémény versenyből az elemes kémény került ki győztesen, tehát ott áll a kerámia béléscsöves, sima (nem turbós) elemes Leier kémény. Télen bevezették a gázt, mármint beálltak a kerítésen belülre, és mostanában szeretném bevezetni a hába. És a belső gáztervnél rögtön el is akadtam, mivel a háztartási helység légköbmétere egy fél légköbméterrel alább marad mint a minimálisan előírt, tehát nem lehet ide olyan gázkazánt betenni ami a helyiség levegőjét szívja. DE! A kémény ugye nem turbó kémény lett, így két választálsunk maradt - hosszas Construmás, internetes, KÖGÁZOS, gáztervezős stb egyeztetés után:
1. a hivatalosabb megoldás: kibontani a Leier kéményt, becsövezni egy 80-as csővel, ami az égésterméket vezeti el, a 80-as csövön kívül és az eredeti kerámia béléstesten belül pedig szívja a levegőt. Ehhez több helyen bontják az előregyártott kéményelemeket!!! és ráadásul a kéményen már meglévő bekötő nyílás sem olyan, amibe be lehet kötni a gázkészülékből a kéménybe menő dupla csövet.
2. a kevésbé hivatalos (és nem biztos, hogy jó) megoldás: a gázművek átvételének idejére (vagy akár véglegesen) le kell venni a háztartási helység ajtaját, így megnövelve a légköbmétert. Ebben az esetben azonban a kazán és a konyha páraelszívója kerül egy helységbe ami állítólag balesetveszélyes, mivel a páraelszívó visszaszívja a kéménytből a füstgázt. De mindenesetre a háztartási helység ablakába, plusz a nappali/konyha két ablakába is kell szellőzőt beépíteni.
És itt jön a te kérdéseddel kapcsolatos dolog is: Nekem több helyen is (gáztervező, kivitelező) azt mondta, hogy ugyan a nyílt égésterű gázkazán olcsóbb, és a felszerelés díja is alacsonyabb lesz, mintha megvalósítom ezt a turbó kazános rémálmot a bontásokkal, hosszabb távon nem járok jól, mivel a fokozott légzárású jó kis ablakokat meg kell bontanom az átszellőztetés miatt, így a fűtési szezonban mérhetően többet kell majd fűteni, hiszen a hideg levegő áramlik majd be a három ablak szellőzőjén (és a hideg levegő kifelé). :(
Szóval az ablakok energiaelőnye itt hátránnyá válik a fokozott légzárás miatt sőt szerintem a szellőzőkkel még rosszabb is lesz.
Így én most inkább a turbós megoldást választom, max várok még pár hónapot és gyűjtök még hozzá kis pénzmagot.:)
Hát itt ha biztosra akarsz menni, akkor sokba kerül, a nem "biztos" megoldás meg annál is többe, mert lehet hogy kidobod a pénzt.
Szerintem ez a ház megérett egy korrekt újraszigetelésre, beleértve a falakat és a padló alatt, a kettő összedolgozva.
Jól sejted, hogy az injektálós módszer itt esetleg nem ér semmit, ugyanis előfordulhat, hogy belül, a padló felől kúszik fel a nedvesség a falakba. Nem kizárt ugye, hogy a padló alatt semmiféle normál rétegrend nincs, kialakítva, és főleg nincs összedolgozva a fal vízszigetelésével, így a felszívódó nedvesség könnyen utat talál a falakba is.
van van, de nem a legjobb, de a minimális vízterhelésnek ellenállt, csak ezt a nagyobb mennyiséget nem bírta....
A penészesedés meg szerintem annak köszönhető,h hig diszperzites pormegkötésre glettelt a festő és utánna diszperzittel festett. ez nem valami jó szellőző rétegren, mi?
A kérdés az, hogy a falad miért lehetett vizes-penészes amiatt, hogy az alap meg a lábazat felázott. Ugyanis a kettő között ott van normális esetben a vízszigetelés. Vagy nincs, mert olyan régi a ház ?
Lakásfelújítás előtt állok és 'szellőztetésí' problémám lenne. A kivitelező ill. az ablakos is azt mondta, hogy a gázművek nyilt égésterű fogyasztóknál (kazán, gáztűzhely) megköveteli az állandó szellőztetést (légbevezető elem, ablak tömítésének eltávolítása). Számomra a légbevezető elemes megoldás tűnik jobbnak. Kérdésem az lenne, hogy a fokozott légcserével nem csökken radikálisan az újonnan beépített, jól szigetelő ablakok okozta 'energiaelőny' ? (na ezt jól megfogalmaztam:-) A kérdést más topikba indítottam, de 'kénytelen' vagyok berakni a forgalmasabbakba.
most csatornáztak a utcánkban, a szomszédnak a elmúlt évben 3X volt csőtörése==rengeteg víz jelent meg a alapnál... Ezen problémák előtt nem észleltem ilyen felázásos penészesedéses dolgot... Tehát úgy gondolom, h a elmúlt idők plussz nagy vízterhelése okozza a gondomat.
A lemezbesajtolásos-injektálásos dolgokat ismerem (mielött idejöttem egypár honlapot már végigböngésztem), de fenntartásaim vannak:
A házunk félig alápincézett. Namármost, a pincénél OK,h a lemezelés megoldja a felvizesedést, de ott ahol nincs pince, ott nem igazán lesz jó ez a megoldás, hisz a alap mögötti földfeltöltés is vízzel terhelt, és ez ugyan úgy fel fogja majd kapni a vizet... Különben meg a pincézett rész nem is ázott fel, szerintem a pincefal ott kipárologtatta a vízet a falból...
Azért gondoltam a IZONIL-ra, mert egyrészt a járda rendbehozatala után (remélhetőleg) visszaáll a esővíz elvezetés a utcában és így megszünik a falak vízterhelése. Másrésztmeg azt állítják, h vízzáró,de páraáteresztő, tehát vakolni mindenképpen jó lesz, hisz "lélegző", ha meg újabb víz jelenne meg, akkor az nem áztatja át a vakolatot, hanem szépen kipárolog... Elvileg...
Tehát akkor még most azt kérdezném ,h kinek milyen tapasztalata van a anyaggal kapcsolatban, vagy mit tud róla, ILLETVE MINDENNEMŰ SEGÍTSÉGET ELFOGADOK!!!!!!!
Haaat? Mindig az szok lenni gazra az eloiras hogy a csonek total szabadon kell lennie. En legfeljebb akkor csinalnam mashogy, ha az elfogadasra es atvetelre jogosult iroda alair egy papirt, hogy az szerinte jo es majd at fogja venni. Hogy a kivitelezok mit beszelnek mellekes.
Érdekesek ezek a gázszolgáltatók... Az egyik megkövetel bizonyos (már nem tudom mekkora, de elég nagynak tűnt, mikor szó volt róla valamelyik topicban), a másik meg lehet, hogy megengedi, hogy beburkold... Szerintem is kérd írásban az álláspontjukat. Egy megoldási lehetőséget éppen ma láttam: a ház külső szigetelése a gázcső mellett kb. fél-fél méteres sávban vékonyabb, így ott van egy "beugrás" a külső falon, ahol a gázcső megfelelő távolságra van a vakolattól.
Szerintem nem a mostani problémát kellene valamilyen csodaszerrel kezelni, hanem megkeresni az okát hogy miért van ez. Nagy valószínűséggel tönkrement a régi vízszigetelő réteg a lábazatnál és ezért ázik fel. Ha most kijavítod a vakolatot, de ezt a hibát nem szünteted meg, akkor ugyanez lesz rövid időn belül és hiűba tetted ezt most meg lelkiismeretesen. Lehet utólagosan szigeteltetni a lábazatot, erre megfelelő technológiák vannak pl. rozsdamentes fémlemezekkel. Neten keress rá találsz ilyen kivitelezőt aki ezzel foglalkozik bőven. Mivel penészről is szó van, mindenképpen érdemes lenne végeleges megoldást találni ré, mivel az esztétikai hiba mellett ennek komoly egészségkárosító hatása van.
Gázcső kérdés. Amikor a gázórától behozták a házba a gázcsövet (rézcső), kérdezte a gázszerelő, hogy milyen vastag vakolat lesz a házon, hogy ahhoz igazítsa a faltól való csőtávolságot. Akkor 3 cm-t mondtam neki, nemtom mér...
Közben kiderült, hogy 8 centis EPS lesz meg vakolat, szóval a gázcső simán benne van a szigetelésben. Namost érdeklődtem a gázszerelőnél, hogy mikor tudná kijjebb vinni pár centivel a csövet, de azt mondta, hogy nem kell kijjebb vinni, bele lehet építeni a szigetelésbe, és az irányváltásoknál egy 20x20as szellőzőt építeni eléje.
Elnézést,h így ismeretlenül berrobbanok a fórumba. Nincs igazán időm-türelmem visszaolvasni, így a tanácsotokat kérem:
Felázott a házunk fala. Kivül ledobta a vakolatot, belül penészesedik. Kívül levertem a rossz rész, plussz fölötte még egy félméteres részt. kérdésem: IZONIL nevezetű termékkel kapcsolatban van valakinek infoja tapasztalat?
A geotextil átereszti a vizet, ami elég fontos egy elszivárgó rendszernél. Így itt a műanyag nem igazán használható.
Ezt találtam mint pontos leírást:
A geotextíliák polipropilén alapanyagú, nem szőtt, tűnemezelt szálszerkezetből készült termékek széles skáláját alkotják, 100-1200 g/m2 területi sűrűségben. Jól kombinálják a nagy vízáteresztő képességet, a kitűnő szilárdanyag visszatartó tulajdonságokkal. Az alacsony négyzetméter tömeg, kombinálva a nagyfokú vízáteresztő képességet eredményező kis pórusmérettel, alkalmassá teszi a terméket a vízelvezetésre. A hidraulikai tulajdonságok növelése érdekében, a gyártás folyamán a teljes standard típusválaszték hőkezelést kap.
Én 200-as, tehát viszonylag vékony geotextilt használok a legtöbb dologhoz a ház körül. A kocsibeálló most anyagi okok miatt csak le lesz murvával szórva, ez alá is tervezek geotextilt, de oda azért kicsit erősebbet.
1 a funkcionális részére azt értettem, hogy a ház mellől ugye érdemes elvezetni a vizet, ezért is szokták kicsit „ferdére” építeni a ház körüli beton járdát, hogy ne a fal mellé kerüljön a víz nagyobb esőnél. 10 cm vastag kavicságy elég sok vizet felvesz, és elszivárogtatja anélkül, hogy közvetlenül a házfal mellé nagyobb mennyiségű víz kerülne.
Azért 10 cm, mert ezt még egy sor díszítő kaviccsal ki lehet pótolni a tetején, és akkor a Leier járdalapokkal lesz pont egy szintben, amiket murvaágyra teszek, ami kb.10cm vastag.
Szerintem a geotextil fontos része még ennek, a gyomosodás elkerülése miatt. Elég kellemetlen a kavicsok közül huzotani a gazt...:)
2. A fű azért nem jó mert egy erősebb esős időben a házfal (ami nálunk hófehér) elég gyorsan koszos lesz a felverődő sártól, a fű ellenére. Egyébként mindenképpen szilárd burkolatot szerettem volna, mivel a ház egyik oldalán van a műhelyem, ahová jelenleg esőben elég nehéz eljutni a sár miatt, a betonjárda pedig ugye az előbb említett okok miatt ki lett zárva a lehetséges megoldások közül.
Egyébként szerintem ez a megoldás jobban karbantartható, esztétikusabb, és nem drágább mint egy betonjárda, legalábbis a mi esetünkben.
Kavics: én a construmán láttam több cégnél is, majd otthon a katalógusokból kikeresek pár címet. A legtöbb helyen 20 kg –os zsákokban árulták a különböző színű válogatott kavicsokat. Még olyat is láttam amelyik fényezett volt, de ez persze már elég drága megoldás lenne....:)
Kérdéseim: 1. "a funkcionális részét a másfajta, kevésbé mutatós kavics is elvégzi sokkal olcsóbban" Azt hiszem ez az amire kiváncsi vagyok. Milyen funkcióra gondolsz, és miért pont 10cm tettél? (Amikor aljzatszigetelésnek tesszük a kavicsot, vagy kulét, azt értem: nem érvényesül a hajszálcsövesség. Ha draincsövezünk, azt is értem: a víz minnél hamarabb lefollyon a fal mellől.)
2. Írtad, hogy azért választottad a kavicsot, hogy egyszerűbb legyen bontanod, ha szükséges lesz. Miért nem tettél egyszerűen füvet a fal mellé?
A fehér kavics jó ötlet. Mi az ára, ha így kiválogatják?
Szinte bármilyen habarcs jó csak ügyelni kell a megfelelő fugavastagságra. Szerintem a legegyszerűbb ha megkérdezed itten, hogy mit ajánlanak a saját temékükhöz:
Ha tényleg penészedés van akkor kérdeznék. Az átszellőztetés biztosított? Értem ezalatt, hogy általában kétféle megoldás van erre. Az eresznél a dobozolás és fal között végig kell lennie egy jó újjnyi hézagnak (madárráccsal szokták lezárni, hogy mindenféle élőlény ne költözzön be oda) és gerinccserepek alatt egy másik hézag végig. Ezen megy ki. A másik, hogy a cserepek között vannak szellőző cserepek és az egyik oldalon be a másikon meg ki.
Egyébként nem kizárt, hogy a cseréppel lehet valami, de szerintem manapság ez a legutolsó dolog, ami "hibás" lehet.
Silka (Ytong) nevű mészhomok kistéglából szeretnék kisebb falat rakni, illetve a feles elemét burkolótéglaként használni. Milyen habarcsot kell/érdemes ehhez használni? Keverjem inkább (és ha igen milyen arányban) homokból, mészből, cementből, vagy használjak valamilyen zsákos anyagot?
A burkólótéglás felhasználásnál a plusz info az, hogy sütögető helyet szeretnék burkolni (beton kútgyűrű 90 cm vtg, belül samott téglával burkolva, ennek a külső felén lenne a burkolótégla), tehát itt nagyobb hő is keletkezik, bár állítólag a 9 cm beton és belül a samott esetén max. 60-70 fok lesz a fal külső részén.
SoToS, nálunk 25 éve légfűtés van ( családi ház), de semmilyen tartály, meg hőtároló nincsen.
A légfűtés lényege (szerintem), hogy a levegő a hordozó közeg, nincsen víz, meg radiátro, emiatt nincsen komoly hőveszteség. A kazán kezdetben , amig nem volt a gáz bevezetve, kokoszos öntöttvas kazán volt, napi egyszeri rárakással, kb havi egyszeri begyújtással, amióta van gázunk, egy Reznor légkazánnal megy, kitűnően szabályozható, és harmada a fűtésköltség egy radiátoros rendszerhez kpest.
Nincs sajnos. Mostanában lett kész, és még folyik a tereprendezés, elég nagy ott a felfordulás, még nem volt érdemes fényképezni. Leginkább nem is lehet, elépakoltam egy csomó téglát....De majd befotózom, csak gondolom nem igazán ér rá Neked.
Én kavicsot tettem a ház köré, illetve a kerítés köré is ezt tervezem. A ház körül kb. 50 cm szélességben nagy méretű mosott kavicsot tettem geotextilre kb. 10 cm vastagsában, mellé jön geotextilre murvaágyban egy sor Leier járdalap, ezek 40×40 vagy 50×50 cm méretűek. Itt a járdalap és a mosott kavics-sáv teteje lesz egy szintben.
Azért döntöttem a megoldás mellett, mert egyrészt a beton járda szerintem nem szép, sokszor megsüllyed, megreped és ezt csak bontással, újraépítessel lehet rendbe hozni. Másrészt én csináltam egy esővíz elszivárogtató rendszert, ahol a négy lejövő ereszcsatorna össze van kötve, és egy aknába kerül a víz. Ezek az összekötő csövek mindenhol a ház mellett mennek, ha ezt a rendszert bármi miatt meg kell bontani, én inkább a kavicsot szedem fel.... Mindemellett szerintem sokkal esztétikusabb, és most már rengeteg olyan kavicsot is lehet kapni amit díszítő jelleggel is érdemes lerakni. Én a magam részéről későbbre azt terveztem, hogy a kavicsok tetején egy sor hófehér mosott kavicsot teszek (az egy sor csak az ára miatt van, és ez a réteg fog látszani, a funkcionális részét a másfajta, kevésbé mutatós kavics is elvégzi sokkal olcsóbban).
Sziasztok! Kérdésem az lenne, hogy légfűtéshez milyen kazán javasolt, illetve mekkora hőtároló? A terveim szerint egy 18-22KW-os fagáz kazánt szeretnék, ehhez elvileg 1000 literes tartály kell, de ez a normál radiátoros rendszerhez van méretezve. Ha esetleg mégis légfűtés lenne (azt szeretnék de nagyon :), akkor ez a tartály ahhoz nem lesz túlzás? Nem lenne elég kissebb? (ha valaki tud nyitni topikot, létszi nyisson egy "Légfűtés" nevüt, fontos és sürgős lenne egy halom kérdésre válasz kapnom) Köszi
Szeretnék egy olyan témáról értekezni, amit nemigen találok sehol a neten. Ez pedig a lábazat mellett húzódó 50-100 cm sáv, amely a gyakorlatban többnyire betonjárda, enyhe lejtéssel kifelé a háztól.
Több helyen azonban un kulékavicsot is látni, ez környezetbarátabb és olcsóbb és szerintem szebb is, ellenben ki tudja milyen praktikus. Kulé mellett valószínűleg az 5-10cm zuzott kő is elképzelhető.
A betonjárda funkciója tisztának tűnik: elvezeti a vizet a fal mellől, így a bemosódások elkerülhetők.
A kulés megoldást egyébként főleg nyugaton látni, nem itthon.
És végül: növényzet telepítése a fal mellé, egyszerűbb esetben pl fű. Ezt igen ritkán látni, és ahol igen, a fal is nedvesnek tűnik. Van összefüggés?
Kérlek írjatok pár véleményt, esetleg linket, ami megkönnyíti a választásomat.
Az égetett agyagcserép ún. vízzáró tetőfedésnek minősül. Ennek megfelelően annyi nedvességet átengedhet magán a cserép, amennyi a másik oldalán el tud párologni. Ehhez többek között az kell, hogy a tető be, illetve kiszellőzési pontjai megfelelően legyenek kialakítva. A tetőszerkezet fa anyagát beépítés előtt láng, valamint gombamentesítő anyaggal kell kezelni, gondolom, ez nálatok is megtörtént. A vizesedést okozhatja pl.: a cserepek nem megfelelő átfedése, túlkicsi tetőhajlásszög. Nem hinném, hogy a cserepek rosszul lennének kiégetve. Mindenesetre a biztonság kedvéért nézesd meg a tetőt egy szakemberrel is.
Itt valami akkor sem kerek. Hétvégén voltunk szülői háznál, 25 éves tatai cserép van fenn a tetőn, és lécen nyoma sincs az elváltozásnak. Télen nagyon sok hó volt, annak olvadozása sem hagyott nyomott, nem úgy, mint nálunk a frissen épített háznál.
A baj az, hogy mindenhol nedves a léc. Mindegy, hogy melyik égtáji oldalt nézzük, továbbá a moha nagyon jól érzi magát, még a déli oldalon is, ahol cserepek összeérnek, egymást fedik.
Azt elhiszem, hogy valamennyi vizet bevesz, de szerintem másképp van égetve, mint mondjuk a Porotherm tégla, és vizet nem engedheti át teljesen, hogy a fa tetőszerkezet rothadásnak induljon, mert ennek az lesz a vége.
Léceket mióta kell vegyileg kezelni? Mert, ha egyszer kell, akkor gondolom 7-8 évenként ismételni kellene, az meg azért nagy luxus, hogy 8 évenként vendég a tetőfedő.
Tetőlécet azért éri víz, nedvesség (nálunk) szerintem, mert arra fekszik rá a cserép.
Milyen szakember segítségét lehetne kérni, hova lehetne fordulni ezzel a problémával?
Tondach cserép ~ 30 év garanciával! Na ez a reklám, a valóság tényleg így néz ki, ahogy leírtad. A cserép hosszan tartó, nagy esőzések után csurig szívja magát vízzel, és ha a padlás nem jól szellőzik, akkor ua. lesz mint nálatok. A tetőlécet nem érí közvetlen víz, csak a cserép alja "nyirkos" felületű, és ez kedvez a gombásodásnak. Gondolom, hogy a lécek nincsenek vegyileg kezelve.
A mi tetőnk 3 éves, de a jól szellőztetett padlásunknál nem találni semmilyen elváltozást a kezeletlen léceken.
Normalis es rendesen rakot cserep nem ereszti at a vizet. Annyit vegkepp nem hogy alapeneszedhessen a lec. Ez csak 1-2 helyen van vagy altalanos? Ha halyi dolog, akkor valszeg szetfagyott, megrepedt, elcsuszott, stb cserepek vannak, meg kell igazitani ill. cserelni. Ha midnenutt, akkor surgosen szakember...
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Párommal 2002-2003-ben építkeztünk, és a minap a férjem a padláson járt és a következő dologra lett figyelmes.
Tondach Hornyolt Ívesvágású cserép van a tetőn, és a léc amire ráfekszik illetve ül, vizes, penészes. Elég nagy esők voltak mostanság, és úgy néz ki a cserép, beszívta a vizet és átáztatta a jó minőségű tetőlécet. Nincs felhasználva semmilyen fólia a tetőszerkezetben, és nincs tetőtér beépítés sem. Szerintetek ez így rendben van, nem kell vele foglalkozni, vagy rosszul kiégetett tetőcseréppel van dolgunk, ami átereszti a vizet igaz csak a lécet nedvesíti ,de úgy tűnik a tetőléc illetve tető nem lesz hosszú életű, ha így marad ahogy van.
Mi a véleményetek? Találkoztatok már ilyennel? Kihez lehetne ezzel a problémával fordulni, hivatalos útra terelni?
Milyen fórumra lenne érdemes ezzel kapcsolatban még írni?
az alábbi képen luc fenyő gerendákon színtelen oldószeres alapozó (xylamon) + két réteg Tikkurila Satin látható....hát, már ezen a félhomályban készült képen is, mintha egy "kicsit" látni lehetne az erezetet is....élőben elég látványos. Érdemes a színmintán azt is nézni, hogy milyen fára kenték. A bükknek ugye nincs látványos erezete, szemben a kőrissel, a fenyővel, az égerrel, a cseresznyével, de pl. égerből is van olyan, aminek az erezetét kevéssé látod. Szóval fenyőn lesz, tehát nézd a fenyőt...
Egyébként pedig érdemes elmenni egy nagyobb kereskedésbe, pl. az Ecseri út elejére...
Tikkurilával az a bajom, hogy "teljesen fed" a szín, semmi nem látszik a fa erezetéből. Egy sarki boltban megmutatták a vastaglazúr mintákat, ott azt mondták, hogy ennek a cégnek ez az egyfajta vastaglazúrja van.
Vegyél akkor STO-t . Szép is, tartós is(4-6 év), könnyű felkenni és nem kell évente ezt tapasztalatból tudom neked! 4800Ft belőle egy liter, minőséget meg kell fizetni.
(Tikkurilát nem értem hogy mi nem jön be rajta? Csak lazúrhoz vagy 10 fajta alapot -Valtti Color, Valtti Extra, Pirtti, Satin, Akvacolor, Opaque, Wood oil, Wood oil akva,..)kínál, a mattól a selyemfényűn át a csillogós, fényes felületekig vastag és vékonylazúrban, vagy akár taljes fedéssel ami az összes erezetet takarja. Nézzed végig mindegyik fajtát, ég és föld a különbség közöttük. Legnagyobb (finn) faház gyártó -aki a pica 30%-át uralja világ szerte- ezt használja, tökéletesen jó faházhoz és kültéri fabrukolatra)
Vastaglazúros festésről kérdezgetek már itt egy ideje. Azért vastaglazúrt választanék, mert állítólag tartósabb (hoszabb ideig nyújt védelmet), és jobban is védi a fát.
A Tikuliráról már megállapítottam, hogy nekem nem jön be. Sajnos most a Milesit is láttam. Hirtelen 2 komoly gondom is támadt: 1. lakozott, csillogó felületet ad. Nekem egy faházon ez nagyon fura. Eddig vékonylazúrral volt kenve, azok egészen másképp mutatnak (tetszenek, még a xyladekor is) 2. Nem úgy jelent tartós védelmet, ahogy azt eddig gondoltam róla. Az van, hogy ÉVENTE LEGALÁBB 2 ALKALOMMAL újra kell kenni az egészet egy védőréteggel, és így is 3 évet ígérnek. De legalább 2-t írnak, erős napsütés/esőáztatta helyen akkor mi van? Ott lehet havonta is ápolgatni?
Kezd elegem lenni az egészből. Tartós festék, szép is legyen, de pár évig ne kelljen csiszolgatni és újrafesteni - VAN ILYEN? Valaki világosítson már fel, légyszives.
Kis házamban a gázkonvektoros fűtést és a villanybojlert szeretném lecserélni egy HMV-s gázkazánra.
Felkerestem egy gázszerelőt aki ajánlott egy tervezőt (épületgépész mérnök).
Atervező három hét alatt készített egy "valamit", és azt mondta, hogy adjuk be az önkormányzatnak engedélyeztetésre.
A terve szerint egy turbós kazán kerülne a fürdőszobába a külső falra merőleges egyik falra. A kivezetés a falon menne (kb 1,5 méter) és egyenesen kimenne a külsőfalon.
Elvittem a tervet az önkoriba ahol elhajtottak a következő indokokkal:
-Erre nem kell és nem is érdemes engedélyt kérni, mert ilyen baromságra nem adnák ki.
-Ha lenne függőleges kémény is akkor kéne engedély, de akkor is csak a kéményseprőktől.
-A kazán tipusa, teljesítménye sincs feltüntetve.
-Egyébként is összekoszolná a falat és ledobná a vakolatot.
-Építésznek és nem gépésznek kellett volna terveznie.
Ezek után nem értem miért kellene fizetnem a tervezőnek és miért kellene megbíznom a kivitelezőben. Vagy még életükben nem szereltek engedélyezett kazánt?
Most kinek lehet igaza?
És még egy kis kérdés:
Nem tudtok Szigethalom környékén megbízható, hozzáértő kivitelezőt ajánlani?
Magában a Villasz nem biztos, hogy elég? A ház domboldalon van, és a talaj is homokos.
Ha ezzel a "kezeléssel" tuti, akkor PCI-PECIMOR F lesz az én anyagom. Felhigítom (5:1), és 1 rétegben szétkenem, aztán megy rá a Villasz. Remélem valamelyik építőipari multi árulja...
PCI-PECIMOR F
Oldószermentes, egykomponenses, tömény bitumenes bevonat pincék külső falainak, alapok és egyéb földdel érintkező építményrészek, cementvakolatok, szálerősítéses cementkötésű anyagok agresszív vizek elleni szigeteléséhez. 5:1 arányban vízzel hígítva egyéb PCI-Pecimor szigetelések alapozására is használható.
Az aljzatot kellősíteni kell a bitumenes lemez lerakása előtt. Többfelé is van ilyen szerekből, pl. Bonobit, ez benzinnel higítható. Van vizes is, a Pecimor PCI. Ezek azért kellenek, hogy rá tudjon ragadni a bitumen a betonra.
Véleményem szerint, ha a gázperzselővel tudsz bánni semmi nagy munkát nem jelent. Villasz lemezt még én magam is raktam le, és nem is perzselővel csak egy kis 5 kg-os gázpalackkal és hozzávaló ötvös szerszámmal. Nekem semmi problémát nem jelentett. Igaz, én kerítés alá raktam a sávalapra, de ez szerintem részletkérdés. Talán még annyi, hogy a szigetelés fölé egy technológiai fóliát érdemes rakni, hogy a nikecell ne kapjon nedvességet. Ezt érdemes a nikecellre rakni közvetlenül és rá a hálót, de ez végülis már nem olyan lényeges, csak praktikus.
A garázsom még nincsen alulról leszigetelve (víz). Villasz bitumenes hengerek, gázperzselő a helyszínen.
Mekkora munka ezt lerakni? Mekkora szakértelmet kíván? Azt tudom, hogy 10cm-es átfedéssel kell lerakni, csak azt nem tudom, hogy nekiálljak-e. A betont természetesen portalanítanám előtte, és ügyelnék arra, hogy mindenhol legyen átfedés, rendesen zárjon. Kell még valamire ügyelni? Nekem úgy tűnik, hogy túl nagy szakértelem nem kell a művelethez. Vagy rosszul gondolom?
(Erre jönne 5cm szigetelés, majd 5 cm beton (előtte berácsozva).
A szomszédunknál is benyomódott és állítólag be is fog szakadni idővel. Nálnunk egyelőre sérülésmentes, így még nem akarom megbontani, de valamivel muszáj lesz megemelni, mert így nem lehet hagyni. jelenleg körbe van ásva, elég ronda így, ráadásul az eső folyamatosan rámossa a földet. És akkor még nem kezdtük meg a rendezést, eredetileg rakták ilyen rossz helyre, de mindenhol az utcában......
Hát az lényegesen bonyolultabb. Ugye az aknában van a vízóra, oda jön be a fővezetékről lecsatlakozó vízvezeték, ami megy tovább a házba. Ezt az egészet szét kellene szedni és egy 150 magas, és majd egy méter átmérőjű aknát sem könnyű kiásni és újra letelepíteni. A bejövő vezeték helye pedig adott, hiszen azt nem tudom megemelni, max. egy könyökkel lehetne átkötni........azt hiszem ez nem a járható út. :(
Szia! Nekünk hasonló a problémánk.(+ nálunk be is nyomódott) Mi körbeássuk az aknát, majd félbevágjuk, és zsalukővel kirakjuk a megfelelő magasságig. Bezsaluzzuk, hogy a kerek műanyag aknatető (5 kg) pont illeszkedjen a nyílásba. Röviden ennyi.
Enlaktam sokaig salakblokkbol epult hazban. Hoszigetelesileg jobb mint a (korban hozza illo) tegla.
Tartossag szempontjabol gyengebb maga a blokk, lehet faragni es kaparni -- de ha vedve van vakolattal, nem folyik ra viz, lentrol rendesen szigetelt, stb, akkor ez nem szuksegszeruen jelentkezik a gyakorlatban is. Ha csak bele akarsz koltozni es hasznalni abban az allapotban, majd tovabballni, jo. Ha barmi atalakitasi terved van, nyilaszaroktol a raepitesig, akkor felejtos.
Sugarzas elvileg lehet, de csak meres mondja meg hogy van-e.
Szoval, ha mas nincs, akkor az is lakhato haz, hogy mennyire ezer masik szempont *sokkal inkabb* befolyasolja szvsz mit pont a falak anyaga. Es tanacso is csak a celok, elkepzelesek ismereteben lehetne adni.
Előzmények: Új parcellázású, teljesen üres telket vásároltunk. A vízóra-aknát még erre az üres telekre helyezték le (műanyag vízóraakna, legszélesebb átmérője 95 cm, mélysége kb. 150 cm). A ház felépülte után kiderült, hogy ha az előkertet (aminek van egy kis lejtése) vízszintesre szeretnék rendezni földmunkagéppel, az akna fedele kb. 40 cm-rel lenne a kívánt szint alatt. Most kitaláltuk, mi lenne, ha egy nagyobb beton kútgyűrűt tennénk az akna köré. Találtunk is egy 100 cm belső átmérőjű, 50 cm magas ilyen gyűrűt a közeli építőanyag telepen. A probléma viszont az, hogy ez az elem 380 kg! Mit javasoltok, érdemes próbálkozni ezzel? Úgy értem, ha véletlenül lerakás közben megsérti a műanyag aknát, akkor az biztosan összetörik (mondjuk remélhetőleg nem fogják ráejteni) de lehet-e ezt daruval ilyen pontosan lehelyezni? Az építőanyag telepen nem tudtam beszélni a szállítóval, a hölgyek pedig nem tudták megmondani, hogy pontosan hogyan veszik ezt le az autóról. Ha pedig daruval nem lehet megoldani, létezik ezt kézi erővel mozgatni és pontosan az akna köré helyezni?
Salakbetonból épült házat érdemes megvenni? Elég sok vita övezi a dolgot, illetve az sem mindegy, hogy milyen fajta salakbetonból készült az épület...(?)
Káros sugárzás? Pocsék hőszigetelés? Erős nedvszívó hatása van? Nehéz kiütni, alakítani?
Ki tudna ebben segíteni? Mintát kell belőle vételezni? Vagy alapból felejtős egy ilyen régi házikó?
talán semmi. De a borovi nemesebb anyag, sűrűbb (nehezbb is, és kevésbé sérülékeny). A hőértéke elvileg lehet jó a lucnak is. A tölgy szintén nagy sűrűségű, komoly tömegű, tartósabb anyag.
nekem az ajtóm borovi, de az ablakok luc vagy sima erdei fenyőből vannak. (az a két darab, muhaha).
azt mondjátok meg: láttatok-e mán fából toló erkélyajtót? ILyet keresek.
Az utvonalon epp nem, de a Zatikban (www.zatik.hu) mindig szok lenni raktaron minden. En anno (6 eve) ott vettem az osszes belteri ajtokat, a lucfenyosokkel tokeletesen meg vagyok elegedve ma is, a Deltakkal csak azert nem, mert h*lye fejjel a tokokat nem neztem, es azok eleg silany minoseguek (ill. sokkal precizebb glettelest igenyeltek volna).
a Baumax ott van a Váci úton, és elég jó ajtók szoktak lenni. Én a magamét mondjuk Kistarcsán vagy hol a rákban vettem. Szerencsére sikerült nem azt a "mindenkiajtajanapsugármintásat" venni :)
Vagy tölgyet vegyél vagy borovi fenyőajtót. Sima lucfenyőt inkább ne.
Ha egy felhasználó már megfizette, akkor csak az ő hozzájárulása kell ahhoz, hogy a kiépített rendszert használd. Feltéve, hogy a gázcső keresztmetszete elegendő.
Tudtok olyan helyet Újpest-Vác vonalon, ahol szabvány méretű, kezeletlen fa ajtóhoz raktárról vagy nagyon rövid szállítási határidővel hozzá lehet jutni?
Köszi:) Kétszer gletteltem, csiszoltam. Már belejöttem:) Sajna a hátsó falat csak egyszer húztam át és a spotok szépen megvilágítják a hibákat:( Persze ott úgyis könyvek lesznek, úgyhogy nem érdekel;)
Ahogy írod:) Csak sajnos egy kezemen megszámolom hogy hány embernek van hazánkban vörösfenyőből háza (arról nem beszélve hogy a festés ennél nem egyszerű, én még mindig szívok a konyhaajtóimmal). Egzótátról pedig nem is tudok hogy használna valaki erre a célra(ugye itt komplett gerendaház építésről beszéltünk). Alaposabban körülnézve találtam az Auro-nál bóros favédőszert, ami elméletileg vegyszermentes. Egy hátránya van: az esetlegesen bent lakó kártevőket nem öli meg, így 100% bizonyosság kell, hogy az anyag nem fertőzött semmilyen kártevővel vagy gombával! Tűzkésleltetésre azonban ez sem jó. félő hogy arra csak csak a vegyszeres égéskésleltetők jók.
Szenyor Lopez: gratulációm a polcokhoz, nagyon szép lett! Gondolom nem volt egyszerű munka lecsiszolni és glettelni, hogy ilyen szép felületed legyen. De megérte, mert a végeredmény magáért beszél:)
Pár éve csatornáztak az utcánkban, ahol akkoriban építkeztünk(3 lakásos családi ház).
A házon belül két "fogyasztó" van (két lakás egy fogyasztóként funkcionál(egyéb közművek esetén is).
Kiderült hogy a két, egy fogyasztóként(egy vízóra) működő lakás nem jogszerűen csatlakozott a csatornahálózatra(csak a harmadik lakás számára lett elintézve az engedélyezés, és lett befizetve a hozzájárulás.
A kérdés:
A csatorna építési hozzájárulás díját ami kb 130 ezer forint, telkenként, lakásonként, vagy fogyasztónként(vízóránként) kell befizetni?
A levélben amit kaptam az szerepel hogy engedély nélkül csatlakozom(3 éve) a hálózatra, de azt nem írják hogy fizetnem kéne(csak engem, akinek a nevén van a vízóra figyelmeztettek, a másik lakás tulajdonosát(anyukám)nem).
Ebből arra következtetek hogy fogyasztónként kell fizetni hozzájárulást.
Amennyiben fizetni kell(ez azért valószínű) rápakolnak kamatot(esetleg jegybanki alapkamat kétszeresét) vagy sem?
Kösz;) L vasam volt három-négy darab, azt elhasználtam és utána kétsoronként bevertem egy 200-as szöget a falba. Lehet, hogy nem tökéletes a megoldás, de nem mocorog, az biztos:) Szerintem anélkül se esett volna szét. Mivel fektetve raktam (20cm szélesen), atomstabil. Mindegyik ragasztva van egymáshoz és hátul a falhoz.
Alulra futtattam egy sor ytongot. Azt speckó építési ragasztóval ráragasztottam a parkettára és a pillérek alattiakat le is dübeleztem az aljzatba. Ezen a képen látszik:
Az 5-ös ytong szerintem gyenge erre. Ráadásul nálam a "fesztáv" indokolta a 20cm-s pillért, a 10-es túl filigrán lett volna.
Nagyon jó lett! :) Visszaolvastam az értekezésig...végül hogyan kötötted be a falba? L vassal vagy más megoldással? Én is szeretnék építeni, de csak 5-ös Ytongból, és én a polcokat is Ytongból szeretném, nem fából. Bár ezen még agyalok kicsit. A kérdésem azért még az lenne, hogy a lábaknál ráraktad közvetlenül kőre/parkettára vagy tettél alá valamit?
Azt hiszem ezt az alapozást meggondolom. Mivel az alap mélységénél ugye nem kérdés a fagyhatár (hiszen mindenképpen alatta van) ezért inkább csak az a kérdés, hogy milyen vastag/mély legyen az alap a teherhordás miatt. Aljzatbeton biztosan nem lesz, mivel ez nem vízóra akna, hanem kútakna, így az esetleges víz elszivárgásához vagy egy részét, vagy a teljes alját szabadon kell hagyni.
Az alapozók közűl valóban nehéz olyat találni, ami impregnál is, gombaölő is, és ráadásul csak természetes anyagot tartalmaz. Egyébként ha valami kevésbé hatékony fedőréteget képzel el a természetes alapanyagok okán, akkor érdemes a felhasznált fát nagy nyomáson előkezelni, vagy legalább mártani. Persze minderre nincs szükség, ha vörösfenyőt választ vagy egzótát, ezek alapból ellenállnak a kártevőknek...
Vásárlás céljából megnéztem egy kívül belül (majdnem) szuper házat.
Egy régi 2 szobás épülethez van egy konyha és fürdő felhúzva. Újrarakott tető, új lécezés, kívül gipszkarton burkolat, belül rendesen levakolva, új nyílászárók.
A tető nincs leszigetelve, az ablakok nem párásodnak. Viszont az új részen gipszkarton van a plafonon amin vastagon áll a penész. Ezt azzal magyarázták, hogy a pinceljárat (ami a házból nyílik) nincs lezárva, de a régi részen a plafon (glettelve van) nem penészes. Felmásztunk a padlásra és a következőt láttuk. Az új részen fa gerendák vannak lefektetve, melyre alufóliaszerű anyag volt ráerősítve, alulról meg a gipszkarton felfúrva. Végül is akkor azért penészedhet a plafon nem, hogy a tető szigetelés hiánya miatt ott nincs is szinte födém... hőhíd meg stb.
Szerintetek érdemes (egyébként jó ház, szakik is rábólintottak) lenne így megvenni, és utólag ezen a részen a födémet megcsinálni, vagy csak a födém kijavíttatása után (az eladó a kivitelező is!) megvenni?
Mi pincefalazóból készítettül a vízóra aknáját, de raktunk alá alapot és be is vasaltuk. Lehet hogy túlzásnak tűnik, de úgy gondolom hogy ez jobb megoldás, mint a bizonytalan!
Födémjét mi úgy oldottuk meg, hogy egy vaslemezre hegesztettünk szögvasat keretként és ezt kiöntöttük betonnal, közben térhálóval vasaltuk, az ajtó helyét kihagytuk és oda is szögvas keret került, ebbe pedig egy szintén vaslemezből készült ajtó lett felfúrva zsanérral.. Így egyben rá lehetett emelni a kész falra, amibe dübellel lett rögzítve, de rá lehet ragasztani is megfelelő anyaggal. Az akna mérete egyébként nekem is ekkora kb. 1,2x1,1m-es, nálunk ekkorát kért a vízmű.
Én magam részéről azt mondom hogy mindenképpen készíts neki alapot és erre egy aljzatbetont, amire a pincefalazó támaszkodhat. Így biztosan egyenes felületed lesz és nem fog süllyedni.
A betonelemeket én kútakna épitéséhez szeretném használni. Az aknában csak a kútfej, a felszini szivattyú, és az öntözőrendszer kimenő csövei lesznek. A jelenlegi tervek szerint az akna 1m×1,2m alapterületü, és kb. 1,5m belmagasságú lenne. Pincefalazóból olcsóbb és egyszerübb lenne megépiteni - mivel nem kell kiönteni betonnal - de eddig még nem használtam ilyen anyagot és pl fogalmam sincs hogyan kell a födémet összekötni a falazattal. Több olyan tanácsot kaptam, hogy nem kell aláalapozni az akna falát, esetleg bontott téglából kell kirakni az alját az egész aknának. Most még kicsit tanácstalan vagyok. Ha esetleg ebben is tudnál tanácsolni valamit....:)
Zsalukő: mint neve is takarja ez bent maradó zsaluzatként szolgál, betont kell bele önteni és lehetőség szerint vasalással összekötni.
Pincefalazó: csak az egyik oldala nyitott és falazó habarccsal kell összeragasztani, közepe üreges marad. Ez utóbbi szerintem nagyobb szakértelmet igényel hogy statikailag is megfeleljen, nálunk nem vált be van egy terazs réz ahol ki kell cserélnem zsaluzóelemre.
(ugyan ehhez a témához off, de az előzőhöz talán nem: Auro-nak rengeteg fajta alapolaja van amit használ, nemcsak narancsolaj mivel ez istentelenül drága(higítatlan kivitelben), nagyon kevesen tudják megfizetni. A kültérre készített anyagaik inkább len-, ricinus- és napraforgó alapúak.)
Macimami: tegyél meg annyit hogy visszaolvasol. 30 hozzászólással ezelőtt (is) írtam a festékekről.
Én személy szerint Tikkurila párti vagyok (igaz én gerendaházamon STO van, ami ugyanilyen minőségű, de drágább termék). Ha teljesen természetes anyagot akarsz akkor az általad is felsorolt anyagok jöhetnek szóba: Auro&Biopin.
Kérdés hogy a ház milyen impregnálót kapott kártevők, penész, rothadás, túz, stb. ellen. Ehhez kell mindig igazítani a fedő anyagot is, nehogy összeférhetetlenség lépjen fel. (Nem akarlak elkeseríteni, de impregnálóban nem nagyon létezik olyan anyag ami természetbarát, szinte mindegyik tartalmaz valamilyen szintetikus anyagot, ami mérgező, így a természetközeli dolog itt már sérül erősen, de sajnos kell a megbízható védelemhez)
A fa illata egyébként érezhető hogyha nem oldószeres, hanem vízesbázisú festéket használsz. Ilyenkor nincs kellemetlen szag hosszú ideig, amire általában mindenki emlékszik a lazúrokról... (nálunk Tikkurila van belül, nagyon jó a ház illata, nem érezni a festék szagát egyátalán, nem fedi el azt)
Ha megengedheted magadnak, akkor válassz Auro-t a természetes anyagok közül. Nagyon jók, de ahogy írtad eléggé drágák és sajnos kicsit bonyolultabb velük dolgozni, mint a lazúrokkal.
Tikkurila és STO termékei között találsz kifejezetten faházra készített festékeket is, ezek nagyon tartós és ezért ajánlott, de általában drága anyagok (STO-ból 5000Ft körül volt már literje tavaly is).
Mi a különbség a pincefalazó elemek és a normál zsalukövek között? Tehát két ugyanolyan méretű pl. 25×50×22 (sz/h/m) méretű pincefalazó és zsalukő esetében a használatban hol van különbség?
Az Auro termékekben a természetes anyag a narancsolaj. Én már sokszor találkoztam a cég termékeivel és nagyon szépek a mintáik. Igaz, én beltéri felhasználásra kerestem (bútor, padló) faápolószert, de nagyon meggyőző volt, viszont istentelen sok munka volt vele az alapozás miatt, mivel az olaj minden hibát 'kihoz' úgymondva, tehát teljesen fel kell polírozni alatta a fát, hogy szép legyen a végeredmény. De ha ez megvan sokkal szebb, mint bármilyen lazúrozott vagy lakkozott felület.
Gerendaház külső felületkezelésével kapcsolatban szeretnénk tanácsot kérni.
Mivel tömör fából lesz a fal (borovi fenyő) 25 cm vastagságban elég fontos lenne a tuti favédelem.
Szétnéztem a neten és találtam is jó néhány festéket. Pl. Relius, Sadolin, Tikkurila, Milesi, Biopin, Auro. Persze mindenki a saját termékét tartja nagyra, úgyhogy ezzel nem vagyok kisegítve. Most melyiket szeressem???
A Biopin és az Auro csak természetes alapanyagokat használnak fel. Ez nagyon szimpi nekem, de nem tudom mennyire jók a faanyag védelemben? No meg nem is túl olcsók...
A többivel kapcsolatban már kicsit több gyakorlati tapasztalatot találtam, de ha már egyszer szép és illatos fából lesz a házikó, akkor most kenjem be valami büdös és vegyszeres (értsd: esetleg mérgező???) festékkel?
Szóval ez a dilema. Mi jó a fának és mi a jó nekünk?
Meg tudja valaki mondani, hogy 20-as és 30-as zsalukőbe mennyi beton kell? Egyszer egy építőanyag telepről kaptam ilyen mutatószámokat, de valahová elkevertem, és aknaépítéshez ki kellene számolnom a betonszükségletet.
Nem. A mészpótló és a hidrát nem ugyanaz. A pótló folyékony anyag, nagyon kevés kell belőle. Ebből pl.1,5l kell 1m3 habarcshoz! A mészhidrátból pedig sok kell, zsákos anyag.
Mészpótlónak hívják, és bármelyik tüzépen kapható. Kőművese válogatja, ki melyikkel szeret dolgozni. A mésszel krémesebb anyagot lehet keverni. A mészpótlós habarcs kicsit később szilárdul meg, de sokkal keményebbre köt.
Leendő megbízott kőművesünk a habarcsba mész helyett valamilyen "mészadalékot" ajánlott inkább, mert ez olcsóbb és állítólag jobb mint a mész... (pl. nem fagy meg?!)
Interneten próbáltam utánajárni, de elég kevés linket találtam, de érdemi információkat sajnos ezek sem tartalmaztak.
Valakinek mond valamit ez a dolog? Esetleg vannak tapasztalatok?
Házépítés költségei fórum amíg az okosok nem jönnek, nézz be ide. az ár a pontos paraméterek ismerete nélkül sem tűnik irreálisnak, bár az ott olvasottak alapján a kisebb összeg felé hajlanék (ez bruttó?). Számít az is, hogy generálkivitelező vagy saját kőművesed, ácsod, burkolód lesz-e stb.
A közeljövőben szeretnék elkezdeni építkezni, és szeretnék egy pár dolgot megtudni az építkezéssel kapcsolatban. Találtam egy tervezőt, aki viszonylag elég jó ötlettekkel bombáz, de van egy pár dolog amiben nem vagyok jártas, erről szeretnék megtudni többet. Kb. 80-90 nm 1 szintes szolid kis házat szeretnék felépíteni, de érdekelne, hogy tapasztalatok alapján kb. hány forintba kerül felépíteni egy ekkora házat. A tervező ill. a leendő kivitelező 140-170 ezerFt rebesget/ nm. Kecskeméten szeretnék építkezni, és még keresem a végleges kivitelezőt. Ha tudtok ajánlani valakit megköszönném! Szóval a fő kérdéseim: -szerintetek a kerámiabetétes v. a hagyományos kémény a jobb és árban mennyi a különbség -melyik az olcsóbb ill. a jobb falazási mód: 38 téglából építkezni szigetelés nélkül, vagy 30-ból szigeteléssel -ill. van-e valami infótok, hogy hol a legolcsóbb a közelben építőanyag.
A kartus francia eredetű (németben is ezt használják), mi nyugodtan használjuk a tubus szót.... Ami szerintem szintén latin eredetű, de magyarabbnak hangzik.. :o))
A Tikkurilának is, ahogy a Milesinek is, van vékony- és vastaglazúrja, vízbázisú és oldószeres, illetve mindenféle egyéb festéke. Kültérre vastaglazúrt használok, oldószerest (Milesi, 3 komponensű, amit leírtál, de a két lakk közül az egyik pigmenteket is tartalmaz, egyik sem helyettesíthető, stb), beltérre Tikkurila Satint, ami szintén oldószeres, selyemfényű vastaglazúr, és szépen kiemeli a fenyő főbb erezetét még világos krém színnél is. A sötét színek jobban fednek, több a pigment, a világos színek kevésbé. Nálunk az ereszalja és a homlokzati nyílászárók érett cseresznye színű Milesivel festettek. A legszebb a gyári festés, szinte üvegszerű felülettel, ahol azért még látni erezetet is. Házilag nem lesz olyan sima, elsősorban a kevésbé egyenletes felvitel és a kevésbé pormentes környezet miatt.
Beltérben a fafödémet krémszínű, az ajtókat cseresznye Satinnel festettük két rétegben (xylamon, sadolin és valami 3. féle alapozóval, de a végeredményben NINCS különbség, mindenhol ugyanolyan felületű és színű a felület...ezért ajánlom bátran, hogy alapozónál az éppen olcsóbban kaphatót is választhatod. egyébként festő rokon javasolta, hogy ha nem komplett rendszerről van szó, akkor az említett márkák egyaránt jók lehetnek).
majd képet is teszek fel, ha lekicsinyítettem 3 Megáról 512 KB alá...
Én Teknos nevű finn festéket vettem kültérre szemöldökfára stb-re. MOst 4 éve , hogy fölkentem. MÉg fönt van és szemmel láthatóan jól érzi magát. Fehér színű volt, 2 rétegben nyomtam rá. ja, lazúr kell? ez nem az. lemy
Adva vagyon egy könnyűszerk épület. beton és talpfa között van kb fél-egycenti rés. Lehet kapni valami pisztollyal kinyomható szigetelőanyagot. No de vajon mi az? Azt szeretném közibé nyomni, mert a kátrányt már nem tudom odaolvastani.
Milyen anyaggal kéne szigetelni itt a beton és a fa között? köszi, ha valaki tudja a válaszot :)
másik kérdés, villanyszerelős: vajh mitől lehet, hogy lámpaoltás után az energiatakarékos (teszkogazdaságos..) izzó pulzálva fel-felvillan sokszor? Tán kóborjános áram lenne??
> (Sz...lin, hogy ne reklámozzam tovább) meg eléggé leszólták, így arról már "lemondtam".
Mit szoltak le a sadolinon? Nekem olyan van, 6 ev utan kezdek gondolkozni hogy kene egy kis utankenes, mert a *homloklecen* mar latszik per kisebb folt. Amit ver a viz meg tuz ra a nap ezerrel. A vedettebb helyeken pont olyan mint ujkoraban.
Persze ha nem csinaljak rendesen, akkor barmelyik festek lejon.
Pesten vettünk egy lakást ahol komplett fűtésrendszer-kiépítésre (kazánnal) keresnék szakembert. Mivel nem a fővárosban élek, megköszönném ha tudna valaki javasolni korrekt, megbízható szakembert. A topikban vagy e-mailben (janus2001@freemail.hu) ha lehet. Előre is köszönöm.
Kösz a címet, árakat. Ezek tényleg olcsóbbak, a "sarki bolti" áraknál 30-50%-kal is. Sajnos a Trikkurila nekem elég furcsán mutat (boltban megnéztem egy festett mintadarabot), teljesen fed, semmi nem látszik a fából. Nekem olyan mű kinézetű volt, nem természetes. (Meg is lepődtem rajta rendesen) Még megnézem a Milesit is vhol, hátha az nekem szimpatikusabb.
Amennyiben több komponensű festéket választasz akkor több rétegből fog állni ez egyértelmű. A lakkra itt ne olyat képzelj el mint anno a 80-as évek családi házaiban a lambéria lakkozása ami csilli villi...választasz hogy milyet szeretnél: matt, fényes, selyemfényű pl. Nem fog összerepedezni, mivel ezek kültéri hazsnálatra vannak kitalálva, viszont nem árt ha van gyakorlata az embernek az ilyen kivitelezésben, bár a forgalmazók nagyon sokat segítenek.
Én Szlovákiából a Tikkurilát javasoltam neked, arról tudok pontosan írni elérhetőséget, árat és tapasztalatot is. Nálunk kevésbé ismert festék(méltánytalanul, mivel a világon az egyik legjobb minőség) , mert eléggé drágán adják -túlzottan is- az említett helyen olcsóbb jóval. Viszonyításul: belső lazúr(Pirtti Panel Stain) választott színnel olyan 1200-1500Ft / 0,9L , nagyobb kiszerelésben olcsóbb és 10-14m2-re elég. Kültéri festék (Valtti Color Extra pl. ez selyemfényű), színtől függő, még soha nem volt 300sk felett 0,9L , ez olyan 2100Ft környékén van és 8-10m2-re elég felülettől függően. Inkább 230-250Sk között szokott lenni, kb. 1600-1800Ft, itt is érvényes hogy a nagyobb kiszerelés olcsóbb (2,7L , 10L, 20L). 100m2-re szerintem olyan 15.000Ft-ból hoznál ki egy fedő réteget, alapozó ennél is olcsóbb, nincs 500sk a 2,7 literes Valtti Base, igaz ez nem olyan kiadós, kb 5-6m2-re elég.
Én a Komárnoi boltot tudom javasolni, ha kell több info akkor keress meg a truffer@freemail.hu -n, elérhetőségeket itt találsz hozzá, ami pozitív hogy forintban is tudsz fizetni:
OK, én sem akarok 2 évente festeni, ha az adott festék még 4 év múlva is ugyanolyan jól védi a fát. Sokfelé utánaolvastam a Milesi kültéri lazúrnak, szinte mindenhol agyondícsérték, nem lehet rossz választás. A másik terméket (Sz...lin, hogy ne reklámozzam tovább) meg eléggé leszólták, így arról már "lemondtam".
Mondjuk pár aggályom még van a Milesivel kapcsolatban. (NEM vagyok festő szakember, mindez laikusként, mások hozzászólásait olvasva merült fel bennem.)
Tudtommal kézzel mázolva 3 réteget kell felhordani: 1. impregnáló alap, EZ ADJA A SZÍNT IS 2. köztes alapozó réteg (lakk?) 3. fedőréteg (lakk)
A második kettőröl úgy hallottam, hogy tkp lakk. Ha ez igaz, 2 bajom is lehet (lehet?) belőle: - ilyenkor az újrafestésnél nem az egészet, mind a 3 réteget kell teljesen lecsiszolni a fáról? Az általam eddig ismert lazúrokat többször is újra lehetett mázolni, a régi festésre rá az újat, csiszolás nélkül, mert a fedőrétegben van a szín. Vagy csak rosszul csináltam... - a lakk mint fedőréteg egyesek szerint probléma, mert ha berepedezik, a repedéseken bekerülő víz már nem tud többé kiszáradni. Igaz ez?
Szlovákia csak a bizonytalanság miatt probléma. Nem tudom, hogy hol, mit és mennyiért tudok odakint venni. Ha lenne címem, és le tudnám egyeztetni, akkor kiszámolnám, és ha megéri, mennék is érte. Itthon kb. 70 ezer ft-ért vennék Milesit (ha valaki eloszlatja a végső kételyeimet is), ha ilyet vagy jobbat kapnék kint olcsóbban, mennék is megvenni (legalább vennék egy kis finom knédlit it, olyan rég ettem már) Úgy látom, te ismerős vagy arrafelé, ebben nem tudnál segíteni? (Azért viszont nem mennék ki, hogy valami kevésbé jó szeren spóroljak)
Most hogy van ez a Milesivel és/vagy Szlovákiával?
Szeretném megkérdezni, hogy tudtok nekem ajánlani olyan könyvet, ami ház felúíjtással, kerttervezéssel, kerítésépítéssel foglalkozik.
Régi házat vásárolnék, és a külsű vakolástól kezdve, a kocsibejáróig mindenfélét kellene "alkotnom". Kevés pénzből gazdálkodhatok, így amit mi (a családom) meg tudunk csinálni az elkészítenénk. Amit meg mesteremberrel csináltatnék, azt is meg szeretném szakérteni, nehogy átvágjanak a palánkon.
Ház felújításhoz sem én sem a családom nem ért, úgyhogy valami támpont, silabusz kellene nekünk.
tervezgetjük a házbővítésünket és ezzel kapcsolatban lenne kérdésem: hozzá szeretnénk toldani a mostani állapothoz 2 szobát meg egy garázs-műhely összeállítást. 2 lehetőség van: garázs-műhelyt a pinceszintre, fölé a 2 szobát vagy egymás mellé a szobákat meg a garázst. előbbi esetben ásni kell, utóbbiban több tető kell. melyik olcsóbb vajon?
A pincezsalu vagy pincefalazó, kisebb "cellákból" áll, egyik oldalon zárt elem (tehát nem olyan mint a zsalukő, hogy tulajdonképpen csak egy keretet ad amibe a betont kell beletölteni) és nem öntik ki betonnal (bár vannak akik kitörik az alját és megöntik betonnal – elvileg olcsóbb mint a normál zsalukő). Anyagában ugyanolyan mint a „normál” zsalukő, de nincs belőle olyan sok méret.
Pincék falazására használják, bár a teherbíró képességét nem ismerem, ennyire részletesen nem néztem utána.
Az aknafedél alatt inkább akna lejáratot értek, tehát nem a teljes területet fedő elemet (ha ezért irtad az egy tonnát).
Lohol: amennyiben hasonló, de ha esetleg olcsóbb hasonló terméket keresel akkor Biopin pl.(www.orange6.hu). Aurohoz még annyit hogy első ránézésre lehet hogy drágának tűnik, de kiadósságban általában jobb mint a hagyományos festékek, igaz még így sem olcsóbb! Kategóriájában nem sok konkurencia van pont az ár és a kereslet miatt. Auro-t mi munkalapra vettünk, igaz az kifejezetten munkalap olaj, viszont egy 0,375-ös doboz(csaknem 5000Ft) elég több mint 10m2-re, bizonyos fafajták (nem nedvszívó) esetén akár 50m2-re is! Ezeknél az anyagoknál nagyon fontos hogy csak a dobozon vagy a használatiban feltüntetett mennyiséget és rétegszámot lehet használni, különben csúnya lesz és lehet lecsiszolni, összekocsonyásodik.
Festékekre visszatérve: a vízes és oldószeres festékeket nem a higítás módja különbözteti meg elsődlegesen! Hanem a bázis amire készül. Mint a neve is takarja a vízes az víz, az oldószeres pedig oldószer bázisú. Mesterséges festék pigmentet mindegyik tartalmaz, ami nem jelenti kapásból azt hogy nem környezetbarát esetlegesen. A vízes bázisúakat inkább beltéren szokták használni, nincs kellemetlen szag sem a festésnél, sem a későbbiekben a helyiség belső terében. egyébként lazúrok esetében nem szokták higítani a festéket, mivel eleve a kialakításuk a bedolgozási sűrűségre van készítve, arról nem beszélve hogy a színe is egyből más lenne.
Festék márkákról pont a napokban írtunk sokat, nézzed meg lejjeb hogy mik azok amivel érdemes kezdeni, mert minőséget garantálnak!
Az ablakjavításhoz egy tipp: ragasztó+fűrészpor(inkább csiszolópor, ami tényleg por, nem darabos) nagyon jó tömítőanyag, egyetlen hátránya van hogy a festék nehezen fogja át, attól függően hogy milyen ragasztót használtál. A java az ilyen ragasztóknak vízálló, nem szívja be így a lazúrt sem, a színe pedig így elüt. Ha esetleg még van hátra amit nem csináltál meg, akkor vegyél folyékony fát. Ez egy olyan anyag, ami oldószeres, eléggé büdös amíg meg nem szárad, de mivel kis mennyiségben kell, nem okoz problémát. Én ilyet használok a bútoraim javítgatásához, jelenleg éppen konyhaajtókat javítottam vele. Szinte minden fafajtára lehet kapni, komolyabb barkácsboltokban, de mivel fenyőről beszélünk, így biztosan könnyen vehetsz, főleg ha luc-ról beszélünk! Felhasználás előtt én beszoktam keverni a választott színű lazúrral és így javítani vele, így tökéletesen észrevehetetlen lesz -persze nem szakemberek számára:) .
A mérgező kipárolgásról kár beszélni, mivel szinte mindennek van sugárzása, de ez nem jelenti azt hogy káros. A szintetikus pigment nem fog neked semmit kipárologtatni, ebben biztos lehetsz.
Ha végképpen élénk színeket akarsz és környezetbarát technológiával (gyermek bútorokra is használják, oda pedig nagyon szigorú előírások vonatkoznak), akkor http://www.woodburst.com/ , igaz ezt elég nehéz beszerezni jelenleg nálunk.
A réteg szám 2-3 legyen legalább az alapozás után, ha jó eredményt és fedést akarsz, esetleg olajos vagy méhviaszos fedést a legvégére. Narancsolajat ajánlom még, csodálatos anyag, az illata egyszerűen hihetetlen, de aranyárban mérik és csak magában használható, sárgás színt ad mindennek és nagyon mélyen bívódik a fába.
Sziasztok! A régi (pár 10 éves) fenyő nyílászáróinkat újítjuk fel. Ami azt jelenti, hogy a fáig leszedtem a régi festékeket, a hézagokat fűrészporos faragasztóval, a kisebb hiányokat hiánypótlóval egészítettem ki. Most következne a mázolás. Elég szimpatikusnak tűnnek nekem a méregdrága AURO-termékek. (www.auro.hu) Kérdezném, van-e valamilyen tapasztalatotok ebben a márkában? Van-e hasonlóan környezetbarátnak tartott, esetleg olcsóbb termék a piacon? Mindenképpen szeretném elkerülni azt a több kiló festéket, mint mérgező hulladékot, ami a mostani (4-5) réteg festék leszedésével járt, de ez amúgy elkerülhetetlen volt. (valamilyen jól takaró (a hézagpótlásokat lehetőleg elfedő), tartós, kiadós színű festékre vágyom. Ami nem ragad össze a nyílászárók csatlakozásánál. Kérdezném még, hogy tudjátok-e, mi a különbség a környezetbarátnak tartott "aqua" névvel fémjelzett festékek és a hagyományos kőolajalapú festékek "környezetbarátossága" között azon kívül, hogy az egyiket szintetikus higítóval, a másikat vízzel lehet higítani? Hajlok arra a válaszra, hogy mindkettő egyforma (szintetikus alapanyagokból készült, és mérgező kipárolgásai vannak pár évig), vagyis a vízzel higítható esetében csak marketingfogásról van szó. Köszönöm a segítségeket. Üdvözlettel: Lohol
Sziasztok! Kádparavánt szeretnénk venni, de egy kis bajban vagyunk, hogy melyiket válasszuk. Eddig szóba jött márkák: Ravak, Roltechnik, Sanplast. A német, osztrák, olasz márkákat az áruk miatt zártuk ki. Szerintetek az említett 3 közül melyik a legmegbízhatóbb minőségben? Tudtok esetleg ezen kívül más alternatívát? Köszönöm.
Az általam látott faházaknál sehol nem festettek még 2 évente. Az összes ismerősöm 4-6 évente festi a házát, amennyiben minőségi anyag van fenn.
Elsődlegesen szerintem pont ez amiben különbözik a festék inősége, amit írtál! Nem a kocsonnyásságon múlik, mert az a bedolgozhatóságot nehezíti vagy könnyíti meg. Hanem azon hogy mennyire UV álló és mennyire fog fakulni az évek során, esetleg leperegni(bár ez már régen rossz!).
Ha úgy gondolod hogy jobb 2 évente festeni, akkor tégy úgy. Biztosra veheted hogy most amit ráfordítasz, azt mégegyszer majd 2 év múlva. Akkor viszont már jóval drágább lesz az összeköltséged, mintha elsőre egy minőségi anyaggal csináltad volna, nem beszélve az ismételt munkadíjról.
A károsodásnál azért vegyük külön mindenképpen hogy a festék elsődlegesen az időjárás viszontagságaitól védi a fát, mástól nem. Ettől még megtámadhatják rovarok, kártevők...
Amiben biztos lehetsz, hogy a gagyi anyagok ki fonak nagyon hamar fakulni, mivel kevés pigmentet tartalmaznak. Ez olyan mint az utánzat parfüm és a valódi. Csak az hiányzik a másolatból, amitől tartós lenne...ettől olcsóbb, mivel a szaghordozó anyagok ilyen területre drágák, de ez már OFF úgyhogy vissza az eredetihez.
Ha Szlovákia problémás (igaz nem látok bele hogy mi lenne ebben az, bár lehet hogy ekkora mennyiségért nem éri meg autózni érte) akkor menj be a Milesi-hez ott 2000Ft körül kevernek neked, szemben a 2300-2500Ft-os Sadolinnal, ami csak köszönhet neki.
A leglényegesebb dolog: ha 5 év múlva lesz szükséged a most választott színre, akkor is fog neked keverni egy nagy cég ugyanilyet. Míg a készen kapható kiszerelésű festékek általában csak az éppen divítos színekben kaphatóak és a paletta változik, nem biztos hogy fogsz ugyanilyet venni.
Baráti tapasztalat ugyan -nem saját -hogy az egyik barkácsáruház saját terméke 1 év után megváltozott színben, de az elnevezés maradt. Csupán a vásárlókat felejtették el tájékoztatni erről. Említett barátom garázsát ilyennel festette le, majd 1 év múlva szerszámtároló és kisház került mellé. Megvették a festéket, kiadta a munkásoknak és mikor ment haza döbbent meg hogy a szín hasonlít ugyan de nagyon elüt. Reklamáció keretében kiderült hogy a színen változtattak, mert alkalmazkodnak a vevői igényekhez. Így kapott a régi garázsra is az új színből kárpótlásul hogy ne üssön el...de a csiszolást és újrafestést már neki kellett megoldani, saját pénzből...
Az egy évvel később festésről: a házunk tavaly épült, gyáran festették a gerendákat 2x. Idén kapta meg a 3. réteget, de előtte lecsiszolták és portalanították. Sokkal élénkebb színe lett mint volt és természetesen a felület is teljesen más a 3. réteg után, olyan kemény mintha műanyag lenne. Az anyag ez esetben STO volt, igaz ebből 5000Ft felett van egy liter, de kifejezetten faházra készült festék.
Nagyon nem kért sokat, szó szerint baráti áron, mert előkerült egy közös ismerős is. 600 ft/m2, csiszolás és a kenőcsök felkenése. Ez már szinte a gyanúsan olcsó kategória, de az ismerős a kedvezmény intézésén túl "garanciát vállalt" a minőségre, megbízhatóságra is.
Szlovákián goldolkoztam, nem fog összejönni, nagyon sok benne a bizonytalanság.
A minőségi festéken is agyaltam, lehet, hogy nem fogom a költekezést túlzásba vinni. Eleve sötét színt választunk, és nagyon éri a nap, tehát felforrósodik. Ezért jövőre egy rétegben újra kenem (egy festékgyártónál olvastam, mint tippet), aztán meglátjuk, lehet, hogy 2-3 évente is elég lesz. Most nem látom a különbséget, hogy a minőségi festék miben nyújtana többet. Ha sűrűbb, ezért könnyebb lenne vele dolgozni, nem gond, nem én kenem fel. Ha tartósabb a színe, hát remélem, a kevésbé menő is bírja 2-3 évig (eddig vékonylazúrral volt kezelve, annak is egész jól megmaradt a színe). Olyan festék meg a világon nincs, amelyik mellett merném 3 évnél tovább is "újra nem festeni". Csak lecsiszolni ne kelljen még vagy 10 évig.
Tényleg, tud valaki arra valamiféle számot mondani, hogy mennyivel kell ritkábban festeni a menőbb márkás festékekkel? Úgy értve, hogy (tudtommal) egy átlagos vastaglazúrral mondjuk 2 évente rendszeresen újrafestve a fa x évtizedig nem károsodik, ugyanez drága anyaggal dolgozva _lényegesen_ másképp alakul? OK, nem lehet ezt napra lebontva kimutatni, de nagyságrendi/közelítő értékek vannak?
Na, a gittelés. :-( Természetesen nem gyúrtam kis hengereket, és nem is ragasztószalagoztam. De még nem késő technológiát :-) váltani! (van még hátra bőven) Komolyan aggaszt a rákenődött (és rászáradt) gitt, ha azt levakarom, akkor már csak üveget kell cserélni az összes ablakban, olyan karcosak lesznek :-(
Mi szlovákiából vettük -sokszor írtam- ott 600sk alatt van a 3 literes (2,7 pontosan!) Tikkurila Valtti Base, bevallom nem tudom hogy mennyi itthon mert nem is néztük. Én szeretem a rendszereket nem keverni. Mivel általában nem oldószeres cuccról beszélünk, nem lehet nagy gond, de vegyi anyagoknál nem ajánlatos keverni a különböző termékeket, mivel szélsőséges esetekben előfordulhat hogy az összetevők ütik egymást és akár ki is oldja a festék aza alapozót és nem fog fedni rendesen a festék! Tudom hogy rossz példa de lásd Hypo kontra Sósav...végzetes elegy.
Mi Valtti Color Extrát használtunk, az selyemfényű, de ez már csupán ízlés kérdése!
Tudomásom szerint most az egyik legjobb a Watercolor család, az vízes bázisú, viszont ennek megfelelően drágább is mint a többi.
Akármelyiket is fogja választani a kolléga, nem fogja megbánni (MILESI,TIKKURILA,STO,...) Sadolinnál csalós hogy a doboz csak 0,75 literes és sokan nem a liter árat nézik hanem a doobozét és így lehet hogy olcsbóbbnak tűnik másnál. Viszont fenntartom hogy minőségben még mindig nincs ezekhez képest. Közepes kategória, kicsit magasabb árral és nagyon jó marketinggel ami eladja.
Azt hiszem hogy az mindent elárul hogy pl. faházas cégek szinte egyátalán nem használják, ablakosok között is nagyon kevés...
A Satinnal marha jó volt dolgozni, kicsit kocsonyás ayag, nem csöpög, szépen terül az előkészített felületen, ecsetnyomok sem látszódnak meg rajta, szóval tetszett.
Nem lenne jobb esetleg szilikonnal kinyomni az egészet? Új nyílászárókban már nincs is glett, csak szilikonos tömítés. Nem ismerem ugyan a szerkezetet, de talán jobb és könnyebb megoldás lehetne ez.
Ha mindenképpen gitt kell bele (ha jól tudom ennek ez a neve pontosan), akkor pedig maszkolószalaggal ragaszd le a 2 oldalát, mint ahogy festésnél szokták és akkor csak ott lesz anyag a 2 szalag között ahová Te is akarsz. Szlikonnal én így szoktam tenni és bevált.
Továbbá engem is érdekelne hogy mennyiért vállalták el, ha nem titok a csiszolást és a festést!kösz...
Megkérdezhetem, hogy végűl mennyiért vállalták el és mely munkákat?
A gitthez. Nem tudom mivel jön le. Valamivel csak lejön, lelehet kaparni. :)
Nem értem, hogy miért maszatolós ennyire. Úgy csinálod, hogy kezeddel rudacskákat hengerelsz? Ezeket kis hurkácskákat kell berakni a helyére és benyomkodni.
Kisebb aknafedeleket külön szokták elkészíteni a földön és utána helyezik rá a falra (cementhabarcsba ágyazva). A tied lesz vagy 1 tonna. Így ez nem járható út.
Ha valami falazóblokkot értesz a pincezsalu alatt, akor vagy egy koszrut csináltok vagy semmit a kapcsolódáshoz.
Kösz a segítséget csiszolás/gép/egyéb ügyben, mondott a mester egy elfogadható árat, tehát nem nekem kell csiszolni+festeni. Az itt olvasottak alapján valami minőségibb anyagot adok majd "felkenni" (Sadolint vagy jobbat). Remélem, tartós védelmet ad.
Lenne még kérdésem. Hogyan kell gittelni egy ablakot? Kiszáradt a régi gittelés, töredezik, potyog. Nekiláttam kivakarni a maradékot, és új gittel telenyomni az ablakokat. 2 gond van: tetü lassan haladok, és még jól össze is mocskolom az üveget. A lassúság a kisebb gond, majd elfogynak :-) de mivel fogom "levakarni" az üvegről azt a sok szutykot, amivel sikerült alaposan összemaszatolni? Most a perem körül egy 5-10 centis sávban halvány maszat az egész.
Sziasztok,
Újra visszatérnék egy kérdéshez, amit már előzőleg is érintettem. Ha tudtok kérlek segítsetek, ezen a hétvégén meg kellene csinálnom, de legalább el kellene kezdenem a munkát és nem igazán alakult még ki a végső megoldás. J
Most lett kész a kútfúrás a kerben, és ehhez egy aknát kellene építenem a már meglévő kútfej köré. A paraméterek a következők lennénk:
- kb. a belső! mérete az aknának 1,5 × 2,0 m alapterület, 1,8 m magasság. Az alja nem lenne betonozva ahogy többen tanácsolták az esetleges víz miatt.
A kérdés ezzel kapcsolatban az akna falvastagsága, illetve annak anyaga.
1. Tehát hogy esetleg pincezsaluból is meg lehet-e oldani – sávalap az akna alján, arra pincezsalu. Ebben az esetben a födém (amit kizsaluznánk, bevasalnánk és kiöntenénk betonnal) hogyan kapcsolódik a pincezsaluhoz?
2. Ha ”sima” zsalukő, akkor annak vastagsága elég ha 10-15 cm, vagy szükséges a szélesebbet használni?
A pincezsalu gondolom olcsóbb megoldás lenne, mivel nem kell kiönteni, de itt a fal és a födém kapcsolódását nem tudom, hiszen a sima zsalukövet bevasalnánk, és így szinte teljesen egybe lehetne önteni az egészet.
Köszönöm:
Aedus
Sziasztok! Tudom, nem pont idevágó téma, de megpróbálom itt is: Ház felújítása következtében feleslegessé váló 80, 120, és 150 cm magas, változó szélességű (60, 90, 180) csak nyíló hőszigetelt ablakok (kb 20 db) elvihetőek, ha valakit érdekelnek.
Ja, en is ilyen odebbguritosra gondoltam termeszetesen. :) Kb milyen nehez egy ilyen, egy kozepesen eros ember odebb tudja rangatni vagy kell hozza minimum ketto?
Ha a végén adja meg magát akkor igen... de ha közben, akkor nem annyira örül neki az ember.... És ha kész a ház, és akkor szarik be (garin túl) akkor is megérte a 6e Ft.....
Várjatok. A Tetol azért ilyen drága, mert tűzvédő is egyben és ez nyomja meg az árát. Ha nem kell tűzvédő akkor nem kell Tetol se vagy csak fele annyi. Így 150-160 Ft/m2 az ára áfásan
Szlovákiában lehet kapni egy impregnáló fajtát, ami egy koncentrátum. 70sk az ára egy liternek, az olyan 500Ft. Ebből 10-15m2-t tudsz impregnálni higítás után. Persze ez nem Remmers minőség...
Nem akarok kekeckedni, de mázolni zomácot szoktak, lazúrt sokkal könnyebb festeni, mint egy zománcos vagy lakkozott felületet. Nagyon jó hengert lehet venni kifejezetten lazúrozáshoz, azzal gyorsan lehet haladni, nem beszélve a fújásról, ami szintn megoldható. 100m2-es felületre azért a 400.000Ft munkadíjra csiszolással nagyon sok. Ennyiért kompletten házakat festenek ki, nem pedig 100m2-nyi felületet. A kivitelezőnk 3 emberrel 1 nap alatt lefestette kompletten a házunkat, beleértve az oszlopokat és az ereszalját is.Kb. 200m2 összesen amit festeni és csiszolni kellett, igaz ez már a 3. réteg volt. Az összeg ennek töredéke, pedig létrán kellett nagyon sokat dolgozni.
Állványt lehet bérelni, felesleges beállványoztatni az egész felületet. A javasolt odébb tolható teljességgel megfelel. Egyébként barkácsáruházakban lehet venni 60-70.000Ft-ért összeszerelhetőt.
A csiszolás nem olcsó és egyszerű dolog, ezt tudom. Ezért is javasoltam hogy legyen házilagos kivitelezés. Csiszolni nem nagy dolog, könnyen megmegy pár haverral.
Gépet lehet kölcsönözni is ha több ember van, nem szükséges venni, így olcsóbb lehet. Én a magam részéről javaslom a profi gépet, barkács gépek nehezen bírnak ekkora felületet ha csak nem nagyon sok kisebb részletben történik a csiszolása. Folyamatosan ezeket a gépeket nem lehet terhelni, mert nem bírják.
"Ha túléli a házcsiszolást, akkor már tiszta nyereség"
Én inkább aztmondom, hogy veszteség. Ezekre is van 1 év garancia. Adja csak meg magát, valami kedvező időpontba a végén és egy szinte új géppel lehet kijönni az egészből.
SZVSZ megteszi.... De túl sokat ne várj tőle.. Ha túléli a házcsiszolást, akkor már tiszta nyereség.... Kis ficakokhoz pedig mindig ajánlom a flex+csiszkorongot..
Remélem rosszul számolok! Vagy az impregnálóból ennyivel több kellene? :-(
A Tetol FB favédőszert neten megnéztem, 1,2 l/m2 kiadósságot írtak. Ez 6-7 db 20 literes dobozt jelent az én esetemben, ez szorozva 15e ft/dobozzal, bizony vagy 100 ezer ft. Csak azért húzom a számat, mert ezzel a tétellel eddig nem számoltam. De tényleg kell ennyi, vagy valamit elnéztem?
Egy dolog kezd biztos lenni: irány szlovákia! Tudsz mondani boltot/címet, ahol érdemes? Ott is Tüzép-hez hasonló telepeket kell keresni, vagy nagyáruházak, de merrefelé?
Állványhoz: 1500-2000 Ft+ÁFa/1m2 1 hónapra összerakással-bontással, ha a teljeset be kell állványozni, de nem hiszem, hogy ezt kéne. Guroló állvány lehet a megoldás. 2 szintes. Nem hiszem, hogy olyan magas lenne amit nem lehetne elérni kb 4m járószintről. Ennek a bérlése olyan 3000 Ft+ÁFA lehet naponta + kaució. A festő vállalkozó is hozza majd a guruló állványát. Aztán ha végzet egy 2m-es szakasszal akkor arrébb tolja :)
A csiszolás szalagcsiszolóval nem nagy ördöngösség, mégha D is a felület. így egy kicsit hosszabb ideig tart.
Minden további nélkül, mi ott vettünk mindent. Igaz ez Komárnoban volt, de a lényegen nem változtat.
EU-ban nincs korlátozás már és ami neked kell az nem kereskedelmi mennyiség. 100m2-re Tikkurilából elég olyan 20 liter 2 rétegben, leginkább Valti Color Extra a jó kültérre, alá meg Valti Base.
Nálunk a festés olyan 300Ft/m2 áron szokott mozogni, természetesen ez egy réteg ára. Impregnálás biztosan olcsóbb, mivel nem kell annyit pepcselni vele. Csiszolásra passzolnám a dolgot.
Az általam említett anyagok BIZTOSAN jobb minőségűek. Árban pl, Milesi-t olcsóbban megveszed a forgalmazótól mint a Sadolin-t a boltban.
Impregnálóban egyértelműen jobb a Remmers, igaz az ára is ennek megfelelő, minőségben sokkal jobb ez mint a Tetol.
Ha van lehetőséged átmenni Szlovákiába ott jóval olsóbban lehet megvenni mindent bizonyos helyeken, mint nálunk akár a Sadolin ára...
Tenyleg, hogy lehet allvanyt szerezni/berelni? A homloklecem mar kezdi megadni magat, lemazolni tudnam magam, de valahogy fel kene jutni 3-8 meter kozti magassasgokba...
Vagy inkabb felejtsem el es keressek festomazolot?
viktor a takarító,Jamie25,Centi the real: Köszönöm a válaszokat.
A techonlógia és a felhasználandó anyagok+eszközök kezdenek világossá válni. Egyelőre mondjuk ez a "B terv", még reménykedem egy megfizethető árajánlatban (ez a napokban kiderül), hátha meg tudom szakemberrel csináltatni. Azt még mindig nem tudom, hogy kb. mi lenne a reális munkadíj egy ilyen munkára. Erre nem tudtok valamit? Fel kell állványozni, kb. 100 m2 csiszolás, IMPREGNÁLÁS (kösz, Jamie25!), alapozás, 2 réteg (igaz?) festés. Erre ti mennyit tartotok elfogadhatónak? (Nekem gőzöm sincs, eddig ezt én festettem, de az csak festés volt.)
A festékeknek utánanézek, remélem azért nem kerülnek duplájába a Sadolin vastaglazúrnak. Ha tényleg sokkal minőségibb, akkor megérne még +20..40%-ot, mondjuk 50-60%-tól már inkább az "erősen megfontolom" kategória. A sarokcsiszolótól még tartok, hogy mennyire lenne sikeres, azért majd egy próbát az is megér (itt ugye komolyan játszik a kézügyesség is, hogy ne barmoljam össze mindenféle bevágásokkal a léceket). Plusz fent elég magas, és vannak kiugró részek is, azt mondjuk még létra+sarokcsiszolóval azért meggondolom...
A Remmers vagy Tetol az vmi jobb minőségű impregnálószer, vagy van egyáltalán ezek közt minőségi különbség?
Egy kicsit hozzászólnék: alapozás előtt impregnálni kellene a fát mindenképpen (pl. Remmers vagy Tetol). Nagyon sokan elfelejtik hogy az alap+lazúr önmagában nem nyújt védelmet a kültéri fának a rágcsálók, gombásodás, rothadás, penész,tűz, stb, ellen. Ez mindenképpen kell, hogyha hosszú távon akarunk védelmet a fának.
Festéknek én inkább MILESI,STO,REMMERS, TIKKURILA vonalat javasolnék. Sadolin ezeknek a nyomába sem ér, az közepes kategória nem éppen olcsó áron. Az előbb említettek viszont felsőkategóriás termékek, amik kiváló minőséget nyújtanak és árban alig drágábbak, bizonyos esetben még olcsóbbak is és a színkeverés miatt szabadabban használható, mint más előre bekevert termékek.
Az egész házunk STO+Tikkurila kombinácóval készült (gerendaház), össze sem hasonlítható a minősége azzal amit egy Sadolinnal kezelt felület ad.
Nem a csiszolás a gond, egy szalagcsiszolóval, és pár tucat 40-es/60-as, majd a végén 100-150-es PAPÍRvászonnal simán letisztítod két hét alatt, munka után és hétvégén. Ellenben állványt otthon nem szokás tartani, létráról pedig a szalagcsiszolóval nem jó dolgozni, ezt saját tapasztalatból mondom. Ott marad a rezgőcsiszoló, ami korántsem annyira jó hatásfokú.
Ha csak 1 méter kéne, azt még összehozod pallóból és festőbakból, de efölött komoly állványra lenne szükséged. Ilyet lehet bérelni (pl. Platformnál), vagy szakemberrel állíttatni, de ez utóbbi mondjuk 1 hétre min. 100e Ft. Ez a költség a saját állvánnyal nem rendelkező festőknél is felmerül, tehát veled kifizettetik!!
Az alapozás nem nagy cucc, Lignoprottal, Xylamonnal, Sadolin Base-zel simán lealapozod, csak gumikesztyűben érdemes csinálnod, különben nem tesz jót az egészségednek. Lemosáshoz ajánlott az a zöldes színű mosókrém, aminek a neve nem jut eszembe, de olajos/stb kézmosáshoz használják.
A festésnél is, ha jó anyagot választasz (minőségi vastaglazúr, kicsit kocsonyás, nem folyik), akkor csak némi gyakorlás kérdése, hogy szépen megcsináld.
Ha A profil miatt a gépes csiszolás nem jó, akkor vannak csiszoló szivacsok, azokkal is jól lehet dolgozni. Macerás, de nem vállalhatatlan...
vchl: rönkházas topicban találsz olyan embereket akik maguk csiszolták és festették a házaikat. (én gerendát csináltam azt simán lehet szalacsiszolóval).
Hogyan és mennyiért újítják fel egy ház külső faburkolatát? (Csiszolás+alapozás+több réteg festés, ennyit tudok, de az anyagiak és a módszerek "nem világosak" számomra)
Egy faház kívülről lécekkel van borítva, ezek már újra kell csiszolni, majd több rétegben, alapozóval is lefesteni. Ja, a fa burkolat a ház felső szintjén, az emeleti rész borításán van, tehát az egészet állványról (v. létráról?) kell csiszolni/festeni.
Közel 100 m2 a teljes felület. Kértem rá ajánlatot, de tartok tőle, hogy elég húzós lesz. Mennyi a reális m2 ár a munkadíjra?
Ha nagyon sok, akkor megpróbálnánk családilag. Csak nem tudjuk, hogy hogyan kell :-( Tulképpen már több alkalommal én festettem át az egészet, most főleg a csiszolás miatt bíznánk meg szakembert. Mert gondolom ekkora felületnél nem áll neki az ember csiszolóvászonnal végigsimogatni az egészet, különben rámegy az egész nyara (vagy tévedek?). Géppel meg nem tudom, hogy csinálják, mert a lécek nem sík felületőek, hanem domborúak (=a lécek keresztmetszerte D betűre hasonlít). Tud erre valaki valamilyen módszert, a gépesített csiszolásra? Milyen gép, szerszám kell hozzá?
Hat tolunk a tervezoet nem kertek, de az biztos hogy kiertesitettek. Valoszinuleg ezen gyakorlat mogott az lehet, hogy a tervezo szellemi termeke a terv, es igy beleszolhatna, ha nem ugy valosult meg. Nem egyetertek, csak idezem az elvet (es meg csak biztos se vaygok benne de talan).
Sziasztok. Epitesi engedely elfogadasara varunk, elvileg mar a 'vegen' tartunk, de mindig kitalanak valami ujabb hianyzo papirt. Muszakilag allitolag el van mar fogadva, ezutan elorangattak valami gyamugyi mokat (pedig reg megvolt a hozzajarulasunk a haszonelvezo gyamjatol) aminek csak a levelezes resze volt egy honap.
Beszereztuk a szomszedok nyilatkozatat hogy nincs kifogasuk es lemondanak a fellebbezes jogarol, erre most kitalaltak hogy a tervezonek is kell ugyanilyen nyilatkozatot adni.
A kerdesem hogy hallot mar valaki ilyesmirol ? A tervezo fellebbezhetne az engedely ellen ? Ilyenrol meg a tervezoink sem hallottak soha, kerhet ilyesmit az onkormanyzat (Bp. XVII. ker) ?
A jogaszabalyban olyasmit olvastam hogy az 'erintettek' nyilatkozata kell, vegulis a tervezo is lehet 'erintett' az engedely elfogadasaban, bar ez szamomra elegge kitekert ok lenne.
Általában a frissbetonok természetes szilárdulás útján szilárdulnak. 
