A "laikusnak" nagynak tűnő fesztáv nem lényeg ezen kérdésben. A gerendák méretezése (pl. bizonyos fesztáv felett dupla gerendázat - statikus tervezi) a rétegrendeknek megfelelő.
E gerenda béléstesttel
szerelő beton, vashálóval
szigetelések
felbeton vashálóval
burkolat
Nem vagyok statikus, de a betonrétegnek komoly terhelés elosztó szerepe van. A vázolt, csak közök betonozása esetén ez hiányozni fog.
A gerendák előre feszítettek, amik "kiegyenesedéséhez" szükséges is a megfelelő terhelés.
Természetesen a fenti kérdésben legjobb egy statikust megkérdezni. Végül is lenni kell statikai tervnek is az építési engedélyhez. Akkor már fel is lehet ezen kérdéseket neki tenni.
"A kőműves csak a gerendaközöket öntené ki betonnal." Ezt hogy kell érteni? A gerendák között béléstest van, nem?
Nálam a következő a rétegrend: E-gerendás födém beton béléstesttel, szerelőbeton vasalással (vasháló), hőszigetelés, aljzatbeton A tervező szerint így kevésbé hajlamos a repedezésre, tapasztalatom még nincs vele. A max. fesztáv 5,40m. 5 cm hőszigetelés elég lesz?
Egy műemlék házban nagyon meg van kötve a tulajdonos keze, ha a vakolat olyan technológiával készült, amit már nem tudnak megvalósítani, akkor alig lehet hozzányúlni akár állagmegóvás szintjén, stb. Ehhez képest védve van attól, hogy a házon túlzott átalakítást, pl. általa nem kívánt, de megszavazott tetőtérbeépítést vagy utcafronton nyitni kívánt sörözőt kelljen tűrnie, mindenféle alapból kaphat a ház felújításra pénzt.
Ezen túlmenően a műemlék minősítést valamely védendő érték miatt kapja meg egy ház, ez egyedivé és védetté teszi, ami értéknövelő tényező, mi több, ez csak erősödni fog az idő múltával. Az egyediség emeli ki a kínálatból, hiszen a vevő nem egy tucat lakáshoz hasonlítja, hanem max 2-3-hoz adott környéken, és árkategóriában.
Nekem egy nem műemlék (csak műemlék-jellegű, ha jól emlékszem) bérházban volt lakásom, de mi még azt is meghatároztuk (a régi tervek alapján), hogy milyen színűek lehetnek a külső homlokzati (fehér) nyílászárók, és a belsők is (postás zöld). Ettől csak egy kivétel volt, őt sem szívesen engedtük, de nemzetiségi okok miatt maradhatott az ajtó színe. A műemlék házban nem az az érték, hogy mindenki azt csinál, amit akar, ott vág ajtót vagy ablakot, ahol akar, hanem a rendezett és kultúrált kinézet, a HOSSZÚTÁVON biztosított jelleg. Ezt a lakók tudják elérni, és általában ahol ez sikerül, ott a lakók partnerek a ház védelmében, összetartó és rendes a lakóközösség.
Nálunk ez volt, és minden érdeklődő egyértelműen pozitívan értékelte ezt (pl. nem voltak közös ktg-tartozások sem, pedig elég borsos volt a díj, hiszen jelentős felújítási alapot is képeztünk).
A tapasztalatunk az volt, hogy a vevők a rendezett és kiszámítható helyzetet nyújtó lakást/házat/lakóközösséget keresik, és ezért hajlandók többet is fizetni. Egyébként én magam is ilyen helyet kerestem, amikor a lakást vettem, pedig lett volna olcsóbb vagy nagyobb, de olyan házban, ahol nem éreztem volna jól magam.
Persze egy dolgot hozzá kell tenni, ahhoz, hogy a ház adottságait értéknövelőként hasznosíthasd, a lakásodnak is ilyennek kell lennie, amibe elsősorban a stílus tartozik bele, az állapot pedig annyiban, hogy elhanyagolt ne legyen, tehát a vevőjelölt ne csalódjon, amikor belép az ajtón....
túlparázod ezt a történetet a műemlék csak akkor gond ha külső kivitelezési cucc lesz a házon pl nem festheted akármilyenre az ablakkeretet nem teheted ki a légkondit stb stb a lényeg hogy a ház esztétikaiés épitészeti jelegge megfeleljen az akkori épitészetnek .
Azt meg hogy a vevőt mi riasztja meg mi vonza adott lakás megvételéhez talán a jó isten tudja megmondani
Én már benne lakom, légkondit már egy ideje nem rakhatunk ki, de nem is kell, én a lakásomon már nem akarok alakítani semmit, főleg olyat, ami a külképet érintené.
Viszont majd el szeretném adni. Ez elriasztja a vevőket, vagy ellenkezőleg?
Ha falakon belül a lakást majd fel akarják újítani, akkor nekik macerásabb lesz?
Azt ki mondta, hogy biztosan megreped? Nálam annó 4.8-as fesztávok is voltak, mégsem repedt meg. Kiönteni a közöket betonnal? Számold ki mekkora lesz a súlya, nem arra gyártották a gerendát, behajlana!
Nem értek hozzá de az alapot elmondhatom: jó is és rossz is. Jó, mert az épületre vigyáznak (elméletileg), nem bontják el egykönnyen, tuti hely. Negatív csak annyi, hogy a külképre maximálisan vigyázni kell. Tehát például egy légkondi külső eleme valószínű csak a tetőre mehet, a kábeleket rejteni kell.
A gondom a köv (tudom a témával már bizt foglalkoztak, de többezer hozzászólás elolvasása után sem tudom a megnyugtató választ): E-gerendás födémem lesz beton béléstestekkel 3,6 ill. 4,2 m falközi fesztávval. Azt mondják, hogy úgy is meg fog repedezni a plafon, akár mit csinálok. A kőműves csak a gerendaközöket öntené ki betonnal. Gondolom ez az egyszerűbb neki (és nekem persze ez így olcsóbb). Nos ha az egész födémre öntök betont (egybeöntve a közökkel) az nem akadályozza meg a későbbi repedezést? És milyen vastag kell? Vasalás is kell akkor bele?
Vagy ilyen fesztávnál úgysem fog jelentkezni, ha csak a közt öntik ki?
Ja és erre menne valami lépésálló hőszig (kb5cm)+beton(?cm). Egyáltalán szabad ennyi betonréteggel terhelni az ilyen típusú födémet?
Amig el nem felejted kikapcsolni addig passz, de ha egyszer igen akkor biztos draga... Nalunk meg csak tervben van, de direkt ezert lefuto idokapcsolot terveztunk oda, akkor nem lehet elfelejteni, de nem draga mint a homersekletre vagy idoprogramozottra szabalyzok, es alkalmazkodik az ossze-vissza eletunkhoz is. Kar, hogy egyelore nem volt penz burkolni igy mupadlo van leteritve, padlolangyositas nelkul... (Amugy csak langyositas tehat a kisebb teljesitmenyu asszem 100W/nm szonyeget rakjuk majd be, futeni nem ez fog, van radiator. Atmeneti idore jo, es nem kell 4 nm-ert komplett padlofutest gepeszkedni a csak radiatoros futesi rendszerbe, ami amugy se indulna el ilyenkor.) Persze ez meg csak az elmelet, majd meglatjuk a gyakorlatot...
Dehogy. Ezt csináljuk mi, mert a fürdőben nincs fűtésünk. Benyomtam a villanyradiátort egy időkapcsolós konnektorba, rátettem egy termosztátot, és reggel 7-9-ig valamint este f8-9-ig 23 fok van a fürdőnkben. A közbenső időszakban cidri, de akkor max. vécére, meg kezet mosni megyünk be. Ez elég olcsón kivitelezhető megoldás. :-)
Mivel nem értek hozzá, lehet, hogy hülyeséget kérdezek, de ki is lehet használni, hogy az elektromos fűtőszálnak (pl. fürdőszoba-padlóban) nincs hőtehetetlensége, nem? Pl. akkor bekapcsolom, mikor reggel megyek zuhanyozni, mikor kész, lekapcs.
Hát igen, túl sok ismeretlen az egyenlet megoldásához.. Bár még szerintem nagyon elenyésző az elektromos fűtés térhódítása és nyugati példából is csak sejteni lehet, hogy ezt azért egy darabig nem teszik. Remélem.
Ha most a falban van a mérőszekrény, és azt szeretném a fal mellé egy keretre telepíteni, persze nagyobb megszakítóval, akkor az mennyibe kerül, és mi a menete?
Az elektromos áramot állitólag már most is világpiaci áron vesszük mi fogyasztók, a nagy kérdés, hogy ha sokan ráállnak villanyra akkor esetleg megszüntetik a vezérelt(éjszakai) áram olcsóságát.
Illetve nem remélem, az a "remélem" szó egy másik mondat része volt... az a mondat végül nem került bele a hsz-ba.. :) bocs, ha érthetetlen vagyok.. későn van.
aham, tényleg.. jó, bár a kedvesem miatt nekünk nagyon valószínű, hogy nem lesz könnyűszerkezetes, azért kérek majd tőlük ajánlatot, ha meglesz a vázlat.. Ja, még időben van, beterveztetek egy bojler-szobát...:) Amúgy igen, csak a vezérelt lehet versenyképes, de az is csak azoknak, akik "jól keresnek", és nem kapnak gázártámogatást.. Remélem amúgy meg ha már teljesen hasonló rendszert építünk, mint egy hagyományos fűtés, akkor elveszti az elektromos rendszer azt az előnyét, hogy kisebb a bekerülési költsége nem?
Ja, és az elektromos csak akkor lehet versenyképes, ha vezérelttel nyomod. Tehát kell valami tárolóközeg, ami praktikusan a víz. Ha "direkt" fűtesz vele (olajradiátor, elektromos fűtőszál fal-, vagy padlófűtésként), akkor már 24 órában kell tudni fűteni, mert nincs a rendszerenek hőtehetetlensége, és szerintem rögtön bazi drága lesz.
A Trendhausnál most épp olyan akció van, hogy a normál 0,17-es falazat helyett 0,14-est kpsz alapáron. Úgyis kint csinálják Ausztriában az egészet, ott meg csak egyfélét gyártanak. szerintem nem "fognának" annyit a megspórolt hőszigetelő anyagon, mint amennyibe az átállás kerülne. Én "sima" Hajdú boyler + hőcserélőre gondoltam, akkor lehet alacsony hőmérsékletű rendszereket (fal, padló) is csinálni. Esetleg egy 40 fokos boyler a padlóhoz, egy 60-as a radiátorhoz, egy meg a HMV-hez. :-)
